George W. Bush hivatalosan 537 szavazattal t�bbet kapott Florid�ban, mint Al Gore. Vajon meg�llja-e teljes bizonyoss�ggal a hely�t az a felt�telez�s, hogy ha a szavaz�st�l eltiltott fekete b�r� �s spanyol ajk� polg�rok voksolhatnak, akkor ez �ppen az ellenkez� ar�nyt eredm�nyezi, �s Bush elvesz�ti a v�laszt�st? Semmi k�ts�g.

A v�laszt�s napj�nak �jszak�j�n, miut�n a szavaz�helyis�gek bez�rtak, hatalmas z�rzavar t�madt a floridai szavazatok �sszegz�se k�r�l. V�g�l az az ember hozta meg a d�nt�st, aki a Fox News Channel esti v�laszt�si m�sorait vezette. � teh�t �gy hat�rozott, hogy a Fox Telev�zi�nak ki kell nyilv�n�tania: Bush nyerte meg a floridai szavaz�st, azzal egy�tt az eln�kv�laszt�st. �gy is t�rt�nt. A Fox hivatalosan gy�ztesnek nyilv�n�totta Busht.

De odalent Tallahassee-ben a szavazatok �sszesz�ml�l�sa m�g nem fejez�d�tt be; az Associated Press kitartott amellett, hogy az eredm�nyek m�g rendk�v�l szorosak, ez�rt nem is volt hajland� k�vetni a Fox p�ld�j�t.

Nem �gy a t�bbi telev�zi�s csatorna. Miut�n a Fox kiadta a jelsz�t, birk�k m�dj�ra k�vett�k, att�l tartva, hogy esetleg lass�nak vagy �ppen mafl�nak t�nnek, pedig a helysz�nen tart�zkod� saj�t riportereik mondogatt�k, hogy t�l korai m�g v�laszt�si v�geredm�nyt hirdetni. De kinek kellenek a riporterek, ha csak a vez�r�r�t kell k�vetni? A vez�r ez esetben John Ellis volt, a Fox v�laszt�si m�sorainak f�n�ke.

De ki az a John Ellis?

� George W. �s Jeb Bush els� unokatestv�re.

Miut�n Ellis megadta a csap�sir�nyt, mindenki be�llt a sorba, �s m�r nem volt vissza�t. L�lektani szempontb�l semmi sem lehetett Gore gy�zelmi es�lyeire n�zve rombol�bb hat�s� fejlem�ny, mint az a felismer�s, hogy �ppen a vesztes az, aki mindent elront, mert a szavazatok �jrasz�ml�l�s�t k�ri, visszavonja a veres�get elismer� nyilatkozat�t, el�rasztja a b�r�s�gokat a jog�szaival �s a pereivel. Pedig az volt az igazs�g, hogy Gore t�nylegesen vezetett – neki volt t�bb szavazata –, de a m�dia ezt soha nem �gy t�lalta.

A v�laszt�sok �jszak�j�n, miut�n a telev�zi�s csatorn�k el�sz�r jelentett�k – korrekt m�don –, hogy el�rejelz�seik szerint Florida �llamban Gore gy�z�tt, volt egy pillanat, amit soha nem fogok elfelejteni. A telev�zi�s kamer�k egy texasi hotelszob�t mutattak. Ott �lt George W. az apj�val, a volt eln�kkel �s anyj�val, Barbar�val. Az �reg kim�rt volt, mint egy uborka, a helysz�n pedig, ak�r egy d�szlet. A riporter megk�rdezte az ifjabb Busht, mit sz�l az eredm�nyhez.

"Nem ismerek el… semmit Florid�ban – csattant fel George W. – Tudom, hogy ismerik az el�rejelz�seket, de a szavazatok sz�ml�l�sa m�g most is zajlik… A telev�zi�s h�l�zatok t�l kor�n foglaltak �ll�st, a szavazatsz�ml�l�k azonban ezt m�s szemsz�gb�l n�zik, teh�t…"

Furcsa pillanat volt ez a v�laszt�si eredm�nyekr�l sz�l� tud�s�t�sok �r�lt �jszak�j�n. Bush�k, ajkukon k�nnyed mosollyal, olyan macsk�khoz voltak hasonlatosak, amelyek �ppen most faltak fel egy rak�s kan�rit. Mintha tudtak volna valamit, amit mi m�g nem.

Val�ban tudtak. Tudt�k, hogy Jeb �s Katherine m�r h�napokkal kor�bban elv�gezte a munk�t. Tudt�k, hogy John, az unoka�cs tartja a frontot a Fox v�laszt�si k�zpontj�ban. �s ha m�gis minden rosszul s�l el, akkor m�g mindig ott van a papa csapata, amelyre sz�m�thatnak: az Egyes�lt �llamok Legfels�bb B�r�s�ga.

Mindannyian tudjuk, hogy a k�vetkez� harminchat napban pontosan ez t�rt�nt. A Birodalom er�i visszav�gtak, m�ghozz� k�ny�rtelen�l. Am�g Gore ostoba m�don a szavazatok �jrasz�ml�l�s�val foglalkozott n�h�ny megy�ben, addig a Bush-csapat a tengerent�li, post�zott voksok ut�n vetette mag�t, a t�vszavazatok kellettek nekik. Ezek z�mmel a hadseregb�l �rkeztek, a katon�k pedig tipikus republik�nus szavaz�k. Tudt�k, hogy azokkal a voksokkal Bush megszerezheti a vezet�st, amit a fekete b�n�z�k �s a zsid� nagymam�k szavaz�st�l val� eltilt�s�val nem siker�lt megkaparintania.

Gore sejtette ezt, �s megpr�b�lta el�rni, hogy a szavazatokat, miel�tt m�g azokat sz�mba veszik, k�r�ltekint�en vizsg�lj�k meg. Ez persze ellentmondott a szavazatok �jrasz�ml�l�s�t k�s�r� k�vetel�s�nek, miszerint "minden egyes voksot sz�m�t�sba kell venni". Ugyanakkor m�g�tte �llt, �s �t v�dte Florida t�rv�nye, amely ebben az �gyben meglehet�sen vil�gosan rendelkezik. A jogszab�ly szerint a tengerent�li, post�n feladott t�vszavazatok csak akkor �rv�nyesek, ha azokat a v�laszt�sok el�tt vagy legk�s�bb a v�laszt�sok napj�n adt�k le, a v�laszt�sok napj�ig azokat k�lf�ld�n post�zt�k, �s rajtuk van a postab�lyegz�.

Jim Baker k�nt�lta a maga mantr�j�t: "Nem tisztess�ges dolog megv�ltoztatni a szavazatok sz�ml�l�s�ra vagy �jrasz�ml�l�s�ra vonatkoz� szab�lyokat �s el��r�sokat, ha egyszer vil�gos, hogy az �rintett csak ilyen m�don szerezheti meg a sz�m�ra sz�ks�ges voksokat." K�zben pedig � �s munkat�rsai pontosan ezt csin�lt�k.

A The New York Times 2001 j�lius�ban kinyomozta, hogy abb�l a 2490 tengerent�li szavazatb�l, amelyet v�g�l belesz�moltak a hiteles�tett v�laszt�si eredm�nybe, 680-at �rv�nytelennek �s vitathat�nak nyilv�n�tottak. Bush a tengerent�li szavazatokat 4:1 ar�nyban szerezte meg, minden �t szavazatb�l n�gyet � kapott. Sz�zal�kar�nyban ez annyit jelent, hogy a Bush �ltal megszerzett szavazatok k�z�l 544-et ki kellett volna dobni. Tudtok sz�molni? Bush 537 szavazatos t�bblete hirtelen a kij�zan�t� m�nusz 7-re v�ltozott.

Hogy eshetett meg, hogy mindezeket a voksokat v�g�l Bush jav�ra �rt�k? �r�kkal a v�laszt�sok ut�n Bush kamp�nycsapata t�mad�sba lend�lt. Els� l�p�sk�nt mindent elk�vettek az�rt, hogy annyi szavazatot gy�jtsenek be, amennyit csak lehets�ges. A republik�nus aktivist�k vad e-mailez�sbe kezdtek, �s felsz�l�tott�k a haditenger�szet haj�it, hogy ker�tsenek el� annyi szavazatot, amennyit csak b�rnak. M�g William S. Cohent, Clinton (am�gy republik�nus) v�delmi miniszter�t is felh�vt�k, hogy ez �gyben vesse latba befoly�s�t a k�lf�ldi katonai b�zisokon. � elutas�totta a k�r�st, de m�r mindegy volt: �ml�ttek a szavazatok ezrei – m�g olyanok is, amelyeket a szavaz�sok napja ut�n adtak le.

Ezek ut�n nem volt m�s dolguk, mint elint�zni, hogy a voksokb�l a lehet� legt�bb jusson W.-nak. Akkor kezd�d�tt az igazi tolvajl�s.

