Ezt a k�nyvet egy charterg�p fed�lzet�n hoztuk �ssze, melyen Michael Deakin �s j�magam rep�lt�nk Londont�l a Tennessee �llambeli Memphisbe m�sik k�tsz�z tiszteletre m�lt� �s lelkes brit t�rsas�g�ban. Ezen h�lgyek �s urak rajong�s�nak t�rgya maga Elvis Presley volt, �s �t�rezv�n ezt a nagyszer�s�get, a chartert�rsas�g egyik legel�kel�bb g�p�t bocs�totta rendelkez�s�nkre. T�bb �r�nk volt arra – egy tankol�st is bele�rtve a Maine �llambeli Bangorban –, hogy el- �s �jraolvassuk �sszegy�jt�tt anyagaink t�meg�t. Egy sztori saj�tosan kiemelkedik a t�bbi k�z�l. L�m!

Sam Phillips egy szer�ny memphisi lemezkiad�, a Sun Records tulajdonosa volt. 1955-ben, mivel kev�s volt a p�nze, eladta az RCA Recordsnak exluz�v szerz�d�s�t, melyet egy tekint�lyes pajesszal rendelkez� fiatalemberrel k�t�tt. Ez a fiatalember egyszer csak �gy bes�t�lt a st�di�ba, hogy "pr�bak�pp" egy lemezt k�sz�tsen, aj�nd�knak sz�nta a mam�j�nak. Az RCA nem �ppen megvetend�, 35.000 doll�rt fizetett Mr. Phillipsnek. � m�g akkor nem sejtette, hogy amikor a csekket zsebre v�gja, megr�vid�ti mag�t t�bb mint egymilli�rd lemez – a F�ld minden negyedik lak�j�ra jut egy! – jogd�j�val. (A pajeszos fi� – amint �n�k is kital�lhatt�k – Elvis Presley volt – A szerk.)

Sam Phillips feje val�sz�n�leg az�ta t�bbsz�r�s�re dagadt, annyiszor verhette szeg�ny a falba.

�rz�keltetve az "alkot�i" rep�l��t hangulat�t, m�r az el�sz�ban v�logat�s n�lk�l bemutatunk n�h�ny rossz d�nt�st Olvas�inknak. Lehet, hogy nem �gy k�ne? Mindegy. Folytassuk!

Eszembe jutott egy m�sik t�rt�net is, ami egy k�zeli bar�tommal, Janette Scott sz�n�szn�vel esett meg. Kecsegtet� aj�nlattal kerest�k meg, nem kevesebbet, mint a Broadway �j musicalj�nek, a My Fair Lady f�szerep�t k�n�lt�k fel neki. Akkoriban Janette m�g nem volt szabad�sz�. N�pszer� gyerekszt�rk�nt – csak tizen�t �ves volt – egy szigor� �s megv�ltoztathatatlan szerz�d�s k�t�tte az Associated British Picture Corporationhoz, mely szerz�d�s v�t�jogot biztos�tott a c�gnek Janette minden szakmai t�nyked�se felett. �ppen ez�rt ez esetben neki �s anyj�nak, Thora Hirnek kev�s k�ts�ge volt afel�l, hogy megkapj�k a sz�ks�ges beleegyez�st az ABPC fej�t�l, C. J. Latt�t�l. Mr. Latta meghallgatta izgatott el�ad�sukat a k�l�nleges lehet�s�gr�l, egy r�pke pillanatig gondolkozott, majd kimondta a v�gzetes szavakat: "Musical a Pymalionb�l? Ugyan, ki az �rd�g akarja ezt megn�zni? Ez teljesen t�nkreteszi a karrieredet. Nem!" �s �gy l�n. Janette-nek nincs mi�rt mag�t okolnia – � megtette a t�le telhet�t –, �s val�sz�n�leg, el�gg� el nem �t�lhet� m�don, C. J. Latta sem �tkozta el �nmag�t. B�r m�g egy kisl�nyt�l is norm�lis reakci� lett volna, ha Janette alaposan elk�ldi melegebb �gt�jra C. J. Latt�t. (b�r nevezett �r ments�g�re szolg�ljon, hogy k�t m�sik ember is elutas�totta els� blickre a Pygmalion megzen�s�t�s�t: Alan Jay Lerner �s Frederic Loewe.)

Voltak�pp utaz�sunk c�lja egy ITV dokumentumfilm elk�sz�t�se volt, melynek c�me: �gy hatott az �let�nkre – Elvis. Teljesen term�szetes, hogy a rossz d�nt�sekr�l sz�l� besz�lget�s�nk a t�v�re terel�d�tt, �s Michael felemlegette Lord Beaverbrooknak az �tvenes �vek elej�r�l sz�rmaz� klasszikus hib�s d�nt�s�t. Ezekkel a szavakkal utas�totta el az ITV-ben felaj�nlott r�szesed�s�t: "Mi f�leg �s els�sorban �js�g�r�k vagyunk."

�gy hitte, �gy meg�rzi a Beaverbrook-h�z �js�gbirodalom jelleg�t, de amilyen "szerencs�s" ember, pont e befektet�snek k�sz�nhet�en Beaverbrook-korszak 1978-ban v�get �rt.

Sz�ve cs�csk�t, im�dott Daily Express�t, az �ves k�tmilli� fontnyi vesztes�ggel el kellett adnia egy t�rsas�gnak. �gy utas�tsunk el...

Ahogy belemelegedt�nk a besz�dbe, egyre �jabb t�rt�netek bukkantak fel eml�kezet�nkb�l. P�ld�ul eml�kezni v�ltem, hogy amikor az ifj� Stanley Matthews tizenh�t �vesen els� meccs�t j�tszotta, egy helyi szakember a k�vetkez�ket nyilatkozta: "Stanley tehets�gtelen. Stanley Matthewsb�l hi�nyzik a nagy j�t�kosok szelleme. Az els� liga egyetlen kezd�csapat�ban sem fog helyet kapni." Att�l eltekintve, hogy az els� angol v�logatott volt, akit lovagg� �t�ttek, Sir Stanley m�g �tven�vesen is els�csapatos j�t�kos volt a Lig�ban.

Azt�n Michael elmes�lte a hollywoodi legend�t Fred Astaire-r�l �s els� bemutatkoz�s�r�l az MGM-n�l. A d�nt�s gyors volt �s hat�rozott: "Ennek a fick�nak hatalmasak a f�lei, �s rossz a profilja. Sohasem jut be." Biztos ennek a szereposzt�s�rt felel�s j�stehets�gnek a nagyapja volt a San Francisco Examiner szerkeszt�je 1889-ben. Miut�n Rudyard Kipling egy cikk�t elfogadta, t�bb �r�s�t nem volt hajland� k�z�lni. �rvel�s�b�l k�vetkeztethet�nk szakmai kiv�l�s�g�ra: "Mr. Kipling – mondta –, maga egyszer�en nem tud angolul."

A rossz d�nt�sek t�m�ja Michaelnek �s nekem nagyszer�en bej�tt, filmes sz�l�ssal �lve – "�lt". Jut eszembe, a filmvil�g is tele van p�ld�kkal. Charles Laughton visszautas�totta a H�d a Kwai foly�n c�m� filmben a zaklatott ezredes szerep�t azzal, hogy nem �rti. Sir Alec Guinness sem volt oda �rte k�l�n�sk�ppen. H�romszor is visszamondta, k�s�bb pedig forgat�s k�zben abba akarta hagyni. A v�g�n m�giscsak Laughton fogalmazta meg a l�nyeget. L�tta Guinnesst a filmben, �s megjegyezte: "Most m�r �rtem a filmet." �s el�tkozta mag�t.

Louis B. Mayer – szerencs�j�re – kiker�lt egy monument�lisan rossz d�nt�st. Visszautas�totta azt a nevets�ges �tletet, hogy Judy Garland j�tssza Dorothy szerep�t az �z, a csod�k csod�j�ban. Azt mondta: "Judy t�l �reg Dorothynak." Shirley Temple-nek sz�nta a szerepet, de mindenki – �s tal�n Shirley – szerencs�j�re, Judy gy�zedelmeskedett.

