A szerz� k�r�s�t tiszteletben tartva,

a k�nyv – a vil�gon minden�tt – cenz�r�zatlanul jelenik meg.

A Kiad� nem felt�tlen�l �rt egyet a szerz� v�lem�ny�vel.

Hungarian edition � Sweetwater Publisher Establishment, 2003

Cover design � Sweetwater Publisher Establishment, 2003

"Elk�peszt�, hogy gy�ztem, pedig a b�ke, a prosperit�s �s a folyamatoss�g ellen�ben indultam."

GEORGE W. BUSH 2001. J�NIUS 14-�N

G�RAN PERSSON SV�D MINISZTERELN�KKEL BESZ�LGETETT, NEM TUDVA, HOGY SZAVAIT EGY TELEV�ZI�S KAMERA VESZI

��������������������������������� A szerz�r�l

Sokak szerint az eg�sz 2000. november 7-�nek �jszak�j�n kezd�d�tt, amikor Jeb Bush meglepte fiv�r�t, az ifjabbik George-ot egy korai kar�csonyi aj�nd�kkal – Florida �llammal.

M�sok viszont, akikre r�mosolygott a szerencse, �gy tartj�k, hogy a fordul�pont akkor k�vetkezett be, amikor a Dow[1] majdnem h�sz �v legnagyobb �vi vesztes�g�t k�nyvelhette el.

A t�bbs�g sz�m�ra az adta meg a kegyelemd�f�st, amikor k�z�lt�k, hogy a Pl�t� m�r nem is bolyg�, az �ltalunk ismert �let pedig oly t�voli, mint az �j eln�k �res tekintete.

B�rmikor is k�vetkezett be a teljes �sszeoml�s pillanata, m�r nem sz�m�t. Mi, amerikaiak m�r tudjuk: valaki kih�zta a dug�t a konnektorb�l, �s v�get vetett az �jszak�ba ny�l� partinak. Amerikai �vsz�zad? Ennek v�ge. Legyetek �dv�z�lve a lid�rcnyom�s 21. �vsz�zad�ban!

Egy senki �ltal meg nem v�lasztott eln�k �l a Feh�r H�zban. Kaliforni�ban annyi elektromos �ram sincs, hogy megp�rgesse a turmixg�pet vagy kiv�gezze az el�t�lteket.

Olcs�bb, ha post�n adod fel magad a belv�rosba, mint ha odahajtasz.

Oroszorsz�g �s K�na �j paktumot �rt al� – pont akkor, amikor felsz�moltuk az utols� atombunker�nket is.

A dot-com r�szv�nyek fr�szt-com r�szv�nyekk� v�ltak[2], a NASDAQ[3] olyan biztos nyeres�get k�n�lt, mint egy vacak p�kerj�tszma Reno h�ts� termeiben.

Az elm�lt k�t �vben sz�nt meg a legt�bb munkahely, legal�bbis az�ta, hogy a Reagan-korszak lepuszt�totta az orsz�got.

Nagyobb es�llyel randev�zhatsz Katherine Harrisszel[4] vagy Tom DeLayjel[5], mint hogy el�rd az �szaknyugati csatlakoz�st Detroitban egy sz�p napos d�lel�tt.

Mit mondasz? Hogy besz�lni akarsz egy emberi l�nnyel az "�gyf�lszolg�latn�l"? Ha-ha-ha! Nyomd meg a n�gyes gombot, �s elpusszantottad az eg�sz napodat.

De h�t nem vagy te szerencs�s? K�t munkahelyed is van, mint a feles�gednek, �s m�g ott a kis Jimmy is, aki a McDonald'sn�l talpal, �gy azt�n megengedheted magadnak az �j h�zat a f�kkal szeg�lyezett utc�ban, csinosan ny�rt gyeppel �s helyes kis feh�rre kent l�cker�t�ssel… �s odas�ss, j�n Bl�ki, hogy �dv�z�lje a felhajt�ra be�ll� nagypapit! Sz�val, a j�v� h�napban kifizeted a di�khitel utols� r�szlet�t, amit az elm�lt h�sz �vben t�rlesztett�l, de akkor a c�ged HIRTELEN k�zli, hogy �tk�lt�zik Mexik�ba – n�lk�led! A feles�geddel tudatj�k, hogy nincs r� sz�ks�g, mert az �j hum�npolitikai tan�csad� szerint egy ember is k�nnyed�n elv�gezheti h�rom m�sik munk�j�t. Jimmy valami ismeretlen betegs�ggel �ll�t haza, mert felzab�lt valami McNuggetet, �s az eg�szs�gbiztos�t�d k�zli, hogy nem fizeti ugyan a m�t�tj�t, de boldogan v�llalj�k ambul�ns kezel�s�t, ha hetente k�tszer Tijuan�ba aut�zol, mert most �p�tettek ott egy �j ambul�ns klinik�t, �ppen a hat�r t�loldal�n, h�la a szabadkereskedelemnek, amely felel�s is meg nem is az�rt a giliszt��rt, amelyet a f�lig megzab�lt McNuggetben tal�ltak. �, bocs�nat, a p�nzbeszed� �ppen most telefon�lt, visszak�rik az �j Celic�dat, mert elmulasztott�l egy r�szfizet�st! H�, ha m�r Tijuan�ba m�sz, �s leteszed Jimmyt, akkor ott az utca v�g�n m�g k�rheted a r�gi munk�dat, ott vannak a r�gi t�rsak is egy mell�k�p�letben, reggelire mindig kapnak egy burrit�t ingyen, amikor hajnali �tkor munk�ba j�nnek.

Bocs�nat, tal�n �lmodom, de nem n�ztek ki jobban a dolgok ak�r m�g egy �vvel ezel�tt is? Nem arr�l volt sz�, hogy a t�rt�nelem legnagyobb gazdas�gi fejl�d�s�t fogjuk megtapasztalni? Nem �gy volt, hogy a korm�ny v�get vet �tven�t �v hi�nygazd�lkod�s�nak? Nem azzal dicsekedett, hogy �ppen el�g k�szp�nzt�bblete van Amerika �sszes �rtj�nak, h�dj�nak �s rossz fog�nak rendbet�tel�re? A leveg�- �s v�zszennyez�si mutat�k �vtizedek �ta a legalacsonyabban �lltak, a b�n�z�s als� rekordot d�nt�tt, a tizen�ves terhess�g szinte megsz�nt, �s t�bb gyerek v�gzett a k�z�piskol�kban �s az egyetemeken, mint b�rmikor. Az id�s emberek tov�bb �ltek, 12 centes percd�jjal h�vhattad Katmandut, az internet pedig egyre szorosabban f�zte �ssze a vil�got (eltekintve az elektromoss�g n�lk�l �l� k�tmilli�rdt�l). A palesztinok egy�tt kenyereztek az izraeliekkel, �szak-�rorsz�gban megosztoztak kors� s�r�k�n a katolikusok �s a protest�nsok. Igen, kezdett javulni az �let�nk – �s ezt mindannyian �rezt�k is. Az emberek bar�ts�gosabbak voltak, az idegenek megmondt�k a pontos id�t az utc�n, az ad�hivatal k�nnyebb k�rd�seket tett fel, teh�t t�bb milliomosunk is lehetett.

�s akkor valami t�rt�nt!

A befektet�k milli�kat vesztettek a t�zsd�n. T�z �v �ta el�sz�r emelkedett a b�n�z�s. Az egekig sz�k�tt a munkan�lk�lis�g. Elt�ntek a sz�nr�l olyan amerikai jelk�pek, mint a Montgomery Ward[6] �s a TWA[7]. V�ratlanul 2,5 milli� hord� olaj sz�k�ben lett�nk – naponta! Az izraeliek �jra �ld�sni kezdt�k a palesztinokat, a palesztinok pedig viszonozt�k a sz�vess�get. 2001 k�zep�re harminch�t orsz�g h�bor�zott a vil�gban. K�na lett az �j ellens�g�nk – megint. Az ENSZ kir�gott benn�nket az Emberi Jogi Bizotts�gb�l, az Eur�pai Uni� pedig az�rt t�madott minket, mert egyoldal�an megs�rtett�k az ABM-szerz�d�st[8], �s visszat�rt�nk a csillagh�bor�hoz. �tkozottul neh�z volt egy j� filmet tal�lni. Milli�k szoktak le a kereskedelmi telev�zi�kr�l, �s hi�ba kapcsoltad be b�rmelyik r�di�ad�t, mind egyform�n sz�lt – szarul.