A Times szerint Katherine Harris eredetileg azt tervezte, hogy v�laszt�si hivatalnokainak k�ld egy eml�keztet�t, amelyben eligaz�t�st ad a tengerent�li szavazatok sz�ml�l�s�nak menet�r�l. Az iratban felh�vta a figyelmet arra, hogy az �llam t�rv�nyei szerint minden szavazaton szerepelnie kell a v�laszt�sok napj�ig �rv�nyes postab�lyegz�nek, al��r�snak �s d�tumnak. Amikor kider�lt, hogy George W. el�nye gyorsan zsugorodik, �gy d�nt�tt, hogy az eml�keztet�t m�gsem k�ldi el. Helyette kiadott egy utas�t�st, amely szerint a szavazatokon "nem kell szerepelnie a v�laszt�si napra, vagy az azt megel�z� id�szakra d�tumozott postab�lyegz�nek". Hm.

Vajon mi�rt v�ltoztatta meg elk�pzel�s�t – �s a t�rv�nyt? Ezt tal�n m�r soha nem tudjuk meg, mert azokat a sz�m�t�g�pes adathordoz�kat, amelyekb�l kider�lt volna, hogy mi t�rt�nt, titokzatos m�don let�r�lt�k – val�sz�n�leg megs�rtve ezzel Florida �llam t�rv�nyeit. Miut�n m�r le�lepedett a felkavart iszap, Harris �tadta tanulm�nyoz�sra a sajt�nak sz�m�t�g�pes lemezeit, de csak az ut�n, hogy saj�t komputerspecialist�ja mindegyiket �tn�zte. Ugyanez a h�lgy most azt tervezi, hogy indul a t�rv�nyhoz�si v�laszt�sokon. H�t nincs semmif�le sz�gyen�rzete?

Az �llamtitk�r �ld�s�val felv�rtezve a republik�nusok teh�t �tfog� hadm�veletbe kezdtek az�rt, hogy a tengerent�li szavazatok sz�ml�l�s�n�l a szab�lyokat a lehet� leg�tfog�bb m�don alkalmazz�k. Az egyenl� k�pviselet elve floridai m�dra azt jelentette, hogy a tengerent�li t�vszavazatok elfogad�s�ra vagy elutas�t�s�ra vonatkoz� szab�lyok att�l f�ggtek, hogy ki melyik megy�hez tartozott. Tal�n ez megmagyar�zza, hogy azokban a megy�kben, ahol Gore gy�z�tt, minden t�z nem egy�rtelm� postab�lyegz�s t�vszavazatb�l mi�rt csak kett�t �rv�nyes�tettek, mik�zben a Bush-megy�kben – el�re megj�solhat�an – minden t�z ilyen szavazatb�l hatot besz�moltak a v�geredm�nybe.

Amikor a demokrat�k sz�v� tett�k, hogy a szab�lyoknak meg nem felel� voksokat nem szabad besz�m�tani, a republik�nusok heves m�diakamp�nyt ind�tottak, �s azt a l�tszatot keltett�k, hogy a demokrat�k ki akarnak tolni az �let�ket a haz�juk�rt kock�ztat� f�rfiakkal �s n�kkel. Naples v�ros egyik republik�nus tan�csnoka igaz�n �rz�kletes hasonlattal �llt el�: "Ha goly� tal�lja �ket vagy egy terrorista bomb�j�nak szil�nkja, azokon sem lesz semmif�le postab�lyegz� vagy regisztr�ci�s adat." Steve Buyer, Indiana �llam republik�nus k�pvisel�je m�g katon�k telefonsz�mait �s e-mail c�meit is megszerezte (val�sz�n�leg t�rv�nybe �tk�z� m�don), hogy mes�ket gy�jts�n a szavazatok elutas�t�s�r�l, �s �gy csikarjon ki egy�tt�rz�st "harcol� fiaink �s l�nyaink" ir�nt. M�g Rohamoz� Norman Schwarzkopf[31] is bevetette mag�t, �s kijelentette, hogy nagyon szomor� az a nap, amelyiken a demokrat�k a hadsereg szavaz�it kezdik el piszk�lni.

A puh�ny, gerinctelen demokrat�kra hatott a nyom�s. Leb�nultak. A Tal�lkoz�s a sajt�val c�m� m�sorban Joe Lieberman aleln�kjel�lt kifejtette, hogy a demokrat�k igaz�n v�get vethetn�nek m�r a csinnadratt�nak, �s nem kellene, hogy zavarja �ket az aff�le apr�s�g, mint hogy a v�geredm�nybe sok sz�z postab�lyegz� n�lk�li katonai voksot is besz�m�tottak.

Liebermannak �s a hozz� hasonl� �j t�pus� demokrat�knak nem az im�zsuk miatt kellett volna aggodalmaskodniuk, hanem az elveik�rt kellett volna harcolniuk. Mi�rt? No, h�t az�rt, mert a The New York Times kider�tette, hogy:

– 344 szavazatr�l nem der�lt ki, hogy a szavaz�s napj�n vagy azt megel�z�en adt�k le;

– 169 szavazat nem regisztr�lt szavaz�t�l �rkezett, a bor�t�kok nem az el��r�s szerint voltak al��rva, vagy olyan emberekt�l j�ttek, akik nem is k�rtek szavaz�c�dul�t;

– 19 tengerent�li szavaz� k�t szavaz�c�dul�val szavazott – �s mindkett�t besz�m�tott�k.

Ezek a voksok mind s�rtett�k Florida t�rv�nyeit, m�gis mindegyiket bevett�k a v�geredm�nybe. Mondhatom hangosabban? Bush nem gy�z�tt! Gore viszont igen. Mindennek semmi k�ze a c�dul�k kilyukaszt�s�nak min�s�g�hez vagy Florida fekete k�z�ss�g�nek elnyom�s�hoz, szavazati jogaik l�bbal tipr�s�hoz. Puszt�n arr�l van sz�, hogy megs�rtett�k a t�rv�nyt, amit dokument�ltak is. Minden bizony�t�k ott van Tallahassee-ben, egy�rtelm�en megjel�lve. Az eg�sz c�ltudatosan t�rt�nt �gy, hogy Bush� legyen a v�laszt�si gy�zelem.

2000. december 9-�n, egy szombati nap reggel�n a Legfels�bb B�r�s�g f�lest kapott arr�l, hogy a Florid�ban foly� szavazat-�jrasz�ml�l�s nyom�n – b�r a Bush-csapat mindent elk�vetett a v�laszt�sok meghamis�t�s�ra – a m�rleg mindink�bb Gore jav�ra billen. D�lut�n kett�re a nem hivatalos adatokb�l kider�lt, hogy Gore kezdi behozni Busht. Ahogy a h�rolvas� lelkesen bemondta: "M�r csak 66 szavazattal van lemaradva, de felfel� j�n." Bush sz�m�ra az volt a d�nt�, hogy az "Al Gore vezet" szavak el se hangozhassanak amerikai telev�zi�ban. Az utols� pillanatban pedig megtett�k, amit meg kellett tenni�k. D�lut�n, 14.45-kor a Legfels�bb B�r�s�g le�ll�totta az �jrasz�ml�l�st.

A b�r�s�gban ott �lt Sandra Day O'Connor, Reagan kinevezettje, �s William Rehnquist f�b�r�, akit m�g Nixon nevezett ki. Mindketten hetvenes �veiket tapost�k, abban rem�nykedtek, hogy republik�nus korm�nyzat idej�n vonulhatnak vissza, �s �gy a hely�kre �l� b�r�k is osztoznak majd konzervat�v n�zeteikben. A v�laszt�sok �jszak�j�n O'Connor egy georgetowni partin az�rt b�slakodott, hogy � m�r nem b�r ki �jabb n�gy – vagy nyolc – �vet. Ifjabb Bush volt az egyetlen rem�ny�k, hogy a j�l meg�rdemelt m�don vonuljanak nyugalomba sz�l��llamukban, Arizon�ban.

Ek�zben k�t m�sik, sz�ls�jobboldali n�zetekt�l meg�rintett b�r� �sszef�rhetetlens�gi helyzetben tal�lta mag�t. Clarence Thomas b�r� feles�ge, Virginia Lamp Thomas a vezet� konzervat�v agytr�szt, vagyis a Heritage Alap�tv�ny alkalmazottja volt. �ppen George W. Bush k�rte fel �t arra, hogy majdani korm�nyzat�ba toborozzon embereket. Eugene Scalia, Antonin Scalia b�r� fia pedig a Gibson, Dunn & Crutcher �gyv�di irod�ban dolgozott, teh�t ann�l a jogi c�gn�l, amelyik Busht k�pviselte a Legfels�bb B�r�s�g el�tt.

Csakhogy sem Thomas, sem Scalia nem l�tott ebben semmif�le �sszef�rhetetlens�get, �s egyik�k sem volt hajland� kisz�llni az �gyb�l. �ppens�ggel Scalia volt az, aki – miut�n a b�r�s�g �ssze�lt – kiadta azt a ma m�r h�rhedt indokl�st arr�l, hogy mi�rt is kellett a szavazatok �jrasz�ml�l�s�t le�ll�tani: "A szavazatsz�ml�l�s t�rv�nyess�ge k�tes, �s v�lem�nyem szerint helyrehozhatatlan k�rt okoz a k�relmez�nek (Bushnak), valamint az orsz�gnak is, mert az � (Bush) �ll�t�sa szerint �rny�kot vet megv�laszt�s�nak legitim�ci�j�ra." M�s szavakkal: ha hagyj�k, hogy minden szavazatot megsz�ml�ljanak, �s a m�velet Gore-nak kedvez, vagyis Gore gy�z, akkor ez, ha Busht beiktatj�k eln�knek, s�lyosan csorb�tan� korm�nyz�si lehet�s�geit.