A sz�nh�zi �t�letek, mint l�tjuk, sem mentesek a szertelens�gt�l. Az �let ap�val (Life with Father) h�t �s f�l �vig volt a Broadway m�sor�n 1939 november�t�l fogva, s ezzel a kor legt�bbet j�tszott darabja lett 3.224 el�ad�ssal. M�gis, nem kisebb kiv�l�s�g, mint Robert Benchley, nemcsak elolvasta, hanem mindj�rt el is utas�totta a forgat�k�nyvet, �s egy leend� t�mogat�t ekk�nt figyelmeztetett: "Ha a szimatom azt s�gn�, hogy m�g a post�s is ezt f�ty�ln� az utc�n... Egy centet se adjon bele."

1956-ban h�sz p�nzember alapozta meg a h�rnev�t kollekt�v hitetlenked�ssel egy �j musicallel kapcsolatban, amit egy Shakespeare-darab alapj�n Leonard Bernstein, Stephen Sondheim, Arthur Laurents �s Jerome Robbins �rt. V�leked�s�knek k�sz�nhet�, hogy az impressz�ri�, Cheryl Crawford �gy d�nt�tt, ez nem neki val� buli. A darab a R�me� �s J�lia volt, a musical a West Side Story.

Ez csak n�h�ny p�lda az emberi t�ved�sek gazdag t�rh�z�b�l. �s hogy mi volt a legels� rossz d�nt�s, �s hol t�rt�nt ez? Azt hiszem, a helysz�n az �denkert volt, az elk�vet�k pedig �d�m �s �va. "�s mikor az asszony l�tta, a f�nak gy�m�lcse ev�sre j�, �s kellemes a szemnek, �s a f�nak gy�m�lcse b�lccs� tesz, szak�tott bel�le �s evett abb�l, �s adott vele lev� f�rj�nek is; az is evett bel�le. �s mindkett�j�k szeme megny�lt �s l�tt�k, hogy mez�telenek." (Gen. 3:6,7)

Hacsak nem �rzed �gy, hogy az emberis�g kiv�l�an hasznos�tja dr�g�n szerzett b�lcsess�g�t, �s azt a k�pess�g�t, hogy nyitott szemmel j�rjon a vil�gban, k�vetkez�sk�pp �szreveszi p�ld�ul saj�t meztelens�g�t, akkor ez egy fat�lisan rossz d�nt�s volt.

B�rhogy l�gyen is, a harmadik fejezet v�g�re �d�m �s �va l�tv�nyosan ki�zetett a Paradicsomb�l, �s az ember k�pess�ge a rossz d�nt�sek meghozatal�ra vitathatatlann� v�lt, elismertetett – �s meg�tkoztatott – a Mindenhat� �ltal. �rdemes belelapozni az �testamentumba, akad p�lda b�ven. Itt van �zsau, a sz�r�s ember, Rebekka �s Izs�k fia, egy t�l lencs��rt adta el els�sz�l�tts�g�t �ccs�nek, J�kobnak, meglehet�sen csek�ly haszon fej�ben. Vagy amid�n a vil�g lak�i elhat�rozt�k, hogy �sszegy�lnek B�belben �s naivit�sukat bizony�tand�, egy tornyot �p�tenek, amely a Mennyorsz�gba �r. Sajnos nem gondoskodtak kell� sz�m� szinkrontolm�csr�l, �gy a terv kudarcba fulladt.

A bibliai rossz d�nt�sek persze nem korl�toz�dnak az �testamentumra.

Az atlantai, sz�nes v�llalkoz�egy�nis�g, Ted Turner mondta, miel�tt megalak�totta forradalmian �j Cable News Networkj�t (CNN): "Term�szetes, hogy a dolgoz�im kiv�laszt�s�ban hib�zni fogok. Hiszen J�zus csak tizenk�t pr�f�t�t alkalmazott, �m k�z�l�k is egy nem tartotta be a munkak�ri le�r�st."

A t�rt�netek bizony megism�tl�dnek a bibliai id�kt�l eg�szen napjainkig. 1946-ban a brit �lelmez�s�gyi miniszter h�rommilli� hekt�rt jel�lt ki Tanganyik�ban, �szak-Rhodesi�ban �s Keny�ban egy amb�ci�zusnak hitt terv alapj�n, hogy ott az eur�pai, h�bor� s�jtotta milli�k sz�m�ra feh�rjed�s t�pl�l�kot termesszen. 1961-ben John F. Kennedy megengedte, hogy 1.500 sz�m�z�tt kik�pezve, felszerelve �s amerikai k�zrem�k�d�ssel visszat�rjen sz�l�f�ldj�re. Ennek folyom�nyak�nt Kuba szabads�gszeret� n�pe spont�n f�ll�zadt, s els�p�rt egy n�pszer�tlen uralkod�t, l�that�an minden t�mogat�s n�lk�l. Annak idej�n mindkett� korszakos �tletnek t�nt, de azok a fogalmak, hogy "F�ldimogyor�-terv" meg "Diszn�-�b�l", rokon�rtelm�ek lettek a legnagyobb horderej� – vagy ink�bb legborzaszt�bb? – rossz d�nt�sekkel.

A rossz d�nt�sek sk�l�ja v�gtelen�l gazdag, �s sz�mtalan form�ja l�tezik. (Mindazon�ltal b�zunk abban, Kedves Olvas�, soha nem fogod rossz d�nt�seid k�z� sorolni e k�nyv megv�tel�t.) H�l�nkat a lehet� legmesszebbre igyekezt�nk kivetni. Nos, igen, pr�bak�ppen – s�t egyesek rossz d�nt�snek is nevezhetik – k�zz�tett�k a londoni lapokban, hogy ide v�g� p�ld�kat keres�nk. R�m�let�nkre mintegy h�tsz�z olvas� tudatta vel�nk, hogy a Nagy-Britanni�ban elk�vetett d�nt�sek legrosszabbika az volt, amikor megengedt�k a Nemzetk�z�ss�g orsz�gaib�l a bev�ndorl�st. N�h�nyan seg�t�k�szen hozz�tett�k, hogy az Empire Windrusht – ez a haj� hozta az els� bev�ndorl�kat Nyugat-Indi�b�l – m�g a ny�lt tengeren meg kellett volna torped�zni. Mikor a szerencs�tlen haj� tizenhetedszer veszett a postai k�ldem�nyek hull�ms�rj�ba, az eff�le inform�ci�szerz�s felf�ggeszt�se mellett d�nt�tt�nk.

Barbara Twigg a kutat�s l�nyegesen hagyom�nyosabb m�dj�t kezdem�nyezte, s ek�zben annyi emberrel besz�lt�nk, amennyivel csak tudtunk. �ltal�ban v�ve rossz d�nt�seket kerest�nk. Jim Slater p�ld�ul k�nyszeredett mosollyal emlegette fel azt a pillanatot, mikor (a Fleet Streeten f� spekul�tornak nevezt�k) visszautas�totta, hogy egymilli� fontot inveszt�ljon az �szaki-tengeri olajba, ami most t�bb mint sz�zmilli�t �rne. Indoka? A befektet�s "t�l spekulat�v" volt.

Az �ltal�nos p�nz�gyi d�nt�shozatal fogalmait vizsg�lva �gy �rezte, hogy mindig al�becs�lt�k, mennyire infl�ci�gerjeszt� m�don vezett�k be a t�zes sz�mrendszert az Egyes�lt Kir�lys�gban. Volt egy alapvet� pszichol�giai hiba, mondta. Ugyanis a font lett az alapegys�g, a penny �rt�ke akkor n�tt meg, amikor m�ret�t igencsak jelent�ktelenre cs�kkentett�k.

A k�nyvkiad�s t�rt�net�nek legn�pszer�bb kiadv�nya, a Guinness rekordok k�nyve szerkeszt�je �s t�rsszerz�je, Norris McWhirter �szinte csod�lattal emleget a mai napig egy kis h�j�n meghozott rossz d�nt�st.

Mikor az Arthur Guinness and Company m�diaszak�rt�i – meg hirdet�si szakemberei tudom�st szereztek a legek k�nyv�r�l, tov�bbi inform�ci�kat k�rtek, majd "sz�ll�tott�k" professzion�lis �t�let�ket a tervr�l: "Amat�r szellem�, pontatlan, �s soha nem lesz sikeres." Ez nagyj�b�l negyvenn�gy milli� p�ld�nnyal ezel�tt t�rt�nt.

Az els� rossz d�nt�st, ami John Aspinall fej�b�l kipattant, senki nem vitatja el t�le. "1972-ben t�rt�nt, miel�tt az arab inv�zi� megindult, eladtam a Clermont Clubot (London) egymilli� font�rt. Az�ta �vi �tmilli� fontos profitot termel."

George Plimpton kedvenc rossz d�nt�se nem a saj�tja, hanem John Sedgwick t�bornok�, amit az a polg�rh�bor�ban, a Wilderness csat�ban hozott.

A j� t�bornok emberei mozg�s�t figyelve f�l�llt, hogy kilessen a fedez�k m�g�l. Tisztjei figyelmeztett�k, b�jjon le, de a t�bornok nem nagyon tisztelte az ellenfelet, �s fittyet h�nyt a figyelmeztet�snek. "Lehetetlens�g", jelentette ki. "M�g egy elef�ntot sem tal�lnak el ekkora t�vols�gb�l." T�vedett.

M�g m�sokkal besz�lt�nk, saj�t m�ltunkba is belev�jk�ltunk. Sz�momra a rossz tervez�si d�nt�sek legtiszt�bb p�ld�ja a tizenn�gy emeletes d�l-londoni Ronan Point, ami arr�l nevezetes, hogy 1968-ban �sszed�lt. A k�zv�lem�ny visszamen�leges megnyugtat�s�ra tett els� k�s�rletek sor�n a Lak�s�gyi Miniszt�rium b�ztat�an �s lelkendezve besz�lt azon �p�letek sz�zair�l �s ezreir�l, amit ugyanezzel a Larsen-Neilson-technol�gi�val �p�tettek Skandin�vi�ban. Igen �m, de amikor mag�val a Larsen-Nielsonnal besz�lgett�nk Koppenh�g�ban, elmondta, hogy �k sohasem h�ztak f�l nyolc emeletn�l t�bbet. Erre a Lak�s�gyi Miniszt�rium v�letlen�l nem figyelt oda. S vajon mi�rt nem �p�tettek nyolc emeletn�l magasabb h�zat? T�bbek k�z�tt az�rt, mert a d�n �p�t�s�gyi Miniszt�rium nem engedte. Erre a mi Lak�s�gyi Miniszt�riumunk ugyancsak nem figyelt. (A korm�nyhivatalokkal kapcsolatban �gy t�nik, majdnem egyenes matematikai ar�nyoss�g van az ilyen �sszn�pi placeb� el�fordul�sa �s eltusoland� rossz d�nt�sek nagys�ga k�z�tt.)

Michael Deakin Leeds-ben dolgozott akkor, mikor a west-yorkshire-i rend�rs�g tragikusan rossz d�nt�ssel jeleskedett. �ppen a yorkshire-i Hasfelmetsz� el�ker�t�s�vel voltak elfoglalva, amikor eljuttattak hozz�juk egy gunyoros, wearside-i akcentussal k�sz�lt hangfelv�telt.

Valamennyi ember�ket erre a dialektusban besz�l� emberre �sszpontos�tott�k.

Mikor a rend�rs�get megk�rdezt�k, biztosak-e abban, hogy a titokzatos hang a Hasfelmetsz��, John Hobson f�fel�gyel� azt felelte: "Sz�z sz�zal�kban az ember sohasem lehet biztos, de mi kilecvenkilencben azok vagyunk." M�g a rend�rs�g k�zel egymilli�t �lt bele k�zlem�nyekbe meg hirdetm�nyekbe, sz�mtalan munka�r�t abba, hogy megtal�lj�k a szalagon szerepl� hang tulajdonos�t, addig Peter Sutcliffe, a tizenh�rom n� igazi gyilkosa szabadl�bon maradt. Ugyanis nem besz�lte a wearside-i dialektust.

A n�hai Baldur von Schirach, a Hitlerjugend egykori vezet�je k�kem�nyen tudta, mit kell a vil�g legrosszabb d�nt�s�nek tartania. "Nagyon bolondok voltunk, nagyon bolondok, Mr. Frost, hogy abbahagytuk Nagy-Britannia t�mad�s�t, �s az oroszok ellen fordultunk." El�rehajolt, szemei �sszesz�k�ltek, s belesziszegte az arcomba: "Mert ha tov�bb folytatjuk Nagy-Britannia bomb�z�s�t, az mag�nak, Mr. Frost, sem lett volna igaz�n j�..."

Alapvet�en hib�s d�nt�s volt, hat�sa meg is l�tszik a t�rt�nelmen. De az �sszef�gg�s egy rossz d�nt�s �s az azt k�vet� esem�ny k�z�tt nem mindig ilyen egy�rtelm�. Vegy�k p�ld�ul az ir�ni sah eset�t. Nyilv�nval�, egy sor hib�t k�vetett el. P�ld�ul, 1978 �sz�n, uralkod�sa hanyatl�sakor birodalma nyugalm�nak legf�bb zaklat�j�t egy ismeretlen papban, Khomeini ayatollahban l�tta. �gy d�nt�tt, legjobb, ha sz�m�zi. Az ayatollahnak egy mad�r nem j�rta helyen, az iraki Najaqban kellett volna teng�dnie. Najaq nem h�res az �tcsillagos sz�llod�ir�l, �s �ppen ez�rt kev�s �js�g�r� d�nt�tt �gy, (egy sem) hogy a k�lts�gsz�ml�jukon vezess�k ezeket, �gy az ayatollah ott megnyugtat� ismeretlens�gben �lt. A sahnak azonban ez sem volt el�g. A re�lis tan�csok ellen�re r�vette az ir�niakat, hogy sz�m�zz�k a szent embert, akinek pusztul�s��rt mindent megadott volna. Teh�t onnan tov�bb �ld�zte.

Az eredeti sz�nd�k szerint Khomeininek hontalannak kellett volna lennie, �m a f�pap azonnal P�rizsba ment, ahol kil�pve a teljes ismeretlens�gb�l, belefogott egy pomp�s, a sah ellen ir�nyul� kamp�nyba. A teljes nyugati sajt�t felbolyd�totta, holott eleddig senkinek halv�ny fogalma sem volt, ki vagy mi is egy ayatollah. Most azt�n lett. Tette mindezt a franci�k ki nem mondott beleegyez�s�vel, mivel �k voltak az egyetlenek a Nyugat orsz�gai k�z�l, akik tudt�k, politikai helyzet�t�l f�ggetlen�l a sah eg�szs�gi �llapota egyre romlott. Ez a n�vekv� nyom�s meg is tette �ld�sos hat�s�t az esem�nyekre, melyek 1979. janu�r 17-�n cs�csosodtak ki a dinasztia buk�s�val. A sah maga v�lt bolyg� hollandiv�.

Voltak�pp a sah, rendk�v�li tehets�ggel, k�pes volt fel�lm�lni saj�t mag�t is a rossz d�nt�sben. Tudniillik biztons�gi szolg�lat�ba belesulykolta: figyelm�ket abba az egyetlen ir�nyba ford�ts�k, ahonnan a vesz�ly a legval�sz�n�bben v�rhat� – azaz Balra. 1978 febru�rj�ban azt mondta nekem, az ir�ni n�p �gy d�nt�tt, a vall�snak semmi helye a politik�ban. "Teh�t ha valaha is �sszet�z�sre ker�l sor az egyh�z �s a monarchia k�z�tt, akkor a monarchi�nak kell gy�znie?" A sah eln�z� volt nyugati mivoltomb�l ad�d� �rz�kel�shi�nyommal. "Nos, igencsak ideges�t� lenne, ha nem �gy lenne" – felelte mosolyogva. A dolgok azt�n sokkal rosszabban alakultak – neki is n�p�nek is. De ha csupa j� d�nt�st hoz, ellen tudott volna-e �llni a t�rt�nelem sodr�s�nak? Egy seregnyi "ha" mellett a t�rt�n�sek boncolgat�sa �ppen hogy elkezd�d�tt. Spekul�ci�ival egyed�l maradva, panamai sz�m�zet�s�ben a sahnak siker�lt egy b�natos mosolyt elengednie 1980 janu�rj�ban. "Ha a dolgok elromlanak, akkor minden hiba."

Nincs sz�ks�gszer� kapcsolat a k�nyvben szerepl� rossz d�nt�sek �s azok hat�sa k�z�tt. Voltak esetek, mikor a b�ntet�s azonnali volt, s�t elt�lzott. M�skor k�s�bbi gener�ci�k kacag�sa volt t�n az els� b�ntet�s. A rossz d�nt�sek legt�bbj�nek receptj�ben az �sszetev�k nem v�ltoznak nagyon, azok ar�nyai viszont igen. Hib�k, f�lre�rtelmez�sek, majdnem-tal�latok �s "tudhattam voln�"-k amalg�mj�ban, cs�k�ny�ss�g, ostobas�g, �nfej�s�g kokt�lj�ban tal�ljuk magunkat. Ide�lis esetben a szak�rt� rossz d�nt�s�nek tartalmaznia kellene az arroganci�t �s a figyelmen k�v�l hagyott j� tan�csok b�s�ges kever�k�t. Mint mindig, a r�gi g�r�g�knek erre is volt szavuk – pontosabban isten�k. Kital�ltak egyet – Nemezist –, hogy a rossz d�nt�seket k�rhoztass�k, b�r senki nem tudta, hogy ez f�rfi avagy n�, hogy n�z ki. Az istens�g modern megjelen�t�je val�sz�n�leg egy ad�ellen�r, parkol��r vagy Ralph Nader. T�lz� alaposs�gukban a g�r�g�k kital�lt�k, hogyan lehet a Nemezist t�vol tartani – vagy legal�bbis tagadni egy legend�san rossz d�nt�s tragikus ut�hat�sait. "K�pj a f�ldre!" – ez elriasztja az istent.

Lehet, hogy ez a m�dszer m�g m�ig hat�sos, napjainkban el�g kevesen pr�b�lkoznak vele, tal�n az egy Frank Sinatra kiv�tel�vel, a sajt�fot�sokkal val� esetenk�nti �sszet�z�sei alkalm�b�l.

A k�nyvben szerepl� sok rossz d�nt�sb�l tanulhatunk. M�gis: a legodaad�bb figyelem sem egyenl� a tot�lis v�delemmel. Nemr�gen egy id�s �s igen elismert tan�r elhunyt Oxfordban. Mint ill�, hossz� �s terjedelmes nekrol�got kapott a London Times-ban. Sz�mtalan eredm�ny�nek �s elismer�s�nek felsorol�sa ut�n a nekrol�g �r�ja �gy fejezte be:

"Hossz� �lete sor�n alaposan �s k�r�ltekint�en megfontolta minden d�nt�s�t – azt�n keser�en b�nk�dott miattuk."

Ha egy ilyen lelkiismeretes ember is �gy �rzett, akkor milyen es�ly�nk van nek�nk? A rossz d�nt�s nem egyenl� a balszerencs�vel, de amit j� d�nt�snek �rt�kel�nk, nem �rt, ha t�rsul j� adag szerencs�vel.

Ez�rt van, hogy b�rmennyire is optimista vagyok a TV-AM j�v�j�vel kapcsolatban, csak rem�nykedhetem �s im�dkozhatom, hogy e k�nyv k�vetkez� kiad�s�nak egyik fejezete nem �gy kezd�dik majd: "1980-ban David Frost kijelentette, hogy Nagy-Britannia k�sz volt a reggeli ad�s fogad�s�ra. Ez a legv�gs� �j hat�r, mondta. De m�r n�h�ny �vvel k�s�bb ez az �j hat�r..."

B�rmennyire �lveztem is a k�tet �ssze�ll�t�s�t, �s b�rmennyire is rem�lem, olvas�sa �r�met okoz, sokszor el�fordult, hogy �js�gkiv�g�st vagy kutat�si anyagot b�ng�szve azt gondoltam: "Ez az�rt m�r m�giscsak sok..."

David Frost

Krisztus el�tt 480-ban Xerx�sz, Perzsia kir�lya elhat�rozta, lez�rja a r�g�ta tart� ellens�gesked�st a g�r�g�kkel, �s pontot tesz az �gy v�g�re: �r�kre megsemmis�ti az ath�ni birodalmat. �rthet� ez az � szempontj�b�l, hiszen Ath�n csak k�rt csin�lt neki, ami�ta a g�r�g�k legy�zt�k �t Marathonn�l. (A k�nyv szerint, de szerintem az apja I. Dareiosz szenvedett veres�get Marath�nn�l) �gy tervezte, serege �zsi�b�l Eur�p�ba egy pontonh�don fog �tkelni, amelyet tud�sai a Dardanell�kra �p�tenek. De tudv�n, hogy ez kock�zatos v�llalkoz�s, el�sz�r kik�rte a Delphoi J�sda v�lem�ny�t.

"Ha �tkelsz a Dardanell�kon" – j�tt a v�lasz – "egy hatalmas birodalom fog elbukni."

Optimista l�v�n, Xerx�sz gondolkod�s n�lk�l elfogadta a j�slatot, minthogy az Delphoib�l eredt. �gy �rtelmezte ez�rt szavait, mint b�tor�t�st tervei megval�s�t�s�hoz. Eleinte minden j�l ment, �s seregei gy�zedelmeskedtek a sp�rtaiakon Thermop�lain�l, de azut�n a szalamiszi csat�ban s�lyos veres�get szenvedett. Val�sz�n�leg ekkor r�mlett f�l Xerx�sz el�tt, hogy a j�sda nem mondta meg, melyik birodalom bukik meg. Nincs feljegyz�s arr�l, hogy a kir�ly el�tkozta-e mag�t. M�rg�t mindenesetre kit�lt�tte azzal, hogy h�h�rj�nak megparancsolta, m�rjen 300 bot�t�st a Dardanell�k viz�re. Nem �ppen kir�lyhoz val� bossz�, de ennyi maradt.

Ebb�l a p�ld�b�l is l�that�, nem csoda, ha klasszikus vil�g j�sai, pr�f�t�i el�g rossz h�rnevet szereztek maguknak, s �tsz�z �vvel k�s�bb a r�mai v�ros, Pompeji el�lj�r�i �gy d�nt�ttek, nem vesznek tudom�st a helyi templom j�sn�ir�l, amikor azok k�zel�t� katasztr�f�t emlegettek, �s azt mondt�k, hogy a v�rost ki kellene �r�teni.

Pompeji lak�i racionalist�k voltak, �s �gy v�lt�k, az �let �ppen hogy kezd visszat�rni norm�lis medr�be a 62. �vi rettenetes f�ldreng�s ut�n, semmi sz�ks�g sem volt egy ilyen r�mt�rt�netre.

A szibill�k viszont hittek saj�t j�slatuknak, �s elhagyt�k a v�rost. �k voltak az egyed�li t�l�l�k, mikor m�snap a Vez�v kit�rt, �s t�zl�bnyi hamuval ter�tette be a v�rost.

1857-ben m�g mindig el�g primit�v n�p r�v�n a d�l-afrikai Gealeke Xhosa t�rzs, val�sz�n�leg nem tudta, a j�slatok milyen bajt hoztak p�ld�ul Xerx�sz kir�lynak. �gy azt�n, mikor egy tizenn�gy �ves j�sn�, Nongquawuse elmes�lte, milyen l�tom�sa volt a Gxara foly� viz�ben, mind igyekeztek r�figyelni.

Azt l�tta, mes�lte a t�bbi xhos�nak, hogy halott �seik b�multak r� a foly� viz�nek m�ly�r�l. S�t azt mondta, a l�tom�s jelent�se is krist�lytiszta: Ha a t�rzs vissza akarja szerezni halott vezet�it, 1857. febru�r 18-�ig az �sszes �llataikat le kell m�sz�rolniuk.

Az Egyes�lt �llamok ter�leti n�veked�se sokat k�sz�nhet polg�rai b�tors�g�nak �s felfedez�szellem�nek, de nem szabad elfelejteni m�sok hib�inak nem elhanyagolhat� szerep�t sem.

Az egyik els� �ldozata ennek a j� �zleti �rz�knek, amit az �jvil�g inspir�lt megh�d�t�iban, egy n�vtelen indi�n f�n�k volt, aki 1626-ban 24 doll�r �rt�k� balt��rt, �st�rt �s sz�vet�rt adta el a Manhattan szigetet Peter Minuit korm�nyz�nak.

Manhattan k�z�ps� r�sz�n egy telek mostan�ban 80 milli� doll�r�rt cser�l gazd�t. M�g ha az infl�ci�t is besz�m�tjuk, Minuit korm�nyz�, k�nnyen bel�that�, bomba�zletet k�t�tt.

1803-ban Nap�leon cs�sz�r elhat�rozta – mivel elm�j�t az eur�pai esem�nyek k�t�tt�k le –, hogy t�lad Franciaorsz�g amerikai birtokain. Nem sokat r�g�dott rajta, eladta a teljes Mississippi-v�lgyet a gyermekkor�t �l� amerikai k�zt�rsas�gnak. E "kis" telek 828.000 n�gyzetm�rf�ldnyi, Kanad�t�l a Mexik�i-�b�lig, nyugat fel� a Szikl�s-hegys�gig terjed. Ezzel az �zlettel – amit Luisiana Purchase n�ven ismernek – az eln�k, Thomas Jefferson megdupl�zta orsz�ga nagys�g�t, �s ez csak 15 milli�j�ba ker�lt.

1867. m�rcius 30-�n meg�llapod�s k�ttetett II. S�ndor, minden oroszok c�rja �s W. H. Seward k�l�gyminiszter k�z�tt, mely szerint az Egyes�lt �llamok megv�s�rolta Alaszka f�ldj�t. "Minden oroszok" megk�rdez�se ut�n a c�r �gy d�nt�tt, birodalma meglesz e n�lk�l a t�voli, fagyott �s �ltal�ban �g�retlen f�lddarab n�lk�l, �s potom 7,2 milli� doll�r�rt t�ladott rajta. Akkor ez igen nagy �rnak t�nt sok amerikai szem�ben, akik m�g �vekig "Seward ostobas�ga" vagy "Seward j�gszekr�nye" neveken emlegett�k az �zletet.

A c�r "nagyvonal�s�g�ra" majd h�sz �v m�lva der�lt f�ny, amikor pechj�re 1896-ban aranyat tal�ltak a ter�leten. Alec McDonald, becenev�n Klondike Kir�lya, arany f�ldbe v�gta cs�k�ny�t, �s tiszt�n 20 milli� doll�rt keresett.

Egy �vsz�zaddal k�s�bb "fekete arany" – azaz olaj – ker�lt felsz�nre Alaszka �szaki partjain�l, �s �gy m�g egyszer sz�nter�v� v�lt a kincskeres�k egym�s k�zti harc�nak.

Minden id�k egyik legr�vidl�t�bb ingatlan�zlete 1886 november�ben j�tt l�tre, mikor egy aranykutat�, Sors Hariezon, elhat�rozta, elad egy b�nyater�letet a Gert Oosterhuizen farmon, a Transvaalban lev� Witwatersrandon. A ter�let 20 doll�r�rt kelt el, amit Hariezon gyermeki �r�mmel zsebre v�gott �s od�bb�llt.

A k�vetkez� kilencven �vben a b�ny�k, melyeket Hariezon ter�let�n vagy annak k�zel�ben nyitottak, kis h�j�n egymilli� kilogramm aranyat adtak �vente, ami a nyugati vil�g aranyk�szlet�nek hetven sz�zal�ka. Hariezonr�l nem tudunk semmit.

Persze ne gondolja senki, hogy a rossz f�lddarab rossz id�ben, rossz �ron val� elad�sa a diplomat�k �s arany�s�k privil�giuma.

1978 janu�rj�ban a Royal Melbourne Golf Club vezet�se szembe kellett hogy n�zzen a n�vekv� k�lts�gekkel, elhat�rozt�k, hogy elpasszolj�k a klub birtok�nak egy r�sz�t. Ennek megfelel�en felhatalmazt�k a titk�rt, hogy adjon el egy darabot a klub hat�r�n lev� gizes-gazos ter�letb�l egy helyi ingatlan�gyn�knek.

A titk�r �sszekeverte az iratokat, �s eladta Royal Melbourne golfp�ly�j�hoz tartoz� akad�lymentes r�szt a nyolcadik, kilencedik, tizedik �s tizenegyedik lyukkal. Mikor az ingatlanos megjelent, hogy �tvegye a megv�s�rolt ter�letet, teljes er�vel zajlott az Australian Professional Golfers Association bajnoks�ga...

1981. febru�r 18-�n Mrs. Dora Wilson, egy jobb sorsra �rdemes angliai h�ziasszony kin�zett az Essex tartom�nyban lev� harlowi otthon�nak ablak�n, �s l�tta, amint egy csapat ember a szomsz�d�k perzsasz�nyeg-k�szlet�t pakolja be egy k�lt�ztet� teheraut�ba.

"Maguk mit csin�lnak?" – sz�lt oda nekik, tudv�n, a szomsz�d�k nyaralni mentek.

"Tiszt�tani vissz�k, asszonyom" – v�laszolt�k az emberek.

Mint a vill�m, �gy d�nt�tt a j� Mrs. Wilson, hogy nem hagyja ki ezt a nagyszer� lehet�s�get.

Az emberek lek�telezt�k az asszonyt, mert elvitt�k az � sz�nyegeit is. Bet�r�k voltak.

Amikor a BBC egyik tekint�lyes ajt�n�ll�ja nemr�g nyugd�jba ment, partit rendeztek a tisztelet�re. Az ajt�n�ll� k�zel f�l �vsz�zadot �llt az ajt�n�l – s�t arr�l is h�res volt, hogy bar�ti viszonyban volt Lord Reith-szel, a BBC alap�t�j�val –, �s sok koll�ga adakozott b�kez�en a b�cs�ztat�sakor rendezett �nneps�ghez.

Ember�nket egy digit�lis �r�val lept�k meg. Egy jelent�ktelen apr�s�gt�l eltekintve az aj�nd�k t�k�letes volt. Mint t�bb m�s BBC-alkalmazott, az ajt�n�ll� is megrokkant a h�bor�ban; az �ra visel�s�ben semmi sem g�tolta, mivel bal csukl�ja megvolt, a jobb keze viszont, amivel az �r�t m�k�dtet� gombot meg kellett volna nyomnia, hogy az id�t megn�zze – hi�nyzott.

A BBC-n�l m�r az �tvenes �vekben sem lepett meg senkit az el�rel�t�s hi�nya, amikor a New Broadcasting House meg�p�lt. A r�gi �s az �j �p�letet �sszek�t� folyos�rendszer labirintushoz hasonl�tott, �s eg�szen sz�k volt. A Zenei F�oszt�ly ut�lag r��bredt, milyen neh�zs�gekbe fog �tk�zni, m�g Bechstein koncertzongor�ikat az egyik teremb�l a m�sikba �tviszik; �gy d�nt�ttek, kik�s�rletezik a legegyszer�bb megold�st.

Megk�rt�k a BBC asztalosait, furn�rlemezb�l dobjanak �ssze egy modellt, hogy ne a t�k�letesre felhangolt, dr�ga zongor�k �ps�g�t kelljen kock�ztatniuk, id�legesen m�g a folyos�t is elbarik�dozva.

Az ut�nzatot pontosan meg is csin�lt�k – �s ekkor der�lt ki: t�l nagy, nem f�r ki az asztalosm�hely ajtaj�n...

Miss Yvonne Whittlesham, akit "Pszichikai kiszabadul�m�v�sz"-k�nt is ismernek, 1977. �prilis 13-�n nem kev�s gondolkod�s ut�n r�j�tt, hogy egy hatvanm�rf�ldes "vakvezet�ssel" �nnepelheti meg m�lt�an a kir�lyn� Ez�st Jubileum�t.

Terveinek megfelel�en f�lvett egy vas �larcot, �s nekiindult egy sok l�er�s kocsival, padl�ig nyomva a g�zt.

N�gysz�z yard megt�tele ut�n telibe kapott egy mag�nyosan �lldog�l� cs�rt.

Csak 59 eg�sz 3/4 m�rf�lddel �s egy �rtatlan �p�let megsemmis�t�s�vel v�tette el eredeti c�lj�t.

A s�t�t terveir�l h�res Apis Dimitriev ezredes, a Fekete K�z nev� szerv terrorszervezet vezet�je 1914 tavasz�n �gy d�nt�tt, felfegyverez egy csapat fiatal hazafit Gavrilo Princip vezet�s�vel. Azt eszelt�k ki, hogy a boszniai Szarajev�ban tett l�togat�sa alkalm�val meggyilkolj�k Ferenc Ferdin�ndot, Ausztria tr�n�r�k�s�t. E lok�lisnak t�n� d�nt�s k�zvetett hat�sai meglep�en figyelemrem�lt�ak voltak:

1914. j�nius 28-�n meggyilkolt�k a tr�n�r�k�st �s feles�g�t.

J�lius 23-�n������������ Ausztria-Magyarorsz�g ultim�tumot int�z Szerbi�hoz.

J�lius 26-�n������������ Ausztria mozg�s�t az orosz front fel�.

J�lius 28-�n������������ Ausztria-Magyarorsz�g hadat �zen Szerbi�nak.

Augusztus 1-j�n������ N�metorsz�g hadat �zen Oroszorsz�gnak.

������������������������������ Franciaorsz�g mozg�s�t.

������������������������������ Olaszorsz�g bejelenti semlegess�g�t.

Augusztus 2-�n������� N�metorsz�g elfoglalja Luxemburgot.

Augusztus 3-�n������� N�metorsz�g elfoglalja Belgiumot �s hadat �zen

Augusztus 4-�n������� Nagy-Britannia hadat �zen N�metorsz�gnak.

������������������������������ Amerikai bejelenti semlegess�g�t.

Augusztus 5-�n������� Ausztria-Magyarorsz�g hadat �zen Oroszorsz�gnak.

Augusztus 6-�n������� Szerbia �s Montenegr� hadat �zen N�metorsz�gnak.

Augusztus 10-�n����� Franciaorsz�g hadat �zen Ausztri�nak.

Augusztus 12-�n����� Nagy-Britannia hadat �zen Ausztria-Magyarorsz�gnak.

Augusztus 15-�n����� Jap�n ultim�tumot int�z N�metorsz�ghoz.

Augusztus 28-�n����� Ausztria-Magyarorsz�g hadat �zen Belgiumnak.

Ak�rhogy is n�zz�k, ez bizony vil�gh�bor�. Az egyed�li nagyhatalom, amelyik m�g nem keveredett bele a Fekete K�z akci�j�nak k�zvetett folyom�nyaiba, az Egyes�lt �llamok volt. De egy �vvel k�s�bb Walter Schweiger kapit�ny gondoskodott err�l is. � volt ekkor a parancsnoka az U-20 tengeralattj�r�nak.

1915. m�jus 7-�n az �r partokn�l �szlelt�k a brit Lusitania haj�t, s � �gy d�nt�tt, k�veti a N�met F�parancsnoks�g legut�bbi utas�t�s�t, �s torped�z – term�szetesen, figyelmeztet�s n�lk�l.

A Lusit�ni�val egy�tt pusztult 1200 utas k�z�tt 128 amerikai is volt.

Az � hal�luk j�tszott k�zre abban, hogy az USA hadba l�pett N�metorsz�g ellen.

Ha a h�bor�k ilyen pofonegyszer�en t�rnek ki Nyugaton, nem sz�ks�geltetik k�l�n�sebb k�pzel�er� ahhoz, milyen es�lye van v�res csetepat�k kirobbant�s�nak egy olyan puskaporos hord�n, mint Latin-Amerika.

A tizenkilencedik sz�zadban Bonaparte Nap�leon katonai sikerei vil�gszerte hat�ssal voltak igen sok h�borodottra is. Ezek azt k�pzelt�k, �k is nagy cs�sz�rok. Ez a k�pr�zat az esetek nagy t�bbs�g�n�l viszonylag �rtalmatlan t�netekkel zajlott le. Nem �gy Francisco Solano L�pez, Paraguay eln�ke eset�ben. Meggy�z�d�s�nek igaz�t bizony�tand� a leggyakorlatiasabb m�dot v�lasztotta, �s 1865. m�rcius 18-�n hipp-hopp hadat �zent a szomsz�dos Uruguaynak, Braz�li�nak �s Argent�n�nak. �gy l�tta biztos�tva a megold�st, ami �t katonai zseniv� avatja.

Az elk�vetkez� 5 �v sor�n Senor L�pez saj�t szem�lyis�g�nek fat�lis f�lre�rtelmez�se a lakoss�g fel�nek pusztul�s�hoz, valamint az �sszes szoci�lis �s politikai int�zm�ny �sszeoml�s�hoz vezetett.

Latin-Amerika sz�z �vvel k�s�bb sem v�ltozott. Temperamentuma a r�gi. 1969. j�nius 27-�n a vil�gbajnoki labdar�g� m�rk�z�sen a b�r� id�n t�li tizenegyeshez juttatta El Salvador csapat�t a szomsz�dos Hondurasszal szemben. El Salvador �rt�kes�tette a b�ntet�t, �s 3:2-re megnyerte a meccset. A d�nt�s dr�mai folytat�sa: �d�z, g�l n�lk�li, d�ntetlennel v�gz�d�tt csata a csapatok szurkol�i k�z�tt k�z-, l�b-, fej- �s bordat�r�ssel, 8 napon t�l gy�gyul� t�meges kezel�ssel a helyb�li k�rh�zak traumatol�giai oszt�lyain. Tudniillik az eredm�ny h�r�re soviniszta t�ntet�sek s�p�rtek v�gig mindk�t f�v�roson, s a szurkol�k az utc�kon �jraj�tszott�k a meccset, kifosztva �s eln�sp�golva az ellenf�l szurkol�it.

Tov�bbi folytat�sk�nt j�lius 3-�n h�bor� t�rt ki a k�t orsz�g k�z�tt. A b�kek�t�sig k�tezer katona esett el, �s a K�z�p-amerikai K�z�s Piac, mely mindk�t orsz�g sz�m�ra fontos volt, �sszeomlott.

Ennek z�r�aktusak�nt mind Hondurasban, mint El Salvadorban komoly �h�ns�g t�rt ki.

A vil�gbajnoks�g k�vetkez� fordul�j�ban El Salvador kiesett.

1971 janu�rj�ban dr. Milton Obote, Uganda akkori vezet�je, Szingap�rban tart�zkodott a Nemzetk�z�ss�g Minisztereln�keinek Tal�lkoz�j�n. Ott �tl�tte ki, hogy megszabadul Uganda egyik katonai vezet�j�t�l, Idi Amin t�bornokt�l.

Dr. Obote a tettek embere volt, d�nt�s�nek azonnali kivitelez�s�hez l�tott. Megk�rte a sz�lloda telefonk�zpontj�t, k�sse �t �ssze a kampalai vez�rkari f�n�kkel.

Az ugandai k�zpontos – aki Idi Aminnal egy t�rzsb�l sz�rmazott – �gy v�lte, f�ldij�t bizony�ra �rdekelni fogj�k a minisztereln�k h�rei, �gy a h�v�st bekapcsolta Aminhoz is, aki ahelyett, hogy belenyugodott volna az elbocs�t�sba, azonnal akci�ba l�pett.

Nem kell k�l�n mondani, a t�viratoknak is lehet ugyanilyen v�gzetes k�vetkezm�nyei. P�ld�ul, a II. vil�gh�bor� v�g�n a Sz�vets�gesek kiadt�k a "potsdami t�viratot", k�vetelve, hogy a Jap�n Cs�sz�rs�g hadserege azonnal tegye le a fegyvert. A jap�n korm�ny azonnal v�laszolt egy k�zlem�ny form�j�ban miszerint egyel�re nem f�z megjegyz�seket az ultim�tumhoz, arra v�r, hogy a cs�sz�r �s a korm�ny megt�rgyalja a dolgot.

Sajnos, a jap�n korm�ny hivatalos h�rszolg�lata, buzg�n igyekezv�n a k�zlem�ny angol nyelv� kiad�s�val, sebtiben d�nt�tt, �s az "egyel�re nem f�z hozz� megjegyz�st", �gy ford�totta, hogy "sz�nd�kosan nem vesz r�la tudom�st".

T�bb t�rt�n�sz �s politol�gus egybehangz� v�lem�nye szerint, ha az ultim�tumot nem utas�tott�k volna ilyen egy�rtelm�en vissza, Truman eln�k tal�n soha nem hagyja j�v� a Hiroshima �s Nagaszaki elleni atomt�mad�st.

James Barthes, d�l-afrikai s�rk�nyrep�l�-oktat�, amint �ppen b�k�sen repkedett 1977 j�nius�ban, �rdekes l�tv�nyra lett figyelmes: Francis Chapman asszonyt pillantotta meg, aki meztelen�l napozott egy h�ztet�n Barthes �r rep�l�si �tvonala alatt. K�pzelet�ben obszc�n gondolatok k�rvonalaz�dtak, melyek szoros �sszef�gg�sben voltak Chapman asszonnyal. M�g alig indult le azonban a magasb�l a begerjedt rep�l�, amikor a h�lgy f�rje g�ppisztollyal felfegyverkezve j�tt ki a h�l�szob�b�l, �s les�p�rte a l�gi Don Juant az �gr�l.

A rossz d�nt�sek �nyenceinek a g�pkocsiipar szolg�lt nemr�giben egy l�tv�nyos k�tfej� sassal: John Zachary DeLorean �tlet�r�l van sz�.

Elhat�rozta, hogy �p�t egy �j, sir�lysz�rnyas sportkocsit, ami majd az � nev�t viseli. Az �tletet felkarolta a brit korm�ny, �s meggondolatlan siets�g�ben t�bb mint 50 milli� fontot biztos�tott e c�l megval�s�t�s�hoz – meg nem val�s�t�s�hoz, mint k�s�bb kider�lt. �s b�r g�pkocsiipari szempontb�l lehetett b�rmilyen k�l�nleges is a DeLorean-terv korm�nyvisszhangja, a hib�k sorozata kor�ntsem volt p�lda�rt�k�. A DeLorean �ltal tervezett g�pkocsit "�llatorvosi l�nak" is nevezhetn�nk – soha az eg�sz vil�gon nem siker�lt m�g olyan g�pkocsimodellt kifejleszteni, mint az �v�, ha a konstrukci�s hib�k sz�m�t n�zz�k.

1948-ban a Volkswagen n�metorsz�gi gy�r�t megl�togatt�k brit �s amerikai szakemberek. H�bor�s j�v�t�telk�nt ugyanis felmer�lt az �tv�tel lehet�s�ge. A gy�r egyetlen term�ke a Bog�r volt, amit a h�bor� el�tt a n�met munk�sok sz�m�ra "n�paut�"-nak terveztek. A szakemberek feladata az volt, becs�lj�k meg a Bog�r es�lyeit a h�bor� ut�ni piacokon.

Az amerikai deleg�ci�t a Ford Motor Company eln�ke, Ernest Breech vezette. Az � �t�lete �gy sz�lt: "Ez a kocsi egy fabatk�t sem �r." Brit r�szr�l Sir William Rootes hasonl�an v�lekedett: "A Volkswagen", mondta, "nem felel meg a g�pkocsi alapvet� technikai k�vetelm�nyeinek."

A Volkswagen teh�t elfeledve, a Ford Motor Company energi�it arra ford�totta, hogy egy olyan kocsit fejlesszen ki, ami szerint�k eladhat� volt, olyat, "ami pontosan megfelel az amerikai �zl�snek".

A piackutat�s �j tudom�ny�t arra haszn�lt�k fel, hogy biztos�ts�k, a j�rm� �s marketingje k�r�l minden a legnagyobb rendben legyen. M�g a n�vvel is �k foglalkoztak – ami Edsel lett, egy hagyom�nyos keresztn�v a Ford csal�db�l.

A Ford-keresked�k kor�ntsem voltak ilyen lelkesek az Edsellel kapcsolatban, mikor azt bemutatt�k nekik, de a Ford m�g mindig b�zott, hogy nyer�t alkotott. Mert hogyan is tudna egy olyan kocsi, amire annyi tud�st, energi�t �s doll�rt pazaroltak, elbukni?

Nagyon egyszer�en. A k�z�ns�g a keresked�k v�lem�ny�t osztotta, s a kocsi gy�rt�s�t k�t �v, k�t h�nap �s tizen�t nap m�lva abbahagyt�k – �s 350 milli� doll�rral maradtak el att�l a pontt�l, ahonnan a gy�rt� a profitot sz�molta volna.

Ha a Ford kudarc�t az Edsellel komplexnek �s misztikusnak mondhatjuk, akkor a f� riv�lissal, a General Motorsszal t�rt�nt katasztr�f�k egyike k�l�nlegesen egy�rtelm�nek t�nik. A hatvanas �vek elej�n bocs�tott�k �tj�ra rem�nyeik netov�bbj�t, a mexik�i piacra sz�nt "kompakt" Chevrolet Nova nev� modellt. Csak mikor a sz�rny� elad�si statisztik�k meg�rkeztek, j�tt r� valaki Detroitban, hogy spanyolul a "no va" azt jelenti: "Nem megy."

1966-ban a General Motors egy �jabb gy�ngyszemet produk�lt. Egyre jobban bosszantotta �ket egy fiatal fogyaszt�i �rdekv�delmi aktivista, bizonyos Ralph Nader, aki sikeres kamp�nyt folytatott a GM Corvair nev� modellje ellen. Nader azt terjesztette a GM term�k�r�l, hogy "b�rmilyen sebess�g mellett balesetvesz�lyes". Ahelyett, hogy a kocsi hi�nyoss�gait vizsg�lt�k volna meg, a GM k�zenfekv�nek tal�lta, ha lenyomoztatja Mr. Nadert, h�tha akad valami szaftos a mag�n�let�ben vagy a p�nz�gyeiben. Ha igen, h�t egy �letre elveszik a kedv�t, hogy m�sok dolg�ba �sse az orr�t.

Mikor Nader felfedezte, hogy a General Motors �ltal felb�relt nyomoz�k figyelik, beperelte a c�get. Gy�zelme a t�rgyal�teremben, illetve a figyelemre m�lt� 450.000 doll�ros k�rt�r�t�s megadta a l�k�st a fogyaszt�i mozgalmaknak, �s ez az elk�vetkez� �vekben olyan er�v� v�lt, ami az amerikai g�pkocsiiparnak s�lyos milli�kba ker�lt.

Az elsz�nt motoriz�ltak sz�m�ra sz�letett d�nt�sek elt�rp�lnek egyetlen olyan d�nt�s mellett, amelyet 1935 j�lius�ban hoztak Oklahoma City v�rosaty�i. Egy ver�f�nyes napon, az eb�d ut�ni szivar �s konyak andal�t� hangulat�ban elhat�rozt�k, bemutatnak egy helyes kis szerkezetet. Egyik�k el is keresztelte. �gy h�vj�k: Parkol��ra.

Olav Olavson sv�d �llampolg�rnak 1910-ben komoly anyagi gondjai t�madtak. Lehangol� �llapot�ban pattant ki fej�b�l az isteni szikra: Eladja test�t hal�la ut�ni orvosi kutat�s c�ljaira. N�h�ny nappal k�s�bb Olavson �r teste a Stockholmban sz�kel� Karolinska Egyetem tulajdon�t k�pezte.

Forgand� a szerencse, az ad�sv�telt k�vet� �vben csinos kis vagyont �r�k�lt ember�nk, �s gondolta, visszav�s�rolja a test�t saj�t mag�nak.

Az egyetem megtagadta, hogy a testhez val� jogait eladja, a b�r�s�ghoz fordult, �s megnyerte a birtokl�si pert. Olavsonnak nem maradt m�s, mint hogy �gy t�rj�n borsot az int�zet orra al� – cs�kkentve saj�t test�nek �rt�k�t –, hogy k�t fog�t kih�zassa an�lk�l, hogy enged�lyt k�rt volna test�nek effekt�v tulajdonosait�l.

Igen gyakran, f�jdalom!, azok, akik az ifj�s�g oktat�s�val foglalkoznak, nem oly �rz�kenyek vagy el�rel�t�k, mint azt magukr�l �ll�tj�k.

P�ld�ul 1832. j�nius 22-�n az ifj� Guiseppe Verdi felv�tel�t k�rte a mil�n�i Cs�sz�ri �s Kir�lyi Konzervat�riumba. Az igazgat�, Maestro Professor Francesco Basily elutas�totta a fi�t azzal, hogy "t�lkoros – �s biztos, hogy k�z�pszer�nek bizonyulna".

1854-ben az Aix-i L�ceum irodalomprofesszora olyan l�p�shez folyamodott, amilyenre m�g nem volt p�lda: egyik di�kj�nak fogalmaz�sb�l �s francia nyelvb�l null�st adott. A di�kot �mile Zol�nak h�vt�k.

1880. j�lius 12-�n H. O. D. Davidson, egy Harrowbeli iskolaigazgat� a k�vetkez� meggy�z�d�ses jellemz�st adta egyik di�kj�r�l: "Feled�keny, figyelmetlen, pontatlan, rendetlen minden t�ren... Ha k�ptelen t�ll�pni eme lomposs�g�n, nem fog sikerrel v�gezni a k�z�piskol�ban. A fi�" – tette hozz� – "oszt�ly�nak utols�ja." Szerencs�re Winston Churchill k�s�n �r�nek bizonyult.

M�g a legmagasztosabb tiszta g�niusz sincs v�dve a profi pedag�gusokt�l, ha a rosszabbj�val ker�l szembe. N�zz�k p�ld�ul, mi t�rt�nt 1898-ban, mikor az ifj� Albert Einstein felv�tel�t k�rte a m�ncheni Technicai F�iskol�ra. Fiatal zseninket az int�zet magiszterei, d�nt�s�k biztos tudat�ban elutas�tott�k, mondv�n, "nem l�tszik �g�retesnek". A legend�k szerint megfosztott az �h�tott tudom�nyos tanulm�nyokt�l, �s el�sz�r post�sk�nt dolgozott, majd Bernbe ker�lt a Sv�jci Tal�lm�nyi Hivatalba fel�gyel�nek. Mindenesetre ez ut�bbi munk�ja mellett siker�lt annyit tanulnia fizik�b�l, �s tellett annyi "�g�retlens�g�b�l", hogy megalkothatta a relativit�s elm�let�t.

1906-ban Arizona �llam Flagstaffbeli obszervat�rium�b�l, �ri�si lelkesed�ssel fogadva, Percival Lowell csillag�sz bejelentette, hogy megbizonyosodott a Schiaparelli felfedezte Mars-csatorn�k l�tez�s�r�l. Ezek, mint azt k�s�bb Mars as the Abode life (a Mars, az �let b�lcs�je) c�m� k�nyv�ben kifejtette, v�r�sek voltak, �s titokzatosan mozogtak. M�gis siker�lt neki felt�rk�pezni �ket, �s ennek alapj�n r�szletes t�rk�peket adtak ki, illetve tettek vil�gszerte iskolai atlaszokba.

Egy szer�ny megjegyz�s a korszakos felfedez�shez: Nincsenek csatorn�k a Marson. Szerencs�tlens�g�re, a nagy csillag�sz val�j�ban egy ritka szembetegs�gben szenvedett – amit napjainkban Lowell szindr�m�nak h�vnak –, melynek az a t�nete, hogy a beteg saj�t szem�nek erezet�t l�tja. Lowell olyan elismert volt, hogy senki nem mert ellentmondani.

Kev�s olyan dolog van a vil�gon, amelyben annyit t�vedtek volna, mint a k�nyvkiad�s.

Vegy�k p�ld�ul az irodalmi Nobel-d�jat. Mikor az els�t oda�t�lt�k, 1901-ben, t�bb m�s nagy �r� mellett Henrik Ibsen, Henry James, �mile Zola �s Joseph Conrad m�g mind �letben voltak. A bizotts�g az els� irodalmi Nobel-d�jat a francia reg�ny�r�nak, Ren� Sully Prudhomme-nak �t�lte, azzal a r�juk saj�tosan jellemz� perverzit�ssal, amit az ut�dok tiszteletben tartottak. R� egy �vre, 1902-ben a tetemes p�nzzel j�r� d�jat a bizotts�g m�lyrehat� m�rlegel�st k�vet�en Theodor Mommsennek �t�lte; 1903-ban, komoly tudom�nyos latolgat�s, Bj�rnstjerne Bj�rnsonnak; 1904-ben Fr�deric Mistral k�lt�nek, akinek m�lhatatlan �rdeme, hogy provence-i dialektusban �rt; 1905-ben Henryk Sienkiewiczet v�lasztott�k, azut�n Giosue Carduccit tal�lt�k a legmegfelel�bbnek. 1907-ben hosszas gondolkod�s ut�n Rudyard Kiplingnek �t�lt�k az az�vi d�jat. A k�vetkez� �vben Rudolf Eucken kapta id�t �ll� irodalmi munk�ss�g�nak elismer�s��l.

1909-ben a Sv�d Akad�mia az els� sv�d k�lt�n�t, Selma Ottiliana Lovisa Lagerl�f�t v�lasztotta, nemzeti elfogulatlans�gt�l mentesen, az 1910-es d�j pedig a n�met l�rikus k�lt�h�z, b�lcs, hozz��rt� d�nt�ssel Paul von Heyse-hez v�ndorolt. (Mistral, Sienkiewicz �s Kipling "v�letlen�l" tal�lt – A szerk.) M�g ebben az �vben, november 10-�n elhunyt Lev Tolsztoj, a H�bor� �s b�ke, valamint az Anna Karenina �r�ja. �jra jel�lt�k Nobel-d�jra, amit nagyon is meg�rdemelt – �s t�z alkalommal nem kapott meg.

1900-ban Beatrix Potter, egy londoni v�nkisasszony, aki m�rgesgomb�kat �br�zol� v�zfestm�nyek ping�l�s�val t�lt�tte idej�t, �rt �s illusztr�lt is egy gyerekk�nyvet, amit Peter Rabbit (Ny�l P�ter) c�men emlegetett. Hat kiad�nak k�ldte el a k�ziratot az illusztr�ci�kkal egy�tt, mind a hatan visszautas�tott�k.

Miss Potter, f�ggetlen gondolkod�s� �s szellem� h�lgy l�v�n, �llhatatosan kitartott. 1901 v�g�n mag�n�ton kinyomatta a k�nyvet, �s bar�toknak, rokonoknak adogatta el. Az egyik kiad�, Frederick Warne, aki kor�bban elutas�totta, megl�tott egy p�ld�nyt, �s �gy gondolta, �sse k�, v�gs� soron lehet, hogy van benne n�mi rem�ny. Mindenesetre nem ragadtatta el mag�t. "A Warne foglalkozna a k�nyvvel", k�z�lte leereszked� gesztussal a szerz�vel, de csak azzal a felt�tellel, hogy a h�lgy viseli az anyagi kock�zatot. H�rom �v eltelt�vel az eladott p�ld�nyok sz�ma el�rte a 75.000-et. A Warne-ben felsejlett d�nt�si hib�j�nak nagys�ga.

Potter kisasszony l�nyegesen szerencs�sebb volt, mint m�s, �r�ssal foglalkoz� h�lgy. Egyik�k 1836-ban lev�lben megkereste az elismert kritikust �s irodalm�rt, Robert Southeyt, mell�kelve n�h�nyat munk�i k�z�l, kik�rte a v�lem�ny�t, vajon tan�csos lenne-e betev� falatj�t �r�ssal megkeresni.

H�rom h�nap m�lva j�tt a v�lasz: "Az irodalom nem val� egy h�lgy keny�rkereset�nek, �s nem is kellene, hogy az legyen. Min�l jobban t�r�dik val�di k�teless�geivel, ann�l kevesebb ideje fog erre maradni, m�g ha csak kieg�sz�t�snek vagy pihentet�nek csin�lja is. E k�teless�geire m�g nem k�rt�k fel, de ha ez megt�rt�nik, kev�ss� fog a h�rn�vre v�rakozni."

Charlotte Bront� kisasszonyt annyira elkedvetlen�tette ez a negat�v �lm�ny, hogy t�z �ven �t nem is vett tollat a kez�be.

A kiad�i hib�k alant felsorolt gy�jtem�nye alapj�n eme k�nyv szerkeszt�i gyanakodni kezdtek. Egy�rtelm�en rossz �mennek v�lt�k, hogy az els� kiad�, aki ezt a k�nyvet l�tta, azonnal el is fogadta.

K�l�nb�z� kiad�k v�lekedtek �gy, hogy az al�bb felsorolt k�nyvek nem rendelkeznek kereskedelmi �rt�kkel vagy irodalmi �rdemekkel:

VISSZA