FOLDAL  jdonsgok:

Norton Antivirus 2009 Gaming Edition+crack

Kresz_teszt_2009

Black Eyed Peas - The E.N.D - 2009 HipHop Vlogats - 2009.07.25

Vidm,szrakoztat,
informcis zmlap.

ingyenes letlts+
ingyenes aprhrdets

Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Mond!
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 

E-mail

lltsd beKezdlapnak! 

Login:
 
Jelsz:
 
 

 Szkefdi Guugel keres

Nyonj egy SNT

Villm sztr

 

Keresett sz

Tartalmaz
Pontosan
Kezdbetk

Angol-Magyar
Magyar-Angol
Nmet-Magyar
Magyar-Nmet
Computer Dictionary

 

Reklm

Ingyenes Hirdets . Net


Linkajnl

A legjobbweboldalak..

Europa Top 100

JoniPeti Topsite

Toplista • Toplist

OmariaTop

COOLTOP

Sokbolt.hu
Webshop - webruhz ingyen brkinek

Free Topsite

Linktr Centrum

TopSite.hu - A web legjobbjai.


Free TopSite

toplista


Banner-Paradies
Weblap toplista

NZYANG Toplista


starbug toplista

toplista
szoftver


Kattints ide!


TOP-TIZENHAROM






Dual Reklm Kft - Minden ami cges ajndk - Reklm ajndkok!

 
 
 

rsgi Nemzeti Park

    Vas megye dlnyugati sarkban talljuk ezt az erdkkel, ligetekkel szabdalt gynyr tjat, ahov a honfoglal magyarok a nyugati kapu vdelmre rllkat teleptettek. Innen a tj neve rsg.

    Az itt l emberek vszzadok sorn alaktottk ki a tj arculatt apr parcells gazdlkodsukkal, tjba simul pleteikkel, mindezt harmniban a termszettel, megrizve, fenntartva annak sokszn vltozatossgt.

    A termszeti rtkek mellett kiemelked nprajzi, kultrtrtneti rtkeket hordoz a tj. Ma ezekre az rtkekre nemzeti park gyel, melyet 2002. mrcius 1-jvel hoztak ltre.

    Az rsgi Nemzeti Park magba foglalja az rsget, a Vendvidket, a Rba foly szablyozatlan vlgyt, (a Bels-rsget,) Szentgyrgyvlgy krnykt. sszesen 44 telepls hatrt leli fel, kzel 44000 ha-on.

 

Termszeti rtkek


Termszeti viszonyok


Nvnytani rtkek


llattani rtkek


Termszeti viszonyok

    Az rsg haznk klnleges, folyk s patakok ltal formlt erds dombvidke, ahol a vizenys, nehezen jrhat vlgytalpakat dimbes-dombos kavicshtak vonulata vezi. Nyugatrl kelet fel fokozatosan ellaposod dombokat, dombsorokat tallunk, ezek fennskszer formt alkotnak. A tjkpet a folyk vlgyei, valamint a bennk siet patakok teszik tagoltabb. A terlet tlagmagassga a tengerszint felett 250-300 m. A legmagasabb pont Felsszlnkn a Hrmashatr (387 m), a legalacsonyabb a Zala-vlgyben Felsjnosfa hatrban (191 m) van.

    Az rsg ghajlata tmenetet kpez a Dunntl s az Alpok kztt, de dli mediterrn elemek is reztetik itt hatsukat. gy alakult ki a kedvez, n. szubalpin klma. A terlet legjellemzbb sajtossga a sok csapadk, az ves csapadkmennyisg 700-950 mm kztt van, emiatt forrsokban, vzfolysokban gazdag. Legjelentsebb folyja Rba mely -rl hatrolja a terletet, emellett kiemelked a Zala (Szala), ami Szalaftl szakra ered s kzpen szeli t az rsget; illetve a Kerka. A patakok felduzzasztsval turisztikai szempontbl is jelents mestersges tavakat hoztak ltre.

    A Nemzeti Park felsznt 3 folynak, a Rbnak, a Zalnak s az s-Murnak (Kerknak), valamint ezek mellkfolyinak hordalka pti fel. A nyugati rszen fknt ersen kttt agyagot tallunk a felsznen, mg a keleti rszeken a homokos-kavicsos rtegek jellemzek.

    A domborzat, a klma, az alapkzet s nvnyzet meghatrozzk a terlet talajviszonyait. A kttt, agyagos alapkzetbl kialakult talajok ersen vzzr jellegek, ezrt mg a dombtetkn is igen gyakoriak a vzllsok. A talaj kmhatsa ltalban savany. A trsg legelterjedtebb talajtpusa a pszeudoglejes barna erdtalaj.

Nvnytani rtkek

    Ha az NP nvnytani rtkeirl szeretnnk kpet kapni, hrom nagy lhely csoportban kereshetjk azokat. Nagysgt tekintve az erdk a legszembetnbbek. A tjkpet azonban dombtetei kaszlrtrek, vlgyalji lprtek, apr mocsarak - lpok szabdaljk. Az itteni tj 111 vdett nvnyfajnak ad otthont.


Rtek


Erdk


Lpok

Rtek

Szraz kaszlrtek

     Az rsg mjusban a legszebb de zld erdk, mesebeli tarka rtek fogadjk az ideltogatt. A szraz domboldalak kaszl rtjein a legklnbzbb sznek keverednek tarka virgsznyeget alkotva. A rti kakukkszegf rzsasznje, a harangvirgok halvny lilja vegyl a bakszakll s a boglrkk srgjval, a fehr margarta fejecskkkel.

     Ezeken a szraz rteken mjusban tmegesen fordul el az agrkosbor, amit itt "kakukkvirgnak" is neveznek, kicsit ksbb pedig egy msik egy msik jellegzetes orchidea bontogatja szirmait, a smrs kosbor.

    A nyr kakukkf- s sznaillattal, pacsirtaszval, tcsk muzsikval tlti meg a szraz rteket.

Vrs nedgomba    Az sz msfle vdett nvnyeket hoz ezekre a rtekre: pl. az orchidek kzl az szi fzrtekercs jellegzetes fehr csavarodott virgzatait fedezhetjk fel, vagy a szrtalan bbakalcs szrs virgzata kerlhet a lbunk el.

    A Vendvidk kaszlrtjeinek rtkes fajai az alpesi rgibl lehzd, tbbnyire lnk szn, apr ned- s csigagombk. Ezeknek, a magashegysgek havasi rtjeire jellemz gombafajoknak a megtelepedst az itteni gazdlkodsi forma, a rendszeres kaszls s sznalehords segttette el. Jelenltk is ennek ksznhet.


 

Lprtek

    A dombok kzti vlgytalpakat tszel hidegvz patakok mentn dsfv nedves lprtek alakultak ki. E lprtek sok vdett nvnynek kztk szmos jgkorszak utni, gynevezett reliktumfajnak adnak otthont.

Zergeboglr    prilisban kocksliliomra bukkanhatunk, mjusban a zergeboglr tojssrga nagysg s szn virgai tnnek elnk, vagy a kecses szibriai nszirom alkot lila tengert. Mshol srga ssliliom dszlik vagy a gyapjss fehr pamacsait borzolja a szl.

    Tallkozhatunk a magashegysgekbl lehzd fajokkal is, pl. a rzsaszn virg kgygyker keserfvel, a rti palstfvel, mely itt ezen az alacsonyabb tengerszint feletti magassgon is megtallta letfeltteleit. Ebben nagy szerepe van a domborzat befolysolta mikroklmnak.

Kgygyker keserf    A nedves rtek mjusi orchideja a szleslevel ujjaskosbor, melyet bord-barna foltos leveleirl knnyen felismerhetnk. Jniusban ugyanezeken a rteken egy msik orchidea, a fehr szn ktlevel sarkvirg virt, de nszfvek virgaira is bukkanhatunk itt. Ugyanekkor virgzik a halvnyrzsaszn buglyos szegf.

Kornistrnics    A nyr derekn kenyrblcickafark virgai alkotnak fehr sznyeget, ekkor bontja virgfzreit a fehr zszpa is. A nyr vge, pedig a kornistrnicsok tmegvel encin kkbe ltzteti a nedves rteket, megtarktva az szi vrf jellegzetes bord bugival. Az de rteket szeptemberben az szi kikerics halvnylila virgai vidmtjk.

    A nedves rtek kiszrad szleit az akr msfl mter magasra is megnv kkperje srgra sznezdtt tmegei teszik jellegzetess.

Erdk

    Az rsg 63%-t bortjk erdk, ami az orszgos tlag 3,5-szerese, gy meghatroz szerepk van a tjkp alaktsban.

  A terlet legjellemzbb erdtrsulsai a kavicshtakat bort elegyes- vagy elegyetlen erdeifenyvesek, melyek miatt "gyntsorszgnak" is nevezik e vidket. Az erdei fenyvesek laza lombkorona szintje alatt gyakran alakul ki lombos fafajokbl msodik koronaszint, s fajokban gazdag a cserjeszint is. Ez utbbi jellegzetes nvnyei a borka, a szrsnyr, a kutyabenge. Lgyszr szintjk is szmos jellemz fajnak ad otthont. A vltozatos mohaprnk kzt korpafvekkel tallkozunk. Leggyakoribb a kapcsos korpaf, ritkbb a lapos-, de elfordul a kgyz korpaf is.

Henyeboroszln   Kereklevel krtikeMegtallhat a vrs- s fekete fonya - mely fknt a Vendvidken gazdagon rleli termst is -, valamennyi krtike fajunk pl. az egyvirg- a kereklevel-, az ernyskrtike. Ezeknek a nyers talajfelsznt kedvel fajoknak a fennmaradst segtette az avarszeds, ami elssorban a Vendvidket jellemezte. Az sszel begyjttt avart alomnak hasznltk a tehenek al, majd a trgyval kevert almot tavasszal kivittk szntfldjeik tpanyag utnptlsra.

   Jellegzetesek a pionr fajokat felvonultat erdszeglyek, nyres-csarabos fenyrek, melyek nyers talajfelsznt kedvel trpecserji az prilisban illatoz rzsaszn henye boroszln, valamint a nyr vgn szirmait bontogat, szintn rzsaszn virg csarab.

Bkks erd   Az elegyes erdeifenyvesekben is tallhatunk orchidekat: mjusban kardos madrsisakot, jniusban ktlevel sarkvirgot s nszfveket.

  A fenyvesek mellett gyertynos-tlgyesek, bkksk gazdagtjk a tjkpet. Ezeknek az de erdknek kora tavaszi sznpomps nvnyei a kakasmandik, a tavaszi tzike, a srga tyktarj, a hvirg, a mjvirg, a kk csillagvirg,. sszel ugyanezen erdket a sttkk fecsketrnics s a lila erdei ciklmen tmegei dsztik.

   A Vendvidken a magasabb rgikat jellemz lucfeny, vrsfeny, jegenyefeny s havasi ger is megtallhat. Az erdk alatt farkasboroszlnra, turbnliliomra bukkanhatunk.

Fecsketrnics   A nyr s az sz klnfle gombkkal tlti meg az erd aljt. Tallhatunk zletes vargnyt, kirlyvargnyt, srga rkagombt, rdesnyel tinrukat, galambgombkat, de ltvnyos lgyl galct, cscsos papsapkagombt is.

   A vlgyekben fut kristlytiszta viz patakocskk partjt gerligetek ksrik a vdett struccharaszttal.

Az erdgazdlkodsnak jelents szerepe volt ezen a vidken. Minden gazdnak volt kisebb-nagyobb erdeje, amit sajtos mdon gynevezett szlal-gazdlkodssal kezelt. Az erdbl csak a tnyleges szksgletnek megfelel mret s faj ft vette ki, a keletkezett apr lke,k pedig beszrdtak a krnyez fk magjaival. Ezzel a gazdlkodsi formval tbbkor s elegyes erdkpet alaktottak ki, illetve tartottak fenn a kvetkez nemzedk szmra is.


 

Lpok

   Szcei lprtA felsznig vizes vlgytalpakban, lefolystalan teknkben jgkorszak vgi, n. reliktum fajokat rz tzegmohs lpok alakultak ki.

   Lpok ott keletkeznek, ahol a talajvz egsz vben a felszn kzelben jr, a vzszint ingadozsa kicsi. Kialakulsuk mszmentes, savany talajon, az svnyi s szerves anyagokban szegny forrsok felsznre trse krnykn trtnik meg. Tpusaik szerint lehetnek forrslpok, fzlpok, dagad- s inglpok.

Gyapjss   Az rsgben s a Vendvidken a kedvez csapadk s talajviszonyoknak kvetkeztben szmuk 40 fltti. A lpokra jellemz a tzegmohk elfordulsa, magas faj- s egyedszma. A hazai 20 tzegmohafajbl itt 16 megtallhat. Nhny lpon a sokfle tzegmoha faj mellett a rovaremszt kereklevel harmatf, a vidraf, a gyapjss szp csoportjai is lthatk, de tzegeperrel s ritka ss fajainkkal is tallkozhatunk: pl. szrks sssal, tvisks sssal, fekete sssal. A lpokat gyakran szrs nyr s flesfz bokrok keretezik.

   TzegeperA Szce melletti vlgyben hzdik a jl feltrt fokozottan vdett lprt, melynek bemutatst pallsor teszi lehetv; szakavatott vezetvel lvilgban fknt a ks tavaszi idszakban gynyrkdhetnk.

  A lpok jellemzje, hogy a keletkezett szerves anyag egsz vben a vz alatt marad, nem tud lebomlani, ezrt felhalmozdik, tzegesedik. A tzegrteg vastagsga 20 cm-tl 2 m-ig vltozik. A lpok savany kmhats vize jl konzervl, nvnyek, kisebb-nagyobb llatok maradvnyait pen megrzi, gy pl. a krnyezetbl behull virgporszemeket, sprkat is. Ezltal j lehetsget nyjt a mltba tekintsre. Ha a tzeges rtegeket megfrjk, a frmagot mikroszkp alatt elemzik, az abban tallt pollensszettel alapjn kvetkeztetni lehet arra, hogy az egyes korszakokban milyen nvnyzet vezte a lp krnykt. Lpjaink zme a jgkorszak vgn jtt ltre, tbb mint hszezer ve, azta rzi jellegzetes lvilgt.

 

llattani rtkek

  Az rsgi Nemzeti Park jellemz lhelyei vltozatos llatvilgnak adnak otthont. A hvs, csapadkos ghajlat terleten elssorban a tiszta, szablyozatlan vzfolysokhoz, erdei- s lucfenyves erdkhz, lprtekhez ktd fajok fordulnak el.

   A tiszta vz patakok pl. Kerka, Kerca s Zala jellemz faja a folyami kagyl s a folyami rk. Ugyanezen kis patakok s mellkvizeik termszetvdelmi rtkt nvelik a hegyi- s a csermely szitaktk jelenlte, a Rbban, pedig jelents npessge l az erdei szitaktnek.

   A lepkk s a szitaktk kzl tbb olyan faj l az rsgben s a Vendvidken, amelynek vdelmt nemzetkzi egyezmnyek rjk el. Eurpai jelentsg llomnya tallhat a nemzeti park terletn a vrf- s zantboglrka lepkefajoknak, emellett a lpi tarkalepke elfordulst kell kiemelni. A pionr jelleg nyres-rezgnyras-fenyves trsulsokhoz, erdszeglyekhez, ktdik a nagy- s kis sznjtszlepke, valamint legnagyobb mret hazai lepkefajunk a nagy nyrfalepke. A Vendvidk szraz kaszlrtjeinek rtkes faja a ltvnyos, ragadoz rablpille, mellyel fknt jniusban tallkozhatunk. Gyors, harcias mozgsval, lnk citromsrga sznvel hvja fel magra a figyelmet.

   A fenyvesekben ers llomnyai lnek a sokszn futrinknak. A dunntli vizifutrinka elfordulsnak alapvet felttele a tiszta vz s a nvnyzettel tbb-kevsb bentt vzpart. F lhelyei a ssos gerligetek. A bkksk s gyertynos tlgyesek jellegzetes faja a lapos kkfutrinka, amely elnyben rszesti a hvs s viszonylag nedves erdket. A szmra alkalmas lhelyeken mindenhol elfordul, de sehol sem gyakori. A gerinctelenek kzl emltst rdemel mg az Eurpa szerte ritka folyami- s ngypp karmosbogr, valamint a ltvnyos, sokak ltal ismert szarvasbogr.

   A nemzeti park patakjaiban l a krszjak kz tartoz ritka dunai ingola magyarorszgi npessgnek jelents rsze. A trsg vzrendszerben elfordul 45 halfaj kzl elssorban a bennszltt magyar- s nmet buc, selymes durbincs s homoki kll Rbban l llomnyai emelhetk ki. Rajtuk kvl termszetvdelmi szempontbl klnsen rtkes a kfr csk s a frge cselle elfordulsa.

