FOLDAL  jdonsgok:

Norton Antivirus 2009 Gaming Edition+crack

Kresz_teszt_2009

Black Eyed Peas - The E.N.D - 2009 HipHop Vlogats - 2009.07.25

Vidm,szrakoztat,
informcis zmlap.

ingyenes letlts+
ingyenes aprhrdets

Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Mond!
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 

E-mail

lltsd beKezdlapnak! 

Login:
 
Jelsz:
 
 

 Szkefdi Guugel keres

Nyonj egy SNT

Villm sztr

 

Keresett sz

Tartalmaz
Pontosan
Kezdbetk

Angol-Magyar
Magyar-Angol
Nmet-Magyar
Magyar-Nmet
Computer Dictionary

 

Reklm

Ingyenes Hirdets . Net


Linkajnl

A legjobbweboldalak..

Europa Top 100

JoniPeti Topsite

Toplista • Toplist

OmariaTop

COOLTOP

Sokbolt.hu
Webshop - webruhz ingyen brkinek

Free Topsite

Linktr Centrum

TopSite.hu - A web legjobbjai.


Free TopSite

toplista


Banner-Paradies
Weblap toplista

NZYANG Toplista


starbug toplista

toplista
szoftver


Kattints ide!


TOP-TIZENHAROM






Dual Reklm Kft - Minden ami cges ajndk - Reklm ajndkok!

 
brzsny

A Brzsny fldrajzi helyzete

Az Ipoly foly termszetkzeli rtere600 km2  kiterjeds kzphegysg az szaknyugati-Krptok bels vulkni vezetnek legnyugatabbi tagja. Az Ipoly foly vlgye s a Ngrdi-medence fell, a viszonylag alacsonyabb relatv  magassg trsznekbl kiemelked,  srn tagolt hegyvidk tjhatrait tbb oldalrl is folyvizek rajzoljk meg. szakon a nagy rszt magyar-szlovk llamhatrt is alkot Ipoly foly, mg nyugaton a kanyarg folyvlgy felett emelked, egykori ntsteraszaibl kialakult, dombsgi jelleg hegylbi zna kpezi a hegysg hatrt. Dlen a Duna pratlan szpsg, hegyek kz szortott dunakanyari ttrses vlgye, mg keleten - a Cserht fel mr tmenetet jelent - Ngrdi-medence zrja le a brzsnyi hegyek hullmzst.  

A Brzsny fldtani felptse, fldtrtneti mltja

Az szaki-kzphegysg nyugati bstyjt jelent Brzsny, haznk harmadik legmagasabbra emelked, de viszonylag kis alapterlet hegysge. A meredek  gerincek, brcek, hegyoldalak, kis kiterjeds hegykzi (intramontn) medenck, illetve klnll kpok jellemezte vadregnyes tj, egy bonyolult fejlds svulkn egyttesnek maradvnya.
Budapesttl alig karnyjtsnyira rgta inaktv, de egykor heves kitrseket produkl vulkn alussza vmillis lmt. A nagy rszt termszetkzeli zrt erdllomnyokkal bortott hegyoldalak ma legmagasabbra a Csvnyos 938 mteres cscsban emelkednek. Ez a magassg azonban nem is sejteti az v tzmillikkal ezeltt majd j 500 mterrel magasabb kzponti tzhnyptmny eredeti mreteit. A tbb ciklus s vltozatos vulkni tevkenysg mr 14 milli ve befejezdtt, s az azta kitartan dolgoz kls erk (szl-, vz- s fagyerzi) mra felszabdalt domborzat vulkni romhegysgg puszttottk le e tjat.

.Vulknkalendrium.

s-Brzsny vulknszerkezet rekonstrukci Landsat rfelvtelenA hegysg els kitrstermkei az .n. Disjen-gyalla szerkezeti vonallal kettosztott aljzat fltt vtzmillik sorn ltrejtt ledkgyjt medencben rakdtak le. A mlysgi aljzat szaki rszt a felvidki Vepor-hegysghez tartoz ids, metamorf kpzdmnyek, dli rszt pedig, a Dunntli-kzphegysggel rokon karbontos kzetek ptik fel. Az erre teleplt ldkes kzetek (pl. klnfle tpus s sszettel agyagok, mrgk, kavicsrtegek, homokkvek) a ksbbi vulkni kitrstermkek fekjnek tekinthetek. Az egykor itt hullmzott seklyvz oligocn-miocn tengerek smaradvnyainak egyik legszebb trhza az Ipolyhoz kifut Honti-szakadk, melyben az arelis leblts (pl. csapadkvz) ltal kipreparlt kemnyebb agyagkpadok tbb centimter nagysg kagyl- s csigavzak tmegt trjk elnk.
A vulknossg lemeztektonikai htterben a trsg kontinens peremszeglyi mikrolemezekben val gazdagsga ll, illetve a Brzsnyt s vulkni trsait ltrehoz Eurpai-tbla eltt egykor hzd vkonyabb, ceni kregdarab dli irny albuksi folyamata. A tzhny tevkenysg - az alpi hegysgkpzds rszeknt - a krpt.pannon trsget kialakt lemeztredkek mozgsnak volt a kvetkezmnye. A mozgs a miocn eleje tjn fejezdtt be. A Brzsny trsge mr a mai helyn lehetett, amikor az igen aktv  s majd kt, kt s flmilli vig tart vulkanizmus (kb. 16 milli vvel ezeltt) megkezddtt.
A vulknossg legels termkei a felsznen is szemgyre vehetk, egyrszt a hegysg kls rszn emelked, 400-500 mter magas vonulatok kzeteinek termszetes feltrsaiban (pl.: Nagy-K-hegy, Nagy-vlgy, Kemence-vlgy) msrszt a krnykkn tallhat nmelyik patakbevgsban (pl.: Lesvlgy, Medve-vlgy, Mosoni-vlgy, Nmet-patak vlgye.) Az elsdleges kpzdmnyek alapjn rekonstrulhat, hogy a vulkni mkdst heves, robbansos kitrsek jellemeztk, melynek sorn a gyorsan kirl magmakamra beszakadt s nagy kiterjeds, krkrs perem mlyeds, kaldera keletkezett. Az utlagos tektonikai, szerkezeti mozgsok azonban megneheztik a kutatk szmra ezek pontos szmnak s helynek behatrolst. 
A Nagy-Galla vulkni lvakpjaA Dli- s a Nyugati-Brzsnyben a tj meghatroz felsznformi a kisebb, 400-600 mter magas vulkni kpok. Ezek legnagyobbrszt lvakzetekbl llnak,s az alapos kzettani vizsglatok egyrtelmen kimutattk, hogy elssorban kimlsi kzetek ptik fel e tjformkat. Ezek olyan vltozatos sszettel, eredetileg srn foly lvk voltak, amelyek meredeken feltornyosulva lvadmokat vagy dagadkpokat hoztak ltre. A lvadmok java rsze (pl.: Koppny- s Galla csoport, Csk-hegy) a flttelezett nagy kalderaperem krnykn jttek ltre. Ezrt e formk mg ott is, ahol a kaldera valsznleg a mlybe zkkent, az svulkn hajdani peremt jelezhetik (nyugaton a Hegyes-hegy, keleten a ngrdi Vr-hegy). A lvadmok keletkezsnek vge fel hidrotermlis tevkenysg ment vgbe, mely folyamathoz nemes- s sznesfm-rceseds kapcsoldott. Az egykor jelents mennyisg aranyat s ezstt - amelyekbl nyomnyi mennyisg mindmig megmaradt -, valamint az lomrcet fkpp a XIV. szzadban bnysztk. 1795-ben pedig Kitaibel Pl egy Nagybrzsny krnykrl szrmaz rcmintbl rta le a tellr nev elemet.
A vulkni mkds mlt zrakkordja a Magas-Brzsny felplse volt. Habr mr Cholnoky Jen is .egyetlen nagy vulkn romjrl. tett emltst, az tvenes vekben (kvetve az akkor elfogadott tnksdsi elmletet), a legtbben tagadtk az elsdleges vulkni formk ltt. Csak a hatvanas vek vgn Erdlyi Jnos, Pant Gbor, majd Pant Gyrgy eleventettk fel ezt a tzist. k a kzponti mlyedst "robbansos" vagy "beszakadsos" kalderaknt rtk le. Ksbb Balla Zoltn a kzponti udvart, mint egy "erzis krter" maradvnyt aposztroflta s magt az eredeti vulknt is rtegvulknknt rekonstrulta. Az jabb terepi paleovulkanolgiai kutatsok azonban mr lvadm-mkdsrl tesznek tanubizonysgot. E kutatsok alapjn mintegy 1400 mter magas, tbb kitrsi centrum dmegyttes alkotta vulkn krvonalazdik. A tbb krterbl kialakult dmegyttes  kzponti udvara mr a kitrs kzepette tgulhatott, .kaldersodhatott.. Ebben f szerep juthatott egy hatalmas lejtsszeomlsnak, amely a kaldera nyugati rszt (a mai Nagy-Pogny-hegy krnykt) lealacsonytotta.                         

(Kartson Dvid et al. kutatsai nyomn)                                                                              

A hegyvidk kistjai 

A Brzsny digitlis domborzati modelljeBrzsnyt  az eltr rtelmezs tjfldrajzi megkzeltsek hrom vagy ngy kistjra   osztjk fel, attl fggen, hogy nllan  kezelik-e, a vulkni kpokkal jellemzett Nyugati- vagy ms nven Dlnyugati-BrzsnytA hegyvidk kzponti rsze a Magas-Brzsny, melyet szakon a Kemence-patak, nyugaton az Ipoly foly vlgye, dlen a Hossz-vlgy-Kspallagi-medence-Szokolyai-medence vonal, keleten a Ngrdi-medence hatrol. A  legmarknsabb geomorfolgiai eleme, a 12 km hosszsg, Ny-DK, majd K-DNy-i irny fgerinc, mely a God-vrtl(574 m), a Csvnyoson(938 m), Nagy-Hideg-hegyen(864 m) t, a Nagy-Inc(826 m)-Kis-Inc (683 m) dl fel lealacsonyod impozns tmbjig tart. A Magas-Brzsny vulkni kalderjt trsel Csarna-patak szk vlgyt nyugatrl szinte bstyaknt ksri, a Kemence s Nagybrzsny kztt hzod, -D-i irny, 8 km hossz Nyugati-gerinc. Legmagasabb kiemelkedsei a Holl-k(685 m), a Vr-bkk(743 m), Lfar(726 m), s a Magyar-hegy(714 m). E kt gerincvonulat zrja kzre haznk egyetlen vulkni eredet kzphegysgi katlant, melynek meghatroz tjkpi eleme a fgerincbl, a Fekete-vlgy fel radilisan sszetart patakok vize ltal felszabdalt brcek s vlgyek sokasga. A Kemence-patak Ny-K-i irny vlgye vlasztja el a Kzponti-Brzsnytl, az attl szakra elterl szaki-Brzsnyt. E tj jellegzetes felsznalaktani formja a Kemence-patak s a Nagy-vlgyi-patak kztt hzd Hegyht vonulata, melynek jelentsebb kiemelkedsei a Lopona-f(545 m), a Bugyih(634 m), Oszlopf(600 m) s a Csurg-fejezet(617 m). A Nagy-vlgytl szakra,  az Ipoly fel fokozatosan lealacsonyod, ersen felszabdalt domborzat, kisebb  tszf. magassg hegyvonulatok jellemzik a tjat, melyek a Brzsny legkevsb bolygatott terletei kz tartoznak. A Magas-Brzsnytl a Szokolyai-, Kspallagi-, Mrainosztrai-medenck vlasztjk el a Dli-Brzsnyt, melyet nyugaton a Bszobi- s Medresz-patak vlgye, keleten a Katalin-vlgy mg dlen a Duna hatrol. Az alapveten kis tlag magassg terlet legimpoznsabb hegycscsai, a Szent-Mihly-hegy(484 m)-Hegyes-tet(482 m)  Dunakanyar fel meredeken mlybe zkken hegycsoportja. A Bszobi- s Medresz-patakok vlgytl nyugatra elterl, szakon a Hossz-vlgy, nyugaton az Ipoly foly vlgye s dlen a Duna ltal hatrolt Nyugati- vagy Dlnyugati-Brzsny, a pratlan s eltr jelleg tjkpi rtket jelent, nllan kiemelked vulkni kpok nyomn, megrdemeln a kln kistjbesorolst.A jelenleg rvnyes tjfldrajzi nomenklatra azonban a Dl-Brzsnyhz sorolja. E terlet legszebb hegycscsai a ketts kp Nagy-Galla(479 m), a Nagy-Koppny(549 m), illetve a Nagy-Sas-hegy (609 m)-Ss-hegy(584 m)-Kopasz-hegy(539 m) vonulat.   

ghajlat

 

gbe tr alkonyi gomolyfelhkA hegysg makroklimatikus viszonyai alapveten megegyeznek az szaki-kzphegysg magasra kiemelt tagozatainak (Mtra, Bkk, Zemplni-hegysg) ltalnos ghajlati alapvonsaival. A Krptok kzelsge, a relatv szaki fldrajzi helyzet, a tengerszint feletti magassg nvekedsvel cskken hmrskletek, a fagyzugos szk vlgyek, az uralkod szlirnynak kitett meredek gerincek stb., itt is a kzphegysgeinkre jellemz, haznk tlagos ghajlatnl hvsebb, csapadkosabb hegyvidki klmt eredmnyezik. A Brzsny sajtos domborzati viszonyaibl s elhelyezkedsbl ereden mindemellett csak e terletre vonatkoztathat, jellegzetes mezoklimatikus paramterekkel is rendelkezik. A hegyvidk zrtsgbl, a fotoszintetizl, nagy kiterjeds erdtakar mezoklmra gyakorolt helvon-ht hatsbl, a domborzati viszonyokbl, a tszf. magassgbl ereden, a terlet ves tlaghmrsklete 8-9 C, de a Csvnyos trsgben ez csak 6-6.5 C. A hegysg a krnyez jelentsen alacsonyabb tlagmagassg trsznekbl szigetszeren, hirtelen emelkedik ki. Nyugati-gerince s a 12 km-es fgerinc vonulat, az Ny-i uralkod szlirnyra nagyjbl merlegesen helyezkedik el, gy a nyugati irnyts, labilis, pratelt atlanti lgtmegek tjban emelkedik. Az orografikus (domborzati) okokbl magasba knyszertett nagy nedvessgtartalm lgtmegek nyomn a hegysg csapadkviszonyai a hazai tlagtl (kb. 600 mm) - pozitv irnyban - jelentsen eltrnek. A nyugati peremterletek ves tlaga 6-700 mm krl mozog, de kzponti terletein tlagosan 8-900 mm csapadk hullik. Egyes mediterrn ciklonokban gazdagabb vekben ez az rtk az 1000 mm-t is megkzeltheti a Csvnyos-Nagy-Hideg-hegy trsgben. A lehull ves csapadkmennyisg terleti megoszlsa nem egyenletes. Pl. a Magas-Brzsny kiugr rtkeivel szemben, a Ngrdi-medence fel nz keleti, hegylbi tjak vi tlaga 550-600 mm krl mozog. Megfelel idjrsi helyzetben, a nyri konvektv (felraml) csapadk (zporok-zivatarok) kialakulsban, szmuk gyakorisgban fontos szerepet jtszik a hegysget bort zrt erdtakar folyamatos vzgz prologtatsa. Ezrt gyakori jelensg a Brzsnyben, hogy prilisi htakar s jgtrsek nyomai a Csvnyosona ragyog tisztn indul reggel utn, a dli rkra mr gbetr gomolyfelhk kpzdnek a fgerinc felett. Az ves csapadkmennyisg jelents hnyada a tli idszakban szilrd formban hullik le. Az erdk vzhztartsban rendkvl fontos szerepe van a tli htakarnak. A korbbi tli idszakok egyenletesnek mondhat idjrsi paramterei (hvastagsg, havas napok szma, fagyos napok szma, tli napok szma stb.) ma mr jelentsen talakulban vannak.Elssorban a kiegyenslyozatlansg, a dinamikus, gyors idjrs vltozsok kvetkeztben, az egyes vek tli krlmnyei jelentsen eltrhetnek egymstl. Gyakoriak lettek a 500-550 m tszf. magassgban gyorsan lehull s megmarad nagy mennyisg havak, a vegyes halmazllapot csapadkok (havases, vizes h, nos es, jeges es, graupel), a gyorsan betr holvadsok, vagy a tartsan enyhe idszakokat kvet hidegbetrsek. Ezek mind jelents klimatikus terhelst rnak az erdllomnyra (pl. jgkrok, gallytrsek, talajcsuszamlsok stb.).

Vzrajz

A megradt Kemence-patakA hegyvidkre hull viszonylag bsgesnek tekinthet csapadkmennyisgnek ksznheten, a Brzsny ltalnos vzviszonyai alapveten kielgtnek mondhatak. A terlet vzrajzi (hidrogeogrfiai) centruma a legmagasabbra kiemelked Csvnyos tmbje, ahov a legjelentsebb vzhozam s hossszsg patakok s vlgyeik (pl. Kemence-patak, Fekete-patak, Szn-patak) htravgdnak. A hegysg felszni vzfolysaivulkanikus fldtani adottsgok s az ezzel jr tagolt felszn nyomn, ltalban rvidek s kis vzhozamak. Radsul az orszgos szinten is jelents arny erdbortottsg miatt az ves csapadksszeg , majd 60 %-t elprologtatja az erd. A vzfolysok nagy rsze nem a szp szmmal elfordul, de nagy rszt rendkvl ingadoz s csekly vzhozam rsvzforrsokbl, hanem a holvadsbl, a tartsabb idintervallum eszsek, nyri heves zporok, zivatarok csapadkbl tpllkozik. A patakok gyors s gyakran ltvnyos vzszintvltozsai a vulkanikus eredet kzetek - tredezettsgk ellenre - csekly vztereszt kpessgbl addik. A karsztos mszkhegysgekkel ellenttben a lehull csapadk nagy rsze nem szivrog el az anyakzet mlyebb rszeibe. A hegysg leghosszabb s legnagyobb vzhozam lland vzfolysa a Kemence-patak, (neve a szlv "kamenica" szbl ered s "kves medrt" jelent) a Csvnyos keleti oldalba vgdott vlgyfben felfakad forrsok vzbl szletik. A patak hoszza 25.6 km, teljes vzgyjt terlete 107 km2, tlagos vzhozama 294 l/sec. A hegysg geolgiai adottsgainak is ksznheten, sszesen 427 termszetesen feltr forrst Fagyos-kt forrsa a Magas-Brzsnybentartanak nyilvn a kataszterek. Ebbl mintegy 350 mondahat jelentsebb vzhozammal rendelkeznek. Ezeket hrom f tpusba sorolhatjuk: a hegylbi terletek ledkes kzeteibl feltr talajvzforrsok, a hegysgperem lealacsonyod oldalain kibukkan rtegforrsok, s a hegysg belsejben tallhat rsvzforrsok. (Ez utbbi tpus a Brzsny egyik kiemelt termszeti rtke, melynek teljes kr felmrst s adatbzisba illesztst Trsasgunk jelenleg is vgzi.) Az lland rsvzforrsok kzl mintegy 40 forrs 600 m tszf.-i magassgban fakad, mg a legmagasabban fekv forrst a Csvnyos keleti oldalban, 850-900 mterrel a tengerszint felett talljuk. A hegyvidken nincsenek termszetes eredet nagyobb llvizek. A bels terletekrl kilp patakokat a lanksod hegylbfelsznek kisebb ess vlgyeiben, nhny teleplsen mestersges gtakkal zrtk el, gy alaktva ki klnbz funkcik elltsra szolgl duzzasztott, mestersges tavakat. A nhny termszetes eredet, kisebb lptk llvz kzl - a nagyobb holvadsok s csapadkosabb peridusok idejn - a lefolystalan terleteken megjelen idszakos tavakat rdemes megemlteni. Ilyen tallhat  pl. a S-hegy s a Nagy-Sas-hegy kztti nyeregben, a Nagy-rten. Emellett fontos, de antropogn eredet vizes lhelyet jelentenek a vilghbors cselekmnyek nyomn kialakult n. "bombatlcsrek" is.            

A Brzsny lvilga

Erdrezervtumok az szaki-kzphegysgben (4. Pogny-Rzss)A Brzsny hegysg nagy rsze a hivatalos nvnyfldrajzi besorols alapjn - a Cserhttal s a Gdlli-dombvidkkel egytt - a Pannniai flratartomny szaki-kzphegysgi flravidknek, ngrdi flrajrsba (Neogradense) tartozik. Azonban a Dl-Brzsnyben (kb. Trkmez trsgben) fontos flravlaszt hatr hzdik, mely egyben a hegysg dli felt mr a Dunntli-kzphegysg flravidknek, Dunazug flrajrsba sorolja. A felsorolt tjak kzl a Brzsny emelkedik a legmagasabbra, gy ennl s szaki fldrajzi helyzetnl fogva, a kzeli rokonsg jeleit a Krptok vonulatval e tjegysg viseli leginkbb magn. Emiatt nvny- s llatvilga szmos rtkes, haznkban msutt alig tallhat ritkasggal dicsekedhet. Emellett mind a mai, mind nagyrszt a mltbli krltekint erdgazdlkodsnak ksznheten - az orszg tlagos viszonyaival szemben - jnhny helyen tallhatk termszetkzeli llapot, termszetszer, alig bolygatott erdllomnyok. A hegysg java rsze a Duna-Ipoly Nemzeti Park termszetvdelmi oltalma alatt ll, s egyben bszkesggel mondhatjuk, hogy itt tallhat haznk egyik erdrezervtuma is, a kzel 400 hektron elhelyezked Pogny-Rzss csoport.
A Kzponti-Brzsny cscsain s meredek oldal
 gerincein kisebb arnyban a magas kzphegysgekre jellemz montn bkksket, mg jelentsebb terleti kitejedsben szubmontn bkksket tallunk. A jgkorszak eltt is shonos bkk az szaki lejtkn akr a 3-400 m tszf. magassg hegylbakig is lehzdik. A dlies kitettsg oldalak hegylbain gyertynos-tlgyeseket, mg magasabban mr gyertynos-bkksket tallunk.A htbblettel rendelkez s megfelel talajadottsg rszeken mg a cseresek is felellik letfeltteleiket, mg a gyertyn a Magas-Brzsnyben ltalnos elegyfaknt csaknem mindentt elfordul.  Ezenkvl a mezo s mikroklimatikus hatsoktl, a talajtpusoktl fggen megjelennek a sziklai bkksk
, a juharral kevert szurdokerdk s a koprabb, seklyebb termrteg helyeken a krisek s hrsfafajok. Kln rtket jelentenek a bekeld szilikt sziklagyepek is. A patakvlgyekben gerligetek tallhatk, de ahol a vzviszonyok lehetv teszik forrslpok s a patakmenti vegetcik fajai sznestik a trsulsok mozaikos vilgt.
A bkksk alatti znban
tlgyes erdk
et tallunk, amelynek uralkod fafaja a kocsnytalan tlgy, melybe helyenknt trsuls szinten is nyomot hagy mrtkben elegyedik a gyertyn s a cser.
A Dl-Brzsny jellegezetes trsulsa az alig embermagassg fkbl ll, mgis ids kor n. karszt-bokorerd, amelyben az alacsony termet molyhos tlgy s virgos kris az alapvet llomnyalkot  fafaj.
Sznyoglb bibircsvirg az de hegyi kaszlk kosbor fajaA fenti - korntsem teljesessgre trekv - felsorols trsulsokban szmos vdett, s orszgos viszonylatban is ritka lgyszr nvnyfaj tall otthonra. Ezek kzl
kiemelked pl. a haznkban csak kt helyen l havasi varzslf, a krpti-pannon bennszltt magyar khr, vagy a sziromlevelei helyett a csszeleveleinek vltozatos sznvel .hdt. pirosl hunyor. E kt utbbi nvny itt ri el elterjedsnek (szak)nyugati hatrt. Ugyancsak kiemelked bennszltt ritkasg a Dl-Brzsnyben l magyarfldi husng is, amely a megkzelthetetlen sziklagyepek ernys nvnye.
Az erdk koratavaszi bredsekor jelennek meg - sokszor rzkszerveinket gynyrkdtet tmegben - a feltn, ma mg a gyakorinak mondhat geofiton fajok, mint a vdett hvirg vagy az illatos keltikk. A ksbbiekben tallkozhatunk itt a szintn vdett, ersen mrgez apr cserjv tereblyesed farkasboroszlnnal vagy a srga virgairl kzismert kankalinokkal is. A nyri erdk rdekessge a szintn vdett, nagy termet, feltn . s nevbl addan - jellegzetes virgokat mutat turbnliliom. Virgban pompz szi kikericsA nyr s sz jellemz erdei nvnyei az orchidek, amelyek trpusi rokonaikkal ellenttben ltalban kis termetek s a talajszinten tallhatk. Leggyakoribb kpviselik a kosborok s a madrsisakok.
Az szi gyepekben tallhatk meg a trnicsok, amelyek kk sznrnyalata - e nvnyek tudomnyos neve  a gentiana rvn - kln nevet kapott. Ez az encinkk. A Szent-Lszl trnics s a kornis trnics dbb, mg a Brzsnyben csak egy helyen tallhat osztrk vagy csinos trnicska szrazabb gyepekben fordul el. s termszetesen nem feledkezhetnk el az sz jellegzetes hirnkrl, a bolygatott hegyi rtek s kaszlk tmegesebben virt vdett kessgrl, az szi kikericsrl sem. 

A termszetkzeli, vltozatos s sok helytt zavartalannak mondhat lhelyek magukban hordozzk az llatvilg soksznsgt is.
Havasi cincrek korhad farnknAz zeltlbakat tekintve elsknt a nagy test fajok, mint a sznezetben is feltn, bkkskhz ktd rovarok, mint a havasi cincr, vagy ppen a korhad faanyagban bvelked tlgyeseket kedvel szarvasbogr s orrszarvbogr, illetleg a nappali lepkk, mint az utakon gyakran elnk repl nappali pvaszem vagy az irizl szrny sznjtsz lepke keltenek feltnst.
A peteraks szempontjbl a zrt erdk aljn l keltikkhez, m felntt letmdjban mr a napfnyes tisztsokhoz ktd kis apoll-lepke orszgos hr llomnya l a Brzsnyben.
A tiszta vz, termszetes llapot hegyi patakok bioindiktora a kvi rk, amely rendkvl rzkeny a klnbz vzszennyez anyagokra. Ugyancsak ilyen vizeket kedvel a fokozottan vdett, krpt-medencei bennszltt magyar mrna. E halfaj tudomnyos nevben a hres termszetkutat Petnyi Jnos Salamonnak lltottak emlket. Emltst rdemelnek mg a brzsnyi halfauna tovbbi jeles tagjai is, gy a vdett frge cselle, fenkjr kll s kvicsk is.
letk egy rsze sorn szintn vzhez ktdnek a ktltek is, amelyek kzl leginkbb az erdei bka s nedves, ess idben mutatkoz, fekete brn srga foltokat (valamint mrgez vladkot) visel foltos szalamandra kerlhet elnk. A hllk osztlyt a tekintlyes mretre megnv erdei sikl, s a kgykkal gyakorta sszekevert lbatlan gyk kpviseli .
Fontos megjegyezni, hogy a Brzsnyben s tgabb krnykn nem l mgeskgy; valamint j tudni, hogy haznkban az sszes ktlt s hll vdett . azaz hborgatsuk, netn elpuszttsuk trvnybe tkz cselekedet!
A hegysg madrvilga szintn szmos montn elemmel dicskedhet, melyek kzl az egyik legnagyobb rtket az erdgazdlkods mikntjt is jelz faj, a fokozottan vdett fehrht fakopncs jelenti. Ez a harkly specilis letmdja s tpllkozsa okn ktdik a termszetes llapotokat mutat bkkskhz, de kedveli a korhad fkban bvelked tlgyeseket is. Mindenennek alapjn nem vletlen, hogy Magyarorszgon az egyik legersebb llomnya pp a Brzsnyben l.
Tavasztl kezdve az nekesmadarak szmos faja hirdeti jelenltt a kznsgesnek mondhat erdei pintytl kezdve ritkbbnak mondhat bajszos srmnyon t a mr csak igazi hozzrtk ltal szrevehet, rejtett letmd kis lgykapig.
Ha a hegyek felett ragadozmadat ltunk keringeni, szinte biztos, hogy egerszlyvvel van dolgunk. Szerencsre ma mg nem ritka a fldi darzs- s mhfajok lpn l darzslyv sem. Az igazi fltett madrritkasgok, mint a parlagi sas, a kerecsen- s a vndorslyom azonban mr csak egy-kt prban fszkelnek a Brzsny terletn, gy tvcsvnk ltmezjbe kerlsk csak a kivteles szerencsnek ksznhet, csakgy mint az erdkben fontos kolgiai szerepet betlt ragadoz emlsk kz sorolhat hiz s vadmacska megpillantsa.
A nagytest emlskkel val tallkozs eslyt gy legfkpp a vadszhat vadfajok, azon bell is a nappali letmd z s muflon adja meg, mivel a legtbb terleten emberi jelenlt llandsulsa okn a gmszarvas s a vaddiszn inkbb jszakai letmdra trt t. Ugyanakkor termszetesen a koraszi erdk nem nlklzik a szarvasbgs hangjainak felvonultatst sem, csakgy mint a vad jelenltnek egyb nyomait (trsok, fekvsek, hullatk, stb.). Jtszadoz klyk rkkA kisemlsk kzl az erdei egerek mellett a bregerek, azaz a denevrek rdemelnek felttlen emltst, hiszen a hazai fajok szinte mindegyike elfordul a hegysgben vagy kzvetlen krnykn. Az erds terleteken termszetesen elssorban a barlanglak s az odlak fajok elfordulsai s llomnyai szmottevek. E fajok krbe sorolhat a fokozottan vdett patksdenevrek mellett a nagyfl- s a csonkafl denevr, valamint a pisze denevr is. Ugyanakkor mivel a vulkni alapkzet miatt a Brzsnyre nem jellemzk a barlangok, a denevrek tli szllsra az itteni csekly szm bnyavgat mellett a kzeli Naszly-hegy kivl adottsg barlangjait hasznljk.

A Brzsny trtnelmi rtkei

A termszeti rtkek mellett fontos kiemelni a trtnelmi rtkeket is, ugyanis szmos vr tallhat a krnyken, mint pl.: Drgely vra, Hont vra, az Ipolydamsdi vr, a Ngrdi vr s mg sorolhatnnk.
A Szobon tallhat Brzsny Mzeum tovbbi rdekessgekkel szolgl a rgszet, a nprajz s a termszettudomny tern: a folyamatosan bvl gyjtemny tbb mint 24 ezer trgyat lel fel. Az jkkortl a trk idkig nyerhetnk bepillantst Szob s a krnyez falvak trtnetben az 1960-ban megnylt lland killts rgszeti rszn bell.
A kis hegyi falvak, gy Nagybrzsny szintn bvelkednek ltnivalkban. Itt tallhat a XII. szzadban plt Szent Istvn templom, melyet az egyik legszebb rpd-kori falusi templomknt tartanak szmon, valamint az 1700-as vekben plt bnysz templom. Ugyancsak rdemes felkeresni a XIX. szzadi vzimalmot, amelynek laptjait a Brzsny-patak vize forgatja, s ahol a malomipar trtnett bemutat killts kapott helyet.
Ltogatsunkat tovbb sznestheti a Zebegnyben tallhat Trianoni emlkm s a Sznyi Istvn Emlkmzeum felkeresse is.
Nem hagyhat ki Mrianosztra sem a helyi nevezetessgek sorbl, ahol a hres Magyarok Nagyasszonya bcsjrhely jlius s december els htvgjn, valamint szeptember elejn vrja a zarndokokat.

VISSZA

 

Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU