– Elutas�totta a biol�giai hadvisel�sr�l sz�l�, 1972-es szerz�d�s betart�s�nak sz�ks�gess�g�vel kapcsolatos nemzetk�zi meg�llapod�st.

– 200 milli� doll�rral cs�kkentette a munkahely n�lk�l maradt dolgoz�k �tk�pz�si programj�nak alapjait.

– 200 milli� doll�rt vett el a Childcare and Development programt�l, amely az alacsony j�vedelm� csal�dok gyermekeir�l gondoskodik, ha a sz�l�knek lej�rt a j�l�ti t�mogat�s ideje, �s ez�rt k�nytelenek munk�t v�llalni.

– T�r�lte a receptre kaphat� fogamz�sg�tl�k �rt�mogat�s�t a sz�vets�gi alkalmazottak eset�ben (b�r a Viagra t�mogat�sa megmaradt).

– 700 milli� doll�rral cs�kkentette a b�rlak�sok jav�t�s�ra szolg�l� alapokat.

– Elutas�totta a munk�sok eg�szs�g�t �s biztons�g�t szolg�l� munkahelyi ergon�miai szab�lyoz�st.

– Nem teljes�tette a sz�n-dioxid-kibocs�t�s szab�lyoz�s�ra vonatkoz� v�laszt�si �g�ret�t, pedig a sz�n-dioxid a glob�lis felmeleged�s f� oka.

– Betiltott minden sz�vets�gi seg�lyt az olyan nemzetk�zi csal�dtervez� szervezetek sz�m�ra, amelyek saj�t p�nz�gyi alapjaikb�l abortusszal �sszef�gg� tan�csad�st v�geznek, konz�liumra adnak lehet�s�get, illetve ezzel �sszef�gg� szolg�ltat�sokat ny�jtanak.

– B�nyabiztons�g�rt �s -eg�szs�g�gy�rt felel�s munka�gyi miniszterhelyettesnek nevezte ki Dan Lauriskit, aki egy b�nyav�llalat volt vezet�je.

– Bel�gyminiszter-helyettess� nevezte ki a glob�lis felmeleged�st tagad� Lynn Scarletet, aki ellenzi a leveg�szennyez�sre vonatkoz� el��r�sok szigor�t�s�t.

– J�v�hagyta Gale Norton vitatott terv�t a Florida keleti partjai k�zel�ben fekv� ter�letek ki�rus�t�s�r�l, olaj- �s f�ldg�ztermel�s c�ljaira.

– Bejelentette, hogy enged�lyezni k�v�nja az olajf�r�st Montana Lewis �s Clark nemzeti parkjaiban.

– �gy d�nt�tt, hogy ezent�l nem k�ri ki az amerikai �gyv�di kamara v�lem�ny�t a sz�vets�gi jogi posztokra t�rt�n� kinevez�sekr�l.

– Megtagadta az oktat�si p�nz�gyi seg�lyeket azokt�l a di�kokt�l, akiket k�b�t�szerv�ts�g miatt b�ntettek meg (b�r az el�t�lt gyilkosok m�g mindig jogosultak p�nz�gyi seg�lyre).

– Mind�ssze 3 sz�zal�k�t enged�lyezte annak az �sszegnek, amelyet az Igazs�g�gyi Miniszt�rium jog�szai k�rtek a korm�ny �s a doh�nygy�rak k�z�tti jogvit�k k�lts�geire.

– Kereszt�lvitte ad�cs�kkent�si terveit, amelyek seg�ts�g�vel a p�nz 43 sz�zal�ka az amerikaiak leggazdagabb 1 sz�zal�k�nak zseb�be v�ndorol.

– Al��rta azt a t�rv�nyt, amely megnehez�ti a szeg�nyek �s a k�z�poszt�lybeli amerikaiak sz�m�ra, hogy cs�delj�r�st k�rjenek �nmaguk ellen (erre m�g akkor sincs m�djuk, ha hatalmas orvosi sz�ml�kat kell kifizetni�k).

– A kisebbs�gekhez tartoz�k elhelyezked�s�t, oktat�s�t k�nny�t� program b�r�l�j�t, Kay Cole Jamest nevezte ki a szem�ly�gyi igazgat�si hivatal �l�re.

– 15,7 milli� doll�rt vett el a gyermekek b�ntalmaz�s�t, szexu�lis zaklat�s�t �s elhanyagol�s�t megel�zni �s megakad�lyozni hivatott programokt�l.

– Javasolta "Az olvas�s a legfontosabb" nev� program t�rl�s�t, pedig annak keret�ben a szeg�ny csal�dok gyermekei t�r�t�s n�lk�l kaphattak k�nyveket.

– Szorgalmazta a miniatombomb�k gy�rt�s�t, amelyek m�lyen a f�ld al� �p�tett c�lpontok ellen vethet�k be, �s ez s�rti az atomfegyver-k�s�rletek �tfog� tilalm�r�l sz�l� egyezm�nyt.

– K�s�rletet tett annak a rendelkez�snek a megsemmis�t�s�re, amely a fakitermel�st�l �s utak �p�t�s�t�l k�m�l meg 24 milli� hekt�r nemzeti erd�t �s parkot.

– Az atomfegyverek elterjed�s�nek megakad�lyoz�s�t ellenz�, az ENSZ-et kritiz�l� John Boltont nevezte ki a fegyverzet-ellen�rz�s�rt �s a nemzetk�zi biztons�g�rt felel�s k�l�gyi �llamtitk�rnak.

– A Monsanto egyik vezet�j�t, Linda Fishert �ltette a k�rnyezetv�delmi hivatal helyettes igazgat�j�nak sz�k�be.

– Az �llam �s az egyh�z sz�tv�l�s�nak egyik vezet� kritikus�t, Michael McConnellt kinevezte sz�vets�gi b�r�nak.

– T�r�lte az aut�gy�rt�k sz�m�ra megszabott 2004-es hat�rid�t, ameddig azoknak ki kellett volna fejleszteni�k az alacsony fogyaszt�s� j�rm�vek protot�pus�t.

– Drogc�rr� nevezte ki azt a John Walterst[52], aki hevesen ellenzi a k�b�t�szerf�gg�k kezel�s�t a b�rt�n�kben.

– Bel�gyminiszter-helyettess� nevezte ki az olaj- �s sz�nlobbista Steven Gilest.

– Bennett Raleyt, aki a vesz�lyeztetett fajokr�l sz�l� t�rv�ny megsemmis�t�s�t akarja el�rni, kinevezte a bel�gyminiszt�rium v�z�gyi �s tudom�nyos �llamtitk�r�v�.

– Arra t�rekedett, hogy megsz�ntesse azoknak az �zsiai n�knek az Egyes�lt �llamokban Jap�n ellen ind�tott per�t, akiket a m�sodik vil�gh�bor�ban szexrabszolgas�gra k�nyszer�tettek.

– Az igazs�g�gyi miniszter k�zvetlen munkat�rs�v� nevezte ki Ted Olsont, aki a floridai v�laszt�si vit�ban az �n legf�bb �gyv�dje volt.

– Javasolta, hogy k�nny�ts�k meg az olajfinom�t�k, az atom- �s v�zi er�m�vek �p�t�si enged�lyez�si elj�r�s�t, a k�rnyezetv�delmi el��r�sok laz�t�s�val egy�tt.

– Olaj- �s g�zmez�k elad�s�t javasolta az alaszkai term�szetv�delmi ter�leten.

H�, m�r a lista leg�pel�s�be is beleizzadtam. �n honnan veszi az energi�t? (A szuny�k�b�l, nemdeb�r?)

A fentiek j� r�sz�t persze a demokrat�k is t�mogatj�k. (R�luk is lesz n�h�ny szavam ebben k�nyvben.)

De e pillanatban engem �n aggaszt. Gondoljon csak vissza, mi volt eln�kk�nt az els� d�nt�se? Eml�kezz�k: miel�tt besz�llt volna az aut�ba, hogy v�gigkocsik�zzon a Pennsylvania Avenue-i beiktat�si par�d�n, makacsul k�vetelt egy csavarh�z�s embert, aki levenn� a rendsz�mt�bl�t a limuzinr�l, mert azon a k�vetkez� a szavak szerepeltek: "T�mogasd a D.C.[53] �llamis�g�t!" �lete legfontosabb napj�n �n rendsz�mt�bl�kkal vacakol? Val�ban laz�tania kell!

Azt hiszem, m�r j�val kor�bban agg�dni kezdtem �n�rt. A kamp�ny idej�n a viselked�s�vel kapcsolatban t�bb zavarba ejt� inform�ci� l�tott napvil�got. Id�vel persze szertefoszlottak, de nekem v�ltozatlanul k�telyeim vannak azzal kapcsolatban, vajon alkalmas-e �n erre a munk�ra. K�rem, ne vegye ezt tolakod�snak vagy moraliz�l�snak – hagyjuk ezt Cheneyre! Egyszer�en arr�l van sz�, hogy a csal�d egyik k�zeli bar�tja megk�s�rli �szint�n elmondani a v�lem�ny�t.

Ny�ltan megmondom: att�l tartok, hogy �n vesz�lyt jelent a nemzetbiztons�gra.

Ez tal�n t�l er�s, de nem szoktam megalapozatlanul eff�le kijelent�seket tenni. Az eg�sznek semmi k�ze apr�bb n�zetelt�r�seinkhez, a siralomh�zban l�v� �rtatlan emberek kiv�gz�s�hez, �s ahhoz sem, hogy Alaszk�b�l mekkora r�szt szelnek ki olajkutak sz�m�ra. Nem vonom k�ts�gbe patriotizmus�t sem – biztos vagyok benne, hogy �n b�rmelyik orsz�got im�dn�, amelyik ilyen j� �nh�z.

Az eg�sznek ink�bb n�h�ny magatart�sform�hoz van k�ze, amelyeket az �vek sor�n mi, az �n�rt agg�d�k tapasztaltunk.

N�h�ny szok�sa kiss� meglep�; p�rat nem k�pes kontroll�lni; a t�bbi pedig, sajnos, nagyon is elterjedt az amerikaiak k�z�tt.

Mivel az �n ujja van a Gombon (tudja, amelyikkel fel lehet robbantani a vil�got), �s mivel az �n d�nt�sei a vil�g stabilit�s�ra n�zve rendk�v�l messze hat� k�vetkezm�nyekkel j�rnak, szeretn�k feltenni h�rom k�rd�st. Adjon nekem �s az amerikai n�pnek ezekre h�rom becs�letes v�laszt.

1. George, k�pes �n feln�ttszinten olvasni �s �rni?

�gy t�nik, hogy �n sajnos funkcion�lis analfab�ta. Ebben nincs semmi sz�gyellnival�. Sokan vannak �gy ezzel. (Csak sz�molja meg a bet�hib�kat ebben a k�nyvben.) Amerikaiak milli�i legfeljebb negyedik oszt�lyos szinten tudnak olvasni �s �rni.

De hadd k�rdezzem meg: ha gondjai vannak a bonyolult �rt�kel� jelent�sekkel, amelyeket �n a Jobb�ra Szabad Vil�g vezet�jek�nt k�zhez kap, akkor hogyan b�zhatn�nk �nre b�rmilyen fontos dolgot, p�ld�ul az atomtitkot?

Az �r�studatlans�g minden jele nyilv�nval�, de �gy t�nik, nem akad senki, aki szembes�ten� �nt a probl�m�val.

Az els� gyan� akkor t�madt fel bennem, amikor elmondta, hogy gyerekkor�ban A nagyon �hes herny� volt a kedvenc k�nyve. Sajn�latos m�don ezt a k�tetet egy �vvel az ut�n adt�k ki, hogy �n v�gzett az egyetemen.

Azt�n ott vannak az egyetemi bizony�tv�nyai, ha ugyan azok val�ban az �n�i. Hogyan jutott be a Yale-re, amikor a t�bbi felv�teliz� alkalmass�gi �s k�pess�gvizsg�l� tesztjei jobban siker�ltek, �s sokkal jobb oszt�lyzataik is voltak?

A kamp�ny idej�n, amikor arr�l faggatt�k, hogy milyen k�nyveket olvas �ppen, �n hat�rozottan v�laszolt – de a k�nyvek tartalm�r�l nem tudott mit mondani. Nem csoda h�t, ha munkat�rsai k�t h�nappal a kamp�ny v�ge el�tt m�r nem engedt�k, hogy �n sajt��rtekezleteket tartson. Emberei hal�losan beijedtek a lehets�ges k�rd�sekt�l, �s att�l, hogy �n mit �s hogyan v�laszol.

Egy dolog mindenki sz�m�ra vil�gos – nem besz�li �rthet� mondatokban az angol nyelvet. Eleinte j�pof�nak, szinte vonz�nak t�nt, ahogy elb�nt a szavakkal �s a mondatokkal, de k�s�bb agg�dni kezdt�nk. Egy interj�ban a feje tetej�re �ll�totta Amerika t�bb �vtizedes Tajvan-politik�j�t, mondv�n, hogy b�rmire hajland�ak vagyunk Tajvan v�delm�ben, �s szinte azt sugallta, hogy ak�r csapatokat is odak�ldhet�nk. Jesszusom, George, az eg�sz vil�g felfordult, mindenki rohant v�delmi eligaz�t�sra.

Ha val�ban f�parancsnok akar lenni, akkor k�pesnek kell lennie arra, hogy egy�rtelm� parancsokat adjon ki. Mi lesz, ha a nyelvbotl�sok folytat�dnak? Tudja-e, milyen k�nnyen v�lhat ezekb�l a kis botl�sokb�l nemzetbiztons�gi lid�rcnyom�s? Nem csoda, hogy n�velni akarja a Pentagon k�lts�gvet�s�t. Minden t�zer�nkre sz�ks�g lesz, ha v�letlen�l kiadja a parancsot Oroszorsz�g elt�rl�s�re, holott tal�n csak azt akarta mondani: "le kell t�r�ln�m az orosz sal�ta�ntetet a nyakkend�mr�l".

Munkat�rsai azt �ll�tj�k, hogy �n nem olvassa el (nem k�pes elolvasni) az �ltaluk �tadott �sszefoglal� jelent�seket, �s megk�ri �ket, hogy olvass�k fel �nnek. �desanyja First Ladyk�nt m�lyen elk�telezte mag�t az olvas�si programok mellett. Felt�telezhetj�k-e, hogy � els� k�zb�l tudhatja, mif�le neh�zs�gekkel j�r egy olvasni k�ptelen gyerek felnevel�se?

K�rem, ne vegye ezt szem�lyesked�snek. Lehets�ges, hogy tanul�si neh�zs�gr�l van sz�. Mintegy hatvanmilli� amerikai k�szk�dik ilyen gondokkal. Nincs ebben semmi sz�gyen. �n pedig hiszek abban, hogy egy diszlexi�s is lehet az Egyes�lt �llamok eln�ke. Albert Einstein diszlexi�s volt; Jay Leno[54] is az. (H�, v�gre siker�lt egyetlen mondatban �sszehoznom Len�t �s Einsteint. L�tja, a nyelv n�ha �lvezetet is jelent.)

De ha nem hajland� seg�ts�get ig�nybe venni ennek a probl�m�nak a megold�s�ra, akkor f�lek, �n t�l nagy kock�zatot jelenthet az orsz�g sz�m�ra. �nnek seg�ts�gre van sz�ks�ge. Logop�dus kell ide, nem egy �jabb t�j�koztat� az Ov�lis Irod�ban. Mondja meg nek�nk az igazat, �n pedig lefekv�skor mindig elmegyek majd, �s felolvasok �nnek.

2. Alkoholista �n? Ha igen, mik�nt befoly�solja ez f�parancsnoki teljes�tm�ny�t?

Megint csak nem akarok ujjal mutogatni, sem tiszteletlenkedni vagy b�rkit megsz�gyen�teni. Az alkoholizmus �ri�si gond, amerikaiak milli�it �rinti, olyan embereket is, akiket mindannyian ismer�nk �s szeret�nk. Sokan k�pesek r�, hogy kigy�gyuljanak bel�le, �s norm�lis �letet �ljenek. Alkoholist�k is lehetnek – �s lehettek is – az Egyes�lt �llamok eln�kei. Nagyon tisztelem mindazokat, akik k�pesek megbirk�zni ezzel a betegs�ggel. �n m�r elmondta, hogy nemigen volt k�pes kezelni az iv�st, ez�rt negyven�ves kora �ta egy csepp alkohol sem cs�szott le a tork�n. Gratul�lunk.

Azt is elmondta, hogy egykor t�l sokat ivott, m�gnem r�j�tt, hogy az alkohol kezdi kisz�vni �nb�l az energi�t, �s "kipr�seli m�g a m�sok ir�nt �rzett szeretetet is". Ez voltak�ppen az alkoholista sz� meghat�roz�sa. Ett�l �n m�g lehet eln�k, de v�laszolnia kell n�h�ny k�rd�sre, k�l�n�sen az�rt, mert �vekig eltitkolta, hogy 1976-ban letart�ztatt�k ittas vezet�s�rt.

De mi�rt nem haszn�lja az alkoholista sz�t? V�g�l is az lenne az els� l�p�s a gy�gyul�s fel�. Mif�le seg�t�-t�mogat� rendszert �p�tett ki maga k�r�l, amely biztosan megakad�lyozza, hogy leessen a l�r�l? Az eln�ki tiszts�g feltehet�en a vil�g legstresszesebb munk�ja. Mit tett �n annak �rdek�ben, hogy biztosan kezelni tudja az �nre nehezed� nyom�st, �s a vil�g leghatalmasabb ember�t is kikezd� idegbajt?

Honnan tudjuk, hogy nem ny�l-e megint az �veg ut�n, ha s�lyos v�ls�ggal kell szemben�znie? Eff�le munk�ja �nnek m�g soha nem volt. Amennyire �n tudom, �nnek h�sz �ve semmilyen munk�ja sem volt. Amikor v�gre nem sodr�dott tov�bb, akkor a papa bevitte �nt az olaj�zletbe n�h�ny v�llalkoz�ssal, amelyek befulladtak. K�s�bb seg�ts�g�vel hozz�jutott egy komolyabb baseballcsapathoz, ami azzal j�rt, hogy �nnek ott kellett �lnie a kispadon, �s figyelnie a sok hossz� �s lass� baseballmeccset.

Texas korm�nyz�jak�nt aligha tal�lkozott stresszes helyzetekkel. Ott egyszer�en nincs sok tennival�. A texasi korm�nyz�i poszt ink�bb csak reprezentat�v �ll�s. De hogyan reag�lna �n egy, a vil�g biztons�g�t fenyeget� v�ratlan �s �j fejlem�nyre? Vannak net�n szponzorai, akiket felh�vhat? Lesznek tan�cskoz�sok, amelyekre elmehet? Ezekre a k�rd�sekre nem kell v�laszolnia, el�g, ha meg�g�ri, hogy �n is �tgondolja a dolgokat.

Tudom, mindez nagyon szem�lyes �gy, de az embereknek joguk van tudni r�luk. Nyilv�n vannak, akik azt mondj�k: "H�, ez az � mag�n�gye – r�ad�sul 26 �vvel ezel�tt t�rt�nt!" Nekik a k�vetkez�ket kell elmondanom: egy ittas vezet� 30 �vvel ezel�tt elg�zolt, �s a mai napig sem tudom teljesen kiny�jtani a jobb karomat. Sajn�lom, George, de ha �n r�szegen kihajt egy k�z�tra, akkor m�r nem az �n szem�lyes �let�r�l van sz�. Hanem az eny�mr�l �s a csal�dom�r�l is.

Kamp�nyemberei – az eltussol�k – megpr�b�lt�k fedezni �nt. Hazudtak a sajt�nak az ittas vezet�s miatti letart�ztat�s�nak k�r�lm�nyeir�l. Azt �ll�tott�k, hogy a zsaru az�rt b�ntette meg, mert "t�l lassan hajtott". Az a rend�r, aki letart�ztatta, elmondta: az�rt �ll�totta meg, mert az �n kocsija lecs�szott az �tpadk�r�l.

�n is a t�bbiekkel egy�tt tagadott, amikor a b�rt�nben t�lt�tt �jszak�r�l k�rdezt�k. "Nem voltam b�rt�nben" – hajtogatta. A rend�r viszont elmondta egy helyi �js�g�r�nak, hogy �nt meg is bilincselt�k, elvitt�k az �rsre, �s legal�bb m�sf�l �r�n �t fogva tartott�k. Lehets�ges, hogy �n val�ban nem eml�kszik?

Ez nem egyszer� k�z�ti b�rs�gol�s volt. Szinte hihetetlen, de az �gy eltussol�i m�g azt is sugallni igyekeztek, hogy az ittas vezet�s nem annyira arcpir�t�, mint Clinton hazugs�gai. Ha valaki szexu�lis kapcsolatra l�p a m�sik feln�tt emberrel, annak egyet�rt�s�vel, mik�zben � maga n�s, h�t az cs�nya dolog, de nem ugyanaz, mint ha valaki r�szegen �l a vol�n m�g�, �s vesz�lybe sodorja m�sok �let�t. (A n�v�re �let�t is bele�rtve, George, aki azon az �jszak�n �nnel volt a kocsiban.)

Az �n v�delmez�i a v�laszt�sok el�tt arra is hivatkoztak, hogy Al Gore �nk�nt bevallotta: ifj�kor�ban f�vet sz�vott. De ez sem ugyanaz. Ha nem �lt aut�ba k�ba fejjel, akkor Al Gore csakis a saj�t �let�t vesz�lyeztette – r�ad�sul nem pr�b�lta tagadni az �gyet.

�n azzal pr�b�lta elkenni a dolgot, hogy akkor m�g fiatal volt. Pedig nem volt m�r "fiatal", hiszen a harmincas �veiben j�rt.

Azon az �jszak�n, amikor – n�h�ny nappal a v�laszt�sok el�tt –, a nemzet �rtes�lt az �n b�n�r�l, f�jdalmas l�tv�ny volt, amint f�l�nyeskedve pr�b�lta �gy be�ll�tani felel�tlen viselked�s�t, mintha az "ifj�kori el�vigy�zatlans�g" lett volna csup�n, hiszen csak a fi�kkal dobott be n�h�ny s�rt (ha-ha). Val�ban egy�tt �reztem annak a f�lmilli� embernek a csal�dj�val, akiket az �nh�z hasonl� ittas vezet�k �ltek meg az �n kis kalandja �ta eltelt huszonn�gy �v alatt.

H�la istennek, �n ezut�n m�r csak n�h�ny �vig ivott, m�gnem "tanult a leck�b�l". Eszembe jut az is, vajon milyen lehetett abban az id�szakban �n mellett a feles�ge, Laura �lete. � nagyon is j�l tudta, milyen vesz�lyek leselkednek r�nk, ha vol�n m�g� �l�nk. Tizenh�t �ves kor�ban ugyanis meg�lte gimnazista bar�tj�t, mert nem vette �szre a piros l�mp�t, �s belerohant a kocsij�ba. Nagyon rem�lem, ha b�rmikor �rzi majd a munk�ja miatt �nre nehezed� nyom�st, akkor a feles�g�hez fordul j� tan�cs�rt. (B�rmit tehet, csak ne Dick Cheneyt�l k�rjen seg�ts�get: �t m�r k�tszer tart�ztatt�k le ittas vezet�s�rt.)

V�g�l hadd mondjam el, milyen rossz �rz�seim t�madtak, amikor a v�laszt�sok el�tti z�r�s h�ten a l�nyai h�ta m�g� b�jva pr�b�lt magyar�zkodni az ittas vezet�s eltussol�s�r�l. Azt mondta, az�rt titkolta el az esetet, mert nem akart nekik rossz p�ld�t mutatni. H�t a titkol�z�snak val�ban meglett a haszna, bizony�tja ezt, hogy ikerl�nyait 2001-ben p�rszor letart�ztatt�k alkohollal �sszef�gg� �gyekben[55]. Bizonyos �rtelemben csod�lom l�zad�sukat. K�rt�k �nt, k�ny�r�gtek, �s azt mondt�k: "Papa, k�rlek, ne akarj te eln�k lenni, mert elrontod az �let�nket." �n akart, az �let megromlott. Most pedig, mint minden norm�lis tizen�ves �let�ben, elj�tt a t�rleszt�s ideje.

Tal�n a Saturday Night Live h�rm�sor bemond�ja foglalta �ssze legjobban a helyzetet:

"George Bush azt mondta, az�rt nem akarta felt�rni az ittas vezet�s �gy�t, mert f�lt, hogy mit gondolnak majd r�la a l�nyai. Ez�rt ink�bb azt a megold�st v�lasztotta, hogy a l�nyok bukott �zletemberk�nt gondoljanak r�, aki mostans�g embereket v�geztet ki."

Javaslom teh�t: k�rjen seg�ts�get. Csatlakozz�k a N�vtelen Alkoholist�khoz. Vigye el hozz�juk a l�nyait is. T�rt karokkal v�rj�k �n�ket.

Amikor 1999-ben az �n �ll�t�lagos kokain�gy�t firtatt�k, �gy v�laszolt: "Nem k�vettem el b�ncselekm�nyt az elm�lt huszon�t esztend�ben." Az elm�lt nyolc �v alatt sokat megtudtunk a tr�kk�s v�laszokr�l, ez�rt ez a fajta felelet az �rtelmes megfigyel�t csak egyfajta k�vetkeztet�s levon�s�ra k�sztetheti, miszerint huszon�t �vvel kor�bban eg�szen m�sfajta id�k j�rtak, m�sf�le t�rt�netekkel.

George, mif�le b�ncselekm�nyeket k�vetett el 1974 el�tt?

Higgye el, nem az�rt k�rdem, mert szeretn�m, ha megb�ntetn�k valami�rt, amit elk�vetett. Engem az aggaszt, hogy ha netal�n vannak s�t�t, rejtegetett titkai, akkor voltak�ppen fegyvert ad mindazok kez�be, akik azt felfedik – legyen az idegen hatalom (mostani kedvencei, a k�naiak) vagy bels� ellens�g (mint… n�zz�k csak… legyen az R. J. Reynoldss[56]). Ha felt�rj�k a b�ncselekm�ny�t – vagy b�ncselekm�nyeit –, akkor kez�kbe kaparinthatj�k, �s zsarolhatj�k �nt. Emiatt George, �n vesz�lyezteti a nemzetbiztons�got.

Hihet nekem, valaki �gyis megtal�lja azt, amit rejteget – �s akkor mindannyian vesz�lybe ker�l�nk. �nnek k�teless�ge felt�rni minden b�ncselekm�nyt, amelyr�l �gy hiszi, hogy azt elk�vette. Csak ez semleges�theti a potenci�lis fegyver bevet�s�t �n ellen – vagy miellen�nk.

Nemr�giben �n el��rta a tanul�shoz p�nz�gyi t�mogat�s k�r� fiataloknak, hogy v�laszoljanak a seg�lyt k�r� lapon felt�ntetett k�rd�sre: "El�t�lt�k-e valaha droghaszn�lat�rt?" Ha a v�lasz igen, a di�k nem kap p�nzt – ami azt jelenti, hogy sokan nem juthatnak be az egyetemre. (M�sk�ppen fogalmazva az �j rendelet annyit jelent, hogy Sirhan Sirhan[57] m�g mindig kaphatna di�kseg�lyt, de egy f�ves cigarett�t sz�v� sr�c m�r nem.)

Nem volt ez kiss� k�pmutat� int�zked�s az �n r�sz�r�l? Hiszen di�kok ezreit�l tagadja meg az egyetemi oktat�st, pontosan amiatt, amit ifj�kor�ban feltehet�en �n is elk�vetett. Ehhez azt�n pofa kell! Minthogy 2004-ig �vente 400 ezer doll�rt kap t�l�nk – ugyanabb�l a sz�vets�gi kassz�b�l, amelyb�l a di�kseg�lyeket fizetik –, �gy tisztess�ges, ha feltessz�k �nnek is ugyanezt a k�rd�st: megb�ntett�k-e �nt valaha is drog elad�s��rt vagy birtokl�s��rt (eltekintve az alkoholt�l �s a doh�nyt�l)?

Tudjuk ugyanis, George, hogy �nt h�romszor tart�ztatt�k le. N�h�ny b�keaktivista bar�tomt�l eltekintve szem�lyesen senkit sem ismerek, akit h�romszor vettek volna �rizetbe.

Azt ittas vezet�s �gy�n k�v�l egyszer az�rt �ll�tott�k el�, mert a haverjaival viccb�l elcs�rt egy kar�csonyi vir�gkoszor�t. Mi a csoda t�rt�nt?

Harmadszor az�rt tart�ztatt�k le, mert cs�ny�n viselkedett egy futballmeccsen. Ezt m�r t�nyleg nem �rtem. Focimeccsen mindenki cs�ny�n viselkedik. �ppen el�gszer voltam kint magam is, �s j� sok s�rt loccsantottak a fejemre, de soha senkit nem l�ttam, akit letart�ztattak volna. Komoly munk�j�ba ker�lhetett, hogy �szrevegy�k, �s kiemelj�k a r�szeg szurkol�k t�meg�b�l.

George, van egy te�ri�m arr�l, mi�rt �s hogyan t�rt�nhetett meg mindez �nnel.

Ahelyett, hogy megdolgozott volna a poszt�rt, �nt megk�n�lt�k az eln�ks�ggel ugyan�gy, ahogy minden m�ssal is az �let�ben. A p�nz �s a n�v megnyitott minden ajt�t �n el�tt. Er�fesz�t�s, kem�ny munka, intelligencia �s kreativit�s n�lk�l kapott privil�giumokat.

Kor�n megtanulta, hogy Amerik�ban �nnek �s az �nh�z hasonl�knak csak egyetlen dolguk van: felmutatni �nmagukat. Felvett�k egy el�kel� New England-i bentlak�sos iskol�ba, csak az�rt, mert Bushnak h�vt�k. Ott sem kellett ki�rdemelnie a hely�t – megv�s�rolt�k.

Amikor felvett�k a Yale-re, azt tanulta meg, hogy b�rmikor megel�zheti az arra �rdemesebb di�kokat, akik tizenk�t �ven �t kem�nyen dolgoztak a bejut�s�rt. �nt felvett�k, mert Bushnak h�vt�k.

Ugyan�gy jutott be a Harvard Business Schoolba. Miut�n elpocs�kolt n�gy �vet a Yale-en, olyan helyet foglalt el, amely m�st illetett volna.

Azut�n �gy tett, mintha kit�lt�tte volna teljes szolg�lati idej�t a Texasi Nemzeti G�rda l�gierej�n�l. Egy napon azonban – �rta a Boston Globe – �n egyszer�en elmaradt az egys�g�t�l, �s nem is jelentkezett m�sf�l �vig. Nem kellett katonai szolg�latot teljes�tenie, mert Bushnak h�vt�k.

Az elvesztegetett �vek ut�n, amelyekr�l egy sz� sincs hivatalos �letrajz�ban, egym�s ut�n kapta a k�l�nf�le munk�kat a pap�t�l �s a csal�dtagokt�l. Nem sz�m�tott, h�ny �zleti v�llalkoz�sba bukott bele, mindig akadt egy m�sik munka, amelyik csak �nre v�rt.

V�gezet�l t�rsk�nt kellett besz�llnia egy men� baseballcsapatba – �jabb aj�nd�k –, pedig csak a k�lts�gek sz�zadr�sz�t dobta be. Majd a texasi Arlington ad�fizet�it v�gta �t, kicsalva t�l�k egy �jabb es�lyt �nmag�nak: a v�rosban vadonat�j, sok milli� doll�ros stadion �p�lt, amely�rt nem �nnek kellett fizetnie.

Nem csoda h�t, ha azt gondolja, meg�rdemli, hogy eln�k legyen. Nem dolgozott meg �rte, nem nyerte el a posztot – vil�gos, hogy az eln�ks�g csakis az �n� lehet!

�s mindebben semmi kivetnival�t nem tal�l. Mi�rt is tal�lna? �n eleit�l fogva csak ezt az �letform�t ismeri.

A v�laszt�sok �jszak�j�n, amikor a szavazatar�nyok folyamatosan v�ltoztak az eg�sz orsz�gban, azt mondta a sajt�nak, hogy a fiv�re biztos�totta: Florida az �n�. Ha egy Bush azt mondja, akkor �gy is van.

De nem �gy lett. �s amikor megvil�gosodott �n el�tt, hogy az eln�ks�g�rt meg kell dolgozni, �s a n�p – igen, a n�p! – szavazatai r�v�n kell a posztot megnyerni, akkor �n megvadult. A piszkos munk�ra el�kapta James Bakert (aki azt tan�csolta a pap�nak '92-ben: "iz�ld meg a zsid�kat, �k �gysem fognak r�nk szavazni"), hogy hazudozzon az amerikai n�pnek, �s sz�tsa az orsz�g f�lelm�t. Amikor ez nem m�k�d�tt, akkor �n a sz�vets�gi b�r�s�ghoz rohant, �s a szavazatok �jrasz�ml�l�s�nak le�ll�t�s��rt perelt; tudta, milyen fordulatot vehet a voksol�s. Ha �n val�ban biztos volt benne, hogy megkapta a n�p szavazatait, akkor egy�ltal�n nem b�nta volna, ha �tsz�molj�k a szavazatokat.

Amit igaz�n elk�peszt�nek tartok, az az, hogy mik�nt haszn�lta a nagy, cs�nya sz�vets�gi korm�nyt a saj�t el�ny�re. Minden kamp�nygy�l�s�n a k�vetkez� volt mondand�j�nak a l�nyege: "Ellenfeleim a sz�vets�gi korm�nyban b�znak. �n bennetek b�zom, a n�pben!"

Hamar kider�lt azonban az igazs�g. �n egy�ltal�n nem b�zott a n�pben. �n egyenesen a sz�vets�gi b�r�s�ghoz fordult, hogy kaparja ki �nnek a geszteny�t. (A szavaz�g�pekben b�zott, nem az emberekben.) A floridai b�r�k nem voltak vev�k az �rveire – �s tal�n el�sz�r t�rt�nt meg az �let�ben, hogy valaki nemet mondott �nnek.

De mint m�r l�ttuk, ott voltak a papa bar�tai az Egyes�lt �llamok Legfels�bb B�r�s�g�n, hogy rendbe tegy�k a dolgokat.

R�viden: �n r�szeges, tolvaj, tal�n b�n�z� is, el nem �t�lt dezert�r �s b�g�masina. Lehet, hogy kegyetlens�gnek tal�lja ezt a meg�llap�t�st. �n ink�bb goromba szeretetnek nevezn�m.

Mindarra k�rem, ami j�, sz�p �s szent, az isten�rt, ember, h�zzon el azonnal, �s hozzon n�mi tisztess�get a mindenn�l fontosabb csal�di n�vre. Tegyen valamit, hogy mi, akik tudjuk, hogy van m�g tisztess�ges �g a csal�df�j�n, b�szk�n ki�lthassuk: jobb egy k�zben tartott Bush, mint k�t k�zzel mindent odadobni egy Bushnak.

Egy michigani rep�l�t�ren �ltem, �s az American Airlines chicag�i j�rat�ra v�rtam, amikor mell�m �lt egy egyenruh�s f�rfi, �s besz�lget�st kezdem�nyezett.

Megtudtam, hogy az American Airlines pil�t�ja – pontosabban annak belf�ldi ingaj�rat��, az American Eagle-�, amely �jabban, a t�bbi l�git�rsas�ghoz hasonl�an, sug�rhajt�s� g�peket �ll�tott be minden, k�t �r�n�l r�videbb id�tartam� j�rat�ra. �gy tal�n megsp�rol a v�llalat egy kis p�nzt, gondoltam.

A mellettem �l� pil�ta nem arra a g�pre v�rt, amelyikre �n. Azt rem�lte, tal�l egy �res helyet a Michigan-tavat �tszel� j�raton.

– Fizetnie kell a mag�njelleg� �t�rt? – k�rdeztem.

– Nem – mondta. – Ez az egyetlen pluszjuttat�sunk.

Kib�kte, hogy az American Eagle pil�t�inak kezd� fizet�se �vente 16 800 doll�r.

– Micsoda? – k�rdeztem, mert biztos voltam benne, hogy rosszul hallottam a sz�mot. – Tizenhatezer leped� �vente?

– Igen, pontosan annyi – v�laszolt a kapit�ny. – �s ez m�g sok is. A Delta ingaj�ratain a pil�t�k kezd� fizet�se 15 ezer doll�r, a Continental Expressn�l pedig k�r�lbel�l 13 ezer.

– Tizenh�romezer? Egy kereskedelmi l�gij�rat pil�t�j�nak? Maga viccel velem?

– Nem, �n nem viccelek senkivel. �s egyre rosszabb a helyzet. A pil�t�nak az els� �vben saj�t mag�nak kell fizetnie a rep�l�si tov�bbk�pz�st �s az egyenruh�t. Ha mindezt levont�k, akkor mintegy 9 ezer doll�r marad.

V�rt egy kicsit, hogy mindez le�lepedj�k. Azt�n hozz�tette:

– Nem hiszek a f�lemnek – emeltem meg a hangom annyira, hogy a k�r�l�tt�nk l�v�k is kezdtek odafigyelni.

– Csak higgyen neki – mondta. – Az egyik pil�t�nk a m�lt h�napban elment a j�l�ti hivatalba, �s �lelmiszer-utalv�nyt k�rt. Nem vicc. N�gy gyerekkel, ilyen pil�tafizet�ssel jogosult is a j�l�ti seg�lyre. Az American k�zponti irod�ja megtudta, �s feljegyz�sben k�z�lte, hogy egyetlen pil�t�ja sem folyamodhat seg�ly�rt, m�g akkor sem, ha jogosult r�! Ha m�gis ezt teszi, szedheti a s�torf�j�t. �gy azt�n a bar�tom hazafel� mindig bet�r egy �lelmiszer-seg�lyhelyre. Ott nem k�rdeznek semmit, ami visszajuthatna az American Airlineshoz.

Azt hittem, hogy �n m�r mindent tudok. De ez a t�rt�net f�lelmetes volt, t�lment minden hat�ron. Nem is akartam felsz�llni arra a g�pre. Tudj�k, m�giscsak van valami igazs�g az emberi l�ny elemi t�l�l�si �szt�n�ben. �s az egyik �szt�n, amely tal�n m�r a barlangi �semberben is megvolt, azt dikt�lja: Sohase engedd, hogy olyasvalaki rep�tsen fel t�ged a leveg�be, aki kevesebb p�nzt keres, mint egy k�ly�k a Taco Belln�l[58].

Felsz�lltam a rep�l�re, de csak miut�n meggy�ztem magam, hogy a fick� megvezetett. Mi m�ssal tudtam volna megmagyar�zni, hogy kock�ra teszem az �letem? A k�vetkez� h�ten viszont v�geztem egy kis kutat�st, felh�vtam n�h�ny embert. Legnagyobb r�m�letemre a pil�ta �ltal mondott sz�mok stimmeltek. B�r azok a kapit�nyok, akik m�r t�bb �ve rep�lnek az ingaj�ratokon, nagy p�nzt keresnek (40 ezret �vente), az els��ves kezd�k sok esetben a szeg�nys�gi szint alatt �lnek.

Az �n�k nev�ben ugyan nem besz�lhetek, de �n magam azt akarom, hogy azok az emberek, akik dacolnak a term�szet leghatalmasabb erej�vel – a gravit�ci�val –, �s magukkal visznek engem is, legyenek boldogok, el�gedettek, bizakod�k �s j�l fizetettek. M�g a nagy l�git�rsas�gok g�pein is az utask�s�r�k – olyanok, akiknek a kik�pz�s�n egy napon az �leted m�lhat – �vi 15-17 ezer doll�ros fizet�ssel kezdenek. Ha �n harmincezer l�b magasan vagyok, nem akarom, hogy a pil�t�kat vagy az utask�s�r�ket aff�le gondolatok foglalkoztass�k, hogy odahaza mik�nt lehetne sp�rolni a vil�g�t�ssal �s a f�t�ssel, vagy kit raboljanak ki, hogy kifizethess�k a havi h�zb�rt. No, �s mi a tanuls�g ebb�l az utasok sz�m�ra? Legy�nk kedvesek a seg�lyb�l �l�kh�z – lehet, hogy �k rep�tenek benn�nket Buffal�ba.

A Delta Connection pil�t�i 2001 els� f�l�v�ben sztr�jkoltak. A moh� szakszervezeti csib�szek 20 ezer doll�ros �vi kezd� fizet�st k�veteltek az �jonnan bel�p�knek. A Delta azonban ezt elutas�totta, a munkabesz�ntet�s h�napokig tartott. Az ember azt hinn�, hogy tekintettel a vir�gz� gazdas�gra – ami k�l�n�sen a gazdagokra �s a gyakran utaz�kra van j�t�kony hat�ssal –, nem okoz k�l�n�sebb gondot, hogy akkora b�rt fizessenek a pil�t�knak, amekkora lehet�v� teszi, hogy kutyaeledelen k�v�l m�son is �ljenek. (Ha felsz�llok egy rep�l�g�pre, mindig elv�gzem a "szagtesztet", mert tudni szeretn�m, isznak-e a pil�t�k; mostant�l viszont kutyakekszet fogok keresg�lni.) A Delta Connection pil�t�i, miut�n csak az asztali marad�k�rt koldultak, v�g�l megkapt�k az �vi 20 ezer doll�rjukat.

Ezeknek a pil�t�knak – �s a k�zv�lem�nynek – azt mondogatj�k, hogy a gazdas�g v�g�l is nem teljes�t olyan j�l, a profit cs�kken, �s mindennek a t�zsde issza meg a lev�t. Term�szetesen sz�mokkal is al� tudj�k t�masztani �ll�t�saikat. Heti �tlagban 403 ezer amerikai t�lt ki �j k�relmet munkan�lk�li seg�lyre. V�llalatok sz�zai jelentenek be t�meges le�p�t�seket. A cs�cstechnika ter�let�n beindult dot-com c�gek ezrei dobt�k fel a talpukat. Az aut�elad�sok visszaestek. A kiskeresked�knek sz�rny� kar�csonyuk volt. Minden�tt megh�zt�k a nadr�gsz�jat.

Mi pedig mindennek bed�lt�nk.

Nincs recesszi�, kedves bar�taim. Nincs hanyatl�s. Nincsenek neh�z id�k. A gazdagok d�sk�lnak az elm�lt k�t �vtized alatt felhalmozott javaikban, �s most bizonyosak akarnak lenni abban, hogy nem �nekelj�k ki a sz�jukb�l a torta benn�nket illet� szelet�t. Minden eszk�zzel arr�l igyekeznek meggy�zni benn�nket, hogy ne is k�rj�k a r�sz�nket, mert… nos, hirtelen �gy alakult, hogy nincs bel�le elegend�. A tulajdonukban l�v� m�dia �jt nappall� t�ve t�lalja el�nk a szomor�bbn�l szomor�bb t�rt�neteket arr�l, hogyan ment t�nkre megint egy internetes v�llalat, mik�nt vesztette el minden�t egy p�nzalap, hogy m�lt ki a NASDAQ egyik befektet�je. A Dow Jones ma 300 pontot esett. A Lucent Technologies[59] �jabb 15 ezer munk�s elbocs�t�s�t jelentette be, a United �s a U. S. Airways �sszevon�sa leker�lt a napirendr�l, a General Motors kiny�rja az Oldsmobile-t, �s vannak olyan jelent�sek is, hogy imm�r a szem�lyes nyugd�jsz�ml�nk sincs biztons�gban. El�g f�lelmetes, nem?

�, h�t persze, ez mind igaz. �k csak nem fognak hazudni. Legal�bbis azokr�l az apr�cska r�szletekr�l nem, amelyekkel gerjesztik az �n�k f�lelmeit.

De mi a helyzet a nagyobb hazugs�ggal? P�ld�ul azzal, hogy milyen sz�rny� helyzetben van sz�lesebb �rtelemben az eg�sz vil�ggazdas�g? Egy bizonyos szinten a dolgok igaznak t�nnek. Ha a k�z�poszt�lyhoz vagy alacsonyabb szinthez tartozol, akkor minden okod megvan a f�lelemre. Mi�rt? Mert a cs�cson m�g n�lad is jobban f�lnek. H�ly�re izgulj�k magukat amiatt, hogy esetleg te is r�szt akarsz venni a partijukon. Att�l f�lnek, hogy el��llsz, �s kijelented:

– Ok�, megszerezt�tek a jachtotokat, a h�zatokat D�l-Franciaorsz�gban. De mi lesz velem? Mi lenne, ha �n is kapn�k valamit, �s megvehetn�m az �j gar�zsajt�t?

A gazdagok f�lelm�n�l t�n csak a megd�bben�s�k nagyobb, mert senki sem k�vetelt fizet�semel�st, szabads�got, a fogorvosi sz�mla megoszt�s�t, vagy b�rmilyen r�szesed�st abb�l a vagyonfeleslegb�l, amely az elm�lt t�z �vben k�pz�d�tt. Val�ban lehets�ges, hogy a "ki akar milliomos lenni" k�rd�sre sohasem �llsz el�, �s v�laszolsz, hogy "�n"? A korpor�ci�s t�tumfaktumok arra v�rnak, hogy meghozd a d�nt�st.

Igen, a nagyf�n�k�k tudj�k, hogy ez elker�lhetetlen: egy sz�p napon te is k�veteled majd a r�szedet. �s mivel ennek soha nem szabad megt�rt�nnie, m�r kih�zt�k a hossz� k�seiket – �s elsz�nt�k magukat a megel�z� csap�sra, abban a rem�nyben, hogy sohasem fordul meg az agyadban eff�le gondolat, �s nem vetsz szemet tornyosul� p�nzhalmaikra.

Sz�val ez�rt bocs�tanak el, �s ez�rt hivatkoznak a szeg�nys�g�kre. Ez�rt sz�ntett�k meg az ingyenes k�v�z�st is. Nem az�rt, mert nem engedhetn�k meg maguknak, hanem az�rt, hogy megkavarj�k az agyadat. Nekik az kell, hogy folyamatos stresszben, gyanakv�sban, f�lelemben �lj. Te lehetsz a k�vetkez�! Hagyd a fen�be a Maxwell House-t[60] – mentsd meg �nmagad! A f�n�k�k pedig nyugodtan h�trad�lve nyilv�n �gy r�h�gnek, mint �let�kben m�g soha.

De honnan tudom �n mindezt, k�rdezheted. Nos, �n k�z�tt�k m�szk�lok. Manhattan sziget�n, egy h�rom m�rf�ld sz�les f�lds�von �lek, amely az amerikai elit luxusotthona �s korpor�ci�s lakoszt�lya. J� sok szenved�s, amiben amerikaik�nt r�szed van, innen, a platin�val b�lelt, k�t szennyezett foly� k�z� szorult ingatlanokb�l ered. Szomsz�daim mindazok, akik a te �letedet is ir�ny�tj�k. L�tom, mik�nt neveltetik gyermekeiket a haiti bev�ndorl�kkal, �s hogyan s�t�lnak el sz� n�lk�l a L�thatatlan Ember mellett, aki a m�rv�nypadl�t sik�lja. �k mindig sietnek valahov� – minden bizonnyal az�rt, hogy cs�kkents�k a biztos�t�sod hozam�t, vagy r�tegy�k a munkahelyedet a megsz�ntetend�k list�j�ra. �k mindig fittek, j�l f�s�ltek �s gyilkol�sra �hesek, a k�vetkez� tetem, amit h�trahagynak, tal�n a ti�d lesz.

Hallgatom �ket, milyen j�l siker�l minden dolguk – �j h�z Berkshire-ben, a legut�bbi nyaral�s a H�sv�t-szigeten. Nem is lehetn�nek m�r boldogabbak.

Amikor bek�lt�ztem a lak�somba, a h�zban m�g m�v�szek, dr�ma�r�k �s a Saturday Night Live f�l szereposzt�sa �lt. Voltak j�ghokiz�k a Rangerst�l, n�h�ny egyetemi professzor �s p�r id�sebb polg�r. Most m�r kevesen maradtunk: egy fick� a Rangerst�l, �s �r�lt bar�tom, Barry, a filmoperat�r. �gy t�nik, a t�bbiek mind vagy el�g gazdagok ahhoz, hogy munka n�lk�l meg�ljenek, vagy azzal foglalatoskodnak, hogy begy�jts�k a szeg�nynegyedekben birtokolt h�zaikb�l sz�rmaz� hasznukat, esetleg valamilyen t�kealapb�l �lnek, tal�n a Wall Streeten dolgoznak, vagy k�lf�ldiek, akik New Yorkban fel�gyelik a csal�d itteni beruh�z�sait. A Fortune 500-hoz tartoz� korpor�ci�k jelentik sz�mukra a mindennapi betev�t. De itt vagyok �n, aki elmondhatja, hogy teli a p�nzt�rc�juk, �s a vil�gon semmit sem vonnak meg magukt�l.

Ha nekem nem hiszel, hadd aj�nljak a figyelmedbe n�h�ny semleges �s t�rgyilagos statisztikai adatot arr�l, milyen j�l megy azoknak ott a cs�cson.

– 1979-t�l a mai napig az orsz�g leggazdagabb 1 sz�zal�k�nak fizet�se 157 sz�zal�kkal n�tt. A legals� 20 sz�zal�k viszont 100 doll�rral kevesebbet keres (infl�ci�val korrig�lva), mint amennyit a Reagan-korszak hajnal�n kapott.

