Azt hiszem, meg is engedhetnek maguknak egy kis laz�t�st, ha megvizsg�ljuk a Colorado Springs-i iskolaker�lettel k�t�tt szerz�d�s�ket. Colorado �tt�r� szerepet j�tszik a tanint�zm�nyek �s az �d�t�ital-gy�rt�k rekl�mc�l� �sszefon�d�s�ban. Colorado Springsben az iskolaker�let t�z �v alatt 8,4 milli� doll�rt kap a Coca-Col�val k�t�tt szerz�d�s alapj�n, �s az �sszeg m�g n�het is, ha t�lteljes�tik az �vi 70 ezer rekesz Coca-Cola-term�k elad�s�ra vonatkoz� tervet. A fogyaszt�si sz�nvonal szavatol�sa �rdek�ben az iskolaker�let tiszts�gvisel�i arra �szt�k�lik az igazgat�kat, hogy enged�lyezz�k di�kjaik korl�tlan hozz�f�r�s�t az italautomat�khoz, �s azt is, hogy a di�kok az oszt�lyteremben is ihassanak k�l�t.

De nem a Coca-Cola az egyetlen. A colorad�i Jefferson megye iskolaker�let�ben (amelyhez a Columbine K�z�piskola is tartozik) a Pepsi 1,5 milli� doll�rral j�rult hozz� egy stadion �p�t�s�hez. M�s megyei iskol�k olyan tudom�nyos kurzusokat teszteltek, amelyeket r�szben a Pepsi dolgozott ki. A program keret�ben a di�kok tudom�nyos �zlel�teszteket v�geztek a Pepsivel, elemezt�k az italmint�kat, videot�r�n tekintett�k meg a Pepsi palackoz��zem�t, �s l�togat�st tettek az egyik helyi gy�r�ban is.

Texasban Wylie iskolaker�let 1996-ban megosztott szerz�d�s k�t�tt a Coca-Col�val �s a Dr. Pepperrel, hogy �d�t�italaikat �rus�tja az iskol�iban. Mindegyik v�llalat �vente 31 ezer doll�rt fizetett. A megye 1998-ban meggondolta mag�t, �s tizen�t �vre sz�l�, 1,2 milli� doll�r �rt�k� �j szerz�d�st �rt al� a Coca-Col�val. A Dr. Pepper beperelte a megy�t szerz�d�sszeg�s�rt. Az iskolaker�let v�g�l kiv�s�rolta a Dr. Pepper szerz�d�s�t, amely 160 ezer doll�rj�ba ker�lt – plusz 20 ezer doll�r volt a jogi k�lts�g.

De n�ha nem csak a v�llalatokat k�ldik csomagolni. Az a di�k, akib�l hi�nyzik a kell� korpor�ci�s szellem, tekint�lyes kock�zatot v�llal. Amikor Mike Cameron Pepsi-trik�ban jelent meg a Georgia �llambeli Evans v�ros Greenbrier k�z�piskol�j�nak Coca-Cola Napj�n, egy napra felf�ggesztett�k. A Coca-Cola Nap volt az iskola sz�m�ra a bel�p� az orsz�gos Coca-Cola-versenyre. A verseny v�g�n 10 ezer doll�rt kapott az a k�z�piskola, amely a legjobb tervet dolgozta ki a Coca-Cola �rengedm�ny�r�l sz�l� sz�r�lapjainak terjeszt�s�re. A Greenbrier iskola vezet�i elmondt�k, hogy az�rt d�nt�ttek Cameron felf�ggeszt�se mellett, mert "bomlaszt� viselked�s�vel megpr�b�lta lerombolni az iskol�r�l kialakult k�pet", amikor fels�ing�t levetve �ppen akkor t�rta fel Pepsi-trik�j�t, amikor a di�kok f�nyk�pez�sre sorakoztak fel, hogy a kamera el�tt kimondj�k a "Coke" sz�t. Cameron szerint trik�j�t eg�sz nap mindenki l�thatta, csak a f�nyk�pez�skor ker�lt bajba. A Pepsi marketing-oszt�ly�n nem t�k�ltek, gyorsan k�ldtek a k�z�piskola vezet�j�nek egy doboz Pepsi-inget �s Pepsi-kalapot.

Mintha a di�kok rekl�mhordoz�v� t�tele nem volna el�g, az iskol�k �s a korpor�ci�k n�ha magukat a tanint�zm�nyeket v�ltoztatj�k �t egyetlen hatalmas neonrekl�mm� a korpor�ci�s Amerika sz�m�ra. Kisaj�t�tj�k az iskola ter�let�t, bele�rtve az eredm�nyjelz� t�bl�kat, a tet�ket, a falakat, a tank�nyveket, mindent telet�zdelnek a korpor�ci�s log�kkal, a hirdet�s 539 sz�zal�kkal megugrott.

Colorado Springsnek nem volt el�g, hogy eladta a lelk�t a Coca-Col�nak, m�g az iskolabuszait is telerakta a Burger King, a Wendy's �s m�s nagyv�llalatok rekl�mjaival. A di�kok ingyen k�nyvbor�t�kat, rajzt�bl�kat kaptak, rajtuk a Kellogg's �s a Fox Tv vezet�inek k�p�vel illusztr�lt hirdet�seivel.

Miut�n a texasi Grapevine-Colleyville iskolaker�let �gy d�nt�tt, hogy a hirdet�seket nem engedi be az oszt�lytermekbe, azt megengedt�k a Dr. Peppernek �s a 7-Upnak, hogy log�ikat felfess�k k�t k�z�piskol�juk tetej�re. Ez nem v�letlen, a k�t k�z�piskola ugyanis a dallasi rep�l�t�r l�gifolyos�ja alatt fekszik.

Az int�zm�nyek nem csak a hirdet�sek megszerz�s�nek keresik a m�dj�t; gondolnak arra is, hogy a di�kok hogyan viszonyulnak az egyes term�kekhez. N�h�ny suliban a nagyv�llalatok piackutat�sokat v�geznek, m�ghozz� tan�t�si id� alatt. A kansasi piackutat� c�g, az Education Market Resources of Kansas arr�l sz�molt be, hogy a gyerekek "ny�ltan, k�nnyed�n v�laszolnak a k�rd�sekre, reag�lnak az �szt�nz�sre" az iskolai k�rnyezetben. (H�t persze, mi m�st kellene tenni�k egy oszt�lyteremben? Saj�t �rdek�kben azonban ezt nem a korpor�ci�s k�rdez�kkel kellene tenni�k.)

Val�sz�n�leg nem lenne szabad tanul�s helyett piackutat� k�rd��vek kit�lt�s�vel foglalkozniuk.

A v�llalatok azt is megtanult�k, mik�nt �rhetik el ezt a z�rt k�z�ss�get: oktat�si anyagok "szponzor�l�s�val". Ez a gyakorlat 1990 �ta szint�n robban�sszer�en 1875 sz�zal�kkal fejl�d�tt.

A tan�rok olyan Shell-vide�kat mutatnak be di�kjaiknak, amelyekb�l azok megtanulhatj�k, hogy a term�szetet �gy lehet felfedezni, ha odahajtunk – miut�n felt�lt�tt�k dzsip�nket egy Shell-k�tn�l. Az ExxonMobil a Prince William-tengerszoros �l�vil�g�r�l k�sz�tett oktat�si terveket – arr�l a helyr�l, ahol az Exxon Valdez nev� tankhaj�j�nak ki�ml�tt olaja k�rnyezeti katasztr�f�t okozott. Egy harmadik oszt�lyos sz�mtank�nyv gyakorlatai k�z�tt van olyan, amelyben Tootsie-Rollst[86] kell sz�molni, a Hershey �dess�ggy�r �ltal szponzor�lt iskol�kban haszn�latos tantervben pedig megjelenik a "csokig�p", amely matematikai, tudom�nyos, f�ldrajzi feladatokhoz szolg�ltat �r�gyet – no meg a t�pl�lkoz�studom�ny feladataihoz is.

