Henry Hamilton
Rablott kincsek nyom�ban
TARTALOM
1. �kori esetek
2. K�z�pkori rabl�k
3. Egy cs�sz�r elindul
4. Oroszok �s h�bor�k
5. R�gi kult�r�k kifoszt�sa
6. A Mona Lisa elrabl�sa
7. H�bor�s viszontags�gok
8. K�l�n�s gy�jt�k
1. �KORI ESETEK
Az �kor egyik nagy uralkod�ja, az akk�di s�mi dinasztia megalap�t�ja, Nagy Sargon Kr.
el�tt 2350 k�r�l �lhetett. Dics� tetteit k�l�nf�le, k�s�bb el�ker�lt v�sett feliratokban,
t�bbek k�z�tt �gy �r�k�tett�k meg:
„Sargon, Agde v�ros�nak kir�lya, Istar isten f�ldi helytart�ja, Anu isten f�papja, az eg�sz
orsz�g kir�lya (...) elfoglalta Uruk v�ros�t �s lerombolta annak falait. Az Uruk v�ros
lak�ival folytatott h�bor�b�l gy�zedelmesen ker�lt ki, harcban elfogta Uruk kir�ly�t,
Luggalzagisit �s Enlil kapuja el�tt b�kly�ba verte �t."
Ez a felirat h�en visszaadja az akkori viszonyokat. A h�bor�kban a gy�ztesek lerombolt�k
az ellens�g v�rosait, �s erre t�bb okuk is volt. Az egyik: ne maradjon a h�tuk m�g�tt olyan
v�r, amelynek falai m�g�tt az ellens�g megb�jhat, amit harcra kihaszn�lhat. A m�sik ok:
mivel korabeli szok�s szerint a lakoss�g egy r�sz�t lem�sz�rolt�k, m�s r�sz�t
rabszolg�nak elhurcolt�k, h�t a v�ros tov�bbi l�te lakoss�g h�j�n am�gy is f�l�sleges volt.
Nem csak a v�d�falakkal b�ntak el - odalettek a h�zak, szent�lyek �s egy�b �p�letek is.
Pusztult a k�z�ss�g �s a mag�nszem�lyek vagyona.
A h�d�t�knak, ha volt hozz� �rz�k�k, elvitt�k mindazt, ami haszn�lhat� volt: n�h�ny
uralkod� vagy hadvez�r szemet vetett egy�b �rt�kekre is. Ezeket ma m�t�rgyaknak,
m�kincseknek nevezz�k. Hiszen m�g a korabeli m�veltek, j�l k�pzettek, j� nevel�st kapott
f�emberek is alkalmazkodtak a barb�r szok�sokhoz. Nem is tehettek m�st, koruk emberei
voltak. Kev�s kiv�tel akadt k�zt�k.
Hammurabi h�res agyagt�bl�kba v�sett �s ki�getett t�rv�nyk�nyv�t sem ott tal�lt�k meg,
ahol a babil�niai uralkod� a Kr. el�tti 18. sz�zadban megalkotta - hanem a t�voli
Szuz�ban. Oda az egyik el�mi kir�ly vitte, aki el�z�leg lerohanta �s kifosztotta Babilont.
De �gy ment ez m�sutt is. A. Damaszkuszban elef�ntcsontra �rott-v�sett m�veket az
assz�rok rabolt�k el �s v�g�l a k�s�i korok r�g�szei Mezopot�mi�ban tal�ltak r�juk. Ez
annyira �tal�nos szok�s volt, hogy nyomait a Bibli�ban is megtal�ljuk.
A Szent�r�sban vil�gosan olvashat� p�ld�ul, hogy D�vid kir�ly is szorgalmasan irtotta a
szomsz�d n�peket �s a legy�z�tteket alaposan kifosztotta.
II. Tothmesz egyiptomi f�ra� hadj�ratai is m�lyen belev�s�dhettek az �zsiai-n�pek
eml�kezet�be. Tothmesz a XVIII. dinasztia (Kr.e. 1504-1450 k�z�tt) tagjak�nt el�sz�r
k�ny�rtelen�l kifosztotta a leend� vazallusok �llamait, orsz�gait. A f�ra� �gy
meggazdagodott - hisz a zs�km�ny akkoriban az „�llamkassz�ba", vagyis nagyobbr�szt
az � zseb�be v�ndorolt - hogy a szent�lyeknek hatalmas arany �s ez�st obeliszkeket
adom�nyozhatott. Felteszem, �ppen el�g maradt az�rt neki is. Ezek egyike a fennmaradt
adatok �tsz�m�t�sa alapj�n 38 tonn�t nyomott!
Akkoriban az is mindennapos volt, hogy a dr�ga anyagokb�l k�sz�lt m�kincseket
beolvasztott�k; m�v�szeti �rt�k�kre �gyet sem vetettek. Ami arany volt, az b�rmikor
t�mbaranny� lehetett ism�t, ha �gy hozta a v�lt sz�ks�g vagy parancsol�
szem�ly-szesz�lye.
Asszurbanip�l (Kr. e. 7. sz�zad), az assz�rok utols� nagy uralkod�ja m�gy�jt� volt. A
maga kor�ban felt�n�en m�velt f�rfi t�bb nyelven besz�lt �s ninivei palot�j�ban
�sszegy�jt�tte az egyik �ltalunk ma ismert legr�gibb k�nyvt�rat. A m�vek persze nem
k�nyvek voltak, hanem �k�r�sos t�bl�kon meg�r�k�tett k�l�nf�le alkot�sok, irodalmi
m�vek, t�rv�nyek, le�r�sok, jelent�sek stb. H�szezer katalogiz�lt m�r�l van sz�,
amelyeket sum�r �s akk�d nyelven v�stek a nyers agyagt�bl�kra, majd azokat ki�gett�k
�s �gy az �r�s maradand�v�, let�r�lhetetlenn� lett. Mindezt csak az�rt eml�tem, hogy
l�ss�k: ez a m�velt ember sem vonhatta ki mag�t a kor parancsai al�l. Negyvenh�rom
�ves uralkod�s�b�l huszonhetet b�ntet�exped�ci�ban, hadj�ratokban t�lt�tt, t�vol
kedvenc „k�nyveit�l" �s m�kincseit�l - �s nyilv�nval�an ugyanolyan k�ny�rtelen�l
puszt�totta az �leteket �s �rt�keket, mint kor�nak t�bbi kir�lya �s hadvez�re.
Hogy ez a dolog teljesen elfogadott volt, tudjuk az esem�nyekb�l, a t�rt�nelemb�l. De van
egy besz�mol�nk „els� k�zb�l" is. Tiglatpilesar, e n�ven az els� (Kr.e. XII-XI. sz�zad
fordul�j�n �lt „hatalmas uralkod�, a rossz puszt�t�ja, idegen seregek legy�z�je", mint �rt�k
r�la valahol) egy fennmaradt k�t�bla szerint �gy dicsekedett el saj�t tetteivel:
„Romokkal bor�tottam el a f�ldet (...) �s hull�kat vetettem ezersz�mra. �gy b�ntam el az
ellenfeleimmel, ahogyan vad�llatokkal szok�s. V�rosokat �gettem f�l, puszt�tottam, romot
romra halmoztam �s csak olyasmit tettem, ami tetszett az �n uramnak, Asszur istennek."
De a vez�rek ak�r a vall�sos hit jelek�nt �rtelmezt�k a puszt�t�st, ak�r katonai �rdeknek
hitt�k, egyar�nt csin�lt�k �vezredeken kereszt�l. Nem voltak tudat�ban a m�kincsek
�rt�k�nek, minden lelkifurdal�s vagy f�k n�lk�l puszt�tott�k azokat. Ez volt a jele annak,
hogy �k gy�ztek, �s nem m�s. Aki� a zs�km�ny �s aki a legt�bb romot hagyta maga
m�g�tt, aki a legt�bb rabszolg�t hurcolta el - az volt a leger�sebb, a legistenf�l�bb, a
legdics�bb.
N�ha az az �rz�sem: szinte csoda, hogy �zsi�ban vagy annak egy kis r�sz�n, a
K�zel-Keleten ak�r egyetlen k� is megmaradt azon a helyen, ahov� valaha be�p�tett�k.
M�g csoda, hogy felismerhetj�k az egykori �p�tm�nyeket, hogy fennmaradtak
papirusztekercsek �s agyagt�bl�k, avagy b�rmi m�s.
De mit v�rhatunk (�gy ut�lag persze) a t�bbi f�lbarb�r kir�lyt�l, ha maga Nagy S�ndor sem
viselkedett m�sk�ppen? Arisztotel�sz neveltje, a kit�n� oktat�st kapott �s szellemiekben
�ll�t�lag a korabeli embereket val�ban fel�lm�l� S�ndor (Alexandros), aki h�rom
kontinensen vezetett vil�gh�d�t� �s birodalom�p�t� hadj�ratokat �s �tjaira tud�sok is
elk�s�rt�k, hogy le�rj�k az �jonnan felfedezett f�ldeket -nos, S�ndor azt sem habozott
megtenni, ami m�soknak esz�kbe sem jutott volna. Az esz�t �ppen �gy haszn�lta
�rtelmetlen puszt�t�sra, mint okos �s pozit�v dolgokra. P�ld�ul lerombolta az Eufr�tesz
egyik g�tj�t, minek k�vetkezt�ben hatalmas ter�leteket �nt�tt el az �r �s az olyan
puszt�t�st v�gzett, aminek hat�sait�l az a vid�k �vsz�zadokig nem szabadulhatott. A nagy
kir�ly finoman sz�lva kev�s kompromisszumk�szs�gr�l tett tan�bizonys�got, amikor
336-ban Th�ba fell�zadt a nagy maced�n ellen. A vil�gh�d�t� sereg�vel megjelent a v�ros
falai alatt, megh�d�totta azt, az utols� k�ig lerombolta, lakoss�g�t pedig mind egy sz�lig
rabszolg�nak adta el, bele�rtve az �regeket, n�ket, gyerekeket is. A perzs�kkal folytatott
mezopot�miai h�bor�ja sor�n elfoglalta Persepolist, a f�v�rost, amely telis tele volt
csod�latos �p�tm�nyekkel, szent�lyekkel, szobrokkal, domborm�vekkel �s persze
rengeteg arannyal. S�ndor „felmarkolta" az aranyat, a t�bbi m�eml�kre pedig t�zet vetett,
�s Persepolis tot�lisan le�gett, megsemmis�lt.
De nemcsak a kir�lyok viselkedtek �gy. Bizony az egyszer� emberek is �ppen olyan
vesz�lyesek lehettek a m�kincsekre, mint a h�res hadvez�rek. �s m�g azoknak neve
�ltal�ban m�ig fennmaradt, a „sz�rke kis tolvajok" �s m�sok neve �r�kre feled�sbe mer�lt.
M�gis ismerj�k tetteiket!
Egy id�ben volt olyan saj�tos ipar�g, amelyet m�vel�i m�r nagyon kor�n, minimum �tezer
�vvel ezel�tt elkezdtek �s sok�ig - l�nyeg�ben m�ig - nem is hagytak abba. A s�rrabl�kr�l
van sz�.
Mi�ta s�rok vannak, �s gazdagokat is temetnek, h�t akadtak, akik e s�rokat k�s�bb:
�r�kkal, napokkal, vagy �vekkel k�s�bb felbontott�k, a vagyont�rgyakat, �kszereket
kiszedt�k. Mindez term�szetesen kapcsol�dik ahhoz a szerte a F�ld�n gyakorolt
szok�shoz, hogy a gazdagokkal egy�tt vagyont�rgyainak egy r�sz�t is vele temett�k a
s�rba.
A r�g�szek ut�lagos nyomoz�sa �zsi�ban �s Egyiptomban t�rta fel ennek nyomait.
Leonard Woolley, a h�res angol r�g�sz (�lt 1880-1960 k�z�tt) a huszadik sz�zadban
sz�mos nagy felfedez�st tett Mezopot�mi�ban, vagyis f�leg a mai Irak, az egykori
Babil�nia ter�let�n. Ahol az �vezredek alatt sumerok, assz�rok, akk�dok stb. �ltek. Amikor
Woolley felt�rta Ur v�ros�t, az egykori kir�lyi sz�khelyet �s annak temet�j�t, olyan id�be
ment vissza a t�rt�nelemben, amely Kr. el�tt 2800-2600 �vvel zajlott. Amikor pedig
felfedezte �s ki�sta Ur v�ros temet�j�t, azonnal �szrevette, hogy „m�r j�rtak ott el�tte". �gy
�rt az esem�nyr�l �s tapasztalatair�l:
„A temet�nek legal�bb a k�tharmad�t kifosztott�k, vagy teljesen elpuszt�tott�k. �gy t�nik,
m�r amikor �j s�rt �stak egy friss halottnak, a s�r�s�k nem tudtak ellent�llni a cs�b�t�snak
�s felt�rt�k a r�gebbi s�rokat. Ha a fels� f�ldr�tegekben kellett �j s�rt �sni, gyakran
r�lelhettek r�gi, m�lyebben fekv� �s m�r semmivel sem jel�lt s�rokra az el�z�
�vsz�zadokb�l. A jelek szerint a r�gi kir�lys�rokat nem mert�k b�ntani, de ez sem
t�rv�nyszer�. Tal�ltunk rendk�v�l r�gi „kutat��rkokat" �s f�gg�leges akn�kat, amelyeket
k�s�bb ugyan betemettek, de j�l l�tszottak az �sat�s sor�n. Az �kori s�rrabl�k ilyen
akn�kon �t ereszkedtek le �s �stak, �stak, am�g csak nem tal�ltak egy-egy s�rt. A
legr�gibb ilyen kutat�s nyomair�l siker�l meg�llap�tanunk azt is, mikor �st�k: akk�di
Sargon kor�ban, vagyis Kr. e. kb. 2400 �vvel m�r jav�ban dolgoztak itt a s�rrabl�k.
Urban csak�gy, mint Egyiptomban a s�rrabl�s egy �si mesters�g volt, fog�sait nyilv�n
ap�r�l fi�ra, nemzed�kr�l nmzed�kre ok�tott�k. Woolley bevallotta: csak a szerencs�s
v�letlen r�v�n siker�lt nekik olykor egy-egy gazdag, de �rintetlen s�rra lelni�k.
A helyzet Egyiptomban sem volt r�zs�sabb. Abban az orsz�gban egy ar�nylag kis
ter�leten t�bb kincset �stak el (a halottakkal egy�tt) a f�ld al�, mint b�rhol m�sutt a
vil�gon. Eva Lorenz szerint arrafel� „a f�ra�k hatalma k�nytelen volt meghuny�szkodni a
s�rrabl�k ravaszs�ga el�tt" (E. Lorenz: Grabr�uber, Raubgr�ber, Archeologen, Wien,
1968.). Azt is �rja, hogy ez val�s�gos j�rv�ny volt akkoriban �s maradt az sok ezer �ven
�t. Nem csup�n a f�ra�k, teh�t az uralkod�k s�rj�t fosztott�k ki, ha r�leltek, hanem a
magasabbrang� hivatalnokok �s egy�ltal�n minden tehet�sebb ember f�ld�nt�li
nyugalm�t megzavart�k ezek a k�ny�rtelen, csak a haszonra „hajt�" rabl�k. Hisz ha csak
a kir�lys�rokra specializ�lt�k volna magukat, bizony hamar felkopik az �lluk.
M�g a piramisok sem �rizt�k meg a holtak vagyon�t (m�r amennyiben elfogadjuk azt a ma
m�r vitatott t�nyt, hogy azok az �p�tm�nyek egy�ltal�n s�rok voltak...). Mindig akadtak
�rul�k az �p�t�k, az elrejt�k k�z�tt, m�g ha nem is azonnal. Tudjuk, el�fordult, hogy m�r
r�g meghalt az �rul�, amikor a fia vagy az unok�ja megkapta az addig sz�jr�l sz�jra,
haldokl�r�l haldokl�ig j�r� sz�ks�ges inform�ci�kat �s tudta, hol kell bej�ratot keresni �s
tal�lni egy s�rboltba. A Kir�lyok V�lgy�ben ez�rt volt olyan nagy szenz�ci�, amikor a
huszadik sz�zad huszas �veiben v�gre siker�lt felfedezni egy teljesen �rintetlen f�ra�s�rt
(Tutanhamon).
Kheopsz f�ra� anyj�t, Hetep-hereszt �t �s f�l ezer �vvel ezel�tt temett�k el a k�s�bb fi�r�l
elnevezett piramis k�zel�ben, egy kir�lyi s�rban. 1925-ben George Reisner r�g�sz tal�lta
meg a s�rt �s benne rengeteg �rt�kes t�rgyat, k�zep�n pedig a k�szarkof�got. A lelet nagy
szenz�ci� volt, felt�r�s�r�l tudom�nyos anyagok sz�zai sz�lettek. Nagyon apr�l�kosan
�tkutatt�k a s�rkamr�t, majd a szarkof�g �nnep�lyes felnyit�s�t 1927. febru�r 3-�ra t�zt�k
ki. Az alkalomra elektromos l�mp�kat szereltek be �s emel�darukat is be�p�tettek a
s�rboltba. Diplomat�kat, korm�nyhivatalnokokat �s m�s h�res el�kel�s�geket h�vtak oda.
Azt�n darukkal �s emberi er�vel felemelt�k a szarkof�g tetej�t. Mindenki arra sz�m�tott,
hogy a h�res f�ra� anyj�nak bebalzsamozott, mumifik�lt holttest�re �s rengeteg �kszerre,
egy�b t�rgyra lelnek majd..
A szarkof�g t�k�letesen �res volt!
Az eset arra szolg�lt j� p�ld�nak, hogy rekonstru�lhassanak egy �t �s f�l ezer �vvel
kor�bbi saj�tos egyiptomi „krimit". A s�rrabl�k nyilv�n valamilyen m�don behatoltak a
s�rba. Erre nem 1925-ben, a felfedez�s ut�n ker�lt sor, mert egyr�szt a s�ri az�ta
katon�kkal �riztett�k, m�sr�szt a szarkof�got oly sokezer �v ut�n is csak darukkal lehetett
megnyitni, emberi er� erre kev�snek bizonyult.
Nyilv�nval� teh�t, hogy �tezer �vvel kor�bban, illetve pontosan a temet�st k�vet�
hetekben vagy h�napokban, m�g Kheopsz uralkod�sa alatt t�rt�nhetett a dolog. A rabl�k
el�sz�r a szarkof�got nyitott�k ki, mert abban rem�lt�k a legnagyobb �kszerzs�km�nyt: �s
nem is csalatkoztak. Kivett�k az eg�sz m�mi�t, hogy majd letekerve r�la a burkol�
anyagokat, hozz�jussanak' az odarejtett dr�ga t�rgyakhoz. �m ekkor val�sz�n�leg
megzavarta �ket az �rs�g, h�t csak a m�mi�val futottak el. Biztosan nem fogt�k el �ket,
hisz akkor a m�mia visszaker�lt volna a szarkof�gba.
De legal�bb ilyen �rdekes, ami ezut�n t�rt�nhetett! Reisner felt�telez�se szerint a
szolgan�ps�g a szigor� (hal�lb�ntet�st�l f�lve nem merte jelenteni Kheopsznak, mi t�rt�nt
az �desanyja holttest�vel. Csak annyit tudatt�k vele, haragj�t�l f�lv�n, hogy s�rrabl�k
megk�s�relt�k kirabolni az �desanyja s�rj�t, de elijesztett�k �ket. Ez�rt Kheopsz nyilv�n
nem j�tt el szem�lyesen megszeml�lni a k�rokat, teh�t a szolg�k sz�m�t�sa bev�lt. A
f�ra� mind�ssze utas�t�st adott, hogy tegy�k biztosabb� a s�rt, jobban �rizz�k stb.
�s �gy is lett - a kiv�gz�st�l retteg� szolg�k elhallgatva a legfontosabb inform�ci�t,
megmenek�ltek, a szarkof�got ism�t lez�rt�k, a s�rt �rizt�k �s rejtett�k, �s minden �gy
maradt eg�szen... 1927-ig, amikor is a h�res r�g�sz az esem�nysorozat �ldozat�ul esve
m�rhetetlen�l „le�gett" el�kel� vend�gei el�tt. Azt hiszem, az �korban ez teljesen
nyilv�nval�, k�ztudott dolog volt. Mindenki besz�lt r�la, s�t t�megesen gyakorolt�k is a
s�rrabl�sokat. Nem kev�s ember �lhetett a kivitelez�sb�l, �s azok sz�ma sem volt kicsi,
akiket �rz�ssel b�ztak meg, de elegend� nagys�g� baksis�rt f�lren�zett, amikor a
s�rrabl�k munk�hoz l�ttak. Hogy a dolog mennyire benne volt a k�ztudatban, bizony�tja III.
Amenenmhet ravaszkod�sa. A f�ra� m�g �let�ben elhat�rozta: olyan s�rboltot �p�ttet
mag�nak, amelyben a s�rrabl�knak nem fesz es�ly�k. Flinders Petrie r�g�sz pontosan
le�rta, hogyan is t�rt�nhetett mindez, merthogy � maga is v�gigj�rta a s�rrabl�k �tj�t (Jen
years' Digging in Egypt. Edinbourgh, 1892.) A f�ra� �p�t�m�v�szei (�s tal�n �
maga),-kontra j�v�beni s�rrabl�k-k�zdelem sor�n a f�ra�-p�rtiak a k�vetkez� tr�kk�ket
vetett�k be:
A piramisba rengeteg �l-folyos�t �p�tettek. Az igazi �s hamis bej�ratok a piramis
„f�ldszintj�n", a talaj szintj�n voltak. Ott l�pcs�k vezettek a m�lybe, azt�n a folyos�nak
v�ratlanul v�ge lett �s nem volt m�s kij�rat. De akinek volt el�g s�tnival�ja, az r�j�hetett,
hogy a mennyezet egyik k�lapja kij�r, kimozd�that�. Ha ez megt�rt�nt, a k�lap hely�n egy
akn�ba jutottak, az m�sik folyos�ba vezetett, �jabb kamra is k�vetkezett, amelynek ism�t
nem volt kij�rata. �m volt egy k�lap a mennyezeten... �s �gy tov�bb. Ezt ism�telt�k
p�rszor, amihez hozz� kell adni, hogy mindez a legteljesebb s�t�tben volt, hisz semmif�le
vil�g�t�st nem alkalmaztak. A s�rrabl�knak rengeteg m�csest, olajat-faggy�t �s j�
szersz�mokatkellett hozniok magukkal, a k�lapok ki-v�s�se pedig egyenk�nt hetekig is
eltarthatott. Ezalatt az �rs�g is felfedezhette a bet�r�ket. Ha nem. azok �hen haltak vagy
megfutamodtak. Az �rs�g id�nk�nt nyilv�n csin�lt olyan „tr�f�kat" is, hogy az �ppen bent
l�v� �s valahol a s�t�t folyos�kon bolyong� rabl�k m�g�tt ism�t befalazta a j�ratokat, �gy
azok ott pusztultak...
De ha nem, �s tov�bb jutottak, �jabb akad�lyokba botlottak. Az �p�t�k a vakfolyos� mell�
egy m�sik foly�t �p�tettek, ezt azonban az alj�t�l a tetej�ig - �s h�sz-harminc�tven m�ter
hossz�s�gban! - j�kora k�vekkel sz�rt�k tele. Ezek nem v�letlen�l voltak olyan nagyok,
hogy egy ember fel sem emelhette �ket. Minimum k�t er�teljes f�rfira volt sz�ks�g, hogy
egyet-egyet ak�r csak el is mozd�tsanak... �gy dolgoztatt�k meg a s�rrabl�kat, akik ezen
rakod�s k�zben nyilv�n nemegyszer szenvedtek balesetet, l�bukra, kez�kre esett a k�,
r�juk omlott a folyos�n t�rolt k�mennyis�g, stb. �r�lhettek, ha �pk�zl�b meg�szt�k az
�jabb, t�bbhetes munk�t a leveg�tlen, a m�csesek f�stj�t�l egy id� ut�n kib�rhatatlann�
v�l� folyos�kon...
Ha m�gis mindezt kib�rt�k, egyszercsak igen csal�dottan kellett tudom�sul venni�k, hogy
becsapt�k �ket. Az eg�sz k�vekkel berakott folyos� zs�kutc�nak bizonyult! �s itt m�r nem
volt mennyezeti k�lap�tj�r� sem, amit kiv�shettek volna. Hi�ba dolgoztak hetekig vagy
h�napokig, mehettek vissza a m�sik folyos�hoz �s kezdhett�k el�lr�l a tov�bbi �t
kutat�s�t!
Tal�ltak is egyet ism�t. �jabb akna, kamra, folyos�, megint k�rak�s. Ezt m�r
rem�nykedve, de tele k�ts�gekkel hordt�k el. Ism�t dolgoztak p�r h�napig, de... �jra
hi�ba. Ez is zs�kutc�nak bizonyult!
Petrie maga is v�gigj�rta ezeket az utakat �s teljess�ggel meg�rtette a s�rrabl�k
k�ts�gbees�s�t �s lelki�llapot�t.
Hogy m�gis �k gy�ztek �s nem a ravasz f�ra�, annak olyan oka volt, amire Amenehmet
egy�ltal�n nem gondolt: m�lt az id�... �s ha egy-egy s�rrabl� csapat fel is adta, m�sok
odavesztek, az�rt a k�vetkez� �vtizedek vagy �vsz�zadok alatt �jabb rabl�k j�ttek,
akiknek mar nem kellett elhordaniok a vakfolyos�kb�l, a zs�kutc�kb�l a k�veket, kiv�sni�k
a k�lapokat, mert mindezt megtett�k helyett�k az el�deik, a r�gebbi „koll�g�k". �gy azt�n
id�vel m�gis meglelt�k a bej�ratot az igazi s�rokhoz �s azokat t�k�letesen ki is fosztott�k.
V�gs� soron egyetlen piramisban sem tal�ltak m�r az �jabbkori r�g�szek semmit, ami
bizony�tan� a piramisok s�rvolt�t. Legfeljebb a feliratok.
Ma m�r nem titok az sem, hogy a kir�lys�rok �s piramisok �rz�s�re speci�lis fel�gyel�
csoportot hoztak l�tre m�g a f�ra�k idej�ben �s �jjel-nappal �rs�g is volt. A fel�gyel�k
gyakran k�rbej�rt�k a s�rokat �s ellen�rizt�k, nem t�rt�ke fel a pecs�teket, nem hatoltak-e
be a s�rokba. Ez is azt bizony�tja, hogy a rabl�k �lland�an jelen voltak �s szinte semmivel
sem lehetett �ket elriasztani. A vesz�ly folyamatos volt, s�rrabl�s b�rmelyik holdtalan
�jszak�n bek�vetkezhetett...
M�r csak az�rt sem, mert a n�p pontosan tudta, mit is temettek el a kir�llyal. Hiszen a
temet�si menet, amely a 90 napos mumifik�l�si folyamat v�g�n vitte a f�ra�t s�rboltj�ba,
egyenk�nt is felmutatta mindazt, amit majd vele egy�tt temetnek el. Ez az alkalom
saj�ts�gos „lelt�r" k�sz�t�s�re adott lehet�s�get a leend� s�rrabl�knak, akik �gy majdnem
biztosra mehettek - ha sikerrel j�rtak �s nern vesztettek rajta. Mert az sem volt ritka eset.
Fennmaradtak korabeli „t�rgyal�si jegyz�k�nyvek" az elfogott s�rrabl�k eseteir�l. L�tezett
a nekropolisznak, vagyis a „holtak v�ros�nak", �rtsd: a temet�nek egy saj�tos
esem�nynapl�ja, abban r�gz�tett�k az eseteket.
Innen tudjuk, hogy p�ld�ul IX. Ramzesz f�ra� idej�n n�h�ny szeg�ny ember - ma azt
mondan�nk r�juk: „meg�lhet�si b�n�z�k" - bet�rt II. Ramzesz feles�ge, Seti �s anyja, Tita
kir�lyn� s�rboltj�ba. �m az akkor szemf�les (vagyis nem kell�k�ppen megvesztegetett?)
�rs�g elfogta �ket. A Th�bai Mut szent�lynek saj�t b�rt�ne lehetett, mivelhogy a
jelent�sek szerint oda z�rt�k be a szerencs�tleneket. Mivel nem vallottak azonnal,
„kez�ket �s talpukat vert�k", �rj�k. A jelek szerint ez akkoriban elfogadott „nyomozati
m�dszer" volt, �s persze hatott is. �m mivel kider�lt, hogy a tolvajok csak �gy hatolhattak
be az �ll�t�lag j�l �rz�tt szent ter�letre, ha megvesztegett�k az �rizettel megb�zott
szervezet t�bb vezet�j�t, ezek pedig szerett�k volna eltussolni az �gyet - h�t a b�r�k „k�z
kezet mos" alapon igen kicsi, mondhatni jelent�ktelen b�ntet�seket szabtak ki �s
elengedt�k a tolvajokat. Nincs kiz�rva, hogy az igazi felel�s�k megvesztegett�k a b�r�kat.
Igen �m — folytat�dik az �kori krimi - a tolvajok nemhogy lemondtak volna a rabl�sr�l,
�ppen ellenkez�leg! Mivel ilyen k�nnyen meg�szt�k, v�rszemet kaptak �s nyilv�n azt
hitt�k: a posztjukat f�lt� hivatalnokok ism�t ki�llnak mellett�k, ha net�n �jra lebukn�nak.
H�t ism�t nekifutottak a dolognak, behatoltak a k�t s�rboltba - �s ism�t lebuktak!
Az igazs�gszolg�ltat�s g�pezete akkor m�r hib�tlanul �s k�ls� befoly�sol�st�l mentesen
m�k�d�tt. A tetteseket kiv�gezt�k. K�l�nben �ltal�ban ez t�rt�nt az elfogott s�rrabl�kkal.
Legjobb tudom�sunk szerint az �kori Egyiptomban nem voltak b�rt�n�k. Akit rajtakaptak
valamin, �s a b�r�s�g el�t�lte, azt �ltal�ban kiv�gezt�k vagy sz�m�zt�k, jelent�ktelenebb
esetben vagyonelkobz�sra vagy b�rs�g kifizet�s�re �t�lt�k.
De nem v�letlen�l volt ennyi s�rrabl�s. Mint m�r c�loztunk r�, a holtak kifoszt�s�val nem
csup�n kalandv�gyb�l foglalkoztak egyesek. Az is szerepet j�tszott, hogy az orsz�gban
milyen volt �ppen a gazdas�gi helyzet. A XXI. dinasztia idej�n p�ld�ul od�ig fajult a dolog,
hogy maguk a papok lopt�k meg saj�t szent�lyeiket! Eltulajdon�tottak szinte minden
kincset. Az �ket �rt b�ntet�sekr�l is fennmaradtak adatok. Mindenesetre emiatt voltak
k�nytelenek k�s�bb a f�ra�k a kir�lyi m�mi�kat egy k�l�n e c�lra titokban ki�p�tett, de
semmilyen k�ls� jelet nem visel� temet�be �tvinni.
Ahol is jeltelen, mondhatni majdnem „t�megs�rokba" ker�ltek az egykori uralkod�k m�mi�i,
nehogy kirabolj�k �ket.
De mit rejtettek h�t a s�rokba az elhunyttal egy�tt, ami ennyire vonzotta a rabl�kat,
tolvajokat?
Woolley pontos lelt�rt k�sz�tett az �ltala tal�lt, koronk�nt v�ltoz�, csak a szok�sok �ltal
meghat�rozott „k�telez�" t�rgyakr�l. Hogy a halottnak a t�lvil�gon is meglegyen mindene,
�ltal�ban haszn�lati t�rgyait tett�k mell�je, de nemegyszer gondoskodtak arr�l, hogy
„oda�t" �rt�kekben se szenvedjen hi�nyt.
�gy azt�n az I. dinasztia uralkod�inak s�rjaiban Woolley tal�lt aranyozott fegyvereket,
sisakot, a n�kn�l �kszereket ez�stb�l �s bronzb�l, kis szobrokat �s fogadalmi
dombor-m�veket, hengerpecs�teket, gy�ngyh�zzal �s l�pisszal kirakott k�lemezeket stb.
De m�s korok s�rjaiban tal�ltak m�mi�kat, amelyek fels�test�t arany lemezekkel
bor�tott�k. �s persze minden�tt rengeteg f�ldr�gak�veket �s dr�gak�veket is tal�ltak... a
s�rrabl�k, �s csak ritk�n a modern r�g�szek. K�l�nf�le m�kincsek voltak ezek, a sz�
szoros �rtelm�ben kincsek - hisz a m�ig fennmaradt keveset val�ban m�remekk�nt �s
igen nagy �rt�kk�nt �rzik a m�zeumokban.
Nem is sejtj�k, milyen sok �rt�k t�nt el k�zen-k�z�n a rabl�k miatt csak Egyiptomban,
csak a f�ra�k �s rokonaik s�rjaib�l. Nem is sz�lva az el�bb fut�lag eml�tett nem uralkod�i,
hanem magasrang� f�hivatalnoki kar tagjainak s�rjaib�l. A rabl�k az �vezredek sor�n
legal�bb t�zezer s�rt fosztottak ki, b�r a pontos sz�mot meg�llap�tani ma m�r lehetetlen.
A dolog annyira „�lesben ment", hogy egy id� ut�n az uralkod�k m�r nem is �p�tettek
maguknak j�l l�that�, d�szes stb. s�reml�keket, s�rboltokat. A hal�luk ut�n sz�gyenszemre
el kellett rejt�zni�k, ha azt akart�k, hogy nyugalmukat senki se zavarja meg. A s�rrabl�k
ellen nem bizonyult el�g hat�sos fegyvernek a sok, s�rokra fel�rt-felrajzolt �tok sem
(gondolom f�leg az�rt, mert akiknek sz�nt�k, azok bizony �gysem tudtak �rni-olvasni...) XI.
Ramzesz volt az utols�, aki m�g s�reml�ket �p�ttetett mag�nak, de volt olyan ravasz, hogy
m�r nem temetkezett oda, m�mi�j�t rendelete szerint rejtett s�rba kellett temetni. Ami m�r
csak az�rt sem meglep�, mert a Ramzeszekkel a s�rrabl�k m�r egyenesen szemtelen�l
kibabr�ltak. Az �llamhatalom gyenge volt, ergo a hivatalnokok megvesztegethet�ek.
El�fordult, hogy maguk mutatt�k meg a rabl�knak a s�rok bej�rat�t, �s r�szesedtek a
zs�km�nyb�l. A XX. dinasztia idej�n a jelek szerint m�r j�l szervezett s�rrabl�-band�k
tev�kenykedtek; ma azt mondan�nk, ebben az �gazatban is megjelent a szervezett
b�n�z�s. Minden banda szemben�llt a t�bbiekkel, mindegyiknek megvoltak a maga
megvesztegetett hivatalnokai, �s ahol csak lehet, ott �rtottak a konkur-rens band�knak.
Fennmaradtak hivatalos levelek �s jelent�sek (papiruszok) arr�l, mikor �s hogyan tal�ltak
kifosztott s�rt itt vagy ott, arra milyen utas�t�sok j�ttek, stb. Meg kell jegyezni, hogy nincs �j
a nap alatt: m�r IX. Ramzesz uralkod�sa alatt is a legels� dolog, amit a hivatalnokok a
s�rrabl�sok �gy�ben tettek, az egy bizotts�g megalak�t�sa volt...
B�r a kor szellemi szintj�nek megfelel�en rengeteg ijeszt� hiedelmet terjesztettek, hogy a
rabl�kat megf�kezz�k - semmi sem seg�tett. A r�szorul� vagy kincs�hes f�rfiakat nem
�rdekelte, milyen sz�rny� sors v�rhat r�juk a t�lvil�gon, de a jelek szerint az evil�gi
b�ntet�sek sem cs�kkentett�k moh�s�gukat. A f�ra�k �s gazdagok �gy v�dekeztek, hogy
a s�rokb�l kivett�k a m�mi�t �s �rt�kt�rgyait, �s m�shov� temett�k, �s persze mindezt
igyekeztek a legnagyobb titokban tartani. N�ha siker�lt is - ez�rt l�tunk ezt-azt m�g a
m�zeumokban.
Azt sem tudja senki, mennyi s�r lapul m�g Egyiptom f�ldj�ben, �rintetlen�l?
Egy id� ut�n persze, �s nem csup�n Egyiptomban, a gy�ztes hadvez�rek �s m�s h�d�t�k
a s�rokat sem tisztelt�k m�r. Ha azokban sok aranyra �s m�s dr�gas�gra sz�m�tottak,
modhatni „int�zm�nyesen" rabolt�k ki �ket.
Nagy S�ndorr�l m�r ejtett�nk sz�t; bizony � is onnan vette az �rt�keket, ahonnan lehetett.
K�l�n�sen ha m�r sok zsolddal tartozott katon�inak �s �jabb jelent�s zs�km�ny nem volt
a l�that�ron. Ismeretes, hogy hal�la ut�n birodalm�t hadvez�rei darabokra osztott�k �s a
g�r�g sz�rmaz�s� Ptolemaiosz-dinasztia uralkodott az �ltala megh�d�tott Egyiptomban.
Eltelt p�r sz�z �v �s az egyik ilyen lesz�rmazott, XI. Ptolemaiosz parancs�ra kinyitott�k
azt a s�rt, amely a hagyom�ny szerint S�ndor (Alexandrosz) nyughelye volt a r�la
elnevezett v�rosban, Alexandri�ban. A „h�l�s ut�d" marad�ktalanul kifosztotta a s�rt. Nem
sokkal k�s�bb egy m�sik Ptolemaiosz-sarj, Kleop�tra kir�lyn� �ppen olyan g�tl�stalanul
har�csolva gy�jt�tte be �sszes el�dj�nek fennmaradt kincseit.
Nehogy azt higyj�k a r�maiak jobbak voltak! Hiszen G�r�gorsz�got p�ld�ul alaposan
kifosztott�k. M�g abban a korszakban is napirenden volt a g�r�g kincsek It�li�ba
sz�ll�t�sa, amikor R�ma hatalma �s szellemi f�nye telj�ben volt. Valahogyan nem akadt
ott senki, aki ebben b�rmif�le el�t�lend�t is l�tott volna. Ellenez�leg, tudat alatt - de
nemegyszer megnyilatkozva is a k�zv�lem�ny fel� - azt a n�zetet k�pviselt�k, hogy ez
mintegy „jogosan j�r" nekik. Ahol a legt�bb f�nyes elme �l �s tev�kenykedik, ahol a
legt�bb a m��rt� �s nem utols�sorban a tehet�s, aki fizetni tud �s akar a m�v�szeti
term�kek�rt - h�t oda kell ker�lni�k e t�rgyaknak. T�zegyn�h�ny oldallal k�s�bb majd
olvashatjuk pontosan ugyanezt az �rvel�st a francia forradalom nagyjainak sz�j�b�l...
A r�maiak k�l�nben az eszm�ket �s a hitvil�got is import�lt�k a g�r�g�kt�l. Akkor mi�rt
�ppen a dr�ga m�kincseket hagyt�k volna ott?
Mit sem sz�m�tott, hogy �ppen ez a k�t n�p (ha lehet vel�k kapcsolatban ezt a sz�t
haszn�lni, hisz ez nem nemzettudat, mint ink�bb civiliz�ci�s k�t�d�s volt az azonos
lakhely�, kult�r�j� �s nyelv� csoportok k�z�tt) �ppen azt alapozta meg, amire ma oly
b�szk�k az eur�paiak?
Ehhez tudni kell, hogy kezdetben a r�maiak m�g nem �lltak olyan magas fokon, mint a
g�r�g�k, �gy m�v�szet�ket nem is �rtett�k. De ez egy cs�ppet sem akad�lyozta meg �ket
abban, hogy m�ris elkezdj�k ezt a saj�tos importot.
Kr. el�tt 168-ban a r�maiak legy�zt�k Perseust, az utols� maced�n kir�lyt, �s ezzel v�ge
lett a g�r�g ellen�ll�snak. Amikor a lesz�mol�s ut�n a r�maiak otthon a Forum
Romanumon ki�ll�tott�k a zs�km�nyt, a k�zn�p �s az urak nem gy�ztek csod�lkozni.
Bizony azt kell mondani, az �lluk is leesett, amikor megpillantott�k az addig soha nem
l�tott t�rgyakat. M�g ehhez hasonl�val sem tal�lkoztak addigi �let�kben; nem csoda, ha a
g�r�g�k barb�roknak tartott�k a r�maiakat.
M�rv�nyb�l �s bronzb�l k�sz�lt istenszobrok, r�gi h�s�k, mitikus alakok emberm�ret�
vagy ann�l nagyobb �br�zol�sai �lltak ott. T�bbsz�z festm�ny is R�m�ba ker�lt,
amelyeket a legjobb hell�n fest�k alkottak. Diod�rosz szerint k�tsz�z�tven, Plutarkhosz
szerint t�bb mint �tsz�z kocsin vitt�k R�m�ba a zs�km�nyt. Olyan sok volt, hogy egyetlen
nap alatt nem is lehetett megtekinteni, ez�rt t�bb , egym�st k�vet� napon mindig m�s �s
m�s „holmikat" tettek ki a d�bbent r�mai polg�rok el�.
M�g a zs�km�nyolt fegyverek, p�nc�lok, d�rd�k, pajzsok stb. is olyan m�v�szi
k�sz�tm�nyek voltak, amihez foghat�t bizony arrafel� azel�tt senki sem haszn�lt. Voltak
olyan arany- �s ez�sted�nyek, amelyeket a g�r�g�k otthon csak a szent�lyekben
haszn�ltak �s n�melyik t�z vagy t�bb talentum aranyat vagy ez�st�t tartalmazott. Az
�sszehasonl�t�s kedv��rt: egy ath�ni ez�st talentum 26,2 kilogrammot nyomott...
Ett�l a ki�ll�t�st�l azt�n v�rszemet kaptak a r�maiak �s moh�s�guk a k�vetkez�
�vtizedekben nem ismert hat�rt. A sz� szoros �rtelm�ben kifosztott�k a g�r�g�ket, azt�n
a k�vetkez� sz�zadokban minden leig�zott n�pet, elfoglalt ter�letet. Arr�l sem feledkeztek
meg, hogy mindehhez ideol�gi�t gy�rtsanak (ebben sincs �j a nap alatt...). Mindez
ugyanis R�ma nagys�g�t volt hivatva er�s�teni - akkor is, ha mag�nszem�lyek
mag�nbirtok�t gazdag�totta. Amit vizont nem tudtak hazavinni, azt gyakran
megsemmis�tett�k, elpuszt�tott�k. Egy t�rt�net�r� szerint R�ma akkoriban „barb�r
fegyverekkel �s v�res zs�km�nnyal teli v�ros" volt. Akadt persze n�h�ny sz�kl�t�k�r� �s
elfoglalt politikus, mint p�ld�ul Cato, aki ellenezte mindezt - de nem magasabb erk�lcsi
szempontok miatt. Hanem az�rt, mert szerint�k a g�r�g szobrok �s festm�nyek „rossz
hat�st gyakorolnak a k�zn�pre".
Eml�tett�k, akkoriban a gy�ztes hadvez�rek szerett�k volna nyomtalanul elt�ntetni a
bevett v�rosokat. Scipio Africanus (az ifjabb, b�r remek�l ismerte a g�r�g kult�r�t,
irodalmat, filoz�fi�t - miut�n elfoglalta Karth�g�t, a v�rost a f�lddel tette egyenl�v�. Egy
r�mai konzul lerombolta az addig vir�gz� „�p�t�szeti f�v�rost", Korinthoszi.
Pompeius Kr. e 61-ben annyi diadalt aratott keleten, hogy miut�n visszat�rt R�m�ba, egy
k�l�n „sz�nh�zat" �p�tettek az �ltala hozott zs�km�ny bemutat�s�ra, t�rol�s�ra. Ugyanis
nem kevesebb, mint h�romezer arany- �s ez�st szobrot, valamint festm�nyt kellett
ki�ll�taniok!
Julius Caesar Kr. e. 48-ban felgy�jtatta az alexandriai k�nyvt�rat, amely mellesleg az �kor
legnagyobb ilyen int�zm�nye volt. H�tsz�zezer (!) k�zirat, k�nyvtekercs �gett el, vagyis
majdnem az eg�sz g�r�g �rott kult�ra, azonfel�l h�ber, eti�p, perzsa �s sok m�s irodalmi
tenn�k. Ha ezt nem teszi, m�g ma is sokkal t�bb forr�s maradt volna fenn - amelyek
viszont Caesar miatt �r�kre elvesztek. Ehhez nem �rt tudni, hogy Caesar maga is �rt
k�nyveket, verseket, teh�t egyszer�en �rthetetlen. Hiszen nem egy m�veletlen, igazi
barb�r „katona" volt csup�n!
Titus Flavius Vespasianust, aki m�r a Krisztus ut�ni els� �vsz�zadban �lt �s uralkodott, a
kort�rsai az emberis�g nagy bar�tj�nak neveztek. �s val�ban, azokban a kegyetlen
id�kben kit�nt emberszeretet�vel �s a kult�ra ir�nt tan�s�tott tisztelet�vel. De az�rt amikor
70-ben leverte a zsid� felkel�st, minden g�tl�s n�lk�l leromboltatta Jeruzs�lemet �sszes
m�eml�k�vel �s �p�t�szeti csod�j�val, templom�val �s int�zm�ny�vel egy�tt. Persze a
Salamon-szent�ly is erre a sorsra jutott; ami bel�le megmaradt, az most a v�rosban a
h�res „Sirat�fal".
Delphoi v�ros�ban �llt egy Apollo-szent�ly, amely h�res volt az eg�sz hell�n vil�gban, s�t
azon t�l is. Ugyanis ott gy�jt�tt�k �ssze a legh�resebb g�r�g szobr�szok: Phejdi�sz,
Prakszitel�sz �s m�sok legcsod�latosabb szobrait; valamint rengeteg egy�b kincset.
El�sz�r a k�s�bbi r�mai dikt�tor, Sulla, majd ut�na N�r� fosztotta ki a szent�lyt. N�r�r�l
�ltal�ban az jut esz�nkbe, hogy felgy�jtatta R�m�t, de ez nem bizony�that�. Azt viszont j�l
tudjuk r�la, hogy ifjabb Seneca tan�tv�nya volt, im�dta a g�r�g�ket �s a g�r�g szellemet, a
filoz�fi�t, mag�t m�v�sznek hitte. Rajongott a sz�npad�rt �s a sz�n�szek�rt is; ami viszont
nem akad�lyozta meg abban, hogy a legnagyobb riv�lis�nak v�lt sz�n�szt kiv�geztesse,
v�res irt�st rendezzen a szen�torok �s vagyonos polg�rok k�z�tt, majd pedig a fent
eml�tett g�r�g templomb�l R�m�ba hurcoltasson �tsz�z remek szobrot!
