Ma is ugyanazokat a gy�r�tt ruh�kat viseli. Akik most �t piszk�lj�k, olyanok, mint a k�z�piskol�ban a nagy er�s k�lyk�k: addig l�kd�snek �s zaklatnak, am�g nem n�zel �gy, mint �k, nem gondolkodsz �gy, mint �k, �s nem b�zlesz �gy, mint �k.

Nos, nemzed�kt�rsaim, �gy �rzem, ez a renitens Nader gyerek soha nem fog megv�ltozni. Mi�rt nem nyugodtok m�r le v�gre? N�velj�tek a Prozac-adagotokat, �s ker�tsetek magatoknak egy kertv�rosi terapeut�t legal�bb egyszer egy h�ten. Vagy egyszer�en csak csillapodjatok, �s legyetek h�l�sak az�rt, hogy vannak m�g olyan emberek, mint Ralph Nader. � majd elv�gzi a munk�t, ti pedig laz�tsatok, �s rendeljetek m�g egy kokt�lt.

Tudom, keser� ez a pirula: minden reggel fel kell kelned, t�pl�lnod kell a korpor�ci�s vad�llatot, el kell fogadnod t�le a fizet�si csekket, �s meg kell pr�b�lnod m�shov� n�zni, mik�zben mindezt a szart le akarj�k nyomni a torkodon.

De valahol az agyad m�lyebb r�tegeiben van egy kis idegv�gz�d�s, amely bekapcsol, mint amikor a mobilod pislogni kezd, �s egy gyenge f�ny halv�nyan jelzi, hogy percek m�lva bed�glik. Ez a te agyad mem�riabankja. Azokra az id�kre eml�keztet, amikor m�g fiatalabb volt�l, �s elt�k�lten hitted, hogy te �s egyed�l csak te tudsz m�smilyen is lenni, miel�tt m�g a feln�ttkor er�i bez�ruln�nak k�r�l�tted, �s �rt�sedre adn�k, hogy hagyj fel ezzel az elk�pzel�ssel, ink�bb k�vesd a programot – vagy �ld le az �leted mag�nyosan, alig veget�lva.

�s te k�vetted. Megtanult�l kompromisszumokat k�tni, mik�zben azt hitted, hogy m�g mindig �rz�d az �rt�keidet. ("Igen, egy SUV-om van – de �tadom a Sierra Clubnak[124].") Megtanult�l megb�k�lni a vacak munk�ddal, mert f�lt�l az egyetlen elk�pzelhet� alternat�v�t�l – az �hez�st�l �s a hajl�ktalann� v�l�st�l. Belenyugodt�l egyh�zad elnyom� term�szet�be, mert J�zus annyi j� dolgot mondott. ("Szeresd az ellens�gedet.") De mi van akkor, ha a perselybe dobott p�nzedet egy n�gy�l�l� szervezet kapja? Megtanultad, hogy hallgatni kell, amikor a bar�taid vagy a munkat�rsaid rasszista kijelent�seket tesznek, mert tudtad magadr�l, hogy te nem gy�l�l�d a fekete b�r� embereket, �s biztos volt�l abban is, hogy �k sem… De mi�rt nem megy�nk �t az utca m�sik oldal�ra? Ott m�giscsak biztons�gosabb…

A legjobb pedig az, hogy megtartottad a szok�sodat, �s tov�bbra is a demokrat�kra szavazol – ahogy mindig. Hiszen azt mondj�k r�luk, hogy a sz�v�k m�ly�n mindig a legjobbat akarj�k, te pedig, csak az�rt, mert ezt mondj�k, hiszel is nekik. K�l�nben is, ki az a h�lye, aki egy harmadik p�rt jel�ltj�re szavazna?

De mi�rt is kellene �jra megl�togatnod magadat fiatalabb mivoltodban, amikor m�g k�sz volt�l beveretni a fejed az�rt, amit helyesnek gondolt�l? A Feln�ttek Vil�g�ban jobb, ha elfelejted, mi a helyes – itt gy�zn�d kell. A gy�zelemr�l reg�l minden, legyen sz� a v�llalatod r�szv�nyeinek �rt�k�r�l, a te csal�di portf�li�dr�l, vagy a gyerekednek arr�l a k�pess�g�r�l, hogy az �voda francia tagozat�n meg tud-e verni minden k�lyk�t.

Tedd azt, ami helyes? R�hej! Tarts mindig a gy�ztessel, m�g akkor is, ha a gy�ztes (Clinton) t�mogatja emberek kiv�gz�s�t, nem tiltan� be a tapos�akn�kat, megakad�lyozza az abortusz finansz�roz�s�t, az utc�kra sz�rja a szeg�nyeket, megk�tszerezi a b�rt�n�k n�pess�g�t, lebomb�z n�gy orsz�got, �rtatlan civileket gyilkol (Szud�nban, Afganiszt�nban, Irakban �s Jugoszl�vi�ban), lehet�v� teszi n�h�ny nagy v�llalatcsoportnak, hogy birtokba vegy�k a m�dia z�m�t (amely egykor k�zel ezer v�llalkoz�s k�z�tt oszlott meg), �s folyamatosan t�mogatja a Pentagon k�lts�gvet�s�nek n�vel�s�t. �s ez m�g mindig jobb �rz�s, mintha… jobb, mintha… nos, jobb, mintha valami igaz�n rossz volna.

Bar�taim, mikor vet�nk v�get ennek az �n�m�t�snak? Clinton �s a vele egykor� mai demokrat�k z�me nem azt tette, �s nem is fogja azt tenni, ami nek�nk a legjobb, vagy annak a vil�gnak, amelyben �l�nk. Nem mi fizetj�k a sz�ml�ikat, hanem a cs�cson l�v� 10 sz�zal�k, �s mindig annak a 10 sz�zal�knak az akarata fog teljes�lni. Tudom, hogy ti ezt m�r tudj�tok; csak az�rt neh�z kimondani, mert a m�sik lehets�ges v�laszt�s nagyon hasonl�t… Dick Cheneyre.

Figyeljetek ide, j� demokrat�k! Miel�tt m�g azon kezden�tek spekul�lni, hogy milyen h�m�rs�kleten �gnek el a k�nyvek, hadd tiszt�zzak egy dolgot: George W. Bush rosszabb, mint Al Gore vagy Bill Clinton. Efel�l nincs is k�ts�g.

De mit jelent ez pontosan? Ha k�t embert egym�s mell� �ll�totok, �s valakit arra k�nyszer�tetek, hogy v�lassza ki k�z�l�k a "rosszabbat", akkor az illet� rendszerint a nagyobbik h�ly�t jel�li meg. Hitler "rosszabb" volt, mint Mussolini, egy Chevy "rosszabb" a Fordn�l, �n pedig biztosan "rosszabb" vagyok, mint a feles�gem. �s akkor mi van? Gyerekes j�t�k ez. Az igazs�g az, hogy a Bush-f�le "egy�tt �rz� konzervativizmus" �s a clintonizmus k�z�tti v�laszt�snak nincs nagyobb jelent�s�ge, mintha a ricinus vagy a cseresznye�z� k�h�g�scsillap�t� k�z�tt kellene v�lasztanod.

A II. Bush-korm�nyzat azzal kezdte, hogy a Junior visszavonta Clinton n�h�ny eln�ki rendelet�t. R�gt�n kiki�ltott�k �t sz�rnyetegnek. Fontos pillanat volt ez – szimbolikus �rtelemben – a demokrat�k sz�m�ra. �k el akart�k hitetni a k�zv�lem�nnyel, hogy Bush arz�nt sz�r a v�zbe, �s mindenkit meg akar m�rgezni. Azt akart�k, hogy Amerika n�pe elhiggye: Bush elpuszt�tja nemzeti erdeinket, cs�kkenti az abortuszra sz�nt p�nzt, meger�szakolja Alaszk�t, mert az az egyetlen gondja, hogy megsemmis�tsen minden j�t, amit Clinton tett.

Arr�l viszont soha nem esik sz�, hogy Clinton nyolc �vet t�lt�tt a hivatal�ban, de alig valamit vagy nagyon keveset tett ezekben az �gyekben. �s amikor m�r csak �r�i voltak h�tra, akkor elhat�rozta: �gy hagyja ott a hivatalt, hogy az j�l n�zzen ki (� maga mindig j�l n�zett ki), �s olyan l�tszatot kelt, hogy Bush az, aki mindent elront. B�rhogy gondolta, a dolog m�k�d�tt.

Mert igazs�g szerint Bush alig tett valamivel t�bbet, mint hogy folytatta az elm�lt nyolc �v Clinton/Gore-korm�nyzat�nak politik�j�t. Nyolc hossz� �ven �t Clinton �s Gore ellen�llt minden er�fesz�t�snek �s aj�nl�snak, ami a leveg�nkben l�v� sz�n-dioxid �s a vizeinkben l�v� arz�n cs�kkent�s�re ir�nyult. A 2000-es v�laszt�sok el�tt alig n�h�ny h�nappal Tom Daschle, a szen�tus demokrata p�rti vezet�je �s tizenhat m�sik demokrata sikerrel vetett v�get a vizeinkben l�v� arz�n cs�kkent�s�re ir�nyul� t�rekv�seknek. Mi�rt? Mert Clinton �s a demokrat�k azoknak a gazdag csib�szeknek a mark�ban voltak, akik a kamp�nyukat finansz�rozt�k – �s akik nem akart�k, hogy a vizeinkben l�v� arz�n szintje megv�ltozz�k.

T�ny az is, hogy az elm�lt huszon�t �vben a Clinton/Gore-korm�nyzat volt az els�, amelyik nem k�vetelte Detroitt�l az �zemanyag-felhaszn�l�s hat�konys�gi mutat�inak jav�t�s�t. Ez m�s szavakkal annyit jelent, hogy az � korm�nyz�suk idej�n sz�ks�gtelen�l sok milli� hord� olajat finom�tottak, �s kiok�dt�k azt a leveg�be. Ronald Reagan, a konzervativizmus szentje ezen a fronton jobb k�rnyezetv�delmi teljes�tm�nnyel b�szk�lkedhet: korm�nyzata egyszer�en elrendelte, hogy az aut�knak t�bb m�rf�ldet kell megtenni�k egy gallon benzinnel. Ut�dja, I. Bush idej�n a szabv�nyokat m�g szigor�tott�k is. De mit tett Clinton? Semmit. Vajon h�ny emberrel t�bb hal majd meg r�kban, mennyivel lesz gyorsabb a glob�lis felmeleged�s folyamata, csak az�rt, mert Bill �s Al j� bar�ts�gban voltak az aut�gy�rt�k egyik patr�nus�val, a h�rom nagy aut�gy�r f�lobbist�j�val, aki nem egy�b, mint Andrew Card, �s aki nem meglep� m�don most Clinton logikus folytat�s�nak, George W. Bushnak a kabinetf�n�ke.

Van teh�t k�l�nbs�g a demokrat�k �s a republik�nusok k�z�tt? H�t persze hogy van. A demokrat�k mondanak egy dolgot ("Ments�tek meg a bolyg�t!"), majd az ellenkez�j�t teszik, a sz�nfalak m�g�tt csendben k�z a k�zben j�rnak azokkal a gazemberekkel, akik egyre mocskosabb �s pocs�kabb helly� teszik ezt a vil�got. A republik�nusok nem vacakolnak: irod�t nyitnak a gazembereknek a Feh�r H�z nyugati sz�rny�n. Ez lenne a k�l�nbs�g?

Van egy olyan �rv is, amely szerint sokkal �rd�gibb cselekedet, ha azt mondod valakinek, hogy meg fogod v�delmezni, majd kirabolod �t, mint ha ny�ltan el��llsz, �s sz� n�lk�l kirabolod. A Gonosszal, ha az ny�ltan el��ll, �s nem rejt�zik a liber�lis birka b�r�be, j�val k�nnyebb szembesz�llni. Mit szeretn�l jobban: egy cs�t�nyt, ami �tfut a padl�n, vagy egy olyan h�zat, amely tele van a falban �p�tkez� l�thatatlan termeszekkel? Lehet, hogy a cs�t�ny betegs�get terjeszt, de legal�bb tudod, hogy ott van, �s megteheted a sz�ks�ges int�zked�seket. Ami a termeszeket illeti, t�l�k nyugodtan �lhetsz, �s gondolkozhatsz azon, hogy neked van a legszebb nappalid – m�gnem egyszer �sszeomlik a h�z alapzata.

Bill Clinton eg�szen eln�ks�ge v�g�ig v�rt rendeletek �s szab�lyoz�sok eg�sz sor�nak al��r�s�val, amelyek egyebek k�zt k�rnyezet�nk v�delm�t �s a biztons�gos munkav�gz�s felt�teleinek jav�t�s�t �g�rt�k. Ez volt a cinizmus netov�bbja. V�rd ki hivatali id�d utols� 48 �r�j�t, akkor cselekedj helyesen, �s ha majd az emberek visszatekintenek erre az id�szakra, azt fogj�k mondani r�lad, hogy l�m csak, milyen j� eln�k volt�l. Clinton azonban j�l tudta, hogy az utols� percekben sz�letett hat�rozatokat az �j korm�nyzat kidobja az ablakon. � tiszt�ban volt azzal, hogy a rendeleteib�l semmi sem v�lik val�ra.

Minden csak a l�tszatr�l sz�lt.

M�g mindig azt hiszed, hogy Clinton elt�vol�totta az arz�nt a vizeinkb�l? Semmit sem tett az�rt, hogy megv�djen benn�nket az arz�nes v�z iv�s�t�l, r�ad�sul az �ltala al��rt rendelet kimondja, hogy az arz�nt nem szabad kivonni a v�zb�l 2004-ig. N�zz�k csak. Hivatal�nak utols� perceiben tett nagylelk� k�rnyezetv�delmi gesztus�val Clinton azt garant�lta nek�nk, hogy ugyanolyan arz�nes vizet fogunk inni, mint amilyen az 1942-ben is volt: akkor esett meg ugyanis utolj�ra, hogy egy igazi demokrat�nak volt v�r a puc�j�ban, szembesz�llt a b�ny�szati �rdekekkel, �s cs�kkentette is a m�reg szintj�t a v�zben. A kanadaiak �s az eur�paiak ezt m�r r�gen megtett�k. Clinton azonban figyelmen k�v�l hagyta azt a t�rv�nyt, amely el��rta a K�rnyezetv�delmi Hivatalnak az arz�nszint cs�kkent�s�t. Ennek eredm�nyek�nt a Term�szeti Er�forr�sok V�delm�nek Tan�csa pert ind�tott a Clinton-korm�nyzat ellen.

Utols� heteiben Clinton v�g�l engedett, de csak az ut�n, hogy a sz�vegez�sbe beiktatott egy olyan kit�telt, amely szerint a v�ltoz�st n�gy �vvel elhalasztj�k. Ezzel hivatalosan is meger�s�tette, hogy mindannyian m�rget fogunk inni az eg�sz Bush-korm�nyzat ideje alatt. Lehet, hogy sz�vess�get tett nek�nk. Na, �s mi van azokkal a sz�n-dioxid-kibocs�t�si szab�lyokkal, amelyeket Bush megsz�ntetett? Azt mondtam "megsz�ntetett"? Megsz�ntetett – micsod�t? Bush ugyanis nem tett egyebet, mint fenntartotta a Clinton-f�le status qu�t. Bush l�nyeg�ben azt mondta: "Pontosan azon a szinten fogom szennyezni a leveg�t, amilyen szinten Clinton szennyezte hivatali idej�nek teljes nyolc �ve alatt, �s ti ugyanolyan arz�nes vizet fogtok inni az �n korm�nyz�som idej�n is, amilyet Clinton idej�n ittatok."

Clinton nyolc �vet v�rt, miel�tt r�sz�nta volna mag�t, hogy valami j�t is tegyen – legal�bb eln�ks�g�nek utols� napj�n. Az ajt�n kifel� menet rendeleteket hozott:

– int�zm�nyes�tette a munkahelyi balesetek megel�z�se �rdek�ben betartand� szab�lyokat, bele�rtve az ergon�miai szempontokra �s a "monot�niastresszre" vonatkoz� el��r�sokat;

– szabv�nyokat �llap�tott meg a fest�kben, a talajban, a porban �s a teheraut�k �zemanyag�ban l�v� �lom szintj�re vonatkoz�an;

– �j k�rnyezetv�delmi-leveg�tisztas�gi szab�lyoz�st adott ki a d�zel�zemanyagot haszn�l� nagy teheraut�kra vonatkoz�an, amelyek alkalmaz�sa 95 sz�zal�kkal cs�kkentette volna az �zemanyag k�ntartalm�t;

– el��rta a hot-dogot �s m�s k�sz�teleket gy�rt� v�llalatoknak, hogy rendszeresen ellen�rizz�k a Listeria bakt�riumok jelenl�t�t;

– el��rta az energiatakar�koss�got a k�zponti l�gkondicion�l� berendez�sek alkalmaz�s�n�l;

– szigor�bb szabv�nyokat �rt el� a v�zmeleg�t�k hat�konyabb energiafelhaszn�l�s�ra;

– javasolta egy csirket�pszer enged�lyez�s�nek a visszavon�s�t, amely enroflaxacin nev� antibiotikumot tartalmaz, �s el�seg�ti a szerrel szemben ellen�ll� csir�k �s bakt�riumok kialakul�s�t;

– el��rta a vas-, �lom- �s ac�l�nt� �zemeknek, hogy t�j�koztass�k a lakoss�got, ha az �lomkibocs�t�s �vente meghaladja a 45 kilogrammot – ez dr�mai cs�kkent�se a kor�bbi �venk�nti 11 300 kilogrammos szintnek;

– l�trehozta a 33, 6 milli� hekt�ros �szaknyugati Hawaii-szigetek Korallz�tony �kosziszt�m�ja Rezerv�tum�t, betiltotta az olajf�r�st, �s a kereskedelmi hal�szatot a jelenlegi szinten befagyasztotta;

– biztons�gi szabv�nyokat �rt el� azokra a j�rm�vekre, amelyek a h�tr�nyos helyzet� gyereket sz�ll�tj�k a nekik sz�l� programokra;

– korl�tozta azokat az inform�ci�kat, amelyeket az eg�szs�g�gyi int�zm�nyek a p�ciens enged�lye n�lk�l kiadhatnak; – meg�vta a sz�vets�gi ter�leteket a k�b�ny�szatt�l abban az esetben, ha a tev�kenys�g helyrehozhatatlan k�rokat okozna a t�jban;

– enged�lyezte a sz�vets�gi tiszts�gvisel�knek, hogy megtagadj�k a szerz�d�sk�t�st azokkal a v�llalatokkal, amelyek megs�rtik a k�rnyezetv�delmi, a munka�gyi, a fogyaszt�i vagy a foglalkoztat�si t�rv�nyeket;

– szab�lyozta a testi k�nyszer alkalmaz�s�t, illetve az elz�r�st azokkal a 21 �v alatti fiatalokkal szemben, akik bentlak�sos pszichi�triai int�zetekben tart�zkodnak;

– javasolta a biogenetikai m�dszerekkel el��ll�tott gyomirt�k haszn�lat�nak szab�lyoz�s�t;

– kiutalt 320 milli� doll�rt Chicago t�megk�zleked�si rendszer�nek fejleszt�s�re;

– 7, 5 milli� doll�rt adott az egyes �llamoknak a gyermekek k�zleked�sbiztons�gi oktat�s�ra;

– tartal�kba helyezett 18 milli� doll�rt a kaliforniai farmerek k�rnyezeti szempontb�l �rz�keny term�f�ldjeinek felv�s�rl�s�ra;

– az orsz�g vizes �l�helyeinek v�delm�ben fel�lvizsg�lta, milyen anyagok rakhat�k le azokon a ter�leteken.

Az arz�ncs�kkent�s eset�ben be�p�tett n�gy �v halaszt�shoz hasonl�an Clintonnak a m�rgez� sz�n-dioxid-kibocs�t�s�r�l az utols� napon kiadott rendelete sem a kibocs�t�s azonnali cs�kkent�s�r�l sz�l. November k�zep�n, �rezve, hogy a v�laszt�sok kedvez�tlen�l alakulnak, Clinton n�gy, �vegh�zhat�st okoz� g�z – k�z�tt�k a sz�n-dioxid – szigor�bb szab�lyoz�s�t s�rgette. Hangja j�l csengett, de ha a mondatai m�g� n�zt�l, kider�lt, hogy az �j szab�lyoz�s csak 2010-ben l�p �letbe. �s ha lehet tov�bb rontani a helyzeten, az is kitud�dott, hogy �jabb szab�lyoz�s nem l�phet �letbe a k�vetkez� 15 �vben.

A lista a v�gtelens�gig folytathat�. Nyolc �ven �t Clinton nem tett semmit az alag�t-t�netcsoport[125] �gy�ben, mondv�n, hogy az a munka-eg�szs�g�gyi int�zetre tartozik. K�s�bb, janu�r 19-�n, mik�zben sorra kegyelmezett meg n�h�ny gazdag fick�nak, hogy megv�ltsa rossz cselekedeteit, m�gis �gy hat�rozott, hogy tesz valamit a szeg�ny n�k�rt, akik eg�sz nap a sz�m�t�g�p billenty�it p�f�lik, �s akik k�tszer is elmentek szavazni, hogy � legyen az eln�k�k.

Bar�taim, l�t�sotokat elhom�lyos�tja az a nagy rak�s liber�lis is, akik maguk sem tettek semmit a nyolc �v alatt ennek a szem�tdombnak az eltakar�t�sa �rdek�ben, de sz�net n�lk�l t�madj�k a Ralph Naderhez hasonl� embereket, akik viszont eg�sz �let�ket a felsorolt �gyek megold�s�ra tett�k fel. Micsoda kitart� �s rend�letlen hit! �k v�dolj�k Ralph Nadert, hogy Busht �ltette a nyakunkba? �n v�dolom �ket, hogy olyanok, mint Bush. Ugyanannak a korpor�ci�s teh�nnek a t�gy�t szopogatj�k, t�mogatnak olyan dolgokat, mint a NAFTA[126] – amely a Sierra Club szerint megdupl�zta a k�rnyezetszennyez�st a mexik�i hat�ron – ott, ahov� az amerikai v�llalatok k�lt�ztek.

Ha Clinton elv�gezte volna azt a munk�t, amit mi, akik 1992-ben r� szavaztunk, elv�rtunk volna t�le, akkor most nem lenn�nk ilyen bajban. K�pzeld csak el, ha els� eln�ki munkanapj�n elrendelte volna az arz�n szintj�nek cs�kkent�s�t az iv�viz�nkben, akkor minden amerikai tiszt�bb, eg�szs�gesebb, biztons�gosabb vizet ivott volna eln�kl�s�nek nyolc �ve alatt. El tudj�tok k�pzelni, hogy az ifjabb Bush k�pes lett volna azt mondani: "Ok�, Amerika, m�r �ppen el�g hossz� ideje isztok m�reg n�lk�li vizet. Ideje, hogy visszat�rj�nk a r�gi sz�p id�kh�z, szopogass�tok megint a j� �reg arz�nt"? Biztos, hogy nem! Senki sem �llt volna mell�. Hiszen Bush m�g csak meg sem pr�b�lta, hogy visszacsin�ljon dolgokat. De mivel Clinton az utols� pillanatig kiv�rt, �s soha sem t�vol�totta el a szennyet sem a v�zb�l, sem a leveg�b�l, a d�nt�s m�g�tt nem volt sem politikai, sem pedig t�megt�mogat�s. K�nny� volt Bushnak. � �gy gondolkozott, hogy az embereknek nem fog hi�nyozni az, amit soha nem kaptak meg.

Bush egy dolgot elfelejtett – a legt�bben m�g azt sem tudtuk, hogy Clinton idej�ben az 1942-es arz�nes vizet ittuk. H�la azonban W.-nak, aki nagy �gyet akart csin�lni Clinton d�nt�seinek visszavon�s�b�l m�r eln�ks�ge els� napj�n, hirtelen azt tudtuk meg, hogy iv�viz�nk nem biztons�gos. Most pedig tegy�l fel �nmagadnak egy f�jdalmas k�rd�st. Mivel semmit sem tudt�l arr�l, hogy Clinton idej�n magas volt az iv�v�z arz�ntartalma, teh�t nem is csapt�l k�r�l�tte ricsajt, gondolod, hogy Gore tett volna valamit az arz�n elt�vol�t�s��rt? Mi�rt tett volna? Ti, emberek soha nem tudtatok a dologr�l, soha nem panaszkodtatok a Feh�r H�znak, hogy nem akartok m�r t�bb arz�nes vizet inni – �s azok az ipar�gak, amelyek legink�bb felel�sek az arz�nes v�z�rt, ugyanazokat az embereket takarj�k, akik Gore kamp�ny�t finansz�rozt�k. V�gign�ztem Gore �sszes kamp�nybesz�d�t, �ll�sfoglal�s�t, de egyetlen sz�t sem hallottam arr�l, hogy arz�n van a v�zben.

Legy�nk becs�letesek: egyed�l Bush �s az idi�ta tettei miatt siker�lhet majd el�rn�nk, hogy az arz�n szintje cs�kkenjen. A nagy l�rma miatt az �gy beker�lt a k�ztudatba – �s ott is marad. Ez�rt volt lehets�ges, hogy a kongresszusban tizenkilenc republik�nus is csatlakozott a demokrat�khoz az arz�n elleni harcban – tal�n �rz�kelt�k, hogy forr� politikai t�m�r�l van sz�, vagy megl�tt�k az �gyben az �nrekl�m lehet�s�g�t. Mindennek az lehet az eredm�nye, hogy mi, amerikaiak v�gre tiszt�bb vizet iszunk majd. Ez a tizenkilenc republik�nus, a demokrat�kkal egy�ttm�k�dve elfogadta azt a t�rv�nyt, amely nemcsak megtiltja Bushnak Clinton utols� rendelete megsemmis�t�s�t, hanem azt is el��rja, hogy Clinton rendelet�n�l messzebbre kell mennie, �s m�g nagyobb m�rt�kben kell cs�kkentenie az arz�n szintj�t. Ez nem t�rt�nt meg Clinton idej�ben – higgyenek nekem –, �s Gore eln�k sem vetette volna fel a probl�m�t. Szomor�, hogy ezt kell mondanom, de ezt az eg�szet a Feh�r H�zban nem egy megb�zhatatlan alak, hanem egy t�kfej int�zte el nek�nk.

A m�sik �gy, ami�rt Bush sokat kapott a fej�re hivatala els� h�napjaiban, az a t�rekv�se volt, hogy ad�inkb�l adjon az egyh�zaknak, j�t�konys�gi c�lokra. Hatalmas vihar t�rt ki. De �n k�rdezn�k valamit: hol volt a People for the American Way[127], �s hol voltak a hozz� hasonl� liber�lis csoportok 1996-ban, amikor ugyanezek a szavak szerepeltek Clinton seg�lyreformr�l sz�l� t�rv�ny�ben? A vall�si alap� szervezetek imm�r t�bb mint �t �ve kapnak p�nzt a sz�vets�gi kassz�b�l. Mi�rt ez a hirtelen nekibuzdul�s az �llam �s az egyh�z sz�tv�laszt�sa �rdek�ben, ha egyszer Bush csak t�bbet akar tenni ann�l, mint amit m�r Clinton is megtett? Tal�n jobban kedvelt�k Clinton "hit�t"? (H�, ki ne akarna csatlakozni olyan hit�leti rendszerhez, amely k�pes �jra meghat�rozni a szavak jelent�s�t?)

Ami pedig Bushnak azt a rendelet�t illeti, amely megtiltan� a p�nzek �tutal�s�t, ha azokat k�lf�ld�n abortuszra ford�tj�k, megint t�ved�s. A szabad v�laszt�st p�rtol� Clinton, mint az el�tte l�v� k�t eln�k is, m�r kor�bban al��rta azt a rendeletet, amely tiltja a k�lf�ldi orsz�gokban az abortusz c�lj�ra felhaszn�lhat� amerikai p�nzek kiutal�s�t. Bush csak kiterjesztette ennek a rendeletnek a hat�ly�t olyan sz�let�sszab�lyoz� csoportokra, amelyek egyik lehet�s�gk�nt az abortuszt aj�nlj�k a sz�lni nem k�v�n� n�knek. Igen, ez m�g rosszabb, de csak az�rt tudta elfogadtatni, mert a mi demokrata eln�k�nk m�r lefektette az alapokat az abortuszra ford�that� alapok folyamatos cs�kkent�s�hez, �s liber�lis j�v�hagy�s�t egy republik�nus politikai c�lkit�z�seket tartalmaz� pap�rra biggyesztette. Ha az �rd�gnek a kisujjadat ny�jtod, az eg�sz karodat akarja.

Sz�val k�m�ljenek meg a sir�nkoz�st�l a Rosszabbik Bush miatt. Mindazoknak, akik Bushb�l aff�le pap�rsz�rnyet pr�b�lnak csin�lni, c�ljaik vannak ezzel – azt akarj�k, hogy mi, t�bbiek ne l�ssuk azt a vad�llatot, amiv� �k maguk v�ltak. H�t persze hogy gy�l�lik Ralph Nadert. � ugyanis ideges�t�en eml�keztet mindny�junkat, hogy mi t�rt�nhetett volna, ha olyasvalakit v�lasztunk meg eln�knek, aki benn�nket k�pvisel, Amerika als� 90 sz�zal�k�t. Hib�ztasd Busht, hib�ztasd Nadert – ez mind ugyanannak a figyelemelterel� hadm�veletnek a r�sze. Nem akarj�k, hogy foglalkozzunk egy nagyon fontos t�nnyel: republik�nus arz�n vagy demokrata arz�n a val�s�gban egyre megy.

Csakhogy Bush sohasem fogja kital�lni, mik�nt m�szhat ki ebb�l a z�rb�l �gy, ahogy Clintonnak siker�lt. Tal�n ki kell majd t�pnie egy oldalt Clinton Nagy S�rmk�nyv�b�l. � ugyanis az a fajta fick� volt, aki tudta, hogyan nyerheti meg a n�pet. B�rmit gondolok is r�la, szeretni val� volt, okos, vicces �s k�t l�bbal �llt a f�ld�n. Tudta, hogy az amerikaiak hinni akarnak az eln�k�kben. R�j�tt, hogy valamit mondani m�r majdnem olyan, mint valamit megtenni. Ha azt mondod, hogy odavagy a tiszta k�rnyezet�rt, az

m�r nagyon is el�g – nem kell semmit tenned a tiszta k�rnyezet �rdek�ben. A fen�be, m�g azt is megteheted, hogy a kor�bbin�l is jobban szennyezed a k�rnyezetet, az emberek z�me soha nem veszi �szre a k�l�nbs�get. Mondhatod, hogy a szabad v�laszt�s h�ve vagy az abortusz �gy�ben, azt�n eln�kk�nt fel�gyelheted az abortuszklinik�k t�meges bez�r�s�t. (Mi �rtelme van a szabad v�laszt�snak, ha Amerika k�z�ss�geinek 86 sz�zal�k�ban nincs egyetlen orvos sem, aki v�grehajtan� az abortuszt, �s nincs egyetlen n� sem, akin elv�gezhetn�k a beavatkoz�st?) Clinton megtanulta, hogy ha el�g figyelmet szentel a feminist�knak, akkor nem akad majd egyetlen feminista vezet� sem, aki b�r�ln� az 1999-ben al��rt rendelet�t, ami arr�l sz�l, hogy nem kap sz�vets�gi p�nzt semmilyen k�lf�ldi csoport, ha az orvosi konzult�ci� alatt az abortusz lehet�s�g�r�l is sz�t ejt. Most mindenki azt hiszi, hogy az eg�sz Bush �tlete volt! Ilyen okos fi� volt Clinton. Ez�rt tudta maga mell� �ll�tani az �sszes n�i csoportot – azt mondta nekik, hogy vel�k van.

�gy kell ezt csin�lni. Mondj valamit, azut�n cselekedj valami eg�szen m�st. Vagy ne tegy�l semmit. Mindennek az a l�nyege, hogy az igazi probl�m�inkat v�g�l is nem Bush okozta – hanem a demokrat�k. Bush egyszer�en megb�nulna, ha a demokrat�k igazi ellenz�ki p�rtk�nt kezden�nek viselkedni. Bush nem is volna ott, ahol van, ha egy demokrata fel�ll a H�zban, �s k�ts�gbe vonja az elektorok szavazatait. De senki sem sz�lt semmit.

Bush eln�ks�g�nek els� �v�ben nagyr�szt �ppen a demokrat�k voltak k�szs�ges partnerei az �r�lts�gben.

Kezdj�k a cs�dt�rv�ny reformj�val, amely nagyon megnehez�ti azoknak a dolgoz�knak az �let�t, akiknek sz�ks�g�k volna r�, hogy cs�d�t jelentsenek. Ahelyett, hogy ad�ss�gaikat elt�r�ln�k, az �j t�rv�ny – amelyet a kongresszus mindk�t h�za elfogadott, �s Bush al��rt – most arra k�nyszer�ti a minden�ket elvesztett embereket, hogy fenntarts�k ad�ss�gaikat a bankokn�l, hitelk�rtya-t�rsas�gokn�l, �s meg kell keresni�k a m�dj�t tartoz�saik megfizet�s�nek. M�s szavakkal ez azt jelenti, hogy milli�k lesznek, akik sohasem tudnak majd kim�szni a hatalmas ad�ss�gteher szikl�ja al�l.

Ezt a t�rv�nyt harminck�t demokrata szen�tor t�mogat�s�val fogadt�k el – k�z�tt�k volt minden egyes n�i demokrata szen�tor –, azaz mindannyian a bankszektor m�g�, nem pedig Amerika dolgoz� csal�djai m�g� sorakoztak fel. Saj�tos csavar az �gyben, hogy a milliomos demokrata szen�torok – Kennedy, Rockefeller, Corzine, Dayton – leszavazt�k ezt a t�rv�nyt.

A Bush �ltal elfoglalt Feh�r H�zb�l egyre csak �radtak a kongresszusba a t�rv�nyek, �s demokrat�k eg�sz sora fogadta azokat t�rt karokkal. Bush ad�cs�kkent�si t�rv�ny�t els�pr� t�bbs�ggel fogadt�k el, demokrata t�mogat�ssal, b�r a t�rv�ny c�lja �ppen az volt, hogy Amerika leggazdagabb 10 sz�zal�k�nak kedvezzen.

A demokrat�k t�mogatt�k Busht Irak bomb�z�s�ban �s a K�na elleni agressz�v fell�p�s�ben is. Ennek az �rul�snak a cs�cspontja 2001 augusztus�ban volt, amikor a H�z megszavazta az olajkutak f�r�s�t Alaszka vadonjaiban. Harmincn�gy republik�nus akkor m�r kisz�llt az �gyb�l, �s k�z�lte, hogy a saj�t p�rtja ellen fog szavazni a k�rd�sben. Meglep� h�r volt ez mindazok sz�m�ra, akiknek fontos a k�rnyezet v�delme. De az �r�m hamar elp�rolgott, mert megvolt a szavaz�s – �s kider�lt, hogy harminchat demokrata szen�tor megszavazta a Bush-tervet.

A legszomor�bb l�tv�ny ebben az orgi�ban, amikor a demokrat�k egy�tt b�jtak �gyba az ellens�ggel, az volt, ahogyan a demokrat�k megszavazt�k Bush kabinetj�nek minden egyes tagj�t. N�h�ny kinevezett a szen�tusban megkapta a demokrat�k egy�ntet� t�mogat�s�t. M�g a nagyon vitatott John Ashcroft is �sszeszedett n�h�ny demokrata voksot. Nem akadt egyetlen demokrata szen�tor sem, aki igyekezett volna megakad�lyozni, hogy egy John Ashcroft-f�le radik�list igazs�g�gyi miniszterr� nevezzenek ki – ellenkez� esetben egy heves v�rm�rs�klet� republik�nus ezt biztos megtette volna. Ha j�l eml�kszem, Janet Reno volt Clinton harmadik igazs�g�gyminiszter-jel�ltje; az els� kett�t elutas�tott�k, mert a republik�nusokat meg�rj�tett�k a gyerekek dad�ir�l vallott n�zeteikkel[128].

Ez a k�l�nbs�g; a demokrat�kb�l hi�nyzik a gerinc. �k mindig megh�tr�lnak. Az � oldalukon nincs egyetlen szem�lyis�g sem, aki v�llaln� a harcot az �v�i�rt, mint ahogy azt a m�sik oldalon megteszi Tom DeLay vagy Trent Lott[129]. Azok a fick�k nem pihennek, am�g nem gy�znek, az sem sz�m�t nekik, hogy h�ny halott marad a terepen.

Manaps�g a demokrata az, aki republik�nus szeretne lenni – nem t�bb. Ez�rt javaslok egy cselekv�si ir�nyt: egyes�ljenek a republik�nus p�rttal. Akkor tov�bbra is azt tehetn�k, amit mindk�t p�rt nagyon j�l csin�l – k�pviselhetik a gazdagokat –, r�ad�sul megtakar�thatn�nak egy csom� p�nzt, ha �sszevonn�k a szem�lyzetet �s f�hadisz�ll�sukat egyetlen kem�ny er�s csatag�pp�, amely a fels� 10 sz�zal�k�rt k�zdene.

Mi lenne j� ebben az egyes�l�sben? H�t az, hogy a dolgoz� embereknek v�gre meg kellene alak�taniuk a saj�t p�rtjukat ebben az orsz�gban! Az lenne a m�sodik p�rt a k�tp�rtrendszerben. Annyi lenne csak a k�l�nbs�g, hogy az a p�rt benn�nket, a 90 sz�zal�kot k�pviseln�.

Hogy felgyors�tsuk a folyamatot, aj�nlatot teszek a demokrat�knak �s a republik�nusoknak: szem�lyesen, a saj�t zsebemb�l fizetem azokat a jogi k�lts�geket �s m�s d�jakat, amelyek a Sz�vets�gi V�laszt�si Bizotts�ghoz beny�jtand� okm�nyok elk�sz�t�s�hez sz�ks�gesek, hogy a p�rtegyes�l�s hivatalos legyen. L�trej�n a vadonat�j Demokrata-Republik�nus P�rt! Szem�lyes aj�nd�kom az, hogy a demokrat�k megtarthatj�k maguknak az �ket jelk�pez� szamarat is, amelyet keresztezhetnek a republik�nusokat k�pvisel� elef�nttal[130]. Az lesz �m az igazi �lvezet!

Ez�rt k�rem, hogy a demokrata p�rt vezet�i adj�k �t a p�rt South Lapital Street 430. alatti washingtoni sz�kh�z�nak kulcsait nekem (vagy b�rki m�snak, aki a kulcsok�rt felel�s akar lenni, mert �n val�sz�n�leg elvesz�tem �ket). K�tsz�zmilli�n�l t�bben vagyunk, akik szeretn�nk m�r egy igazi k�tp�rtrendszert l�tni (vagy h�rom p�rtit, vagy n�gy p�rtit – h�, nagy orsz�g vagyunk), ahol az egyik p�rt az�rt harcol, hogy �zleti k�lts�gk�nt le�rhassa ad�j�b�l a h�ts� teniszp�ly�t, a m�sik meg az�rt, hogy ha beteg valaki, akkor joga legyen orvoshoz menni. Ennyire egyszer�.

Ha a jelenlegi demokrata p�rtvezet�s nem hajland� �tadni nekem a kulcsokat, akkor pert sz�nd�kozom ind�tani csal�s �s a v�djegybitorl�s miatt mindazok nev�ben, akik valaha is a demokrat�kra szavaztak. Az �gynevezett "demokrat�k" ugyanis jelenleg a republik�nusokat szem�lyes�tik meg, �s ezzel megt�vesztik azokat a polg�rokat, akik p�nzt, id�t �s szavazatot adtak nekik. Olyan b�r�s�gi v�gz�st szeretn�k kapni, amely eltiltan� �ket a demokrata sz� haszn�lat�nak folytat�s�t�l, ha nem kapcsolj�k �ssze a republik�nus sz�val.

Mi, t�bbiek pedig ezek ut�n tov�bbl�phet�nk. Saj�t p�rtunkat h�vhatjuk �j Demokrat�nak vagy Z�ld Demokrat�nak, esetleg Potyas�r Demokrat�nak. Ezt majd a bizotts�gban k�s�bb kidolgozzuk.

(Azok az olvas�k, akik szeretn�k nekem megsp�rolni a perk�lts�get, meg�g�rhetn�k nekem, hogy kiszavaznak minden �ldemokrat�t, �s voksaikat azoknak a becs�letes jel�lteknek adj�k, akik minden ellen harcba sz�llnak, ami�rt a republik�nusok ki�llnak.)

Ek�zben azoknak a demokrata tiszts�gvisel�knek, akik t�l akarj�k �lni a k�zelg� politikai m�sz�rl�st, adn�k egy tan�csot: mondj�k fel a m�sod�ll�sukat ebben a versenyben. Ez az utols� b�rmentes tan�csom annak a p�rtnak, amely a k�z�piskol�mb�l kilenc fi�t k�ld�tt s�rba Vietnamban.

Ebb�l a list�b�l kider�l, milyen t�vol ker�ltek demokrata k�pvisel�ink a halad� politikai c�lokt�l. A z�r�jelben szerepl� sz�zal�k azt mutatja, az illet� milyen ar�nyban szavazott a liber�lis t�rv�nyek ellen �s a republik�nusok mellett. (Forr�s: Americans for Democratic Action, a 2000. �v szavaz�si jegyz�k�nyvei alapj�n.)

Az Egyes�lt �llamok k�pvisel�h�za

Ralph M. Hall, Texas (80%-ban a republik�nusokkal szavazott)

Ken Lucas, Kentucky (75%)

Christopher John, Los Angeles (75%)

Jim Traficant, Ohio (70%)

Marion Berry, Arizona (65%)

Bud Cramer, Alabama (65%)

Ronnie Shows, Mississippi (65%)

Jim Barcia, Michigan (60%)

Ike Skelton, Missouri (60%)

William O. Lipinski, Illinois (55%)

Tim Roemer, Indiana (55%)

Adam Smith, Washington (55%)

Charlie Stenholm, Texas (55%)

John Tanner, Tennessee (55%)

Gene Taylor, Mississippi (55%)

Sanford D. Bishop Jr., Georgia (50%)

Allen Boyd, Florida (50%)

Gary Gondit, Kalifornia (50`%)

David Phelps, Illinois (50%)

Leonard Boswell, Iowa (45%)

Jerry Costello, Illinois (45%)

Tim Holden, Pennsylvania (45%)

Paul E. Kanjorski, Pennsylvania (45%)

James H. Maloney, Connecticut (45%)

Michael R. McNulty, New York (45%)

Bob Clement, Tennessee (40%)

Bob Etheridge, �szak-Karolina (40%)

Harold Ford, Tennessee (40%)

Bart Gordon, Tennessee (40%)

Coll�n C. Peterson, Minnesota (40%)

Max Sandlin, Texas (40%)

Shelley Berkley, Nevada (35%)

Peter Deutsch, Florida (35%)

Mike Doyle, Pennsylvania (35%)

John J. LaFalce, New York (35%)

Frank Mascara, Pennsylvania (35%)

Carolyn McCarthy, New York (35%)

Dennis Moore, Kansas (35%)

Solomon P. Ortiz, Texas (35%)

Loretta Sanchez, Kalifornia (35%)

Bart Stupak, Michigan (35%)

Brian Baird, Washington (35%)

Lois Capps, Kalifornia (30%)

Eva Clayton, �szak-Karolina (30%)

Cal Dooley, Kalifornia (30%)

Barry Hill, Indiana (30%)

Darlene Hooley, Oregon (30%)

Jay Inslee, Washington (30%)

William J. Jefferson, Los Angeles (30%)

Jim Moran, Virginia (30%)

Nick Rahall, Nyugat Virginia ((30%)

Vic Snyder, Arizona (30%)

John Spratt, D�l-Karolina (30%)

Ellen Tauscher, Kalifornia (30%)

Zell Miller, Georgia ( 100%-ban a republik�nusokkal szavazott)

John Breaux, Los Angeles (50%)

Danile Inouye, Hawaii (40%)

Max Cleland, Georgia (30%)

Blanche Lincoln, Arizona (30%)

A kongresszus al�bbi republik�nus tagjait nagy val�sz�n�s�ggel le lehet gy�zni, ha er�s �s igazi demokrata jel�lt indul ellen�k:

Wayne Allard, Colorado

Susan Collins, Maine

Pete Domenici, �j-Mexik�

Tim Hutchinson, Arizona

Mitch McConnell, Kentucky

Bob Smith, New Hampshire

Gordon Smith, Oregon

Ted Stevens, Arkansas

Strom Thurmond, D�l-Karolina

Shelly Moore Capito, Nyugat-Virginia

Mike Ferguson, New Jersey

Melissa Hart, Pennsylvania

Steve Horn, Kalifornia

Mark Kennedy, Minnesota

Doug Ose, Kalifornia

Charles (Chip) Pickering, Mississippi

Mike Rogers, Michigan

Rob Simmons, Connecticut

Heather Wilson, �j-Mexik�

Azt hiszem, Aquin�i Szent Tam�s mondta egyszer, "A saj�t �r�l�kedn�l semmi sem tudatos�tja jobban benned, hogy mennyire b�zlesz."

Nancy Reagan 2001 j�lius�ban napi 24 �r�n �t �rk�d�tt f�rje beteg�gy�n�l. Michael Deaverrel �s Kenneth Dubersteinnel, Reagan egykori embereivel szem�lyes �zenetet k�ld�tt Washingtonba George W. Bushnak �s a republik�nusok vezet�inek.

A p�rtot megosztotta az �ssejttudom�nnyal kapcsolatos vita. Ennek a fejl�d�sben l�v� tudom�ny�gnak az a l�nyege, hogy az embri�kb�l kiemelhet�k az �ssejtek, amikkel kezelni lehet id�s emberek olyan betegs�geit, mint az Alzheimer-k�r (amely Ronald Reagan exeln�k�t is el�rte), de gy�gy�that� vel�k m�s hal�los betegs�g is. Az abortuszt m�ni�kusan ellenz�k (k�zt�k Reagan�k �s Bush�k is), akik �vtizedeken �t ir�ny�tott�k a p�rtot, k�vetelt�k az embri�kkal kapcsolatos kutat�sok befejez�s�t, tekintet n�lk�l az �l�k szenved�seire.

W. hajlott a kutat�sok betilt�s�ra, �s azzal �rvelt a nyilv�noss�g el�tt, hogy � a halott embri�kban is �l� kisbab�kat l�t. Azt hiszem, att�l f�lt, hogy a n�k majd rohannak megterm�keny�ttetni petesejtjeiket, embri�kat nyernek, j�het a gyors abortusz, �s el lehet adni az embri�kat kutat�si c�lokra. Ilyen a k�pzeletvil�guk azoknak a konzervat�v t�kfejeknek, akik ma az orsz�gunkat ir�ny�tj�k.

Most azonban el�l�ptek a norm�lisabb l�k�ttek is: t�bb konzervat�v – Tommy Thompsont�l Connie Mackig – helyeselte az �ssejtekkel kapcsolatos kutat�sokat, �s kijelentette, hogy annak az �gvil�gon semmi k�ze az emberi �let elv�tel�hez. A m�dia egyszerre tele lett az �gy miatt kirobbant konzervat�v l�zad�sr�l sz�l� t�rt�netekkel. A "Jog az �lethez" mozgalom is besz�llt a harcba, �s igyekezett �sz�rveket felsorakoztatni.

W. l�tsz�lag hajthatatlan volt, nem �rdekelt�k az �rvek, t�bbet foglalkozott a brit korm�nyf� �ltal haszn�lt fogpasztam�rk�val, mint az abortusszal kapcsolatos �ll�spontj�nak esetleges megv�ltoztat�s�val.

Ekkor j�tt az �zenet Nancyt�l. A m�r-majdnem-�zvegy arra k�rte Busht, hogy m�dos�tson v�lem�ny�n, hagyja j�v�, t�mogassa, finansz�rozza az �ssejtkutat�sokat, s�t �lljon a harc �l�re. A kutat�s ugyanis – �zente h�rn�keivel Bushnak – megmenthetn� Ronnie-t, vagy az Alzheimerben, Parkinsonban �s m�s r�mes betegs�gben szenved� majdani Ronnie-k �let�t. Nancy az elm�lt n�h�ny �vben m�r m�dos�tott az abortusszal kapcsolatos v�lem�ny�n, de most el�sz�r �llt a nyilv�noss�g el�, �s jelentette ki: nem, az embri� nem emberi l�ny.

Ett�l a pillanatt�l kezdve az eg�sz j�t�kt�r �trendez�d�tt. A k�zponti irod�b�l kiadt�k a jelsz�t: "A francba az embri�kkal! Ments�k meg Gippert[131]!" L�ss csod�t, Bush elvei gyorsabban t�ntek el, mint Condit-gyakornoka[132]. J�tt az �zenet a Feh�r H�zb�l, hogy "bizonyos t�pus�" �ssejtkutat�sokkal nincs semmi baj. Bush szerepelt a t�v�ben, de ki nem ejtette volna a sz�j�n azt, hogy az embri� emberi l�ny. Miut�n �vtizedekig sulykolt�k bel�nk, hogy az emberi �let a fogantat�ssal kezd�dik, most ugyanazok a szem�lyis�gek, akik a szem�tdombra vetett�k a n�k abortuszhoz val� jog�t, azt szajk�zt�k, hogy a "meg nem sz�letett b�bik" tulajdonk�ppen csak halott embrionikus sz�vetek – amelyek azonban p�r �vig m�g �letben tarthatnak n�h�ny gazdag embert!

Republik�nus nagyfej�ek az eg�sz orsz�gban csatlakoztak a t�bb �ssejtkutat�st k�vetel� felh�v�shoz. Orrin Hatch[133] vezette a k�rust, aki kijelentette: "Nem az emberi �let elpuszt�t�s�r�l van sz�, hanem �ppen annak megk�nny�t�s�r�l." M�g Strom Csak Er�szak Vagy V�rfert�z�s Eset�n Thurmond[134] is egyet�rtett. "Az �ssejtkutat�s alkalmas lehet olyan betegs�gek kezel�s�re �s gy�gy�t�s�ra, mint a sclerosis multiplex, az Alzheimer- �s a Parkinson-k�r, a sz�vbetegs�gek, a r�kok k�l�nb�z� t�pusai �s a cukorbaj… Engem lelkes�t ez az �tt�r� tudom�ny, �s t�mogatom, hogy a kutat�st sz�vets�gi alapokb�l finansz�rozz�k" – mondta az id�s ember, nem is annyira �nzetlen�l, hiszen a l�nya cukorbeteg.

Nincs b�josabb egy rezzen�stelen arc� jobboldali k�pmutat�n�l. Eg�sz �let�ket azzal t�ltik, hogy mindenki m�s �let�t megkeser�ts�k, de abban a pillanatban, ahogy egy kis gond kopogtat az ajtajukon, azt mondj�k: "Pokolba a hittel – eredm�nyeket akarok!" �veken �t minden energi�jukat arra ford�tj�k, hogy megnehez�ts�k a feket�k, a l�nyok vagy a pasasok �let�t, akik csak el�bbre akarnak l�pni vagy szemernyi m�lt�s�got k�vetelnek maguknak. De abban a pillanatban, amikor az � csal�djuk egyik tagja ker�l bajba, akkor – "jobban tenn�d, ha kit�rn�l a gyerekem �tj�b�l, fick�!" – a helyzet k�l�nleges!

Reagan, Bush, Cheney �s az eg�sz Lott-f�le banda mind felel�sek az elm�lt �vtizedek kegyetlen t�rv�nyhoz�s��rt, amelynek c�lja a szeg�nyek megb�ntet�se, az eg�szs�g�gyi gondokkal (k�b�t�szerf�gg�s) k�szk�d�k beb�rt�nz�se vagy az Amerik�ban illeg�lisan tart�zkod�, elkeseredett emberek jogfoszt�sa volt. Ha azonban �k ker�lnek elkeser�t� helyzetbe, felt�mad benn�k Szent Ferenc egy�tt�rz�se �s Ter�z anya k�ny�r�lete.

A gazdagok �s a hatalmasok �let�k k�ldet�s�nek tartj�k leveg�nk szennyez�s�t, viz�nk m�rgez�s�t, a mi kifoszt�sunkat, �s m�g azt is lehetetlenn� teszik, hogy seg�ts�get k�rj�nk az �gyf�lszolg�lati ablakn�l. De ha tetteik k�vetkezm�nyei r�juk sz�llnak vissza, akkor nem ijednek meg, hanem seg�ts�g ut�n n�znek.

Azt mondan�m, hogy j�l van ez �gy. Rem�lj�k, mindent megkapnak, amit csak akarnak. Ha szem�lyes trag�dia kell ahhoz, hogy �szhez t�rjenek, �m legyen. Hiszen hi�ba van h�t f�rd�szob�s h�zuk, hi�ba tele a gar�zsuk Bentleyvel, �k is olyanok, mint mi vagyunk: emberi l�nyek. Ha pedig szeretteik k�z�l fekszik valaki az �gyon, aki �lland�an benedves�ti pelenk�j�t, telepisili a designos �gynem�t, motyog, mint aki megbomlott, �s akinek az ell�t�s�ra sz�nt p�nzt �ppen most cs�kkentett�k a sz�vets�gi k�lts�gvet�sben – nos, ilyenkor a gazdag �s a szeg�ny, a sebzett arcb�l foly� genny �s minden egyform�nak l�tszik.

�gy azt�n, h�la Ronald Reagan balszerencs�j�nek, m�gis megkezdhett�k a sz�vets�gi k�lts�gvet�sb�l finansz�rozott �ssejtkutat�st – m�g az is lehet, hogy megtal�lj�k az Alzheimer-k�r vagy valami ismeretlen betegs�g gy�gym�dj�t. Csak gondolkodj el egy percre. Erre van sz�ks�g manaps�g, hogy egy felel�ss�gteljes tudom�nyos kutat�s p�nzt kapjon. A mi szeretett exeln�k�nk, aki n�k milli�inak tette t�nkre az �let�t, mert azt hitte, hogy az embri�k mind piciny gyerekek, most s�lyos bajba ker�lt – �s csak az�rt, mert a konzervat�vok t�megei �t szentnek tekintik, amerikai �tlagemberek milli�i kapnak v�g�l enyh�l�st a szenved�seikre?

Ez a jelens�g – a gazdagok mindig hangot v�ltanak, ha �k v�lnak �ldozatt� – minden�tt el�fordul. New Yorkban Rudolph Giuliani republik�nus polg�rmester �veken �t ellenezte, hogy a v�ros fizesse a nem biztos�tott gyerekek eg�szs�g�gyi ell�t�s�t. Hirtelen azonban megv�ltoztatta a v�lem�ny�t – miut�n r�kos lett. "El kell ismernem – magyar�zta a megt�rt Giuliani a sajt�nak –, hogy ami�ta r�kos lettem, egy sor dolgot eg�szen m�s megvil�g�t�sban l�tok."

Vagy vegy�k a Nagy Dick Cheneyt. � csendben �tj�t �llja minden melegek elleni kezdem�nyez�snek, amely esetleg a Feh�r H�zb�l indulhatna ki. Mi�rt? Mert a l�nya leszbikus. Vajon hol �llna ebben az �gyben Dick Cheney, ha egyik csal�dtagja nem lenne meleg? Val�sz�n�leg nem messze att�l a wyomingi �ton, ahol egy �t menti ker�t�sre fesz�tve, f�lholtra verve hagyt�k meghalni Matthew Shepardot[135]. Ezek a meleg leg�nyk�k �s leszbikus t�nd�rk�k eg�sz m�shogy n�znek ki, ha a saj�t �gy�kodb�l sz�rmaznak. Azon a napon, amikor l�nya el��llt a nagy titokkal, Dick Cheney legal�bb egy napra biztos megsz�nt republik�nus nagyfej�nek lenni, �s emberi l�nyhez, ap�hoz m�lt�an reag�lt. Ha �rz�keny pontodon tal�lnak el, nagyon neh�z seggfejk�nt viselkedni.

�ppen ez�rt arra a k�vetkeztet�sre jutottam, hogy ebben az orsz�gban csak akkor rem�nykedhet�nk a betegek megseg�t�s�ben, a diszkrimin�ci� �ldozatainak v�delm�ben, a szenved�k �let�nek jobb�t�s�ban, ha eszeveszetten im�dkozunk, hogy a hatalmon l�v�ket s�jts�k a lehet� legs�lyosabb betegs�gek, legnagyobb trag�di�k �s v�ltoz�sok. Garant�lhatom ugyanis, hogy mihelyt �k ker�lnek sorra, mindny�jan �ton lesz�nk afel�, hogy megmenek�lj�nk.

Erre gondolva �rtam egy im�t, hogy siettessem a sz�ks�get szenved�k fel�p�l�s�t, �s k�rtem Istent, hogy minden politikai vezet�t �s korpor�ci�s nagykuty�t s�jtson valamilyen hal�los k�rral. Tudom, nem sz�p dolog arra k�rni Istent, hogy hozzon bajt m�sok fej�re, de szeretn�k R� �gy gondolni, hogy nemcsak k�ny�r�letes �s igazs�gos, de ir�ni�ja is rendk�v�li m�don fejlett. Gondolom, � maga is szeretn�, ha egy cs�ppnyi b�nat felh�zn� be mindazok arc�t, akik b�ntott�k az � bolyg�j�t �s az � gyermekeit.

Ez�rt meg�rtam az Im�dkozom, hogy s�jtsd a gondtalanokat annyi csap�ssal, amennyivel csak b�rod c�m� im�mat. V�g�l is a t�rt�nelem arra tan�tott benn�nket, hogy Isten is szeret id�r�l id�re odav�gni egy j� nagyot – �s ki a leg�rdemesebb erre a csap�sra, ha nem a H�lye Feh�r Ember t�pusa, aki r�nk hozta ezt a z�rzavart.

K�rlek, mondd el ezt az im�t minden reggel velem egy�tt, de lehet�leg m�g a NYSE nyit� cseng�je el�tt[136]. Nem sz�m�t, milyen vall�s� vagy, az sem, ha nincs is vall�sod. Ez az ima minden megk�l�nb�ztet�st�l mentes, hordozhat�, �s m�g persely sem kell hozz�.

Afrika fele AIDS-ben haldoklik. Amerik�ban 12 milli� gyerek nem kapja meg az �lelmet, amire sz�ks�ge lenne. Texasban m�g mindig �rtatlanokat v�geznek ki. Ne pocs�kold az id�t. Hajtsd le a fejed, �s csatlakozz most hozz�m…

�des Uram (Istenem/Jahve/Buddha/Bob/Senki)!

Esedez�nk Hozz�d, �, Te k�ny�r�letes, hozz enyh�l�st azoknak, akik ma olyan ok miatt szenvednek, amit Te, a Term�szet vagy a Vil�gbank megfelel�nek �t�ltetek. J�l tudjuk, Mennyei Atya, hogy nem vagy k�pes minden beteget egy csap�sra meggy�gy�tani, mert akkor ki�r�ln�nek a k�rh�zak, amelyeket a j� n�v�rek a Te nevedben alap�tottak. �s megnyugszunk abban is, hogy Te, Minden Dolgok Tud�ja, nem tudsz elb�nni a vil�g minden gonosz�val, mert akkor biztosan elvesz�ten�d a munkahelyed.

Ez�rt ink�bb arra k�rn�nk, �des �r, hogy s�jtsd a k�pvisel�h�z minden egyes tagj�t sz�rny� �s gy�gy�thatatlan r�kkal az agy�n, a p�nisz�n �s a kez�n (nem felt�tlen�l ebben a sorrendben). K�r�nk, Szeret� Aty�nk, hogy minden d�li szen�tor v�lj�k k�b�t�szerf�gg�v�, �s �bredjen arra, hogy �letfogytig b�rt�nben cs�cs�l. Esedez�nk Hozz�d, hogy minden egyes szen�tor gyermek�t a hegyvid�ki id�z�n�ban v�ltoztasd melegg�. K�nyszer�tsd a keleti szen�torok gyermekeit tol�sz�kbe, a nyugati szen�torok gyermekeit pedig k�z�ss�gi iskol�kba. K�ny�rg�nk Hozz�d, a Legk�ny�r�letesebbhez, hogy mik�nt s�b�lv�nny� v�ltoztattad L�t feles�g�t, v�ltoztasd a gazdagokat kolduss� �s hajl�ktalann�, t�r�ld el minden megtakar�t�sukat, vagyonukat �s r�szv�nyalapjukat. Vedd le r�luk hatalmi poz�ci�ikat, �s igen, engedd, hogy a v�lgy�n �t s�t�ljanak be a seg�lyhivatal s�t�tj�be. �t�ld �ket a hamburgers�t�k �s a d�jbeszed�k el�l bujk�l�k �let�re. Engedd, hogy hallj�k az �rtatlanok sir�mait, akik a rep�l�g�p 43. sor�nak k�z�ps� �l�s�n �lnek, �s engedd, hogy �rezz�k a t�lyogos, rothad� fogak csikorg�s�t, mik�nt az a 108 milli� ember �rzi, akinek nincs fogorvosi biztos�t�sa.

Mennyei Atya, im�dkozunk, hogy minden feh�r vezet� (k�l�n�sen azok, akik a Bob Jones Egyetemen v�geztek), aki �gy hiszi, hogy a fekete b�r� embereknek manaps�g j�l megy a soruk, �bredjen �gy�ban holnap reggel olyan fekete b�rrel, amilyen fekete csak egy hossz� luxuslimuzin lehet, hogy ekk�ppen v�gre �lvezhesse egy amerikai fekete b�r� l�tez�se b�s�ges gy�m�lcseinek minden gazdags�g�t.

Al�zatosan k�rj�k, hogy Te felkent h�veid, a R�mai Katolikus Szentegyh�z p�sp�kei legyenek s�jtva petef�szekkel, nem k�v�nt terhess�ggel �s egy t�j�koztat� f�zetecsk�vel a terhess�gmegel�z�s pete�r�ses m�dszer�r�l.

V�g�l, �des �r, felk�r�nk T�ged, hogy �szasd �t Jack Welchcsel[137] az �ltala beszennyezett Hudson foly�t, k�nyszer�tsd a hollywoodi nagykuty�kat, hogy a saj�t filmjeiket n�zz�k, n�zz�k, �s megint csak n�zz�k. Int�zd el, hogy Jesse Helms[138] szen�tort sz�jon cs�kolja valaki a saj�t nem�b�l, kapcsold n�ma �zemm�dba Chris Matthewst[139], pr�seld ki a leveg�t – de gyorsan �m – Bill O'Reillyb�l, �s �gesd hamuv� azokat, akik felel�sek az�rt, hogy egyesek az �n irod�mban doh�nyoznak. Ja, �s Uram, engedj szabadj�ra d�h�dben egy eg�sz raj s�sk�t, hadd leljenek f�szekre a nagy Mississippi �llamb�l sz�rmaz� szen�tusi kisebbs�gi vezet� par�k�j�ban.

TOV�BB