– A vil�g k�tsz�z leggazdagabb v�llalat�nak profitja 362,4 sz�zal�kkal n�tt 1983 �ta. �sszegzett forgalmuk ma – t�z orsz�g kiv�tel�vel – meghaladja a vil�g �sszes orsz�g�nak �sszes brutt� hazai term�k�t.

– A n�gy legnagyobb amerikai olajv�llalat k�zelm�ltb�li �sszevon�sa �ta profitjuk 146 sz�zal�kkal n�tt, mik�zben nek�nk ez id�szak alatt az energiav�ls�gr�l sz�nokoltak.

– A legut�bbi �vek alatt h�rom �vben az Egyes�lt �llamok 82 legnagyobb v�llalata k�z�l 44 nem fizette be a szok�sos 35 sz�zal�kos, a korpor�ci�k �ltal fizetend� ad�t. A val�s�gban 17 sz�zal�kuk egy�ltal�n nem fizetett ad�t. K�z�l�k h�t – a General Motorsszal egy�tt – oly m�rt�kben kij�tszotta az ad�t�rv�nyeket, annyit manipul�lt az �zleti k�lts�gekkel �s az ad�hitelekkel, hogy v�g�l m�g a korm�ny tartozott nekik doll�rmilli�kkal!

– Tov�bbi 1279, egyenk�nt 250 milli� doll�ros vagy azt meghalad� vagyonnal rendelkez� v�llalat szint�n nem fizetett ad�t, �s 1995-ben azt jelentette, hogy nincs bev�tele. (Ez az utols� �v, amelyr�l vannak statisztikai adatok.)

Olyan sokf�le m�don fejnek meg benn�nket, hogy ha mindet felsoroln�m, ak�r l�zad�s sz�t�s�val is v�dolhatn�nak. De ki figyel oda? A Mercedes-Benz, amely folyamatosan elutas�tja, hogy alkalmazkodj�k az amerikai �zemanyag-takar�koss�gi �s leveg�szennyez�si szabv�nyokhoz, b�rs�got kapott a t�rv�nys�rt�s�rt, de akkor kieszelt egy �gyes tervet. Az 1988-as �s 1989-es �vben a v�llalat le�rta az ad�j�b�l az �ltala b�rs�gk�nt kifizetett 65 milli� doll�rt, mint a kereskedelem �s az �zletvitel sor�n felmer�lt rendszeres kiad�sokat. Ez annyit jelent, hogy te �s �n fizetj�k a 65 milli� doll�rt, csak az�rt, hogy a gazdag emberek egy csoportja nagy, d�g�s aut�kkal j�rjon, �s rong�lja a t�d�nket. Szerencs�re az ad�hivatal r�sen volt, �s elutas�totta ezt az elj�r�st.

A Halliburton olajv�llalat a '90-es �vek elej�n le�nyv�llalatot hozott l�tre a Kajm�n-szigeteken. A probl�ma az, hogy a Kajm�n-szigeteken nincs is olaj. Nincsenek olajfinom�t�k, sem olajkereskedelmi k�zpontok. Akkor mit keres ott a Halliburton? A korm�ny persze gyanakodott. 1996 �s 1998 k�z�tt tizenn�gy esetben indult ad�-ellen�rz�si elj�r�s a le�nyv�llalatok ellen. Az egyik esetben a korm�ny azt �ll�totta, hogy a Halliburton a le�nyv�llalatok k�zbeiktat�s�val ker�lte el 38 milli� doll�r ad� megfizet�s�t. Az �gyek t�bbs�g�t rendezt�k.

De nem csak a fent eml�tettek akarj�k becsapni a sz�vets�gi korm�nyt. Mintegy f�l tucat nagy amerikai biztos�t�t�rsas�g ma m�r a Bermud�kon tart fent f�hadisz�ll�st. K�z�tt�k vannak olyan �ri�sv�llalatok is, mint a Chubb, a Hartford, a Kemper, a Liberty Mutual �s m�sok. Az Accenture, kor�bbi nev�n Andersen Consulting, a minap k�lt�ztette a c�get a Bermuda-szigetekre, hogy elker�lje az ad�fizet�st. Ezek a k�lt�z�sek persze csak pap�ron t�rt�nnek, a c�gek irod�i itt vannak szerte az orsz�gban, mindenki mindennap munk�ba j�r, �s v�gzi azt a feladatot, amit az Andersen sz�m�ra is v�gzett. Csak a f�hadisz�ll�s k�lt�z�tt. H�t nem lenne csod�latos reggel fel�bredni, �s kijelenteni, hogy Fidzsire k�lt�ztetted �nmagadat, mik�zben, ha kin�zel az ablakon, m�g mindig Topek�t l�tod?

A Forbes magazin sz�m�t�sai szerint a nagyv�llalatok az ad�paradicsomok seg�ts�g�vel �vente t�bb mint 10 milli�rd doll�rt h�znak ki az �tlag amerikaiak zseb�b�l. (Ezt a hi�nyt t�bb ad�val �s a szolg�ltat�sok elvesz�t�s�vel kell kiegyenl�ten�nk.) Legk�zelebb, ha nem telik kaz�njav�t�sra vagy a sz�m�t�g�ped kicser�l�s�re, gondolj azokra a k�v�r, j�llakott macsk�kra, akik folyton ism�telgetik, hogy "a gazdas�g mostan�ban nem m�k�dik olyan j�l".

De vajon mivel t�lti az idej�t ezekben a napokban az ad�hivatal, ahelyett hogy begy�jten� a t�l�nk ellopott p�nzeket? �gy d�nt�tt, hogy a te nyomodba ered. Bizony. Kit�zt�k a feh�r z�szl�t, felhagytak az er�fesz�t�ssel, hogy r�vegy�k a gazdagokat ad�juk megfizet�s�re. �jabb ir�nyvonaluk, hogy azokat facsarj�k ki, akik a legkevesebbet keresnek. A Sz�mviteli Hivatal szerint az �vi 25 ezer doll�rn�l kevesebbet keres�k k�r�ben az ad�hivatali ellen�rz�sek sz�ma megdupl�z�dott, m�g a 100 ezer doll�rn�l t�bbet keres�kn�l az ellen�rz�sek sz�ma 25 sz�zal�kkal cs�kkent.

Mit jelent ez az egyenlegben? A korpor�ci�k �ltal befizetett ad� �sszege 26 sz�zal�kkal cs�kkent, mik�zben az �tlag amerikaiak �ltal leperk�lt ad� �sszege legal�bb 13 sz�zal�kkal n�tt. Az '50-es �vekben a sz�vets�gi korm�ny bev�teleinek 27 sz�zal�ka a korpor�ci�s ad�kb�l sz�rmazott; ma ez az ar�ny 10 sz�zal�k al� cs�kkent. De ki fizeti a k�l�nbs�get? Te, �s a m�sodik �ll�sod.

R�szben az�rt hallod olyan gyakran, hogy milyen rosszul m�k�dik a gazdas�g, mert a csal�db�l vagy a bar�tok k�r�b�l sokan kapj�k meg a felmond�levelet, �s �k sz�ll�tj�k a rossz h�reket. A '80-as �vek hatalmas elbocs�t�si hull�mait�l elt�r�en – amire oda sem figyeltek a j�l keres�k �s a j� egyetemekre igyekv�k – a mostani munkahelyi m�sz�rl�sok legink�bb a feh�rgall�rosokat �s a szakembereket �rintik. Ha k�z�l�k ak�r csak n�h�ny sz�zat elbocs�tanak, akkor biztos hallani fogsz fel�l�k. Mi�rt? Nos, az�rt, mert olyan… olyan… olyan… olyan tisztess�gtelen dolog! Ezek a hi-tech emberek megfizett�k a megfizetnival�t! Betartott�k a j�t�kszab�lyokat, sz�v�ket, lelk�ket �s els� h�zass�gukat fel�ldozt�k a c�g olt�r�n, ott voltak minden v�llalati rendezv�nyen, soha nem hi�nyoztak a k�s� �jszakai k�z�s gondolkod�sr�l, megjelentek a f�n�k �s a bar�tai �ltal szervezett j�t�konys�gi esem�nyeken. �s akkor egy napon…

– Bob, ez itt a foglalkoztat�si tan�csad�. Az�rt szerz�dtett�k, hogy seg�tsen neked az �tmeneti id�szakban, amit meg akarunk k�nny�teni neked, amennyire csak lehets�ges. K�rlek, add ide a kulcsaidat. Ez a jelv�nyes-pisztolyos ember bek�s�r a szob�dba, hogy �sszeszedd a szem�lyes dolgaidat. Hagyd el az �p�letet 12 percen bel�l.

