B�rcsak hallan�d az im�inkat, �s meghallgatn�d �ket, �, Kir�lyok Kir�lya, ki ott tr�nolsz a magasban, �s figyelsz benn�nket, amennyire csak Te tudsz figyelni, tekintettel arra, hogy milyen sz�ltol�k is vagyunk mi mindannyian. Adj nek�nk k�nnyebbs�get nyomor�s�gunkban �s szenved�s�nkben. Tudjuk, hogy azok az emberek, akikre Te les�jtasz, gyorsan cselekednek majd, hogy megszabaduljanak balszerencs�j�kt�l, �gy megszabad�thatnak benn�nket is a mi�nkt�l.

Ekk�ppen im�dkozunk hozz�d, az Atya, a Fi� �s a Szentl�lek-Aki-K�s�rtet-Volt nev�ben. �men.

�n vagyok a felel�s George W. Bush "eln�ks�g��rt". �n, Michael Moore. �n meg tudtam volna akad�lyozni az eg�szet.

Rengeteg embert feld�h�tettem, az orsz�g pedig r�mes �llapotban van.

Ez�rt rejt�zk�d�m.

Ezt az epil�gust valahol a negyvennegyedik sz�less�gi fok ment�n, �szak-Michigan erdeiben, a bunkeremben �rom. A helyiek azt mondj�k, hogy pontosan az �szaki-sark �s az Egyenl�t� k�z�tt vagyok, de nekem �gy t�nik, mintha m�g a semmit�l is milli� m�rf�ldre lenn�k.

M�r nem gondolkozom azon, hogy mik�nt menthetn�nk meg az orsz�got vagy a bolyg�t – egyetlen gondom, hogy a saj�t b�b�natos fenekemet mentsem.

Minden Tallahassee-ben kezd�d�tt. Tallahassee, Florida. Igen, az a Tallahassee.

Jelenl�temnek Florida �llam f�v�ros�ban semmi k�ze nem volt a 2000-es v�laszt�sokat k�vet� harminchat napos m�diacirkuszhoz. Arra az �cska csetepat�ra azoknak volt sz�ks�g�k, akik egy ideje nem kapt�k meg a Monica[140]-adagjukat, �s nagyon kellett m�r nekik a nemzeti fesletts�g valami j�val rond�bb megnyilv�nul�sa, mint amilyen Newt Gingrich h�zass�ga is volt[141]. De nem ez vitt engem Tallahassee-be.

M�r 15 nappal a v�laszt�sok el�tt Tallahassee-ben voltam. Amire nem sz�m�tottam, az a hajnal el�tti tal�lkoz� volt Florida korm�nyz�j�val, Jeb Bushsal. Csak mi ketten, Tallahassee belv�ros�nak s�t�t utc�j�n, test�rei a k�zelben �d�ngtek, k�szen arra, hogy b�rmelyik pillanatban megegyenek reggelire.

Az�rt mentem Florid�ba, hogy megpr�b�ljam megakad�lyozni fiv�r�t a v�laszt�si gy�zelemben, hogy elh�r�tsam a l�that�ron feldereng� katasztr�f�t, hogy megverjem az ellens�get. M�g h�sz m�sodperc, Tallahassee!

A misszi� kudarcra volt �t�lve.

Tetteim miatt m�r nem is tudom, hogy kit�l f�ljek jobban – azokt�l az olajosokt�l, akik az Amerikai Egyes�lt �llamokk�nt ismert korpor�ci�t igazgatj�k az Ov�lis Iroda m�ly�r�l, vagy az elt�velyedett liber�lisokt�l, akik az�rt k�vetelik a fejemet, mert azt hiszik, hogy �n eszeltem ki a Nader-kapm�nyt, �s hogy �n… �n… �n…

Ok�! Rendben van! Ez az igazs�g! �n voltam. Igen, �n! �n! �n! Az eg�sz az �n hib�m! Hogy mit k�pzeltem? T�nyleg annyira akartam tal�lkozni Susan Sarandonnal? �, istenem, bocs�ss meg, t�nkretettem az eg�sz orsz�got. Ama idealist�k �s k�nyvel�k pszicho-nemzet�t, akik csak jogot akarnak szerezni arra, hogy vezethess�k Chevy Blazer�ket a gy�m�lcsf�kkal bor�tott lank�kon. Akik csak azt szeretn�k megtudni egy napon, hogy mi a k�l�nbs�g a "r�szben felh�s" �s a "r�szben napos" id� k�z�tt. Akik csak a mobiljukhoz akarnak olyan besz�lget�si csomagot, amelyben cs�csid�ben is el�g ingyen perc van ahhoz, hogy fogadj�k gyermek�k h�v�s�t az iskol�b�l, aki a mamit vagy a papit akarja, hogy azonnal h�vja fel a CNN-t, �s kezdjen t�rgyal�sokat a forgat�si jogokr�l egy val�ban d�g�s anyag elk�sz�t�s�re arr�l a l�v�ld�z�sr�l, amelyik �ppen most t�rt�nik a b�f�nek nevezett m�sz�rsz�kben.

Valami�rt �gy k�pzelem, hogy k�pes vagyok t�lj�rni a Halliburton �s az Enron ver�leg�nyeinek az esz�n. (A k�t c�get most "az aleln�k k�l�nleges munkat�rsaik�nt" emlegetik.) �ket majd feltart�ztatjuk, karant�nba z�rjuk, �s hamarosan megkapj�k a maguk�t.

De semmif�le b�nb�nat nem lesz el�g a Gorestapo[142] lecsillap�t�s�hoz, akik joggal h�borodtak fel azon, hogy ember�ket kiz�rt�k abb�l a hivatalb�l, amelyet pedig megnyert. Fortyognak a d�ht�l. Azt kell mondanom, hogy m�g soha sem l�ttam a liber�lisokat ilyen d�h�snek, mi�ta… mi�ta… nos, nem hiszem, hogy a liber�lisok valaha is felizgatt�k volna magukat b�rmi�rt! V�g�l is, �k nem olyanok, mint a kereszt�ny jobboldal, amely – oldal�n Istennel �s az �r�lts�ggel – mindig megszerzi mag�nak, amit akar.

De most a liber�lisok v�gre egyet�rtenek egy dologban: Ralph Nadert hib�ztatj�k – �s engem! De mi�rt engem? Hiszen �k nem is ismerik az eg�sz t�rt�netet! Ralph Nader engem 1988-ban kir�gott – az utc�ra tett, egy fill�r n�lk�l.

T�l�l�sem �rdek�ben, �s mert v�deni akarom azokat, akiket szeretek, meg hogy eljuttassam az �ltalam meg�rt k�nyvet ama szerencs�sekhez, akik meg is tal�lj�k majd a nemzeti pankr�tor-h�seinkt�l sz�rmaz� k�tetek k�z�tt, elvonultam az erd� m�ly�re a laptopommal �s az ir�nyt�mmel, hogy a Term�szet sz�nd�kai szerint a f�ldb�l �ljek. Most lekopogom v�gs� gondolataimat, abban a rem�nyben, hogy azokb�l valamilyen tanuls�g az�rt levonhat�.

A m�lt h�ten, amikor Detroitban �tsz�lltam egyik rep�l�g�pr�l a m�sikra, odaj�tt hozz�m egy pasas, sz�les mosollyal az arc�n. Kezet ny�jtott, �s �gy �dv�z�lt: "Mindenki azt mondja, hogy maga egy seggfej, ez�rt h�t l�tni akartam!" Azzal megfordult, �s elrohant, a v�laszomat m�r nem is hallotta: "Mindenkinek igaza van!"

Eg�sz Michigan �llam ilyen emberekkel van tele. �szint�k �s udvariasak. �ppen olyanok, mint a lev�l, amelyet ma kaptam, �s amely hasonlatos a mostan�ban kapott leveleimhez:

"Kedves Barom – olvasom. – Rem�lem, el�gedett vagy azzal, amit m�velt�l. Miattad �s Ralph Nader miatt mindannyian arz�nes vizet fogunk inni, miel�tt m�g feleszm�l�nk. T�gy nek�nk egy sz�vess�get: d�g�lj meg."

V�laszolhattam volna neki, hogy Ralph Nader semmi�rt sem felel�s, legfeljebb csak az�rt, mert szavaz�sra �szt�n�zte �j szavaz�k milli�it. � volt ugyanis az egyetlen jel�lt, aki elmondta az igazs�got arr�l, mi folyik ebben az orsz�gban. A demokrat�k korm�nyozta 1990-es �vekben a gazdagok �gy viselkedtek, mint a bandit�k. Egy�ltal�n semmit sem tettek, hogy enyh�tsenek az eg�szs�g�gyi biztos�t�ssal nem rendelkez� 45 milli� amerikai gondjainak enyh�t�se �rdek�ben. Nem v�ltozott az �hb�rnek sz�m�t� 5,15 doll�ros �rab�r sem.

Elmondhattam volna neki, hogy mivel Ralph Nader ott volt a jel�ltek k�z�tt Washington �llamban, annak a 101 906 polg�rnak a t�bbs�ge, aki Ralph Naderre szavazott, egyben a demokrat�k szen�torjel�ltj�re voksolt. H�la Nader szavaz�inak, Maria Cantwell lett Washington �llam �j szen�tora, mind�ssze 2229 szavazatnyi t�bbs�ggel. Ha az�rt hib�ztatod Nadert, mert Florid�ban szavazatokat vett el Gore-t�l, akkor azt is el kell ismerned, hogy �j szavazatok ezreit szerezte meg, amelye; elegend�ek voltak Cantwellnek a gy�zelemhez, �gy a demokrat�knak is ahhoz, hogy d�ntetlent szerezzenek a szen�tusban. �s amikor m�r kialakult az egyenl�s�g, egy vermonti szen�tor r�j�tt, mekkora hatalom van a kez�ben – amit arra haszn�lt fel, hogy a republik�nus p�rtb�l val� kil�p�s�vel a demokrat�kat juttatta t�bbs�gbe a szen�tusban. Mindez nem t�rt�nhetett volna meg Nader n�lk�l.

Eml�keztethettem volna a lev�l�r�t arra is, hogy kik azok az emberek, akik elvett�k Gore-t�l a jogosan megszerzett v�laszt�si gy�zelmet: a Legfels�bb B�r�s�g �t b�r�ja a felel�s �rte, akik nem engedt�k meg, hogy minden szavazatot �sszesz�moljanak.

Arra is r�mutathattam volna, hogy Gore soha nem ker�l ilyen z�rbe, ha a saj�t �llam�ban megszerzi a gy�zelmet, vagy ha nyer Clinton �llam�ban, vagy ha egy�rtelm�en gy�z a h�rom telev�zi�s vita k�z�l legal�bb egyben. Gore-nak mindez nem siker�lt, ez�rt ker�lt k�nos helyzetbe. Becs�let�re legyen mondva, � legal�bb nem Ralph Nadert hib�ztatta – hanem a cipz�rat Clinton nadr�gj�n!

V�laszolhatn�k bar�ts�gos lev�l�r�mnak, �s mindezt k�z�lhetn�m vele is, de nem teszem. Ehelyett szeretn�k elmondani egy t�rt�netet, amit eddig csak n�h�ny k�zeli bar�tomnak mes�ltem el. A t�rt�net arr�l a tizenn�gy �r�r�l sz�l, amit elt�lt�ttem pokolban, amelyet �gy is h�vnak, hogy Tallahassee.

Ker�l�m Florid�t. Olyan ragacsos �s nedves, hogy �lland�an magaddal kell hurcolnod egy tekercs pap�rt�r�lk�z�t, hogy sz�razon tartsd magad. Az �llam tele van bogarakkal �s moszkit�kkal. Kicsi kubai gyerekeket rabolnak ott, �s nem engedik vissza �ket a pap�jukhoz. Azt�n ott van m�g Disneyland. No meg Gloria Estefan[143]. A West Palm Beachen Kennedyk rohang�lnak frissen v�ltott als�nem�j�kben. Nem is sz�lva a hurrik�nokr�l, Bebe Reboz�r�l[144], Ted Bundyr�l[145], Anita Bryanr�l[146], a mocsarakr�l, az olcs� fegyverekr�l �s a National Enquirer-r�l[147]. Gy�l�l�m Florid�t.

�s m�gis, m�lyen a bens�mben valami arra �szt�k�lt, hogy a novemberi v�laszt�sok k�zeledt�vel elmenjek oda.

Felk�rtek, hogy tartsak el�ad�st a Floridai �llami Egyetemen egy di�kszervezet gy�l�s�n. El�sz�r elfogadtam a megh�v�st, de k�s�bb a filmem forgat�sa miatt le kellett mondanom.

Az id� t�jt Al Gore-nak nem siker�lt megnyernie a harmadik �s egyben utols� telev�zi�s vit�t George W. Bushsal szemben. Ahonnan �n sz�rmazom, ott egy vit�ban mindig az okos fick� gy�z, a buta pedig vesz�t. T�nyleg, ilyen egyszer�. De most nem �gy t�rt�nt. Nem hittem a szememnek. Egy�rtelm� volt: Al Gore minden t�le telhet�t megtesz, hogy elvesz�tse a v�laszt�sokat.

Visszah�vtam a floridai egyetemet Tallahassee-ben, �s megk�rdeztem t�l�k, �rv�nyes-e m�g a megh�v�suk. Megnyugtattak. Kijel�lt�k az el�ad�som id�pontj�t a k�vetkez� h�tre, �ppen k�t h�ttel a v�laszt�s napja el�tt. Sajt�t�j�koztat�t is tartottam volna az �llami m�diumoknak, �s kiadtam volna egy k�zlem�nyt.

Mondani akartam valamit Ralph Naderr�l.

El�g bonyolult a kapcsolatom Ralphfal. M�g a nyolcvanas �vekben dolgoztam az irod�j�ban. Akkor adott �ll�st, amikor munkan�lk�li voltam, �s nagylelk�s�g�t soha nem fogom elfelejteni.

A m�sodik emeleten, Ralph irod�ja mellett volt a szob�m: ott k�sz�lt a szer�nyen csak Moore's Weeklynek[148] nevezett sajt�figyel� kiadv�nyom. Akkor kezdtem forgatni azt az anyagot is, amib�l k�s�bb a Roger & Me lett.

Minden rendben volt addig a napig, am�g al� nem �rtam a szerz�d�st egy kiad�val a General Motorsr�l sz�l� k�nyv meg�r�s�ra. Amikor Ralph meghallotta j� szerencs�m h�r�t, h�t… nem k�n�lt meg 50 doll�ros szivarral.

– Mi tesz t�ged alkalmass� arra, hogy k�nyvet �rj a General Motorsr�l? – k�rdezte.

Tudni akarta azt is, hogy milyen jogon k�sz�tek �n filmet, mi�rt t�lt�k t�bb id�t Flintben, mint Washingtonban, �s mi�rt nem adom ki rendszeresebben a h�rlevelet.

V�g�l lepillantott r�m. Sajn�lkozva megcs�v�lta a fej�t.

– Flintb�l m�g csak sz�rmazhat egy Mike, de Mike-b�l nem csiholhatsz ki szikr�t – mondta g�nyosan.

K�rte, hogy csomagoljak, �s t�vozzak.

�ssze voltam t�rve. Tal�ltam egy helyet, ahol foglalkozhattam a filmmel, �s folytattam a munk�t. Amikor a Roger & Me-t bemutatt�k, felh�vtam Nadert, hogy tudt�ra adjam, nem neheztelek r�, �s hogy biztos�tsam �t t�mogat�somr�l, felaj�nlottam a washingtoni bemutat� bev�tel�t a terveihez. Elutas�totta, s�t egyik t�rs�val egy�tt j�l lehordtak a The New York Timesban. Megint �ssze voltam t�rve. K�t �sszet�rettet�s, vettem az �zenetet. A k�vetkez� nyolc �vben nem besz�ltem vele.

A kilencvenes �vek v�ge fel� �gy gondoltam, ideje lenne m�r felh�vni (bizony�ra nem kaptam el�g visszautas�t�st az �letemben). Megh�vtam �t �s bar�tait a leg�jabb filmem bemutat�j�ra. Elj�ttek. �lltam a mozi h�tulj�ban, figyeltem Ralphot: j�l �rezte mag�t, j�t nevetett. V�g�l r�vettem, hogy �lljon ki a k�z�ns�g el� egy meghajl�sra, amit hangos, lelkes taps fogadott. Kifel� menet �tkaroltam. Ralph nem egy �lelkez�s t�pus, �s ami azt illeti, �n sem vagyok az. Azt hiszem, a moziban l�ttam a mozdulatot, �s tetszett.

K�t �vvel k�s�bb a verand�n �ltem Michiganben, �s a saj�t dolgaimmal foglalkoztam, amikor Ralph telefon�lt, �s k�rte, hogy t�mogassam a nyilv�noss�g el�tt jel�lts�g�t az Egyes�lt �llamok eln�k�nek tiszt�re. Igyekszem nem t�mogatni politikusokat, mert �ltal�ban csuszaml�sak, ronda a hajuk, �s k�t mondatot sem tudnak elmondani an�lk�l, hogy hazudn�nak. Ralph nem ilyen, � csak egy k�l�nc zseni. M�sk�ppen sz�lva: nem eln�ki anyagb�l van gy�rva. M�r 1996-ban is felt�tette a nev�t a jel�l�list�ra, de ut�na gyakorlatilag egy�ltal�n nem kamp�nyolt. Ezzel alaposan cserbenhagyta mindazokat, akik m�g� �lltak. Vajon ez�ttal komolyan gondolja? Igen, mondta, ez�ttal v�resen komoly a dolog. J� sok p�nzt akar szerezni, v�llalta, hogy elmegy mind az �tven �llamba, �lland�, teljes munkaid�ben foglalkoztatott st�bja lesz. Megfogt�k az isten l�b�t!

Be akartam fejezni a besz�lget�st, hogy folytathassam a semmittev�st. Nem akartam belem�szni ebbe a felhajt�sba, mert tudtam, mi lesz a v�ge. De mit tehettem? Csin�ljak �gy, mintha az orsz�gban remek�l menn�nek a dolgok? Higgyek a k�t nagy p�rt valamelyik jel�ltj�nek, akiket ugyanazok a nagyfej�ek finansz�roznak, akikkel a filmjeim miatt is �lland� harcban �llok? �cs�r�gjek Michiganben, �s etessem a m�kusokat?

Nem tudtam cserbenhagyni Ralphot. � sem hagyott engem cserben r�gebben, �s soha nem hagyta cserben az orsz�g�t. Ha nem hallatta volna a hangj�t a v�laszt�si kamp�nyban, akkor sz�mos, benn�nket nagyon m�lyen �rint� k�rd�sr�l sz� sem esett volna, a vit�r�l m�r nem is besz�lve.

�gy d�nt�ttem, hogy miel�tt igent mondan�k, �rok egy szem�lyes levelet Al Gore-nak, �s adok neki egy es�lyt: magyar�zza meg nekem, hogy tekintettel a Clinton/Gore-korszak teljes�tm�nyre, mi�rt is gondoljak �n arra, hogy r� szavazzak.

N�gyoldalas lev�lben v�laszolt, olyanban, aminek az eleje �s a v�ge szem�lyesen neked sz�l, a k�ztes r�szt pedig a sz�m�t�g�p k�pi a szemedbe. Megk�sz�nte "provokat�v" levelemet, �s az �ltalam m�r j�l ismert �ll�spontj�t ism�telgette. B�r �n nyitott voltam, semmivel sem gy�z�tt meg arr�l, hogy ha v�g�l � jut be az Ov�lis Irod�ba, akkor valami m�st l�tunk f�le, mint addig. Felh�vtam Ralphot, k�z�ltem vele, hogy ott leszek a fed�lzeten, eg�szen addig, am�g nem kell sz�rke �lt�nyt viselnem, csirket�pszert ennem �s b�ln�t kibeleznem.

Ralph kamp�nya sor�n Molly Ivins[149] �r�s�t terjesztett�k, amely tan�csot adott azoknak, akik Naderre akartak szavazni, de nem akart�k George W. Busht l�tni a Feh�r H�zban. Ha olyan �llamban �lnek, ahol felt�telezhet�en vagy Bush, vagy pedig Gore gy�zhet nagy t�bbs�ggel – magyar�zta Ivins –, akkor haszn�lj�k szavazatukat �zenetk�nt, �s adj�k azt Ralph Nadernek. De ha olyan �llamban �lnek, ahol szoros eredm�ny v�rhat�, akkor Gore-ra kell szavazniuk, hogy �tj�t �llj�k Bushnak. �n �ltal�ban arra szavazok, akit a legjobb jel�ltnek tartok, ahogy hetedik oszt�lyban az �llampolg�ri ismeretek �r�n tanultam. De sz�m�t, hogy �n mit tudok?

Am�gy azt hiszem, a Nader-kamp�ny st�bj�nak z�me azt gondolta, amit �n: ha Gore-nak siker�l felt�r�lni a padl�t Bushsal a telev�zi�s vit�ban, akkor a v�laszt�s eld�lt. Ez�rt �gy kalkul�ltunk, hogy szerz�nk j� p�r milli� voksot Nadernek, �s megmutatjuk a k�vetkez� eln�knek, vagyis Al Gore-nak: nagyon sok amerikai nem akarja, hogy m�g ink�bb jobbra tolja a demokrata p�rtot. Azt hitt�k, ha Nader tekint�lyes sz�m� szavazatot kap, az tal�n visszafoghatja Gore ama v�laszt�si �g�ret�nek teljes�t�s�t, miszerint t�bb p�nzt akar adni a katon�knak, kevesebbet munkahelyteremt�sre.

H�t igen, mi mindannyian igazi zsenik voltunk.

J�ttek a telev�zi�s vit�k. Ralphot ebb�l kiz�rt�k, maradt teh�t az amerikai n�pnek a h�romszor kilencvenperces m�sor, amelyekb�l kider�lt, hogy Gore �s Bush jobban egyet�rtenek egym�ssal abban, amiben egyet�rtenek, mint amennyire nem �rtenek egyet abban, amiben nem �rtenek egyet. A m�sodik vita sor�n mindketten kijelentett�k, hogy harminch�t k�rd�sben megegyezik a v�lem�ny�k. Megd�bbent� volt.

Gore elsz�rta. Nem siker�lt lelepleznie Bush tudatlans�g�t �s ostobas�g�t. Nem siker�lt �nmag�t k�l�n felmutatni, hogy kinyilv�n�tsa a nemzetnek, mekkora k�l�nbs�g van kettej�k k�z�tt. H�romszor is es�lyt kapott, hogy atomjaira z�zza a but�n vigyorg� Bush fi�t, �s nem tudta megtenni! �zenet az orsz�gnak: ha k�pes engedni a Juniornak, mi lesz akkor, ha az oroszokkal ker�l egy szob�ba? Vagy a kanadaiakkal?

Megd�bbentettek a lehets�ges k�vetkezm�nyek. �gy t�nt, Gore vesz�teni fog. Vesz�t a saj�t �llam�ban. Vesz�t Clinton �llam�ban. Csak �t nappal a v�laszt�sok el�tt siker�lt r�vennie a nyugat-virginiai Robert Byrd�t, a szen�tus demokrata doyenj�t, hogy �lljon ki mellette (ekk�ppen fel�ldozva Bushnak Nyugat Virgini�t, a hagyom�nyos demokrata er�ss�get). Ha Gore ezeknek az �llamoknak csak az egyik�t megszerzi, m�r megvannak neki a Feh�r H�z megszerz�s�hez sz�ks�ges elektori szavazatok.

Gore kezdett �sszeomlani – a Nader-szavaz�k pedig menek�ltek, mint patk�nyok a s�llyed� haj�r�l (b�r kedves patk�nyok voltak, abb�l a puha, szeretnival� fajt�b�l). Ralph szavaz�i b�zisa a felm�r�sek szerint a fel�re cs�kkent, �gy t�nt, nem kapja meg a sz�vets�gi anyagi t�mogat�shoz sz�ks�ges 5 sz�zal�kot.

A Nader-k�zpontban teljes volt a felfordul�s. D�nt�s sz�letett arr�l, hogy felhagynak az Ivins-tervvel, �jabb kamp�nyk�r�tra indulnak azokban az �llamokban, ahol Gore gy�zelme vagy veres�ge mind�ssze 1 sz�zal�kon m�lik, �s ezt a k�l�nbs�get Ralph hidaln� �t. (Az ilyen �llamok n�melyik�ben Nader a felm�r�sek szerint el�rte a 12 sz�zal�kos t�mogatotts�got is.)

Mer�sz, amolyan szemt�l szemben strat�gia volt, amely azt �zente a demokrat�knak: "Ti cserbenhagyt�tok a h�veiteket. Ti nem vagytok t�bb� demokrat�k. Ideje, hogy megleck�ztess�nk benneteket." Nincs is jobb egy j� elfenekel�sn�l Nader igazgat� �r kezei �ltal!

Mindannyian tudjuk, a politikusok csak egyetlen dologt�l f�lnek: hogy kiebrudalj�k �ket gyakornokokkal teli, k�lts�gsz�ml�val j�r�, helyes, sz�p kis irod�jukb�l. (Val�ban, �s m�g att�l is, hogy egyszer t�nyleg kapnak egy igazi �ll�st.) Ha ezt nem lebegteted �lland�an a fej�k felett, akkor soha nem tanulnak meg viselkedni, soha nem hallgatnak r�nk, soha nem kelnek fel reggel az �gyb�l, �s nem mennek dolgozni. Ralph Nader volt az egyetlen rem�ny�nk, hogy r�vegy�k Gore-t, tegye azt, ami helyes.

Mindenki tudta, hogy az �jabb kamp�nyol�s az ingadoz� �llamok Gore-nak a v�laszt�sok elveszt�s�t jelentheti, �s Busht �ltetheti a Feh�r H�zba. De ha azt l�tod, hogy a korm�nyzat, amelyre szavazt�l, gyakrabban �rt egyet a republik�nusokkal, mint a hagyom�nyos demokrat�kkal; ha l�tod, hogy megnehez�tik a szeg�nyek �let�t, �s lehet�v� teszik a gazdagoknak, hogy a t�rt�nelem legnagyobb orgi�j�t �lj�k; ha tudod, hogy a sz�l�v�rosom t�bb munkahelyet vesz�tett el Clinton/Gore nyolc �ve alatt, mint Reagan/Bush tizenk�t �ve alatt, akkor �me a v�laszt�si lehet�s�ged: azt akarod-e, hogy olyasvalaki dugjon meg, aki azt mondja, hogy t�ged meg fognak dugni, vagy azt akarod, hogy olyasvalaki dugjon meg, aki hazudik neked, majd megdug.

Eln�z�st k�rek ezek�rt a szavak�rt, de val�sz�n�leg m�g mindig ez a legfinomabb m�dja, ahogy elmagyar�zhatom azt, hogy amerikaiak milli�i (velem egy�tt) milyennek l�tt�k ezt a v�laszt�st. Nem kell egyet�rtened, nem is kell szeretned, csak m�g egyszer el kell olvasnod a fenti mondatot, ha csak megk�zel�t�leg is fel akarod fogni d�h�nk m�rt�k�t.

Tudom, rengeteg j� ember nem l�tott m�s lehet�s�get, mint hogy a demokrat�kra szavazzon. �k legink�bb szerett�k volna, ha �gy dugj�k meg �ket, hogy k�zben azt mondj�k nekik: "szeretlek", �s nem �gy, hogy a k�vetkez� n�gy �vben a r�juk nehezed� vad�llat arc�ba kell b�mulniuk. Ismerem ezt az �rz�st. Mondd nekem, hogy szeretsz, ut�na m�r tehetsz velem b�rmit, ak�r ki is k�sz�thetsz a The New York Timesban!

De a Gore-ral szemben vonakod� demokrat�k m�gis a mi sz�vets�geseink voltak. Sokan ugyanazt akart�k, amit mi, de m�sf�le utat v�lasztottak. Nekem az volt a v�lem�nyem, hogy ha Bush gy�z, akkor ezekkel a j� sz�nd�k� demokrat�kkal kell egy�ttm�k�dn�nk, ha meg akarjuk menteni a vil�got. Nem lett volna helyes, ha elk�ldj�k �ket a pokolba.

Azt mondtam a Nader-st�bnak: emberek, nincs okunk, hogy le�rjuk ezeket az embereket, �k a bar�taink vagy a potenci�lis bar�taink. Nek�nk azok ellen kell harcolnunk, akik ellopt�k a demokrata nevet, a p�rt haszonles�ivel, a lobbist�kkal �s a p�rtsunyikkal, akik csak az�rt nem illeszkedtek be a republik�nus p�rtba, mert nem voltak meg az eszk�zeik egy nemzeti erd� elpuszt�t�s�hoz, ezer k�nyvt�r bez�r�shoz vagy az alult�pl�lt v�rosi gyerekek ingyen reggelij�nek elv�tel�hez.

Nagyon j� gyomor kell ahhoz, hogy ilyesmit tegy�l, �s m�g �lvezd is a dolgot. Aki nem ezt csin�lja, oda�t kap munk�t, a demokrata p�rtban.

Nek�nk nem azokkal a szavaz�kkal volt bajunk, akik m�g mindig elsz�nt k�t�d�st �reznek az �gynevezett "demokrata p�rt" ir�nt. Az a t�ny, hogy amerikaiak milli�i m�g mindig rem�nykednek abban, hogy a demokrat�k jobban k�pviselik az �rdekeiket, mint a republik�nusok, ink�bb a mi kudarcunkat jelzi: k�ptelenek voltunk r�, hogy szeml�ltess�k a k�t p�rt szembe�tl� hasonlatoss�g�t, �s r�mutassunk, mik�nt �rulj�k el szavaz�ikat szinte minden alkalommal a demokrat�k.

A Nader-st�b megk�rt, hogy tartsak vel�k a kamp�nyk�r�ton az ingadoz� �llamokban, a v�laszt�sok el�tti utols� hetekben. Elutas�tottam. Azt mondtam, hogy ink�bb azokban az �llamokban dolgozom kem�nyen, ahol Ralph an�lk�l kaphat sok szavazatot, hogy �t tenn�k majd felel�ss� Bush v�laszt�si gy�zelm��rt. Mi�rt ne New Yorkban vagy Texasban fektess�k be energi�inkat, ahol a v�geredm�ny m�r most biztos? Ezekben az �llamokban azt kell mondani az embereknek, hogy ne pazarolj�k szavazataikat Gore-ra, hiszen azzal semmit sem �rnek. Annak viszont komoly �zenete lenne, ha Nader elvinn� a szavazatok 10 sz�zal�k�t.

Ezt a strat�gi�t nem fogadt�k el. Tiszteletben tartott�k d�nt�semet, �s minden j�t k�v�ntak.

Tallahassee-be 2000. okt�ber 23-�n �rkeztem. A floridai egyetem egyik di�kja, a fiv�re �s a s�gorn�je v�rt a rep�l�t�ren. Mik�zben az aut�hoz s�t�ltunk, arr�l a "kih�v�sr�l" kezdtek k�rdezgetni, amelyet Jeb Bushhoz int�ztem.

– Mindenki err�l besz�l! – mondt�k.

– Mif�le kih�v�sr�l? – k�rdeztem.

– Amit a tegnapi lapban tett k�zz�.

�tadt�k a v�rosi napilap, a Tallahassee Democrat egyik p�ld�ny�t, els� oldal�n azzal az interj�val, amit az el�z� h�ten New Yorkb�l adtam telefonon egy �js�g�r�nak. Nagy fot� volt r�lam, �s egy id�zet t�lem, amelyben felsz�l�tottam a korm�nyz�t, hogy legyen jelen az el�ad�son, �s �lljon el�m a sz�npadon. �, Mr. Kem�nyfi�! T�nyleg k�nny� keszty�t dobni valaki el� ezer m�rf�ld t�vols�gb�l, nemde? Az persze eg�szen m�s lesz, ha egyed�l �llsz majd egy olyan �llamban, ahol rosszul t�rik az �szaki okostoj�sokat.

Meg�rkeztem az egyetemre, �s megkezdtem a sajt��rtekezletet. Ideges voltam. Nem akartam semmi f�lre�rt�st.

Azt mondtam a jelen l�v� �js�g�r�knak, hogy Busht meg kell �ll�tani. Azt k�rtem a floridaiakt�l, hogy ha Gore az � ember�k, akkor minden k�r�lm�nyek k�z�tt r� szavazzanak. Ha Naderre akarnak szavazni, akkor gondolkodjanak el alaposan �s hosszan a szavaz�sr�l. �rz�sem szerint ugyanis Florid�ban m�sf�l�k a kock�zatok. Ha az a fontosabb, hogy Busht meg�ll�ts�k, akkor val�sz�n�leg Gore-ra kell szavazniuk. Meg fogom �rteni �s tiszteletben tartom a d�nt�s�ket.

Az �js�g�r�k kiss� meglep�dtek. Vajon �n magam is Gore-ra fogok szavazni? Nem, mondtam, �n Ralphra szavazok. Persze k�nny� nekem, hiszen olyan �llamban �lek, ahol Gore f�ldcsuszaml�sszer� gy�zelmet arat majd. De aki Florid�ban �l, annak sz�m�ra m�s a helyzet.

A t�rt�net �gy j�rta be Florid�t, hogy Ralph Nader egyik h�res t�mogat�ja z�ld utat adott a Gore-ra szavaz�snak, ha a v�laszt�k azt hiszik, hogy az lenne helyes.

Amikor v�get �rt a sajt�t�j�koztat�, berohantam a f�rd�szob�ba �s h�nytam. M�r a sz�npadon kellett volna lennem. T�bb mint k�tezer embert t�lt�tte meg zs�fol�sig a termet. A szervez� d�r�mb�lt az ajt�n. Adjon m�g n�h�ny percet, v�laszoltam. Egyre rosszabbul �reztem magam. �jra d�r�mb�ltek. Mutassanak be egy r�szletet a telev�zi�s m�soromb�l, k�rtem, egy perc m�lva rendbe j�v�k.

Nem tudtam, vajon a r�m nehezed� sz�rny� nyom�st�l lettem-e rosszul, vagy pedig az�rt, mert a v�rosba �rkezve megettem egy valamiburgert (Tallahassee Kedvenc�t). Vagy egyszer�en tudtam m�r, hogy az eg�sz v�laszt�s – az eg�sz orsz�g – velem egy�tt m�r a szem�tkos�rban van, �s nincs menekv�s sz�munkra.

H�sz perc k�s�ssel mentem fel a sz�npadra. A z�ldek �ltek el�l, kez�kben Nader-t�bl�kkal. Azt mondtam nekik �s a hallgat�s�gnak, tudom, hogy sokuknak keser� pirul�t kell lenyelni�k. D�ntsenek a legjobb meg�t�l�s�k szerint, k�vess�k lelkiismeret�k tan�cs�t. Senkir�l sem fogok rosszat gondolni, ha Gore-ra szavaz, �s sorra vettem azokat az �rveket, amelyek miatt sz�momra ez lelkiismereti k�rd�s. (Soha nem tudn�k olyasvalakire szavazni, aki hisz m�s emberi l�nyek kiv�gz�s�ben, aki �gy v�li, hogy folytatnunk kell civilek hetenk�nti bomb�z�s�t m�s orsz�gokban, aki azt gondolja, hogy az �r�nk�nti minim�lb�rnek csak egy doll�rral kellene emelkednie, vagy aki azt akarja, hogy �jabban NAFTA jelleg� kereskedelmi meg�llapod�sokat kellene al��rnunk, amelyek k�vetkezt�ben m�g t�bb amerikai vesz�ten� el a munkahely�t.)

Azt mondtam a hallgat�s�gnak, hogy �n nem tudn�k Gore-ra szavazni, mert t�bbet akar k�lteni a hadseregre, mint Bush, nem akarja azonnal bevezetni a garant�lt eg�szs�g�gyi ell�t�st minden �llampolg�r sz�m�ra, �s azt gondolja, hogy Janet Reno rosszul d�nt�tt, amikor visszaadta Elian Gonz�lest Kub�nak. Ilyen ember Al Gore.

De, mondtam, �n meg�rtem az � dilemm�jukat itt, Florid�ban. Ez�rt ne is hallgassanak r�m, tegy�k azt, amit a legjobbnak tartanak, �s majd k�s�bb elrendezz�k a dolgokat. �s isten �ldja itt el�l a Nader-k�lyk�ket b�tors�guk�rt, odaad�suk�rt, ami a hatvanas �vekben vil�gra j�tt sz�leik t�bbs�g�ben m�r r�gen kialudt.

J�ttek a k�rd�sek, majd ut�na egy �jabb nagyon kem�ny vita k�vetkezett n�h�ny sz�z di�kkal �s k�z�ss�gi aktivist�val (akik k�z�l t�bben h�rom �r�t aut�ztak, hogy jelen lehessenek) arr�l, hogy mik�nt lehet felk�sz�lni a k�zelg� viharra. Mire befejezt�k, m�r hajnali f�l kett� volt, �t �s f�l �ra telt el az �ta, hogy megoldottam a probl�m�mat a valamiburgerrel. A t�voz�skor �gy �reztem, hogy Florid�ban vihar k�sz�l, �s tal�n okos dolog lenne mened�ket keresni.

Elvittek a sz�llod�mba, egy r�gies kis �p�letbe a s�t�l�utc�n, amely az �llami t�rv�nyhoz�s �p�lete fel� vezetett. Bekapcsoltam a t�v�t, �s megn�ztem a tizenegy �r�s h�rek ism�tl�s�t. "Nader egyik f� t�mogat�ja azt �ll�tja, hogy Busht minden�ron meg kell �ll�tani" – mondta a h�rolvas�. Lekapcsoltam a villanyt, �s elaludtam.

Reggel f�l h�tkor �bredtem, hogy el�rjem a g�pemet. A l�pcs�h�zban egy di�k v�rt, hogy kivigyen a rep�l�t�rre. Mik�zben a sz�ml�t int�ztem a pultn�l, a di�k felki�ltott:

Bush korm�nyz� �ppen most j�n erre!

– �ll�ts�tok meg! – kiab�ltam gondolkod�s n�lk�l.

(Tal�n reflexszer�en tettem. Legyek ak�r Texasban, ak�r Florid�ban, ha azt hallom hogy Bush korm�nyz�, �szt�n�sen "�ll�ts�tok meg!"-gel v�laszolok.)

A di�k kinyitotta az ajt�t, �s kisz�lt:

– Bush korm�nyz�, van itt valaki, aki tal�lkozni szeretne �nnel!

Ekkor m�r �n is k�v�l voltam az ajt�n. Az elhagyatott s�t�l�utc�ban, amely s�t�t �sv�nynek l�tszott a hajnalt megel�z� utols� percekben, ott volt Jeb Bush a test�r�vel, �ppen munk�ba mentek. Mintegy 15 m�terrel a korm�nyz� m�g�tt egy fekete SUV k�zeledett az aut�kt�l elz�rt utc�n, benne biztons�ginkkal.

Bush megfordult, kereste, ki sz�lt hozz�, �s megl�tott.

Megjelent az ajk�n a tipikus Bush-mosoly, �s fel�m indult. �n is fel� mozdultam, a test�r pedig �tkapcsolt �llj-k�szen-hogy-p�pp�-verd-ezt-az-alakot �zemm�dra.

– Mr. Moore – mondta Bush, �s �gy r�zta a fej�t, mintha harmadik napja egym�s ut�n ugyanazt a kaj�t kellene megennie. Kiny�jtottam a kezem, Bush megszor�totta.

– Csak �dv�z�lni akartam, korm�nyz� – mondtam udvariasan.

Kicsit szor�tott a kezemen, �s addig nem akarta elengedni, am�g el nem mondta, amit akart. Tekintete sz�rt, ahogy a szemembe n�zett. A test�r k�zelebb mozdult.

– H�t eleget fizettek mag�nak az�rt, hogy ide j�jj�n? – vakkantott fel g�nyosan.

A c�lz�s vil�gos volt: "Nyald ki, Moore." Kisz�radt a sz�m, a sz�vem olyan gyorsan vert, hogy att�l f�ltem, � is hallja.

– Maga tudja, korm�nyz�, hogy sohasem el�g – pr�seltem ki az els� szavakat, amelyek az eszembe jutottak.

Mi�rt �rdekli �t, hogy ki fizet nekem �s mennyit? De akkor megvil�gosodtam. � fizetett! Florida �llam Egyeteme! Nem csoda, hogy fel volt d�lva. � �llta a l�togat�som sz�ml�j�t, azt, hogy idej�ttem, �s elmondtam floridaiak ezreinek – k�l�n�sen a Nader-p�rtiaknak –, hogy Bush legy�z�se az igaz�n fontos. Pontosan azt nem akarta a Bush-t�bor, hogy a Nader-p�rtiak is �gy gondolkodjanak.

Vajon l�tta az el�z� esti h�reket? Bush r�m b�mult, �s visszah�zta a kez�t.

– Kevin mag�val van? – k�rdezte hirtelen.

H�, Kevin? Tal�n ez a titkos jelsz�, amely riasztja a test�rt? Azt�n eszembe jutott: unokatestv�r�r�l, Kevinr�l �rdekl�d�tt, a filmes Kevin Raffertyr�l, aki seg�tett nekem a Roger & Me elk�sz�t�s�ben. M�r 12 �ve nem dolgoztam Kevinnel. Mi�rt k�rdezi ezt? Nem tudtam, mit feleljek.

– �, nem, � nincs itt – dadogtam.

– Adja �t neki az �dv�zletem – mondta.

– H�t persze – v�laszoltam.

– Elutazik? – k�rdezte.

– Igen – mondtam. – Most r�gt�n.

Megint megvillantotta a h�res Bush-mosolyt, b�lintott, mintha azt mondan�, hogy v�gre megszabadult t�lem, megfordult, �s elment. Ahogy t�volodott a n�ptelen utc�n, megpr�b�ltam kital�lni valami szellemes v�laszt, de m�r h�sz l�p�ssel el�ttem j�rt. A fekete SUV-nak letekert�k az ablak�t, a katona odabentr�l v�gigm�rt, majd lassan elhajtott mellettem. Az els� napsugarak m�r felvillantak a t�rv�nyhoz�s kupol�ja felett. Nem l�ttam ezt a helyet, csak k�t h�ttel k�s�bb, a telev�zi�s ad�sokban.

Ak�rh�nyszor belebotlok valamelyik Bush fi�ba, az mindig les�jt� tapasztalat, a tehetetlens�g �rz�s�vel j�r. �gy t�nik, valamilyen okb�l mindig �k kerekednek fel�l. Amikor George W.-val �sszefutottam Iow�ban, �s megpr�b�ltam neki k�rd�st feltenni a telev�zi�s m�sorom sz�m�ra, azt kiab�lta nekem: "Menj, keress valami igazi munk�t." A t�meg nevet�sben t�rt ki. Nem tudtam, mit mondjak – igaza volt, ez nem igazi munka! Nem is tudtam replik�zni.

Aznap, amikor �sszeakadtam Neil Bushsal, a Silverado Savings & Loan-botr�ny egyik meg v�d al� nem helyezett t�rs�sszeesk�v�j�vel[150], �ppen Detroitban, a General Motors el�csarnok�ban voltam egy r�di�interj� miatt. Bel�pett az ajt�n, n�gy �zsiai fick� k�s�ret�ben ("thaif�ldi bank�rok", mondta k�s�bb). Amikor �szrevett, meglep�d�tt. �n voltam az utols� ember, akire a General Motorsn�l sz�m�tott.

– Hol van a kamer�ja? – k�rdezte, �s pillant�sa k�rbej�rta a termet.

– Ma nincs velem kamera – mondtam sajn�lkozva �s but�n.

Sz�les mosoly �nt�tte el az arc�t.

– �, Mikey nem hozta el a kamer�j�t? – Kiny�lt, �s megcs�pte az arcom. – Nagy k����r!

Nevetve tov�bbl�pett, �s azt magyar�zta a k�nai fick�knak, ki vagyok �n, �s mik�nt siker�lt megtr�f�lnia.

Az egyetlen Bush, akit k�pes voltam p�pp� z�zni – �s ezt sz�gyenkezve mondom –, a fi�k n�v�re, Dorothy. Kedves n� �s �desanya. Fogalma sem volt, mit v�laszoljon, amikor megk�rdeztem, mit gondol, ki nyeri majd a l�ssuk-csak-ki-tud-t�bb-rabot-meg�lni-a-siralomh�zban versenyt, George vagy Jeb.

Szeml�tom�st megs�rt�d�tt, �s �gy t�nt val�ban b�ntja a k�rd�sbe foglalt felt�telez�s, miszerint fiv�rei hidegv�r� gyilkosok. �gy l�tszott, nyomban s�rva fakad. �gy �reztem magam, mint egy h�lye. Ideje od�bb�llni, Mike, v�g�l m�giscsak levad�szt�l egy Busht!

Van persze m�g egy Bush fiv�r, Marvin, b�r err�l soha nem �rtes�lhett�l a m�di�b�l. Soha nem tal�lkoztam Marvinnal. Te soha nem tal�lkozt�l Marvinnal. Soha senki sem tal�lkozott Marvinnal. Csak az isten tudja, hol van, �s mire k�sz�l – azon k�v�l, hogy � is �tverjen.

A Jebbel val� izgalmas tal�lkoz�s ut�n felsz�lltam a Los Angelesbe tart� g�pre, de nem tudtam kiverni a fejemb�l az epiz�dot. Amikor megpr�b�ltam kinyitni a pir�tott mogyor�s zacsk�t, valami fejbe v�gott. No, nem az el�ttem �l� pasas sz�ke. El�kaptam a k�lts�ges l�gitelefonok egyik�t, �s felh�vtam Ralphot. Besz�ltem azzal a h�rom emberrel, aki ir�ny�totta a kamp�ny�t, �s tiszt�ban voltam vele, lehets�ges, hogy � maga is hallja, amit mondok.

– Emberek – jelentettem ki –, megfordult m�r a fejetekben a gondolat, hogy ma Amerik�ban a legbefoly�sosabb ember… Ralph Nader?

Csend a telefon m�sik v�g�n.

– Komolyan besz�lek. Az � 5 sz�zal�k�n m�lik minden. Bushnak, k�l�n�sen ezen a h�ten, arra van sz�ks�ge, hogy Ralphnak j�l menjenek a dolgai, mert akkor nyerhet. Gore viszont azt akarja, hogy Nader takarodj�k az �tb�l, mert csak �gy nyerhet. Ha Ralph nem volna versenyben, akkor Gore gy�zne. Csup�n egy ember dikt�lhat, csak egy jel�ltnek van igaz�n belesz�l�sa az �gyekbe. �s ez az ember Ralph Nader.

– November 7-e ut�n azonban ez a tekint�ly semmiv� foszlik. A hatalom csup�n egy h�tig tart ki, mik�zben Gore �s Bush k�nytelen l�tni, hogy minden terv�k egyetlen embert�l f�gg: Ralph Nadert�l. Mi�rt nem haszn�lj�tok ki ezt a hatalmi poz�ci�t valami j� c�l �rdek�ben?

– Mire gondolsz? – k�rdezte egyik�k.

– Ralph a kez�ben tartja Gore j�v�j�t. Mi lenne, ha felh�vn� �t, �s azt mondan� neki: "H�, ha eln�k akarsz lenni, akkor ezt meg ezt kell tenned holnap d�lig…" Adni kell Gore-nak egy list�t, amir�l szemezgethet. �ltal�nos eg�szs�g�gyi ell�t�s, az �ls�gos drogh�bor� befejez�se, a gazdagok ad�cs�kkent�s�nek besz�ntet�se �s �gy tov�bb. Ralph semmit sem k�r mag�nak, semmilyen kabinet�ll�st, sem p�nzt a projektjeire, csak azt akarja, hogy Gore helyesen cselekedjen. �s ha ezt Gore a nyilv�noss�g el�tt is v�llalja, akkor Ralph a telev�zi�s kamer�k el� �llhat, �s azt mondhatja: "El�rt�k a c�lunkat. Seg�tett�nk Al Gore-nak, hogy tiszt�n l�ssa, mi a sz�ks�ges tennival� iksz, ipszilon vagy z� �gyekben. � azt mondta a nemzetnek, hogy elk�telezte mag�t az ilyen ir�ny� cselekv�s mellett. M�s sz�val a k�vetkez� kedden, ha �n�k valamelyik ingadoz� �llamban �lnek, �s engem t�mogatnak, akkor szeretn�m, ha Gore-ra szavazn�nak. Ami pedig a m�sik negyven �llamban �l�ket illeti, ott m�g mindig sz�m�tok a voksukra, mert csak azok seg�ts�g�vel tudunk l�trehozni egy �letk�pes harmadik p�rtot, amely alkalmas Gore ellen�rz�s�re." Ez m�s sz�val azt jelenti, hogy gy�zelmet hirdethetsz. Hiszen Ralph indul�s�nak legfontosabb oka az volt, hogy a politikai c�lkit�z�seket min�l jobban a mi ir�nyunkba tolja – �s a c�lt el fogja �rni. Mi a v�lem�nyed?

– Nem sz�molhatunk az 5 sz�zal�kunkra, csak akkor, ha megszerz�nk minden egyes szavazatot, amit tudunk, minden egyes �llamban – v�laszolt a kamp�nyigazgat�. – Most nem mondhatunk le egyetlen szavazatr�l sem.

– De azon a napon, amikor meglesz az 5 sz�zal�kod – v�laszoltam –, nem is lesz egyebed, mint �tsz�zal�knyi szavazat – �s nulla hatalom! Ma viszont a ti kezetekben van minden hatalom. Az egyik jel�ltnek a versenyben van sz�ks�ge Naderre, a m�siknak versenyen k�v�l. Ennek a v�laszt�snak a v�geredm�ny�t 1 vagy 2 sz�zal�k fogja eld�nteni. Ralph valahol 2 �s 5 sz�zal�k k�z�tt mozog. Most te �s Ralph fogj�tok eld�nteni, hogy ki lesz a k�vetkez� eln�k. Ekkora hatalom soha t�bb� nem lesz a kezedben.

Nader egy r�gi koll�g�ja, aki ugyancsak a vonalban volt, �rtette, mit akarok mondani.

– Nem tudod r�venni Ralphot, hogy most megh�tr�ljon – mondta. – Az lenne a l�tszat, hogy amikor t�l forr� a helyzet, � enged. R�ad�sul a demokrat�k annyira tiszteletlen�l b�ntak vele, hogy nem lehet meggy�zni arr�l, hogy b�rmif�le m�don seg�tenie kellene �ket. �s m�g valami – folytatta. – Mib�l gondolod, hogy Gore betartan� az �g�ret�t? Ezek az emberek semmif�le �g�retet nem tartanak be.

– �s mi lesz az egyetemist�k ezreivel, akik olyan kem�nyen dolgoztak? – sz�lt k�zbe halkan a kamp�nyigazgat�. – Mi lesz a sok t�zezer emberrel, akik ott voltak a gy�l�seken, ahol te �s Ralph besz�ltetek? Mi lesz vel�k? �k most szerzik els� tapasztalataikat a v�laszt�si politik�r�l – �s akkor a jel�ltj�k, aki�rt minden odaadtak, a v�ge fel� egyszer�en bedobja a t�r�lk�z�t. Ezt nem teheted meg vel�k. Ki�br�ndult feln�tteket csin�lsz bel�l�k, akik soha t�bb� nem akarnak majd a v�laszt�sokkal foglalkozni.

Mindebben term�szetesen sok igazs�g volt. �n akartam a legkev�sb�, hogy n�vekedj�k a v�laszt�sok ir�nt egy�ltal�n nem �rdekl�d� cinikusok t�mege.

– Nem int�zhetn�nk �gy, hogy mindezt annak fogadj�k el, ami val�j�ban – gy�zelemk�nt a z�ldeknek, Ralphnak �s mindenkinek, aki neki dolgozott? Hiszen ha r�vessz�k Gore-t a politik�ja megv�ltoztat�s�ra, �gy �rj�k el a sikert, ahogy azt kor�bban nem tartottuk lehets�gesnek – pr�b�lkoztam. – Tudod, olyan ez, mint az ultrakonzervat�v p�rt Izraelben, amelynek mondjuk csak �t szavazata van a Knesszetben, de arra az �t szavazatra mindig sz�ks�g van t�bbs�gi korm�ny megalak�t�s�hoz. Amelyik p�rt a legt�bbet ny�jtja nekik politikai c�ljaik megval�s�t�s�hoz, annak adj�k a voksaikat. Ha a liber�lisokhoz csatlakoznak korm�nyalak�t�s c�lj�b�l, ultrakonzervat�v h�veik nem haragszanak r�juk, �s nem v�dolj�k �ket �rul�ssal, �ppen ellenkez�leg – h�sk�nt tisztelik �ket, mert b�r csak �t szavazatuk van, mindig megtal�lj�k a maguk sz�m�t�s�t.

H�, ez az�rt m�giscsak sok, mondtam magamnak. Politik�t oktatni t�zezer m�ter magass�gb�l!

– Mike – sz�lt bele egy hang a kagyl�ba. – J�l vagy? Ez nem az izraeli Knesszet. Te az Egyes�lt �llamokban �lsz. N�lunk ez m�sk�nt m�k�dik. Ralphot keresztre fesz�tik, ha t�mogatja Gore-t, �s Gore-t is keresztre fesz�tik, ha ilyen k�s�i id�pontban v�ltoztat �ll�spontj�n. Ez nem t�rt�nhet meg.

Azt mondtam nekik, hogy meg�rtettem. Eml�keztettem �ket arra, hogy Ralphnak nem kellene kisz�llnia a versenyb�l, csak n�h�ny ingadoz� �llamban kellene lemondania Gore jav�ra a szavazatair�l, ez minden. Gore viszont nagyon sokkal tartozik majd neki, ha egyszer bent lesz a Feh�r H�zban. Mi is megkaphatjuk a tort�nkat, �s meg is ehetj�k.

Senkit sem �rdekelt semmif�le torta.

Megk�sz�ntem, hogy meghallgattak, �s befejeztem a 140 doll�ros telefon�l�st. Elter�ltem a sz�kemben, �s rendeltem egy italt – rep�l�g�pen �letemben el�sz�r. Valahol Texas felett elaludtam.

Ami 2000. november 7-�n t�rt�nt, az beker�l majd a t�rt�nelemk�nyvekbe.

Miel�tt Florid�ba �rkeztem, az el�z� napon a felm�r�sek szerint Nader m�g 6 sz�zal�kra sz�m�thatott. Az elutaz�som ut�ni napon m�r 4 sz�zal�kon �llt. A v�laszt�s napj�ra 1,6 sz�zal�kra cs�szott vissza. De ez a sz�m Florid�ban 97 488 Nader-szavazatot jelentett. Vajon Ralph szavaz�i k�z�l megv�ltoztatta volna-e 538 ember a voks�t, ha tudj�k, hogy �ppen az � v�laszt�suk v�ltoztatja meg a v�geredm�nyt? H�t persze hogy megteszik.

Arra is k�v�ncsi lenn�k, hogy azok, akik Nader miatt olyan idegesek, vajon mi�rt nem ir�ny�tott�k a d�h�ket a baloldal m�s jel�ltjei fel�, hiszen azok is szerepeltek a floridai szavaz�c�dul�kon – David McReynolds, a Szocialista P�rt jel�lje 622, James Harris, a Szocialista Munk�sp�rt jel�ltje 562, �s Monica Moorehead, a Munk�sok Vil�ga P�rt jel�ltje 1804 szavazatot kapott. Biztos akadt volna 538 szavaz� ebben a csoportban, aki befogta volna az orr�t, �s Gore-ra voksol, ha tudja, hogy Bush �s band�ja el akarja lopni a v�laszt�st.

�n szem�lyesen Monica Mooreheadet hib�ztatom. Ez az egyetlen dolog, amit a kilencvenes �vekben megtanultunk. Mindig csak Monica!

Hib�ztass�tok teh�t Monic�t! Ne hib�ztass�tok Ralphot! �s ne hib�ztassatok engem!

Vagy m�gis, tegy�tek ezt. Igen, ha m�r a demokrat�k azt hajtogatj�k, hogy a Nader-h�veknek ilyen nagy hatalmuk van, akkor tal�n v�llalnunk kellene. Igen, mi voltunk! Mi tett�k! Mi vagyunk a hatalmas Thor[151], a leghatalmasabb, a mindentud�. Mindent elpuszt�tunk, ami az utunkba ker�l. V�ltoztass politik�t, k�l�nben hamuv� �get�nk! Nem mi hagytuk el a demokrata p�rtot – hanem ti! Ti �rultatok el benn�nket �s mindazokat, akik egykor azt hitt�k, hogy a demokrat�k harcolnak valami�rt, p�ld�ul a dolgoz� emberek jogai�rt. De ti �gyba b�jtatok a republik�nusokkal, nek�nk pedig nem maradt m�s v�laszt�sunk, csak az, hogy k�vess�k a lelkiismeret�nket, �s Ralph Naderre szavazzunk. Ez Thor �tja!

Igen, mi fosztottunk meg titeket a Feh�r H�zt�l! Mi l�kd�st�k ki a feneketeket Washingtonb�l. �s megtessz�k majd �jra. T�bb mint kilencsz�z egyetemi z�ldszervezet van. A levelez�si list�nkon t�bb mint 200 ezer akt�v �nk�ntes neve szerepel. A 2000-es v�laszt�sokon 23 helyen nyert�nk az orsz�gban, ahhoz az �tvenh�rom v�lasztott z�ld k�pvisel�h�z, akik k�l�nf�le hivatali helyeket foglalnak el. Tavaly november �ta a z�ldek �jabb 16 helyet szereztek, �s ezzel �sszesen kilencvenegy v�lasztott hivatalt t�ltenek be Amerik�ban. Kalifornia �t v�ros�t imm�r z�ldp�rti polg�rmester igazgatja. Ami m�g fontosabb, azoknak az amerikaiaknak a sz�ma, akik 2000-ben Naderre szavaztak, az 1996-os adatokhoz k�pest �ri�si ar�nyban, 500 sz�zal�kkal n�vekedett.

Tereb�lyesed� mozgalom a mi�nk. R�ad�sul nem is csak a Z�ld P�rtr�l van itt sz�. A pokolba, hiszen �n nem is vagyok p�rttag! Emberek milli�i vannak torkig a demokrat�kkal �s a republik�nusokkal, �s igazi v�laszt�si lehet�s�get akarnak. Ez�rt t�rt�nhetett meg, hogy egy profi birk�z� gy�zhetett, �s korm�nyz� lett Minnesot�ban. Ez�rt van, hogy Vermont egyetlen kongresszusi k�pvisel�je ma m�r f�ggetlen (�s m�r szen�torainak egyike is az). A k�vetkez� �vekben n�vekszik majd a f�ggetlenek sz�ma. Ezt a folyamatot nagyban seg�tik a demokrata �s a republik�nus p�rt tettei �s tehetetlens�gei.

Sz�val fussatok az �letetek�rt – j�v�k m�r kifel� a bunkeremb�l. Rosszul vagyok a puszta "t�l�l�st�l", a riny�l�kt�l kapott r�galmakt�l, akik soha nem lesznek ott a szeg�nyek�rt folytatott harc els� vonal�ban, kit�ve magukat a letart�ztat�s lehet�s�g�nek, a gumibottal fejre m�rt csap�snak; �k nem sz�nnak hetente n�h�ny �r�t arra, hogy polg�rok legyenek, ami egy demokr�ci�ban a legnagyobb megtiszteltet�s.

Azt akarom, hogy mindannyian n�zz�nk szembe a f�lelmeinkkel, �s hagyjunk fel v�gre azzal a viselked�ssel, mintha �letc�lunk mind�ssze a t�l�l�s lenne. A t�l�l�s a gy�v�knak val�, vagy haj�t�r�tteknek egy lakatlan szigeten. Ti nem vagytok haj�t�r�ttek. A rosszfi�k csup�n egy rak�s H�lye Feh�r Ember. Mi viszont j�val t�bben vagyunk n�luk. �ljetek a hatalmatokkal.

Jobbat �rdemeltek.

Nemzeti v�ls�g idej�n az a legrosszabb, ha senki �ltal meg nem v�lasztott eln�k�nk van, �s azon kell t�n�dn�nk, hogy ez az eln�k vajon kinek az �rdekeit szolg�lja. Minthogy nem a n�p akarat�b�l korm�nyoz, hanem csak az�rt, mert ellopta a v�laszt�sokat, nem megalapozott-e vajon, ha abb�l a felt�telez�sb�l indulunk ki, hogy George W. Bush "eln�k" politikai rangsor�nak a legelej�n nem felt�tlen�l a n�p van?

2001. szeptember 11-�n, New York-i id� szerint reggel h�romnegyed kilenckor az Egyes�lt �llamokat t�rt�net�nek legs�lyosabb t�mad�sa �rte, saj�t f�ldj�n, k�lf�ldi ellens�geit�l. Minthogy a r�szletek ismertek, most nem id�zem fel, h�ny rep�l�g�pet haszn�ltak, h�ny emberi testet z�ztak sz�t, h�nyan mondtak mobiltelefonjaikon istenhozz�dot szeretteiknek azokr�l a g�pekr�l, amelyek elt�r�t�i �ngyilkos k�ldet�st hajtottak v�gre a Vil�gkereskedelmi K�zpont �s a Pentagon ellen.

Ennek a k�nyvnek a v�g�n egy dolgot szeretn�k: feltenni n�h�ny j�l ir�nyzott k�rd�st F�parancsnokunknak, aki – l�v�n felszentelve a papa Legfels�bb B�r�s�gban �l� bar�tai �ltal – azt hiszi, senkinek sem tartozik felel�ss�ggel. De azon a napon h�romezren haltak meg, �s a tragikus esem�nnyel kapcsolatban valami m�g mindig nem hagy nyugodni, sem engem, sem sok m�s embert.

Teh�t, Mr. Bush, meg tudn�-e nekem magyar�zni a k�vetkez�ket?

1. Igaz-e, hogy a Bin Laden csal�d t�bb mint h�sz �ven �t t�mogatta a Bush csal�dot? A The New York Times szerint az �n els� olajv�llalkoz�s�t, az Arbusto V�llalatot 1979-ben r�szben a Bin Ladenek p�nzelt�k. �k fektettek p�nzt az �n apj�nak a v�llalat�ba, a Carlyle Csoportba is, amely az Egyes�lt �llamok egyik legnagyobb katonai sz�ll�t�ja. Ezek a furcsa egybees�sek magyar�zatot �rdemelnek.

2. �n azt mondja, hogy Oszama bin Laden volt a szeptember 11-ei t�mad�sok legf�bb ir�ny�t�ja. T�bb sajt�jelent�s szerint azonban ez a "gonosztev�" az esem�nyek idej�n beteg ves�je miatt dial�ziskezel�st kapott. Azt akarja mondani, hogy egy afganiszt�ni barlangb�l egy dializ�l�g�pre csatolt ember ir�ny�totta az eg�sz akci�t?

3. A BBC 1997-ben k�zreadott egy h�rt, amely szerint Afganiszt�n t�lib vezet�i a texasi Houstonba rep�lnek, ahol az Unocal olajv�llalat vezet�ivel folytatnak t�rgyal�sokat egy Afganiszt�non �thalad� k�olajvezet�kr�l. Az egyik megval�s�that�s�gi tanulm�nyt az Enron k�sz�tette, amely az �n korm�nyz�i �s eln�kv�laszt�si kamp�ny�nak legnagyobb adom�nyoz�ja volt. A k�olajvezet�k meg�p�t�s�re a Haliburton volt az egyik kiv�lasztott v�llalat. A Haliburton eln�ki posztj�t akkoriban Dick Cheney t�lt�tte be, az �n jelenlegi aleln�ke. Mi�rt l�tta vend�g�l Texas, az �n �llama egy terrorista korm�ny k�pvisel�it? Mi t�rt�nt a k�olajvezet�k-�zlettel?

4. A londoni Times meg�rta, hogy a szeptember 11-�t k�vet� napokban �s hetekben �n enged�lyezte egy b�relt sza�di rep�l�g�pnek, hogy k�rberep�lje az Egyes�lt �llamokat, �sszegy�jtse a Bin Laden csal�d k�zel k�ttucatnyi tagj�t, illetve t�rsaikat, �s kivigye �ket az orsz�gb�l. Sem a rend�rs�g, sem pedig az FBI nem vizsg�lta komolyan, hogy ezek a rokonok mit tudhattak, m�g esk�dtsz�ket sem h�vtak �ssze ebb�l az alkalomb�l. A teljes k�osz idej�n, amikor Amerika polg�rai nem sz�llhattak rep�l�g�pre, �nnek m�g akkor is volt ideje az�rt agg�dni, hogy mit tehet a Bin Ladenek�rt �s a biztons�guk�rt. Ugyan mi�rt r�szes�ltek a sza�diak �s a Bin Ladenek ilyen kit�ntet� figyelemben?

5. A tizenkilenc g�prabl� k�z�l legal�bb tizen�ten sza�d-ar�biaiak voltak. �n m�gis Afganiszt�nt bomb�zta. Csak elt�vesztette a c�lt? Vagy tal�n neh�z lett volna annak az orsz�gnak a nyom�ba eredni, amely az Egyes�lt �llamok k�olajsz�ks�gleteinek 25 sz�zal�k�t sz�ll�tja, �s ahol az �n pap�j�nak olyan sok �zleti partnere �l? Csak megpr�b�lom felm�rni 3000 emberi �let pontos �rt�k�t. H�ny benzineskann�t �rnek?

6. Mihelyt befejez�d�tt az Afganiszt�n feletti ellen�rz�s megszerz�s��rt zajl� hadj�rata, �n egy volt olajv�llalati tan�csad�t tett meg "�tmeneti vezet�nek". Ezut�n az Unocal egyik volt konzult�ns�t nevezte ki az Egyes�lt �llamok �j afganiszt�ni nagyk�vet�nek. N�h�ny h�napon bel�l al��rt�k az �j meg�llapod�st az Afganiszt�nt �tszel� k�olajvezet�k meg�p�t�s�r�l. Most, hogy megkapta, amit akart, nem j�hetn�nek haza a katon�k?

Mindezeket a k�rd�seket fel kell tenni George W. Bushnak. De ki fogja? Ki k�veteli majd a v�laszt? A tespedt, gerinctelen sajt�, amelynek nagyobbik fele a Bush-kamp�nyhoz is hozz�j�rul� n�h�ny gazdag ember tulajdon�ban van? Vagy az ellenz�ki p�rt, amely idej�nek nagyobbik r�sz�ben a republik�nusoknak akar megfelelni, �s amelyet ugyanazok a sajt�t birtokl� gazdag emberek finansz�roznak? Milyen rem�ny�nk marad nek�nk, ha alapvet� dolgokat nem lehet megk�rdezni?

A Bush-korm�nyzat, hogy mindezt elrejtse, boldogan haszn�lta fel �r�gyk�nt a szeptember 11-ei t�mad�sokat alkotm�nyunk sz�tcinc�l�s�ra, polg�ri jogaink megnyirb�l�s�ra. Jobb id�z�t�st el sem lehet k�pzelni. Az amerikaiak p�nikban vannak. Senki sem tudja, mikor j�n a k�vetkez� t�mad�s.

Nagy-Britannia n�pe m�r tud valamit arr�l, hogyan kell egy�tt �lni ezzel a f�lelemmel. N�h�ny bombarobban�s Londonban, �s a korm�nynak lehet�s�ge ny�lik, hogy �ljen titkos felhatalmaz�s�val, �s b�rmit megtegyen a "terrorizmus" elleni harc �rdek�ben. Senkinek nincs ideje, hogy k�rd�seket tegyen fel a korm�ny �ltal provok�lt terrorizmusr�l, vagy arr�l, hogy azzal milyen m�rt�kben befoly�solhatja az esem�nyeket, a sok hal�lt �s a pusztul�st. H�ny �rt tart�ztattak le �s �t�ltek el hamis v�dak miatt? H�ny �rt gyilkoltak meg a brit korm�ny operat�v emberei? Tal�n soha nem tudjuk meg. Ez nem felel meg a szabad �s ny�lt t�rsadalom krit�riumainak.

TOV�BB