�gy igaz. Ha a szavazatok Gore gy�zelm�t igazolj�k – m�rpedig igazolt�k volna –, akkor az ink�bb csillap�thatta volna az orsz�g Bush legitim�ci�j�val kapcsolatos heves �rzelmeit. A b�r�s�g d�nt�s�ben a 14. alkotm�nykieg�sz�t�sre, az egyenl� v�delem elv�re hivatkozott, hogy a lop�st igazolja, annak ellen�re, hogy ugyanezt a passzust hossz� �vekig elvetett�k, ha a feket�k erre hivatkozva k�rt�k a faji alapon t�rt�n� megk�l�nb�ztet�s felsz�mol�s�t. A b�r�k �rvel�se szerint az �jrasz�ml�l�s menete minden�tt elt�r� volt, az egyes v�laszt�ker�letekben a szavaz�kat nem egyenl�en, egyform�n kezelt�k, teh�t a jogaikat megs�rtett�k. (Vicces, de a b�r�s�gon �ppen az ellenv�lem�nyen l�v�k eml�tett�k meg azt, hogy a ki�regedett v�laszt�si berendez�sek nagy r�sze Florida szeg�nyek �s kisebbs�gek lakta k�lv�rosaiba ker�lt, �ppen ez okozott – egy sokkal ink�bb zavar� – egyenl�tlens�get a rendszerben.)

Id�vel a sajt� is nekil�tott a szavazatok �jrasz�ml�l�s�nak, �s minden t�le telhet�t megtett, hogy a k�zv�lem�ny zavarodotts�g�t stabiliz�lja. A Miami Herald f�c�mben hozta: "A szavazatok fel�lvizsg�lata kimutatta, hogy Bush gy�zelme ki�llta volna a voksok k�zi �jrasz�ml�l�s�nak pr�b�j�t is." De aki elolvasta az eg�sz sztorit, megtal�lta benne ezt a bekezd�st: "Bush el�nye elp�rolgott volna, ha az �jrasz�ml�l�st, ahogyan azt n�h�ny republik�nus szorgalmazta, a szigor�an korl�toz� szab�lyok �rtelm�ben bonyol�tott�k volna le… A fel�lvizsg�lat kider�tette, hogy az eredm�ny m�s lett volna, ha minden egyes megy�ben minden egyes szavazatsz�ml�l� bizotts�g megvizsg�lt volna minden egyes f�lszavazatot[32]… A leg�tfog�bb normarendszer szerint (ez a norma azt a c�lt igyekszik megval�s�tani, hogy minden ember nyilv�nval� akarat�nak �rv�nyt szerezzen) Gore 393 szavazattal gy�z�tt volna… Ha – ak�r a g�p hib�ja, ak�r a szavaz� nem megfelel� g�pkezel�se miatt – kimaradnak a hib�snak t�n� voksok, akkor Gore 299 szavazattal gy�z."

�n nem szavaztam Al Gore-ra, de azt hiszem, minden tisztess�ges ember arra a k�vetkeztet�sre jutna, hogy Florid�ban a n�pakarat neki kedvezett. Ak�r az �jrasz�ml�l�s bonyodalma, ak�r a fekete b�r� �llampolg�rok ezreinek szavaz�sb�l t�rt�n� kirekeszt�se okozta az eredm�nyek meghamis�t�s�t, aligha lehet k�ts�ges, hogy a n�p Gore-t v�lasztotta.

Tal�n sehol sem akadt kir�v�bb p�lda az egyes szavaz�knak a voksaik gondos sz�mbav�tel�hez val� jog�nak sz�les k�r� megtagad�s�ra, mint Palm Beach megy�ben. Ennek forr�sa j�r�szt az �gynevezett pillang�-szavaz�c�dula volt, amelyen igen k�nnyen a nem k�v�nt szem�lyre szavazhatott a polg�r, mert a jel�ltek nevei �s a hozz�juk tartoz� kilyukasztand� pontok nem voltak egy vonalban az egym�sra hajtott oldalakon. J�tt a m�dia, �s el�adta, hogy a szavaz�c�dul�t a megye egyik v�laszt�si biztosa, egy demokrata tervezte, majd a megyei test�let demokratat�bbs�ge hagyta j�v�. Vajon milyen jogon panaszkodik Gore, ha egyszer a saj�t p�rtja felel�s a c�dula hib�s tervez�s��rt?

Ha b�rki veszi a f�rads�got, kider�thette volna, hogy a bizotts�g k�t "demokrata" tagja k�z�l az egyik – a c�dula tervez�je, Theresa LePore – a val�s�gban kor�bban regisztr�lt republik�nus volt. A demokrat�khoz 1996-ban p�rtolt �t, majd h�rom h�nappal Bush hivatalba l�p�se ut�n t�l�k is kil�pett, �s f�ggetlenk�nt regisztr�ltatta mag�t. De a sajt�ban senki sem tette fel a k�rd�st, hogy mi folyik itt.

A The Palm Beach Post becsl�sei szerint t�bb mint h�romezer szavaz� – z�mmel id�s �s zsid� emberek –, akik �gy tudt�k, hogy Al Gore-ra voksoltak, rossz helyen lyukasztottak, �s szavazataik Pat Buchanann�l[33] landoltak. Maga Buchanan jelentette ki a telev�zi�ban, hogy � m�r csak tudja, nincs, ami r�b�rta volna a zsid�kat, hogy r� adj�k a szavazataikat.

George W. Bush 2001. janu�r 20-�n elhelyezkedett junt�j�val a Capitolium l�pcs�in, Rehnquist f�b�r� el� �llt, �s letette az eln�ki esk�t. Washingtonban eg�sz nap folyamatosan esett a hideg es�. S�t�t felh�k takart�k el a napot, a par�d� �tvonala pedig, ahol m�skor a polg�rok t�zezrei t�lekednek eg�szen a Feh�r H�zig, most furcs�n n�ptelennek t�nt.

Eltekintve att�l a h�szezer tiltakoz�t�l, akik a felvonul�s minden centim�ter�n Busht g�nyolt�k, transzparenseiken el�t�lt�k �t a v�laszt�sok ellop�s��rt. Az es�ben �z� t�ntet�k a nemzet lelkiismeret�t k�pviselt�k. Bush aut�ja nem tudta kiker�lni �ket. Az �nnepl� �s t�mogat� t�meg helyett azok az emberek k�sz�nt�tt�k �t, akik eml�keztetni akart�k a t�rv�nytelen vezet�t arra, hogy nem nyerte meg a v�laszt�sokat – �s hogy ezt soha nem fogj�k elfelejteni.

Az �tvonalnak azon a pontj�n, ahol Jimmy Carter �ta az eln�k�k mindig meg�ll�tj�k aut�ikat, �s s�t�lva teszik meg a h�tral�v� n�gy h�zt�mbnyi utat (eml�keztet��l arra, hogy nemzet�nket nem kir�lyok, hanem, �, vel�nk egyenl�k korm�nyozz�k), Bush h�romszorosan is p�nc�lozott, s�t�t�tett ablak� aut�ja (minden gengszter ezt a fajt�t kedveli) hirtelen le�llt. A t�meg hangja feler�s�d�tt: "�dv a tolvajnak!" A titkosszolg�lat �s Bush tan�csad�i �sszedugt�k a fej�ket a fagyos es�ben, szeml�tom�st tan�cstalanul. Ha Bush kisz�ll �s s�t�l, akkor kif�ty�lik, lehurrogj�k, �s toj�sokkal dob�lj�k meg a h�tral�v� �tszakaszon. Az aut� legal�bb �t percig �csorgott. Az es� �ml�tt. Toj�sok �s paradicsomok puffantak a kocsin. A tiltakoz�k kih�v�an k�vetelt�k, hogy Bush �lljon el�, �s n�zzen szembe vel�k.

Az eln�k aut�ja hirtelen kil�tt, �s elh�zott. Megsz�letett a d�nt�s: r� kell l�pni a g�zra, hogy min�l gyorsabban otthagyj�k a cs�rh�t. A kocsi mellett fut� titkos�gyn�k�k lemaradtak, a kerekek mocskos l�vel spriccelt�k le azokat az embereket, akiknek az aut� utas�t kellett v�deni�k. Lehetett volna ez ak�r a legcsod�sabb l�tv�ny is, amelynek valaha tan�ja voltam Washingtonban: az amerikai tr�nk�vetel�t megfutam�tj�k a polg�rok ezrei, akik csak az igazs�ggal vannak felfegyverkezve.