   A ktltek kzl 12 bkafaj s mind a ngy hazai farkos ktlt egyedei elfordulnak. Az erdei pocsolykban, forrsok krnykn, nedves mohaprnk kztt gyakran tallkozhatunk a hegyvidki elterjeds srgahas unkval. A gyepi bka szaporodhelyei a tiszta patakok s a felduzzasztsukkal ltrehozott vztrozk. A Vendvidken jelents llomnya l az alpesi gtnek, az rnyas, nyirkos erdkben fleg es utn foltos szalamandrt is lthatunk.

Svlt   A madrvilgot fknt az erdkhz ktd fajok kpviselik. A zavartalan erdrszekben klt fajok kzl a fekete glya mrcius msodik felben rkezik meg fszkre, mg a rtisas mr a tl kzepn fszkelshez kezd. A ragadoz madarak kzl figyelemre mlt szmban l a nemzeti park terletn a darzslyv. Zrt erdkben klt a korn megrkez, jellegzetes hang kk galamb s a rejtett letmdot l kis- s kormos lgykap. Eurpa legkisebb madarainak a srga- s a tzesfej kirlyknak orszgos jelentsg llomnyai lnek a nemzeti park fenyveseiben. vente vltoz szmban klt itt a fenymagot fogyaszt keresztcsr s a finom fttyrl knnyen felismerhet svlt. Patakok mentn fszkel a hegyi billeget, az ids gymlcssk, pedig a kerti rozsdafark, a szrke kll, a bbosbanka s a fleskuvik lhelyei. A nedves rtek globlisan veszlyeztetett fszkelje a haris tavasszal s kora nyron hallatja "reszel" hangjt. A rtek kaszlsakor nem repl fel addig, amg a legkisebb kaszlatlan ffoltban el tud bjni. E tulajdonsgt rktette meg a rgi monds, mely a mezei munka vgeztt jelezte, s gy hangzott: "Szorul a haris!".

   Az emlsk kzl faunisztikai rdekessg hrom denevrfaj, a horgasszr-, a nagyfl- s a fehrszl denevr elfordulsa. A kisebb termet ragadoz emlsk kzl a nyest s a nyuszt fordul el nagyobb szmban, valamint a fokozottan vdett vidra jellegzetes nyomait is felfedezhetjk a Rba s tavaink krnykn.

 


   Az rsg nprajzilag nll, sajtos kultrt megrz tj. Az egyetlen olyan tjegysg haznkban, melynek laki a honfoglals ta folyamatosan itt, egy helyben lnek. Az egykori kirlyi kivltsg levelekben feltntetett rllk csaldnevei ma is lk, azonosak az ezer vvel ezeltt rottakkal. Mltn nevezzk e tjat az orszg egyik legsibb magyar vidknek.

   Miutn a honfoglal magyarok birtokba vettk a mai Ny-Magyarorszgot, az itt lv hegyeket, erdket, folykat vdelmi vonalul hasznltk fel. Itt hzdott a gyep hatra.

   Az rpdhzi kirlyaink rllkat teleptettek a vidkre. A szabadalmas rllk a kirly emberei voltak, csak neki tartoztak szolglattal, sajt kltsgkn, sajt fegyvereikkel vdtk a hatrt, ezrt kivltsgokat lveztek, mentesltek mindenfle fldesri teher all. Legfbb elljrjuk az rnagy, vagy ispn volt, aki 12 eskdttel egytt ltta el a bri s kzigazgatsi teendket is. A hajdani rnagyi szkhely riszentpter volt.

   Az rvidkhez tartoz kzsgek (teleplsek) fggetlenek voltak a vrmegyktl, ad- s tulajdonjogi kivltsgokat lveztek, amit tbbszr megerstettek az idk folyamn. Kivltsgaik a XVII. sz. vgig tartottak, mikor jobbgysorba knyszertettk ket is. Errl is olvashatunk Nemes-Npi Zakl Gyrgy 1818-ban rodott knyvben, az "Ersghnek Lers"-ban, mely egyben Magyarorszg els tjmonogrfija is.

 


Kultrtrtneti rtkek


 


Telepls szerkezeti, ptszeti hagyomnyok


Hagyomnyos kisparaszti gazdlkods


Npi kismestersgek

Telepls szerkezeti, ptszeti hagyomnyok

   A domborzati viszonyok, a vlgyekben sszegyl sok csapadk, a vdelmi clok mind befolysoltk az itteni jellegzetes teleplsszerkezet kialakulst. Az egykori rllk a dombok tetejn, erdei irtsokon alaktottk ki telephelyeiket. Ezek a nhny hzbl, a hozztartoz gazdasgi pletekbl, udvarokbl ll telepls rszek a szerek, amik nevket az ott l csaldokrl (Baksaszer, Siskaszer), vagy a termszeti viszonyaikrl (Keleti szer, Felsszer), esetleg valami helyi jellegzetessgrl kaptk (Templomszer). A szerek egytt alkottk a kzsgeket, melyek nagy rsze 2-4 szerbl llt. A nagyobbak 7-8 szerbl. Ennek az ptkezsi formnak a sajtossga a nehz megkzelthetsg s az elszigeteltsg, ami egyben a vdelmet is segtette. A szerek tbb szz mterre voltak egymstl, dlutak ktttk ssze ket, a kztk lv ingovnyos, mocsaras vlgyek s az erdk, pedig rejtekhelyl is szolgltak.

Szorvnytelepls   A Vendvidk teleplsei az rsghez hasonl vonsokat mutatnak. Itt a szrvny teleplsforma a jellemz. Egy-egy hz kln ll a dombokon. A hzak a birtok els tulajdonosrl kaptk a nevket. Ezt rkltk az j lakk. (pl. Borovnyk-hz)

Boronahz   A vidk erds voltbl addan az ptkezs anyaga a fa volt. A hz alapjai a fldre helyezett ers tlgyfagerendk voltak, a falakat fenygerendkbl ksztettk keresztvges csapolssal. A vakolat szalmatrekes srozs volt, amit meszeltek, illetve az als rszen agyaggal kentk. A tett rozsszalmval - zsuppal -fedtk, vagy fazsindellyel. Az ablakok eleinte kicsik voltak, kevs fnyt engedtek be, inkbb szellzsi szerepk volt.

   Az pletek elhelyezst tekintve eleinte a vonalas ptkezs volt a jellemz - szoba, konyha, kamra, lak. A konyha fstskonyha volt, kemencvel s fzpadkval. Jelentsebb szereppel brt, mint a szoba, az let kzpontja volt. A kemenct a szoba felli sarokban helyeztk el, sszekttetsben llt a szobai klyhval, gy azt is a konyhbl ftttk.

   Nagyobb gazdasg esetn az pletek vonalas elhelyezse nem volt clszer, ezrt ahol a telek nagysga s formja megengedte az istllt s a pajtt lakrsz vgbe, arra merlegesen ptettk, a harmadik oldalara kerltek az lak, a negyedik oldalt kerts zrta le. gy alakult ki az rsg egyik legjellegzetesebb plet formja, az un. gynevezett kertetthz. A zrt udvaron kapott helyet a lbasjszg egy rsze, gy nem kboroltak el s a vadtl, meg a betyroktl is vdve voltak. Az rsgi telkek legszembetnbb pletei a klnll pajtk, melyek mreteikkel is kitnnek.

   A hzakhoz gyakran nll kamrapletek is tartoztak, ezek a kstuk. Ma mr egyedlll plet a szalafi Pityerszeren lthat emeletes kstu, melynek fldszinti rszn troltk a zldsgflket s a bort; az emeleten a hsrut s szemes termnyeket. Az als kamrarsz mellett egyik oldalrl nyitott szn volt, itt tartottk a mezgazdasgi eszkzket. Jellegzetes plet mg a mhes, amiben a kasokat tartottk.

   A XIX. szzad vge fel kezdett megvltozni az ptkezs anyaga. Eltrbe kerlt a tgla, hiszen a ksztshez szksges agyag helyben fellelhet volt. A tetfeds anyaga a cserp lett. A tornc lervidlt, gy alakult ki az gynevezett kdislls.

   Velemri templomAz rsg terletn nem volt jellemz a kvrak ptse, szerepket az erdszer templomok vettk t. Tbbnyire romn- vagy gtikus stlusban pltek rpd-kori alapokra. Legszebb pldi a velemri, riszentpteri, hegyhtszentjakabi, szcei templomok. A npi faptszet remekei az un. szoknys haranglbak, ezek legszebb pldi a pankaszi-, a gdrhzi-, a kercaszomori haranglb. A npi vallsossg megjelenti az utak menti plh- s fa Krisztusok.

 

 

Hagyomnyos kisparaszti gazdlkods

Bakhtas sznt   Az rsgi tj kpt az itteni ember formlta, alaktotta, tartotta fenn az vszzadok sorn. A tjkp alakulsa a gazdlkodssal fgg ssze. A csaldok nelltsra trekedtek, kisparaszti gazdlkodst folytattak.

   A terlet termszeti adottsgai, jellegzetessgei miatt elssorban az llattenyszts s az erdgazdlkods volt a jelents. A nvnytermeszts a hvsebb, csapadkosabb ghajlat s a domborzat, illetve a talaj adottsgai miatt kisebb szereppel brt.

   A szntfldi gazdlkodsra az gynevezett bakhtas mvels volt a jellemz. Bakhtakat alaktottak ki a humuszrteg sszeszntsval, a lefoly a vz pedig a barzdk agyagt mosta. Hzaik krl a laposabb rszeken helyeztk el a szntkat, ahol elssorban rozsot termeltek, illetve takarmnynvnyeket rpt, zabot, valamint klest, hajdint, krumplit, kposztt, rpt, tkflket, kendert stb. A tkflk magjbl ma is olajat tnek, a tbbi rszt, pedig llatok etetsre hasznljk.

   Rpa behordsA meredekebb oldalak extenzv kaszlgymlcssknek adnak otthont, amik rgi hagyomnyos gymlcsfajtkat riznek pl. bzar szilva, zabr krte, pogcsa alma, tkalma stb. A gymlcsk egy rszt aszaltk, lekvrt fztek s plinkt is ksztettek bellk.

Kaszl-gymlcss   A vlgy talpakban, az sszegyl vizek hatsra dsfv kaszlrtek alakultak ki, ezeket vente ktszer kaszltk, mjus vgn - jnius elejn, illetve augusztus vgn - szeptember elejn.

   Az rsgi vgeken az llattarts volt az, ami a meglhetst adta. A szarvasmarha tenyszts volt a legjellemzbb, magyar tarka marht tartottak. A legszegnyebb gazdknak is volt 1-2 tehenk, igavonsra, ill. a csald tej szksgletnek biztostsra. A vilghbork eltt osztrk kereskedk jrtak ide a hzlalt jszgrt s lbon hajtottk el ket a vsrokra (Bcsbe, Grazba). A teheneket istllz llattartssal tartottk, ritkbban legeltettek is. A marha tenyszts mellett a hidegvr l (pl. murakzi) tartsnak is jelents hagyomnyai voltak.A mdosabb gazdk 4-6 lovat is tartottak.

  Az rsgi emberek a kultrgazdlkods mellett termszetesen hasznostottk az erdei mellktermkeket is, az zletes gombkat (szrtottk), az erdei gymlcsket (szeder, mlna, fonya, kkny, szamca, mogyor, bodza), a mzet, a gyantt stb.-t.

  A sok csapadk s az agyagos talaj miatt gyakori a pangvz, melynek helyi hasznostsa a "tka", ami 1-2 m tmrj s 1-2 m mly vzgyjt gdr. Szinte minden hz portjn megtallhat, vizt llatok itatsra s mossra hasznltk.

Npi kismestersgek

   A paraszti letben az emberek mindennapi hasznlati trgyaik jelents rszt sajt maguk ksztettk. A npi mestersgek kzl taln a legjelentsebb a gelencsrek, fazekasok munkja. Az itteni emberek az agyagbl aranyat "csinltak". A mestersg aprl fira szllt. A fazekasok ruikat szekerekre raktk s messzi tjakra vittk, ahol gabonra cserltk. A kcsgk, tepsik, lbasok, tnyrok, fazekak hagyomnyos, rsgi szn mzakkal: sttzlddel, barnval kszltek. A legjelentsebb fazekas hagyomnyok Magyarszombatfn, Gdrhzn lelhetk fel.

Kpicok   A fazekas mestersg mellett az erdkbl addan virgzott mg a fafarags, az asztalossg is. A fzvesszkbl pedig kosarat fontak, de rozsszalmbl is ksztettek klnbz formj- s mret trolednyeket gynevezett kpic ktssel.

 

 

VISSZA


Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU