Ez �gy lenne helyes. Nem lenne semmif�le veszeked�s, csat�roz�s a hit k�r�l, ha mindenkinek ugyanaz lenne a vall�sa. Term�szetesen a protest�nsok z�me nem akar majd �tt�rni – de ugyan mi�ta jelent ez akad�lyt a katolikus egyh�znak? A k�z�pkori keresztes h�bor�k �s a Latin-Amerik�t leig�z� spanyol h�d�t�k �ta az Egyh�z mindig ismerte a m�dj�t, mik�nt gy�zze meg az �slakosokat arr�l, hogy �k is l�tj�k m�r a vil�goss�got.

Mivel a katolikusok m�r ma is 43 sz�zal�k�t teszik ki �szak-�rorsz�g lakoss�g�nak, a katolikus t�bbs�g megteremt�s�hez csak a protest�nsok 8 sz�zal�k�t kell �tt�r�teni. Ez igaz�n semmis�g, k�l�n�sen akkor, ha a protest�nsok r�j�nnek arra, milyen el�ny�kkel j�r, ha valaki r�mai katolikus.

– Csak egy f�n�k van. A p�pa. Ezzel szemben t�bb ezer protest�ns szekta l�tezik. N�melyiket bizotts�g igazgatja, a m�sikat v�lasztott eln�k, �s akadnak olyanok is, amelyeket �gy ir�ny�tanak, mint egy �lelmiszer-ipari konszernt, ahol egy�ltal�n nincs f�n�k. Ha katolikuss� v�lsz, az azt jelenti, hogy egy �letre megtal�ltad a vezet�det, aki nem f�l a d�nt�shozatalt�l, megadja a j�t�kszab�lyokat, kijel�li a hat�rokat, rendet, vil�goss�got hozva az �letedbe. Ha pedig a p�pa meghal, akkor sincsenek z�r�s v�laszt�sok. Sz�z-egyn�h�ny fick� b�borba �lt�zve be�l egy szob�ba, szavaz, �s a k�m�nyen kip�f�g� feh�r f�st jelzi, ha a d�nt�s megsz�letett. Nincsenek kamp�nybesz�dek, nem befoly�solj�k az elektorokat, nem sz�molj�k �jra a szavazatokat.

– T�bb a szex. Mindannyian tudjuk, hogy a katolikusoknak t�bb gyerek�k van, �s ez csak egy dolgot jelenthet – t�bb a szex is! Sajn�lom, de a katolikus egyh�zban sem lehet megoldani a gyerekk�rd�st szex n�lk�l. �s ki az, akinek nem j�nne j�l egy kis extra szex ezekben az id�kben? Azt tan�csolom, tudass�tok a protest�nsokkal, hogy �k is kaphatnak egy kicsit bel�le, �s csak n�zd meg, milyen gyorsan felhagynak a h�lye par�d�ikkal.

– T�bb a szabadnap is. A katolikusoknak hivatalosan hat szent napjuk van. Azokban az orsz�gokban, ahol a t�bbs�g gyakorl� katolikus, ezek mind fizetett munkanapok, �s iskolai sz�netek is a k�lyk�k sz�m�ra. Meg tudsz nevezni egyetlen protest�ns szent napot – lesz�m�tva azt, amelyiken kij�n Eddie Bauer kar�csonyi katal�gusa? Nem hiszem.

– Ingyen kapsz alkoholt. Ha mindennap elm�sz a mis�re, minden alkalommal kapsz egy pofa bort ingyen. Igaz, bele kell nyugodnod, hogy voltak�ppen Krisztus v�r�t iszod, de h�t erre csak k�pes vagy! H�nyszor mondtad m�r az embereknek, hogy a kezedben d�delgetett gin �s tonic csak v�z? T�bb hitet, bar�tom!

– Garant�lt a helyed a mennyben. Mag�nak Istennek a jobbj�n! Ez mind le van �rva a Bibli�ban. J�zus kinevezte P�tert az egyh�z fej�v�, majd vil�gosan �rt�s�re adta, hogy csakis "az egyetlen, igaz katolikus egyh�z" h�vei juthatnak �t a kapun. M�s sz�val: a kir�lyn� elk�telezett h�ve maradsz, �s �gsz �r�kk� a pokolban – vagy felker�lsz a VIP-list�ra, �s �lvezheted az �r�kk�val�s�got egy els� oszt�ly� �l�sen.

Ha egyszer ezt a felsorol�st �szak-�rorsz�g protest�ns lakoss�ga megismeri, m�r csak �r�k k�rd�se, hogy �r�lten rohanni kezdjenek a templomba. �s itt j�n a k�nny�t�s: b�rmelyik katolikus gyakorolhatja a keresztel�s szents�g�t, ha hiszi, hogy a nem-katolikusok an�lk�l halhatnak meg, hogy �dv�z�ln�nek. Azt hiszem, megalapozottan jelenthetj�k ki, hogy ez a meg�llap�t�s az Egyes�lt Kir�lys�g minden protest�ns�ra kiterjed.

El�g teh�t, ha egy kis vizet locsolsz b�rmelyik protest�ns homlok�ra, �s a k�vetkez� szavakat mondod: "Megkeresztellek t�ged az Atya, a Fi� �s a Szentl�lek nev�ben. �men."

Ennyi! Sokkal hosszabb ideig tart, ha a fogy�k�r�sok S�lyfigyel� Egyes�let�be akarsz bel�pni! (Ha pedig a protest�nsok vonakodnak, rohanj kereszt�l a protest�ns negyedeken – no nem pusk�val, hanem kerti locsol�slaggal, amelyet meg�ldott az egyh�zk�zs�g papja. Spricceld he �ket a keresztv�zzel, �v�ltsd a fentebb eml�tett szavakat – azt�n rohanj, ahogy csak tudsz!)

A vil�gnak ez a nyomor�s�gos sarka volt a forr�sa k�z�s szenved�seink j� r�sz�nek a m�lt sz�zadban. Lak�i k�ptelenek egym�ssal kij�nni – a szerbek a horv�tokkal harcolnak, akik a muzulm�nokkal harcolnak, akik viszont a maced�nokkal harcolnak, akik az alb�nokkal harcolnak, akik a koszov�iakkal harcolnak, akik viszont a szerbekkel harcolnak. Mindez egyetlen esem�nyre vezethet� vissza: egy Gavrilo Princip nev� szerb anarchista 1914-ben meggyilkolta Ferenc Ferdin�nd tr�n�r�k�st. Ez az incidens robbantotta ki az els� vil�gh�bor�t, ami viszont a m�sodik vil�gh�bor�hoz vezetett. Mindk�t h�bor�ban t�bb mint 50 milli� ember halt meg.

�n nem tudom, mi van azokkal az emberekkel. �n p�ld�ul nem gyilkolgatok �sszevissza Texasban. Nem �getek fel eg�sz falvakat Florid�ban. �s ezzel megtanultam egy�tt �lni. Vajon �k mi�rt nem?

Nem volt mindig ennyi er�szak Jugoszl�vi�ban. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n az a kev�s d�lszl�v, aki harcolt Hitler ellen (t�bbs�g�k szerb volt; a horv�tok �s a t�bbiek t�rt karokkal �dv�z�lt�k a n�cikat, a V�gs� Megold�sukkal egy�tt), �tvette a hatalmat, �s Tito marsall vezet�s�vel kommunista korm�nyt alak�tott. Tito nem engedelmeskedett Moszkv�nak, �s hozz�l�tott saj�t feladat�hoz, orsz�ga etnikai k�z�ss�geinek egyes�t�s�hez.

Jugoszl�via n�pei k�zel negyven �ven �t nem gyilkolt�k egym�st, civiliz�lt orsz�gg� alakultak. �k gy�rtott�k a Yugo aut�kat. A kos�rlabda nemzeti sport lett. Az �let kellemes volt.

De akkor meghalt Tito, �s elszabadult a pokol. A horv�tok nekil�ttak gyilkolni a szerbeket. A szerbek a muzulm�nokat �ld�st�k Boszni�ban, �s meggyilkolt�k az alb�nokat Koszov�ban. K�s�bb az Egyes�lt �llamok bomb�zta Koszov�t, hogy megmutassa nekik, milyen rossz a h�bor�.

Az elm�lt n�h�ny �vben volt m�r b�ke, azt�n h�bor�, azut�n megint b�ke, majd megint h�bor�. Ennek soha nem lesz v�ge. Azok az emberek mind er�szakf�gg�k.

Ami azt jelenti, hogy elj�tt az ideje a beavatkoz�snak.

Nem katonai eszk�z�kkel, hanem tizenk�t l�p�sben �gy, ahogy az alkoholist�k eset�ben teszik.