R�viden: egy csap�sra minden bed�gl�tt. Legyen sz� ak�r az ingatag gazdas�gr�l, az akadoz� energiaell�t�sr�l, a tovat�n� vil�gb�k�r�l, a munkahelyek bizonytalans�g�r�l, az eg�szs�g�gyi ell�t�s hi�ny�r�l, vagy csak a haszn�lhatatlan szavaz�c�dul�kr�l, amelyekkel eln�k�t kellett v�lasztani, az amerikaiak z�me vil�gosan l�tta, hogy semmi sem m�k�dik. A Firestone abroncsok bekrep�ltak, a rajtuk gurul� Ford Explorerek szint�n[9]. A seg�lyh�v� sz�mok nem m�k�dnek. A mobilok nem m�k�dnek, de ha m�gis, akkor az asztalod mellett, ahol �ppen vacsor�zni pr�b�lsz, egy seggfej vitatkozik a t�zsde�gyn�k�vel.

A v�laszt�s szabads�ga a m�lt�. M�r csak hat m�diav�llalkoz�sunk, hat l�git�rsas�gunk, k�t �s f�l aut�gy�rt�nk �s egy r�di�birodalmunk maradt. B�rmire van sz�ks�ged, ott a WalMart[10]. K�t olyan politikai p�rt k�z�l v�laszthatsz, amelyek egyform�n besz�lnek, egyform�n szavaznak, �s ugyanazok a gazdag adom�nyoz�k p�nzelik �ket. V�laszthatsz: viseled az unalmas pasztellsz�neket, �s befogod a sz�d, vagy felveszel egy Marilyn Manson-trik�t, �s kir�gatod magad a sulib�l. Britney vagy Christina[11], WB[12] vagy UPN[13], Florida vagy Texas – emberek, egy fikarcnyi k�l�nbs�g sincs k�z�tt�k! Mind egy �s ugyanaz, t�kmindegy, t�kmindegy, t�kmindegy…

Hogyan t�rt�nt? H�rom r�vidke sz� elmondja.

H�lye Feh�r Ember.

Gondold csak el: a Bush fi�k a papa politikusi elm�j�nek csek�ly �r�k�t (hogy azt ne mondjam, karizm�j�t) vett�k �t, �s azt m�g v�konyabban kent�k sz�t egym�s k�z�tt. Bush, hogy feltuningolja mag�t, �jra el�h�zta Dick Cheneyt[14], Donald Rumsfeldet[15], Spencer Abrahamet[16] �s a t�bbi kiv�nhedt fecseg�t. A Fortune 500[17] �gyvezet� igazgat�i, a Hollywood �s az �tsz�z t�v�csatorna m�g�tt �ll� nagymen�k, �s a pokolba, m�g �tlag Joe is, l�tva �j aut�j�n a matric�t, miszerint csak tizen�t gallont fogyaszt, felki�lt: "nem is rossz!", mik�zben feje f�l�tt sz�tny�lik az �zonpajzs.

Err�l van sz�, az eg�sz bolyg�t lerohanj�k – de �n tudom, hogy a F�ld visszav�g. Egy febru�ri napon Chicag�ban a h�m�rs�klet 21 fokra emelkedett. H�t ez �ri�si, sikongattak az emberek. R�vid ujj� ingben m�szk�lt mindenki, a Michigan-t� partja tele volt napoz�kkal. Im�dom ezt az id�t, csacsogta egy h�lgy az utc�n.

Im�dja? Hadd k�rdezzem m�r meg, ha �jf�lkor hirtelen felk�l a nap, mondan�d-e, hogy �, h�t nem csod�latos? Im�dom! T�bb napf�nyt!

H�t persze hogy nem. �gy becsin�ln�l, mint m�g soha. �r�lten sikongatn�l, hogy elszabadult a F�ld a p�ly�j�r�l, �s m�sodpercenk�nt milli�m�rf�ldes sebess�ggel zuhan a Napba. K�tlem, hogy b�rki is a partra rohanna, hogy elkapjon n�h�ny plusznapsugarat. Persze nem kell mindj�rt a legrosszabbra gondolni. Tal�n csak valaki ezer robban�t�ltetet l�tt ki Milwaukee-ra, ez�rt l�tszik olyan nagy f�nyess�g �szakon, ahogy a nukle�ris maghasad�s k�lcs�nhat�sba l�p a bedeszk�zott ablak�, �zemen k�v�li szeszgy�rakkal.

Mi a csod��rt gondoljuk, hogy kit�r� �r�mmel kell fogadnunk a 21 fokos meleget az �v leghidegebb hav�ban, Amerika egyik leghidegebb v�ros�ban? Ink�bb azonnali cselekv�st kellene k�veteln�nk k�pvisel�inkt�l, �s gyors megb�ntet�s�t mindazoknak, akik felel�sek a kl�mav�ltoz�s�rt. Emberek, ez �gy nincs rendben: valami rettenetesen elromlott. �s ha nekem nem hisztek, k�rdezz�tek meg a halott, fert�z�tt tehenet, mik�zben h�sa �lvezet�be mer�lt�k egy els� oszt�ly� helyen.

De ne agg�djuk F�ldany�nk�rt! T�l�lt � m�r sokkal nehezebb id�ket is. Hagyjuk ezt a k�rnyezetv�d�kre, legyenek nekik �lmatlan �jszak�ik, nek�nk �tkozottul sok dolgunk van a p�nzcsin�l�ssal.

Ah, a p�nz. A siker �desk�s b�ze.

P�r �vvel ezel�tt egy pasassal besz�lgettem egy b�rban, �s kider�lt r�la, hogy t�zsde�gyn�k. A befektet�seimr�l k�rdezgetett, mire mondtam neki, hogy egyetlen r�szv�nyem sincs. Meg volt d�bbenve.

– �gy �rti, hogy nincs portf�li�ja, ahol a p�nz�t tartja?

– Nem tartom j� �tletnek, hogy a p�nzt portf�li�kban tartsuk – mondtam –, de m�g p�nzt�rc�ban vagy a matrac alatt sem. Azt a keveset, amit meg tudok takar�tani, egy bank nev� helyre teszem, ahol, r�gim�di kifejez�ssel �lve, takar�ksz�ml�m van.

Egy�ltal�n nem volt feldobva.

– Saj�t mag�val sz�r ki – mondta. – R�ad�sul felel�tlen is. Olvastam valahol, hogy az els� filmje sz�p kis �sszeget hozott, �gy van? Tudja, mennyi p�nze lenne ma, ha azt t�z �vvel ezel�tt befekteti a t�zsd�n? Tal�n harminc mill�ja.

Harmincmilli�? Doll�rban? Ennyim lehetne? Auuuhhh! Min j�r az eszem?

Hirtelen h�nyingerem lett, olyan �rz�sem t�madt, hogy az elveim, a hitem mindj�rt a cip�m�n v�gzi. Kimentettem magam, �s t�voztam.

A t�zsde�gyn�k nem sokkal ez ut�n megszerezte a c�memet, �s k�ld�zgetni kezdte a heti piaci adatokat �s egy�b t�j�koztat�kat, abban a rem�nyben, hogy �tadom neki a gyermekem iskolai p�nzalapj�t, amivel elj�tszadozhat az �vezetben, vagyis a Wall Streeten.

V�g�l a befektet�si lehet�s�gek sz�r�lapjai elmaradtak. Az elm�lt m�sf�l �vben a Microsoft 120 doll�rr�l 40-re zuhant, a Pets.com[18], valamint csatolt kis babar�szv�nyei a babamennyorsz�gba mentek. A NASDAQ �rt�k�nek csaknem 40 sz�zal�k�t vesz�tette el, az �r�lt piaci j�t�kba becsalogatott �s kis megtakar�t�saikat kock�ra tev� �tlag amerikaiak pedig milli�rdokat vesz�tettek. F�stbe mentek a korai nyugd�jr�l sz�v�getett tervek. Szerencs�snek mondhatja mag�t, akinek csak heti negyven �r�t kell dolgoznia, ha 82 �ves lesz, vagy ha cs�p�g a vizelete – b�rmelyik �llapot k�vetkezz�k is be el�bb.

Ez persze nem vonatkozik mindenkire. Csaknem 56 ezer �j milliomos van ebben az orsz�gban – bandit�k m�dj�ra csin�lt�k meg a szerencs�j�ket. Az�rt kereshettek sok p�nzt, mert csinos kezd�t�k�j�k volt, amit gazdag v�llalatokba fektettek; ezek a t�rsas�gok �gy gazdagodtak meg, hogy kir�gt�k a dolgoz�ikat, a szeg�ny orsz�gokban gyerekeket �s szeg�nyeket zs�km�nyoltak ki, �s �ri�si ad�kedvezm�nyeket kaptak. A moh�s�got m�r-m�r k�teless�gnek tartott�k. Annyira hat�sosan alak�tott�k ki a kapzsis�g �s a telhetetlens�g l�gk�r�t, hogy ezek a szavak m�r ki is mentek a divatb�l. Ma ezt sikernek h�vj�k. M�r senki sem tartja a moh�s�got cs�nya vagy erk�lcstelen dolognak; olyannyira be�p�lt az �let�nkbe, hogy amikor ez a texasi fazon moh�s�g�ban megkaparintotta az �ltala meg sem nyert v�laszt�sokat, f�lre�lltunk, �s hagytuk, hadd vigye – hiszen voltak�ppen nem is igaz�n moh� volt �, egyszer�en csak �gyes. A korporat�v mez�gazdas�gi �zemek tev�kenys�ge, amely kock�zatos genetikai m�veletekkel �tfazon�rozza a kukoricapelyhedet, az sem �r�lts�g vagy moh�s�g – hanem halad�s. A szomsz�dod sem moh�, ha a valaha konstru�lt legnagyobb v�rosi terepj�r�t akarja – csak a motor nyomat�k�t szeretn� n�velni!

A H�lye Feh�r V�rus olyan hat�kony, hogy m�g a Colin Powell[19], a Gale Norton[20]- �s a Condoleezza Ricez[21]-f�le imposztorokat is megfert�zte. �s gy�vas�got okozott, minden�tt �rz�kelhet�, b�n�t�, �ssznemzeti f�lelmet. Annyira �thatott benn�nket, hogy nem tudom, kigy�gyulunk-e bel�le valaha. Nagyon igyeksz�nk elfelejteni a pillanatot, amikor ez a kultur�lis fordulat el�rte a kritikus pontot, �s a gonosz er�i �tvett�k a hatalmat. Tudom, te is tudod, m�g a Brit Hume-hoz hasonl� idi�t�k is tiszt�ban vannak vele, mir�l van sz�. Arr�l az �tkozott ellopott v�laszt�sr�l. Ellopt�k, elt�r�tett�k, elrabolt�k, kit�pt�k az amerikai n�p kez�b�l �s sz�v�b�l. Egy�ltal�n nincs vita arr�l, hogy ki kapott t�bb szavazatot, �s alig f�r k�ts�g a floridai v�laszt�si tr�kk�kh�z. Ennek ellen�re d�lut�nonk�nt m�gsem a gy�ztest l�tjuk wiffle[22]-ballt j�tszani a Feh�r H�z d�li gyep�n.

Egy�ltal�n nem besz�l�nk a val�di bajokr�l – jussunk m�r t�l rajta, mondj�k –, de annak a harminchat napnak az esem�nyei nagyon megr�ztak benn�nket, kiszor�tott�k bel�l�nk a szuszt, �s er�sen megfek�dt�k nemzet�nk gyomr�t. B�natos pof�val k�borgunk, t�preng�nk, vajon id�vel javulhat-e a helyzet. Lesz-e munk�nk j�v�re? Mi lesz a nyugd�jalapunkkal? Besorolj�k-e a j�gkock�t is az �lelmiszerek k�z�?

Nem sz�m�tunk! Ezt a kem�ny leck�t kell megtanulni. �s m�g goromb�bb az a felismer�s, hogy mindaz, amit mondtak nek�nk – szavazzunk, tartsuk be a t�rv�nyt, a megfelel� kuk�ba dobjuk be a boros�veget –, az sem sz�m�t semmit. Ak�r le is eresztheted a f�gg�nyt, kih�zhatod a telefondug�t, mert t�red �s amerikai honfit�rsaidat jelent�ktelennek nyilv�n�tottak. Sajn�lattal �rtes�t�nk, hogy �llampolg�ri szolg�lataidra imm�r nem tartanak ig�nyt.

�rr� lett a z�rzavar, a nemzet csal�dotts�g�nak szeizmikus reng�sei m�r a talpunk alatt morajlanak. A morg�s nem csillapodik, hanem naponta er�s�dik. Nyolc h�nappal a V�laszt�sok ut�n, 2001 derek�n t�l a Fox k�zv�lem�ny-kutat�ja k�z�lte, hogy az amerikaiak k�zel 60 sz�zal�ka nem tette t�l mag�t azon, ahogyan Bush megszerezte a Feh�r H�zat – �s m�g mindig d�h�sek. Nem kev�s id� ez, �s m�g mindig ellens�ges indulattal viseltetnek vezet�j�k ir�nt. Ha az eff�le hangulat elszabadul, m�g a t�rt�nelem megv�ltoztat�s�ra is k�pes. Amerikaiak milli�i a politikai paletta minden r�sz�n bizonytalans�got, idegess�get, meging�st, talajveszt�st �szlelnek. A t�bbiek b�rt�nben vannak.

Az orsz�g sz�v�ben �ltal�nos az �rz�s, hogy az �llam haj�ja teljes g�zzel halad, de senki nincs a korm�nyker�kn�l; a korm�nyost senki sem jel�lte ki, � maga pedig bevallotta, hogy ittas vezet�.

A republik�nusok kem�ny magja er�sen rem�li, hogy Nagy Dick Cheney[23] t�l�l m�g legal�bb f�l tucat sz�vrohamot, �s kitart mindaddig, am�g fel�gyelete alatt mindent kifosztanak, feld�lnak Wichit�t�l nyugatra. Ek�zben � �s band�ja kett�z�tt er�fesz�t�ssel igyekszik megrontani a k�rnyezetet, az alkotm�nyt �s a tallahassee-i bizony�t�kokat, m�g a 2004-es v�laszt�sok el�tt.

Egy dologban bizonyos vagyok: elj�n a betegek kiszelekt�l�s�nak ideje. Az amerikaiak gyorsabban fogj�k lekapcsolni a korm�nyzatot �letben tart� g�peket, mintsem kimondhatn�d: Hal�loszt� Jack Kevorkian[24].

Sz�val el�g legyen a k�rnyezetpuszt�t�sb�l, Ms. Norton – a minap hallottam, hogy �jra n�nek a f�k! El a bomb�kkal Mr. Rumsfeld �s Powell t�bornok, mindannyian azt szeretn�nk, ha ink�bb �rdemrendeket t�z�getn�nek. H�zzon el, Mr. Abraham – semmi perc alatt a Grosse Pointe Yacht Club[25] el� parkoljuk le az �sszes benzinzab�l� d�g�t!

Hamarosan – a j� vermonti Szent Jeffords[26]-hoz hasonl�an – az elef�ntok a v�zbe ugr�lnak a s�llyed� haj�r�l. Mi pedig a sz�kben h�trad�lve �lvezz�k az el�ad�st, �s azon t�rj�k a fej�nket, hogy mib�l fizess�k ki a k�vetkez� havi h�zb�rt, �s hov� b�jjunk el Antonin Scalia[27] janu�ri hideg es�k�nt r�nk z�poroz� maradv�nyai el�l. H�, a fen�be is, v�rjunk csak! Janu�rban nem szabad, hogy essen az es�!

Dagad a p�nik. A m�dia ugyan elfordulhat, ha akar, a nagyokosok pedig pr�b�lhatj�k elhitetni a hazugs�gaikat, de amerikaiak milli�it nem lehet �tverni. A t�zsde nem egyszer�en term�szetes ciklus�t �li. Nincs semmi j� a genetikailag feljav�tott marhah�sban. A bank nem akar veled egy�ttm�k�dve seg�teni, hogy ledolgozd a h�tral�kodat. A k�belt�v�s szerel� nem j�n reggel nyolc �s d�lut�n n�gy k�z�tt – semmikor sem j�n. �t�l cettig baroms�g az eg�sz, �s min�l hamarabb r�j�nnek, hogy a nyomukban vagyunk, ann�l gyorsabban kapjuk vissza orsz�gunkat.

Ma elvittem az egy�ves kocsimat – alig n�gyezer m�rf�ld van benne – a szervizbe, ahhoz a keresked�h�z, ahol vettem. Mi�rt? Mert minden m�sodik alkalommal egyszer�en nem indul. Kicser�ltem az �nind�t�t, az akkumul�tort, a biztos�t�kot, a komputercsipet, de nem siker�lt megoldani a probl�m�t.

Elmondtam mindezt a szerviz vezet�j�nek.

Les�jt� pillant�st vetett r�m.

– �, ezek az �j Bogarak! Csak akkor indulnak be, ha mindennap haszn�lj�k �ket.

Biztos voltam benne, hogy �n �rtettem rosszul, hiszen � t�k�letes angols�ggal besz�lt. Megint megk�rdeztem, hogy mi a gond.

– Figyeljen ide – mondta, �s sajn�lkozva gesztikul�lt –, ezeket a Volkswageneket sz�m�t�g�p vez�rli. Ha az nem �szlel aktivit�st, azaz maga nem ind�tja be �s vezeti az aut�t mindennap, akkor azt felt�telezi, hogy az akkumul�tor kif�jt, vagy valami m�s baj van, �s egyszer�en blokkolja az eg�sz kocsit. Nincs r� m�d, hogy valaki legal�bb naponta egyszer beind�tsa?

Nem tudtam mit mondani. Ha nem ind�tod be mindennap az aut�t, akkor annak v�ge. Tal�n 1901-et �runk? �n vagyok t�n pimasz, mert elv�rom, hogy a h�szezer doll�ros Bog�r mindig beinduljon, amikor beteszem a slusszkulcsot? Nincs manaps�g a vil�gon t�ls�gosan sok bizonyoss�g. A nap m�g mindig nyugaton nyugszik, a p�pa megtartja az �jf�li mis�t kar�csonykor, Strom Thurmond[28] pedig mindig �letre kel, ha akad a k�zel�ben letapizhat� ex-First Lady. �n viszont hitb�li �gyeimben legal�bb egy utols� t�telhez ragaszkodom: egy vadonat�j aut� mindig beindul, �s pont.

– Hozz�m hasonl�an gondolkodik a vev�k 95 sz�zal�ka, akiknek eladt�k az �j Bogarakat – mondtam. – Manhattanben lakom. Ismer b�rkit Manhattanben, aki naponta be�l az aut�j�ba?

– �rtem �n, uram. Ebben a v�rosban senki nincs, aki minden nap aut�zna. Metr�znak! Nem tudom, mi�rt �rulj�k egy�ltal�n a v�rosban azt a kocsit. Val�ban sz�gyen. Megpr�b�lt m�r �rni a Volkswagennek? Nem akad egy k�ly�k a k�rny�ken, aki mindennap p�r percre beind�tan�? – k�rdezte.

�gyhogy itt �llok megf�r�dve egy aut�val, amelyik nem m�k�dik, egy orsz�ggal, ahol minden elromlott, �s az orsz�g minden f�rfi�ja, n�je �s gyermeke csak �nmag�val t�r�dik. A leggazdagabbak �lik t�l – nincs t�bb ment�cs�nak.

Pedig kell lennie valamilyen ki�tnak…

Az al�bbi �zenet valahonnan �szak Amerik�b�l �rkezett, az ENSZ-er�k 2001. janu�r 9-�n 06.00 �rakor r�gz�tett�k:

Az Amerikai Egyes�lt �llamok polg�ra vagyok. Korm�nyunkat megbuktatt�k. V�lasztott eln�k�nket sz�m�zt�k. Martinispoharakkal hadon�sz�, madzag nyakkend�s feh�r emberek sz�llt�k meg nemzet�nk f�v�ros�t.

Ostrom alatt �llunk. Mi vagyunk az Egyes�lt �llamok sz�m�z�tt korm�nya.

Nem vagyunk kevesen. Csapatunk t�bb mint 154 milli� feln�ttet �s 80 milli� gyermeket sz�ml�l. Ez a 234 milli� ember nem szavazott az �nmag�t a hatalomba �ltet� korm�nyra, teh�t az nem is k�pvisel benn�nket.

Az Egyes�lt �llamok v�lasztott eln�ke Al Gore. T�bb mint 539 898 szavazattal kapott t�bbet George W. Bushn�l. Most m�gsem � �cs�r�g az Ov�lis Irod�ban. Ehelyett c�ltalanul �s dologtalanul k�dorog, �s csak akkor bukkan fel, ha di�kokat kell kioktatnia, vagy s�tivel t�lti fel a k�szleteit.

Al Gore gy�z�tt, a Sz�m�z�tt Eln�k. Sok�ig �ljen az eln�k, Albert������� G�������re!

H�t akkor ki az, aki bek�lt�z�tt a Pennsylvania Avenue 1600.[29]-ba? Majd �n megmondom: George W. Bush, az Egyes�lt �llamok "eln�ke". A Tolvajok Fejedelme.

A r�gi sz�p id�kben a politikusok m�g kiv�rt�k, am�g hivatalt kaptak, �s csak az ut�n hibbantak meg. � viszont m�r k�szen �rkezett. Most pedig sz�vets�gi ter�leten bitangol, �nk�nyes lak�s�foglal� az Ov�lis Irod�ban. Ha ezt a t�rt�netet �gy mes�lem el, hogy azt mondom, mindez Guatemal�ban t�rt�nt, egy szempillant�s alatt mindenki elhiszi. De ezt a puccsot amerikai z�szl�ba csomagolt�k, piros-feh�r-k�kben szerv�rozt�k, ez�rt a b�n�s�k azt hiszik, hogy meg�szhatj�k.

A t�szul ejtett 234 milli� amerikai nev�ben felk�rtem a NATO-t, hogy tegye azt, amit Boszni�ban �s Koszov�ban csin�lt, vagy amit Amerika tett Haitin, illetve Lee Marvin A piszkos tizenkett�ben:

K�ldj�tek a tenger�szgyalogosokat! L�j�tek ki a Scud rak�t�kat. T�lalj�tok el�nk Antonin Scalia fej�t!

Magam k�rtem Kofi Annan ENSZ-f�titk�rt, hallgassa meg panaszunkat. Imm�r k�ptelenek vagyunk magunkat korm�nyozni, �s szabad, tiszta v�laszt�sokat tartani. ENSZ-megfigyel�kre, ENSZ-csapatokra, ENSZ-hat�rozatokra van sz�ks�g�nk!

A fen�be is, Jimmy Cartert akarjuk!

Imm�r nem vagyunk jobbak egy eldugott ban�nk�zt�rsas�gn�l. Azt k�rdezz�nk magunkt�l: ugyan mi�rt kelj�nk fel reggelenk�nt, mi�rt dolgozzunk, koptassuk a fenek�nket, csak az�rt, hogy a katonai parancsuralmat gyakorl� csoportot �s band�jukat a korpor�ci�s[30] Amerik�ban �rukkal �s szolg�ltat�sokkal el�g�ts�k ki, amelyek m�g gazdagabb� teszik �ket. Mi�rt kellene a mi ad�nkb�l p�nzelni az � puccsukat?

Megeshet-e m�g, hogy �letform�nk v�delm�ben �let�k fel�ldoz�s�ra k�ldj�k csat�ba fiainkat, holott az voltak�ppen csak azoknak a sz�rk�l� haj� �regembereknek az �letst�lusa, akik bef�szkelt�k magukat a Potomac foly� partj�n elbitorolt f�hadisz�ll�sra?

�, J�zus M�ria, Szent J�zsef, nem b�rom elviselni! L�kje m�r ide valaki az univerz�lis t�vir�ny�t�t! Vissza akarok kapcsolni a t�nd�rmes�re, amikor m�g polg�r voltam egy demokr�ci�ban, elidegen�thetetlen jogokkal az �lethez, a szabads�ghoz �s a mindennapi kenyer�nk�rt zajl� harchoz. Gyerekkoromban azt mes�lt�k nekem, hogy sz�m�tok, hogy egyenl� vagyok minden m�s honfit�rsammal, k�z�l�nk senkivel sem b�nnak m�sk�nt vagy tisztess�gtelen�l, �s senki sem gyakorolhat m�sok felett hatalmat a hozz�j�rul�suk n�lk�l. A n�pakarat. Amerika, te gy�ny�r�. F�ld �s szeretet. A hom�ly… v�gre… foszladozik. �, l�tod, �ton vannak m�r a belga b�kefenntart�k! Siessetek!

A puccs j�val a 2000-es �v tr�kk�s v�laszt�si napja el�tt kezd�d�tt. Katherine Harris, egy tiszteletbeli H�lye Feh�r Ember, aki egyszerre volt George W. Bush eln�k v�laszt�si kamp�ny�nak t�rsigazgat�ja �s Florida �llam v�laszt�si �gyekkel megb�zott �llamtitk�ra, 1999 nyar�n n�gymilli� doll�rt fizetett a Database Technologies v�llalatnak, hogy az vizsg�lja �t Florida v�laszt�i n�vjegyz�k�t, �s t�r�lje bel�le a b�ntetett el��let�eket. Tette mindezt Florida korm�nyz�j�nak, George W. fiv�r�nek, Jeb Bushnak az �ld�s�val, akinek a feles�g�t rajtakapt�k a v�mosok, hogy tizenkilencezer doll�r �rt�k� �kszert akart becsemp�szni az orsz�gba, v�m�ru-nyilatkozat �s v�mfizet�s n�lk�l… Tiszta �gy, b�ncselekm�ny a jav�b�l. H�, de hiszen ez itt Amerika! Nem emel�nk v�dat a b�n�z�k ellen, ha azok gazdagok vagy ha Bush korm�nyz�hoz mentek n��l.

A t�rv�ny kimondta, hogy Florid�ban nem szavazhatnak a b�ntetett el��let�ek. Szomor�, de ez azt jelenti, hogy az �llam teljes fekete b�r� n�pess�g�nek 31 sz�zal�ka nem voksolhat, mert a nev�k szerepel a b�n�gyi nyilv�ntart�sban. Harris �s Bush tudta, hogy ha elt�vol�tj�k az exb�n�z�k nev�t a szavaz�i n�vjegyz�kb�l, akkor fekete b�r� �llampolg�rok ezreit tarthatj�k t�vol a szavaz�helyis�gekt�l.

Florid�ban a feket�k t�lnyom� t�bbs�ge demokrata. Biztosra vehet�, hogy t�bb mint 90 sz�zal�kuk Al Gore-ra voksolt 2000. november 7-�n.

M�rmint azoknak a 90 sz�zal�ka, akiket egy�ltal�n engedtek szavazni.

Nagyszab�s� csal�snak t�nik ugyanis, amit Florida �llam, Bush, Hamis �s komp�ni�ja elk�vetett. Nem csak a fekete b�r� b�n�z�k nev�t t�r�lt�k a v�laszt�i n�vjegyz�kb�l – olyan fekete polg�rok ezreinek nev�t is elt�ntett�k, akik soha �let�kben nem k�vettek el b�ncselekm�nyt, olyan v�laszt�sra jogosultak neveivel egy�tt, akiket legfeljebb kih�g�sok�rt vontak felel�ss�gre.

Hogyan t�rt�nhetett meg mindez? Harris hivatala k�z�lte a Database-zel – a v�llalatot k�l�nben er�s sz�lak f�zik a republik�nusokhoz –, hogy a lehet� legsz�lesebbre t�rva vess�k ki a h�l�t, letudva a fekete szavaz�k gondj�t. Hamis sameszai m�g arra is kioktatt�k a c�get, hogy a t�nyleges b�n�z�k neveihez hasonl� nev�eket is csapj�k a list�hoz. R�b�rt�k a Database-t, hogy ellen�rizz�k azokat is, akiknek sz�let�snapja megegyezett az ismert b�n�z�k sz�let�snapjaival, vagy a t�rsadalombiztos�t�si k�rty�juk sz�ma azok�hoz volt hasonl�. A v�laszt�si iroda utas�totta a c�get, hogy ha a fontosabb adatok 80 sz�zal�ka megegyezik, akkor sorolj�k a v�laszt�sra nem jogosultak k�z� a szavaz�t.

Ezek az utas�t�sok m�g a Bush-bar�t Database sz�m�ra is megd�bbent�ek voltak. Mindez ugyanis azt jelentette, hogy a v�laszt�s napj�n ezreket tarthatnak t�vol az urn�kt�l, csak az�rt, mert a nev�k m�sok�hoz hasonl�an hangzik, vagy sz�let�s�k napja azonos egy ismeretlen bankrabl��val. Marlene Thorogood, a Database projektigazgat�ja e-mailt k�ld�tt Emmett "Bucky" Mitchellnek, Katherine Harris v�laszt�si csapata jog�sz�nak, �s figyelmeztette �t: "sajn�latos m�don az eff�le programoz�s hamis eredm�nyekhez is vezethet", azaz a szem�lyazonos�t�s t�ves lehet.

B�nja a fene, mondta a j� �reg Bucky, �s imigyen v�laszolt: "Nyilv�nval�an ink�bb t�bb nevet akarunk kisz�rni, m�g akkor is, ha azok esetleg nem stimmelnek, �s ink�bb a (megyei v�laszt�si) ellen�r�kre b�zzuk a v�gs� d�nt�st, mint hogy eleve kiz�rn�nk bizonyos n�vazonoss�gok lehet�s�g�t."

A Database azt tette, amit mondtak neki. R�vid id� alatt 173 ezer regisztr�lt szavaz�t t�r�ltek v�gleg a v�laszt�i n�vjegyz�kb�l Florid�ban. Miami-Dade-ben, Florida �llam legnagyobb megy�j�ben ezeknek a 66 sz�zal�ka fekete b�r� volt. Tampa megy�ben 54 sz�zal�k volt a feket�k ar�nya azok k�z�tt, akikt�l 2000. november 7-�n megtagadt�k a szavaz�shoz val� jogot.

A floridai n�vjegyz�k megcsonk�t�sa azonban nem volt el�g Harrisnek �s csapat�nak. Tov�bbi nyolcezer floridait t�r�ltek a v�laszt�i list�r�l, mert a Database felhaszn�lt egy m�sik �llam �ltal megk�ld�tt hamis n�vsort is; az eml�tett �llam azt �ll�totta, hogy az �ltala k�sz�tett lista kiv�tel n�lk�l olyan el�t�ltek neveit tartalmazza, akik id�k�zben Florid�ba k�lt�ztek.

Kider�lt azonban, hogy a list�n szerepl� b�n�z�k m�r let�lt�tt�k b�rt�nb�ntet�s�ket, �s szavazati jogaikat teljes m�rt�kben visszakapt�k. R�ad�sul olyanok is szerepeltek a felsorol�sban, akik csak szab�lys�rt�st k�vettek el – rossz helyen parkoltak vagy szemeteltek. Vajon melyik �llam ny�jtott seg�t� kezet Jebnek �s George-nak a Florid�ba k�ld�tt hamis list�val?

B�r a diszn�s�g az egekig b�zl�tt, az amerikai m�dia nem vett r�la tudom�st. V�g�l a brit BBC vette mag�nak a f�rads�got, �s m�lyen be�sta mag�t a sztoriba. F�m�sorid�ben, 15 perces folytat�sokban t�rta fel az �sszes mocskos r�szletet, �s egy�rtelm�en kimutatta Jeb Bush korm�nyz� felel�ss�g�t. Szomor� id�ket �l�nk, ha egy t�l�nk �tezer m�rf�ldre l�v� orsz�gt�l kell megtudnunk az igazs�got a saj�t v�laszt�sunkr�l. (Id�k�zben a Los Angeles Times �s a The Washington Post is felkapta a sztorit, de alig figyeltek r�.)

A kisebbs�gek szavazati jogai elleni t�mad�s olyan m�rt�k� volt Florid�ban, hogy m�g olyan embereket is meg�rintett, mint p�ld�ul Linda Howell. Linda levelet kapott, amely tudatta vele, hogy b�n�z� volt. Azt tan�csolt�k neki, hogy ne is pr�b�lkozz�k a v�laszt�s napj�n, mert megtiltj�k neki a szavaz�st. Az egyetlen gond az, hogy Linda Howell nem b�n�z� – hanem v�laszt�si ellen�r Florida �llam Malison megy�j�ben! � �s a helyi v�laszt�si hivatalnokok megpr�b�lt�k r�venni az �llamot a baj orvosl�s�ra, de panaszaik s�ket f�lekre tal�ltak. K�z�lt�k vel�k, hogy mindenkinek, aki s�relmezi szavazati jogainak korl�toz�s�t, al� kell vetnie mag�t az ujjlenyomatpr�b�nak, �s k�l�nben is, hadd d�ntse m�r el az �llam, hogy ki a b�n�z�, �s ki nem az.

Amikor 2000. november 7-�n a fekete b�r� floridaiak rekordsz�mban �z�nl�ttek a szavaz�helyis�gek fel�, sokan nyers visszautas�t�sban r�szes�ltek, k�z�lt�k vel�k, hogy nem szavazhatnak. Florida v�rosaiban a bels� v�laszt�ker�letek szavaz�helyis�geit rend�r�k vett�k k�r�l, hogy mindenkit, aki Katherine �s Jeb "b�n�z�i list�j�n" szerepelt, megakad�lyozzanak a szavaz�sban. T�rv�nytisztel� polg�rok sz�zai igyekeztek �lni alkotm�nyos szavazati jogaikkal, de elk�ldt�k �ket. M�g a letart�ztat�sukat is kil�t�sba helyezt�k, ha tiltakozni mern�nek.

George W. Bush hivatalosan 537 szavazattal t�bbet kapott Florid�ban, mint Al Gore. Vajon meg�llja-e teljes bizonyoss�ggal a hely�t az a felt�telez�s, hogy ha a szavaz�st�l eltiltott fekete b�r� �s spanyol ajk� polg�rok voksolhatnak, akkor ez �ppen az ellenkez� ar�nyt eredm�nyezi, �s Bush elvesz�ti a v�laszt�st? Semmi k�ts�g.

A v�laszt�s napj�nak �jszak�j�n, miut�n a szavaz�helyis�gek bez�rtak, hatalmas z�rzavar t�madt a floridai szavazatok �sszegz�se k�r�l. V�g�l az az ember hozta meg a d�nt�st, aki a Fox News Channel esti v�laszt�si m�sorait vezette. � teh�t �gy hat�rozott, hogy a Fox Telev�zi�nak ki kell nyilv�n�tania: Bush nyerte meg a floridai szavaz�st, azzal egy�tt az eln�kv�laszt�st. �gy is t�rt�nt. A Fox hivatalosan gy�ztesnek nyilv�n�totta Busht.

De odalent Tallahassee-ben a szavazatok �sszesz�ml�l�sa m�g nem fejez�d�tt be; az Associated Press kitartott amellett, hogy az eredm�nyek m�g rendk�v�l szorosak, ez�rt nem is volt hajland� k�vetni a Fox p�ld�j�t.

Nem �gy a t�bbi telev�zi�s csatorna. Miut�n a Fox kiadta a jelsz�t, birk�k m�dj�ra k�vett�k, att�l tartva, hogy esetleg lass�nak vagy �ppen mafl�nak t�nnek, pedig a helysz�nen tart�zkod� saj�t riportereik mondogatt�k, hogy t�l korai m�g v�laszt�si v�geredm�nyt hirdetni. De kinek kellenek a riporterek, ha csak a vez�r�r�t kell k�vetni? A vez�r ez esetben John Ellis volt, a Fox v�laszt�si m�sorainak f�n�ke.

De ki az a John Ellis?

� George W. �s Jeb Bush els� unokatestv�re.

Miut�n Ellis megadta a csap�sir�nyt, mindenki be�llt a sorba, �s m�r nem volt vissza�t. L�lektani szempontb�l semmi sem lehetett Gore gy�zelmi es�lyeire n�zve rombol�bb hat�s� fejlem�ny, mint az a felismer�s, hogy �ppen a vesztes az, aki mindent elront, mert a szavazatok �jrasz�ml�l�s�t k�ri, visszavonja a veres�get elismer� nyilatkozat�t, el�rasztja a b�r�s�gokat a jog�szaival �s a pereivel. Pedig az volt az igazs�g, hogy Gore t�nylegesen vezetett – neki volt t�bb szavazata –, de a m�dia ezt soha nem �gy t�lalta.

A v�laszt�sok �jszak�j�n, miut�n a telev�zi�s csatorn�k el�sz�r jelentett�k – korrekt m�don –, hogy el�rejelz�seik szerint Florida �llamban Gore gy�z�tt, volt egy pillanat, amit soha nem fogok elfelejteni. A telev�zi�s kamer�k egy texasi hotelszob�t mutattak. Ott �lt George W. az apj�val, a volt eln�kkel �s anyj�val, Barbar�val. Az �reg kim�rt volt, mint egy uborka, a helysz�n pedig, ak�r egy d�szlet. A riporter megk�rdezte az ifjabb Busht, mit sz�l az eredm�nyhez.

"Nem ismerek el… semmit Florid�ban – csattant fel George W. – Tudom, hogy ismerik az el�rejelz�seket, de a szavazatok sz�ml�l�sa m�g most is zajlik… A telev�zi�s h�l�zatok t�l kor�n foglaltak �ll�st, a szavazatsz�ml�l�k azonban ezt m�s szemsz�gb�l n�zik, teh�t…"

Furcsa pillanat volt ez a v�laszt�si eredm�nyekr�l sz�l� tud�s�t�sok �r�lt �jszak�j�n. Bush�k, ajkukon k�nnyed mosollyal, olyan macsk�khoz voltak hasonlatosak, amelyek �ppen most faltak fel egy rak�s kan�rit. Mintha tudtak volna valamit, amit mi m�g nem.

Val�ban tudtak. Tudt�k, hogy Jeb �s Katherine m�r h�napokkal kor�bban elv�gezte a munk�t. Tudt�k, hogy John, az unoka�cs tartja a frontot a Fox v�laszt�si k�zpontj�ban. �s ha m�gis minden rosszul s�l el, akkor m�g mindig ott van a papa csapata, amelyre sz�m�thatnak: az Egyes�lt �llamok Legfels�bb B�r�s�ga.

Mindannyian tudjuk, hogy a k�vetkez� harminchat napban pontosan ez t�rt�nt. A Birodalom er�i visszav�gtak, m�ghozz� k�ny�rtelen�l. Am�g Gore ostoba m�don a szavazatok �jrasz�ml�l�s�val foglalkozott n�h�ny megy�ben, addig a Bush-csapat a tengerent�li, post�zott voksok ut�n vetette mag�t, a t�vszavazatok kellettek nekik. Ezek z�mmel a hadseregb�l �rkeztek, a katon�k pedig tipikus republik�nus szavaz�k. Tudt�k, hogy azokkal a voksokkal Bush megszerezheti a vezet�st, amit a fekete b�n�z�k �s a zsid� nagymam�k szavaz�st�l val� eltilt�s�val nem siker�lt megkaparintania.

Gore sejtette ezt, �s megpr�b�lta el�rni, hogy a szavazatokat, miel�tt m�g azokat sz�mba veszik, k�r�ltekint�en vizsg�lj�k meg. Ez persze ellentmondott a szavazatok �jrasz�ml�l�s�t k�s�r� k�vetel�s�nek, miszerint "minden egyes voksot sz�m�t�sba kell venni". Ugyanakkor m�g�tte �llt, �s �t v�dte Florida t�rv�nye, amely ebben az �gyben meglehet�sen vil�gosan rendelkezik. A jogszab�ly szerint a tengerent�li, post�n feladott t�vszavazatok csak akkor �rv�nyesek, ha azokat a v�laszt�sok el�tt vagy legk�s�bb a v�laszt�sok napj�n adt�k le, a v�laszt�sok napj�ig azokat k�lf�ld�n post�zt�k, �s rajtuk van a postab�lyegz�.

Jim Baker k�nt�lta a maga mantr�j�t: "Nem tisztess�ges dolog megv�ltoztatni a szavazatok sz�ml�l�s�ra vagy �jrasz�ml�l�s�ra vonatkoz� szab�lyokat �s el��r�sokat, ha egyszer vil�gos, hogy az �rintett csak ilyen m�don szerezheti meg a sz�m�ra sz�ks�ges voksokat." K�zben pedig � �s munkat�rsai pontosan ezt csin�lt�k.

A The New York Times 2001 j�lius�ban kinyomozta, hogy abb�l a 2490 tengerent�li szavazatb�l, amelyet v�g�l belesz�moltak a hiteles�tett v�laszt�si eredm�nybe, 680-at �rv�nytelennek �s vitathat�nak nyilv�n�tottak. Bush a tengerent�li szavazatokat 4:1 ar�nyban szerezte meg, minden �t szavazatb�l n�gyet � kapott. Sz�zal�kar�nyban ez annyit jelent, hogy a Bush �ltal megszerzett szavazatok k�z�l 544-et ki kellett volna dobni. Tudtok sz�molni? Bush 537 szavazatos t�bblete hirtelen a kij�zan�t� m�nusz 7-re v�ltozott.

Hogy eshetett meg, hogy mindezeket a voksokat v�g�l Bush jav�ra �rt�k? �r�kkal a v�laszt�sok ut�n Bush kamp�nycsapata t�mad�sba lend�lt. Els� l�p�sk�nt mindent elk�vettek az�rt, hogy annyi szavazatot gy�jtsenek be, amennyit csak lehets�ges. A republik�nus aktivist�k vad e-mailez�sbe kezdtek, �s felsz�l�tott�k a haditenger�szet haj�it, hogy ker�tsenek el� annyi szavazatot, amennyit csak b�rnak. M�g William S. Cohent, Clinton (am�gy republik�nus) v�delmi miniszter�t is felh�vt�k, hogy ez �gyben vesse latba befoly�s�t a k�lf�ldi katonai b�zisokon. � elutas�totta a k�r�st, de m�r mindegy volt: �ml�ttek a szavazatok ezrei – m�g olyanok is, amelyeket a szavaz�sok napja ut�n adtak le.

Ezek ut�n nem volt m�s dolguk, mint elint�zni, hogy a voksokb�l a lehet� legt�bb jusson W.-nak. Akkor kezd�d�tt az igazi tolvajl�s.

A Times szerint Katherine Harris eredetileg azt tervezte, hogy v�laszt�si hivatalnokainak k�ld egy eml�keztet�t, amelyben eligaz�t�st ad a tengerent�li szavazatok sz�ml�l�s�nak menet�r�l. Az iratban felh�vta a figyelmet arra, hogy az �llam t�rv�nyei szerint minden szavazaton szerepelnie kell a v�laszt�sok napj�ig �rv�nyes postab�lyegz�nek, al��r�snak �s d�tumnak. Amikor kider�lt, hogy George W. el�nye gyorsan zsugorodik, �gy d�nt�tt, hogy az eml�keztet�t m�gsem k�ldi el. Helyette kiadott egy utas�t�st, amely szerint a szavazatokon "nem kell szerepelnie a v�laszt�si napra, vagy az azt megel�z� id�szakra d�tumozott postab�lyegz�nek". Hm.

Vajon mi�rt v�ltoztatta meg elk�pzel�s�t – �s a t�rv�nyt? Ezt tal�n m�r soha nem tudjuk meg, mert azokat a sz�m�t�g�pes adathordoz�kat, amelyekb�l kider�lt volna, hogy mi t�rt�nt, titokzatos m�don let�r�lt�k – val�sz�n�leg megs�rtve ezzel Florida �llam t�rv�nyeit. Miut�n m�r le�lepedett a felkavart iszap, Harris �tadta tanulm�nyoz�sra a sajt�nak sz�m�t�g�pes lemezeit, de csak az ut�n, hogy saj�t komputerspecialist�ja mindegyiket �tn�zte. Ugyanez a h�lgy most azt tervezi, hogy indul a t�rv�nyhoz�si v�laszt�sokon. H�t nincs semmif�le sz�gyen�rzete?

Az �llamtitk�r �ld�s�val felv�rtezve a republik�nusok teh�t �tfog� hadm�veletbe kezdtek az�rt, hogy a tengerent�li szavazatok sz�ml�l�s�n�l a szab�lyokat a lehet� leg�tfog�bb m�don alkalmazz�k. Az egyenl� k�pviselet elve floridai m�dra azt jelentette, hogy a tengerent�li t�vszavazatok elfogad�s�ra vagy elutas�t�s�ra vonatkoz� szab�lyok att�l f�ggtek, hogy ki melyik megy�hez tartozott. Tal�n ez megmagyar�zza, hogy azokban a megy�kben, ahol Gore gy�z�tt, minden t�z nem egy�rtelm� postab�lyegz�s t�vszavazatb�l mi�rt csak kett�t �rv�nyes�tettek, mik�zben a Bush-megy�kben – el�re megj�solhat�an – minden t�z ilyen szavazatb�l hatot besz�moltak a v�geredm�nybe.

Amikor a demokrat�k sz�v� tett�k, hogy a szab�lyoknak meg nem felel� voksokat nem szabad besz�m�tani, a republik�nusok heves m�diakamp�nyt ind�tottak, �s azt a l�tszatot keltett�k, hogy a demokrat�k ki akarnak tolni az �let�ket a haz�juk�rt kock�ztat� f�rfiakkal �s n�kkel. Naples v�ros egyik republik�nus tan�csnoka igaz�n �rz�kletes hasonlattal �llt el�: "Ha goly� tal�lja �ket vagy egy terrorista bomb�j�nak szil�nkja, azokon sem lesz semmif�le postab�lyegz� vagy regisztr�ci�s adat." Steve Buyer, Indiana �llam republik�nus k�pvisel�je m�g katon�k telefonsz�mait �s e-mail c�meit is megszerezte (val�sz�n�leg t�rv�nybe �tk�z� m�don), hogy mes�ket gy�jts�n a szavazatok elutas�t�s�r�l, �s �gy csikarjon ki egy�tt�rz�st "harcol� fiaink �s l�nyaink" ir�nt. M�g Rohamoz� Norman Schwarzkopf[31] is bevetette mag�t, �s kijelentette, hogy nagyon szomor� az a nap, amelyiken a demokrat�k a hadsereg szavaz�it kezdik el piszk�lni.

A puh�ny, gerinctelen demokrat�kra hatott a nyom�s. Leb�nultak. A Tal�lkoz�s a sajt�val c�m� m�sorban Joe Lieberman aleln�kjel�lt kifejtette, hogy a demokrat�k igaz�n v�get vethetn�nek m�r a csinnadratt�nak, �s nem kellene, hogy zavarja �ket az aff�le apr�s�g, mint hogy a v�geredm�nybe sok sz�z postab�lyegz� n�lk�li katonai voksot is besz�m�tottak.

Liebermannak �s a hozz� hasonl� �j t�pus� demokrat�knak nem az im�zsuk miatt kellett volna aggodalmaskodniuk, hanem az elveik�rt kellett volna harcolniuk. Mi�rt? No, h�t az�rt, mert a The New York Times kider�tette, hogy:

– 344 szavazatr�l nem der�lt ki, hogy a szavaz�s napj�n vagy azt megel�z�en adt�k le;

– 169 szavazat nem regisztr�lt szavaz�t�l �rkezett, a bor�t�kok nem az el��r�s szerint voltak al��rva, vagy olyan emberekt�l j�ttek, akik nem is k�rtek szavaz�c�dul�t;

– 19 tengerent�li szavaz� k�t szavaz�c�dul�val szavazott – �s mindkett�t besz�m�tott�k.

Ezek a voksok mind s�rtett�k Florida t�rv�nyeit, m�gis mindegyiket bevett�k a v�geredm�nybe. Mondhatom hangosabban? Bush nem gy�z�tt! Gore viszont igen. Mindennek semmi k�ze a c�dul�k kilyukaszt�s�nak min�s�g�hez vagy Florida fekete k�z�ss�g�nek elnyom�s�hoz, szavazati jogaik l�bbal tipr�s�hoz. Puszt�n arr�l van sz�, hogy megs�rtett�k a t�rv�nyt, amit dokument�ltak is. Minden bizony�t�k ott van Tallahassee-ben, egy�rtelm�en megjel�lve. Az eg�sz c�ltudatosan t�rt�nt �gy, hogy Bush� legyen a v�laszt�si gy�zelem.

2000. december 9-�n, egy szombati nap reggel�n a Legfels�bb B�r�s�g f�lest kapott arr�l, hogy a Florid�ban foly� szavazat-�jrasz�ml�l�s nyom�n – b�r a Bush-csapat mindent elk�vetett a v�laszt�sok meghamis�t�s�ra – a m�rleg mindink�bb Gore jav�ra billen. D�lut�n kett�re a nem hivatalos adatokb�l kider�lt, hogy Gore kezdi behozni Busht. Ahogy a h�rolvas� lelkesen bemondta: "M�r csak 66 szavazattal van lemaradva, de felfel� j�n." Bush sz�m�ra az volt a d�nt�, hogy az "Al Gore vezet" szavak el se hangozhassanak amerikai telev�zi�ban. Az utols� pillanatban pedig megtett�k, amit meg kellett tenni�k. D�lut�n, 14.45-kor a Legfels�bb B�r�s�g le�ll�totta az �jrasz�ml�l�st.

A b�r�s�gban ott �lt Sandra Day O'Connor, Reagan kinevezettje, �s William Rehnquist f�b�r�, akit m�g Nixon nevezett ki. Mindketten hetvenes �veiket tapost�k, abban rem�nykedtek, hogy republik�nus korm�nyzat idej�n vonulhatnak vissza, �s �gy a hely�kre �l� b�r�k is osztoznak majd konzervat�v n�zeteikben. A v�laszt�sok �jszak�j�n O'Connor egy georgetowni partin az�rt b�slakodott, hogy � m�r nem b�r ki �jabb n�gy – vagy nyolc – �vet. Ifjabb Bush volt az egyetlen rem�ny�k, hogy a j�l meg�rdemelt m�don vonuljanak nyugalomba sz�l��llamukban, Arizon�ban.

Ek�zben k�t m�sik, sz�ls�jobboldali n�zetekt�l meg�rintett b�r� �sszef�rhetetlens�gi helyzetben tal�lta mag�t. Clarence Thomas b�r� feles�ge, Virginia Lamp Thomas a vezet� konzervat�v agytr�szt, vagyis a Heritage Alap�tv�ny alkalmazottja volt. �ppen George W. Bush k�rte fel �t arra, hogy majdani korm�nyzat�ba toborozzon embereket. Eugene Scalia, Antonin Scalia b�r� fia pedig a Gibson, Dunn & Crutcher �gyv�di irod�ban dolgozott, teh�t ann�l a jogi c�gn�l, amelyik Busht k�pviselte a Legfels�bb B�r�s�g el�tt.

Csakhogy sem Thomas, sem Scalia nem l�tott ebben semmif�le �sszef�rhetetlens�get, �s egyik�k sem volt hajland� kisz�llni az �gyb�l. �ppens�ggel Scalia volt az, aki – miut�n a b�r�s�g �ssze�lt – kiadta azt a ma m�r h�rhedt indokl�st arr�l, hogy mi�rt is kellett a szavazatok �jrasz�ml�l�s�t le�ll�tani: "A szavazatsz�ml�l�s t�rv�nyess�ge k�tes, �s v�lem�nyem szerint helyrehozhatatlan k�rt okoz a k�relmez�nek (Bushnak), valamint az orsz�gnak is, mert az � (Bush) �ll�t�sa szerint �rny�kot vet megv�laszt�s�nak legitim�ci�j�ra." M�s szavakkal: ha hagyj�k, hogy minden szavazatot megsz�ml�ljanak, �s a m�velet Gore-nak kedvez, vagyis Gore gy�z, akkor ez, ha Busht beiktatj�k eln�knek, s�lyosan csorb�tan� korm�nyz�si lehet�s�geit.

�gy igaz. Ha a szavazatok Gore gy�zelm�t igazolj�k – m�rpedig igazolt�k volna –, akkor az ink�bb csillap�thatta volna az orsz�g Bush legitim�ci�j�val kapcsolatos heves �rzelmeit. A b�r�s�g d�nt�s�ben a 14. alkotm�nykieg�sz�t�sre, az egyenl� v�delem elv�re hivatkozott, hogy a lop�st igazolja, annak ellen�re, hogy ugyanezt a passzust hossz� �vekig elvetett�k, ha a feket�k erre hivatkozva k�rt�k a faji alapon t�rt�n� megk�l�nb�ztet�s felsz�mol�s�t. A b�r�k �rvel�se szerint az �jrasz�ml�l�s menete minden�tt elt�r� volt, az egyes v�laszt�ker�letekben a szavaz�kat nem egyenl�en, egyform�n kezelt�k, teh�t a jogaikat megs�rtett�k. (Vicces, de a b�r�s�gon �ppen az ellenv�lem�nyen l�v�k eml�tett�k meg azt, hogy a ki�regedett v�laszt�si berendez�sek nagy r�sze Florida szeg�nyek �s kisebbs�gek lakta k�lv�rosaiba ker�lt, �ppen ez okozott – egy sokkal ink�bb zavar� – egyenl�tlens�get a rendszerben.)

Id�vel a sajt� is nekil�tott a szavazatok �jrasz�ml�l�s�nak, �s minden t�le telhet�t megtett, hogy a k�zv�lem�ny zavarodotts�g�t stabiliz�lja. A Miami Herald f�c�mben hozta: "A szavazatok fel�lvizsg�lata kimutatta, hogy Bush gy�zelme ki�llta volna a voksok k�zi �jrasz�ml�l�s�nak pr�b�j�t is." De aki elolvasta az eg�sz sztorit, megtal�lta benne ezt a bekezd�st: "Bush el�nye elp�rolgott volna, ha az �jrasz�ml�l�st, ahogyan azt n�h�ny republik�nus szorgalmazta, a szigor�an korl�toz� szab�lyok �rtelm�ben bonyol�tott�k volna le… A fel�lvizsg�lat kider�tette, hogy az eredm�ny m�s lett volna, ha minden egyes megy�ben minden egyes szavazatsz�ml�l� bizotts�g megvizsg�lt volna minden egyes f�lszavazatot[32]… A leg�tfog�bb normarendszer szerint (ez a norma azt a c�lt igyekszik megval�s�tani, hogy minden ember nyilv�nval� akarat�nak �rv�nyt szerezzen) Gore 393 szavazattal gy�z�tt volna… Ha – ak�r a g�p hib�ja, ak�r a szavaz� nem megfelel� g�pkezel�se miatt – kimaradnak a hib�snak t�n� voksok, akkor Gore 299 szavazattal gy�z."

�n nem szavaztam Al Gore-ra, de azt hiszem, minden tisztess�ges ember arra a k�vetkeztet�sre jutna, hogy Florid�ban a n�pakarat neki kedvezett. Ak�r az �jrasz�ml�l�s bonyodalma, ak�r a fekete b�r� �llampolg�rok ezreinek szavaz�sb�l t�rt�n� kirekeszt�se okozta az eredm�nyek meghamis�t�s�t, aligha lehet k�ts�ges, hogy a n�p Gore-t v�lasztotta.

Tal�n sehol sem akadt kir�v�bb p�lda az egyes szavaz�knak a voksaik gondos sz�mbav�tel�hez val� jog�nak sz�les k�r� megtagad�s�ra, mint Palm Beach megy�ben. Ennek forr�sa j�r�szt az �gynevezett pillang�-szavaz�c�dula volt, amelyen igen k�nnyen a nem k�v�nt szem�lyre szavazhatott a polg�r, mert a jel�ltek nevei �s a hozz�juk tartoz� kilyukasztand� pontok nem voltak egy vonalban az egym�sra hajtott oldalakon. J�tt a m�dia, �s el�adta, hogy a szavaz�c�dul�t a megye egyik v�laszt�si biztosa, egy demokrata tervezte, majd a megyei test�let demokratat�bbs�ge hagyta j�v�. Vajon milyen jogon panaszkodik Gore, ha egyszer a saj�t p�rtja felel�s a c�dula hib�s tervez�s��rt?

Ha b�rki veszi a f�rads�got, kider�thette volna, hogy a bizotts�g k�t "demokrata" tagja k�z�l az egyik – a c�dula tervez�je, Theresa LePore – a val�s�gban kor�bban regisztr�lt republik�nus volt. A demokrat�khoz 1996-ban p�rtolt �t, majd h�rom h�nappal Bush hivatalba l�p�se ut�n t�l�k is kil�pett, �s f�ggetlenk�nt regisztr�ltatta mag�t. De a sajt�ban senki sem tette fel a k�rd�st, hogy mi folyik itt.

A The Palm Beach Post becsl�sei szerint t�bb mint h�romezer szavaz� – z�mmel id�s �s zsid� emberek –, akik �gy tudt�k, hogy Al Gore-ra voksoltak, rossz helyen lyukasztottak, �s szavazataik Pat Buchanann�l[33] landoltak. Maga Buchanan jelentette ki a telev�zi�ban, hogy � m�r csak tudja, nincs, ami r�b�rta volna a zsid�kat, hogy r� adj�k a szavazataikat.