Az amerikai hazugs�g teh�t t�vig nyomta a g�zped�lt, hogy a Feh�r H�z el�tti trib�n goly��ll� mened�k�ig jusson. A Bush csal�d t�bb tagja, a megh�vott vend�gek m�r t�voztak. De ott �llt George, b�szk�n integetett a vonul� zenekarnak, amelynek hangszereit eln�m�totta az es�, a par�d� d�szletei sz�nalmas k�pet mutattak, mire a Pennsylvania Avenue 1600-as t�mbje el� �rtek. Id�nk�nt felt�nt egy nagy limuzin, benne n�h�ny �vatos h�ress�g – Kelsey Grammer, Drew Carey, Chuck Norris –, akiket Bush r�vett, hogy j�jjenek el �t �nnepelni. A par�d� v�g�n George W. egyed�l �llt a v�rt�n, �zottan, m�g a sz�lei is cserbenhagyt�k. Sz�nalmas l�tv�nyt ny�jtott – a szeg�ny kicsi gazdag fi�, aki a m�sodik helyen v�gzett, elj�tt, hogy kik�vetelje a f�d�jat, de nem volt senki, aki �t �nnepelte volna.

N�la is szomor�bbnak �rezt�k magunkat mi, 154 milli�an, akik nem r� szavaztunk. Abban az orsz�gban, ahol 200 milli�an jogosultak a szavaz�sra, elmondhatjuk, hogy mi voltunk a t�bbs�g.

De George W. m�gsem agg�dott. Rengeteg felb�relt ember k�sz�lt bek�lt�zni a Feh�r H�zba, hogy dr�ton r�ngass�k b�beln�k�ket. Minthogy a papa r�gi haverjait visszah�vt�k Washingtonba, hogy seg�dkezet ny�jtsanak, Georgie nyugodtan megpihenhetett, �s az emberek tudom�s�ra hozhatta, mik�nt ruh�zza �t feladatk�reit. Mivel a b�bosok m�r elfoglalt�k hely�ket, egyszer� volt r�juk hagyni a vil�g igazgat�s�nak dolg�t. S vajon kik a Bush-junta eme hazafias oszlopai? �k a korpor�ci�s Amerika szer�ny �s �nzetlen h�vei. A k�nnyebb eligazod�s kedv��rt az al�bbiakban felsorolom �ket, hogy seg�tsek elkapni mindegyiket az ENSZ- �s NATO-er�knek, ha majd meg�rkeznek, hogy helyre�ll�ts�k a rendet �s a demokr�ci�t. H�l�s polg�rok sorakoznak fel majd akkor az utc�k �s sug�rutak ment�n, �s �r�mujjong�ssal �dv�zlik �rkez�s�ket.

Ami engem illet, �n majd csak akkor nyugszom meg, ha tartanak egy sor t�rgyal�st, �s a v�dlottakat azonnal deport�lj�k egy igazi ban�nk�zt�rsas�gba. Isten �ldja Amerik�t!

DICK CHENEY – �GYVEZET� ELN�K-ALELN�K

Dick Cheney hat v�laszt�si peri�dusban k�pviselte Wyoming �llamot, �s a k�pvisel�h�z mind a 435 tagja k�z�l � adta le a legkonzervat�vabb voksokat. Cheney az egyenl� jogok alkotm�nym�dos�t�sa ellen szavazott, elutas�totta a h�tr�nyos helyzet�eknek ny�jthat� t�mogat�s finansz�roz�s�t, a k�pvisel�h�znak D�l-Afrik�hoz int�zett felh�v�s�ra vonatkoz� hat�rozat�t Nelson Mandela kiszabad�t�sa �rdek�ben, vagy azt a t�rv�nyt, amely nemi er�szak vagy v�rfert�z�s eset�n sz�vets�gi alapokb�l finansz�rozza az abortuszt. �s m�g nincs v�ge. Cheney ott volt minden k�zelm�ltb�li republik�nus korm�nyzatban. Richard Nixon�ban p�ld�ul Don "Rummy" Rumsfeld keze alatt helyettes feh�r h�zi tan�csad�k�nt, �s � v�ltotta fel Rumsfeldet Ford eln�k kabinetf�n�ki sz�k�ben. I. George Bush idej�n v�delmi miniszterk�nt a leg�jabbkori t�rt�nelem legnagyobb katonai konfliktusai k�z�l kett�be terelte be az orsz�got: Panama inv�zi�j�ba �s az Irak elleni h�bor�ba.

K�t Bush-rezsim k�z�tt Cheney a Halliburton Industries nev� olajt�rsas�g �gyvezet� igazgat�ja volt – az olajv�llalkoz�s elnyom� korm�nyokkal �zletelt, p�ld�ul Burm�val �s Irakkal. A 2000-es v�laszt�si kamp�ny idej�n tagadta, hogy �zleti kapcsolatban �llt volna Szadd�m Huszeinnel. Azt�n 2001 j�nius�ban a The Washington Post felt�rta, hogy a val�s�gban a Halliburton k�t le�nyv�llalata is �zletelt Irakkal. El tudj�k k�pzelni, mekkora �nneps�get tartan�nak a republik�nusok, ha ilyesmi der�lne ki Clintonr�l vagy Gore-r�l? A Halliburton r�ad�sul �ri�si �p�t�si szerz�d�st k�t�tt a mexik�i Cantarell part menti olajmez�inek fejleszt�s�re a Mexik�i-�b�lben. Amikor az aleln�ks�gre jel�lt�k, Cheney h�mezett-h�mozott, valah�nyszor sz�ba ker�lt, hogy meg kellene szabadulnia Halliburton-r�szv�nyeit�l. Azt hiszem, � tudta, hogy j�nnek m�g sz�p id�k.

JOHN ASHCROFT – IGAZS�G�GYI MINISZTER

Az az ember, aki fel�gyeli igazs�gszolg�ltat�si rendszer�nket, ellenez mindenf�le abortuszt, m�g akkor is, ha a terhess�g nemi er�szak vagy v�rfert�z�s miatt k�vetkezett be. Kifog�solja a homoszexu�lisok v�delm�t a munkahelyi diszkrimin�ci�t�l. Megszavazta a hal�lb�ntet�s fellebbez�si elj�r�s�nak korl�toz�s�t, k�s�bb pedig korm�nyz�k�nt h�t ember kiv�gz�s�t fel�gyelte. Elt�k�lten t�mogatja a minden kontroll n�lk�li, sz�ls�s�ges drogt�rv�nyt. Tal�n ebb�l a list�b�l kider�l, hogy mi�rt nem siker�lt szen�tork�nt �jrav�lasztatnia mag�t egy halott jel�lt ellen�ben. Er�fesz�t�sei�rt azonban komoly adom�nyokban r�szes�lt az AT&T-t�1[34], az Enterprise Rent-A-Cart�l[35] �s a Monsant�t�l[36]. A Schering-Plough gy�gyszergy�r 50 ezer doll�rt k�ld�tt neki – tal�n megk�sz�nte az �ltala beny�jtott t�rv�nyt, amely kiterjesztette volna a v�llalat licencjogait a Claritine allergiatablett�ra. (A t�rv�nyjavaslat v�g�l elbukott.) A gy�gyszergy�rt�s finansz�roz�si �gyei magyar�zhatj�k azt is, mi�rt szavazott nemmel Ashcroft arra a t�rv�nyre, amely lehet�v� tette volna a receptre adott gy�gyszerek felhaszn�l�s�t a Medicare-programban[37]. Kamp�ny�nak egy m�sik t�mogat�ja, a Microsoft 10 ezer doll�rt adom�nyozott sz�m�ra a saj�t adom�nygy�jt� bizotts�ga �s a nemzeti republik�nus k�pvisel�k egyes�lete csatorn�in kereszt�l. Szerencs�j�kre Ashcroft elvesztette a szen�tusi v�laszt�st, teh�t most teljes figyelm�t az Igazs�g�gyi Miniszt�rium ir�ny�t�s�ra �sszpontos�thatja – vagyis f�lreh�z�dik, mik�zben a szoftver�ri�s, frissen felmentve a v�llalat kett�v�g�s�t elrendel� b�r�s�gi d�nt�s hat�lya al�l, most elszabadult �mokfut�k�nt gar�zd�lkodik az � figyel� szemei el�tt.

Ashcroft m�g a Nemzeti L�v�szegylett�l[38] is jobbra �ll (ha ez egy�ltal�n lehets�ges), amikor a fegyverellen�rz�s ker�l sz�ba. Igazs�g�gyi miniszterk�nt els� fegyverp�rti t�rv�ny�ben azt �rta volna el�, hogy a fegyverv�s�rl�st, illetve a v�s�rl� h�tt�rellen�rz�s�t k�vet� 24 �r�n bel�l a fegyvert v�s�rl� szem�lyre vonatkoz� �sszes h�tt�r-inform�ci�t megsemmis�tik – azaz a korm�nynak nem lesz nyilv�ntart�sa arr�l, hogy kinek milyen fegyvere van.

A korpor�ci�s ad�k elt�rl�s�nek bajnoka, miel�tt csatlakozott a Bush-korm�nyzathoz, eln�k-vez�rigazgat�ja volt az Alco�nak, a vil�g legnagyobb alum�niumipari c�g�nek (�s Texas legnagyobb k�rnyezetszennyez�j�nek). Az Alco�nak ugyan m�r nincs Politikai Akci�bizotts�ga, helyette a Vinson & Elkins �gyv�di iroda v�gzi a lobbiz�st. A c�g, amely a Bush-kamp�ny harmadik legnagyobb adom�nyoz�ja, tal�lt egy kiskaput Texas k�rnyezetv�delmi el��r�saiban, amely �vi 60 ezer tonna k�n-dioxid kibocs�t�s�t enged�lyezi az Alco�nak. A v�llalat jelent�sen hozz�j�rult O'Neill zsebeinek kit�m�s�hez. O'Neill a k�zelm�ltban adta el a 62 milli�s vagyon�nak nagy r�sz�t kitev� Alcoa-r�szv�nyeit, de ezt vonakodva �s nagyon lassan tette, kiv�rva, hogy hivatalba l�p�se ut�n a r�szv�ny�rak 30 sz�zal�kkal megemelkedjenek. P�nz�gyminiszterk�nt kijelentette, hogy a t�rsadalombiztos�t�sra �s a Medicare-re nincs sz�ks�g. Tal�n ez�rt h�z az Alco�t�l �vi 926 ezer doll�ros nyugd�jat.

ANN VENEMAN – MEZ�GAZDAS�GI MINISZTER

A Bush-kabinet t�bb tagj�hoz hasonl�an Ann Veneman is hossz� karriert futott be a republik�nus korm�nyzatokban. Dolgozott Ronald Reagannek �s Bush pap�nak is, majd Pete Wilson korm�nyz�sa idej�n Kalifornia �lelmiszer-ipari �s mez�gazdas�gi hivatal�nak igazgat�ja volt. Kaliforni�ban azt a politik�t t�mogatta, amely seg�tett az �ri�si korpor�ci�s farmoknak megszerezni a csal�di gazdas�gokat – ez�rt p�ld�ul ma mind�ssze n�gy v�llalat dolgozza fel az Amerik�ban teny�sztett marh�k h�s�nak 80 sz�zal�k�t. A kabinet tagjai k�z�l � az egyik legszeg�nyebb, csak 680 ezer doll�rnyi vagyona van, ez�rt a Calgene igazgat�tan�csi tags�g�val eg�sz�tette ki j�vedelm�t (ez az els� c�g, amely genetikailag m�dos�tott �lelmiszereket dobott a piacra). A Calgene-t felv�s�rolta a Monsanto, a Monsant�t pedig a Pharmacia. A Monsanto, amely 12 ezer doll�rt adott Bush eln�kv�laszt�si kamp�ny�hoz, megpr�b�lta megakad�lyozni annak a t�rv�nynek az elfogad�s�t, amely el��rn�, hogy az �lelmiszerek c�mk�i tartalmazz�k a biotechnol�giai term�kek �sszetev�it. Veneman dolgozott a legnagyobb �lelmiszergy�rt�kn�l, p�ld�ul a Nestl�n�l �s az Archer Daniels Midland �ltal alap�tott International Policy Council on Agriculture, Food and Trade-n�l[39] is.

Miel�tt a Bush-korm�nyzathoz csatlakozott, Evans egy 1,2 milli�rd doll�ros olaj- �s g�zipari v�llalat, a Tom Brown r�szv�nyt�rsas�g eln�k-vez�rigazgat�ja volt. �lt m�r a TMBR/Sharp Drilling[40] igazgat�tan�cs�ban is. A Bush-kamp�ny p�nz�gyi f�n�kek�nt t�bb mint 190 milli� doll�r bes�pr�s�vel adom�nygy�jt� rekordot �ll�tott fel. Az Orsz�gos Oceanogr�fiai �s L�gk�rkutat� Igazgat�s�g – amely az orsz�g tengerpartjait is ellen�rzi – ennek az "olajos" embernek a fennhat�s�ga al� tartozik.

Don Rumsfeld a republik�nus h�j�k r�gi iskol�j�t k�pviseli. Richard Nixon feh�r h�zi tan�csad�ja volt, egy�tt szolg�lt Dick Cheneyvel. Ford eln�k v�delmi miniszterek�nt, majd Ford kabinetf�n�kek�nt Rumsfeld majdnem k�pes volt puszta k�zzel megakad�lyozni a SALT II-szerz�d�st[41] a Szovjetuni�val. K�vetkezetesen ellenzett mindenfajta fegyverzet-ellen�rz�st, �s 2001-ben, a beiktat�s�t megel�z� meghallgat�son "�skori t�rt�nelemnek" nevezte az ABM-szerz�d�st. R�gi h�ve a csillagh�bor� jelleg� v�delmi elk�pzel�seknek. Rumsfeld fel�gyelte 1998-ban azt a bizotts�got, amely felm�rte, hogy milyen m�rt�kben fenyegetik az Egyes�lt �llamokat a ballisztikus rak�tafegyverek. Rumsfeld – alias F�lj Egy Kicsit �r – azt �ll�totta, hogy az Egyes�lt �llamok �t �ven bel�l tapasztalni fog eff�le fenyeget�st a lator�llamok r�sz�r�l (feleannyi id�t adott, mint amennyit a CIA j�solt). Rumsfeld, amikor �ppen nem B-1 bomb�kkal vagy MX rak�t�kkal h�zalt, a G. D. Searle gy�gyszergy�r (most a Pharmacia tulajdona) �s a General Instrument (most a Motorola tulajdona) �gyvezet� igazgat�ja volt. Miel�tt csatlakozott a Bush-korm�nyzathoz, sz�mos igazgat�tan�csban helye volt, k�zt�k a Kellogg'sn�l, a Searsn�l, az Allstate-n�l �s ann�l a Tribune Companyn�l, amely a Chicago Tribune �s a Los Angeles Times kiad�ja, �s tv-h�l�zatok, k�zt�k a New York-i Channel 11, tulajdonosa.

Michigani szen�tork�nt annyira k�rnyezetellenes m�lttal rendelkezik, hogy a K�rnyezetv�d� Szavaz�k Lig�ja null�sra �rt�kelte ez ir�ny� tev�kenys�g�t. Ellenezte a meg�jul� energiaforr�sok kutat�s�t, vissza akarta vonatni a sz�vets�gi benzinad�t, �s j� �tletnek tartotta, hogy olajkutakat f�rjanak Alaszk�ban. Tal�n ez�rt szavazott 2000-ben arra, hogy sz�ntess�k meg azt a miniszt�riumot, amelynek ma � �ll az �l�n. Abraham t�bbet kapott az aut�ipart�l, mint b�rmely m�s jel�lt – 700 ezer doll�rt. Az egyik legnagyobb adom�nyoz� a DaimlerChrysler volt. A c�g annak a kereskedelmi csoportnak tagja, amely azon f�radozik, hogy enyh�tse az �zemanyag-takar�koss�gra vonatkoz� szabv�nyokat. A DaimlerChrysler id�n tervezi egy hosszabb test� sportterepj�r�j�nak bemutat�s�t, amely 10 m�rf�ld�n egy gallon benzint eszik. Abraham szen�tork�nt nem szavazta meg a v�rosi terepj�r�k �zemanyag-felhaszn�l�s�nak a hat�konys�g�t n�vel� el��r�sokat.

TOMMY THOMPSON – EG�SZS�G�GYI �S SZOCI�LIS MINISZTER

Annak a f�rfi�nak, akinek tal�n a legnagyobb lesz a szerepe a doh�nyiparral kapcsolatos �gyekben, nem lesz gondja a politikai objektivit�ssal. V�g�l is Thompson tagja volt annak a washingtoni tan�csad� test�letnek, amely a doh�nyz�st t�mogat�k nev�ben adott ki rendre r�vid t�j�koztat�kat. R�ad�sul korm�nyz�k�nt mintegy 72 ezer doll�r kamp�ny-hozz�j�rul�st kapott a Philip Morrist�l, amely am�gy t�bbsz�r is �llta Thompson k�lf�ldi �tjainak k�lts�g�t, amelyeken � a szabadkereskedelemnek csapott rekl�mot. Semmi okunk teh�t, hogy arra gondoljunk: Thompson k�ptelen lenne r�szrehajl�s n�lk�l cselekedni eg�szs�g�gyekben. Az m�r baj, hogy 15-50 ezer doll�r k�z�tti �ron a minap eladta Philip Morris-r�szv�nyeit, hiszen nagyon j� id�k j�rnak majd a k�vetkez� �vekben a Nagy Doh�nyra.

Ugyancsak sz�p j�v� el� n�znek a dr�tb�l k�sz�lt ruhaakaszt�k gy�rt�i. Tommy T. ugyanis – kedvelt kifejez�ssel – �letp�rti, �s annyi akad�lyt g�rget a n�k abortuszhoz val� jog�nak �tj�ba, amennyit csak b�r. Wisconsini korm�nyz�k�nt el��rta a n�knek, hogy vegyenek r�szt tan�csad�son, majd a beavatkoz�s el�tt v�rjanak h�rom napig.

Gale Norton m�ris mentor�nak �s el�dj�nek, James Wattnak a nyom�ba l�pett. Jogi p�lyafut�s�t egy konzervat�v k�rnyezetv�d� agytr�sztn�l, a Mountain States Legal Foundationn�l kezdte, amelyet olajv�llalatok p�nzelnek, �s amelyet �ppen Watt alap�tott. Norton seg�ts�get ny�jtott Alaszka �llamnak ahhoz, hogy az szembeszeg�lj�n a Bel�gyminiszt�rium hal�szati t�rv�ny�vel. � volt az is, aki a vesz�lyeztetett fajokr�l sz�l� t�rv�nyt alkotm�nyellenesnek min�s�tette, �s jogi kiskapukat szerkesztett az orsz�gos k�rnyezetv�delmi t�rv�ny kij�tsz�s�hoz. A Brownstein, Hyatt & Farber jog�szak�nt � k�pviselte a Delta Petroleum nev� olajt�rsas�got, �s lobbizott az NL Industriesnak is (kor�bban Nemzeti �lomnak h�vt�k), mindek�zben a c�g v�dekezni volt k�nytelen az �lomtartalm� fest�k k�ros hat�sainak kitett gyermekek �gy�ben ind�tott perekben. Norton eln�kn�je is volt a republik�nus k�rnyezetv�d�k csoportj�nak, amelyet egy�bk�nt a Ford Motor Company aut�gy�rt� �s a BP Amoco olajt�rsas�g finansz�rozott.

Chao f�k�nt a nonprofit szektorban dolgozott, a United Wayn�l[42] �s a b�kehadtestn�l, a Peace Corpsn�l, de �lt m�r Dole Food[43], a Clorox, valamint a C. R. Bard nev� eg�szs�g�gyi v�llalat igazgat�tan�csi sz�k�ben is (a c�g a '90-es �vekben elismerte, hogy hib�s sz�vkat�tereket gy�rtott, �s t�rv�nytelen k�s�rleteket v�gzett vel�k), valamint az Amerikai K�rh�zsz�vets�g igazgat�tan�cs�ban. Tagja volt a Northwest Airlines l�git�rsas�g igazgat�tan�cs�nak. F�rje, Mitch McConnell Kentucky �llam republik�nus konzervat�v szen�tora.

Amikor �ppen nem h�bor�zott, Colin Powell a Gulfstream Aerospace[44] �s az AOL[45] igazgat�tan�csi sz�keiben �lt. Az AOL-n�l t�lt�tt ideje alatt a c�g �sszeolvadt a Time Warnerrel, �s Powell r�szv�nyeinek �rt�ke 4 milli� doll�rral n�tt. Akkoriban Colin fia, Michael Powell volt a sz�vets�gi kommunik�ci�s bizotts�g (FCC) egyetlen tagja, aki kitartott amellett, hogy az AOL �s a Time Warner �sszeolvad�sa minden gond n�lk�l megval�s�that�. Powell fi�t az�ta George W. Bush kinevezte az FCC eln�k�v�, munk�j�hoz tartozik az AOL-Time Warner tev�kenys�g�nek fel�gyelete. Ugyancsak � fogja fel�lb�r�lni azokat az esetleges szab�lyoz�sokat, amelyek az AOL monopol jelleg� technol�gi�j�ra vonatkozn�nak.

NORMAN Y. MINETA – K�ZLEKED�SI MINISZTER

A Clinton-korm�nyzat hagyat�kak�nt � az egyetlen "demokrata" a Bush-kabinetben, de neki is megvannak a korpor�ci�s kapcsolatai. Amikor a t�rv�nyhoz�s tagjak�nt a Szilikon-v�lgyet k�pviselte, kamp�ny-hozz�j�rul�st kapott a nagy l�git�rsas�gokt�l; a Northwest Airlinest�l, a United Airlinest�l, a Greyhoundt�l, a Boeingt�l �s a Union Pacifict�l. Miut�n visszavonult a k�pvisel�s�gt�l, a Lockheed Martinn�l dolgozott. H�t nem kiv�l� helyen �ld�g�l most? Hiszen miniszt�riuma a felsoroltak mindegyik�t fel�gyeli.

ANDREW H. CARD JR. – A FEH�R H�Z KABINETF�N�KE

Card a General Motors f�lobbist�jak�nt tev�kenykedett, miel�tt munk�t v�llalt volna a Bush-korm�nyzatban. �gyvezet� eln�ke volt a m�ra m�r megsz�nt amerikai aut�gy�rt�k sz�vets�g�nek, amely a szennyez�anyag-kibocs�t�s el��r�sainak szigor�t�sa ellen lobbizott, �s Jap�nnal v�vott csat�kat kereskedelmi �gyekben. Card a t�rv�nyhoz�s el�tt az utasok alapjogait �sszegz� t�rv�ny ellen tan�skodott az amerikai kereskedelmi kamara lobbista csoportja nev�ben. Szem�lyesen ezer-ezer doll�rral seg�tette John Ashcroft �s Spencer Abraham k�s�bb vesztesnek bizonyult kamp�ny�t.

MITCH DANIELS JR. – AZ IGAZGAT�SI �S K�LTS�GVET�SI HIVATAL IGAZGAT�JA

Daniels kor�bban az Eli Lilly gy�gyszergy�r rangid�s aleln�ke volt. Jelenleg � fel�gyeli a sz�vets�gi k�lts�gvet�s tervezet�nek �ssze�ll�t�s�t, �gy azt is, hogy mennyi p�nzt ir�nyoznak el� (ha egy�ltal�n el�ir�nyoznak) a Medicare-betegek receptre kaphat� gy�gyszereinek t�mogat�s�ra. Ez ellen lobbizik az Eli Lilly, m�s gy�gyszergy�rt� c�gekkel egy�tt. Danielsnek 50-100 ezer doll�r �rt�k� General Electric-, Citigroup- �s Merck-r�szv�nyei vannak. Annak az es�lye, hogy ez a korm�nyzat j�v�re elfogadja a receptre kaphat� gy�gyszerek t�mogat�s�t az id�sek r�sz�re, pontosan annyi, mint annak, hogy felgy�jtom magam.

CONDOLEEZZA RICE – NEMZETBIZTONS�GI TAN�CSAD�

A Chevron olajc�g igazgat�tan�cs�ban olyan nagy szolg�latokat tett a v�llalatnak, hogy egy 130 ezer tonn�s olajtankert neveztek el r�la. Igazgat� volt a Charles Schwabn�l �s a Transameric�n�l[46], tan�csad�ja volt a J. P. Morgannek. Dolgozott az id�sebb Bush nemzetbiztons�gi csapat�ban is.

KARL ROVE – AZ ELN�K RANGID�S TAN�CSAD�JA

Bush r�gi h�ve �s bar�tja, egykor a Philip Morris tan�csad�ja volt. Bush korm�nyz�s�g�nak idej�n a doh�nyv�llalat �t �ven �t havi h�romezer doll�rt fizetett neki, hogy bennfentesk�nt t�j�koztassa �ket a v�laszt�sok menet�r�l, a jel�ltekr�l. Ami�ta Rove munk�t kapott a Feh�r H�zban, �lland�an az�rt b�r�lj�k, mert poz�ci�j�t felhaszn�lva azoknak a c�geknek az �rdekeit tolja el�t�rbe, amelyeknek a r�szv�nyeit is birtokolja. A minap az�rt kritiz�lt�k, mert az Intel[47] f�n�keivel tartott tan�cskoz�sokat egy esetleges v�llalati �sszevon�sr�l, mik�zben neki is vannak Intel-r�szv�nyei (saj�t, 1-2,5 milli� doll�rra becs�lt saj�t portf�li�j�nak r�szek�nt). A v�llalati �sszevon�s a tan�cskoz�sok ut�n k�t h�nappal megt�rt�nt, egy h�napra r� Rove eladta r�szv�nyeit.

KENNETH L. LAY – AZ ELN�K �RNYEKTAN�CSAD�JA

Lay a legnagyobb amerikai elektronikai kereskedelmi v�llalat, az Enron feje, �s Bush v�laszt�si kamp�ny�nak legnagyobb adom�nyoz�ja. Lay arra haszn�lta fel az eln�kkel fenntartott szoros kapcsolat�t, hogy nyom�st gyakoroljon a sz�vets�d energiaszab�lyoz�si bizotts�g (Federal Energy Regulatory Commission) eln�k�re, annak �rdek�ben, hogy felgyors�ts�k az energiaipar szab�lyzotts�g�nak elt�rl�s�t. Lay minden bizonnyal list�t adott Bushnak azokr�l a jel�ltekr�l, akiket � sz�vesen l�tott volna a kulcsfontoss�g� bizotts�g egyes posztjain. Az Enron – r�szben a kaliforniai energiav�ls�g miatt – gyorsan 100 milli�rd doll�ros v�llalatt� n�tte ki mag�t. Bush �s Cheney egyar�nt ig�nyt tart Lay tan�csaira; korm�nyzati posztokra jel�lt bizonyos szem�lyekkel el�sz�r Lay besz�lget el, az illet� csak ez ut�n kaphatja meg az �ll�st.

L�thatj�tok bar�taim, szomsz�daim, hogy a Bush-rezsim ki akarja b�lelni a zsebeit, �s nem sz�nd�koznak harc n�lk�l lemondani a hivatalukr�l. Feladatuk az, hogy gazdas�gi, valamint �jonnan megszerzett politikai hatalmukat egyes�tve korm�nyozz�k az orsz�got, �s seg�tsenek m�g gazdagabb� tenni bar�taikat.

Meg kell �ll�tani ezeket a H�lye Feh�r Embereket. T�j�koztattam Kofi Annant azokr�l a helyekr�l, ahol (majdnem) mindegyik�ket meg lehet tal�lni, �s elfoghatj�k �ket az ENSZ-csapatok. Annan �r, �nh�z esdeklem, aki m�r j�val csek�lyebb jogs�relmek miatt is el�z�nl�tt orsz�gokat. Dobja el k�z�ny�nek �larc�t megpr�b�ltat�saink l�tt�n. �nh�z foh�szkodunk: mentse meg az Amerikai Egyes�lt �llamokat! K�vetelje, hogy tartsanak �j �s tisztess�ges v�laszt�sokat!

Mi, a n�p, �tj�ra ind�thatjuk azt a hull�mot, amely v�g�l els�p�rheti a Bush-Cheney-junt�t. Erre hetente csak n�h�ny �r�t kell �ldoznia mindenkinek. Ekk�ppen:

1. Hetente l�pjen kapcsolatba k�pvisel�j�vel, �s vegye r� h�rom bar�tj�t ugyanerre. A szen�torok, a t�rv�nyhoz�s tagjai �s m�s v�lasztott tiszts�gvisel�k nagyon gondosan odafigyelnek a nekik c�mzett telefonh�v�sokra, levelekre �s t�viratokra. Mindennap el�j�k ker�l a v�laszt�ker�let�kb�l �rkezett �zenetek �sszegz�se. �ldozzon erre hetente n�h�ny percet, ha azt akarja, hogy gondolataira odafigyeljenek.

A Bush-f�le politik�t a k�zv�lem�ny heves felz�dul�s�val lehet csak megf�kezni – �s m�r n�h�ny sz�z lev�l is tiltakoz�snak sz�m�t. Bushnak �ppen a k�zfelh�borod�s miatt kellett lemondania bizonyos politikai c�ljainak megval�s�t�s�r�l. Ez m�k�dik! Mindannyian csak nyafogunk; mi�rt ne lehetne hasznosan nyafogni? V�lasszon ki mag�nak egy �nnek fontos probl�m�t, �s m�g ma tegye a k�vetkez�ket:

a) H�vja a 202-224-3121-et – ez az amerikai Capitolium telefonk�zpontja. Csak mondja be az ir�ny�t�sz�m�t, �s m�ris kapcsolj�k a k�pvisel�j�t.

b) �rjon X. (n�v) szen�tor hivatal�nak, az Egyes�lt �llamok Szen�tusa, Washington D.C., 20510 c�mre; vagy: X. (n�v) k�pvisel� hivatal�nak, az Egyes�lt �llamok K�pvisel�h�za, Washington D.C., 20515 c�mre.

c) K�ldj�n e-mailt. A szen�toroknak a www.senate.gov/contacting/index-by-state.cfm; vagy a k�pvisel�knek a www.house.gov/writerep internetes c�mre.

d) K�ldj�n t�viratot. Hiuja a Western Uniont – 1-800-325-6000 –, vagy l�togassa meg a www.westernunion.com internetes port�lt.

2. Ne hagyja nyugodni Busht, ak�rhol t�nik is fel. Ha arr�l �rtes�l, hogy a v�ros�ba �rkezik, bar�taival szervezzen tiltakoz� t�ntet�st. Eml�keztesse a m�di�t arra, hogy Bush nem a n�p akarat�b�l korm�nyoz. Legyen hangos. Legyen m�k�s. T�bl�k, feliratok, utcasz�nh�z, vicces �t�lkez�s-t�rgyal�s – mutassa meg neki, hogy az Igazs�g el�l nincs menekv�s.

3. B�rja r� a demokrat�kat, hogy tegy�k a dolgukat. Vil�gos, hogy egy puccsot �gy lehet leverni, ha r�vessz�k az ellenz�ket, vigye v�gig a harcot a j� �gy�rt. Nem lesz k�nny�: manaps�g a demokrat�knak nagyon kev�s idej�k van azokra, akik nem k�pesek �llni az ezer-doll�r-t�ny�ronk�nt t�pus� vacsor�k cechj�t. Ez�rt hozz� kell l�tnunk a demokrat�k magatart�s�nak megv�ltoztat�s�hoz. A program �gy ind�that�:

– K�telezze el mag�t. L�togassa meg honlapomat (www.michaelmoore.com), �s �rja al� az on-line pet�ci�t, amely felsz�l�tja a t�rv�nyhoz�sban �l� demokrat�kat, hogy sz�lljanak szembe a Bush-Cheney-junt�val, m�gpedig gyorsan. Ellenkez� esetben j�v�re igyeksz�nk megfosztani �ket a kongresszus vezet�st�l, �s z�ldeket ind�tunk azokban a szoros eredm�nnyel kecsegtet� k�rzetekben, ahol a demokrat�k am�gy is republik�nusok, csak vacakabb �lt�nyt viselnek.

– Vegye �t a hatalmat a helyi demokrata p�rtban. A megy�k z�m�ben a helyi p�rtszervezetet csak n�h�ny ember viszi, mert a polg�rok t�bbs�g�nek esz�be sem jut, hogy oda forduljon. Menjen �t a szomsz�d megye vagy v�ros p�rtgy�l�s�re, �s vigye mag�val t�z j� bar�tj�t. Az esetek t�bbs�g�ben az �n� �s a brancs�� lesz a t�bbs�g. Haszn�lja ki a szab�lyokat �s az egyes �llamok p�rtokra vonatkoz� el��r�sait (ezek gyakran a h�l�n is fellelhet�k), �s vegye �t a hatalmat.

4. Induljon �n is a v�laszt�sokon. Igen – �n, aki olvassa ezt a k�nyvet. Ez az egyetlen lehet�s�g, hogy a dolgok megv�ltozzanak. Ha nem norm�lis, visszafogott emberek indulnak a v�laszt�sokon a korm�nyzati hivatalok�rt, akkor a munk�t a csirkefog�k v�gzik el. Sir�nkozhatunk-e a korrupt politikusok miatt, ha mi magunk nem akarjuk elv�gezni a munk�t? Ideje, hogy �n is besz�lljon a ringbe – m�r j�v�re. Indulhat az iskolasz�ki, a v�rosi k�pvisel�i helyek�rt, a megyei p�nzt�rnoki tiszt�rt, lehet csatorn�z�si biztos vagy v�rosi �s megyei hivatalnok, esetleg saj�t �llam�nak k�pvisel�je, szen�tora, vagy �llami oktat�si biztos, �llamtitk�r, korm�nyz�, a kongresszus tagja, amerikai szen�tor, de m�g sint�r is – nem sz�lva a sz�mtalan egy�b hivatalr�l.

Mindenk�ppen indulnia kell azonban a k�rzeti k�ld�tt hely��rt. Amerik�ban minden egyes k�rzet maga v�lasztja meg saj�t k�ld�tteit minden egyes p�rtban; meglehet, ez tal�n a legalacsonyabb hivatal, de egyben az az alap, amelyre az eg�sz k�rtyav�r �p�l. A kiv�lasztott k�ld�ttek r�szt vesznek az orsz�gos p�rtkonvenci�kon, amelyen megv�lasztj�k az eln�kjel�lteket: �nnek is ott a helye.

Nem besz�lek a leveg�be – �n is ezt teszem, m�r az id�n. R�vettem egy tucat bar�tomat, hogy �k is jel�ltess�k magukat a k�rzet�kben. Csak el�g al��r�st kell �sszegy�jteni ahhoz, hogy az �n neve is felker�lj�n a jel�ltek list�j�ra, b�r az el��r�sok v�ltoznak… De oly kevesen voksolnak az el�v�laszt�sokon, �s oly sok k�rzetben fordul el�, hogy nincsenek jel�ltek, hogy a megv�laszt�shoz n�ha el�g, ha az ember ott van. Sz�val ir�ny a v�laszt�si bizotts�g vagy a megyei hivatal, �s szerezzen be n�h�ny jel�l�c�dul�t m�g a hat�rid� lej�rta el�tt.

Csak n�h�ny lehet�s�get v�zoltam fel az ellenpuccs megszervez�s�hez. Mindegy, hogy �n demokrata, esetleg z�ld, netal�n csak egy lepislantott polg�r – a fontos az, hogy t�p�szkodjon fel v�gre, �s tegyen valamit.

Ny�lt lev�l George W. Bush "eln�kh�z"

�n �s �n – mintha egy csal�d voln�nk. Szem�lyes kapcsolataink sok �vre ny�lnak vissza. Nyilv�nval� okok miatt egyik�nk sem igyekezett ezt nyilv�noss�gra hozni – f�k�ppen az�rt, mert senki sem hitte volna el. De bizonyos szem�lyes ok miatt, amihez k�ze van a Bush csal�dnak, az �letem megv�ltozott.

Besz�lj�nk vil�gosan, �s mondjuk ki: az �n unokatestv�r�r�l, Kevinr�l van sz�, aki a Roger & Me c�m� filmet f�nyk�pezte. Amikor azt a filmet csin�ltam, m�g nem tudtam, hogy az �n �desanyja �s Kevin mam�ja testv�rek. Azt hittem, Kevin – aki Michiganban remek filmj�t, az Atomic Caf�t forgatta, ott tal�lkoztam vele – aff�le boh�m m�v�sz. Tr�f�san megk�rdeztem t�le, nem volna-e kedve elj�nni Flintbe, Michiganbe, hogy megtan�tson filmet csin�lni. Megd�bben�semre igennel v�laszolt. 1987 febru�rj�ban Kevin Rafferty �s Anne Bohlen k�rbeb�kl�szta velem Flintet, megmutatt�k, hogyan kell kezelni a felszerel�st, �s roppant �rt�kes tan�csokat adtak, hogy mik�nt kell dokumentumfilmet forgatni. Nem tudom, hogy a Roger & Me elk�sz�lt volna-e valaha is az �n unokatestv�r�nek nagylelk�s�ge n�lk�l. Eml�kszem a napra, amikor az �n apj�t iktatt�k be az eln�ki tiszts�gbe. �ppen egy lepusztult washingtoni v�g�szob�ban v�gtam a filmet, �s �gy d�nt�ttem, megn�zem �t, amint a Capitolium l�pcs�in leteszi az esk�t. Milyen borzongat� volt l�tni Kevint, az �n unokatestv�r�t, az �n mentoromat, amint ott �lt �n mellett a trib�n�n! Eml�kszem, a Beach Boys a beiktat�si koncerten a Wouldn't it be nice-ot j�tszotta az �desapja tisztelet�re. A v�g�szob�ban Ben bar�tom l�tszott a k�perny�n, �s elf�l� hangon, az �r�let hat�r�n � is ugyanezt a Beach Boys-n�t�t �nekelte a lepusztult Flintet bemutat� jelenetek alatt.

H�napokkal k�s�bb, miut�n a film m�r a mozikba ker�lt, a maga pap�ja, az eln�k, Camp Davidbe[48] k�rette a film egyik k�pi�j�t, h�tv�gi csal�di moziz�sra. �, b�rcsak ott lehettem volna, amikor a filmb�l �n�k mindannyian l�tt�k a sz�l�v�rosomat s�jt� szerencs�tlens�get �s elkesered�st, amely�rt nagyr�szt Reagan �s az �n pap�ja felel�s. Mindig szerettem volna tudni: a film v�g�n, amikor a helyettes seriff kidob�lja a hajl�ktalan gyerekek aj�nd�kait �s kar�csonyf�j�t, mert 150 doll�r hi�nyzik a h�zb�rb�l, hullottak k�nnyek a szob�ban? �rzett b�rki b�rmilyen felel�ss�get? Vagy mindannyian csak azt gondolt�k: Kev remek�l b�nik a kamer�val.

Nos, akkor a '80-as �vek v�g�t �rtuk, �n �ppen az id� t�jt hagyott fel a kem�ny iv�ssal. Miut�n n�h�ny �ve m�r j�zan volt, a papa seg�ts�g�vel megpr�b�lta megtal�lni �nmag�t; egy olajv�llalat itt, egy baseballcsapat ott. J� ideje vil�gos sz�momra, hogy �n soha sem sz�nd�kozott eln�k lenni. Mindannyian belebotlunk n�ha olyan munk�kba, amelyeket sem akkor, sem m�skor nem akartunk csin�lni. Kivel nem esett m�g meg hasonl�?

De az �n esete biztosan m�s. V�g�l is, nem arr�l van sz�, hogy �n most m�r nem akar ott lenni. A v�n b�n�knak ugyanaz a band�ja veszi k�r�l, akik egykor a pap�val egy�tt igazgatt�k a vil�got. Mind ott rohang�l a Feh�r H�zban – Dick, Rummy, Colin –, �s nincs k�z�tt�k egy sem, aki az �n bar�tja lenne! Ugyanazok az �reg gaty�ba szellent�k, akiket m�g a papa invit�lt meg a H�zba egy j� szivarra �s egy vodk�ra, hogy k�zben kieszelj�k, mik�nt sz�nyegbomb�zz�k Panama polg�ri lakoss�g�t.

De �n k�z�l�nk val� – a Nagy Gyermek�ld�s[49] sz�l�tte, a k�zepes tanul�, a h�zibuliz�a fajta! Mi a csod�t keres az eff�l�k k�z�tt? Hiszen �lve felfalj�k, �s kik�pik, mint a m�csingot!

Val�sz�n�leg nem mondt�k meg �nnek, hogy az �ltaluk kidolgozott, �s �n el� al��r�sra odatolt ad�cs�kkent�si terv svindli, hogy kiszedj�k a k�z�poszt�ly zseb�b�l a p�nzt, �s a szupergazdagoknak adj�k. �n tudom, hogy �nnek nincs sz�ks�ge t�bb p�nzre: �n m�r s�nen van �lete v�g�ig, h�la Prescott Bush nagypapinak, aki �gyesen �zletelt a n�cikkal a m�sodik vil�gh�bor� el�tt �s alatt.[50]

De mindazok a haverok, akik rekord�sszeget, 190 milli� doll�rt dobtak �ssze az �n kamp�ny�ra – �s az �sszeg k�tharmada alig t�bb, mint 700 mag�nszem�ly adom�nya volt –, ezt a p�nzt vissza akarj�k kapni. �s m�g j�val t�bbet is. �gy kergetik majd �nt, mint kuty�k a t�zel� szuk�t, �s biztosak akarnak lenni abban, hogy pontosan azt teszi, amit �k mondanak. Lehet, hogy az �n el�dje kiadta Barbra Streisandnak a Lincoln-h�l�szob�t[51], de az semmi: miel�tt �szbe kapna, az �n cimbor�ja, Cheney az eg�sz nyugati sz�rny �sszes kulcs�t �tadja majd az AT&T, az Enron �s az ExxonMobil eln�keinek kez�be.

B�r�l�i gyakran lehordj�k �nt, mert napk�zben szuny�k�lni szokott egyet, �s d�lut�n f�l �t k�r�l m�r be is fejezi a munkanapot. Egyszer�en k�z�lnie kell vel�k, hogy egy �j amerikai hagyom�ny alapjainak lerak�s�n f�radozik: eb�d ut�ni szuny�k�t mindenkinek, �s d�lut�n �tre mindenki legyen otthon! Tegye ezt, �s higgyen nekem, a legnagyobb amerikai eln�kk�nt fognak �nre eml�kezni.

Ki mer�szeli azt sugallani, hogy �n nem csin�l semmit a hivatalban? Ez nem igaz! �nn�l szorgosabb eln�k�t �n m�g nem l�ttam. Egyenesen �gy t�nik, mintha az gondoln�, hogy a napjai meg vannak sz�ml�lva. Minthogy a szen�tus m�r a demokrat�k�, �s a k�pvisel�h�zban is hasonl� dolog van k�sz�l�ben 2002 folyam�n… nos, h�t n�zze a dolgok napos oldal�t, m�g mindig lesz k�t j� �ve, miel�tt a Gore-ra voksol� ki�br�ndult gy�ztesek fen�ken billentik.

Az �n eredm�nyeinek list�ja – alig n�h�ny h�nappal hivatalba l�p�se ut�n – brut�lisan nagyszer�.

– 35 milli� doll�rt vont el az orvosok gyermekorvosi tov�bbk�pz�s�t szolg�l� alapb�l.

– 50 sz�zal�kkal cs�kkentette a meg�j�that� energiaforr�sokra sz�nt kutat�si alapot.

– K�sleltette az iv�v�z arz�ntartalm�nak elfogadhat� szintre cs�kkent�s�nek szab�lyoz�s�t.

– 28 sz�zal�kkal cs�kkentette a k�rnyezetbar�t �s hat�konyabb aut�k, teheraut�k kutat�s�ra sz�nt alapokat.

– Visszavonta a korm�ny hat�sk�r�t er�s�t� szab�lyokat, amelyek tiltott�k a szerz�d�sk�t�st a sz�vets�gi t�rv�nyeket, a k�rnyezetv�delmi t�rv�nyeket �s a munkahelyi biztons�gi el��r�sokat megs�rt� c�gekkel.

– Megengedte Gale Norton bel�gyminiszternek, hogy olyan javaslatokat gy�jts�n, amelyek megnyitn�k a nemzeti parkokat �s eml�khelyeket az erd�gazd�lkod�s, a sz�nb�ny�szat, valamint az olaj- �s g�zk�szletek felt�r�sa el�tt.

– Nem tartotta be azt a kamp�ny�g�ret�t, hogy �vente 100 milli� doll�rt ad az es�erd�k meg�v�s�ra.

– 86 sz�zal�kkal cs�kkentette a k�z�ss�gi hozz�f�rhet�s�gi programot, amely az eg�szs�gbiztos�t�s n�lk�li emberek �rdek�ben �sszehangolta a gondoskod�st a k�zk�rh�zak, a klinik�k �s m�s eg�szs�g�gyi int�zetek k�z�tt.

– Les�p�rte az asztalr�l a k�z�rdek� inform�ci�khoz val� hozz�f�r�si lehet�s�g n�vel�s�re vonatkoz� javaslatot a vegyi �zemek baleseteinek potenci�lis k�vetkezm�nyei t�rgy�ban.

– 60 milli� doll�rral cs�kkentette a Girls and Boys Club of America lak�s�p�t�si programj�nak alapjait.

– Kil�pett a glob�lis felmeleged�sr�l k�t�tt 1997-es kiot�i egyezm�nyb�l, amelyet �sszesen 178 orsz�g �rt al�.

TOV�BB