Azt javaslom a volt Jugoszl�via n�peinek, hogy k�telezz�k el magukat az er�szakt�l val� f�gg�s�g felsz�mol�sa mellett.

Szervezzetek hetente gy�l�seket a templomok alagsor�ban az eg�sz orsz�gban (m�r ami megmaradt bel�le). Igen, ott lehet cigarett�zni, �s lesz sok k�v� is. Ha nem teszitek meg, nagy tehersz�ll�t� g�pekr�l j� magasb�l megsz�runk benneteket azoknak a kis vacak Yugo aut�knak az ezreivel. Soha nem �rezhetitek magatokat biztons�gban, ha kil�ptek a h�zb�l, mert nem tudhatj�tok, mikor esik a fejetekre egy tonn�s tragacs.

De az is lehets�ges, hogy a tudom�ny jobb megold�ssal szolg�l: nem kiz�rt, hogy feltal�ljuk a holtak felt�maszt�s�nak m�dj�t. Amerik�ban senki sem szerette nagyon Tit�t, amikor m�g �letben volt, de m�ra m�r �gy n�zhet ki, mint Lady Bird Johnson[113]. Ha egyszer tudunk embereket ki�nozni, mi�rt ne tudn�nk valakit visszahozni az �letbe? �n nem b�nn�m, ha az amerikai korm�ny sz�nna n�h�ny milli�rd doll�rt a L�z�r-projektre. Az a fick�, abban a fura kalapj�ban, amint m�g egyszer megrendszab�lyozza nyughatatlan n�p�t – h�t nem lenne ak�rmilyen l�tv�ny.

Mindazon milli�k nev�ben, akiknek nem kellett volna a jugoszl�vok cs�nya viselked�se miatt meghalniuk a huszadik sz�zadban, azt mondom, tal�n nincs m�s lehet�s�g az egykori Jugoszl�via b�k�j�nek �s nyugalm�nak helyre�ll�t�s�ra: kelj fel, Tito!

Eg�sz �szint�n, emberek, van nektek id�t�k mind a tizenk�t l�p�sre? Hiszen ott haltok meg sorj�ban! Pr�b�lkozzatok az al�bbi h�rom l�p�ssel – de gyorsan!

– Ismerj�tek el, hogy k�ptelenek vagytok kigy�gyulni az er�szakf�gg�s�getekb�l, �s az �letetek ir�ny�thatatlann� v�lt.

– Hat�rozz�tok el, hogy akaratotokat, �leteteket az ENSZ, a NATO �s m�s olyan szervezetek gondjaira b�zz�tok, amelyet k�z�tek �s a hadvisel�si k�nyszer k�z� �llnak.

– K�rjetek bocs�natot mindenkit�l, akit b�ntottatok, ha csak lehets�ges, kiv�ve azt az esetet, ha ezzel megsebezn�tek �ket vagy m�sokat (vagy ha �k, mint sok ezer m�sik volt jugoszl�v, m�r halottak).

�szak-Korea vezet�je, Kim Dzsong Il h�rhedten nagy mozirajong�, otthoni gy�jtem�ny�ben 15 ezer videoszalagot �riz. Meglehet, az�rt n�zi a filmeket, mert valamif�le ir�nymutat�st keres, hogyan lehetne megmenteni orsz�g�nak elnyomott �s �hez� n�p�t. De mivel kedvencei k�z�tt (a porn�kon k�v�l) ott vannak az amerikai westernek, az Elizabeth Taylor-filmek �s a P�ntek 13-f�le sorozatok, lehets�ges, hogy nem a megfelel� filmeket n�zi.

A dikt�tor �s mozi�r�lt �rt egy k�nyvet is a filmm�v�szetr�l, �s filmes iskol�t is alap�tott. "Kim Dzsong Il megn�z minden egyes filmet, amely �szak-Kore�ban k�sz�lt – mondta el r�la Kim Hai Jung, a D�l-Kore�ba sz�k�tt �szak-koreai sz�n�szn�. – Elmondja a v�lem�ny�t a sz�n�szr�l, a rendez�sr�l �s minden egy�br�l. Ha gratul�l egy sz�n�sznek, akkor abb�l azonnal szt�r lesz."

A dikt�tornak a sz�rakoztat�s izgalmas vil�ga ir�nt �rzett vonzalm�ban osztozik legid�sebb fia, Kim Dzsong Nam is, aki nemr�g Jap�nba rep�lt, mert szerette volna l�tni az �j jap�n Disneylandet. Hamis�tott dominikai �tlevelet haszn�lt (h�t persze, dominikainak is l�tszik!), hogy bejusson az orsz�gba. Amikor az �tlev�lkezel�k r�j�ttek, kivel van dolguk, felh�vt�k a pap�t, �s visszak�ldett�k vele a fi�csk�t a szob�j�ba, otthon, �szak-Kore�ban.

�gy h�rlik, hogy Kim Dzsong Il rendszeresen kap v�r�t�mleszt�st fiatal sz�z l�nyok v�r�b�l, hogy "lass�tsa az �reged�s folyamat�t". Emellett nagyon sportszeret�, �s teljes m�rt�kben �rti, hogy az amerikai kos�rlabd�ban mi a z�nav�delem �s az emberfog�s k�z�tti k�l�nbs�g. Magas�tott sark� cip�ket visel, hogy nagyobbnak l�tssz�k, �s azt mondj�k, � a Hennessy konyak legnagyobb egyedi v�s�rl�ja a vil�gon.

A gond csak az, hogy �szak-Kore�ban milli�k halnak �hen, f�k�ppen az�rt, mert Kim Dzsong Il az a fajta dikt�tor, aki orsz�ga brutt� nemzeti term�k�nek 25 sz�zal�k�t a hadseregre k�lti. Ezt m�g meg�szhatod, ha amerikai vagy – �gy �rtem, nek�nk van m�g �ppen el�g gabonaf�ld�nk, ez�rt nem fogunk (mindannyian) �hen halni, ha p�nz�nk nagy r�sz�t a Pentagonnak adjuk. De �szak-Kore�ban a szikl�s, k�gy�kkal teli f�lszigeten ez a m�dszer egy�ltal�n nem m�k�dik.

Ami�ta 1948-ban a Koreai-f�lszigetet a kommunista �szakra �s a kapitalista/fasiszta D�lre osztott�k, mindk�t orsz�g n�pe neh�z id�ket �lt �t. Megtapasztalt�k a koreai h�bor�t, amely mindm�ig nem �rt hivatalosan v�get (most is t�zsz�net �zemm�dban vagyunk), az elnyom�s �s az elszigetelts�g �vtizedeit (ez az id�szak D�l-Kore�ban az 1980-as demokr�ciamozgalmakkal v�get �rt, de �szak-Kore�ban a mai napig sem), a gazdas�gi nyomort, az �rvizeket �s az �hez�st. Az �szak-koreaiaknak az elm�lt t�bb mint �tven �v alatt csak k�tszer engedt�k meg, hogy tal�lkozzanak D�l-Kore�ban �l� csal�dtagjaikkal: 1985-ben mindk�t oldalr�l mind�ssze 50-50 embernek engedt�k meg, hogy rokonaikkal �sszej�jjenek, �s 2000 augusztus�ban sz�zzal t�bbnek ny�lt lehet�s�ge a csal�ddal val� tal�lkoz�sra.

Kim Dzsong Ilr�l – akit �szak-Kore�ban Kedves Vez�rnek neveznek – az a h�r j�rja, hogy egy felel�tlen playboy. "N�h�ny �vvel ezel�tt m�g �gy �rt�kelt�k, hogy egy r�szeges h�lye, aki nem �rti a k�r�l�tte l�v� vil�got" – mondta Clinton eln�k egyik magas rang� munkat�rsa. Kim Dzsong Ilt, miut�n hivatalosan is k�vette apj�t az orsz�g �l�n – � 1948 �s 1994 k�z�tt korm�nyozta az orsz�got –, azzal v�dolt�k meg, hogy meg�lette a d�l-koreai korm�ny t�bb tagj�t, �s felrobbantott egy d�l-koreai utassz�ll�t� rep�l�g�pet. Hatalmas hadserege van, �s azt gyan�tj�k, hogy atomfegyverrel is rendelkezik.

Az elm�lt k�t �vben Kim Dzsong Il a v�ltoz�s jeleit mutatta, mintha v�gre el� akarna l�pni az �rny�kb�l. Az 1995-�s �h�ns�g idej�n m�g nem engedte meg, hogy a k�lf�ldi seg�lyszervezetek dolgoz�i szabadon mozogjanak az orsz�gban, r�ad�sul az �lelmiszerseg�lyek egy r�sz�t a hadseregnek juttatta. �t �vvel k�s�bb azonban m�r enged�lyezte, hogy nemzetk�zi korm�nyzati szervezetek csaknem 150 munkat�rsa t�bort verjen �szak-Kore�ban. Nemr�g pedig otthon fogadta D�l-Korea eln�k�t, aki arra b�tor�totta Kim Dzsong Ilt, hogy vessen v�get a vesz�lyes elszigetelts�gnek. Kim m�g abba is belement, hogy fogadja Madeleine Albright amerikai k�l�gyminisztert, aki k�s�bb �gy nyilatkozott: szerinte Kim k�pes komoly diplom�ciai megbesz�l�st folytatni. (V�g�l is, �k el�g j�l elvoltak, mert Kim elvitte Albright asszonyt t�bb esem�nyre, sz�nh�zba, vacsor�zni… �s moziba is.)

Most, hogy Kim egyre k�zelebb j�r a s�rhoz, �s r�j�n, ak�rcsak �n, hogy egy s�t�t moziban �cs�r�gve, sokfajta filmet n�zve lehet r�tal�lni a b�k�hez �s a nyugalomhoz vezet� �tra (�ll�t�lag elraboltatott D�l-Kore�b�l k�t filmproducert, hogy �szak-Kore�ban csin�ljanak dokumentumfilmeket), lenne n�h�ny javaslatom, amely seg�thet a k�l�nc dikt�tornak, hogy orsz�ga megmenek�lj�n a teljes pusztul�st�l:

– N�zessetek vele jobb filmeket. Sz�les�tenie kellene a l�t�k�r�t, nem szabad leragadnia a porn�n�l �s John Wayne-n�l. Egyszer megjegyezte: annyira meghatotta �t Leonardo DiCaprio j�t�ka, hogy tal�n k�ptelen lesz m�sodszor is megn�zni a Titanicot. Meg�rtj�k �t. Itt van azoknak a videoszalagoknak a list�ja, amelyeket el akarok neki k�ldeni neki, hogy a Titanic helyett ezekkel szerezzen mag�nak vizu�lis gy�ny�rt.

Szel�d motorosok[114], A Kedves Vez�rnek els�sorban laz�t�sra van sz�ks�ge. Ez a film majd seg�t.

200 motel[115] – Ha Dennis Hoppernek nem siker�l a tr�kk, Frank Zapp�nak tal�n igen.

H�, haver, hol a kocsim? – Amit Amerik�r�l tudni kell, az mind benne van ebben a filmben.

Vacsor�m Andr�val[116] – Lehet, hogy k�t fick� csak eszik �s besz�lget k�t �r�n kereszt�l, de Kim legal�bb megl�thatja, milyen egy igazi �tkez�s. A vacsora alatti besz�lget�s pedig seg�thet neki, hogy finom�tsa kommunik�ci�s k�pess�geit.

– Hozz�tok ide, Hollywoodba. Hadd besz�ljen saj�t elk�pzel�seir�l. Biztos, hogy film�tletek ezrei vannak az agy�ban. Az egyik biztosan megfelel Rob Schneidernek[117]. Mondj�tok meg a dikt�tornak: megszerezz�k Tom Cruise-t, hogy j�tssza el �t az �let�r�l sz�l� filmben. Vegy�tek az �tleteit, adjatok neki egy bungal�t a st�di� ter�let�n. Foglalj�tok el, tal�lkozzon eg�sz nap igazgat�kkal, sz�ni�gyn�k�kkel. Mindez majd lek�ti �t n�h�ny �vre. Addig viszont �szak-Korea hasznot h�zhat t�voll�t�b�l, �s kil�balhat a mocs�rb�l.

– Ha minden k�t�l szakad, adjatok neki p�nzt egy vid�mparkra. A vid�mparkok mindig seg�tenek. M�g ha nem is siker�l �ltaluk helyre�ll�tani a gazdas�got, legal�bb az emberek j�l �rzik magukat, k�l�n�sen a Kedves Vez�r "dominikai" fia. H�t nem ez a fontos? Tegy�tek meg igazgat�helyettesnek.

N�h�ny perccel m�lt este t�z �ra, 2000. okt�ber 4-�n, egy h�nappal az eln�kv�laszt�s el�tt. El�z� este tartott�k Al Gore �s George W. Bush els� telev�zi�s vit�j�t, amelyet k�s�bb m�g kett� k�vetett.

A Tennessee �llambeli Lebanonban ezen a b�rsonyos okt�beri est�n a 64 �ves John Adams �ppen le�lt kedvenc fotelj�be, hogy megn�zze az esti h�reket. Mellette volt a botja is – n�h�ny �vvel kor�bban sz�l�t�st kapott. Adams – Lebanon afroamerikai k�z�ss�g�nek k�ztiszteletben �ll� tagja – rokkantnyugd�jas volt, el�tte �vekig dolgozott a Precision Rubber gumigy�rban.

A telev�zi�ban a komment�torok a vit�val kapcsolatos v�lem�ny�ket ecsetelt�k. Adams �s feles�ge, Lorine �ppen arr�l besz�lgettek, hogy Al Gore-ra szavazn�nak, amikor kopogtak az ajt�n. Lorine az ajt�hoz l�pett, �s megk�rdezte, ki kopog. K�t f�rfi k�vetelte, hogy nyisson ajt�t, �s engedje be �ket. Lorine megint k�rdezte, hogy kicsod�k, de nem mondt�k meg. Az asszony nem volt hajland� ajt�t nyitni.

Abban a pillanatban a lebanoni rend�rs�g k�b�t�szeroszt�ly�nak k�t meg nem nevezett nyomoz�ja bet�rte az ajt�t, megragadt�k Mrs. Adamst, �s nyomban meg is bilincselt�k. H�t m�sik rend�r robbant be a szob�ba. Ketten, pisztollyal a k�zben, berohantak a h�ts� helyis�gbe, �s t�bb goly�t eresztettek John Adamsbe. H�rom �r�val k�s�bb a f�rfit a Vanderbilt Egyetem k�rh�z�ban halottnak nyilv�n�tott�k.

Az Adams-h�z elleni t�mad�st az ut�n rendelt�k el, hogy egy fedett �gyn�k jelentette: k�b�t�szert v�s�rolt a Joseph Street 1120-as h�z�ban. Lebanon k�b�t�szeres akci�csoportja letart�ztat�si parancsot szerzett egy helyi b�r�t�l, amelynek alapj�n �rizetbe vehettek b�rkit, aki a h�zban volt. Az eff�le akci�csoportokat szerte az orsz�gban a Clinton-korm�nyzat "Had�zenet a drognak" elnevez�s� programj�b�l finansz�rozt�k.

Az egyetlen gond az volt, hogy Adams�k a Joseph Street 70.-ben laktak. A k�b�t�szer elleni csoport elt�vesztette az �p�letet. Mik�zben John Adamst �ppen kiv�gezt�k, n�h�ny m�rf�lddel od�bb, Nashville-ben egy csom� fizetett �s �nk�ntes aktivista ny�zsg�tt Al Gore orsz�gos kamp�nyirod�j�ban. Ezen az �jszak�n az volt a feladat, hogy n�mileg enyh�ts�k a telev�zi�s vita okozta k�rokat, �s elterelj�k a potenci�lis v�laszt�k figyelm�t arr�l, mik�nt k�zd�tt meg jel�ltj�k Bush v�laszaival. Cs�r�gtek a telefonok, v�laszt�si matric�k k�tegeit k�ld�zgettek sz�t, a strat�g�k pedig m�r a k�vetkez� nap kamp�nymeg�ll�ira vonatkoz� tervekkel foglalkoztak. Az asztalon ott fek�dt Al Gore b�n�z�s elleni programj�nak m�solta, amelyben benne volt az is, hogy t�bb p�nz kell a rend�r�k l�tsz�m�nak emel�s�re �s a drog elleni h�bor�ra. Egyik�k sem tudta, hogy a drog elleni korl�tlan �s ellen�rizetlen h�bor�ban �ppen az im�nt vesztettek el egy potenci�lis szavaz�t, egy korosod�, fekete b�r� polg�rt.

Semmik�ppen nem gy�zhetsz �gy, ha meg�l�d a szavaz�idat.

Az eset csak egyike az elm�lt �vekben t�rt�nteknek, amikor a helyi vagy a sz�vets�gi rend�rs�g tagjai �rtatlan embereket l�ttek le, csak az�rt, mert azt hitt�k, elkapt�k az ember�ket.

Tet�zte ezt, hogy a Clinton/Gore-korm�ny alatt olyan rengeteg embert dugtak r�cs m�g�. A kilencvenes �vek elej�n k�r�lbel�l egymilli� ember volt b�rt�nben az Egyes�lt �llamokban. A m�sodik ciklus v�g�re ez a sz�m k�tmilli�ra emelkedett. A n�veked�s legnagyobb r�sz�t �ppen azok az �j t�rv�nyek eredm�nyezt�k, amelyekkel a k�b�t�szer-�lvez�ket, nem pedig a k�b�t�szer-terjeszt�ket s�jtott�k. A drog miatt b�rt�nbe ker�ltek 80 sz�zal�ka nem k�b�t�szer-keresked� volt, hanem -felhaszn�l�, illetve olyan, akinek a birtok�ban k�b�t�szert tal�ltak. A crack[118] haszn�lat��rt kir�tt b�ntet�s h�romszorosa lett a kokain �lvezet��rt kiszabhat�nak.

Nem neh�z kital�lni, mi�rt kezelik a feh�rek �ltal kedvelt, dr�ga kokaint j�val nagyobb enged�kenys�ggel, mint azt a k�b�t�szert, amit a szeg�ny feket�k, illetve a spanyol ajk�ak is megengedhetnek maguknak. A heves �s agressz�v politika n�gy �v alatt annyi kisebbs�gi polg�rt z�rt b�rt�nbe, amennyit csak lehetett. A k�b�t�szereseket nem r�szes�tett�k megfelel� kezel�sben, hanem �gy oldott�k meg a probl�m�t, hogy b�rt�nbe z�rt�k �ket, rohadjanak ott.

Egy pillanatra azonban tegy�k f�lre, hogy mik�nt lehet seg�teni a kev�ss� szerencs�seket. Vajon ki volt az a g�niusz a Clinton/Gore-korm�nyzatban, aki kijelentette: "H�, van egy �tletem, mi�rt nem sz�llunk r� a fekete b�r� �s a spanyol ajk� k�z�ss�gre? Azt�n ott van az a sok k�b�t�szeres. Z�rjunk be, amennyit csak tudunk, tizedelj�k meg azt a szavaz�b�zist, amelynek a 90 sz�zal�ka rendszerint r�nk szavaz!"

Ennek semmi �rtelme. Mif�le korm�ny az, amelyik sz�nd�kosan cs�kkenti saj�t szavaz�i b�zis�t? Az sosem fordul el�, hogy a republik�nusok �sszedugj�k a fej�ket, �s �sszeesk�v�st sz�nek a korpor�ci�k vezet�inek �s a L�v�szegylet tagjainak a bez�r�s�ra. Higgy�k el, olyan nincs, hogy Karl Rove tan�cskoz�st h�v �ssze a Feh�r H�zban, hogy kieszelj�k, mik�nt lehetne megfosztani szavazati jogukt�l �s b�rt�nbe z�rni a Kereszt�ny Koal�ci� milli�it.

Ennek �ppen az ellenkez�je t�rt�nt. A Bush-f�le t�rsas�g elsz�ntan t�rekedett arra, hogy egyetlen t�mogat�ja se �lvezhesse soha egy b�rt�nzuhanyoz� vend�gszeretet�t. �ri�si ricsaj t�madt azonban, amikor Clinton a hivatalb�l val� t�voz�sa ut�n megkegyelmezett n�h�ny igazi nagymen�nek, p�ld�ul Marc Richnek[119]. Az orsz�g szinte fegyvert fogott, mert felmentettek a b�ntet�s al�l egy fick�t, aki ad�fizet�s helyett megl�pett. Egy gazdag ember, aki ad�fizet�s n�lk�l megsz�k�tt! Meg voltunk d�bbenve!

Ugyanakkor semmi nem t�rt�nt, amikor David Lamp, Vincent Mietlicki, John Wadsworth, vagy James Weathers Jr. kapott kegyelmet. Senki sem k�vetelt kongresszusi vizsg�latot annak kider�t�s�re, mi�rt ejtett�k a v�dakat a Koch Industries, Amerika legnagyobb mag�nk�zben l�v� olajv�llalata, valamint annak vez�rigazgat�ja �s eln�khelyettese, a Koch fiv�rek, Charles �s David Koch ellen. Vajon mi�rt alakult �gy?

Az�rt, mert ezek a kegyelmi d�nt�sek m�r George W. Bush hatalma idej�n sz�lettek.

A sz�vets�gi korm�ny 2000 szeptember�ben 97 pontb�l �ll� v�dat emelt a Koch Industries �s a v�llalat n�gy alkalmazottja – Lamp, Mietlicki, Wadsworth �s Weathers, vagyis a Koch k�rnyezetv�delmi f�n�kei �s �zemigazgat�i – ellett, mert tudatosan engedtek a leveg�be �s a v�zbe 91 metrikus tonna r�kkelt� benzolt, �s sz�nd�kosan eltitkolt�k a hal�los anyag kibocs�t�s�t a sz�vets�gi hat�s�gok el�l.

Nem ez volt az els� eset, amikor a Koch �ssze�tk�z�tt a t�rv�nnyel. M�g csak abban az �vben sem el�sz�r t�rt�nt. A v�llalatot 2000-ben m�r 35 milli� doll�rra b�ntett�k, mert hat �llamban szennyezte a k�rnyezetet.

De miut�n George W. Bush v�laszt�si gy�zelme elhat�roztatott, a Kochnak hirtelen megfordult a szerencs�je. A t�rsas�g vezet�i mintegy 800 ezer doll�rral j�rultak hozz� Bush eln�ki kamp�ny�hoz, m�s republik�nus vezet�k kiad�saihoz �s egy�b republik�nus �gyekhez. 2001 janu�rj�ban a korm�ny 97-r�l el�bb tizenegyre cs�kkentette a v�dpontok sz�m�t, azut�n kilencre.

Ennek ellen�re a Koch Industries feje f�l�tt m�g mindig ott tornyosult a vesz�ly, hiszen m�g �gy is �sszesen 352 milli� doll�r b�ntet�st kellett volna fizetnie. De a Bush-korm�nyzat, imm�r szil�rdan a hely�n, ezt is gyorsan elrendezte. M�rciusban ejtettek k�t �jabb v�dpontot, majd k�t nappal azel�tt, hogy az �gy a b�r�s�g el� ker�lt volna, Ashcroft igazs�g�gyi miniszt�riuma k�z�s megegyez�ssel elsim�totta az �gyet.

A Koch Industries b�n�snek vallotta mag�t egy �j v�dpontban, dokumentumok hamis�t�s�ban, a korm�ny viszont ejtette a v�llalat ellen k�rnyezetv�delmi �gyekben emelt �sszes v�dat, �s megsz�ntette a n�gy alkalmazott elleni b�ntet�elj�r�st is.

Nagylelk�s�gi rohamukban a Koch-vezet�ket – akik ak�r b�rt�nb�ntet�sre is sz�m�thattak – felmentett�k minden elj�r�s al�l. A v�llalat elleni 90 komoly v�dpontot ejtett�k, a c�gnek pedig annyi b�ntet�st kellett fizetnie, amennyivel a fennmarad� hetet kiv�lthatta. A Houston Chronicle szerint a Koch vezet�i meg�nnepelt�k az �gy lez�r�s�t, Jay Rosser, a t�rsas�g sz�viv�je pedig azzal b�szk�lkedett, hogy a v�dak ejt�se a Koch �rtatlans�g�t bizony�tja.

�n nem akarom v�deni Marc Richet, �s jav�tsatok ki, ha t�vedn�k, de ha valaki sz�nd�kosan a leveg�be �s a v�zbe engedi a r�kot okoz� vegyi anyagokat (�s ezzel hozz�j�rul isten tudja, h�ny ember hal�l�hoz), az valamivel komolyabb �gy, mint el��sni Rudy Giuliani �gy�t, aki tizennyolc �vvel ezel�tt valami sv�jci s�t�r�n vett r�szt[120]. M�g csak nem is vagyok biztos benne, hogy ti vajon hallottatok-e a Kochnak �s vezet�inek adott kegyelemr�l. De mi�rt is kellene err�l tudnotok? Az �zlet megy tov�bb, a vol�nn�l az orsz�gos sajt� kiss� elszuny�k�lt.

Szerencs�tlen dolog, hogy Anthony Lemar Taylor nem j�rult hozz� saj�t �gy�vel a Bush-kamp�nyhoz.

Taylor visszaes� b�n�z�, piti�ner tolvaj, aki 1999-ben egy sz�p napon �gy d�nt�tt, Tiger Woodsnak, a golf szuperszt�rj�nak adja ki mag�t. B�r egy�ltal�n nem hasonl�t Woodsra, egy hamis�tott jogos�tv�nnyal �s egy hitelk�rty�val m�gis siker�lt neki Tiger Woodsk�nt nagyk�perny�s telev�zi�t, sztere� berendez�seket �s egy haszn�lt luxusaut�t v�s�rolnia. Valaki azonban r�j�tt, hogy � m�gsem Tiger Woods. Akkor letart�ztatt�k, lop�s �s hamis esk� v�dj�val b�r�s�g el� �ll�tott�k.

Az �t�let? K�tsz�z �v �letfogytiglan!

J�l olvast�tok. K�tsz�z �v �letfogytiglan, h�la Kalifornia �gynevezett "harmadik csap�s" t�rv�ny�nek, amely kimondja, hogy ha k�tszer m�r el�t�ltek b�ncselekm�ny elk�vet�se miatt, akkor harmadszorra �letfogytig elz�rnak. A mai napig egyetlen nagyv�llalat vezet�j�t sem z�rt�k �letfogytig b�rt�nbe, mert h�romszor is rajtakapt�k a foly� szennyez�s�n vagy �gyfelei kifoszt�s�n. Amerik�ban ezt a k�l�nleges b�n�sm�dot a szeg�nyeknek �s a feket�knek tartjuk fenn, �s azoknak, akik nem fizettek hozz�j�rul�st valamelyik finom p�rtunk kassz�j�ba.

Az igazs�gszolg�ltat�si rendszer annyira rutinszer�en b�nteti a szeg�nyeket, hogy m�r nem is figyel oda, hogy akit elz�r�sra �t�l, az b�n�s-e vagy sem.

Kerry Sanders, egy kilencgyermekes csal�d legfiatalabbik sarja paranoid skizofr�ni�ban szenvedett. Huszonh�t �ves kor�ra m�r h�t �ve k�szk�d�tt az agya teremtette d�monokkal, sorra j�rta az elmegy�gyint�zeteket. Ha nem vette be a gy�gyszer�t, Los Angeles utc�in tal�lta mag�t, ahogy az 1993 okt�ber�ben is t�rt�nt.

A USC Medical Center ter�let�n, egy padon aludt, ez�rt letart�ztatt�k jogtalan behatol�s�rt. Egy rutinellen�rz�s kider�tette, hogy egy bizonyos Robert Sanders nev� hivat�sos b�n�z� �t h�ttel kor�bban megsz�k�tt New York �llam b�rt�n�b�l, ahol az�rt �lt, mert egy kokainvita miatt megpr�b�lt meg�lni egy f�rfit.

Term�szetesen a kaliforniai Kerry Sanders nem volt azonos a New York-i Robert Sandersszel. De a Kerry �s a Robert v�g�l is nagyon hasonl� nevek, ami pedig Kaliforni�t �s New Yorkot illeti, h�t… nagy �llam mindkett�…

Kerry pech�re egyetlen dologban m�gis hasonl�tottak Roberttel: a sz�let�snapjuk megegyezett.

Ez el�g is volt a Los Angeles-i zsaruknak, annak ellen�re, hogy a sz�m�t�g�pes ellen�rz�s kimutatta: Kerry Sanderst megb�ntett�k, mert 1993 j�lius�ban �ts�t�lt a piroson Los Angelesben, mik�zben Robert Sanders akkor m�g a New York-i b�rt�nben �lt.

Nem sz�m�tott. Kerryt elk�ldt�k New Yorkba, hogy �lje le Robert b�ntet�s�t. K�t �vet t�lt�tt a b�rt�nben, mik�zben �desanyja t�v� tette �rte eg�sz Los Angelest. A Los Angeles-i zsaruk valahogy elfelejtett�k �sszevetni a k�t ember ujjlenyomat�t, amib�l r�gt�n kider�lt volna, hogy nem Kerry az � ember�k.

Az eg�sz elj�r�s alatt Kerry mind�ssze egyetlen ember seg�ts�g�re t�maszkodhatott volna – a kirendelt �gyv�d�re, akinek v�denie kellett volna Kerry �rdekeit. De az arra biztatta a fi�t, hogy ne is harcoljon a kiadat�sa ellen. Elmagyar�zta Kerrynek, hogy ha k�zd, akkor esetleg m�g tov�bb marad a Los Angeles-i megyei b�rt�nben, �s ut�na �gyis elk�ldik New Yorkba. Az �gyv�d nyilv�n m�g azt sem vette �szre, hogy Kerry s�lyos elmebeteg. De sz�m�tott volna az valamit?

A kirendelt v�d� alapk�rd�sek feltev�s�t mulasztotta el. Kiszolg�ltatott �gyfel�vel n�h�ny perct�l eltekintve alig t�lt�tt valamennyi id�t. Soha nem �rdekelte, hogy Kerrynek van-e csal�dja, kapcsolatba lehet-e l�pni vel�k, �s seg�thetik-e a v�delm�t.

M�g a nyilv�ntart�st sem ellen�rizte, nem n�zte meg a kor�bbi jegyz�k�nyveket, �s nem vizsg�lta �gyfele p�nz�gyi helyzet�t. Azzal sem t�r�d�tt, hogy a Robert Kerry k�r�z�s�t elrendel� okiraton szerepl� fot�t �sszevesse Kerry arc�val, nem �rdekelte �t az ujjlenyomat, nem n�zett meg f�nyk�peket az �sszehasonl�t�s �rdek�ben. �s akkor mi van? V�g�l is mindketten feket�k, az �letkoruk megegyezik, m�g a sz�let�snapjuk is azonos. H�t ez nem el�g?

Amikor Kerry Sanderst meghallgatt�k a kiadat�sa �gy�ben, megk�rt�k, hogy �rjon al� egy iratot: "�n, Robert Sanders ezennel szabadon �s �nk�nt kijelentem, hogy azonos vagyok Robert Sandersszel." Ezek ut�n Kerry al��rta: "Kerry Sanders".

Az irat egyik p�ld�ny�t m�g tele is rajzolgatta.

Nem sz�lalt meg a cseng�? Nem emelkedett magasba a piros z�szl�? Enn�l a kirendelt v�d�n�l nem!

Kerry v�g�l lehet�s�get kapott, hogy megjelenjen a b�r� el�tt. Megk�rdezt�k t�le, elolvasta-e az iratot al��r�s el�tt. Azt v�laszolta, hogy nem.

– Al��rta? – k�rdezte a b�r�.

– Igen – v�laszolta Kerry.

– Mi�rt �rta al�?

– Mert azt mondt�k, hogy �rjam al� – felelte Kerry.

A b�r� utas�totta a v�d�t, hogy �gyfel�vel m�g egyszer n�zesse �t a pap�rt. N�h�ny percen bel�l el�gedetten b�lintott, majd r�t�rt a k�vetkez� �gyre.

Miut�n Kerry Sanderst Los Angeles-i kirendelt �gyv�dje a sittre juttatta, az eg�sz orsz�gon �tsz�ll�tott�k, hogy a k�vetkez� k�t �vet a maxim�lis biztons�gi fokozat� Green Haven b�rt�nben t�ltse, New Yorkt�l 60 m�rf�ldnyire �szakra. A b�rt�nben rabt�rsai szexu�lisan zaklatt�k.

A sz�vets�gi �gyn�k�k 1995 okt�ber�ben Clevelandben elfogt�k az igazi Robert Sanderst, �s Kerry Sanders v�gre visszamehetett az �desanyj�hoz, Mary Sanders Lee-hez. Ha nem tart�ztatj�k le az igazi Robert Sanderst, Kerry m�g ma is b�rt�nben �l.

Green Havenb�l Kerryt 48 doll�r 13 centtel �s n�mi gy�gyszert, n�h�ny doboz cigarett�t �s �d�t�italt tartalmaz� m�anyag zs�kkal k�ldt�k haza. Robert�nak, a n�v�r�nek azt mes�lte:

– Elvittek New Yorkba. Ott nagyon hideg volt. Betettek egy kis szob�ba.

Nem ritka eset, hogy az igazs�gszolg�ltat�s rettenetes hib�kat k�vet el. Bizonyos �rtelemben ez m�g nem is hiba. Term�szetes k�vetkezm�ny egy olyan t�rsadalomban, ahol haboz�s n�lk�l b�rt�nbe z�rnak mindenkit, aki tal�n b�n�z� lehet, mert fontosabb a biztons�g, mint az igazs�g. A mi b�r�s�gaink nem egyebek, mint kisz�m�thatatlanul m�k�d� fut�szalagok a szeg�nyek sz�m�ra. C�ljuk, hogy kiterelj�k �ket a l�t�ter�nkb�l – el vel�k az utunkb�l!

Ez Amerika. Ha el lehet t�vol�tani a szavaz�jegyz�kr�l sok ezer �rtatlan feket�t Florid�ban, mi�rt ne lehetne megtenni Los Angelesben is, hogy kutyafutt�ban elint�zzenek egy �rtatlan, fekete b�r� embert.

Az igazs�gszolg�ltat�s sz�ll�t�szalagj�n csak egyetlen dolog akad�lyozza a v�dlottak nagybani beb�rt�nz�s�t – az esk�dtsz�ki t�rgyal�s. Mi�rt? Mert az sok mindent a felsz�nre hoz. Arra k�nyszer�t mindenkit, hogy tegye a dolg�t. A b�r�k, az �gy�szek �s az �gyv�dek mindent megpr�b�lnak, hogy a v�dlottakat r�b�rj�k b�n�ss�g�k beismer�s�re, hogy elker�lj�k a brut�lis b�rt�nb�ntet�st, amit meg is kapnak, ha esk�dtsz�ki t�rgyal�st k�vetelnek. Ha egyszer r�veszik a v�dlottat arra, hogy ne csak a b�n�ss�g�t vallja be, de a fellebbez�sr�l lemond� okm�nyt is al��rja, akkor gy�ztek – �s mindenki j�t nevethet majd az �gy�n a klubban.

Anne h�gom kirendelt v�d� volt Kaliforni�ban. Er�lyesen k�pviselte a v�dlottak �rdekeit, �s kij�rta az esk�dtsz�ki t�rgyal�st is, ha �gyfelei �gy k�v�nt�k. Hivatal�ban emiatt a t�bbi kirendelt v�d� hihetetlen m�rt�kben zaklatta. Az �gyv�di hivatal az � megy�j�ben 1998-ban k�zel kilencsz�z eset k�z�l csak egyetlen b�n�gyben enged�lyezte az esk�dtsz�ki t�rgyal�st.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a t�bbi 889 v�dlott b�n�s volt. Egyszer�en kik�nyszer�ten�k a vallom�sukat, �s sokat k�z�l�k be is b�rt�n�ztek, tal�n olyan b�n�k�rt, amiket el sem k�vettek. Ezt m�r soha nem fogjuk megtudni, mert elvett�k t�l�k a 6. alkotm�nykieg�sz�t�sben foglalt jogukat, hogy vel�k egyenrang�akb�l �ll� esk�dtsz�k d�nts�n az �gy�kben.

Amerika minden v�ros�ban ugyan�gy t�rt�nik a szeg�nyek rutinszer�, szinte hanyag, minden gondoss�got n�lk�l�z� el�t�l�se. A mi igazs�gszolg�ltat�si rendszer�nknek semmi k�ze az igazs�ghoz. B�r�ink �s �gyv�deink voltak�ppen csak felmagasztosult kuk�sok, akik �sszegy�jtik �s elsz�ll�tj�k a t�rsadalom szemet�t. Etnikai tisztogat�s amerikai m�dra.

De mi t�rt�nik, ha a gyors�tott elj�r�s �rtatlan emberek kiv�gz�s�hez vezet? Mind�ssze az Illionis �llambeli Evanston �szaknyugati Egyetem�nek n�h�ny di�kja kellett hozz�, hogy bebizony�ts�k: az �llam siralomh�z�ban �l� �t szem�ly �rtatlan. Ezek a di�kok professzorukkal egy�tt megmentett�k �t ember �let�t.

Vajon az orsz�gban h�ny sz�z �rtatlan ember v�rja a siralomh�zban, hogy a t�rsadalom v�gleg megszabaduljon t�l�k?

Az Egyes�lt �llamok �tven tag�llama k�z�l harmincnyolcban kiszabhat� hal�lb�ntet�s. A sz�vets�gi korm�ny �s a hadsereg szint�n alkalmazza. Tizenk�t �llam �s Washington D.C. (ez a par�nyi mocsaras vid�k, ahol az afroamerikaiak vannak t�bbs�gben, azokkal az ideges�t� rendsz�mt�bl�ikkal) nem v�gez ki embereket. Az Egyes�lt �llamokban 1976 �ta t�bb mint h�tsz�z embert v�geztek ki.

Ebben a legbuzg�bb �llamok:

1. Texas (248 kiv�gz�s, 1976 �ta az Egyes�lt �llamokban t�rt�nt kiv�gz�sek csaknem egyharmada)

2. Virginia (82)

3. Florida (51)

4. Missouri (50)

5. Oklahoma (43)

6. Louisiana (26)

7. D�l-Karolina (25)

8. Arkansas (24)

9. Alabama (23)

10. Arizona (22)

11. �szak-Karolina (17)

12. Delaware (13)

13. Illinois (12)

14. Kalifornia (9)

15. Nevada (9)

16. Indiana (8)

Megd�bbent� tanulm�ny jelent meg nemr�g, amely 4578 hal�los �t�letet vizsg�lt meg egy huszonh�rom �vet fel�lel� (1973-1995 k�z�tti) id�szakban. A szerz�k arra az eredm�nyre jutottak, hogy az �ltaluk teljes alaposs�ggal felt�rt, �s hal�lb�ntet�st is maguk ut�n vonhat� estekben minden t�z �gy k�z�l h�tben a b�r�s�gok s�lyos, de m�g kik�sz�b�lhet� hib�t tal�ltak. Felt�rt�k azt is, hogy a fellebbviteli t�rgyal�sra ker�l� hal�los �t�letekn�l a b�r�s�g h�rom eset k�z�l kett�ben enyh�tette a hal�lb�ntet�st. A jogi fel�lvizsg�latok �ltal felt�rt teljes �s �ltal�nos hibaar�ny 68 sz�zal�k volt.

A b�r�s�gok 1973 �ta mintegy 95, siralomh�zban l�v� v�dlottat mentettek fel teljesen – vagyis �rtatlannak tal�lt�k �ket azokban a b�ncselekm�nyekben, amelyek�rt hal�lra �t�lt�k �ket. A DNS-vizsg�latok nyom�n kilencvenhat ember nyerte vissza szabads�g�t.

Melyek a leg�ltal�nosabb hib�k?

1. Felh�bor�t�an �gyetlen v�d��gyv�dek, akik nemcsak nem kerestek, de figyelmen k�v�l is hagytak olyan bizony�t�kokat, amelyek al�t�masztott�k volna v�denc�k �rtatlans�g�t, vagy bebizony�tott�k volna, hogy �gyfel�k nem �rdemel hal�lb�ntet�st.

2. Rend�r�k �s �gy�szek, akik ugyan felfedeztek erre utal� bizony�t�kokat, de elhallgatt�k azokat, �s k�zrej�tszottak az igazs�gszolg�ltat�si folyamat t�v�tra terel�s�ben.

A vizsg�lt �vek fel�ben a hibaar�ny meghaladta a 60 sz�zal�kot. Ez a sz�m ugyanilyen magas az eg�sz orsz�gban, a hal�lb�ntet�ses �gyek 85 sz�zal�k�ban pedig meghaladja a 60 sz�zal�kot. Az �gyek h�rom�t�d�ben a hib�k ar�nya t�bb mint 70 sz�zal�k.

A t�ved�sek kisz�r�s�hez id� kell – orsz�gos �tlagban kilenc �v, a hal�los �t�let meghozatal�t�l a kiv�gz�sig. Az esetek t�bbs�g�ben a siralomh�zban l�v�k �vekig v�rnak a hosszadalmas fel�lvizsg�lati elj�r�s eredm�ny�re, a hib�k felder�t�s�re. A vizsg�lat nyom�n gyakran el�fordul, hogy a hal�los �t�letet megv�ltoztatj�k. Mindez roppant k�lts�gekkel terheli az ad�fizet�ket, az �ldozatok csal�dj�t, az igazs�gszolg�ltat�si rendszert �s a t�vesen el�t�lt embereket.

A tanulm�nyban eml�tett �gyekben azok, akiknek a hal�los �t�let�t megv�ltoztatt�k, z�mmel enyh�bb b�ntet�st kaptak (82 sz�zal�k), 7 sz�zal�kot pedig �rtatlannak tal�ltak a megism�telt t�rgyal�son.

A hib�k sz�ma 1996 �ta n�vekedett, mert Clinton eln�k szigor�totta a siralomh�zban l�v�knek az �rtatlans�gukat bizony�t� jogaikat. Az eln�k al��rta azt a t�rv�nyt, amely szerint, ha a v�dlott m�r kimer�tette minden fellebbez�si jog�t valamelyik �llamban, ut�na m�r csak egy �v �ll rendelkez�s�re, hogy sz�vets�gi b�r�s�ghoz fellebbezzen. Annak f�ny�ben, hogy a tanulm�ny bebizony�totta, milyen nagy a hal�lra �t�ltek k�z�tt az �rtatlanok sz�ma, illetve, hogy jogi �rtelemben h�nyan nem �rdemlik meg a hal�lb�ntet�st, a fellebbez�si jognak ez a korl�toz�sa egyenesen felh�bor�t�.

Egyike vagyunk ama kev�s orsz�gnak, ahol kiv�geznek szellemi fogyat�kosokat. Az Egyes�lt �llamok ama hat orsz�g k�z�tt van, amely kiv�gez fiatalkor�akat is. A m�sik �t: Ir�n, Nig�ria, Pakiszt�n, Sza�d-Ar�bia �s Jemen.

Az Egyes�lt �llamok Szom�lia mellett az egyetlen orsz�g, amely nem �rta al� a gyermekek jogair�l sz�l� ENSZ-egyezm�nyt. Mi�rt? Az�rt, mert tartalmaz egy olyan rendelkez�st, amely tiltja a tizennyolc �v alatti fiatalok kiv�gz�s�t. Mi korl�toz�s n�lk�l, szabadon akarjuk kiv�gezni gyermekeinket.

Egyetlen fejlett ipari orsz�gban sem v�geznek ki gyerekeket.

M�g K�n�ban is tiltj�k a tizennyolc �v alattiak kiv�gz�s�t – pedig ott l�bbal tiporj�k az emberi jogokat.

Az Egyes�lt �llamokban 2001 k�zep�n �sszesen 3700 ember volt siralomh�zban – k�z�l�k hetvenen fiatalkor�ak (vagy azok voltak a b�ncselekm�ny elk�vet�s�nek idej�n).

A mi Legfels�bb B�r�s�gunk azonban nem tal�lja sem kegyetlennek, sem pedig szokatlannak (ezeket a szavakat haszn�lja az Egyes�lt �llamok alkotm�ny�nak 8. kieg�sz�t�se) azoknak a kiv�gz�s�t, akik tizenhat �ves korukban k�vettek el f�ben j�r� b�ncselekm�nyt. Pedig n�h�ny b�r�s�gi �t�let szerint a tizenhat �vesekb�l hi�nyzik a kell� �retts�g �s �t�letalkot�s ahhoz, hogy szerz�d�seket �rjanak al�.

M�giscsak furcsa, hogy egy gyerek szerz�d�s-al��r�si jog�nak korl�toz�sa egyben jogi akad�lya a szerz�d�s-v�grehajt�s kik�nyszer�t�s�nek, mik�zben, ha a gyerek kiv�gz�s�r�l van sz�, akkor k�pess�geit m�r a feln�ttek�vel egyen�rt�k�nek �t�lik.

Tizennyolc �llam teszi lehet�v� a fiatalkor� b�nelk�vet�k kiv�gz�s�t tizenhat �ves kort�l. �t m�sik �llamban ez a korhat�r a b�nelk�vet�s idej�n tizenh�t �v. Oklahom�ban 1999-ben kiv�gezt�k Sean Sellerst, aki tizenhat �ves volt, amikor a terh�re r�tt gyilkoss�gokat elk�vette. Sellers szem�lyis�gzavar�r�l – t�bb szem�lynek hitte mag�t – az �t el�t�l� esk�dtsz�k nem tudott. Egy sz�vets�gi fellebbviteli b�r�s�g k�s�bb kimondta, hogy Sellers tal�n "t�nyszer�en is �rtatlan" volt elmezavarai miatt, "de az �rtatlans�g �nmag�ban nem el�g ok sz�vets�gi seg�ly kiutal�s�ra". Hihetetlen.

Az amerikaiak nem h�ly�k, �s ha �rtatlanul a siralomh�zba k�ld�tt emberekr�l hallanak, legal�bb a sz�gyen�rzet�k n�. Alig n�h�ny �vvel ezel�tt k�zv�lem�ny-kutat�si adatokb�l kider�lt, hogy az amerikaiak t�bb mint 80 sz�zal�ka t�mogatta a hal�lb�ntet�st. A minap a The Washington Post �s az ABC News felm�r�se kimutatta, hogy a hal�lb�ntet�s t�mogatotts�ga cs�kken�ben van, mik�zben n�vekszik azoknak az ar�nya, akik a hal�lb�ntet�st �letfogytig tart� b�rt�nb�ntet�ssel v�ltan�k fel. A megk�rdezettek 51 sz�zal�ka szerint le kell �ll�tani a kiv�gz�seket mindaddig, am�g ki nem der�l, hogy a hal�lb�ntet�s kiszab�s�ra tisztess�ges k�r�lm�nyek k�z�tt ker�lt sor.

Az emberek 68 sz�zal�ka v�lte �gy, hogy a hal�lb�ntet�s tisztess�gtelen, mert n�ha �rtatlan embereket is kiv�geznek. 2001-ben egy Gallup-felm�r�sb�l azt der�lt ki, hogy tizenkilenc �ve abban az �vben volt a legalacsonyabb a hal�lb�ntet�s t�mogatotts�ga. Az emberek 65 sz�zal�ka egyet�rtett: nagyobb a val�sz�n�s�ge, hogy ugyanaz�rt a b�ncselekm�ny�rt hal�lra �t�lnek egy szeg�ny embert, mint azt, aki �tlagos vagy ann�l magasabb j�vedelmet �lvez. 55 sz�zal�k �gy gondolta, hogy ugyanaz�rt a b�ncselekm�ny�rt egy fekete b�r� ember nagyobb val�sz�n�s�ggel kap hal�lb�ntet�st, mint egy feh�r. M�g a Texas �llam n�ven ismert gyilkol�g�pben is a megk�rdezettek 59 sz�zal�ka v�lekedett �gy, hogy �llamukban is kiv�geztek m�r �rtatlan embert! A texasiak 72 sz�zal�ka t�mogatn�, hogy az �llami t�rv�ny a hal�lb�ntet�s mellett tegye lehet�v� a val�ban �letfogytig tart� b�rt�nb�ntet�st, 60 sz�zal�kuk pedig ma m�r ellenzi, hogy az �llamban szellemileg visszamaradott embereket v�gezzenek ki.

Mi nem a b�n�z�snek �zent�nk hadat ebben a hatalmas orsz�gban, hanem a szeg�nyeknek, akikre k�nyelmesen �th�r�thatjuk a felel�ss�get a b�n�rt. Valahol �tk�zben megfeledkezt�nk a n�p jogair�l, mert sajn�ltuk r� a p�nzt.

Olyan t�rsadalomban �l�nk, amely jutalmazza �s megbecs�li a korpor�ci�s gengsztereket – a korpor�ci�s vezet�ket, akik k�zvetve �s k�zvetlen�l is fosztogatj�k a F�ld kincseit, �s a r�szv�nyesek profitj�t mindenek felett val�nak tartj�k –, �s k�zben a szeg�nyeket al�vetett�k az "igazs�gszolg�ltat�s" megb�zhatatlan �s brut�lis rendszer�nek.

A k�zv�lem�ny azonban kezdi felismerni, hogy nem j�l van ez �gy.

�gy kell �talak�tanunk a t�rsadalmat, hogy annak mindenki megbecs�lt, szent �s �rt�kes tagja legyen, �s ne legyen olyan ember, aki a jog �s t�rv�ny f�l�tt �ll, ak�rh�ny jel�ltet pr�b�ljon is lefizetni. M�g ez nem v�ltozik, addig csak sz�gyenkezve ejthetj�k ki a sz�nkon a szavakat: "szabads�g �s igazs�g mindenkinek".

Al��rt egy t�rv�nyt, amely sz�vets�gi alapokb�l oszt p�nzt a vall�si alap� j�t�konys�gi szervezeteknek.

�sszesen hatvanra n�velve kiterjesztette azoknak a sz�vets�gi b�ncselekm�nyeknek a sz�m�t, amelyek elk�vet�s��rt hal�lb�ntet�s is kir�hat�.

Al��rt egy t�rv�nyt, amely �rv�nytelen�ti a melegek h�zass�g�t, �s a kereszt�ny r�di�ad�kon k�zz�tett hirdet�seiben hangosan �rvelt az azonos nem�ek p�rkapcsolatainak legaliz�l�sa ellen.

R�vid id� alatt el�rte, hogy 10 milli� ember leker�lj�n a seg�lyezettek list�j�r�l, 10 milli�, a seg�lyekben r�szes�l�k teljes 14 milli�ja k�z�l.

Azt �g�rte az egyes �llamoknak, hogy b�nusz p�nzalapokat kapnak, ha cs�kkentik a seg�lyen �l�k sz�m�t, �s azzal seg�tette e p�nzek megszerz�s�t, hogy nem �rta el� az �llamoknak a volt seg�lyezettek munkahelyszerz�si lehet�s�geinek megk�nny�t�s�t.

El�terjesztette azt a tervet, amely megtiltan� a seg�ts�gny�jt�st olyan tizen�vesek sz�leinek, akiknek gyermeke kimarad az iskol�b�l, vagy elhagyja sz�lei otthon�t.

B�r igyekszik nem felh�vni r� a figyelmet, t�mogatja Newt Gingrich Szerz�d�s Amerik�val-f�le r�gi javaslat�nak t�bb pontj�t, p�ld�ul azt, hogy cs�kkenteni kellene a t�keprofitok ad�j�t[121].

B�r n�h�ny republik�nus korm�nyz� – p�ld�ul George Ryan Illinois-b�l – felk�rte �t, hogy t�mogassa a hal�lb�ntet�sre vonatkoz� morat�riumot, elutas�tott minden olyan t�rekv�st, amely lass�totta volna a kiv�gz�sek v�grehajt�s�t, m�g az ut�n is, hogy kider�lt: t�bbtucatnyi �rtatlan ember �l a siralomh�zban.

P�nzalapokat szabad�tott fel a helyi k�z�ss�gek sz�m�ra, hogy azok felvehessenek t�bb mint 100 ezer �j rend�rt, �s t�mogatja azt a t�rv�nyt, amely �letfogytig r�cs m�g� dugn� azokat az embereket, akik m�r h�rom b�ncselekm�nyt elk�vettek – ak�r bolti tolvajl�sr�l, ak�r a pizza �r�nak ki nem fizet�s�r�l legyen sz�.

Ma Amerik�ban t�bb ember van eg�szs�g�gyi biztos�t�s n�lk�l, mint amennyi hivatalba l�p�sekor volt.

Al��rta azt a rendeletet, amely megtiltja b�rmilyen eg�szs�g�gyi ell�t�s�t azoknak a szeg�ny embereknek, akik illeg�lisan tart�zkodnak az Egyes�lt �llamokban.

T�mogatja, hogy tilts�k be az abortuszt a terhess�g bizonyos id�szaka ut�n, �s azt �g�rte, ha az �r�asztal�ra ker�l az a t�rv�ny, amely a terhess�gmegszak�t�st csak akkor enged�lyezi, ha az anya �lete vesz�lyben forog, b�rmikor al��rja.

Al��rta azt az egy �vre sz�l� �tmeneti t�rv�nyt, amely tiltja a sz�vets�gi p�nzek felhaszn�l�s�t olyan k�lf�ldi orsz�gokban, ahol a sz�let�sszab�lyoz� int�zetek az abortuszt is v�laszthat� lehet�s�gk�nt eml�tik meg a terhes n�knek.

Nem volt hajland� al��rni a tapos�akn�k tilalm�r�l sz�l� nemzetk�zi szerz�d�st, amelyet 137 �llam �rt al� – Irak, L�bia, �szak-Korea �s az Egyes�lt �llamok viszont nem.

Megtorped�zta a kiot�i szerz�d�st, mert ragaszkodott hozz�, hogy a sz�n-dioxid-kibocs�t�s cs�kkent�s�nek sz�zal�kar�ny�ba sz�m�ts�k bele a mez�gazdas�gi ter�leteket �s az erd�ket is, g�nyt �zve ezzel az eg�sz meg�llapod�sb�l (hiszen az els�sorban az�rt sz�letett, hogy a gy�rak, aut�k sz�n-dioxid-kibocs�t�s�t cs�kkentse).

Felgyors�totta a k�olaj- �s f�ldg�zkutak f�r�s�t sz�vets�gi ter�leteken, �s olyan �temben folytatta, hogy az megfelel a Reagan-korm�nyzat idej�n tapasztalt temp�nak �s termel�si szintnek – s�t n�h�ny ter�leten meg is haladja azt.

Az amerikai t�rt�nelem legnagyobb privatiz�ci�s �zlete keret�ben j�v�hagyta az egyik kaliforniai olajmez� elad�s�t, �s megnyitotta az orsz�gos alaszkai k�olajtartal�kot. (Ezt m�g Reagan sem tudta megtenni.)

Richard Nixon �ta � az els� eln�k, aki nem akarta r�szor�tani az aut�gy�rakat a benzinfogyaszt�s cs�kkent�s�re, ami pedig t�bb milli� hord� k�olaj megtakar�t�s�t eredm�nyezn� – naponta.

Igen, egyet kell �rtenetek velem abban, hogy mindezt a teljes�tm�nyt figyelembe v�ve Bill Clinton a valaha volt republik�nus eln�k�k egyik legjobbika.

Volt nagy k�zt�rdel�s, amikor George W. Bushnak �tadt�k a hivatalt, a j�emberek �s a liber�lisok csak jajongtak, hogy ez a csib�sz Bush teljesen t�nkreteszi majd a k�rnyezetet, a n�k jogainak tekintet�ben visszaforgatja az id�t, �s m�g a v�g�n azt is megteszi vel�nk, hogy az iskol�kban �s a piros l�mp�kn�l im�kat kell mormolnunk. Jogos az aggodalom.

Ugyanakkor Bush uralma csak rond�bb �s valahogy kisst�l�bb v�ltozata mindannak, amin m�r kereszt�lment�nk a kilencvenes �vekben. Annyi a k�l�nbs�g, hogy akkoriban ugyanezt egy csib�szes mosoly�, kedves fick� adta el�, aki soul-dallamokat j�tszott szaxofonon, �s m�g azt is elmondta, hogy milyen als�nem�t visel � (valamint a gyakornokai). Tetszett nek�nk. Olyan norm�lis �rz�s volt. El tudta �nekelni a feket�k nemzeti himnusz�t. Gloria Steinemmel[122] bulizott. Megn�zte az �n telev�zi�s m�soromat is! Kedveltem a fick�t!

Mindannyian fell�legezt�nk, amikor v�ge lett a Reagan/Bush-�veknek. Valahogy megnyugtat� volt, hogy olyan eln�k�nk van, aki m�r sz�vott f�vet, �s �nmag�t "az Egyes�lt �llamok els� fekete eln�k�nek" nevezi. De m�r akkoriban is meg volt benn�nk a hajlam, hogy elford�tsuk a fej�nket vagy kiz�rjuk a tudatunkb�l bizonyos dolgokat – p�ld�ul azt, hogy hetekkel a 2000 november�ben tartott v�laszt�sok el�tt megtorped�zta a kiot�i egyezm�ny kulcsfontoss�g� rendelkez�seit. Nem is akartunk tudni eff�le dolgokr�l. V�g�l is ki m�st v�laszthattunk volna? A Bush b�bit? Pat Buchanant? Ralph Nadert?

�, istenem, csak Ralph Nadert ne. Mi�rt t�mogatn�nk olyasvalakit, aki mindenben egyet�rt vel�nk? Abban nincs semmi sz�rakoz�s!

A Nader ellen ir�nyul� gy�l�let a Nagy Gyermek�ld�s nemzed�ke r�sz�r�l szem�lyes �s intenz�v: �t hib�ztatj�k az�rt, mert Al Gore elvesztette a v�laszt�sokat. (Nem vesztette el.) Eln�ztem ezeket a negyvenes-�tvenes �veikben j�r� embereket, �s azon gondolkodtam, mi�rt tartj�k magukra n�zve olyan vesz�lyesnek Nadert.

Kellett egy kis id�, de azt hiszem, r�j�ttem. Nader olyan ember, amilyenek valaha �k maguk is voltak, de m�r nem olyanok. Nader soha nem v�ltozott. Soha nem vesztette el a hit�t, soha nem k�t�tt kompromisszumokat, soha nem adta fel. Ez�rt gy�l�lik �t. Nem v�ltott hangot, nem k�lt�z�tt a kertv�rosba, �s nem kezdte �gy �tszervezni az �let�t, hogy: "L�ssuk csak, mik�nt tudn�m mindenb�l a legt�bb p�nzt kihozni magamnak!" Nem alkalmazkodott az �j szab�lyokhoz, az erk�lcsi tartalom ki�rus�t�s�hoz, csak az�rt, hogy n�velje befoly�s�t. Nem csoda, hogy k�z�piskol�sok �s egyetemist�k milli�i szeretik �t, mert �ppen ellent�te a sz�leiknek, akik �gy nevelt�k fel �ket, hogy kez�kbe nyomt�k a lak�skulcsot, egy Ritalin[123] tablett�t �s a h�l�szobai telev�zi� t�vkapcsol�j�t. TOV�BB