Sok k�z�piskol�ban a gazdas�gi oktat�sr�l a General Motors gondoskodik. A GM �rja �s adja a tank�nyvet, � szabja meg a kurzus menet�t is. A di�kok a GM p�ld�j�n tanulj�k meg a kapitalizmus j�t�kony hat�sait, �s azt is, hogy mik�nt kell ir�ny�tani egy v�llalatot – p�ld�ul a GM-et.

�s van-e jobb m�dja egy v�llalati log� be�get�s�nek a gyerek tudat�ba, mint a telev�zi� �s az internet haszn�lata az oszt�lyteremben? Az elektronikus kereskedelem, amikor a v�llalat sz�ll�tja a programot �s a felszerel�st az iskol�knak, s ez�rt cser�be jogot kap arra, hogy rekl�mozzon a di�koknak, 139 sz�zal�kkal n�vekedett. Az egyik p�lda a ZapMe! Corporation, amely ingyen l�tja el az iskol�kat sz�m�t�g�pes felszerel�ssel �s n�h�ny el�re kiv�lasztott webhonlaphoz val� hozz�f�r�ssel. Cser�be az iskol�knak meg kell �g�rni�k, hogy a sz�m�t�g�pes laborat�rium naponta legal�bb n�gy �r�n �t m�k�dik. Vil�gos? A ZapMe! keres�j�n folyamatosan mennek a rekl�mok, r�ad�sul a v�llalat inform�ci�kat gy�jt a di�kok internetes barangol�si szok�sair�l, �s ezeket az �rtes�l�seket eladja m�s v�llalatoknak.

Az elektronikus keresked�k k�z�l tal�n a legrosszabb a Channel One Television. Nyolcmilli� di�k 12 ezer oszt�lyteremben figyeli mindennap a Channel One-t, az iskol�n bel�li h�r- �s hirdet�programot. (Igen, mindennap.) A gyerekek �vente hat teljes iskolai napnak megfelel� id�t t�ltenek a Channel One n�z�s�vel az Egyes�lt �llamok k�z�p- �s fels�bb iskol�inak majdnem 40 sz�zal�k�ban. Mennyit vesz�tenek el az oktat�si id�b�l csak a hirdet�sek miatt? �vente egy teljes napot. Az ad�fizet�knek ez �vente t�bb mint 1,8 milli�rd doll�ros vesztes�g.

H�t igen, az orvosok �s az oktat�k egyet�rtenek abban, hogy gyermekeink nem n�zhetik eleget a t�v�t. Tal�n m�g van egy kis hely az iskol�ban a telev�zi�s programok sz�m�ra is. Nekem kellemes eml�keim vannak azokb�l az id�kb�l, amikor elemi iskol�nk nagyterm�be begur�tott�k a k�sz�l�ket, �s l�thattuk a vil�g�rbe indul� asztronaut�kat. Csakhogy a Channel One napi 12 perces ad�sidej�nek mind�ssze 20 sz�zal�k�t teszik ki a politik�r�l, a gazdas�gr�l, a kultur�lis �s t�rsadalmi k�rd�sekr�l sz�l� h�rek. A hihetetlen mennyis�g� 80 sz�zal�kot hirdet�sek, sport, id�j�r�s, sz�nes h�rek �s a Channel One saj�t anyagai t�ltik ki.

A Channel One ar�nytalanul er�teljesebben van jelen azokban az iskol�kban, ahov� az alacsony j�vedelm� �s nagy l�tsz�m� kisebbs�gi csal�dok gyerekei j�rnak. Ott jut a legkevesebb p�nz az oktat�sra, �k k�ltik a legkevesebbet tank�nyvekre �s egy�b szellemi term�kekre. Ha ezekben a lak�k�rzetekben az iskol�k korpor�ci�s szemetet kapnak, a korm�ny pedig k�ptelen megoldani az iskol�k megfelel� t�mogat�s�t, akkor ez a gond tov�bbra is megoldatlan marad.

Az emberek t�bbs�ge csak akkor l�p be egy amerikai k�z�piskol�ba, ha szavazni megy a k�rzet�be. (Kiss� ironikus, hogy ahol r�szt vesz�nk a demokr�cia szent ritu�l�j�ban, ugyanabban az �p�letben mintegy k�tezer di�k egyfajta totalit�rius diktat�ra ig�j�ban ny�g.) A folyos�k tele vannak ki�gett tizen�vesekkel, akik oszt�lyr�l oszt�lyra v�ndorolnak, k�bultan �s zavartan csod�lkoznak, hogy mi a fen�t is keresnek �k ott. Megtanulj�k, hogyan �ss�k el� agyukb�l a v�laszokat, amelyeket az �llam hallani akar t�l�k, �s ha b�rmif�le k�s�rletet tesznek egy�nis�g�k kibontakoztat�s�ra, az m�r alapot ad a gyan�ra, hogy esetleg tagjai valamilyen es�kab�tos maffi�nak. Nemr�g j�rtam egy iskol�ban, ahol a di�kok megk�rdezt�k, �szrevettem-e, hogy mind feh�r vagy m�s semleges sz�n� �lt�z�kben vannak. Senki sem visel fekete vagy vad �s felt�n� ruhadarabot. Ha m�gis, akkor az biztos beh�v� az igazgat�i irod�ba, ahol az iskolapszichol�gus v�rakozik, hogy meggy�z�dj�k r�la: a rajtad l�v� ing nem azt jelenti-e v�letlen�l, hogy sz�t akarod l�ni Miss Nelson negyedik geometria�r�j�n a hallgat�s�got.

A di�kok ez�rt megtanult�k elrejteni minden szem�lyes �rz�s�ket. Megtanult�k azt is, hogy jobb be�llni a sorba, mert akkor jutnak el�re. Megtanult�k, hogy ha himb�lj�k a cs�nakot, akkor hamarosan az iskol�b�l kihimb�lhatj�k magukat. Ne vond k�ts�gbe a tekint�lyt. Tedd, amit mondanak. Ne gondolkozz.

�, �s k�v�nok neked, vir�gz� demokr�ci�nk akt�v �s alaposan megregul�zott r�sztvev�j�nek boldog �s sikeres �letet!

Az al�bbi szem�lyis�gjegyeket di�kok eset�ben az FBI kock�zati t�nyez�knek min�s�tette. Az ilyen fiatalok er�szakos cselekm�nyeket k�vethetnek el. Tartsd magad t�vol azokt�l a di�kokt�l, akikn�l a k�vetkez�ket tapasztalod:

Ha a fenti tulajdons�gok r�d is jellemz�ek, azonnal hagyd ott az iskol�t. Az otthoni tanul�s sem j�rhat� �t, mert �nmagadt�l is t�vol k�ne tartanod magad.

Legyen a di�k ink�bb felforgat�, mintsem szolgaian al�zatos

Sok m�dja van annak, mik�nt kell visszav�gni az iskol�ban, hogy k�zben �lvezd is a dolgot. A legfontosabb az, hogy meg kell tanulnod az �sszes szab�lyt, amelyek t�rv�ny adta jogaid, �s tudnod kell, mi az, amit az iskolaker�let szab�lyoz. �gy megel�zheted, hogy feleslegesen bajba keveredj.

Ez egyfajta tart�st is ad. David Schankula egyetemista, aki seg�tett ennek a k�nyvnek a meg�r�s�ban, elmes�lte, ahogy amikor k�z�piskol�sok voltak Kentucky �llamban, bar�taival tal�ltak egy r�gi �llami t�rv�nyt, amely kimondta, hogy b�rmelyik di�knak, aki szabadnapot k�r, hogy elmehessen az �llami v�s�rra, meg kell azt adni. Az �llam t�rv�nyhoz�sa val�sz�n�leg �vekkel kor�bban fogadta el ezt a t�rv�nyt, tal�n hogy seg�ts�k a farmokr�l �rkez� fi�kat abban, hogy az iskolai b�ntet�s kock�zata n�lk�l elvihess�k d�jnyertes disznajukat a v�s�rba. A t�rv�ny azonban ott volt a nagyk�nyvben, �s minden di�kot feljogos�tott arra, hogy az �llami v�s�r napj�ra szabadnapot k�rjenek – indokl�s n�lk�l. K�pzelheted az igazgat� pillant�s�t, amikor David �s v�rosi bar�tai el�terjesztett�k a k�r�st, �s iskolai szabadnapot k�rtek – az igazgat� semmit nem tehetett.

Az al�bbiakkal is megpr�b�lkozhatsz.

A di�ktan�cs- �s az oszt�lyv�laszt�s a legnagyobb f�stf�gg�ny, amellyel az iskola azt az ill�zi�t t�pl�lja, hogy t�nyleg van belesz�l�sod az �gyekbe. A v�laszt�sokon indul� di�kok t�bbs�ge t�l komolyan veszi a sz�nj�t�kot, vagy csak azt gondolja, hogy egy-egy tiszts�g elnyer�se j�l mutat majd az egyetemi jelentkez�lapj�n.

Mi�rt ne indulhatn�l h�t magad is? Pr�b�ld meg, m�r csak az�rt is, hogy nevets�gess� tedd ezt a mutatv�nyt. Alak�tsd meg saj�t p�rtodat, adj neki valami id�tlen nevet. Vad �g�retekkel kamp�nyolj: Ha megv�lasztanak, akkor az iskola kabala�llat�v� az am�b�t teszed, vagy k�veteld, hogy az igazgat� k�stolja meg mindennap az iskolai eb�det, miel�tt megetetik azt a di�kokkal. K�sz�ts plak�tokat, h�v�s jelszavakkal: "Szavazz r�m – az igazi vesztesre!"

Ha megv�lasztanak, energi�idat olyan dolgoknak szentelheted, amelyek meg�rj�tik ugyan az iskolai vezet�st, de seg�tenek di�kt�rsaidnak. (K�vetelj ingyenkondomot, a tan�rok ki�rt�kel�s�t a di�kok �ltal, kevesebb h�zi feladatot, azt, hogy �jf�lre �gyba juthass stb.)

Ehhez is van jogod. Tal�lj egy szimpatikus tan�rt, aki t�mogat. Szervezhetsz az abortusz legaliz�l�sa mellett �rvel� klubot, Sz�l�sszabads�g Klubot vagy Integr�ljuk V�rosunkat Klubot. Minden klubtagot nevezz ki a klub eln�k�v�, �gy ezt mindenki fel�rhatja majd az egyetemi jelentkez�lapj�ra. Egy di�k egyszer megpr�b�lt l�trehozni egy Feminista Klubot, de az igazgat� nem engedte, mondv�n, hogy akkor enged�lyeznie kellene a H�msoviniszta Klubot is, egyenl� felt�telekkel. Eff�le idi�ta gondolkod�ssal te is tal�lkozol majd, de ne add fel. (A pokolba is, ha ilyen helyzetbe ker�lsz, csak annyit mondj, hogy remek, �s javasold, hogy az igazgat� t�mogassa a Soviniszt�kat.)

3. Ind�tsd be saj�t lapodat vagy internetes �js�godat!

Alkotm�nyos jogod, hogy ezt megtehesd. Ha gondot ford�tasz r�, hogy ne legy�l obszc�n, ha nem r�galmazol senkit, �s nem adsz okot arra, hogy a lapot besz�ntess�k, akkor elmondhatod benne az igazs�got a suliban zajl� dolgokr�l. Legy�l humoros, �s a di�kok im�dni fogj�k.

Menj el az iskolasz�k �l�seire, �s t�j�koztasd �ket arr�l, hogy mi t�rt�nik az int�zm�nyben. �rj pet�ci�kat, hogy v�ltoztassanak a dolgokon, mert megpr�b�lnak majd leveg�nek n�zni, vagy kiv�ratj�k veled a hossz�, unalmas �l�sek v�g�t, �s csak akkor juthatsz sz�hoz. �rj leveleket a helyi lapnak. A feln�tteknek g�z�k sincs, mi folyik a k�z�piskol�kban. Mondd h�t el nekik. T�bb mint val�sz�n�, hogy akad majd t�mogat�d.

B�rmelyik tippet pr�b�lod ki, t�mad majd n�mi z�rzavar, de sz�ks�g eset�n lesz hov� fordulnod seg�ts�g�rt. Ha az iskola visszav�g, keresd meg a helyi Amerikai Polg�ri Szabads�gjogok Uni�j�t. Helyezz kil�t�sba pereket – az iskolai vezet�s gy�l�li ezt a sz�t. Eml�kezz arra is, hogy nincs nagyobb �r�m, mint l�tni az igazgat� tekintet�t, amikor neked �ll a z�szl�. Haszn�ld ki.

�s soha ne feledd: Nem jegyzik fel minden cselekedet�nket!

Azzal szeretn�m kezdeni ezt a fejezetet, hogy felt�rom el�ttetek, v�lem�nyem szerint mi is a k�rnyezet�nket fenyeget� egyik legnagyobb vesz�ly.

Ez �gy van – �n egy s�t�l� �kol�giai rettenet vagyok.

�n vagyok Minden Bhopalok[87] Atyja.

Kezdj�k az elej�n: �n nem veszek r�szt az �jrahasznos�t�sban.

Szerintem az �jrahasznos�t�s a templomba j�r�shoz hasonlatos. Hetente egyszer megmutatod magad, �s ez j� �rz�ssel t�lt el, mert megtetted a k�teless�gedet. M�r mehetsz is v�gan b�n�zni.

Hadd k�rdezzem meg: val�ban tudod, hogy hov� lesz az a rengeteg �js�g, miut�n megszabadulsz t�l�k az �jrahasznos�t� k�zpontban, vagy hov� ker�lnek az �d�t�italos palackok, miut�n bedobod �ket a k�k kont�nerekbe? Elviszik valamelyik �zembe, ahol �jrahasznos�tj�k �ket? Ki mondja ezt? K�vetted valaha is azt a teheraut�t, amely felszedte a te �jrahasznos�tanival�dat is, �s l�ttad, hov� megy? �rdekel egy�ltal�n? Megel�gszel azzal, hogy k�l�nv�lasztod az �veget a m�anyagt�l, a pap�rt a f�mt�l – �s a tov�bbi gondolkod�st valaki m�sra hagyod?

Mindig elk�peszt az emberi l�nyek felt�tlen engedelmess�ge a hat�s�g ir�nt. Ha egy felirat azt mutatja, hogy hasznos�tsd �jra a haszn�lt holmit, akkor teszed a dolgodat, �s felt�telezed, hogy amit a tart�lyba helyezel, azt val�ban �jrahasznos�tj�k. Ha a szemetestart�ly k�k, akkor szerinted ez holtbiztos garancia arra, hogy a beledobott �vegpalackodat sz�tz�zz�k, megolvasztj�k, �s csin�lnak bel�le egy �jabb pizzasz�szos �veget.

Gondold ezt v�gig.

Egyszer k�s� este hazafel� tartottam a munk�b�l, �s l�ttam, hogy a szemetesember az aut�ja z�z�szerkezet�be toszogatta a h�vogat�k�k, �veggel teli szemeteszs�kokat, de a t�bbi, m�sf�le szem�ttel egy�tt. Megk�rdeztem a pasast, hogy ez �gy norm�lis-e.

– Nagyon sok a begy�jteni val� szem�t – mondta. – N�ha nincs id� a sz�tv�logat�sra.

K�v�ncsi voltam, hogy csak rendelleness�gr�l van sz�, vagy pedig �ppen ez a norm�lis. Megtudtam n�h�ny dolgot.

