�

– Mit sz�ln�l Barbadoshoz? – k�rdezi Amy. – Tr�pusi Paradicsom, b�k�s emberekkel, b�n�z�s pedig nem is l�tezik. A v�rhat� �lettartam t�bb mint hetven �v. A lakoss�g 80 sz�zal�ka afrikai, sz�val otthon �rezn�d magad. M�g angolul is besz�lnek! �s van m�g egy furcsas�g is: az �llamf�t Erzs�bet kir�lyn�nek h�vj�k. Na?

J�l hangzik, nem?

M�g jobban hangzana persze, ha siker�lne el�rni, hogy Amy �s a t�bbiek itt �rezz�k itthon magukat, ahol sz�lettek. Nyitott vagyok minden javaslatra…

Nem �rzed �gy, mintha az idi�t�k orsz�g�ban �ln�l? A h�lyes�g orsz�gos �llapota l�tt�n azzal szoktam vigasztalni magam, hogy rendre ism�telgetem: Ha k�tsz�zmilli� idi�ta van ebben az orsz�gban, m�g akkor is marad nyolcvanmilli�, aki meg�rti a mondand�mat – �s ez m�g mindig t�bb, mint Nagy-Britannia �s Izland lakoss�ga egy�ttv�ve!

�gy alakult, hogy egyszer meg kellett osztanom az irod�mat az ESPN orsz�gos sportcsatorna j�t�km�sor�val, a Two-Minute Drill-lel. Ebben a m�sorban nem csak azt kell tudni, hogy ki melyik csapatban �s milyen poszton j�tszik, hanem azt is, hogy ki �s hogyan �t�tt 1925-ben egy Boston �s New York k�z�tti meccsen, vagy ki volt az �v nagy profi �jonca 1965-ben, m�g a r�gi Amerikai Kos�rlabda Sz�vets�g (ABA) idej�n, �s mit evett reggelire Jake Wood 1967. m�jus 12-�n.

�n ugyan egyik k�rd�sre sem tudom a v�laszt, de valamilyen okb�l igenis eml�kszem Jake Wood mez�nek sz�m�ra: 2.

Vajon mi�rt maradt meg az agyamban ez a haszontalan dolog? Ezt nem tudom, de miut�n megfigyeltem egy csom� fiatalt, akik mind meghallgat�sra v�rakoztak, hogy beker�ljenek az ESPN m�sor�ba, azt hiszem, tudok valamit az intelligenci�r�l �s az amerikai �szj�r�sr�l.

T�kfejek �s kezd� r�di�sok hord�ja t�lt�tte meg a folyos�t, mindannyian a nagy pillanatra v�rtak, t�nyek, statisztikai adatok sz�zait ism�telgett�k magukban, �s n�ha egym�st vizsg�ztatt�k olyan k�rd�sekkel, amelyekre szerintem a mindenhat� Istenen k�v�l senki sem tudja a v�laszt. Ha eln�zted ezeket a tesztoszteronnal felpump�lt nagydarab fi�kat, azt gondolhattad volna, hogy egy rak�s �r�studatlan alakot l�tsz, akik szerencs�s esetben el tudj�k olvasni a s�r�s�veg c�mk�j�t.

Pedig �k zsenik. Alig 120 m�sodperc alatt v�laszt tudnak adni harminc l�nyegtelen k�rd�sre. 4 m�sodperc jut egy-egy v�laszra, de ebben m�r az is benne van, hogy a h�res, de d�c�gve olvas� sportol�k felteszik nekik a k�rd�st.

Noam Chomsky nyelv�szt�l �s politikai k�z�r�t�l hallottam egyszer: ha bizony�tani kellene, hogy az amerikaiak nem h�ly�k akkor be k�ne kapcsolni egy sportad� besz�lget�s m�sor�t. Abb�l kider�l, hogy az emberek hihetetlen mennyis�g� t�nyt �s adatot rakt�roznak el az agyukban. Ez elk�peszt� – �s egyben bizony�t�k arra, hogy az amerikaiaknak van agyuk, �s m�k�dik is, ha valami �rdekessel vagy izgalmassal terhelik. A mi dolgunk az, mondta Chomsky, hogy ugyanolyan �rdekfesz�t�v� �s vonz�v� tegy�k a politik�t, mint amilyen a sport. Ha siker�l, akkor az amerikaiak egyebet sem tesznek majd, mint azt k�rdezgetik egym�st�l, hogy ki mit csin�lt, �s kivel a WTO-ban[78].

De el�bb el kell hogy tudj�k olvasni a WTO bet�it.

Amerik�ban 44 milli� olyan ember van, aki legfeljebb negyedik oszt�lyos szinten tud �rni �s olvasni; �k mindannyian funkcion�lis analfab�t�k.

Hogy honnan ismerem ezt a statisztikai adatot? Elolvastam, �s most �n�k is elolvast�k. Ekk�ppen m�r egy keveset felhaszn�ltunk abb�l a 99 �r�b�l, amit egy �tlagos amerikai feln�tt �vente k�nyvek olvas�s�val t�lt – ugyanakkor 1460 �r�t �l a telev�zi� el�tt. Olvastam azt is, hogy az amerikaiaknak mind�ssze 11 sz�zal�ka veszi a f�rads�got, hogy elolvasson egy napilapot, de nem csak a vicces oldalakat meg a haszn�ltaut�-hirdet�seket. Ha az orsz�gban 44 milli�an nem tudnak olvasni – �s k�zel m�sik 200 milli� tud ugyan, de nem teszi –, akkor, bar�taim, ti velem egy�tt nagyon f�lelmetes helyen �ltek. Egy nemzetnek, amely nemcsak termeli az �r�studatlan di�kokat, de tesz is az�rt, hogy az emberek tudatlanok maradjanak, nem lenne szabad ir�ny�tania a vil�got. Legal�bbis addig nem, am�g a polg�rok t�bbs�ge nem k�pes megtal�lni a t�rk�pen Koszov�t (vagy b�rmelyik m�s, �ltalunk bomb�zott orsz�got).

K�lf�ldiek sz�m�ra nem meglepet�s, hogy az amerikaiak – akik im�dnak f�rd�zni a saj�t ostobas�gukban – olyan eln�k�t "v�lasztottak", aki ritk�n olvas b�rmit – bele�rtve a neki k�sz�lt jelent�seket is –, �s azt hiszi, hogy Afrika egy orsz�g, nem pedig f�ldr�sz. Idi�ta nemzet idi�ta vezet�je. Dics� �s gazdag F�ld�nk�n a kev�s is mindig sok, ha valamelyik agylebeny�nket t�nyekkel, sz�mokkal, kritikai gondolkod�ssal vagy m�s olyan dolog meg�rt�s�vel kell terheln�nk, ami nem… sport.

F�idi�t�nk nem is pr�b�ja titkolni tudatlans�g�t – m�g dicsekszik is vele. Amikor besz�det mondott a Yale Egyetem 2001-es v�gz�s �vfolyama el�tt, Bush azzal b�szk�lkedett, hogy k�zepes tanul� volt a Yale-en. "Azt mondom a k�zepes tanul�knak, hogy bel�l�k is lehet m�g az Egyes�lt �llamok eln�ke!" Arr�l m�r nem sz�lt, hogy egy k�zepes di�knak sz�ks�ge lehet egy exeln�k pap�ra, egy fiv�rre, az elveszett szavazatok �llam�nak korm�nyz�j�ra, a papa bar�taival telepakolt Legfels�bb B�r�s�gra; nyilv�n t�l bonyolult lett volna egy r�vid besz�dben minderre kit�rni.

Igen b�szk�k vagyunk mi, amerikaiak, arra a hagyom�nyunkra, hogy benn�nket ostoba emberek, magas rang� tiszts�gvisel�k k�pviselnek. Dwight D. Eisenhower eln�k ceyloni (ma Sr� Lanka) nagyk�vetjel�ltje 1956-ban a szen�tusi meghallgat�son k�ptelen volt megnevezni az orsz�g minisztereln�k�t vagy a f�v�ros�t. Nem volt probl�ma – Maxwell Gluckot kinevezt�k. Ronald Reagan k�l�gyminiszterhelyettes-jel�ltje, William Clark 1981-ben elismerte a meghallgat�son, hogy bizony nagy lyukak t�tonganak a k�l�gyi ismereteiben. Clarknak fogalma sem volt, hogy nyugat-eur�pai sz�vets�geseink mik�nt v�lekednek a n�luk t�rolt amerikai nukle�ris rak�t�kr�l, �s nem tudta sem D�l-Afrika, sem Zimbabwe minisztereln�k�nek nev�t. Csak semmi p�nik – �t is kinevezt�k. A Bush b�bi �tj�t j�l el�k�sz�tett�k, hiszen � sem tudja pontosan, hogy kik India �s Pakiszt�n vezet�i. Ennek a k�t orsz�gnak – �s m�g �t m�siknak – van atombomb�ja.

�s Bush m�g a Yale-re �s a Harvardra is j�rt.

(Az orsz�gok n�pess�g�nek sorrendj�ben)

1. K�na – Csiang C�-min eln�k

2. India – Kocseril Raman Narayanan eln�k

3. Amerikai Egyes�lt �llamok – George W. Bush "eln�k"

4. Indon�zia – Megawati Szukarnoputri eln�k

5. Braz�lia – Fernando Henrique Cardoso eln�k

6. Oroszorsz�g – Vlagyimir Putyin eln�k

7. Pakiszt�n – Pervez Musarraf t�bornok

8. Banglades – Sahabuddin Ahmed

9. Jap�n – Koidzumi Dzsunicsiro korm�nyf�

10. Nig�ria – Olusegun Obasanjo eln�k

11. Mexik� – Vicente Fox Quesada eln�k

12. N�metorsz�g – Gerhard Schr�der kancell�r

13. F�l�p-szigetek – Gloria Macapagal-Arroyo eln�k

14. Vietnam – Tran Duc Luong eln�k

15. Egyiptom – Mohammed Hoszni Mubarak eln�k

16. T�r�korsz�g – Ahmet Necdet Sezer eln�k

17. Ir�n – Ali Hoszeini-Khamenei ajatollah

18. Eti�pia – Negasso Gidada eln�k

19. Thaif�ld – Thaksin Chinnawat korm�nyf�

20. Nagy-Britannia – Anthony C. L. Blair korm�nyf�

21. Franciaorsz�g – Jacques Chirac eln�k

22. Olaszorsz�g – Silvio Berlusconi korm�nyf�

23. Kong� (Kinshasa) – Joseph Kabila eln�k

24. Ukrajna – Lennyid D. Kucsma eln�k

25. D�l-Korea – Kim De Dzsung eln�k

26. D�l-Afrika – Thabo Mbeki eln�k

27. Burma (Mianmar) – Than Shwe korm�nyf�

28. Spanyolorsz�g – Jos� Mar�a Aznar korm�nyf�

29. Kolumbia – Andres Pastrana eln�k

30. Lengyelorsz�g – Aleksander Kwasniewski eln�k

31. Argent�na – Fernando de la Rua eln�k

32. Tanz�nia – Benjamin William Mkapa

33. Szud�n – Omar el-Bashir eln�k, alt�bornagy

34. Kanada – Jean Chr�tien korm�nyf�

35. Alg�ria – Abdelaziz Buteflika eln�k

36. Kenya – Daniel arap Moi eln�k

37. Marokk� – Abderrahmane Youssoufi korm�nyf�

38. Peru – Alejandro Toledo eln�k

39. Afganiszt�n – Mohammed Rabbani molla

40. �zbegiszt�n – Iszlam Karimov eln�k

41. Nep�l – Gyanendra kir�ly

42. Venezuela – Hugo Ch�vez Frias eln�k

43. Uganda – Yoweri Museveni eln�k, alt�bornagy

44. Irak – Szadd�m Huszein eln�k

45. Rom�nia – Ion Iliescu eln�k

46. Tajvan – Csen Suj-pien eln�k

47. Sza�d-Ar�bia – Fahd bin Abd al-Aziz Al Saud kir�ly

48. Malajzia – Dr. Mahathir bin Mohamed korm�nyf�

49. �szak-Korea – Kim Dzsong Il eln�k

50. Gh�na – John Agyekum Kufour eln�k

A k�zelm�ltban �tven�t tekint�lyes amerikai egyetem (k�zt�k a Harvard, a Yale �s a Stanford) 556 v�gz�s di�kja k�z�tt sz�tosztottak egy tesztlapot, amelyen a feleleteket t�bb lehets�ges v�lasz k�z�l kellett kiv�lasztani. A k�rd�sek sz�nvonal�t a tesztlap k�sz�t�i k�z�piskol�s szint�nek min�s�tett�k. Harmincn�gy k�rd�sre kellett v�laszolni. A cs�csegyetemek cs�csdi�kjainak mind�ssze 53 sz�zal�ka tudott helyes feleleteket adni, �s mind�ssze egyetlen di�k akadt, aki minden k�rd�sre j�l v�laszolt.

Szinte hihetetlen, de az egyetemist�k 40 sz�zal�ka nem tudta, mikor volt a polg�rh�bor� – pedig igen sz�les hat�rok k�z�tt v�logathattak: A) 1750-1800; B) 1800-1850; C) 1850-1900; D) 1900-1950; vagy E) 1950 ut�n. (C a v�lasz, nagyfi�k.) Az a k�t k�rd�s, amelyre a di�kok a legnagyobb ar�nyban adtak j� v�laszt: kicsoda Snoop Doggy Dog (98 sz�zal�k eltal�lta), �s kicsoda Beavis �s Butthead. (99 sz�zal�k tudta.) Szerintem a Beavis �s Butthead val�ban a '90-es �vek amerikai szat�r�j�nak egyik legjobb alkot�sa volt, Snoop pedig, rappert�rsaival egy�tt, val�ban sokat mond el Amerika t�rsadalmi gondjair�l, ez�rt nem fogom blam�lni az MTV t[79].

Engem ink�bb az aggaszt, hogy olyan politikusok, mint Joe Lieberman �s Herbert Kohl, Connecticut �s Wisconsin �llam szen�torai mi�rt �ppen az MTV-t nyaggatj�k, amikor �k viselik a felel�ss�get az amerikai oktat�si rendszer teljes kudarc��rt. N�zz csak be b�rmelyik �llami iskol�ba, �s majdnem biztos, hogy az oszt�lyokban t�l sok a gyerek, be�zik a plafon, a tan�rok pedig z�ll�ttek. Minden n�gy iskol�b�l legal�bb egyben a di�kok m�g a '80-as �vekben vagy kor�bban kiadott tank�nyvekb�l "tanulnak".

De mi�rt van ez �gy? Az�rt, mert a politikai vezet�k – �s a r�juk voksol� emberek – eld�nt�tt�k: fontosabb, hogy egy �jabb bomb�t gy�rtsunk, mint az, hogy tan�tsuk a gyermekeinket.

�k ink�bb egy-egy telev�zi�s show romlotts�g�r�l tartan�nak meghallgat�sokat, ahelyett hogy saj�t romlotts�gukr�l besz�ln�nek, hiszen elhanyagolj�k iskol�inkat, gyermekeinket, �s fenntartj�k rangunkat a vil�gban: mi vagyunk a F�ld legostob�bb orsz�ga.

Gy�l�l�m le�rni ezeket a szavakat. Szeretem ezt a nagy buta orsz�got, az �r�lt n�p�vel egy�tt. De amikor elutazom egy elmaradott k�z�p-amerikai faluba, ahogy a '80-as �vekben tettem, �s hallgatom a tizenk�t �vesek csapat�t a Vil�gbankkal kapcsolatos aggodalmaikr�l, elfog az az �rz�s, hogy valami hi�nyzik az Amerikai Egyes�lt �llamokb�l.

Nemcsak az a mi bajunk, hogy a gyermekeink nem tudnak semmit, hanem az, hogy a nevel�s�ket fizet� feln�ttek sem jobbak n�luk. K�v�ncsi vagyok, mi lenne, ha egyszer tesztekkel m�rn�nk fel az amerikai t�rv�nyhoz�kat, �s megtudhatn�nk, hogy milyen tud�sanyagot halmoztak fel k�pvisel�ink. Mi lenne, ha hirtelen �s v�ratlanul kv�zk�rd�seket tenn�nk fel a r�di�inkat �s telev�zi�inkat ostoba locsog�sukkal kit�lt� komment�toroknak. H�nyan v�laszoln�nak helyesen?

R�gebben egyszer elhat�roztam, hogy kider�tem. Azon a vas�rnapi reggelen a t�v�ben a Parade of Homes c�m� ingatlanm�sor �s a The McLaughlin Group c�m� kom�diasorozat k�z�l lehetett v�lasztani. Ha kedveled a Dexedrine-nel[80] feldobott hi�n�k hangj�t, akkor persze a McLaughlint v�lasztod. De ezen a bizonyos vas�rnap reggelen – tal�n b�ntet�sk�nt, mert nem mentem el a mis�re – k�nytelen voltam meghallgatni a publicista Fred Barnest (most a jobboldali Weekly Standard szerkeszt�je �s a Fox Telev�zi� The Beltway Boys c�m� h�rmagazinj�nak egyik h�zigazd�ja), aki az amerikai oktat�s sajn�latos �llapot�n sir�nkozott, �s a tan�rokat, valamint a gonosz szakszervezeteiket hib�ztatta az�rt, hogy a di�kok rossz teljes�tm�nyt ny�jtanak.

Ezek a gyerekek m�g azt sem tudj�k, mi f�n terem az Ili�sz �s Od�sszeia, b�g�tt fel, a vitapartnerek pedig csod�lattal eltelve b�logattak.

M�snap reggel felh�vtam Fredet a washingtoni irod�j�ban.

– Te, Fred – mondtam –, megmondan�d, mi az az Ili�sz �s az Od�sszeia?

Elkezdett dadogni, h�mezett-h�mozott.

– Nos… ezek… ���, tudod… ���… ok�, rendben van, megfogt�l. Nem tudom. Most boldog vagy?

Nem, nem igaz�n voltam az. Te vagy Amerika egyik telev�zi�s nagymen�je �s tudora, Fred, minden h�ten szerepelsz a saj�t m�sorodban �s sok m�sikban is. Sz�vesen harsogod sz�t b�lcsess�geidet a gyan�tlan emberek sz�zezreinek, �s boldogan ostorozod m�sok tudatlans�g�t. Mindek�zben te �s a vend�geid semmit vagy csak nagyon keveset tudtok. N�j fel v�gre, ker�ts n�h�ny k�nyvet, �s vonulj a szob�dba.

Yale �s Harvard. Princeton �s Dartmouth, Stanford �s Berkeley. B�rmelyik egyetemen szerzel ezek k�z�l diplom�t, egy �letre be vagy biztos�tva. De hogy lehet akkor az, hogy az el�bb eml�tett teszten a finom egyetemek di�kjainak 70 sz�zal�ka soha nem hallott a szavazati jogr�l sz�l� t�rv�nyr�l, vagy Lyndon Johnsonnak a nagy t�rsadalomr�l sz�l� kezdem�nyez�seir�l? Mi�rt is lenne sz�ks�ge eff�le tud�sra annak, aki toscanai vill�j�ban n�zi merengve a napnyugt�t, �s azt sz�molgatja, mit hoztak a befektet�sei?

Mi van akkor, ha a m�veletlen di�kok �ltal l�togatott cs�csegyetemek k�z�l egy sem k�veteli meg, hogy legal�bb egy t�rt�nelmi kurzust elv�gezzenek a diplom�z�shoz? Mi�rt kellene a t�rt�nelem annak, aki holnap m�r a vil�gegyetem ura lesz?

Ki t�r�dik vele, hogy az amerikai egyetemeken v�gz� di�kok 70 sz�zal�k�t�l nem k�vetelik meg egy idegen nyelv tanul�s�t? H�t nem angolul besz�lnek ma m�r az eg�sz vil�gon? Ha pedig nem, akkor nem lenn�nek sz�vesek azok az �tkozott k�lf�ldiek nekil�tni v�gre a tanul�snak?

�s ki a fen�t �rdekel, hogy hetven nagy amerikai egyetem hetven angol irodalom tansz�ke k�z�l csak huszonh�rom k�veteli meg, hogy a Shakespeare-kurzuson val� r�szv�telhez az angolt f�t�rgyk�nt kell tanulni? K�rem, megmagyar�zn� nekem valaki, hogy mi k�ze van az angolnak Shakespeare-hez? K�l�nben is, mire j� n�h�ny av�tt sz�ndarab az �zlet vil�g�ban?

Lehet, hogy csak f�lt�keny vagyok, mert nekem nincs diplom�m. Igen, �n, Michael Moore, kimaradtam az egyetemr�l. Hivatalosan azonban soha nem t�vol�tottak el.

M�sod�ves koromban t�rt�nt, hogy egy napon rem�nytelen�l keresg�ltem parkol�t Flintben a sz�m�t�g�pes tansz�k k�r�l. Egyszer�en nem volt hely, minden�tt aut�k �lltak, �s senki sem hajtott el. Egy sz�rny� �r�n �t keringtem a '69-es Chevy Impal�mban, �s akkor �v�ltve kihajoltam az ablakon:

– Ennyi volt, kimaradok!

Hazahajtottam, �s k�z�ltem a sz�leimmel, hogy m�r nem j�rok egyetemre.

– Mi�rt? – k�rdezt�k.

– Mert nem tal�ltam parkol�helyet – mondtam.

Fogtam egy k�l�t, �s �ltem az �letem.

Az�ta sem �ltem iskolapadban.

1865. j�nius 19. B�r az Emancip�ci�s Proklam�ci� m�r k�t �vvel kor�bban felszabad�totta a rabszolg�kat, ennek h�re D�len nem jutott el mindenhov�. Ezen a napon a texasi Galvestonba �rkezett az Uni� egyik t�bornoka, aki hivatalosan �rtes�tette a rabszolg�kat arr�l, hogy szabadok.

1890. december 29. M�sz�rl�s a Wounded Knee-n�l. Az utols� indi�n l�zad�s elfojt�s�ra amerikai csapatokat k�ldtek Nagyl�b�nak[81], a szi� indi�nok t�rzsf�n�k�nek letart�ztat�s�ra. A t�rzs tagjait elfogt�k, fegyvereiket elvett�k, �s az amerikai csapatok �ltal k�r�lz�rt t�borba terelt�k �ket. December 29-�n reggel a katon�k t�zet nyitottak a t�borra, �s meg�ltek h�romsz�z fegyvertelen szi� indi�nt, k�z�tt�k Nagyl�b�t. Az amerikai �slakosok elleni n�gy �vsz�zados n�pirt� hadj�ratnak ez volt az utols� csat�ja.

1896. m�jus 18. Az amerikai Legfels�bb B�r�s�g �gy d�nt�tt, hogy a fekete b�r�ek alacsonyabb sz�nvonal� kiszolg�l�sa a vas�ti kocsikban nem s�rti a 14. alkotm�nykieg�sz�t�s egyenl� v�delemre vonatkoz� cikkely�t. Ez a d�nt�s nyitott utat a k�l�n�ll�-de-egyenl� politik�nak, amely v�g�l a Jim Crow-t�rv�nyekhez[82], a diszkrimin�ci�hoz vezetett.

1914. �prilis 14. A Ludlow-m�sz�rl�s. Colorad�i sz�nb�ny�szok, akik �vekig pr�b�ltak szakszervezetbe t�m�r�lni, sztr�jkba kezdtek. Miut�n kilakoltatt�k �ket a v�llalat tulajdon�ban l�v� h�zakb�l, a sztr�jkol�k csal�dostul s�trakat vertek fel k�zter�leten. �prilis 14-�n reggel colorad�i milicist�k �s sztr�jkt�r�k t�zet nyitottak a t�borra, a s�trakat felgy�jtott�k, �s meg�ltek h�sz embert, f�leg asszonyokat �s gyerekeket.

1947. m�rcius 22. Truman eln�k kiadta 9835-�s eln�ki rendelet�t arr�l, hogy azonos�tani kell a korm�nyzatba be�p�l� "nem loj�lis szem�lyeket". Ezzel kezd�d�tt az �ll�t�lagos kommunist�kkal �sszef�gg� f�lelem �s paranoia korszaka. Ez id� alatt t�bb mint hatmilli� ember ellen ind�tottak nyomoz�st, �s �tsz�z embert elbocs�tottak �ll�s�b�l "megk�rd�jelezhet� lojalit�sa" miatt.

1955. december 1. Rosa Parks, a f�radt varr�n� �s polg�rjogi aktivista az Alabama �llambeli Montgomeryben nem volt hajland� �tadni a hely�t a buszon egy feh�r utasnak. Ez a csendes tiltakoz� akci� ind�totta el Montgomeryben a buszbojkottot, amely 381 napig tartott, �s Martin Luther Kinget �ll�totta a polg�rjogi mozgalom �l�re. A bojkott csak akkor �rt v�get, amikor a Legfels�bb B�r�s�g kimondta: a szegreg�ci�s – elk�l�n�t� – szab�lyok a k�zforgalmi j�rm�veken t�rv�nytelenek.

1975. �prilis 30. Saigon eleste. B�r az amerikai sz�razf�ldi csapatokat hivatalosan m�r k�t �vvel kor�bban kivont�k Vietnamb�l, ezzel a nappal �rt v�get a brut�lis h�bor�. A k�sz�b�n �ll� kommunista hatalom�tv�tel okozta t�bbhetes k�osznak vetett v�get az elkeseredett, v�gs� aktus, amikor az amerikai nagyk�vets�g tetej�r�l felsz�llt az utols� amerikai ment�helikopter is, fed�lzet�n azzal a kev�s menek�l�vel, akiket el tudott sz�ll�tani.

Az iskola ir�nt �rzett ut�latom valamikor els� oszt�lyban kezd�d�tt, m�r a m�sodik h�napban. Sz�leim n�gy�ves koromra megtan�tottak �rni �s olvasni – az isten �ldja �r�kre �ket ez�rt. �gy amikor beiratkoztam a St. John elemi iskol�ba, nekem csak �ln�m kellett, �s �rdekl�d�st sz�nleltem, mik�zben a t�bbi gyerek, mint a robot �nekelte, hogy "A-B-C-D-E-F-G… �n m�r tudom az �b�c�t, mondd, mit gondolsz r�lam!". Ak�rh�nyszor hallottam ezt a dalt, sik�tani szeretettem volna. "Ezt meg ezt gondolom r�lad, fogd be v�gre a sz�d! �s hozzon m�r valaki egy sutit!"

Hihetetlen�l unatkoztam. Az ap�c�k, becs�let�kre legyen mondva, l�tt�k ezt. Egy napon John Catherine n�v�r f�lreh�vott, �s k�z�lte: �gy d�nt�ttek, hogy azonnali hat�llyal a m�sodik oszt�lyba helyeznek. Nagyon meg�r�ltem. Otthon izgatottan magyar�ztam a sz�leimnek, hogy egyhavi iskol�ba j�r�s ut�n m�ris a m�sodik oszt�lyba l�ptem. �gy gondoltam, hogy zsenialit�somnak ez az �jabb bizony�t�ka lehengerli �ket. Ehelyett azt mondt�k: "Mi a…?" Majd bevonultak a konyh�ba, �s becsukt�k az ajt�t. Hallottam, amint any�m magyar�zta az ap�c�k f�n�kasszony�nak, hogy lehetetlen az � kis Michaelj�t nagyobb �s id�sebb gyerekek k�z� k�ldeni, tegyenek csak vissza az els� oszt�lyba.

�sszeomlottam. Any�m elmagyar�zta, hogy ha kihagyom az els�t, akkor az iskolai �veim alatt v�gig mindig �n leszek a legfiatalabb �s a legkisebb gyerek az oszt�lyban. Nem tudtam fellebbezni ap�mhoz sem. � a nevel�si �gyeket any�mra hagyta, mert iskol�s �veiben mindig � mondta a b�cs�besz�deket. Megpr�b�ltam megmagyar�zni neki, hogy ha most visszak�ldenek az els� oszt�lyba, akkor mindenki azt hiszi majd, m�sodikosk�nt m�r az els� napon megbuktam, �s ezzel kitesznek annak a vesz�lynek, hogy a kor�bban elhagyott els� oszt�lyos t�rsaim hangos ki�ltoz�ssal – "na l�tod, te agyament" – �sszevernek. Mama azonban nem d�lt be, �s akkor megtanultam, hogy az ap�c�k f�n�kasszony�n�l csak egyetlen magasabb tekint�ly l�tezik: Moore mama.

M�snap elhat�roztam, hogy nem veszek tudom�st a sz�leimt�l kapott parancsokr�l, �s nem megyek vissza az els� oszt�lyba. Reggel a becsenget�s el�tt minden tanul�nak fel kellett sorakoznia az udvaron, �s egyes sorokban mas�roztunk az oszt�lyainkba. Csendesen, de elt�k�lten be�lltam a m�sodik oszt�lyosok sor�ba, �s im�dkoztam, hogy az Isten s�jtsa vaks�ggal az ap�c�kat, �s ne vegy�k �szre melyik sorban �llok. Megsz�lalt a cseng� – �s senki sem vett �szre! Megindult a m�sodik oszt�lyosok sora, �s vele egy�tt �n. Igen, gondoltam, meg tudom csin�lni. Ha bejutok a m�sodik oszt�lyosok term�be, �s le tudok �lni a helyemre, engem onnan m�r senki sem k�ldhet el. �ppen bel�pt�nk az iskola ajtaj�n, amikor �reztem, hogy valaki megragadta a kab�tom gall�rj�t. John Catherine n�v�r volt.

– Azt hiszem, elt�vesztetted a sort, Michael – mondta hat�rozottan. – Te megint els� oszt�lyos vagy.

Tiltakozni kezdtem: a sz�leim rosszul tudj�k, vagyis �k nem is igaz�n a sz�leim, illetve…

A k�vetkez� tizenk�t �vben �lland�an azzal foglalkoztam, hogy mik�nt t�rhetn�k ki az oszt�lyb�l. Negyedikben beind�tottam egy illeg�lis �js�got. Abbahagyatt�k velem. Hatodik oszt�lyban �jra kezdtem. Azt is besz�ntett�k. Nyolcadikban nemcsak a lapot ind�tottam �jra, hanem meggy�ztem a j� n�v�reket, engedj�k meg, hogy �rjak egy kis darabot, amelyet az oszt�ly bemutathat a kar�csonyi �nneps�gen. A darab olyasmir�l sz�lt, hogy patk�nyok foglalj�k el az egyh�zk�zs�gi hivatalt, �s patk�nyok gy�lnek �ssze az eg�sz orsz�gb�l a St. John egyh�zk�zs�gbe, hogy megtarts�k �vi "patk�nykonvenci�jukat". A tiszteletes �r le�ll�totta a dolgot, �s megint felsz�molta az �js�got. Helyette azt a feladatot adta nekem �s a bar�taimnak, hogy menj�nk fel a sz�npadra, �nekelj�nk el h�rom kar�csonyi �neket, majd egyetlen sz� kiejt�se n�lk�l t�vozzunk onnan. Az oszt�ly fel�t beszerveztem, felment�nk a sz�npadra, de semmit nem ejtett�nk ki a sz�nkon. Csak �lltunk, nem voltunk hajland�ak kar�csonyi �neket �nekelni, csendes tiltakoz�sk�nt a cenz�ra miatt. A m�sodik �nekn�l azonban a szigor� sz�l�i pillant�sokt�l megf�leml�tve a tiltakoz�k t�bbs�ge m�r csatlakozott az �nekl�kh�z. A harmadik �nekn�l m�r nekem is kapitul�lnom kellett, daloltam a t�bbiekkel a Csendes �jt, de meg�g�rtem magamnak, hogy elj�n m�g az �n napom, �s harcolni fogok.

A k�z�piskola, ahogy mi ismerj�k, nem egy�b, mint a gyerekek egyfajta szadista b�ntet�se a bossz�szomjas feln�ttek �ltal, csak az�rt, mert �k m�r nem �lhetik a fiatalok �lvezetes, felel�ss�gt�l mentes �let�t. Mi egy�b magyar�zat adhat� a lekicsinyl� megjegyz�sekre, a fizikai b�ntalmaz�s brut�lis �veire, �s arra a szil�rd meggy�z�d�sedre, hogy te vagy az egyetlen, akinek m�g nem volt dolga n�vel.

Amint beiratkoztam a k�z�piskol�ba, egyszerre a m�lt� lett a St. John ap�c�inak elnyom�s�r�l sz�l� minden panaszom: �k hirtelen szentekk�, tud�sokk� v�ltak a szememben. Egy t�bb mint k�tezer bentlak�t fogva tart� z�rt b�ntet�int�zetbe ker�ltem. Az �llami iskola vezet�i egyszer�en fogalmazt�k meg k�ldet�s�ket: "Vad�szd le ezeket a kis t�k�s�ket, mint a kuty�kat, z�rd �ket ketrecbe, am�g meg nem t�rik az akaratuk, vagy am�g nem k�ldhetj�k el �ket zacsk�t ragasztani!" Csin�ld ezt, ne csin�ld azt, t�rd be az ingedet, t�r�ld le a mosolyt az arcodr�l, hol van a bel�p�c�dul�d, de ez nem a j� bel�p�, elz�r�s!!!

Egyik nap haza�rve felkaptam az �js�got, �s elolvastam a f�c�met: "Elfogadt�k a 26. alkotm�nykieg�sz�t�st – a szavaz�i korhat�rt 18 �vre sz�ll�tott�k le." Alatta egy m�sik c�m: "Az iskolasz�k eln�ke nyugalomba vonul, posztj�t v�laszt�ssal t�ltik be."

Hmm. Felh�vtam a megyei hivatalt.

– N�zze, �n heteken bel�l 18 �ves leszek. Ha szavazhatok, akkor ez azt jelenti, hogy valamilyen tiszts�gre is jel�ltethetem magam?

– N�zz�k csak – v�laszolt a h�lgy. – J� k�rd�s!

A h�lgy �tn�zett n�h�ny pap�rt, majd visszaj�tt a telefonhoz. Igen, jel�ltetheti mag�t. Csak h�sz al��r�st kell gy�jtenie ahhoz, hogy a neve felker�lj�n a szavaz�c�dul�ra.

H�sz al��r�s? Ennyi az eg�sz? Soha nem gondoltam volna, hogy egy v�lasztott tiszts�gre p�ly�zni ilyen kev�s munk�val j�r. Megszereztem a h�sz al��r�st, el�terjesztettem jel�l�semet, �s nekifogtam a kamp�nynak. Mi volt a programom? Ki kell r�gni az iskola igazgat�j�t �s a helyettes�t!

�t helyb�li feln�ttet annyira megriasztott a gondolat, hogy egy k�z�piskol�s di�k val�ban megtal�lhatja a jogi eszk�z�ket annak az igazgat�nak az elt�vol�t�s�ra, aki �t addig piszk�lta, hogy �k is jel�ltett�k magukat.

�gy az id�sebb szavaz�k voksai �t�k k�z�tt sz�r�dtak sz�t. �n pedig nyertem, megkaptam minden egyes 18 �s 25 �v k�z�tti szavaz� voks�t, akiket, b�r val�sz�n�leg m�g egyszer nem szavazn�nak, el�gedetts�ggel t�lt�tt el a gondolat, hogy k�z�piskolai b�rt�n�reiket a bit�f�ra juttathatj�k.

A gy�zelem ut�ni napon az iskola folyos�j�n s�t�ltam (akkor m�g egy hetem volt h�tra az iskol�b�l), �s elmentem az igazgat�helyettes mellett.

– J� reggelt, Mr. Moore – mondta sz�razon.

El�z� nap m�g "h�, te!" volt a nevem. Most �n voltam a f�n�ke.

Iskolasz�ki helyem elfoglal�sa ut�n kilenc h�nappal az igazgat� �s a helyettese beny�jtotta lemond�s�t. Becs�letment� formula ez arra az esetre, ha valakit felk�rnek a t�voz�sra. P�r �vvel k�s�bb az igazgat� sz�vinfarktusban meghalt.

Sok �ve ismertem azt az embert. Nyolc�ves koromban megengedte, hogy �n �s a bar�taim korcsoly�zzunk �s j�ghokizzunk a h�za m�g�tti kis tavon. Kedves volt, j�lelk�, �s h�za ajtaja mindig nyitva �llt, ha �t kellett �lt�zn�nk a korcsoly�z�shoz, vagy f�ztunk, �s meg akartunk melegedni. �vekkel k�s�bb basszusgit�rosnak k�rtek fel egy indul� zenekarba, de nekem nem volt saj�t git�rom. � adta k�lcs�n a fi��t.

Mindezt csak az�rt mondom el, hogy eml�keztessem r� magamat: a sz�ve m�ly�n minden ember j�, �s hogy megeml�kezzem arr�l a f�rfir�l, akivel voltak ugyan kem�ny vit�im, de aki egykor forr� csokol�d�val vend�gelte meg a k�rny�kbeli kis csib�szeket.

Amerikai di�kk�nt val�sz�n�leg nem sokat tanult�l az Egyes�lt �llamok alkotm�ny�r�l vagy a polg�rjogokr�l, ez�rt j�l j�het az Amerikai Polg�ri Szabads�gjogok Uni�j�nak (ACLU) inform�ci�i alapj�n k�sz�tett t�j�koztat�. Ha t�bbet akarsz tudni a di�kjogokr�l, p�ld�ul az �lt�zk�d�si el��r�sokr�l, a bizony�tv�nyokr�l, a szexu�lis ir�nyults�gon alapul� megk�l�nb�ztet�sr�l, keresd fel az ACLU megyei szervezet�t vagy n�zd meg a honlapjukat: www.aclu.org/students/slfree.html.

– Az 1. alkotm�nykieg�sz�t�s garant�lja a sz�l�sszabads�gok �s az egyes�l�si jogot. Az Egyes�lt �llamok Legfels�bb B�r�s�ga kimondta, hogy ezek a jogok t�ged, az alacsonyrend� di�kot is megilletnek – legal�bbis bizonyos id�kben.

– A Legfels�bb B�r�s�g 1969-ben kimondta, hogy az 1. alkotm�nykieg�sz�t�s vonatkozik az �llami (k�z�ss�gi) iskol�k di�kjaira is. A mag�niskol�knak t�bb lehet�s�g�k van a sz�l�sszabads�gra vonatkoz� saj�t szab�lyaik kialak�t�s�ra, mert nem a korm�ny m�k�dteti �ket.

– Az �llami, k�z�ss�gi iskol�k di�kjai sz�ban �s �r�sban is (r�plapon, gombon, karszalagon, trik�n) kifejezhetik v�lem�ny�ket mindaddig, am�g "t�nylegesen �s jelent�s m�rt�kben" nem zavarj�k a tan�t�st �s a t�bbi iskolai tev�kenys�get.

– Az iskola alkalmazottai val�sz�n�leg megtilthatj�k a di�koknak a vulg�ris �s cs�nya kifejez�sek haszn�lat�t, de vita eset�n nem tehetik meg, hogy Csak az egyik f�l mondand�j�t cenz�r�zz�k.

– Ha a t�bbi di�kkal saj�t �js�got csin�ltok, �s azt terjeszteni akarj�tok az iskol�ban, akkor az int�zm�ny vezet�i azt nem cenz�r�zhatj�k, �s nem tilthatj�k meg a terjeszt�s�t. (Kiv�ve, ha illetlens�geket tartalmaz, vagy terjeszt�se zavarja az iskolai tev�kenys�get.)

– Az iskola vezet�i azonban cenz�r�zhatj�k mindazt, ami a hivatalos iskolai lapban jelenik meg (ami az iskola p�nz�n k�sz�l). Az Egyes�lt �llamok Legfels�bb B�r�s�ga kimondta, hogy a k�z�ss�gi iskola vezet�i a hivatalos iskolai kiadv�nyokban vagy iskolai tev�kenys�g eset�n (iskolai sz�ndarab, m�v�szeti ki�ll�t�s, iskolai �vk�nyv vagy �js�g) cenz�r�zhatj�k a di�kok v�lem�ny�t, ha �gy gondolj�k, hogy a di�k v�lem�nye nem megalapozott vagy k�ros. Ezt akkor is megtehetik, ha a v�lem�ny nem vulg�ris, �s nem is s�rt m�s iskolai tev�kenys�geket.

– N�h�ny �llamban – p�ld�ul Colorad�ban, Kaliforni�ban, Iow�ban, Kansasben �s Massachusettsben – l�tezik az �gynevezett k�z�piskolai sz�l�sszabads�gi t�rv�ny, amely kisz�les�ti a di�kok sz�l�sszabads�g�t. Az ACLU helyi szervezet�n�l ellen�rizheted, hogy a te �llamodban l�tezik-e ilyen.

Manaps�g a tan�rok a politikusok legkedveltebb c�lpontjai. Hallgatva Chester Finnt, az id�sebb Bush korm�nyzat�nak oktat�si �llamtitk�r-helyettes�t �s a hozz� hasonl� figur�kat, az ember azt hihetn�, hogy a t�rsadalmunkra szakadt �sszes baj a felel�tlen, lusta �s hozz� nem �rt� tan�rokra vezethet� vissza. "Ha elk�sz�lne az a t�zes lista, amely az amerikai oktat�s meggyilkol�sa miatt k�r�z�tt felel�s�ket tartalmazn�, nem tudom, mi �llna a lista �l�n: a tan�rok szakszervezete vagy a tan�rk�pz� int�zm�nyek" – mondta Finn.

Biztos, hogy rengeteg pocs�k tan�r van, akik jobban tenn�k, ha az Amwayn�l v�llaln�nak telefonos piackutat�i �ll�st. De a hatalmas t�bbs�g elk�telezett nevel�, akiknek v�lasztott foglalkoz�suk kevesebbet hoz a konyh�ra, mint amennyit n�h�ny di�kjuk keres Ecstasy elad�s�val, �s akiket az �ldozathozataluk�rt b�ntetni akarunk. Nem tudom, ki mit gondol, de �n azt akarom, hogy azokat az embereket, akik n�lam is t�bbet foglalkoznak naponta a gyermekemmel, f�lt� szeretettel kezelj�k. �k k�sz�tik fel gyermekeimet erre a vil�gra, h�t ugyan mi�rt akarn�m �ket b�ntani?

Azt hihetn�nk, hogy a t�rsadalom v�lem�nye valami hasonl�: Tan�rok, k�sz�n�m tin�ktek nagyon, hogy �leteteket az �n gyermekemnek szentelt�tek. Tudok seg�teni b�rmiben? Sz�ks�getek van b�rmire? Szolg�latotokra �llok. Mi�rt? Mert seg�tetek a gyermekemnek – az �n kicsimnek – tanulni �s feln�ni. Nem csak az�rt vagytok felel�sek, hogy k�pes lesz-e a tanultakb�l meg�lni, nagy hat�ssal vagytok arra is, hogy mik�nt fogja l�tni a vil�got, mit tud majd az emberekr�l, �s hogyan fog gondolkodni �nmag�r�l. Azt akarom, hogy tudja, mindent megpr�b�lhat, nincsenek el�tte z�rt ajt�k, �s semmilyen �lom sem lehet t�l t�voli. Minden egyes nap h�t �r�n �t r�tok b�zom �letem legnagyobb kincs�t. Ez�rt ott vagytok azok k�z�tt, akik az �letemben a legfontosabbak nekem. K�sz�n�m.

– El kell gondolkodni a tan�rokon, akik azt �ll�tj�k, hogy mindig a gyerekek az �rdeke az els� – azut�n pedig b�remel�si ig�nyeikkel megb�n�tj�k a rendszert." (New York Post, 2000. 12. 26.)

– "A rossz tan�rok sz�mar�ny�ra vonatkoz� becsl�s a teljes, 2,6 milli�s l�tsz�mban 5 �s 18 sz�zal�k k�z�tt mozog." (Michael Chapman, Investor's Business Daily, 1989. 09. 21.)

– "Az oktat�s professzion�lis szem�lyis�geinek z�me az elk�telezettek z�r k�z�ss�g�hez tartozik…, akik ink�bb popul�ris filoz�fi�k ment�n dolgoznak, semhogy felkutass�k azt, ami m�k�dik is." (Douglas Carminen, Montreal Gazette, 2001. 01. 06.)

– "A tan�rok szakszervezetei b�n�z�ket �s olyan tan�rokat vesznek v�delm�kbe, akik di�kjaikkal szexeinek – vagy egyszer�en nem tudnak tan�tani." (Peter Schweizen, National Review, 1998. 08. 17.)

Vajon mif�le els�s�get adunk az oktat�snak Amerik�ban? �, ott van a k�lts�gvet�sben – valahol legalul, a munkaeg�szs�g�gy �s a v�g�h�di h�svizsg�l�s k�z�tt. Az az ember, aki mindennap gondj�t viseli gyermek�nknek, �tlagosan �vi 41 351 doll�rt keres. Az a k�pvisel� pedig, akinek csak az a gondja, hogy aznap melyik doh�nylobbista viszi el vacsor�zni, 145 100 doll�rt kap.

Minthogy tan�rainkat manaps�g a t�rsadalom nap mint nap arcul �ti, csod�lkozhatunk-e azon, ha ezt a foglalkoz�st kevesen v�lasztj�k? Orsz�gos szinten a tan�rhi�ny olyan s�lyos, hogy bizonyos iskolafajt�kba m�r az Egyes�lt �llamokon k�v�l keres�nk tan�rokat. Chicago nemr�giben huszonnyolc orsz�gb�l toborzott, majd alkalmazott tan�rokat – egyebek k�z�tt K�n�b�l, Franciaorsz�gb�l �s Magyarorsz�gr�l. Mire az iskola�v megint megkezd�dik New Yorkban, h�tezer tan�r nyugd�jba megy, �s a hely�kre felvett �jak 60 sz�zal�k�nak nincs meg a sz�ks�ges v�gzetts�ge.

De van itt valami, ami nem f�r a fejembe. New York 163 iskol�ja igazgat� n�lk�l kezdte meg a 2000-2001-es tan�vet. A polg�rmester �s az iskolasz�k nyilv�nval�an a k�oszelm�lettel k�s�rletezik: haj�ts be �tsz�z k�lyk�t egy omladoz� �p�letbe, �s hagyd, hogy a term�szet tegye a dolg�t! Abban a v�rosban, ahonnan a vil�g javainak z�m�t ellen�rzik, ahov� n�gyzetkilom�terre sz�m�tva t�bb milliomos jut, mint kutyapiszok, valahogy nem tal�lunk elegend� p�nzt arra, hogy egy kezd� tan�rnak �vi 31 900 doll�rn�l t�bbet fizess�nk.

Nem csak a tan�rokkal b�nnak sz�kmark�an – Amerika iskol�i sz� szerint �sszeomlanak. Az Egyes�lt �llamok k�z�ss�gi oktat�si int�zm�nyeinek egynegyede k�z�lte 1999-ben, hogy legal�bb egy �p�let�k rossz �llapotban van. 1997-ben eg�sz Washingtonban h�rom h�ttel el kellett halasztani az �vkezd�st, mert kider�lt, hogy az iskol�k k�zel egyharmada nem biztons�gos.

Az amerikai k�z�ss�gi tanint�zetek majdnem 10 sz�zal�k�ban 25 sz�zal�kkal t�bb a gyerek, mint amennyi az �lland� �p�letek befogad�k�pess�ge. Az �r�kat n�ha a folyos�kon, a szabadban, a tornateremben, a b�f�ben kell megtartani. J�rtam egy iskol�ban, ahol az �r�t a takar�t�szem�lyzet szob�j�ban tartott�k. Nem mintha a helyis�get egy�bk�nt haszn�lt�k volna – New York 1100 k�z�ss�gi iskol�j�nak majdnem 15 sz�zal�k�ban nincs teljes munkaid�ben foglalkoztatott gondnok, a tan�rok maguk t�rlik fel a padl�t, a di�koknak nem j�r WC-pap�r. Mi m�r most nyal�k�t �rulni k�ldj�k a gyereket az utc�ra, hogy az iskol�ja hangszereket tudjon v�s�rolni a zenekarnak – hogyan tov�bb? Aut�mos�ssal keress�nk p�nzt WC-pap�rra?

Tov�bbi bizony�t�k kis ut�daink fontoss�g�ra a bez�rt nyilv�nos �s iskolai k�nyvt�rak nagy sz�ma vagy nyitvatart�si idej�k cs�kkent�se. M�r csak az hi�nyzik, hogy a k�lyk�k a k�nyvekkel h�zaljanak!

Mindezzel Bush "eln�k" szeml�tom�st egyet�rt. Els� k�lts�gvet�s�ben javasolta, hogy a k�nyvt�rak sz�vets�gi k�lts�geit 39 milli� doll�rral, vagyis 168 milli� doll�rra cs�kkents�k. Ez k�zel 19 sz�zal�kos visszaes�s. A megel�z� h�ten viszont feles�ge, az egykori iskolak�nyvt�ros, Laura Bush orsz�gos kamp�nyt ind�tott az amerikai k�nyvt�rak�rt, �s felsz�l�totta �ket, hogy legyenek "a k�z�ss�g kincsesl�d�i, telepakolva a mindenki sz�m�ra egyenl� m�rt�kben hozz�f�rhet� inform�ci�s javakkal".

Az eln�k �desanyja, Barbara Bush vezeti a Csal�di Ir�s-Olvas�s Alap�tv�nyt. Nincs is jobb ann�l, mint ha a csal�di �r�studatlans�g k�zvetlen tapasztalata k�sztet valakit j�t�konykod�sra.

A k�nyvt�rak elveszt�se szomor� azoknak a gyerekeknek is, akik otthon k�nyvek k�z�tt n�nek fel. De trag�dia az olyan gyerekek sz�m�ra, akiknek a k�rnyezet�ben nincsenek olvas� emberek, mert �gy nem fedezhetik fel az olvas�s �r�m�t – �s nem kaphatj�k meg mindazokat az inform�ci�kat, amelyek eld�nthetik �let�k menet�t. Jonathan Kozol[83], aki �vtizedeken �t sz�t emelt a h�tr�nyos helyzet� gyerekek �rdekei�rt, megjegyezte, hogy az iskolai k�nyvt�rak maradtak "a legtiszt�bb ablakok a nem kereskedelmi jelleg� sz�ks�gletek kiel�g�t�s�nek vil�g�ra, �s olyan vonzer�vel b�rnak, amilyet a szeg�ny k�rnyezetben �l� gyerekek z�me soha nem tapasztal".

Ha megfosztjuk a gyerekeket a j� k�nyvt�rakt�l, akkor megfosztjuk �ket az adatszerz�si �s -kezel�si technik�k fejleszt�s�t�l is, amire az egyre gyorsul� inform�ci��raml�st�l f�gg� munkahelyek megtart�s�hoz sz�ks�ge van. A kutat�s k�pess�ge "ma tal�n a legfontosabb k�pess�g, amellyel (egy mai di�k) rendelkezhet" – mondja Julie Walker, az Iskolai K�nyvt�rak Amerikai Sz�vets�g�nek �gyvezet� igazgat�ja. "Az iskol�ban a di�kok �ltal megszerzett ismeretanyag nem elegend� egy �letre. Sokuk tal�n n�gy-�t szakm�ba is belek�stol. A t�j�koz�d�s k�pess�ge az, ami sz�m�t."

Ki a felel�s a k�nyvt�rak hanyatl�s��rt? Nos, ha az iskolai k�nyvt�rakr�l van sz�, akkor b�tran kezdhet�nk ujjal mutogatni Richard Nixonra. A '60-as �vekt�l 1974-ig az iskolai k�nyvt�rak a korm�ny k�l�n alapj�b�l kaptak p�nzt. A Nixon-korm�nyzat azonban 1974-ben megv�ltoztatta a szab�lyokat, mondv�n, hogy az oktat�sra sz�nt sz�vets�gi p�nzeket "t�mb�s�tve" is oda lehet adni az egyes �llamoknak, amelyek azt tetsz�s�k szerint k�lthetik el.

Kev�s �llam d�nt�tt �gy, hogy a p�nzt a k�nyvt�rakra k�lti, �s a lecs�sz�s megindult. Ez az egyik oka annak, hogy sok iskolai k�nyvt�r anyaga a '60-as �s a korai '70-es �vekb�l sz�rmazik, amikor a p�nzt elterelt�k. ("Nem, Sally, a Szovjetuni� nem az ellens�g�nk, a Szovjetuni�nak t�z �ve kaput…")

Az Education Week al�bbi, 1999-es besz�mol�ja egy philadelphiai elemi iskola k�nyvt�r�r�l sok hasonl�an elhanyagolt iskol�ra illik:

"A T. M. Pierce-r�l elnevezett elemi iskola k�nyvt�r�ban m�g a legjobb �llapotban l�v� k�nyvek is �ssze vannak firk�lva, haszn�ltak, elsz�nez�dtek. A legrosszabbak – sok m�r a sz�tes�s legutols� st�dium�ban van – piszkosak, b�d�sek �s ragad�s nyomokat hagynak a k�zen, a ruh�n. A sz�kek �s az asztalok r�giek, nem egyform�k, t�r�ttek. Sehol egy sz�m�t�g�p… Elavult t�nyek, te�ri�k, s�rt� sztereot�pi�k n�znek le r�nk a tekint�lyes enciklop�di�k, �letrajzok, t�nyreg�nyek �s k�nyvek oldalair�l. A polcokon l�v� k�tetekb�l szinte lehetetlen pontos inform�ci�kat szerezni�k a di�koknak az AIDS-r�l vagy m�s mai betegs�gekr�l, a Hold �s a Mars kutat�s�r�l vagy az Egyes�lt �llamok �t legut�bbi eln�k�r�l."

A helyzet v�gletes ir�ni�ja, hogy pontosan azok a politikusok, akik nem hajland�ak megfelel�en finansz�rozni az amerikai oktat�st, m�lys�gesen fel vannak h�borodva, ha a mi ivad�kaink lemaradnak a n�met �s a jap�n gyerekek m�g�tt – illetve szinte minden olyan orsz�g m�g�tt, ahol van foly�v�z, �s a gazdas�g nem a r�g�gumi forgalmaz�s�n alapul. Most hirtelen �k akarnak "elsz�moltat�st". A tan�rokra pr�b�lj�k h�r�tani a felel�ss�get, �s �ket akarj�k tesztelni. �s a gyerekeket is tesztelni akarj�k – �jra �s �jra.

