Villányi-hegység (Harsányi-hegy - Szársomlyó)

adatok:
táv: 3 km.
menetidő: h.
térkép: Villány-hegység turistatérkép, Cartographia Kft.
egyeb: Természetvédelmi terület!!!

Villányi templomhegy - Földtani tanösvény

A tanösvény Villányban, a templomhegy régi bányájának a területén került kialakításra. Villányból - Villánykövesd felé haladva, a vasútállomás után 500 méterre az átjáró előtt balra a hegy aljában lett kialakítva parkoló (az első 50 méter autóval kicsit rázósnak tűnik de nem vészes). A városból érkezve a kis utcákról már messziről látszik a mobil átjátszó (felé kell haladni). A parkolóban már nyíl mutatja, hogy hol található a tanösvény első állomása.

Az indító táblán látható térkép alapján könnyen bejárható a kiterjedését tekintve nem nagy bemutató terület, bár külön jelzése nincs a tanösvénynek de az országos kéktúra útvonala keresztül halad rajta. A fontosabb elágazásokban útirányjelző nyíl mutatja az ajánlott haladási irányt. Az egykori bánya területe szépen rendbe hozták, a táblák informatívak és érdekesek (ha tovább nem rongálják őket azok is maradnak). A völgybe a siklóbevágáson keresztül jutunk be ( A templomhegy tetején lévő bányát már a római korban művelték. Igazán nagy mennyiségű termelésre csak az 1960-70-es években került sor, ekkor alakították ki a siklóbevágást, amelyen a kitermelt anyagot lejuttatták a vasúthoz.) �egyKis földrajz� A Villányi-hegység szigetként emelkedik ki a Dél-Dunántúl alacsonyabb tájaiból. A hegységet alkotó üledékes kőzetek a felső karbontól a kréta időszakig rakódtak le, a hegység ma hét, dél felé dőlő "pikkelyből" épül fel. A villányi templomhegy (Korábban Mész-hegy) elhagyott kőbányáit 1989-ben nyilvánították védetté, elsősorban a belső bányaudvarban található kőzettani értékek és az országban egyedülálló jura időszaki ammonitesz, valamint pliocén-pleisztocén korú gerinces maradványok megóvására. Hüllőcsigolyák, sekélytengeri élőlények maradványai kerültek elő. Lóczy Lajos (1915) dolgozta fel először a lelet együttest, ami fajgazdagsága miatt világhírű lett. Az 1910 óta tartó kutatások eredményeként 10 lelőhelyről a kutatók 27 új állatfajt itt fedeztek fel. A pleisztocén legidősebb időszakának világszerte használt rétegtani elnevezése, a Villanyium innen származik. A kőfejtőben gyakran láthatók 3 cm átmérőjű fúrt lyukak. Ezekből mágneses vizsgálatra vittek kőzetmintát, hogy megállapítsák, a lerakódás óta milyen irányú mozgásokat végzett a terület. A Villányi-hegység ritkaságai közül a fokozottan védett rozsdás gyűszűvirág él a templomhegyen. Akár másfél méteres virághajtásait sok gyűszű alakú virággal nyár közepén hozza. A déli meleg, napsütéses sziklafalakon és a bányaudvar szikláin az első megtelepülő fajok között igen gyakori a kövi varjúháj, és más húsos levelű, szárazságot jól tűrő varjúháj-fajok. A legelső megtelepülő fajok között vannak kora tavaszi, egészen apró, pár cm-es növénykék is, mint pici kőtörőfüvek, ködvirágok, aprócska veronikák A háborítatlan löszfalakat szívesen választják költőhelyül a trópusi madarakra emlékeztető, igen színes gyurgyalagok.

A bányán végighaladva csodálatos élővilágot, tekintélyes sziklafalakat nézhetünk meg.
A völgy keleti oldalát (is) sziklafal zárja le, amin könnyűszerrel felkapaszkodhatunk (45-60° dőlésszögű) a tetején kialakított kilátóhoz. Érdemes akár órákat (én akár egész nap is el lennék itt) eltölteni a hegyen, érdekes lenyomatokat, növényeket lehet találni, amik elsőre fel sem tűnnének.

Azonban egyet ne feledjünk természetvédelmi terület, óvjuk védjük, semmilyen élőlény ne vigyünk el ne tépjük le a növényeket. Ne szemeteljünk. Ne rongáljuk az információs táblákat, mint az a kedves ember aki légpuskával céltáblának használta őket.
Kellemes kikapcsolódást.

megjegyzés:
Hétvégi programként Villányi illetve Harsányi szállásoknál is megszállhatunk.

kapcsolódó linkek:

Villányi templomhegy

Természetvédelmi parkok

Duna-Dráva Nemzeti Park

www.pbkik.hu/index.phpDuna-Dráva Nemzeti Park / túrák

VISSZA