8. K�L�N�S GY�JT�K
Ejts�nk p�r sz�t a h�res gy�jt�kr�l is. Ugyanis mindenk�ppen beleillenek k�nyv�nk
t�m�j�ba; ha nem maguk raboltak (ilyen is volt k�zt�k sz�p sz�mmal, n�melyikr�l m�r
esett sz�), akkor ezt a munk�t m�sokkal v�geztett�k el. No de ha nem is tettek ilyesmit -
eleve az � gy�jt�si szenved�ly�k okozta a m�kincsek divatba j�tt�t, a leg�lis �s illeg�lis
kereskedelem „felfut�s�t", amely azt�n egyenesen �szt�n�zte a tolvajokat �s rabl�kat.
A m�kincsgy�jt�s, a m�v�szet ilyen - n�ha k�ros - szeretete sem mai tal�lm�ny. Azt se
felejts�k el, hogy a r�gebbi korokban a tehet�s emberek, magasrang� hivatalnokok �s
els�sorban uralkod�k sz�m�ra majdhogynem k�telez� volt - ugyanis a
gy�jt�tt-szerzett-rabolt-lopott stb. t�rgyak egyben anyagi er�t k�pviseltek. Egyszer�bben
sz�lva: min�l hatalmasabb �s �rt�kesebb gy�jtem�nye volt valakinek, ann�l
szembet�n�bb volt hatalma is.
Az �kori Kelet uralkod�i �ltal�ban f�leg vall�si kegyt�rgyakat gy�jt�ttek. Az els� igazi
gy�jt�k, akiket m�r az eszt�tikai �lvezet (is) hajtott, feltehet�en az egyiptomiakn�l �s
babiloniakn�l voltak. A g�r�g gazdagok m�r saj�tos „kett�s lelt�rt" is vezettek, ezek
n�melyike fennmaradt. Az egyik lelt�rba "azokat a dr�ga t�rgyakat sorolt�k, amelyeket a
maguk haszn�ra �s kellemess�g�re a saj�t h�zukban gy�jt�ttek �ssze - a m�sikban pedig
azokat, amelyeket id�legesen vagy �r�kre valamelyik isten szent�ly�nek aj�nd�koztak.
Mithridat�sz Eupator (vagyis „Atyj�t Kedvel�") a pon-thusiak nagy kir�lya (�lt Kr.e. 120-63
k�z�tt) a maga kor�ban felt�n�en tehets�ges �s energikus ember volt; �ll�t�lag huszonk�t
nyelven besz�lt �s nagy bar�tja volt a m�v�szeteknek. Sok hell�n m�v�szt ismert �s - ma
�gy mondan�nk - szponzor�lt. K�r�lbel�l ezer arany �s ez�st ed�nyt gy�jt�tt �ssze,
�nixpoharainak, serlegeinek gy�jtem�nye pedig majdnem k�tezer darabb�l �llt.
II. Eumen�sz, Pergamon kir�lya Kr.e. 197-159 k�z�tt egy megnyert h�bor�t dics��tend�
hatalmas, 120 m�ter hossz� �s t�bb mint k�t m�ter magas olt�rt �p�tett, amelyen
domborm�vek �br�zolt�k diadalmas tetteit. Ezt 1878-80 k�z�tt egy n�met exped�ci� tal�lta
meg �s sz�ll�totta Berlinbe; ma a h�res Pergamon Museumban l�that� egy r�szlete. Mi ez,
ha nem rabl�s...?
Az olt�rt ma Pergamon romjai k�z�tt k�ne l�tnunk.
Pergamon kir�ly�nak fiv�re, II. Attalosz F�ladelfosz r�gi k�peket gy�jt�tt. Claudius �s N�r�
cs�sz�rok az �kori R�m�ban m�r csak az�rt is gy�jt�ttek, mert akkoriban m�gy�jt�nek
lenni ildomos �s elv�rt volt. A t�rsas�gi viselked�s egyik alapszab�lya a tehet�sek
sz�mra.
M�r az �korban divat volt gy�jteni, ami r�gi, �s lem�soltatni p�ld�ul olyan falfestm�nyeket,
amelyek m�sutt, m�sok tulajdon�ban voltak, de az igazi gy�jt� legal�bb a m�solat�t
szerette volna birtokolni.
N�ha nem is sajn�lt�k a hat�s�gok a k�lts�geket. Pheidi�sz ath�ni szobr�sznak -
�tsz�m�tva - 1152,6 kilogramm aranyat adtak, hogy m�lt�k�ppen k�sz�thesse el Ath�n�
istenasszony szobr�t! Persze, ne feledj�k, j�kora szobornak kellett lennie, ezt az aranyat,
ugyanis nem a szobor teljes elk�sz�t�s�hez, hanem csak d�sz�t�s�hez haszn�lt�k fel.
P�ld�ul Ath�n� a korabeli... b�r�s�gi peres iratok (!) szerint m�rv�nytest�n sz�narany
pal�stot viselt.
A b�r�s�g k�l�nben �gy ker�lt az �gybe, hogy Pheidi�szt irigyei megv�dolt�k az arany egy
r�sz�nek ellop�s�val. Perikl�sz v�dte a szobr�szt, akit persze felmentettek.
Amikor pedig kialakult egy bizonyos, m�g szer�ny gy�jt�k�r, lettek keresked�k is, akik
csak m�t�rgyakkal foglalkoztak. Mi t�bb, ez hozta l�tre az els� angol licit�l�s, vagyis
aukci�s h�zakat. Az els�t, a mindm�ig l�tez�t, Christie-t James Christie alap�totta
Londonban 1766-ban. Annakidej�n az �rak is m�rs�keltek voltak: egy Holbein-arck�pet
n�gy font tizennyolc schilling�rt, egy Tizianot k�t guinea-�rt adtak el.
Persze k�t �vvel k�s�bb m�r sz�pen emelkedtek az �rak - akkor egy van Dyck k�p�rt 215
guinea-t k�rtek �s kaptak, Rembrandt „A h�romkir�lyok im�d�sa" c�m� festm�ny��rt pedig
390-et!
Ahogy szaporodtak e kezdetben k�l�ncnek tekintett urak (mert h�lgyek akkoriban m�g
nem voltak k�z�tt�k), �gy lett mind nagyobb a m�t�rgyak ir�nti „�hs�g". �gy lett mind
�lesebb a harc a m�kincsek�rt. Ez az a korszak, amely a XVII. sz�zad m�sodik fel�t�l
kezdve, �s k�l�n�sen az eg�sz XIX-en kereszt�l azt a nagy vet�lked�st �s moh�s�got
eredm�nyezte, amelynek - k�pzavarral sz�lva - afrikai, k�zelkeleti, �zsiai stb. lel�helyek
itt�k meg a lev�t. A rabl� r�g�szet sohasem fejl�d�tt volna arra a szintre, amelyen volt (�s
n�hol ma is van), ha nem lend�l fel a nemzetk�zi m�kereskedelem.
Ez a folyamat feltehet�en a j�v�ben sem f�kez�dik le, ellenkez�leg. Min�l gyorsabb
temp�ban �l a XX. �s XXI. sz�zad embere, ann�l jobban ragaszkodik olyan t�rgyakhoz,
amelyek sz�m�ra a r�g elm�lt id�ket, t�jakat, embereket, kult�r�kat id�zik fel.
Az igazi gy�jt�knek ez persze szenved�ly�v� v�lik, ily m�don tulajdonk�ppen r�luk azt is
elmondhatjuk, hogy betegek, „nem norm�lisok". K�l�n�sen azok; akik egy-egy t�rgy
birtokl�s��rt k�pesek ar�nytalanul sokat fizetni, vagy ak�r b�nt�ny �tj�n szert tenni. Ide
tartozik az is, amikor m�sokkal ellopatj�k a k�v�nt t�rgyat, vagy ak�r gyilkoss�gra is
buzd�tanak m�sokat, csakhogy r�tehess�k a kez�ket erre vagy arra a m�kincsre.
1921-ben Henri Codet francia pszichol�gus m�r le is �rta ezt az �llapotot �s a vele j�r�
szem�lyis�gv�ltoz�sokat („Essais sur le collectionisme"). Mint l�tjuk, a m�kincsgy�jt� mint
olyan m�r tudom�nyos szakmunk�k t�rgya lett: az�ta is sokan kutatt�k a t�m�t, p�ld�ul
dr. Lauzier 1953-ban, vagy Greud tan�tv�nya, Maria Bonaparte.
�rdekes p�ld�val szolg�lt erre a XIX. sz�zad els� fel�ben �l� francia h�lgy, bizonyos
Euphrosina Thevenin. A kisv�rosban, ahol �lt, mindenki csak „boszork�nynak" h�vta. Egy
elhagyatott k�lsej� h�zban �lt teljesen egyed�l, senkivel sem tartott kapcsolatot, s�t h�z�t
mindenf�le m�don v�delmezte �s bebiztos�totta idegenek nem k�v�nt l�togat�sa ellen.
Viselked�s�nek titk�ra csak hal�la ut�n der�lt f�ny. A d�bbent behatol�k hihetetlen
mennyis�g� �s min�s�g� m�kincset tal�ltak a h�zban! M�ghozz� olyanokat, amelyek
gy�jt�s�ben a vil�ggy�l�l�, mogorva v�nasszony k�ts�gk�v�l igen finom �zl�ssel
rendelkezett; az �rt�k�k pedig nemegy f��ri palota vagy eg�sz m�zeum tartalm�val �rt fel!
A festm�nyek viszont igen rossz �llapotban voltak - a hozz� nem �rt�s, a rejteget�s
�vtizedei miatt n�melyik m�remeket m�r nem is lehetett megmenteni.
Eml�keznek m�g a k�nyv�nkben t�bbsz�r is eml�tett II. Rudolfra? Sok k�vet�je akadt,
igaz, nem olyan gig�szi m�retekben, mint �.
N�melyik gy�jt�, hal�l�t �rezve, roppantul sajn�lja, hogy meg kell v�lnia a kedvenceit�l.
Olyan is akad, aki ekkor vand�l m�don puszt�tani kezdi azt, ami�rt addig �lthalt. Mazarin
b�boros (Napoleonhoz hasonl�an naggy� tette Franciaorsz�got �s ugyan�gy olasz volt �
is, eredeti neve: Giulio Raimondo Mazarini, �lt 1602-1661 k�z�tt) szenved�lyes gy�jt�k�nt
a hal�los �gy�n csak egy dolgot sajn�lt. M�kincseire mutatva �gy s�hajtott: „Sajnos itt kell
hagynom mindezt, pedig �gy szerettem �ket...!"
A gy�jt�s gyakorta m�ni�s viselked�shez, k�l�nc magatart�shoz vezet. Viszont
sz�ls�s�ges �ll�spontnak t�nik az a (szakmai) v�leked�s, hogy a gy�jt�s mint olyan
neurotikus �llapot; akkor is, ha ez sok igazs�got tartalmaz...
M�r csak az�rt sem lehet �gy v�lekedni, mert vannak ellent�tes viselked�s�ek is.
Eml�kezz�nk csak Sommerset Maughamra, aki a tolvajokt�l f�lve ink�bb lemondott a
gy�jt�sr�l �s eladta mindazt, amit addig szerzett („Nahiszen, nem is volt �m igazi
gy�jt�...!" - mondhatn� valaki.)
Vagy ott volt Edmond de Goncourt (1822-1896) �r�, m�v�szett�rt�n�sz stb., a r�la
elnevezett irodalmi d�j alap�t�ja v�grendelet�ben �gy d�nt�tt: mindazon m�t�rgyakat,
amelyek neki �lete sor�n oly sok boldogs�got adtak, hal�la ut�n bocs�ss�k �rver�sre -
hogy a vev�knek is jusson abb�l az �r�mb�l, amit � �rzett, birtokolva e t�rgyakat!
Megint m�s v�lem�nyen lehetett a roppant k�l�nc amerikai milliomos, Albert Barnes. Az
�r�lt Habsburgcs�sz�rhoz hasonl�an mindent gy�jt�tt, de soha semmit nem mutatott meg!
B�r ez sem igaz eg�szen; gyermekek �s n�gerek (!) bel�phettek sz�d�t� gy�jtem�ny�be,
m�sok nem. Hogy mi�rt �ppen ezt a k�t emberi kateg�ri�t emelte ki, arra csak egy utal�st
tal�lunk t�le: „Mert az � szem�k m�g tiszta, nem mocskolhatj�k be a k�peimet!" Itt
mindenki azt �rthet, amit akar.
Barnest m�r �let�ben sokan t�madt�k az�rt, hogy nevets�gess� tette a kritikusokat �s
m�gink�bb megvetette a m�v�szett�rt�n�szeket. Amikor pedig meghalt, v�grendeleti-leg
megtiltotta, hogy gy�jtem�ny�t valaha is nyilv�nosan l�togathat�v� tegy�k!
195l-es hal�l�t k�vet�en �vtizedeken �t h�z�dtak az �r�k�s�k �ltal ind�tott perek;
mindegyik azt szerette volna, ha a gy�jtem�ny nyilv�noss� v�lik (alighanem a bel�ptid�jak
szed�se lebegett szem�k el�tt, hiszen a v�grendelet a m�t�rgyak elad�s�t is megtiltotta...)
Amikor azt�n rengeteg hercehurca ut�n v�gre m�gis kiker�lt megnyitni a
Bames-m�zeumot, a d�bbent n�z�k olyan csod�t l�thattak, amit (Amerik�ban) m�g soha.
T�bb mint ezer festm�ny volt odabent, k�z�tt�k tizenk�t Renoir, sz�z C�zanne, t�bb tucat
Matisse �s Picasso... Bames mindezt csaknem negyven �ven �t eltitkolta �s elz�rta az
emberek el�l!
M�r a hivatkozott pszichol�gus, Henri Codet megjegyezte: a gy�jt�szenved�ly meg�lheti a
gy�jt�ben az erk�lcs�t. Ekkor azt�n k�nnyen lesz bel�l�k tolvaj, rabl�, hamis�t�, gyilkos,
vagy mindezekre felbujt�. Nem egy esetet ismer�nk, amikor a gy�jt�szenved�ly �ppen
olyan puszt�t� volt egyesek sz�m�ra, ak�r az alkohol, a k�b�t�szer vagy a haz�rdj�t�k.
Persze r�gen k�nnyebben tal�ltunk olyant, akit csak a m�t�rgy sz�ps�ge �rdekelt igaz�n,
az �rt�ke nem, vagy nem annyira. �m a m�v�szetek kapitaliz�l�d�sa itt is nagy
v�ltoz�sokat hozott. Ma m�r a m�gy�jt�s egyben tezaur�l�s, vagyis kincsek gy�jt�se is.
Az is biztos, hogy az erk�lcsi szempontok h�tr�bb h�z�dtak, teret vesz�tettek. De ett�l
m�g becs�lni lehet �s kell egyeseknek azt a t�rekv�s�t, hogy gy�jtve mentik, teszik m�sok
sz�m�ra is hozz�f�rhet�v� a m�kincseket.
M�r persze csak olyankor, ha t�nyleg ez a c�ljuk. Mert mindez nem igaz�n mondhat� el a
huszadik sz�zad v�g�nei: f�k�nt jap�n befektet�ir�l. Ezek vagy nagyon gazdag
mag�nemberek, vagy... v�llalatok!
Mert m�r ott tartunk, hogy j�l men� v�llalatok egy-egy id�szakban - amikor az adott
gazdas�gi r�gi�ban nem �rdemes ingatlanba, vagy ipari tev�kenys�gbe, esetleg bankba
fektetni-tenni az �sszegy�jt�tt t�k�t - �rt�k�ll� befektet�sk�nt m�t�rgyakat v�s�rolnak. A
legt�bb esetben festm�nyt. T�bb Van Gogh �s m�s festm�ny ker�lt az ut�bbi
�vtizedekben Jap�nba, hogy elt�nj�n egy-egy klimatiz�lt banki sz�f belsej�ben.
Vajon �r�kre?
Felmer�l itt egy �rdekes, fontos �s feltehet�en nem csup�n erk�lcsi k�rd�s: joga van-e
b�rkinek mag�ntulajdonn� tenni egy m�t�rgyat oly m�rt�kben, hogy azt j�id�re elz�rja
mindenki m�s el�l?
Az id�tartam persze majdnem l�nyegtelen, de mondjuk egyk�t �ves elz�r�st kib�rnak
azok, akik szeretn�k egyszer �let�kben megtal�lni teszem azt egy sz�banforg� Van
Gogh-festm�nyt. Mondhatn� erre valaki: n�zze meg reprodukci�ban! �gy m�g jobban is
l�tja, mint egy ki�ll�t�son (a dolog hasonl�t ahhoz, hogy aki kimegy egy labdar�g�
meccsre, a n�z�t�r legels� sor�b�l sem l�thatja olyan j�l az esem�nyeket, mint otthon a
t�v�ben, hiszen a technika sokkal jobb lehet�s�geket biztos�t neki, mint a helyi
k�r�lm�nyek �s a saj�t szeme). �gy van ez - aki a Louvre t�leked� n�z�i k�z�tt pr�b�ln�
hosszan �s nyugodtan szeml�lni a Mona Lis�t, bizony nem j�r olyan j�l, mintha otthon
leveszi polc�r�l a Louvre-albumot �s abban tetsz�se szerint hosszan, nyugodtan
szeml�lheti a k�pet.
Ett�l f�ggetlen�l viszont, �gy �rzem, nincs erk�lcsi alapja senkinek - szem�lynek vagy
pl�ne c�gnek - hogy a vil�g m�v�szetszert� embereinek milli�i vagy sz�zmilli�i el�l - hogy
�gy mondjam mag�nc�lb�l, mag�nindokok alapj�n - elz�rjon egy-egy festm�nyt. �s meg
vagyok r�la gy�z�dve, hogy err�l m�sok is �gy v�lekednek.
Amikor e lapokon el�z�leg II. Rudolfr�l vagy nemr�gen Albert Barnes-r�l olvastak, ugye,
�reztek egy kis felh�borod�st? „Mi az, hogy elz�rta a k�peket �s senki sem l�thatta �ket?"
Nos, j� lenne, ha ezt az eg�szs�ges felh�borod�st meg�rizn�k �s hangoztatn�k a j�v�ben
is, amikor sajnos mind t�bb ilyen esetr�l �rtes�l�nk majd.
Ki� a m�t�rgy?
A k�rd�s tal�n meglep� lehet, m�gsem az. Az els� �nk�ntelen v�laszunk nyilv�n az lenne:
a tulajdonos��. Aki megvette, kifizette, akihez tartozik. De a k�rd�s feltehet� m�s
�rtelemben, m�s v�laszt sugall�an is. Vajon csak a tulajdonos�� a festm�ny, a szobor, az
antik b�tor, a gobelin, a porcel�n...?
Van-e hozz� valami k�ze a t�rsadalomnak is? Milyen fokon mondhat� bizonyos
�rtelemben „tulajdonos�nk" a t�rsadalom is? Egy k�z�ss�g, amely a m�ltban - vagy a
jelenben - magatart�s�val, viselked�s�vel, szok�saival, anyagi viszonyaival stb. lehet�v�
tette-teszi a jogos tulajdonosnak a m�t�rgy birtokl�s�t? Belesz�lhat-e p�ld�ul egy
t�rsadalom abba, hogy a tulajdonos eladja a m�t�rgyat mondjuk a vil�g m�sik v�g�re, egy
m�sik tulajdonosnak - egy m�sik t�rsadalomnak:
Nem is sz�lva az eml�tett jap�n gyakorlatr�l, amikor is a m�t�rgy az elad�st k�vet�en
elt�nik mindenki szeme el�l �s att�l kezdve „becs�letsz�ra" kell hinn�nk, hogy m�g
l�tezik, nem semmis�lt meg, nem rong�l�dott meg, valahol van...?
Ezt �rdekes m�don �ppen a m�kincsrabl�sok alkalm�val lehet megtudni. Ilyenkor a
t�rsadalom is teljes m�rt�kben felh�borodik - m�r persze, ha az illet� t�rgy el�gg� ismert
�s kedvelt. Ha nem, a tov�bbi sorsa igaz�n senkit sem �rdekel...
Eml�tett�k m�r a Goya-k�p ellop�s�t Angli�ban. „Wellington herceg" annak idej�n szinte
szem�lyes ismer�se volt minden brit �js�golvas�nak, a k�pr�l sokat besz�ltek, a t�rsas�gi
�let egyik k�zpontja lett az a m�keresked�s, ahol �lland�an meg lehetett tekinteni. Ilyen
k�r�lm�nyek k�z�tt persze, hogy hi�ny�rzete t�madt a t�rsadalomnak. Azon r�sz�nek is,
amelyet k�l�nben a m�v�szet nem h�t �s nem f�t. Persze nem szabad megfeledkezni a
sajt� �s �ltal�ban a m�di�k szerep�r�l, amelyek minden szenz�ci�t fel tudnak f�jni
kolossz�lis m�retekre - azt is, ami nem szenz�ci�.
Le�rok most egy esetet, amely a nyolcvanas �vekben az akkori NSZK-ban
(Nyugat-N�metorsz�gban, vagyis az egyes�t�s el�tti n�met f�ld kapitalista fel�n) t�rt�nt.
Egy arisztokrata, a porosz Hohenzollernek k�z�l val� Lajos Ferdin�nd herceg 1983 v�g�n
azt nyilatkozta a sajt�nak �s ez�ltal a k�zv�lem�nynek: nincs el�g p�nze ahhoz, hogy a
csal�di birtokot k�pez� palot�t fel�j�tsa. Az �p�letet az „id� vasfoga", valamint egy
k�zelebbr�l meg nem hat�rozott f�ldreng�s (?) is t�nkretette. Legal�bb tizen�t milli�
m�rk�ra lenne sz�ks�ge a munk�latokhoz, ez�rt megv�telre felaj�nlja a birtok�ban l�v�
h�res Watteau-festm�nyt.
Az „Indul�s K�th�r�ra" val�ban csodasz�p festm�ny; Jean Antoine Watteau (1684-1721)
ennek a k�pnek egy m�sik v�ltozat�val t�rt be a p�rizsi ki�ll�t�szalonokba, s�t a
m�v�szeti akad�mia is emiatt fogadta be tagjai k�z�; a k�p m�sik v�ltozata ma a Louvre
b�szkes�ge.
A herceg kijelentette: ha maga az �llam vagy int�zm�nyei, vagy b�rki fizeti a tizen�t milli�t,
a k�pet term�szetesen �tengedi az �llamnak is. A kult�ra �llami mecenat�r�j�nak h�vei
azonnal tev�kenykedni kezdtek �s siker�lt elint�zni, hogy a nyugat-berlini szen�tus,
valamint az NSZK �llamkincst�ra 5-5 milli�t kiutaljon e c�lra.
Igen �m, de hi�nyzott m�g �t milli� �s b�r az illet�kesek mindent megtettek, hogy
�sszeszedj�k a hi�nyz� harmadik �tmilli�t - ez nem siker�lt.
Kider�lt, a t�rsadalom (ha egy�ltal�n haszn�lhat� ez az �ltal�nos fogalom) egy�ltal�n nem
olyan adakoz� kedv� egy olyan t�voli c�l �rdek�ben, mint egy festm�ny megv�s�rl�sa a
k�z�ss�g �ltal �s a k�z�ss�g sz�m�ra.
Sokkal �gy�tt�rz�bbek egy gyermek vagy egy beteg ember baja, egy baleset �ldozatai,
egy term�szeti csap�s vagy politikai akci� �ldozatai ir�nt, mint egy ilyen hom�lyos �gy
ir�nt.'Nyilv�n ez is szerepet j�tszott, hogy a k�pet elad�sra k�n�l� ember nem volt
szeg�ny, ellenkez�leg. Es a c�lja - hogy renov�ltassa saj�t hercegi palot�j�t - sem l�tszott
annyira �rdemesnek, hogy karitat�v tev�kenys�gre �szt�n�zz�n...
A m�sik k�rd�s, amir�l m�g nem esett sz�: a XX. sz�zadban az �jgazdagok kez�ben
nagyon nagy t�k�k koncentr�l�dtak, ezek pedig kihatottak a m�t�rgypiac �raira is.
Egyszer�en t�l magasra sz�ktek a t�rgyak �rai. Az �tvenes �vekben a k�t h�bor� k�zti
amerikai milliomosok mell� odat�rsultak a jap�nok �s az arabok (petrodoll�rok), �s sokfel�
teljesen irre�lis �rak sz�lettek. Akik l�tt�k annakidej�n a nyugat-eur�pai �rver�seken
felbukkan� burnuszos-sza-k�llas arab olajm�gn�sokat, amint a legmagasabb �rat is
k�pesek voltak egyetlen int�ssel t�llicit�lni - azok tudj�k, mir�l van sz�. Az�ta nem
sz�lethet olyan �r, amely nekik t�l magas lenne.
Az els� amerikai szupergazdag, aki bet�rt a m�kincspiacra, John Pierpont Morgan
(1837-1913) volt. Az ac�liparban, a haj�- �s vas�ti k�zleked�sben nyert hatalmas
t�k�j�b�l nemegyszer m�g az Egyes�lt �llamok korm�ny�nak is adott k�lcs�nt. Egy
nemzetk�zi p�nzint�zet �l�n ismert filantr�p (j�t�konykod�) �s m�gy�jt� volt. H�sz �v
alatt, 1893 �s 1913-ban bek�vetkezett hal�la k�z�tt t�bb mint hatvan milli� doll�rt fektetett
m�kincsekbe, ami akkoriban hihetetlen�l nagy �sszeg volt �s egyes �kori uralkod�kt�l
eltekintve (akik azonban sohasem a maguk �ltal megkeresett p�nz�rt v�s�roltak..) senki
nem fektetett eny-nyit m�t�rgyakba. Remek�l fizetett �gyn�kei szerte a vil�gban
szagl�sztak �s minden m�v�szeti aukci�n ott volt legal�bb egy Morgan-�gyn�k. �s mindig
v�s�roltak is. Morgan k�l�n az�rt felfogadott �s nyilv�n jpl megfizetett egy angol
m�v�szett�rt�n�szt, a szakm�ban nem ismeretlen Dr. G.C. Williamsont, hogy a birtok�ba
ker�l� t�rgyakat ellen�rizze, hiteless�g�ket meg�llap�tsa, a gy�jtem�nybe besorolja.
Sz�z �v sem kellett, �s n�hai Morgan �r gy�jtem�ny�nek �rt�k�t 7-800 milli� doll�rra
becs�lt�k!
Persze volt, aki rosszabbul j�rt. Tal�n az�rt, mert nem alkalmazott szak�rt�ket? Eiszaku
Szato volt jap�n minisztereln�k a hatvanas �vekben - igaz, nem saj�t c�ljaira, hanem
jap�n m�zeumoknak, de k�zp�nzen! - v�s�rolt �s v�s�roltatott francia impresszionist�kat
�s poszt-impresszionist�kat. H�sz milli� doll�r�rt v�s�rolt k�tsz�z k�pet. Csak ut�na der�lt
ki, hogy a h�rhedt arab-francia sz�lh�mos, Fernand Legros karmaiba ker�lt, � „hajtotta fel"
az �sszes k�pet �s azok k�z�tt eredeti alig akadt - a legjav�t Legros b�nt�rsa, a magyar
sz�rmaz�s� Elmyr de Hory (Hori Elem�r) k�sz�tette. (Az �gyr�l r�szletesen �rt Nemere
Istv�n a „Lopj nekem egy Rembrandtot" c�m� k�nyv�ben - a kiad� megjegyz�se.)
�rdemes �sszehasonl�tani az �rakat mondjuk az el�z� sz�zadfordul� �raival. A XIX. �s
XX. sz�zad tal�lkoz�s�n�l tapasztalhat� �sszegek a huszadik sz�zad v�g�re geometriai
haladv�nyk�nt n�ttek. N�h�ny p�lda:
Egy alig ismert holland fest�, Meindert Hobbema (1638-1709 k�r�l), kinek sz�nvil�ga
gazdagabb volt a holland iskola fest�inek vil�g�n�l, �s f�leg t�jk�peket festett tele
apr�l�kos r�szletekkel - k�peinek �ra az elm�lt sz�z �vben huszon�tsz�r�s�re n�tt!
M�s fest�k, m�s k�pek �rai m�g nagyobb ar�nyban n�vekedtek. A m�sik, sokkal
ismertebb fest�, a kit�n� Vermeer van Delft (1632-1675) kisl�nyt �br�zol� festm�ny�t
1816-ban nem eg�szen k�t doll�r�rt adt�k el - 1955-ben ugyanez�rt a k�p�rt m�r 350
ezer doll�rt kapott elad�ja. Vagyis majdnem k�tsz�zezerszer annyit, mint sz�z�tven �vvel
kor�bban!
Raffello Santio Madonn�j��rt Morgan m�r k�t milli� doll�rt fizetett. Egy m�sik milliomos,
Widener pedig Rembrandt „Malom"-j��rt nem sajn�lta a k�t milli� doll�rt, �s ugyan� m�r
1914-ben Raffaello Madonn�j��rt 2 milli� nyolcsz�zezer (akkori!) doll�rt fizetett. �gy nem
csoda, ha a sz�ban forg� k�pek (�s m�s m�vek) �ra lassan az �gbe sz�kik.
K�t dologra kell itt felh�vni a figyelmet. Az egyik az, hogy a gy�jt�k a maguk m�dj�n
rendk�v�l pozit�v �s optimista emberek; ugyanis aki gy�jt, az nem hiszi, hogy hamarosan
v�ge a vil�gnak, vagy hogy kit�r az atomh�bor� �s mindny�jan odavesz�nk. Aki oly sokat
fizet egy-egy festm�ny�rt vagy b�rmily m�s m�t�rgy�rt, az b�zik a j�v�ben. A saj�tj�ban -
�s a vil�g�ban, amely tov�bbra is fenn�ll majd, mi t�bb: �rt�krendje is megmarad, hiszen
az � festm�ny�t h�sz �v m�lva is ugyan�gy �rt�keli majd, mint most.
A m�sik dolog: a kapitalista orsz�gokban a festm�nyeket szinte „t�zsdei" alapon kezelik.
N�mileg ugyan m�s gazdas�gi folyamatoknak van al�rendelve a m�v�szeti �r; de
sohasem esik t�l m�lyre, legal�bbis nem az igaz�n elismert mesterm�vek �ra. Ha valahol
nem sokat lehet nyerni ingatlanbefeket�ssel, vagy az ingatlanpiac stagn�l, m�s befektet�s
ut�n n�znek a t�k�vel rendelkez�k. Voltak�ppen ott tartunk, hogy csak a m�t�rgy az, ami
biztosan „hozza az �r�t" hossz�t�von is. Aminek �rt�ke aligha cs�kken; ink�bb biztosan
n�vkszik.
A n�met „Kunstpreisverzeichnis" foly�irat erre a j� p�lda, de persze vannak m�sutt, m�s
nyelven is hasonl� kiadv�nyok. Itt folyamatosan k�vetni lehet, mikor minek �ppen mekkora
az �ra. �s m�g egyesek azon fanyalognak, hogy a gazdas�gi �l�t kezdi alapjaiban
befoly�solni a m�v�szetet, mi t�bb, esetleg meghat�rozza a sors�t - amit�l aligha kell
f�ln�nk - m�sok �r�mmel hangoztatj�k azt a sokfel� tetsz� jelsz�t, hogy a „m�t�rgy =
vil�gvaluta". �s csakugyan, a t�rv�nyszer�en globaliz�l�d�, vagyis a r�gi k�t�tts�gek al�l
felszabadul� vil�gban m�r r�g�ta sz�ks�g van, �s m�gink�bb lesz egy ilyen mindenhol
egyform�n �rt�kes �s elismert „valut�ra".
Nem csoda h�t, ha egy-egy ismert m�v�sz alkot�s�nak birtokl�sa jobb befektet�snek
sz�m�t �s t�bbet hoz a konyh�ra, mint egy-egy j�l men� v�llalat�. A v�llalattal b�rmikor
t�rt�nhet valami, cs�dbe mehet, elvesz�ti piac�t stb., de a p�nc�lszekr�nyben �rz�tt
Gauguin vagy Rembrandt mindig meg�rzi �rt�k�t, s�t �vr�l �vre n�veli azt. �s ha kell,
b�rmikor p�nzz� tehet�. Egy-egy aukci�n pedig a hozz��rt�k, a befektet�k �s a sznob
�jgazdagok egy�ttesen �gy felverhetik az �r�t, hogy az am�gy kaphat� �ves
bank-kamatokat t�bbsz�r�sen fel�lm�l� haszonra tehet�nk szert.
Az is oka ennek a helyzetnek, hogy zsenik nem teremnek minden bokorban. Vagyis a ma
sz�let� mesterm�vekr�l m�g nem tudjuk, hogy azok, teh�t nincs is megfelel� �ruk. Ahhoz,
hogy a piac �s a m�v�szett�rt�net v�gre levetk�zze a divatok �s egy�b manipul�ci�k
b�kly�it �s tiszt�n l�ssa, melyik m�v�sz mely alkot�sait lehet val�ban remekm�nek
nevezni - id� kell. A ma naponta keletkez� t�bb sz�z vagy t�bb ezer (!) festm�ny ez�rt ma
m�g csak kis m�rt�kben vesz r�szt a piaci �letben (b�r ott vannak sok ezer gal�ri�ban).
Maradnak teh�t azok, amelyeket m�r elismert�nk - ezek sz�ma azonban egyr�szt kicsi,
m�sr�szt m�r nem fog n�vekedni. Hiszen az elismert m�v�szek meghaltak, alkot�saik
sz�ma �ltal�ban ismert. Az �jak lassan sziv�rognak be az elismert nagyok, a
halhatatlanok k�z�.
Mindebb�l az k�vetkezik, hogy a piac ugyanazok�rt a m�vek�rt �vr�l �vre t�bbet k�vetel
�s t�bbet ad. Az igaz�n nagy m�v�szek alkot�sainak �ra ez�rt nem cs�kkenhet m�r, csak
n�vekedhet.
Hogy folytassuk a moh�s�g p�ld�it: a k�t vil�gh�bor� k�z�tt a Mona Lisa ellop�sa
kapcs�n m�r eml�tett Joseph Duveen m�keresked� megv�s�rolta egy francia szobr�sz,
Jean Houdon (1741-1828) t�bb szobr�t, darabj�t huszon�tezer frank�rt. Azt�n k�t
h�nappal k�s�bb egy aukci�n m�r hetven�tezer�rt k�n�lta �ket - �s megvett�k! �gy azok
ma m�r sz�z�tvenezer doll�rt �rnek.
Hol van ez att�l, amikor Modigliani azt mondta egy gazdag keresked�nek, amikor az a
feles�ge portr�j�t rendelve t�le a m� �ra fel�l �rdekl�d�tt: „Ah�nyszor modellt �l a
feles�ge, k�rek t�z frankot �s egy kis p�link�t..."
A m�kincsrabl�k is ott vannak a piacon. Ismert az az eset, amikor mag�t az ENSZ
f�titk�r�t is siker�lt becsap-niok! Mi t�bb, voltak�ppen tudt�n k�v�l orgazd�t csin�ltak
bel�le. 1959-ben ugyanis egy Mexik�b�l kicsemp�szett eredeti maja szent�ly oromzat�t
k�n�lt�k fel neki valamif�le „m�keresked�k". Dag Hammarskj�ld (1905-1961) a t�z m�ter
hossz� oromzat�rt 500 ezer doll�rt fizetett. Amikor azonban kider�lt, hogy csemp�sz�rur�l
van sz�, Hammarskj�ld visszaadta a m�t�rgyat a mexik�i korm�nynak; vesztes�g�t nem
tudta p�tolni.
A vil�g legnagyobb m�kincskeresked�i olykor saj�tos kartellekbe t�m�r�lnek, olykor �d�z
harcot v�vnak egym�s ellen. Vannak specializ�l�dott keresked�sek, ezek t�bbs�ge csak
festm�nyekkel foglalkozik - de a legt�bb bizony minden r�gi vagy ak�r �j, de �rt�kes
t�rgyat felvesz �s elad, vagy �rver�sre bocs�t. Nem csup�n festm�nyek �s szobrok
v�lhatnak �gy �rucikk�; nem ritk�n �ppen olyan �rt�ket k�pviselnek az �kszerek, k�ziratok,
r�gi b�torok, k�nyvek, kott�k haszn�lati- �s d�szt�rgyak, �rmek �s v�gs� soron b�rmi!
De ugyanott tal�lkozhatunk n�ha meglep� t�rgyakkal is. Eladtak m�r r�gi egyenruh�kat,
s�t k�l�n az onnan sz�rmaz� d�szes gombokat is. Vagy �ppens�ggel a walesi herceg
1326-b�l sz�rmaz�, m�g francia nyelven �rott h�zass�gi szerz�d�s�t. De volt m�r olyan
aukci�, ahol a licit�l�s t�rgya 140 darab... �jjelied�ny volt! Volt ott mindenf�le, porcel�nb�l,
cser�pb�l, f�mb�l, rajtuk a legk�l�nf�l�bb �br�kkal: piramisokkal, oroszl�nokkal,
p�lm�kkal stb. V. Gy�rgy angol kir�ly (1865-1936) tizenhetedik sz�zadbeli �jjeli ed�nyei is
j� �ron keltek el - h�t igen, nem ak�rhonnan sz�rmaztak!
.Ahogyan azt annak idej�n az „Art Market Guide and Forecaster" c. foly�iratban
olvashattuk, Nyugaton a m�t�rgyak �rt�ke �ltal�noss�gban v�ve a h�bor� ut�n, teh�t
1946-t�l a hetvenes �vek k�zep�ig csaknem ezer sz�zal�kkal n�ttek!
Persze az�rt nem mindig j�n be a pap�rforma, �s egyes v�gyak nem teljes�lnek. 1974
j�lius�ban a londoni Sotheby aukci�j�ra ki�ll�tottak egy Monet-csend�letet, amely�rt
minimum nyolcsz�zezer-egymilli� doll�rt szerettek volna kapni a tulajdonosok. Viszont a
licit�l�son az �r nagy nehezen „m�szott fel"... 460 ezer doll�rig! Az impresszionist�k �ra
akkoriban mindig j�val alatta maradt annak, amit a szak�rt�k v�rtak.
Az �res�sek oka csak k�s�bb der�lt ki. 1974-ben a jap�n gazdas�gi �letben
bek�vetkezett t�r�s miatt sok befektet�nek hirtelen sz�ks�ge lett a p�nz�re. Ez�rt mintegy
1500 (!) festm�nyt hoztak „vissza" Eur�p�ba elad�sra. Az elad�k egym�sr�l mit sem
tudtak, de Londonban, P�rizsban, Nizz�ban �s m�sutt a piac r�gt�n meg�rezte a t�meges
k�p�radatot �s az �rak zuhan�s�val reag�lt.
De a p�nik nem tartott sok�ig - sem Jap�nban, sem az eur�pai m�t�rgypiacon. 1976-ra
minden helyre�llt.
N�mely politikai v�ltoz�s is hat�ssal lehet az �rakra. Am�g Ir�nban a sah uralkodott
(1979-ig), addig volt egy gazdag ir�ni r�teg, amely Nyugaton a vagyon�t t�bbek k�z�tt
m�kincsekre k�lt�tte. P�ld�ul hihetetlen mennyis�gben �s �ron v�s�roltak meg szinte
mindent, amit az �sat�sok az �si Perzsi�ban hoztak felsz�nre, vagy ahhoz a valamikori
f�nyes birodalomhoz kapcsol�dott b�rmi m�don. �m miut�n Ir�n a ma ismert
zsarnoki-fundamentalista �llapot�ba s�llyedt �s a tehet�s urak vagy odavesztek, vagy
emigr�ci�ban �lnek, az eff�le t�rgyak ir�nt er�sen megcsappant a kereslet.
Visszat�rve k�nyv�nk alapvet� t�m�j�hoz - ki kell mondani kereken, hogy nem minden
m�keresked� becs�letes (�s akkor m�g nagyon finoman fogalmaztunk...) M�g a
legh�resebbeknek is akadtak „�gyeik", amelyek �rny�kot vetettek nemcsak r�juk, hanem
term�szetesen a szakm�ra is.
Az sem ritka esem�ny, hogy orgazdas�gba keverednek, csemp�szett vagy tiltott �rut
v�s�rolnak. Ha pedig nagyon �les a harc a keresked�k k�z�tt, bizony nem �tallanak
becsm�rl�en nyiltkozni a m�sik �ruj�r�l - esetleg azt hamisnak vagy lopottnak b�lyegezni,
ami a szakm�ban f�benj�r� dolog. Hiszen akinek �ruj�t ily m�don lepocskondi�zt�k, att�l
nem tud megszabadulni, teh�t elveszik a bel�je fektetett p�nze - �m ez csak egy baj. A
m�sik, olykor sokkal komolyabb gondot okozhat az, hogy az illet� h�rneve, reput�ci�ja
veszik oda, esetleg m�r visszavonhatatlanul.
Ett�l f�ggetlen�l a legnagyobb gondot az okozza, hogy a m�keresked�k nem tudj�k, �s
sokszor nem is akarj�k ellen�rizni, honnan sz�rmazik a keresett t�rgy. A „keresett" sz�t
t�bbf�lek�ppen lehet �rteni: keresheti azt a rend�rs�g, de keresheti �ppens�ggel egy
gazdag �s r�gi �gyf�l, t�rzsvev�, akinek nagy sz�ks�ge van r� a gy�jtem�ny�be, p�ld�ul.
Ilyenkor a keresked� a csak maga �ltal ismert csatorn�kon �t jelz�st adhat k�l�nf�le
„elemeknek", „szem�lyeknek", akik gondoskodnak a keresett m�t�rgy beszerz�s�r�l. De
azt, hogy van ilyen lehet�s�ge �s ismerets�gi k�re -minden m�keresked� tagadni fogja
k�r�mszakadt�ig Londont�l Bangkokig, Los Angelest�l Rio de Janeiroig, Moszkv�t�l
Pret�ri�ig.
Sokat tudhatunk meg a m�keresked�k viselt dolgair�l Barnett Hollander „The International
Law of Art" c. k�nyv�b�l. Lord Duveen, vagy Joseph Duveen p�ld�ul sz�mos zavaros
�gyben szerepelt, �s mindegyikben igen gyan�s helyzetbe ker�lt. Amir�l fentebb nagy
�ltal�noss�gban �rtunk, azt � mind elk�vette, vagy azzal legal�bbis megv�dolt�k. Ha pedig
egy igazi angol lord ilyent tett, mi tarthatn� vissza a t�bbieket?
Duveen k�pes volt elutazni New Yorkba az�rt - 1929-r�l van sz� - hogy nyilv�nosan
becsm�reljen aukc�ra ki�ll�tott k�peket, �s ezzel el�rje, hogy a konkurrens m�keresked�
az �rver�sen ne kapjon �rt�k annyit, amennyit azok val�ban �rtek...! �gy tett p�ld�ul akkor,
amikor egy Filippo Lippi �s egy Piero della Francesca-festm�nyt �rvereztek a kor
legnagyobb vev�i: Mellon �llamtitk�r (az oroszokr�l sz�l� fejezetben olvashatt�k nem t�l
dics� tetteit), Rockefeller vagy Henry Dupont. Teh�t csupa nagy�gy�, milliomosok �s
milli�rdosok. Lord Duveen a k�t eml�tett k�p aukci�ja el�tt nyilv�nos�n kijelentette, hogy
azok „�rt�ktelenek,, retus�ltak �s rossz �llapotban l�v�k", �s megv�tel�ket nem
tan�csolta. Ez f�benj�r� b�n a szakm�ban, nem csoda, ha ut�na b�r�s�g el�tt kellett
felelni tett��rt.
M�r csak az�rt is, mert az eg�sz akci� v�geredm�nye ez volt: az igazi vev�k nem is
licit�ltak a k�t k�pre, �m azt v�g�l is megvette egy ismeretlen, aki... Duveen megb�zottja
volt! Mondanom sem kell, az illet�, vagyis a lord igen olcs�n jutott a k�t vil�gh�res
festm�nyhez.
Logikus, hogy a vil�g szinte minden orsz�g�ban - kiv�ve tal�n a „patologikus orsz�gokat":
L�bia, �szak-Korea, Kuba, Szud�n, Afganiszt�n stb. - m�k�dik a leg�lis m�kincspiac �s
vele egy�tt annak p�rja, �rny�ka, n�lk�l�zhetetlen kiseg�t�je - a feketepiac. M�g az egyik
teljesen leg�lis �s m�k�d�s�t valamif�le t�v�nyek az�rt szab�lyozz�k - a m�sikat semmi
sem k�ti, �s nem kev�sb� mozgalmas, �l�nk �s j�vedelmez�, mint az els�.
Arr�l meg k�r is lenne besz�lni, hogy ez a kett� olyan er�s sz�lakkal kapcsol�dik
egym�shoz, mintha olykor bizony m�r t�nyleg EGY lenne...
P�ld�ul az�rt, mert a leg�lis piac �rait is a feketepiacon kialakult �rak hat�rozz�k meg. Ha
valamib�l - egy bet�r�s vagy rabl�s, net�n illeg�lis �sat�s r�v�n - hirtelen sok lesz a
piacon, m�rmint „odalent", a feket�n - ezek az �rucikkek halad�ktalanul �tsziv�rognak a
leg�lis piacra �s ha sok van bel�l�k ott is, h�t �rthet�en lefel� mennek az �rak.
Amit elk�vetnek az alvil�gban, az a feketepiac sz�r�j�n kereszt�l jut el - legal�bbis az
esetek t�bbs�g�ben - a leg�lis m�kincspiacra. M�rpedig h�napr�l h�napra, h�tr�l h�tre
nagyon sok b�nt�ny t�rt�nik a m�kincsek vil�g�ban - ki tudja, tal�n t�bb, mint p�ld�ul a
gyilkoss�gok vagy m�s f�benj�r� �gyek ter�n.
Ismertet�nk most egy olyan m�keresked�-karriert, amely egyr�szt ugyan mag�n viseli a
szakma minden j� �s rossz jellemz�j�t, szerencs�re m�gsem mondhat� �ltal�nosnak. De
igen tanuls�gos lesz megtudni, hogyan �s milyen m�dszerekkel juthattak el bizonyos
emberek a m�v�szethez kapcsol�d� szakm�ban a cs�csra - mik�zben szinte
folyamatosan b�nt�nyeket k�vettek el...
Paul Petrides ciprusi g�r�g 1920-ban, tizenn�gy �ves gyermekk�nt ker�lt P�rizsba.
Kitanulta a szab�mesters�get, de kezdett�l fogva fest�k k�z�tt ny�zsg�tt. A k�s�bbi
feles�ge is egy fest�modell lett, akir�l 1976-ban, amikor P�rizsban a nagy „Petrides-per"
kezd�d�tt, �vatos fogalmaz�ssal csak annyit �rtak: „fiatal kor�ban nem �ppen szigor�
erk�lcseir�l volt ismert". Az asszony is sok fest�t ismert - sejthet�en testk�zelb�l is - �s
k�pek elad�s�val, �gyn�k�sk�d�ssel is foglalkozott. Amikor ez a p�ros ny�zs�gni kezdett,
nagyon j� id�k j�ttek a k�pkereskd�kre. R�ad�sul Petridesnek siker�lt r�besz�lnie
Maurice Utrill�t, k�ss�n vele kiz�r�lagoss�gi szerz�d�st. Vagyis hogy Utrillo m�veit csak �
adhassa el a kereskedelemben. 1931-t�l m�k�d�tt is Petrides leg�lis m�kereskedelmi
boltja �s minden Utrillo az � kez�n ment �t. Ezzel �regkor�ra val�s�gos Utrillo-szak�rt�
lett; csakugyan �rtett a festm�nyekhez, persze nemcsak a nevezett m�v�szhez.
Ami el�sz�r v�lt gyan�ss�: Petrides egyike volt annak a n�h�ny m�keresked�nek, akik a
n�met megsz�ll�s alatt sem z�rt�k be boltjukat. Neki volt enged�lye a n�metekt�l, �s
bizony a vev�k�r�t akkoriban igen nagysz�mban �ppen a Wehrmacht tisztjei k�pviselt�k.
K�zismert volt - mi is �rtunk m�r r�la - hogy a n�metek annakidej�n rengeteg m�kincset
hurcoltak el Franciaorsz�gbl �gymond „t�rv�nyesen", m�rmint saj�t „t�rv�nyeik" szerint.
Amelyek lehet�v� tett�k sz�mukra, hogy mindent elhurcoljanak haza a „Birodalomba",
amit csak arra alkalmasnak tal�ltak.
Nos, a h�bor� ut�n a m�v�szvil�g szem�re is h�nyta Petridesnek ezt a k�tes
kapcsolatrendszert. Felmer�lt, hogy a n�metek mag�n�ton is sok k�pet vihettek el, �s
azok nagyobb r�sz�t P�rizsban �ppen a ciprusi adta el nekik. A n�met tisztekkel k�l�nben
am�gy is igen j� kapcsolatban volt.
De nagyobb baja nem esett. A h�bor� alatti �zletekkel megalapozott vagyon�t a
k�vetkez� �vtizedekben csak tov�bb n�velte. M�r k�zel a hetvenhez, mint maga is aff�le
gazdag ember, a golfklubban ismerte meg j�vend�beli cinkos�t, minden id�k egyik
legnagyobb m�kincstolvaj�t, 1971-ben j�tt �ssze a furcsa p�ros: a hatvan�t �ves
d�sgazdag m�keresked� �s a huszonh�t �ves playboy, Mark Francelet. A fiatalember m�r
p�r h�nappal k�s�bb olyannyira elnyerte az am�gy cs�ppet sem hisz�keny Petrides
bizalm�t, hogy megegyeztek: Francelet olyan „Utrill�kat" tud neki hozni, amelyek m�g
sohasem ker�ltek piacra �s egy „k�l�nleges forr�sb�l" sz�rmaznak...
Petridesnek, Utrillo r�gi ismer�j�nek tudnia kellett, hogy nincsenek igazi Utrill�k,
amelyeket � n� ismerne. Teh�t csak hamis�tv�nyokr�l lehet sz� - de a dolog �gy is tetszett
neki. 0, a k�zismert Utrillo-szak�rt� majd legaliz�lja �ket! �gy azt�n a fest� hal�la ut�n
csaknem h�sz �vvel egyrem�sra t�ntek fel Petrides boltj�ban olyan, senki �ltal nem ismert
k�pek, amelyeket viszont a „szak�rt�" legaliz�lt �s eredetinek mondott - nem csoda h�t,
ha a gy�jt�k �s spekul�nsok vett�k, mint a cukrot... .
De nem csak ilyen k�pek ker�ltek oda, hanem val�di Utrill�k is. Ezekkel csak egy kis baj
volt - el�z�leg ismeretlen tettesek ellopt�k jogos tulajdonosukt�l.
Azt�n j�tt a m�sik, sokkal nagyobb szab�s� �gy. 1973-ban nagy rabl�s t�rt�nt a
Lestinasse-gal�ri�ban; mint a korabeli sajt� �rta, „szemtelen m�don" lopt�k el a tulajdonos
harminc festm�ny�t!
No �s mi t�rt�nt nem sokkal k�s�bb? Tizenn�gy lopott k�p bukkant fel egyszerre...
Petrides gal�ri�j�ban. Mindet Francelet „k�zvet�tette" (�s feltehet�en cinkosaival egy�tt
szem�lyesen � lopta el).
Egy lopott Utrill�t pedig eladott egy jap�n milliomosnak. A j� sorozat azonban hamar v�get
�t, Francelet lebukott �s nem l�tta ok�t annak, hogy fedezze h�res-h�rhedt megb�z�j�t.
Bek�pte h�t Petridest. A perben sok egy�b diszn�s�gra is f�ny der�lt. A francia rend�rs�g
igen kem�nyen l�pett fel �s hi�ba tiltakozott a K�l�gyminiszt�rium �s a diplom�ciai
test�let, kiharcolta, hogy a jap�n milliomost�l elvegy�k az Utrill�t �s az visszaker�lj�n
jogos tulajdonos�hoz - akinek vill�j�b�l p�r �vvel kor�bban Francelet oly mesteri
�gyess�ggel eltulajdon�totta...
Midenesetre ne felejts�k el: a gy�jt�k l�tez�se seg�ti a m�v�szeket is. Sz�mos megsz�llott
gy�jt�vel el�fordult, hogy nem, vagy nem kiz�r�lag r�gis�gek�rt rajongott. Hanem
gy�jt�tte egy-egy �l� m�v�sz k�peit, �s �gy seg�tette a m�v�szt t�l�lni az els�, vagy
k�s�bbi neh�z korszakokat, a n�lk�l�z�st. De az�rt maradjunk abban, hogy m�g a gy�jt�k
- „korunk feud�lis urai", ahogyan valaki nevezte �ket - l�tez�se sok j�t �s sok rosszat
hozott, a m�keresked�k �sszefon�d�sa az alvil�ggal �s a feketepiaccal viszont sok b�nt
eredm�nyezett.
Ejts�nk p�r sz�t a fentebb m�r sz�baker�lt csemp�szetr�l is. Manaps�g az orsz�gok egy
r�sz�ben vannak t�rv�nyek a m�kincsek enged�ly n�lk�li kivitel�re, m�sutt ilyesmir�l sz�
sincs. Voltak�ppen majdnem mindegy, ugyanis ahol van mit lopni �s kicsemp�szni, onnan
akkor is viszik, ha azt a t�rv�ny tiltja - ahol meg nincsen semmi, onnan tilt�s h�j�n sem
lehet kivinni a neml�tez�t.
A h�res londoni aukci�s h�z, a Sotheby buk�sa nagyon nagy botr�ny volt. Kider�lt
ugyanis, hogy a vil�g legismertebb �s legjobb h�rnev� ilyen int�zm�ny�nek magasrang�
k�pvisel�i vettek r�szt egy nemzetk�zi csemp�szetben. �rdemes h�t elgondolkozni azon,
hol, mit, hogyan tiltanak �s mit �r a szab�lyoz�s?
Az eur�pai orsz�gokban �s azon k�v�l - p�ld�ul Indi�ban - is megtiltott�k a hazai
m�kincsek kivitel�t. Nemcsak azokat, amelyeket az adott orsz�g m�v�szei k�sz�tettek,
hanem mindent, ami r�gebben valahogyan a hat�rai k�z� ker�lt �s ma „nemzeti
tulajdonnak" tekinthet�.
Mivel ma m�r nincsenek - vagy csak ritk�n - gy�zedelmes h�bor�k �s a m�sik orsz�g
kifoszt�sa, zs�km�nyok hazavitele, a t�rv�nyek pedig tiltj�k a m�kincsek kivitel�t,
egyszer�en nem mentegetni akarjuk ezt a folyamatot �s m�vel�it!
�ltal�ban a II. vil�gh�bor� el�tt k�sz�tett m�vek kivitel�t tiltj�k. Az enn�l fiatalabbakr�l m�g
nem lehet tudni, remekm�vek-e - �gy azokat �ltal�ban kivihetik.
Eml�tett�k m�r, hogy Sv�jcban nincs tilt�s, sem behozatalt, sem kivitelt nem tiltanak, �gy
Eur�p�ban szinte egyetlen kiv�telk�nt kialakulhatott a „m�kincsek mosod�ja", a
p�nzmosod�khoz hasonl�an.
Nagy-Britanni�b�l csak a nagyon �rt�kes m�t�rgyakat nem szabad kivinni; ezeket nemzeti
javaknak nyilv�n�tott�k. De ha j�n egy arab sejk, kin�z mag�nak egy ilyen „nemzeti javat" -
legyen az festm�ny, palota, �snyomtatv�ny vagy b�rmi m�s, ami a briteknek kedves - �s
megegyezik a tulajdonossal, m�g mindig nem j�het l�tre az ad�sv�tel. A korm�ny
k�zbel�p �s... felh�v�ssal fordul a t�rsadalomhoz: �g�rjenek t�bbet, mint a vev�! Ha
siker�l, �k veszik meg a t�rgyat �s elhelyezik valamelyik m�zeumban. Ilyenkor persze
nem csup�n mag�nszem�lyek aj�nlataira v�rnak, hanem alap�tv�nyok, int�zm�nyek is
„licit�lhatnak", ill. �sszeadhatj�k a v�tel�rn�l magasabb �sszeget.
Ezt persze nem lehet a v�gtelens�gig csin�lni; ha a „nemzet" nem licit�lja t�l az idegen
vev�t tizenk�t h�nap alatt, akkor bizony az arab sejk (vagy b�rki m�s) gy�z �s viheti a
holmit.
Az illet�kes miniszt�rium ekkor fogcsikorgatva kiadja az enged�lyt. Persze ezek ritka
dolgok, �ltal�ban az t�rt�nik, hogy a megv�s�rolt t�rgyat elviszik, miel�tt b�rki is tudom�st
szerezne az �gyletr�l. Nem v�letlen�l London a f� f�szke a legh�resebb aukci�s
h�zaknak, de ezekhez hasonl�, csak kisebb is van vagy egy tucatnyi, nem is sz�lva a t�bb
sz�z m�keresked�sr�l.
Mivel neh�z egyes orsz�gokb�l igazi kincset szerezni, h�t ezek j� �rat �rnek el odakinn a
piacokon, no �s a b�n�z�k �s csemp�szek is ezekre vetik r� magukat.
A m�r egyszer eml�tett Peter Watson, r�gebben a „Kett�s (k�p)�gyn�k" c�m� k�nyv
szerz�je p�r �vvel ezel�tt �jabb hasonl� darabbal lepte meg a vil�got, �s a Sothebyt. �t
�ves nyomoz�s ut�n leleplezte a nagyh�r� aukci�s h�z t�nyked�s�t, amely szint�n a
csemp�szet fel� vitte el az ott dolgoz�kat. Kedvelt tr�kkj�k volt p�ld�ul, hogy
Olaszorsz�gba utaztak a h�rre; valakinek valami nagyon �rt�kes, holmija van elad�. Ott
r�besz�lt�k az illet�t, hozassa a holmit Londonba, ahol minimum 30 sz�zal�kkal
magasabb �rat kaphat �rte - egyszer�en az�rt, mert Londonban mindennek magasabb az
�ra a m�t�rgypiacon. A Sotheby-nek ez az�rt is �rdeke, mert �gy az elad�s
megszervez�s��rt j�r� prov�zi�, k�zvet�t�si d�j is magasabb lesz 30, sz�zal�kkal! Az m�r
m�s k�rd�s: ha ilyen esetben az olasz tulajdonos azt k�rdezi, „ki viszi �t a hat�ron a
holmimat?", r�gt�n aj�nlj�k is a megfelel� „szakembert".
Persze ez ut�bbi a lassan globaliz�l�d� Eur�p�ban m�r nem jelent majd gondot; hiszen a
hat�rok m�r ma is csak jelk�pesek. Valami hasonl� j�tsz�dott le �veken �t India �s
Nagy-Britannia k�z�tt. A csemp�szetben val� r�szv�tel itt sem bizonyult r� a
munkat�rsakra, de rengeteg t�rgy ker�lt be az aukci�s h�z r�v�n illeg�lisan. Watson m�g
azt is kider�tette - mint arr�l a „Sotheby bel�lr�l" c�m� k�nyv�ben, �s sz�mtalan
t�v�interj�ban �s m�sorban besz�molt - hogy nem is olyan kicsi, a hat�ron �szrev�tlen�l
�tcsemp�szhet� apr�s�gokr�l volt sz�. P�ld�ul 1996-ban eladtak egy k�tezer �ves
oszlopot, amit m�ig kider�tetlen m�don hoztak ki Indi�b�l �s ugyanilyen �rthetetlen m�don
csemp�sztek be Angli�ba.
Ami nem is csoda, ha tudjuk, hogy csak a Scotland Yard �gynevezett „m�v�szeti
rend�rs�g�t", vagyis a m�kincsrabl�sokra �s csemp�szet�k ellen l�trehozott rend�rs�gi
csoportot 15 �v leforg�sa alatt k�tszer is feloszlatt�k, majd ism�t megalap�tott�k. Az
Interpol e c�lb�l m�k�d� r�szlege is igen gyeng�n tev�kenykedik, v�lik a t�m�val
foglalkoz� szak�rt�k.
A nagy �s h�res m�zeumok ma m�r �vakodnak hamis�tv�nyt vagy csemp�sz�rut
v�s�rolni. Ez a nemes sz�nd�k persze m�g nem �vja meg �ket teljess�ggel. Azonfel�l a
r�gebbi beszerz�sek k�z�tt bizony sok �m a „fals" m�t�rgy!
A British Museum Londonban, a Getty �s a Metropolitan az Egyes�lt �llamokban m�r �j
rendszert vezettek be; v�s�rl�s el�tt a lehet�s�gek m�rt�k�ben kinyomozz�k egy-egy
m�t�rgy el��let�t, tulajdonosait �s csak akkor veszik meg, ha az „tiszt�nak" mutatkozik.
Sz�mos m�zeum azonban mind a mai napig egy�ltal�n nem foglalkozik azzal, hogy ilyen
vagy olyan m�t�rgyak kivitele egyes orsz�gokb�l eleve tilos - ha az m�gis kijutott, csak
csemp�szek �tj�n t�rt�nhetett, teh�t eleve nem is szabadna megv�s�rolnia. Megveszi
m�gis, mert a saj�t orsz�g�nak t�rv�nyei ezt nem tiltj�k...
Hogy nem izgatja t�ls�gosan a nagy m�zeumokat, s�t �llamokat sem, hogy az �rujuk
csemp�szholmi vagy ny�lt rabl�sb�l sz�rmazik. A leg�jabb h�rek szerint Moszkv�ban
ki�ll�tott�k a Priamosz-kincseket. 1998 nyar�n az a korm�ny m�r nem sz�gyelli, mit tett az
el�d-korm�ny 1945-ben...
Persze vannak ellenp�ld�k is. A new yorki Metropolitan M�zeum 1996-ban visszaadta az
izmiri (a t�rt�nelmi id�kben a v�ros neve Szmirna volt) „Kr�zus kir�ly kincseit". A gazdag
kir�ly, akit val�j�ban Kroiszosznak h�vtak, Kr. el�tt a VI. sz�zadban uralkodott, �v� volt
majdnem eg�sz Kis-�zsia. Kincsei sok viszontags�got l�ttak 2500 �v alatt, egyik k�zb�l a
m�sikba ker�ltek, �s most a sok kaland ut�n Amerik�b�l ker�ltek vissza eredeti hely�kre.
Meglehet�sen �rulkod�, ha maga az orosz sajt� is gyakorta �r a m�kincsrabl�sokr�l, s�t
�gy teszi fel a k�rd�st: „Elloptak m�r mindent, ami ellophat�...?" (Itogi, 1997. �prilis 2.)
Az ismert francia szl�vista, Ren� Guerr�t 1995-ben egy kont�nernyi m�t�rgyat vitt
Moszkv�ba, hogy ott ki�ll�tsa az emigr�ns orosz m�v�szek Nyugaton k�sz�lt alkot�sait.
Mire a kont�ner a moszkvai vas�ti p�lyaudvarra �rt, m�r hi�nyzott bel�le 22 grafika;
Guerrat semmilyen k�rt�r�t�st sem kapott, h�t egy nemzetk�zi b�r�s�ghoz fordult az
�gyben.
Egy nagy moszkvai m�kincsrabl�s �ldozat�ul sok ikon �s festm�ny esett (az �n.
Feldman-�gy); a tettes nyugatra menek�lt, de a k�pek n�lk�l, majd azokat cinkosai
k�s�bb vitt�k ut�na.
Ez volt az a ritka eset, amikor az orosz titkosszolg�lat egy londoni aukci�s h�zban az
�rver�s el�tt k�zbel�pett �s lefoglaltatta a lopott t�rgyakat. A dolog nem babra ment, ezt
bizony�tja, hogy a moszkvai t�rgyal�s el�tt a v�d koronatan�j�t feltehet�en egy hivat�sos
b�rgyilkos tette el l�b al�l, miel�tt elmondhatta volna a b�r�s�gon, hogyan is t�rt�ntek a
dolgok.
Hogy itt is rendel�sre dolgoznak a tettesek, teljesen nyilv�nval�; mind gyakoribb, hogy
gazdag m�keresked�kre �jjel r�t�rik az ajt�t �s a bandit�k egy list�t tesznek a
szerencs�tlen ember el�. Amin „valaki" pontosan felt�ntette, milyen m�t�rgyakra van
sz�ks�ge...
A hetvenes �s nyolcvanas �vekben a Szovjetuni�ban az �llami m�kincskereskedelem
egy�ltal�n nem foglalkozott ikonokkal, �gy ami e t�ren keletkezett, vagy amit elloptak, az
kiz�r�lag nyugatra ment. Ott volt �ra is. Sz�m�t�sok szerint �vente 8-10 ezer(!) ikont
loptak ki az orsz�gb�l, �gy 20-25 �v alatt legkevesebb 200-300 ezer ilyen kegyt�rgy hagyta
el az orosz f�ldet. Minden darab kiv�tel n�lk�l illeg�lis �ton „t�vozott".
1992-ben t�bb tucat festm�nyt loptak el Szocsiban egy m�zeumb�l. A k�pek egy r�sze
ism�t a Sotheby-ben ker�lt el�, m�s k�pek viszont egy kev�ss� ellen�rz�tt helsinki-i
aukci�n tal�ltak �j �s mit sem sejt� gazd�ra. Amit ott eladtak, az k�s�bb ism�t felbukkant
Londonban - de ott az oroszok m�r hi�ba l�ptek volna k�zbe, hiszen a k�pek „tiszt�k"
voltak: egy finnorsz�gi leg�lis aukci�n leg�lisan tal�ltak gazd�ra!
Ahogyan az lenni szokott, Oroszorsz�gban az �vi t�bb t�zezer m�kincsrabl�s k�l�nf�le,
egym�st akad�lyoz� vagy dupl�z� szerveket h�vott �letre. Ezzel foglalkozik most nem
csup�n a rend�rs�g erre kijel�lt alakulata, de a K�l�gyminiszt�rium (?) �s a kultur�lis
miniszt�rium akci�csoportjai is tev�kenykednek. Megteszi amire k�pes a v�mszolg�lat �s
az Interpol-iroda is. M�sik gondot jelent az, hogy a legt�bb orosz m�zeumban a ki�ll�tott
t�rgyak m�g nincsenek lef�nyk�pezve �s szakszer�en le�rva; a sajt�b�l tudjuk, hogy
egy-egy lop�s ut�n a detekt�veknek a m�zeum igazgat�ja szavakban �rja le a jelenetet,
amit a sz�banforg� festm�ny �br�zol �s kez�vel mutatja a m�reteket: „H�t, k�r�lbel�l ilyen
sz�les �s ilyen hossz� volt..."
Amikor pedig a zeneszerz� Glinka m�zeum�b�l elloptak k�t igen dr�ga heged�t - az egyik
val�di Stradivari volt, amit a belga kir�lyn� v�grendeletileg hagyott David Ojszt-rahnak - a
tolvajok t�z napon �t telefon�lgattak a m�zeumnak �s javasolt�k, egy bizonyos, nem kis
�sszeg fej�ben visszaadj�k a heged�ket. A rend�rs�g a maga technikai appar�tus�val t�z
napon �t nem volt k�pes meg�llap�tani, honnan telefon�lnak a tettesek...! �gy a heged�k
soha t�bb� nem ker�ltek el�.
Oroszorsz�gban a m�kincsrabl�sra vonatkoz� t�rv�nyek igen ellentmond�sosak. „A
k�l�n�sen �rt�kes t�rgyak" ellop�s��rt ugyan elvileg 6-10 �vet lehet kapni. De az �t�let az
ellopott t�rgy �rt�k�t�l f�gg, azt pedig a szak�rt� �llap�tja meg. A szak�rt�ket az �gyv�d
hozza - el lehet k�pzelni, milyen nevets�gesen alacsony �sszegekr�l esik sz� a hozz�
nem. �rt� b�r�k el�tt. R�ad�sul a v�dlott gyermekeinek sz�ma �t�letet befoly�sol� t�nyez�.
P�ld�ul ha gyermekes anya „viszi el a balh�t", vagy a f�rfi tettesnek k�t kiskor� gyermeke
van otthon, a b�r�k sz�ve m�ris megl�gyul. Amit az is bizony�t, hogy orosz f�ld�n a
m�kincstolvajok �ltal�ban felf�ggesztett b�rt�nb�ntet�st kapnak, �s mehetnek ism�t
lopni...
Kelet-Eur�p�ban nincs neh�z dolga egy-egy m�kincsrabl� band�nak. A beavatottak (akik
a bandit�knak adj�k a tippeket) �ltal�ban j�l tudj�k, melyik mag�ngy�jtem�nyben
tal�lhat�ak �rt�kesebb festm�nyek vagy m�s m�t�rgyak. A rabl�k figyelik a lak�st,
kik�rdezik a szomsz�dokat vagy a gyerekeket, megismerkednek a gy�jt� szok�saival.
Amikor tudj�k m�r, mikor nincs otthon, nekil�tnak �s ha siker�l legy�zni�k az elektromos
vagy elektronikus biztons�gi berendez�st, nyert �gy�k van; ki�r�tik szinte az eg�sz lak�st.
Az egykori n�ci m�kincsrabl�soknak olykor m�ig hat� visszhangja �s k�vetkezm�nye is
van. Ismert dolog, hogy sz�mos n�met �s osztr�k m�zeumban vannak olyan festm�nyek,
amelyek eredeti tulajdonosai zsid�k voltak, akiket a n�cik koncentr�ci�s t�borokba
hurcoltak �s azok onnan m�r nem t�rtek vissza �lve. A kelet-eur�pai zsid�k t�l�l�i a
rokonok, sz�l�k stb. egykori vagyon�t az�rt nem tudt�k visszaszerezni, mert a m�t�rgyak
elt�ntek - a kor�bbi Szovjetuni�ban. A k�pek ezrei reg�nybe ill� viszontags�gokon �t
utaztak, el�sz�r nyugatra, hogy Hitler, G�ring �s a t�bbiek gy�jtem�nyeit gazdag�ts�k -
majd onnan meg keletre �s „nagyon keletre" mentek azt�n, hogy elmer�ljenek a
hom�lyban.
�m vannak k�pek, amelyek eredete, ha nem is k�nnyen, de k�vethet�, mert �gy vagy �gy
nyugaton maradtak. Egon Schiele, a sz�zadfordul�n szecesszi�s st�lusban alkotott,
zaklatott �let� m�v�sz k�pei k�z�tt is akadt ilyen. �vtizedek teltek el �s senki sem tette
sz�v� a dolgot, de amikor a kilencvenes �vekben 152 Schiele-festm�nyt h�napokon �t
New Yorkban, a vil�gh�r� MOMA-ban (Museum of Modern Art) mutattak be vend�gki�ll�t�s
keret�ben, az Amerik�ba menek�lt t�l�l� �r�k�s�k k�t k�pet lefoglaltattak az
�gy�szs�ggel. K�pek „letart�ztat�sa" embereml�kezet �ta nem t�rt�nt, de most ezzel is
felh�vt�k a vil�g figyelm�t az eff�le esetekre.
A k�pelkobz�s nagy nyugtalans�got okozott a nemzetk�zi m�kincs�zlet r�sztvev�i k�z�tt,
valamint a ki�ll�t�sszervez�k sem �r�ltek. Ha ez gyakorlatt� v�lik, megsz�nnek a
nemzetk�zi, orsz�gr�l orsz�gra, m�zeumb�l m�zeumba vagy k�pt�rba j�r� ki�ll�t�sok;
hisz egyetlen orsz�g vagy int�zm�ny sem fogja kock�ztatni a n�la otthon biztons�gban
l�v�, t�rv�ny �ltal v�dett m�kincseit, �s nem adja k�lcs�n senkinek.
A n�metek annakidej�n sok zavart okoztak k�prabl�saik m�dozataival. Eml�tett�k, hogy
�ltal�ban k�sz�tettek lelt�rokat, vagy adtak saj�tos „nyugt�kat is" a „biztons�gi okokb�l
�tvett" festm�nyekr�l. Ezek azonban sokf�l�k �s zavarosak. Az egyik ismert zsid� csal�d,
a francia Kann-ok val�s�gos golgot�t j�rnak �vtizedek �ta, hogy a h�bor� ut�n a francia
�llamnak visszaadott egyik-m�sik festm�nyr�l bebizony�ts�k: azt eredetileg t�l�k kobozt�k
el a n�ci megsz�ll�k.
Ugyanis a n�metek nemegyszer azt �rt�k a pap�rokra, amiket a Birodalomban �ll�tottak ki,
hogy az el�z� tulajdonos „ismeretlen" volt. Ami persze hazugs�g, de �gy ma p�ld�ul a
francia �llam erre val� hivatkoz�ssal t�bb tulajdonosnak nem szolg�ltatja vissza k�peit.
A Kann csal�d k�l�nben egy 192l-es Picasso festette n�i fej�rt sz�llt harcba.
A rabl�sok nem sz�nnek. Amikor e k�nyv k�sz�lt, 1998-at �rnak; szinte minden h�napra
jutott egy-egy szenz�ci�s k�plop�s- vagy rabl�s. A p�rizsi Louvre-ot �vente hatmil-li�an
keresik fel, �s olykor egy-egy l�togat� „m�s c�llal" t�r be sokat l�tott falai k�z�. M�jusban
Camille Corot „A s�vres-i �t" c�m� k�p�t vitte el egy ismeretlen tettes, akit -b�r a lop�st
gyorsan �szrevett�k - t�bb sz�z aktu�lis l�togat� rend�rs�gi megmotoz�sa �r�n sem
siker�lt elfogni. A k�p el�g kicsi, a tettes kiv�gta a keretb�l �s feltehet�en �sszehajtogatva
rejtette ruh�ja al�. �s ami szomor� figyelmeztet�s: sem az �rs�g, sem az �ll�t�lag minden
k�pre „vigy�z�" elktromkus berendez�s nem jelezte a lop�st; azt egy m�sik l�togat� vette
�szre...
Corot renesz�nsz�t �li, k�pei �tlag egymilli� doll�rt �rnek. Azt gyan�tj�k, egy gazdag
amerikai vagy jap�n gy�jt� adhatott megb�z�st a lop�sra. Ann�l is ink�bb erre kell
gondolni, mert m�snap egy p�rizsi mag�nlak�sban l�v� gy�jtem�nybe is bet�rtek �s
onnan is elvitek egy Corot-k�pet...
1994-ben az osl�i m�zeumb�l vitt�k el Munch vil�gszerte ismert „Sikoly" (m�s forr�sok
„Ki�lt�snak" eml�tik) c�m� k�p�t, de az csak „t�sz" volt; az elrabl�k m�sf�lmilli� doll�rt
k�veteltek �rte, hisz eladni �gysem tudt�k volna. �m a k�p v�g�l el�ker�lt - nen tudni,
fizetett-e �rte a tulajdonos m�zeum? Egy bostoni m�zeumb�l 12 k�pet vittek el
rend�rruh�t �lt�tt rabl�k 1990-ben, k�zt�k Vermeer csodasz�p „Hangverseny"-�t is. A
sokat emlegetett Goyak�pet, a Wellington herceg k�pm�s�t a huszadik sz�zad v�g�n
ism�t ellopt�k, �s m�g nem ker�lt el�.
Az Interpol szerint Olaszorsz�gban �vente t�bb ezer m�kincsnek kel l�ba,
Franciaorsz�gban viszont �vente 5-6 ezernek is. A jelek szerint most az a f�
vad�szter�lete a nemzetk�zi m�kincs-maffi�knak. A k�t orsz�gban mindenesetre m�r t�bb
mint 600 ezer ellopott m�kincsr�l tudnak a hat�s�gok - �s h�nyr�l nem is szereztek
tudom�st?
Nem ok n�lk�l haszn�ltuk az el�bb a „maffia" sz�t. �vtizedekkel kor�bban a legigazibb
olasz maffia, a Cosa Nostra lopatta el az egyik palerm�i templomb�l Caravaggio „J�zus
sz�let�se" c�m� k�p�t, �s azt az�ta senki sem l�tta. Illetve valaki biztosan l�tta: egy
kisziv�rgott bels� inform�ci� szerint a maffiacsal�d a m�vet „eltette �n-s�gesebb id�kre".
Az mint aff�le „befagyasztott vagyont�rgy" szerepel n�luk.
Hogy a maffia m�s k�prabl�sokban is benne van-e, nem tudhatjuk. De m�shol sem jobb a
helyzet. Ahol m�kincs van, azt szorgalmasan lopj�k.
A cseh m�kincsekkel is ez a helyzet; 1990-t�l legal�bb 15 milli�rd korona �rt�k�
m�kincsnek kelt l�ba, f�leg a vid�ki kast�lyokb�l �s persze templomokb�l, de olykor
m�zeumokb�l is. Minden nyugatra ker�l, hisz a m�t�rgyaknak ott van igazi piacuk �s
magasabb �ruk. Hosszas nyomoz�s ut�n ker�lt el� Lucas Cranach szint�n ellopott „A
szerelmes �regember" c�m� kit�n� k�pe.
Nagyon sok zenei m�kincset loptak el abban az orsz�gban. A h�res londoni aukci�s
h�zban, a Christie-n�l 1995-ben olyan Dvofak-k�ziratos kott�k bukkantak fel, amelyek a
szerz� cseh hagyat�k�b�l sz�rmaztak. �s amikor ennek ut�naj�rtak, der�lt ki, hogy
ismeretlen elk�vet�k m�r kor�bban felaj�nlott�k a m�sik zenei �ri�s. Smetana halotti
bizony�tv�ny�t - mi t�bb, k�l�n�s „m�kincsk�nt" a halott fej�r�l lev�gott f�rt�ket is
�rver�sre bocs�tott�k. Ez szint�n lopott volt.
Az 1998-as �v egyik szenz�ci�ja egy r�mai nagy bet�r�s �s k�prabl�s volt, amelynek
v�g�l politikai visszhangja is t�madt. K�t Van Gogh („Kert�sz" �s az „Arles-i n�"), valamint
egy C�zanne („Le Cabanon de Jourdan") esett �ldozatul. A tettesek nem fal t�v�ben
oson� sz�rke kis tolvajok, hanem igazi profik voltak. H�rom felfegyverzett (!) f�rfi nem
sokkal a z�r�ra el�tt vegy�lt el a t�megben a R�mai Modern M�v�szet Gal�ri�ban, azt�n
mindny�jan elrejt�ztek az �p�let k�l�nb�z� pontjain. K�s� este v�ratlanul el�j�ttek,
lefegyverezt�k az �rs�get, majd fogt�k a h�rom, nyilv�n el�re kin�zett fesm�nyt �s
t�voztak. A tett felsz�totta az ellent�teket a parlamentben a korm�ny �s az ellenz�k k�z�tt,
sz�mos politikai vit�ra adva okot �s t�madva a korm�ny bel�gyi int�zked�seit.
A m�kincsrabl�sok folyamatosan napirenden vannak szerte a vil�gban. A nemzetk�zi
b�n�ld�z� �s igazs�g�gyi szervek nyomoznak, nyomoznak.. A tettesek meg lopnak �s
rabolnak.. Ez nyilv�n sok�ig �gy lesz m�g. Am�g a m�kincsekre nem vigy�znak jobban,
am�g lesz feketekereskedelem �s feketepiac, ahol m�g a legismertebb k�peket is el lehet
majd adni �gy vagy �gy.
Am�g lesznek gy�jt�szenved�llyel meg�ldott-megvert emberek, addig lesz illeg�lis
m�kincspiac is.

VISSZA