Nincs hanyatl�s. Vajon a tavalyin�l kevesebb az �zleti bev�tel? H�t persze. Mi�rt is ne tenne? Hiszen a '90-es �vekben ezek a korpor�ci�k a hihetetlenn�l is magasabb, a cs�csn�l is t�bb profitot zsebeltek be, az �letben csak egyszer fellelhet� kincsre leltek, amelynek semmi k�ze a realit�sokhoz. Vesd csak �ssze b�rmelyik �v adatait azoknak az �veknek a sz�maival. A minap egy f�c�mben olvastam, hogy a General Motors nyeres�ge az el�z� �vhez k�pes 73 sz�zal�kkal cs�kkent. Ez ugyan rosszul hangzik – de az el�z� �vet ak�r a profit orgi�j�nak is nevezhetn�k. Hi�ba cs�kkent a nyeres�g 73 sz�zal�kkal, a GM m�g �gy is 800 milli� doll�ros nyeres�get zsebelt be 2001 els� fel�ben.

�s val�ban igaz, hogy elhullanak a dot-com v�llalatok? H�t persze! Nagy dolog. Hiszen mindig ez t�rt�nik minden forradalmian �j tal�lm�nnyal – tem�rdek v�llalkoz� ugrik a fed�lzetre, hogy megcsin�lja a szerencs�j�t, de a v�g�n csak a k�z�pszer�, �m ann�l kegyetlenebb kevesek maradnak �llva. Ezt �gy h�vj�k: k-a-p-i-t-a-l-i-z-m-u-s. H�sz �vvel az aut� feltal�l�sa ut�n, 1919-ben 108 aut�gy�rt� c�g m�k�d�tt az Egyes�lt �llamokban. T�z �vvel k�s�bb csak 44 nagy amerikai aut�gy�r volt. Az '50-es �vek v�g�re m�r csak 8 maradt, ma pedig m�r csak k�t �s f�l amerikai aut�gy�runk van. A mi rendszer�nk �gy m�k�dik. Ha nem tetszik, akkor k�lt�zz… hova is…? A francba, hova is k�lt�znek manaps�g?

�, h�t persze – a Bermud�kra!

Nem tudom, mi�rt, de valah�nyszor szembej�n velem egy feh�r pasas, azonnal el�nt a fesz�lts�g. Vadul dobogni kezd a sz�vem, r�gt�n keresg�lem a menek�l�si �tvonalat, vagy valamilyen v�dekez�sre alkalmas eszk�zt. �tkozom magamat, mi�rt kell nekem s�t�ted�s ut�n a v�rosnak �ppen azon a r�sz�n k�sz�lnom. Tal�n nem vettem �szre, hogy minden utcasarkon feh�r emberek s�t�t band�i settenkednek? Mekkora h�lye vagyok! A feh�r ember j�n, egyre k�zeledik, k�zeledik… �s akkor – ph���! Elmegy mellettem, nem b�nt, megk�nnyebb�lten s�hajtok.

�gy f�lek a feh�r emberekt�l, hogy majdnem �sszecsin�lom magam. Tal�n nehezen �rthet� – hiszen magam is az vagyok –, de �ppen a sz�nem miatt van n�mi betekint�sem a dolgokba. P�ld�nak ok��rt tudom magamr�l, hogy nagyon sokszor f�lek. M�rget vehetsz r�: ha hirtelen sok feh�r ember vesz k�r�l, akkor jobb, ha vigy�zol, mert b�rmi megt�rt�nhet.

Feh�r emberk�nt abban a hitben ringattam magam, hogy biztons�gos dolog feh�rek k�z�tt lenni. Sz�let�s�nk �ta azt tan�tj�k, hogy a m�s sz�n� emberekt�l kell f�lni, �k v�gj�k el a torkunkat.

M�gis, ahogy visszatekintek �letemre, egy saj�tos, de egy�rtelm� minta kezd kirajzol�dni. Minden egyes ember, aki �letemben valaha is b�ntott – a f�n�k, aki kir�gott, a tan�t�, aki megvert, az igazgat�, aki megb�ntetetett, a gyerek, aki pof�n dobott k�vel, a m�sik gyerek, akik megl�tt a l�gpusk�j�val, a pasas, aki h�rom �vig nem sz�llt le r�lam, a k�nyvel�, aki dupl�n fizettette meg az ad�mat, a r�szeg, aki el�t�tt, a bet�r�, aki elvitte a sztere�mat, a v�llalkoz�, aki t�lsz�ml�zott, a l�ny, aki elhagyott, a m�sik l�ny, aki m�g gyorsabban hagyott el, a pil�ta, aki a g�p�vel, �s rajta velem a lesz�ll�p�ly�n teheraut�val �tk�z�tt (nyilv�n napok �ta nem evett), a m�sik pil�ta, aki elhat�rozta, hogy �trep�l egy torn�d�n, a fick� az irod�ban, aki a csekk-k�nyvemb�l csekkeket lopott �s �sszesen 16 ezer doll�rt utalt ki mag�nak –, sz�val az eml�tettek k�z�l mindenki feh�r volt. V�letlen? Nem hiszem.

Soha nem t�madott meg fekete b�r� ember, soha nem r�gott ki fekete b�r� szem�ly. Fekete h�zi�r sohasem l�gott meg a biztons�gi let�temmel, soha nem is volt fekete h�ziuram. Soha nem tal�lkoztam hollywoodi st�di�ban fekete nagyf�n�kkel, sohasem l�ttam fekete �gyn�k�t ann�l a film- �s t�v��gyn�ks�gn�l, amelyik engem k�pviselt. Fekete hivatalnok soha nem tagadta meg a felv�telt a l�nyomt�l az �ltala kiv�lasztott iskol�ba, soha nem ok�dott le fekete tizen�ves a M�tley Cr�e-koncerten, soha nem sz�vatott meg fekete zsaru. Fekete aut�keresked� soha sem adott el nekem lerobbant tragacsot, soha nem l�ttam fekete aut�keresked�t, fekete �gyint�z� soha nem tagadta meg t�lem a bankk�lcs�nt. Soha nem pr�b�lta meg fekete b�r� ember j�l el�sni a filmemet, �s soha nem hallottam m�g feket�t�l, hogy: "Megsz�ntetj�k t�zezer ember munkahely�t – legyen egy j� napjuk!"

Nem hiszem, hogy �n lenn�k az egyetlen feh�r pasi, aki mindezt elmondhatja mag�r�l. De az �n �letemben minden egyes cs�nya sz�, minden kegyetlens�g, minden f�jdalom �s szenved�s feh�r archoz k�t�dik.

Egysz�val, hm… pontosan mi�rt is kellene nekem f�lnem a fekete b�r� emberekt�l?

K�r�ln�zek a vil�gban, amelyben �lek, �s – emberek, gy�l�l�k ugyan tanmes�ket mondani, de nem a feket�k tett�k ezt a bolyg�t ilyen sz�nalmas �s f�lelmetes �l�helly�. A The New York Times tudom�nyos rovata a minap az els� oldalon f�c�mben tette fel a k�rd�st: "Ki �p�tette a hidrog�nbomb�t?" A cikk egy vit�r�l sz�lt, k�t feltal�l� is mag�nak k�vetelte a dics�s�get az els� bomb��rt. Engem ez egy�ltal�n nem �rdekel, hiszen tudom a v�laszt: feh�r ember volt! Fekete b�r� tud�s soha nem �p�tett �s nem is haszn�lt �rtatlan emberek t�megeinek elpuszt�t�s�ra sz�nt bomb�t, sem Oklahoma Cityben, sem Columbine-ban[61], sem Hiroshim�ban. Nos bar�taim, mindig csak az a feh�r ember! L�ssuk az eredm�nyjelz� t�bl�t:

– Ki tal�lta fel a PBC-t, a PVC-t, a PBB-t, �s a t�bbi, benn�nket gyilkol� vegyi anyagot? Feh�r pasik.

– Ki kezdte azokat a h�bor�kat, amelyekben Amerika is r�szt vett? Feh�r emberek.

– Kinek az �tlete volt, hogy bels� �g�s� motorokkal szennyezz�k a vil�got? Egy s�padt�, bizony.

TOV�BB