Nincs semmi baj a szabv�nyos�tott tesztekkel, amelyek seg�ts�g�vel meg�llap�tj�k, hogy tanul-e a gyerek olvasni, �rni �s sz�molni. Sok politikus �s oktat�si b�rokrata azonban valamif�le nemzeti megsz�llotts�ggal kezeli a tesztel�st, mintha egy csoda r�v�n, az eredm�nyek javul�s�val az oktat�si rendszer�nk minden gondj�t meg lehetne oldani.

Akiket viszont val�ban tesztelni kellene (a nagyokos sir�nkoz�kkal egy�tt), azok az �gynevezett politikai vezet�k.

Ha legk�zelebb tal�lkozol a k�pvisel�ddel vagy a t�rv�nyhoz�s m�s tagj�val, nyomd az orra al� ezt a meglepet�s-tesztet. Eml�keztesd arra, hogy majdani fizet�semel�se a helyes v�laszok sz�m�t�l f�gg:

5. Mely afrikai orsz�gokban alacsonyabb a gyermekhaland�s�g, mint Detroitban?

8. Melyik hal�lnemnek van nagyobb es�lye: hogy lel�vik az iskol�ban, vagy hogy agyon�ti a vill�m?

9. Melyik az egyetlen amerikai �llam, amelynek f�v�ros�ban nincs McDonald's?

8. K�tszer nagyobb es�lye van annak, hogy vill�mcsap�s �l meg, mint annak, hogy iskolai l�v�ld�z�sben halsz meg.

10. Hom�rosz az Ili�szban a tr�jai h�bor�t mes�li el. Az Od�sszei�ban, m�sik epikus k�ltem�ny�ben besz�mol Od�sszeusznak, Ithaka kir�ly�nak a h�bor�b�l t�z �vig tart� haza�tj�r�l.

Val�sz�n�, hogy a t�ged a t�rv�nyhoz�sban k�pvisel� zseni ezen a tesztlapon m�g az 50 sz�zal�kos eredm�nyt sem �ri el. A k�vetkez� egy-k�t �vben meg kell buktatnod �t.

Van azonban egy embercsoport ebben az orsz�gban, amely nem csak sir�nkozik, �s nem csak panaszkodik az ostoba tan�rokra. Ezt a csoportot nagyon is komolyan foglalkoztatja, hogy milyen di�kok l�pnek majd be a feln�ttek vil�g�ba. Azt is mondhatn�nk, hogy a rabul ejtett fiatalok milli�iba vetett�k minden rem�ny�ket… pontosabban azokba a doll�rmilli�rdokba, amelyeket �k �vente elk�ltenek. (Egyed�l a tizen�vesek 150 milli�rd doll�rt k�lt�ttek tavaly.) Igen, a korpor�ci�s Amerik�r�l besz�lek, amelynek orsz�gunk tanint�zm�nyei ir�nt tan�s�tott b�kez�s�ge �jabb p�ld�ja a folyamatos hazafias szolg�latnak.

Vajon menyire elk�telezettek ezek a v�llalatok gyermekeink iskol�i ir�nt?

Az oktat�sba bet�remked� kereskedelmi folyamatokat kutat� int�zet, a Center for the Analysis of Commercialism in Education (CACE) adatai szerint a v�llalatok �nzetlen j�t�konykod�sa �ri�si m�rt�kben felfutott 1990 �ta. Az elm�lt t�z �vben az iskolai programok �s tev�kenys�gek korpor�ci�s t�mogat�sa 248 sz�zal�kkal n�vekedett. A szponzor�l�s fej�ben az iskol�k megengedik a korpor�ci�knak, hogy nev�ket �sszek�ss�k valamilyen esem�nnyel.

Eddie Bauer[84] szponzor�lja p�ld�ul a National Geography Bee[85] utols� fordul�j�t. A di�kok k�z�tt k�nyveket osztogatnak, amelyek fed�lapj�n Calvin Klein �s a Nike hirdet�sei jelennek meg. A Nike �s a t�bbi sportcip�gy�rt� c�g m�r most arra t�rekszik, hogy k�zel ker�lj�n a holnap szt�rjaihoz, �s v�rosi iskolai kos�rlabdaversenyeket szponzor�l.

A Pizza Hut megszervezte programj�t a gyerekek olvas�s�nak �szt�nz�s�re. Ha a di�kok teljes�tik az egy h�napra kir�tt olvas�si penzumot, utalv�nyt kapnak a Pizza Hut egyik k�l�nleges pizz�j�ra. Az �tteremben az �zletvezet� szem�lyesett gratul�l a gyerekeknek, mindegyiknek ad egy matric�t �s egy bizony�tv�nyt. A Pizza Hut azt javasolja az iskolaigazgat�knak, hogy az iskol�ikban tegyenek k�zszeml�re egy Pizza Hut dics�s�gt�bl�t, amelyen a legt�bbet olvas� gyerekek nevei szerepelnek.

A General Mills �s a Campbell's Soup egy jobb tervet eszelt ki. Ahelyett, hogy ingyen osztogatn�k aj�nd�kaikat, olyan programokat dolgoztak ki, amelyek az iskol�kat jutalmazz�k, ha azoknak siker�l r�venni�k a sz�l�ket a term�keik v�s�rl�s�ra. A General Mills egyik programja keret�ben az iskol�k t�z centet kapnak minden egyes GM-term�k doboz�nak fedel�n l�v� log� bek�ld�se ut�n. �gy �vente ak�r 10 ezer doll�rhoz is juthatnak. Ez 100 ezer eladott General Mills-term�ket jelent. A Campbell's Soup programja sem jobb. A c�g azzal dicsekszik, hogy "ingyenes iskolai felszerel�ssel l�tja el Amerika gyermekeit". Az iskol�k akkor kaphatnak "ingyen" egy Apple iMac sz�m�t�g�pet, ha bek�ldenek 94 950 darab levesc�mk�t. A Campbell's azt ind�tv�nyozta, hogy legyen a c�lkit�z�s mindennap egy c�mke minden egyes gyerekt�l. A Campbell's becsl�se szerint, ha hetenk�nt �s gyerekenk�nt �t c�mk�t sz�m�tunk, akkor csak egy iskol�ra van sz�ks�ged 528 gyerekkel – �s m�ris megkaphatod az ingyenes sz�m�t�g�pet.

Nem csak ez a fajta szponzor�l�s hozza egym�shoz k�zelebb az iskol�kat �s a korpor�ci�kat. A '90-es �vekben hihetetlen m�rt�kben, 1384 sz�zal�kkal n�vekedett az iskol�k �s az �d�t�italt palackoz� v�llalatok k�z�tti exkluz�v egy�ttm�k�d�si szerz�d�sek sz�ma. Harmincegy �llamban k�tsz�znegyven iskolaker�let adott kiz�r�lagos jogokat a h�rom nagy �d�t�ital-gy�rt� valamelyik�nek (Coca-Cola, Pepsi, Dr. Pepper) arra, hogy term�keit az iskol�ikban �rus�ts�k. Kell-e t�rn�nk a fej�nket, hogy mi�rt van manaps�g t�bb t�ls�lyos gyerek? Vagy mi�rt van t�bb kalciumhi�nnyal k�szk�d�, kevesebb tejet iv� fiatal n�? B�r a sz�vets�gi t�rv�ny tiltja az �d�t�italok �rus�t�s�t az iskol�kban eb�did� el�tt, n�h�ny t�lzs�folt int�zm�nyben az "eb�d" kora d�lel�ttre esik. Mesters�gesen �zes�tett, sz�nsavas, cukros v�z – a bajnokok reggelije! (A Coca-Cola 2001 m�rcius�ban a k�zv�lem�ny nyom�s�nak engedve bejelentette, hogy az iskolai �d�t�ital-automat�it kieg�sz�ti m�s cukormentes, koffeinmentes �s kalciumban gazdag vizet, gy�m�lcsl�t vagy egyebet �rus�t� g�pekkel is.)TOV�BB