A '90-es �vek k�zep�n indiai k�rnyezetv�delmi aktivist�k r�j�ttek, hogy a Pepsi komoly hullad�kfeldolgoz�si gondokat okoz orsz�guknak. Az Egyes�lt �llamokban �jrahasznos�t�sra begy�jt�tt, haszn�lt, m�anyag Pepsi-palackokat Indi�ba sz�ll�tott�k, hogy ott dolgozz�k fel, �s �jabb Pepsi-palackokat k�sz�tsenek bel�l�k, vagy m�s m�anyag �rut. A Madras melletti Futura Industry-gy�r egyik vezet�je – enn�l az �zemn�l rakt�k le a hullad�k legnagyobb r�sz�t – beismerte, hogy a szem�t z�m�t soha nem dolgozt�k fel. M�g tov�bb rontott a helyzeten, hogy amikor kider�lt az igazs�g az �ll�t�lagos �jrafeldolgoz�sr�l, a Pepsi �ppen az id� t�jt jelentette be, hogy gy�rat akar nyitni Indi�ban, ahol – term�szetesen – egyszer haszn�latos, eldobhat� palackokat gy�rtan�nak amerikai �s eur�pai exportra, h�trahagyva Indi�ban a m�rgez� mell�kterm�keket. Teh�t mik�zben India viseli a k�rnyezeti �s eg�szs�g�gyi terheket, az ipari orsz�gok fogyaszt�i tov�bbra is haszn�lj�k a m�anyag palackokat, ami r�juk n�zve nem j�r semmif�le k�vetkezm�nnyel. Mi, fogyaszt�k pedig boldogan j�runk-kel�nk, abban a hitben, hogy az �jrahasznos�t�ssal jav�tunk a k�rnyezet �llapot�n.

M�s esetben egy San Francisc�-i magazin szerz�d�st k�t�tt egy pap�rfeldolgoz�val arr�l, hogy az minden h�napban elviszi t�le a feh�r pap�rhullad�kot. Egy alkalmazott azonban k�vette a szem�t �tj�t, �s l�tta, hogy az �jrahasznos�t�sra sz�nt pap�rt a v�llalkoz� �sszekeverte a McDonald's csomagol�anyag�val �s a Starbucks k�v�l�nc m�anyag poharaival. Amikor a v�llalatot szembes�tett�k ezzel a t�nnyel, tagadott.

V�geztek 1999-ben egy vizsg�latot arr�l, hogy mi t�rt�nik a Kongresszusban termelt hullad�kkal. Kimutatt�k, hogy az abban az �vben a t�rv�nyhoz�s �ltal felhaszn�lt 2670 tonna pap�r 71 sz�zal�k�t nem dolgozt�k fel �jra, mert a pap�rhullad�kot �sszekevert�k �lelmiszer-marad�kkal �s egy�b, �jra fel nem dolgozhat� anyaggal. Ugyanabban az �vben a Capitoliumban keletkezett mintegy 5 ezer tonna �vegpalackb�l, alum�niumdobozb�l, kartonpap�rb�l �ll� feldolgozhat� hullad�kot egyszer�en terepfelt�lt�sre haszn�lt�k, �s senki nem k�rdezett semmit. Ha a t�rv�nyhoz�s �jrahasznos�ttatja azokat az anyagokat, 700 ezer doll�rt takar�thatott volna meg az ad�fizet�knek.

B�rhov� n�ztem, mindig ugyanazt tal�ltam. Igazi �jrafeldolgoz�s nem t�rt�nik. Benn�nket �tvernek.

Ez�rt a magam r�sz�r�l �n befejeztem az �jrahasznos�t�st. Arra a k�vetkeztet�sre jutottam, hogy ha �jrahasznos�tok, azzal voltak�ppen csak a saj�t lelkiismeretemet nyugtatom meg. Am�g elv�geztem apr� k�teless�gemet, �s sz�tv�logattam a pap�rt, az �veget �s a f�met, addig nem is v�rtak el t�lem m�st a F�ld bolyg� megment�se �rdek�ben. Mihelyt beledobtam �vegeimet, konzervdobozaimat �s �js�gjaimat a megfelel� sz�n� tart�lyokba, megnyomtam a lelkiismeretem terheit null�z� gombot, �s b�ztam abban, hogy valaki m�s majd elv�gzi a munka r� es� r�sz�t. K�d el�ttem, k�d ut�nam, m�ris vissza�ltem minibuszomba.

Igen, van egy minibuszom. Egy gallon benzinnel 15 m�rf�ldet tesz meg, mintegy 7-tel kevesebbet, mint ahogy rekl�mozz�k. Szeretem ezt az aut�t. T�gas, sim�n fut, �s az el�ttem l�v� aut�k f�l� magasodik, �gy azt�n mindent l�tok.

Tudom, n�h�nyan azt mondj�k: benn�nket, amerikaiakat elk�nyeztetek a m�s orsz�gok�hoz k�pest alacsony benzin�rakkal, hiszen van, ahol a h�romszoros�t k�rik el, mint n�lunk. De emberek, ez itt nem Belgium, ahol az eg�sz orsz�got 35 perc alatt �tszelheted. Mi hatalmas orsz�gban �l�nk, �s musz�j mozognunk. Vannak olyan helyek, ahov� el kell menn�nk, �s ahol tenni kell a dolgunkat. A vil�gnak meg kell �rtenie, hogy csak a haszn�ra v�lik az a k�pess�g�nk, amelynek seg�ts�g�vel el tudunk jutni A pontb�l B pontba. Hogyan juthatn�nak el a kem�nyen dolgoz� amerikaiak a nap els� munkahely�r�l az esti m�sodik munkahelyre – ez is a glob�lis gazdas�g kialak�t�s�t c�lz� nagyobb terv r�sze –, ha nincs a fenek�k alatt ker�k?

�n a michigani Flintb�l val� vagyok – a J�rm� V�ros�b�l, ami nem t�vesztend� �ssze a Motor V�ros�val. Flint �szakra van Detroitt�l, egy�r�nyi �tra, �s volt id�, amikor az �n v�rosomban gy�rtottak minden Buickot a vil�gon. De ott m�r nem gy�rtanak t�bb� Buickot.

– Aut�stop. Ingyen van, tal�lkozol m�s emberekkel, �s �rdekes besz�lget�seket folytathatsz vel�k. B�nusz: nagy a val�sz�n�s�ge, hogy (mell�kszerepl�k�nt) te is beker�lsz az Amerika legkeresettebb gonosztev�i vagy a N� vesz�lyben c�m� telev�zi�s filmekbe.

– �lj olyan v�rosban, ahol van t�megk�zleked�s. De k�rlek, ne gyere New Yorkba, m�r �gy is t�lzs�folt. Pr�b�lkozz m�s amerikai v�rossal, ahol megb�zhat� a t�megk�zleked�s, mint p�ld�ul… esetleg… a csod�ba is, felejtsd el, gyere New Yorkba. Van egy k�l�nszob�m, lakhatsz velem is.

– Sz�vd ki a benzint a rep�l�terekn�l parkol� aut�kb�l. Sz�gyen, hogy annyi �zemanyag �ll ott tehetetlen�l �s megy pocs�kba ezekben a hullad�ktudatos id�kben. R�ad�sul kock�zatos is. K�pzeld csak el, mi lenne, ha egy rep�l�g�p becsap�dna a rep�l�t�ri parkol�ba, ahol t�bb ezer aut� �ll, dugig robban�svesz�lyes benzinnel. T�nyleg nem �rtem.

– Hajts a nagy teheraut�k m�g�tt, �gy cs�kken a l�gellen�ll�s. Az aut�p�ly�k biztons�gi szak�rt�i ugyan nem helyeseln�k ezt a gyakorlatot, de m�k�dik. Csak tedd utaz�sebess�gbe a v�lt�t, �s gy�ny�rk�dj a t�jban. H�tr�nya: lehet, hogy egy t�voli teheraut�-parkol�ban k�tsz ki, ahol alaposan megver egy fick�, homlok�n egy tetov�l�ssal, hogy: "ide �ss".

– Lakj az irod�dban vagy a munkahelyeden. �gy kik�sz�b�lhet� a benzinzab�l� k�zleked�s �s a zavar� h�zb�rfizet�s egyar�nt. B�nusz: a f�n�k�dnek nagyon tetszik majd, hogy mindig te vagy az els�, �s mindig te maradsz utols�nak.

Aki nyakig az aut�skult�r�ban n�tt fel, az a kocsij�ban �nmaga kiterjeszt�s�t l�tja. Az aut�d a zeneszob�d, az eb�dl�d, a h�l�szob�d, a mozid, az irod�d, az olvas�termed, �s eg�sz �letedben mindig ott kezdesz el valami fontosat, ami sz�mit.

Amikor feln�ttem, nem akartam General Motors-aut�t, f�leg az�rt nem, mert gyakrabban robbantak le, mint �n. �gy azt�n Volkswageneket, Hond�kat vettem, �s b�szk�n j�rtam a v�rost. Ha m�sok megk�rdezt�k, hogy mi�rt nem amerikai kocsit v�s�rolok, mint �k, akkor felnyittattam vel�k az aut�juk motorh�z�nak fedel�t, �s megmutattam a motoron a lemezk�t a Made in Brazil, az �ksz�jon a Made in Mexico, a r�di�n pedig a Made in Singapore felirattal.

A m�szerfalon l�v� feliraton k�v�l, amely azt sugallta, hogy az eg�sz aut� Amerik�ban k�sz�lt, ugyan mire mutogathattak volna a kocsijukban, aminek a gy�rt�sa munk�t adott volna valakinek Flintben?

A Honda Civicem soha nem robbant le. Nyolc �ven �t, 115 ezer m�rf�ld megt�tel�ig soha nem volt a szervizben, csak rendszeres karbantart�s c�lj�b�l. Amikor az aut� meghalt, �ppen le voltam �gve, munkan�lk�li seg�lyen �ltem, �s beragadtam a Pennsylvania Avenue kell�s k�zep�n, n�gy h�zt�mbnyire a Feh�r H�zt�l. Kisz�lltam, �ttoltam a kocsit a kanyaron t�lra, levettem a rendsz�mt�bl�j�t, �s b�cs�t intettem neki.

Kilenc �vig nem is vettem m�sik aut�t. Legink�bb New Yorkban dolgoztam, �s a j� t�megk�zleked�s, valamint a megb�zhat� taxisof�r�k miatt nem is volt r� sz�ks�gem. De mert sok id�t t�lt�ttem otthon, Michiganben, belef�radtam az aut�b�rl�sekbe, megt�rtem, �s vettem egy Chrysler minibuszt. Err�l csak ennyit mondan�k: engem m�r nem l�tnak �gy, ahogy begy�m�sz�l�m magam, mint egy kolb�szt azokba a kicsi b�dogdobozokba!

A bels� �g�s� motorok minden m�sn�l tev�kenyebben hozz�j�rultak a bolyg� glob�lis felmeleged�s�hez. A leveg�nkben l�v� szennyez� anyagoknak majdnem a fele abb�l sz�rmazik, amit az aut�k ok�dnak ki magukb�l. A leveg�szennyez�s �vente 200 ezer ember hal�l�t okozza. A glob�lis felmeleged�s �vr�l �vre n�veli a F�ld h�m�rs�klet�t, emiatt n�h�ny orsz�gban megn� az asz�lyok vesz�lye, �s a dolognak s�lyos k�vetkezm�nyei lehetnek a mez�gazdas�gra, valamint eg�szs�gi �llapotunkra is. Vesz�lyesen k�zel ker�lt�nk egy rettent� szerencs�tlens�ghez, ha nem j�v�nk r�, hogy mik�nt kell lekapcsolni a f�t�st.

De l�tn�d csak, hogy m�k�dik ez a minibusz! Olyan nyugalom van odabent – addig, am�g r� nem adom a kaka�t! A CD-s, magn�s szuperr�di�b�l mindj�rt nyolc pokoli hangsz�r�n �rad a zene. Ak�r 400 m�rf�ldet is megtehetek egyhuzamban, a zene bekapcsolva, a l�gkondi bekapcsolva, a kihangos�tott m�holdas telefon pedig k�szen �ll, hogy fogadjon egy mindenn�l fontosabb h�v�st Rupert Murdocht�l[88], aki megk�sz�ni nekem ezt a k�nyvet, a remek munk�t, �s t�j�koztat arr�l, hogy kiv�gz�semet cs�t�rt�kre halasztott�k, nehogy �tk�zz�k a programban az Amerika leg�r�ltebb iskolai l�v�ld�z�s�r�l sz�l� vide�val.

Detroit m�r bebizony�totta, hogy rendelkezik azzal a technol�gi�val, amellyel t�megesen lehet gy�rtani gallononk�nt 45 m�rf�ldet fut� aut�kat, illetve gallononk�nt 35 m�rf�ldet megtenni k�pes teheraut�kat, minibuszokat �s furgonokat. Abban az �vben, amikor az aut�gy�rak a legalacsonyabb benzinfogyaszt�sr�l sz�molhattak be – ez 1987-ben, Ronald Reagan eln�ks�ge idej�n volt –, az �tlagaut� egy gallon benzinnel 26 m�rf�ldet tett meg. Ennek ellen�re az �kobar�t Bill Clinton eln�ks�g�nek nyolc �ve alatt, annak ellen�re, hogy � azt �g�rte, hivatali idej�nek v�g�n egy gallon benzin 40 m�rf�ldre lesz el�g, az �tlagos teljes�tm�ny fogyaszt�s 24,7 m�rf�ldre cs�kkent. A General Motors 1993-ban �ri�si partit rendezett Washingtonban Clinton beiktat�sa tisztelet�re. Azt hiszem, udvariatlans�g lett volna felizgatni a h�zigazd�t a tisztelet�re adott fogad�son.

Clinton legnagyobb aj�nd�ka az volt a h�rom nagy aut�gy�rt�nak, hogy kivonta a SUV-okat[89] a szem�lyaut�kra k�telez� benzin fogyaszt�si szabv�nyok hat�lya al�l. A kedvezm�ny miatt ezek a benzinfal� aut�k naponta 280 ezer hord� extra mennyis�get zab�lnak fel. Az �zemanyag ir�nti kereslet az egyik oka annak, hogy a Bush-korm�nyzat er�lteti az olajf�r�sokat az Alaszkai Nemzeti Parkban. Bush azt �ll�tja, hogy a f�r�sok nyom�n napi 580 ezer hord�val t�bb �zemanyagunk lesz, ami �ppen el�g a SUV-ok sz�m�nak megdupl�z�s�hoz.

Figyelemre m�lt�, hogy ha Clinton kik�nyszer�ti a SUV-okn�l is ugyanazokat a benzintakar�koss�gi szabv�nyokat, amelyek az �n minibuszomra �rv�nyesek (ez gallononk�nt csup�n n�h�ny m�rf�ldnyivel jelentene t�bbet), akkor Bushnak most nem lenne �rve az alaszkai f�r�sok mellett.

Minthogy a SUV-ok el�rasztj�k az utakat, m�r nem tudok eln�zni az el�ttem l�v� j�rm�vek felett. Olyan nagyok, olyan f�lelmetesek, mintha csak kokainnal feltuningolt kicsiny�tett m�sai lenn�nek a nagy, 18 kerek� kamionoknak. Egy�ltal�n mi �rtelme van ezeknek a SUV-oknak? Eredetileg az�rt fejlesztett�k ki �ket, hogy k�pesek legyenek k�zlekedni a semmi k�zep�n, t�vol az utakt�l. Azt meg�rtem, milyen j� szolg�latokat tehetnek Montan�ban. De mi az �rd�g�rt s�v�tenek vel�k a yuppie-k a zs�folt manhattani utc�kon?

Amerikai tud�sok egy csoportja 2001 j�nius�ban nyilv�noss�gra hozta, hogy a glob�lis felmeleged�s val�s�gos probl�ma, r�ad�sul egyre s�lyosabb. Tanulm�nyukban, amelyet a II. Bush-f�le Feh�r H�z rendelt meg, a tizenegy vezet� l�gk�rkutat� tud�sb�l �ll� csoport (k�z�tt�k t�bb olyan is volt, aki kor�bban k�telkedett a probl�ma jelent�s�g�ben) arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy f�k�nt az emberi tev�kenys�g felel�s a F�ld l�gk�r�nek felmeleged�s��rt – �s ennek k�vetkezt�ben komoly bajban vagyunk.

A tanulm�ny k�zz�t�tele neh�z helyzetbe hozta George W. Remek�l Alszom Busht. � �s korm�nyzat�nak m�s tagjai kor�bban sz�nd�kosan ker�lt�k a glob�lis felmeleged�s kifejez�st, �s t�bbsz�r is k�ts�gbe vont�k, hogy a leveg� szennyez�se vesz�lyes m�don n�veln� a l�gk�r h�m�rs�klet�t. Bush 2001 j�lius�ban mag�ra vonta a nemzetk�zi vezet�k haragj�t, mert elutas�totta a kiot�i egyezm�nyt; ez a meg�llapod�s a glob�lis felmeleged�s cs�kkent�s�re lenne hivatott, �s tervezet�t eredetileg t�bb mint 160 orsz�g (k�z�tt�k az Egyes�lt �llamok) dolgozta ki.

Most azonban Bush saj�t tud�sai �ll�tj�k, hogy a F�ld s�lyos katasztr�fa fel� tart.

H�t �n nem is tudom: lehets�ges, hogy a fiatal George-nak van n�mi igaza. Hiszen �n is forr�n szeretem. Michigani l�v�n – ahol brut�lisak a telek, �s a ny�r csak h�rom h�tig tart – magam is �lvezem a temper�ltabb kl�m�t. K�rdezd csak meg az embereket, melyiket szeretik jobban, a j� kis perzsel� napot a tengerparton, vagy pedig az Albert �llamban s�v�t� hideg szeleket, amelyek a nyelvedet a fogaikhoz fagyasztj�k. Fogadok, hogy 10 amerikaib�l 9 m�r betette a csomagtart�ba a naperny�t �s az �sszecsukhat� Weber grills�t�t is. De mi van akkor, ha napolajra lesz sz�ks�ged, mondjuk 125-�s napv�d� faktorral?

A m�lt ny�ron azonban m�gis t�rt�nt valami, amit enyh�n sokkol�nak tal�ltam. Az �rta a The New York Times, hogy az �rott t�rt�nelemben el�sz�r az �szaki-sark jege… megolvadt. Egy eg�sz haj�rakom�nyra val� tud�s utazott fel a vil�g tetej�re, �s a j�g elt�nt. A h�r olyan p�nikot okozott, hogy p�r napon bel�l a Times kiigaz�totta �nmag�t, �s megnyugtat�an k�z�lte, hogy a j�g val�j�ban nem olvadt meg, csak egy kicsit k�s�s. Ok�, de eml�kszem, mikor pr�b�lt�k utolj�ra megnyugtatni az idegeinket – m�g a '90-es �vekben, amikor bejelentett�k, hogy egy nagy aszteroida �tk�z�p�ly�n van a F�lddel, �s a csattan�sra valamikor a k�vetkez� h�sz �vben lehet sz�m�tani. Megint csak azonnal visszavont�k a h�rt, de tudniuk kell, hogy mi kereszt�ll�tunk �m az eff�le c�folatokon. Semmif�le hatalom sem fogja az orrunkra k�tni, mikor van k�zel a v�g, mert fenn�ll a t�meghiszt�ria vesz�lye �s az el�fizet�sek t�meges lemond�s�nak kock�zata is.

Az utols� j�gkorszak a glob�lis h�m�rs�klet mind�ssze 9 fokos v�ltoz�sa miatt k�sz�nt�tt be. Mi most �ppen f�l�ton j�runk. N�h�ny szak�rt� azt j�solja, hogy m�r a k�vetkez� �vsz�zadban 10,4 fokkal emelkedik a h�m�rs�klet. Venezuel�ban 1972 �ta a hat gleccser k�z�l n�gy megolvadt. A Kilimandzs�r� h�res h�sipk�ja m�r majdnem elt�nt. Amikor a Hatteras-fokon 1870-ben meg�p�tett�k a vil�g�t�tornyot, az 1500 l�bnyira volt a partt�l; ma m�r alig 160 l�bnyira van a tenger, �s a vil�g�t�tornyot beljebb kellett vinni a sz�razf�ldre.

Ha megolvadnak a sarkok j�gsapk�i, az �ce�nok v�zszintje ak�r 30 l�bbal is megemelkedhet. Gyakorlatilag elt�nhetnek a parti v�rosok – �s eg�sz Florida, a szavaz�f�lk�ivel egyetemben. Tudom, hogy New Yorkra �s Los Angelesre, valamint a hozz�juk hasonl� helyekre r�f�rne egy alapos als�mos�s, de az�rt nem nagyon tetszik a gondolat, hogy Manhattant h�rom emelet magas s�s tengerv�z bor�tja el.

Ha m�r Florid�r�l esett sz�, h�t akkor ez az �llam is felel�ss� tehet� a sajn�latos helyzet�rt. Mi�rt? A l�gkondicion�l�s elterjed�se el�tt Florid�ban, illetve odalent D�len alacsony volt a n�ps�r�s�g. A h�s�g �s a p�ratartalom elviselhetetlen volt. Texasban mozdulni sem lehet a 38 fokos h�s�gben. New Orleansban a leveg� olyan s�r�, hogy alig tudsz l�legezni. Nem csoda, hogy a d�liek olyan �rthetetlen, gurgul�z� hangon besz�lnek. Egyszer�en t�l meleg van ott egy rak�s mag�n- �s m�ssalhangz� sorba rendez�s�hez. �gy hiszem, a brut�lis h�s�g az oka annak is, hogy sem nagy tal�lm�nyok, sem �j ide�k, sem m�s egy�b, amely hozz�j�rult volna civiliz�ci�nk fejl�d�s�hez, soha m�g nem sz�rmazott D�lr�l (tisztelet a kev�s, figyelemre m�lt� kiv�telnek: Lillian Hellmannak[90], William Faulknernek[91], R. J. Reynoldsnak). Ha ilyen meleg van, ki tud gondolkodni, az olvas�sr�l m�r nem is sz�lva?

– V�logasd ki azokat az otthoni dolgokat, amelyek a sarki j�gsapk�k elolvad�sa eset�n �sz�k�pes szerkezetk�nt szolg�lhatnak. Szentelj fokozott figyelmet a szintetikus anyagb�l k�sz�lt t�rgyaknak, mert azok �ltal�ban rendk�v�li m�don v�z�ll�ak.

– Ne felejts el kitekinteni – a v�z�ll� sz�kek, be�p�tett poh�rtart�kkal, ugyanolyan j�l lebegnek majd az �ce�non, mint a h�zad m�g�tti �sz�medenc�ben. Ki meri azt �ll�tani, hogy a sarki j�g katasztrof�lis elolvad�sa nem lehet m�k�s?

– Tanulm�nyozd k�rnyezeted domborzati t�rk�p�t, hogy meg�llap�thasd a legmagasabban fekv� ter�letek pontos hely�t. Jel�ld meg a leggyorsabb oda vezet� �tvonalat. Tarts menek�l�si gyakorlatokat.

– Fektess be p�nzt Ziplock m�rk�j� v�z�ll� t�sk�kba, �s azokba a s�rga v�z�ll� kamer�kba is.

– L�pj kapcsolatba a helyi YMCA szervezettel[92], �s vegy�l �sz�leck�ket. Most! Szentelj fokozott figyelmet a v�ztapos�ssal kapcsolatos utas�t�soknak.

– M�dos�tsd nyaral�si terveidet, Florida helyett v�laszd Montan�t. Mondd meg gyermekeidnek, hogy a tavaszi sz�netben esed�kes nagy iv�szat sz�nhely�t Daytona Beachr�l tegy�k �t Boise-ba.

De a l�gkondicion�l�t feltal�lt�k – �s mindj�rt lehetett valamit dolgozni D�len is. Felh�karcol�k n�ttek ki a f�ldb�l, az �szakiak pedig, akik belebetegedtek a t�lbe, hatalmas hord�kban �rkeztek. R�j�ttek, hogy l�gkondicion�lt aut�kkal lehet munk�ba j�rni, a l�gkondicion�lt irod�ban lehet eg�sz nap dolgozni, lehet eg�sz nap tanulni a l�gkondicion�lt iskol�ban is. Este pedig hazat�rhetsz a l�gkondicion�lt h�zadba, ahol kitervelheted a h�tv�gi kereszt�get�st[93], �s megtervezheted a h�ss�t�st a klubban.

Mire r�eszm�lt�nk, a D�l talpra �llt, ma pedig m�r kez�ben van az eg�sz orsz�g. Azok a konzervat�v eszm�k, amelyek egykor a d�liek Konf�der�ci�j�ban sz�lettek, ma az eg�sz nemzetet fogva tartj�k. El��rj�k a t�zparancsolat kif�ggeszt�s�t nyilv�nos helyeken, a teremt�s elm�let�nek tan�t�s�t, az iskolai im�dkoz�st, k�nyveket tiltanak be, gy�l�letet sz�tanak a sz�vets�gi (�szaki) korm�nyzat ir�nt, s�rgetik a szoci�lis szolg�ltat�sok cs�kkent�s�t, h�bor�ra szomjaznak, �s arra ak�rmikor k�szek, minden probl�m�t er�szakos �ton igyekeznek megoldani – ezek mind az �j D�l megv�lasztott t�rv�nyhoz�inak megk�l�nb�ztet� m�rkajegyei. Ha v�gigvissz�k a gondolatot, v�g�l is a Konf�der�ci� nyerte meg a polg�rh�bor�t – a r�g�ta v�rt gy�zelem �gy sz�letett meg, hogy a h�v�s lak�sok �s a be�p�tett j�gkockagy�rt� g�pek �g�ret�vel D�lre csalt�k a h�lye jenkiket.

Ma m�r a D�l uralma mindenhat� – �s ha m�g mindig nem hiszed el, akkor csak vizsg�ld meg a legut�bbi n�gy eln�kv�laszt�st. Aki gy�zni akart, annak D�len kellett sz�letnie, vagy legal�bb adopt�lnia kellett sz�l�f�ldjek�nt. Val�j�ban a legut�bbi t�z eln�kv�laszt�son a gy�ztes (vagy a Legfels�bb B�r�s�g posztj�ra kijel�lt b�r�) mindig az volt, aki egyik l�b�val nagyon szil�rdan �llt D�len vagy Nyugaton. Ezent�l senkit nem v�lasztanak meg a nemzet �l�re, aki �szakr�l j�n.

Mindezt a l�gkondicion�l�s tette lehet�v�. Most pedig, hogy megny�ltak az ajt�k a d�li politikusok �s a d�li �llamok el�tt, az eg�sz vil�gnak export�lhatj�k a forr� d�li szeleket – val�s�goss� t�ve az �zonr�tegen keletkezett lyukat. Ez a lyuk ma m�r az eg�sz D�li-sark felett t�tong, �s k�t �s f�lszer akkora, mint Eur�pa.

Felk�r�st kaptam, hogy – kiegyens�lyozand� a D�lr�l mint leizzadt Ku-Klux-Klan-tagok �s �j kelet� korpor�ci�s el��rs�k f�ldj�r�l alkotott k�pemet – soroljam fel mindazt, amit a D�lt�l kaptunk, �s ami�rt h�l�sak vagyunk.

– Sz�r�tott marhah�s

– Szuny�ka a f�gg��gyban

– Sz�ps�gkir�lyn�k

– Michael Jordan

– Alig�torbirk�z�s

– Walt Disney vil�ga

A F�ld atmoszf�r�j�nak �zonr�tege �v meg benn�nket a r�kkelt� �s gyilkos ultraibolya (UV) sug�rz�st�l. Az �zonr�tegen keletkezett lyukat mi okoztuk, az �gynevezett freong�zokkal (CFC), amelyeket hajt�g�zk�nt haszn�ltunk, rendszerint l�gkondicion�l�kban, h�t�g�pekben.

Ha ezek a vegyi anyagok a l�gk�rbe jutnak, �s nagy energi�j� f�nysugarakkal, p�ld�ul ultraibolya sug�rz�ssal �rintkeznek, olyan anyagg� alakulnak �t, amely elpuszt�tja az �zont. �s mi az, ami legink�bb el�seg�ti az �zont puszt�t� CFC-g�zok kialakul�s�t? Az aut� l�gkondicion�l� rendszere – Amerika egyik kedvelt �ti k�s�r�je.

Err�l jut eszembe a fiatal, sikkes amerikaiak egy m�sik elhagyhatatlan �ti kell�ke: a palackozott v�z. Mi�rt inn�l vizet ingyen a csapb�l vagy a k�tb�l, ha ugyanezt megteheted 1,2 doll�r�rt is – �s kapsz vele egy m�anyag palackot is, amellyel k�s�bb majd �gy teszel, mintha �jrahasznos�tan�d.

– Lobbizz a kongresszusn�l, hogy a palackozott vizet tegy�k a nemzet hivatalos ital�v�.

– A v�ros iv�v�zh�l�zat�t tereld el, �s kapcsold k�zvetlen�l azokhoz a v�zforr�sokhoz, amelyeket a kereskedelmi v�zpalackoz�k is haszn�lnak. Ha ez azzal j�rna, hogy a cs�vezet�ket az Atlanti-�ce�n alatt kell �tvezetned a tiszta alpesi v�zforr�shoz, �m legyen. Siker�lt m�r telefonk�belt is �th�zni az �ce�n alatt, csak le tudunk mell� fektetni egy cs�vezet�ket is, hogy olthassuk a szomjunkat!

Nem ittam mindig palackozott vizet New Yorkban. Hittem annak a n�pi legend�nak, amely szerint New York vize a legtiszt�bbak k�z�l val� a vil�gon. Megtudtam, hogy huszonk�t nyitott v�zt�roz�ban gy�jtik �s t�rolj�k, Catskill �s a Hudson foly� fels� foly�sa vid�k�n. A v�z onnan �rkezik a v�rosba egy bonyolult v�ztiszt�t� rendszeren kereszt�l. Az eg�sz tiszt�n is hangzott.

�m egy esti bar�ti �sszej�vetelen egy ismer�s megjegyezte, hogy csal�dj�val a Croton v�zt�roz�n�l l�v� nyaral�j�ba k�sz�l, �s minden es�ly�k meg is van r�, hogy el tudnak menni.

– Hogyan lehet nyaral�juk a mi iv�viz�nk partj�n? – k�rdeztem.

– De h�t nem pontosan a t�roz� partj�n van, hanem az �ton t�l.

– Azt akarja mondani, hogy aut��t veszi k�r�l a vizet, amit megiszunk? �s mi van az �t por�val, az olajszennyez�d�ssel �s a t�bbivel?

– Mindent steriliz�lnak, amikor a v�z m�r New Yorkba �rkezik – v�laszolta.

– Ha m�r itt van, akkor nem lehet steriliz�lni! – tiltakoztam. – Mire az a v�z el�ri New Yorkot, abban m�r benne van az emberis�g rendelkez�s�re �ll� �sszes cs�ra�l� anyag.

K�s�bb az illet� dag�lyosan elmes�lte, hogy milyen csod�latos dolog k�r�lcs�nak�zni a v�zt�roz�t.

– Cs�nak? – kiab�ltam. – Maga az �n iv�vizemben cs�nak�zik?

– H�t persze. �s horg�szunk is. Az �llam megengedi, hogy a parton tartsuk a cs�nakunkat.

Ez volt az a pillanat, amikor az Evian vizes rekeszek behatoltak a lak�somba.

Persze ugyanez a h�tul�t�je (felh�bor�t� �r�n k�v�l) a palackozott v�z iv�s�nak is. Hasonl�t az eset az �jrahasznos�that� anyagok gy�jt�s�hez, emiatt nem is �hajtok t�bbet foglalkozni Amerika iv�viz�nek �llapot�val. Mindaddig, am�g el�g k�nyvet tudok eladni, hogy megengedjem magamnak a saj�t "francia" forr�svizemet, mi�rt agg�dn�k �n amiatt, hogy a General Electric PCB-t, m�rgez� vegyi anyagot �mlesztett a Hudson foly�ba? V�g�l is az indi�nok t�bb sz�z �vvel ezel�tt ugyancsak a Hudsonba �r�tett�k a szemet�ket, a korai feh�r telepesek pedig folyamatosan szennyv�zcsatorn�nak tekintett�k a foly�t. �s l�m, n�zz csak oda, m�gis mekkora metropoliszt tudtak itt felh�zni!

A korm�ny manaps�g fluort adagol az iv�v�zbe, m�s v�llalatok pedig olyan term�keket tesznek a palackozott v�zbe, mint a koffein, a vitaminok, a gy�m�lcs�z� adal�kok �s a betegs�get okoz� mikroorganizmusok. H�t ezt jobban is tudn�k csin�lni. Mi�rt kellene meg�llni ann�l, amire a fogorvos azt mondja, hogy j�t tesz? K�l�nben is, a fogkr�mben m�r am�gy is van fluor. Mi�rt ne tegy�k a vizet m�g n�pszer�bb �zes�t�ssel hozz�f�rhet�v�?

– Er�leves marhah�sb�l.

– Texasi-mexik�i f�szerkever�k.

– Cs�p�s f�szer.

– Sz�ja alap� �dess�g.

– Darabos paradicsomleves.

Manhattan m�r csak a steak miatt is remek egy hely. N�h�ny �vvel ezel�tt nem volt olyan nap az �letemben, amikor ne ettem volna marhah�st – s�t volt, hogy napj�ban k�tszer is. �s akkor egy napon minden k�l�n�sebb ok n�lk�l felhagytam a fogyaszt�s�val.

N�gy teljes �ven �t egy falat marhah�st sem vettem a sz�mba. Meg kell mondanom az a n�gy �v volt �letem legeg�szs�gesebb id�szaka. (Megjegyz�s: a hozz�m hasonl� fick�k �gy �rtik az eg�szs�ges sz�t, hogy "nem haltam bele".)

Tal�n az�rt t�rt�nt �gy, mert hallottam Oprah Winfreyt, aki telev�zi�s m�sor�ban m�g 1996-ban kijelentette, hogy miut�n �rtes�lt a tehenek agyvel�betegs�g�r�l, azonnal �s v�gleg felhagyott a hamburgerev�ssel. Oprahnak ezut�n szembe kellett sz�llnia egy m�sfajta fenyeget�ssel, amely szint�n vesz�lyes volt: a texasi marhateny�szt�k 12 milli� doll�rra beperelt�k (vele egy�tt egy volt teny�szt�t �s marhah�slobbist�t, aki ugyancsak megjelent a m�sorban, �s a kergemarhak�r vesz�lyeir�l besz�lt). A texasiak azt �ll�tott�k, hogy Oprah �s Howard Lyman megs�rtett�k azt a texasi t�rv�nyt, amely tiltja, hogy a romland� �lelmiszereket hamis sz�nben t�ntess�k fel vagy becsm�relj�k. (K�rem, jegyezz�k meg, hogy Oprah volt az, aki kijelentette, hogy azonnal �s v�gleg felhagyott a hamburgerev�ssel, nem pedig �n, mert senki sem akar egy pert a nyak�ba.) Oprah 1998-ban megnyerte a pert; azut�n, hogy kibabr�ljon a texasiakkal, kijelentette: "M�g mindig nem eszem hamburgert."

�tt�rni a hinduizmusra hagyom�nyosan egy kicsit t�bbet k�vetel a hindu hit elfogad�s�n�l �s az �letm�d gyakorl�s�n�l. A hindu hitvil�gban a tehenet mint mindennek az anyj�t kell tisztelni, mert t�pl�l� tejet ad. A teh�n lem�sz�rl�sa ez�rt szents�gt�r�s. �ltal�ban a k�vetkez� l�p�sek r�v�n v�lhatsz hinduv�:

– Csatlakozz egy hindu imak�z�ss�ghez. (Egyet megtal�lsz a www.hindu.org/temples-ashrams/ honlapon.)

– Megv�ltozott hitedr�l folytass besz�lget�seket el�z� hited k�pvisel�ivel, �s ha sz�ks�g van r�, volt vall�si szervezetedt�l szerezz be egy elbocs�t�levelet.

– H�rom napon �t tegy�l k�zz� hirdet�st a helyi lapban, amelyben megmagyar�zod, hogy szak�tott�l el�z� hiteddel, �s �j nevet vett�l fel.

– Szerezz be egy igazol�st, amely bizony�tja, hogy egy arra felhatalmazott hindu pap j�v�hagyta csatlakoz�sodat a hindu hithez.

�n viszont sajnos elhagytam ezt az �tkez�si ir�nyzatot, �s id�nk�nt bizony elr�g�dom Elsie teh�n h�s�n. Pedig – gondolhatn�k – tanulhattam volna a '70-es �vek k�zep�nek leck�j�b�l, amikor marhah�s helyett a t�z terjed�s�t k�sleltet� anyagot ettem.

Michigani emberek milli�ihoz hasonl�an egy �vig vittem be a szervezetembe PBB-t, egy olyan vegyi anyagot, amellyel a gyerekek pizsam�j�t impregn�lj�k, hogy az ne legyen gy�l�kony – �s m�g csak nem is tudtam r�la. A Firemaster m�rkan�ven forgalmazott term�ket olyan c�g gy�rtotta, amely t�rt�netesen marhaeledelt is k�sz�tett. Egyszer a gy�rban �sszecser�lt�k a term�kek zs�kjait, a t�z terjed�s�t lass�t� anyagot az "�llateledel" felirat� zs�kba csomagolt�k, �s elk�ldt�k Michiganben egy nagy eloszt� k�zpontba, amely ezzel a t�panyaggal l�tta el a gazdas�gokat. A tehenek r�videsen falt�k a PBB-t – mi pedig ett�k a PBB-vel szennyezett h�sukat, ittuk a PBB-vel teli tej�ket.

A PBB-vel az a gond, hogy nem �r�l ki a szervezetb�l, semmilyen m�don nem t�vozik. Egyszer�en ott marad a gyomrodban �s az em�szt�szerveidben. Amikor erre f�ny der�lt, �s megtudtuk, hogy az �llam megpr�b�lta eltitkolni az �gyet a k�zv�lem�ny el�l, Michigan lak�i megvadultak. Fejek hullottak, politikusokat r�gtak ki. Nek�nk pedig azt mondt�k, hogy a tud�soknak fogalmuk sincs, mit tehet vel�nk a PBB – �s val�sz�n�leg mi sem fogjuk megtudni a k�vetkez� 25 �vben.

Az�ta m�r eltelt negyed �vsz�zad, �s a j� h�r az, hogy a gyomrom soha nem fogott t�zet. De az�ta is tele vagyok nyugtalans�ggal, v�rom, mikor csap fejbe egy �jabb rossz h�r. Mindig Centralia, a pennsylvaniai v�ros jut az eszembe, ahol az emberek �lt�k a mindennapi �let�ket, dolgoztak, mik�zben a talpuk alatt f�ld alatti t�zek tomboltak �veken �t. A tudom�ny nem tud mindenre v�laszt adni. Vajon michiganiak milli�i fognak megbetegedni r�kban, �s r�gj�k fel v�gleg a tejes v�dr�t? Esetleg mind megbolondulunk, �s olyan jel�lt �rdek�ben dolgozunk, aki ugyan k�ptelen gy�zni, de komoly j�rul�kos k�rokat okozhat?

Nem tudom a v�laszt, mint ahogy senki sem tudja. Ha ismersz egy michigani �slakost (garant�lom, hogy hall�t�vols�gon bel�l van egy a k�zeledben, h�la n�p�nk Reagan �ltal a '80-as �vekben szponzor�lt sz�tv�ndorl�s�nak), akkor k�rdezd �t a PBB-r�l. L�tni fogod hamusz�rk�be v�lt� arc�t. Ez a mi kis mocskos titkunk, amir�l nem szeret�nk besz�lni.