2. K�Z�PKORI RABL�K
A halottakat a k�s�bbi id�kben sem k�m�lt�k. A s�rok kifoszt�sa nemcsak az �korban
sz�m�tott vesz�lyes, de siker eset�n remek�l kifizet�d� foglalatoss�gnak.
Amikor m�r arabok �ltek Egyiptom ter�let�n, �s persze a K�zel-Keleten is, �l�,
mindennapos legenda volt, hogy a f�ld tele van s�rokkal �s kincsekkel. A mai Palesztina
ter�let�n lak�k term�szetesen nem egyiptomi, hanem keresztesh�bor�k korabeli
kincsekben rem�nykedtek. Meg voltak gy�z�dve, hogy a lovagok, miel�tt
visszamenek�ltek Eur�p�ba, sok kincset �stak el a f�ldben. N�hol eg�sz csoportok,
kisebb t�rzsek vagy n�pek foglalkoztak rendszeres �s�ssal - �rta az 1406-ban elhunyt Ibn
Chaldun. A kincsek helye m�gikus k�nyvekben van le�rva - �ll�tott�k a szerz�k �s az
ebben h�v�k. Az arab irodalom, k�l�n�sen a XV. sz�zadban tele van ilyen c�lz�sokkal,
utal�sokkal, �s nem csup�n Egyiptom vagy Palesztina, hanem eg�sz �szak-Afrika
vonatkoz�s�ban. A kincsekre v�gy� emberek teh�t nem csup�n, vagy els�dlegesen nem
a s�rokat �s a kincseket kerest�k, hanem miel�bb szerettek volna azok hely�t �ll�t�lag
pontosan le�r� r�gi k�nyvekhez jutni. Felt�telezt�k, hogy e k�nyvek eg�sz t�ra gy�lt
�ssze, aminek hely�t hol Toled�-ban, hol a marokk�i Fezben, hol meg Konstantin�polyban
sejtett�k. A m�gikus m�vek eredete szerint�k hol G�r�gorsz�g, hol a khaldeusok f�ldje,
hol persze Egyiptom volt. De akadt olyan szerz� is, aki �ll�totta: a kincseket rejt� m�gikus
k�nyveket lapokra szedt�k �s minden fontosabb �kori templom �rz�tt egy-egy lapot...
tudjuk egy arab szerz�t�l, hogy a tizedik sz�zadban a piramisok mellett is �stak, kincseket
�s rejtett k�nyvt�rat keresve (Al-Ishid Mohammed Ben Raghadi).
A dolog n�ha vesz�lyes fordulatot vett. Maszudi �rja valahol, hogy Al-Mamun kalifa - a
h�res Harun Al-Rasid fia - 820-ban elfoglalva Egyiptomot, le akarta romboltatni a
Kheopsz-piramist. Merthogy �ll�t�lag - �t �gy inform�lt�k - alatta rejlik az annyira v�gyott
hatalmas kincs...
Abd el-Latift�l tudjuk (1231-ben halt meg) hogy Egyiptomban m�g akkor is - p�r ezer �vvel
a f�ra�k kora ut�n! -el�g sok ember �lt s�rrabl�sb�l. Folyamatosan felder�tett�k �s fel�st�k
az �kori temet�ket �s eladt�k a s�rokban tal�lt �rt�kes vagy kev�sb� �rt�kes t�rgyakat. Ez
azt is jelzi, hogy erre volt valamilyen kereslet a helysz�nen. Akkoriban ezek a t�rgyak m�g
ritk�n ker�ltek el Eur�p�ba, �gy komoly gy�jt�k�r sem alakult ki. Arr�l, hogy Egyiptomban
valamif�le nagy m�v�szet l�tezett m�r akkor is, amikor Eur�p�ban az emberek m�g
barlangokban laktak - senki sem tudott.
A s�rrabl�s mint mesters�g olyannyira elfogadott �s norm�lis dolog volt - �rja Ibn Chaldun -
hogy akkoriban egyszer�en ad�t is kivetettek a s�rrabl�kra! Es azok azt kifizett�k!
A k�s�bbi id�kben is elismert�k ezt a szakm�t, csak �ppen nem �gy nevezt�k, hanem
„kincskeres�knek". Hogy egy kicsit el�bbre ugorjunk az id�ben: Johann Michael Vansleb
utaz� 1664-ben m�g f�gg�legesnek l�tta Pompeius alexandriai oszlop�t; de amikor nyolc
�vvel k�s�bb ism�t arra j�rt, az oszlop m�r megd�lt. Ugyanis a kincskeres�k addig
�sk�ltak a t�v�ben, m�g az vesz�lyesen d�lni kezdett...
A k�z�pkorra �tt�rve a hadj�ratok st�lusa �s c�lja nem sokat v�ltozott. A h�bor�k mindig
valamilyen politikai helyzet megv�loztat�s�t c�lozt�k. Annak pedig, hogy az elfoglalt
ter�leteket kirabolt�k, legal�bb k�t oka is volt.
Az egyik: szeg�nyebb�, teh�t v�dtelenebb� kellett tenni az ellens�g orsz�g�t. Megfosztani
anyagi javainak egy r�sz�t�l, nehogy k�s�bb fell�zadhasson �s �jabb h�bor�t ind�thasson
a mostani gy�ztes hatalom ellen.
A m�sik ok: a gy�ztesek akkoriban ritk�n indultak csat�ba �gy, hogy arra az �llamhatalom
el�re kiadta a k�lts�geket. M�g egyszer�bben fogalmazva: a hadj�ratok gazdas�gi
v�llalkoz�sok is voltak. Aki hadba ment, gyakran nem tudta m�g az elej�n, mib�l fogja
kifizetni katon�i �lelmez�s�t, a fegyvereket, a mun�ci�t, felszerel�st, az utaz�st (p�ld�ul az
�tkel�st haj�kkal egy tengerszakaszon). Mindennek az anyagi h�tter�t a leend�...
zs�km�ny jelentette! A hadj�ratoknak anyagi hasznot is kellett hajtaniok. Arr�l nem is
sz�lva (ezt m�r l�ttuk az �korban, k�l�n�sen a r�maiakn�l, de m�sutt is), hogy a
katon�kat a leend� zs�km�ny rem�nye �ltette �s buzd�totta a rendk�v�li neh�zs�gek �s
vesz�lyek elvisel�s�re, majd pedig a gyilkos harcokra. Az m�r csak „hab a tort�n", hogy a
hadvez�rek a zs�km�nyb�l sz�p ar�nyban r�ses�ltek szem�ly "szerint is - no �s legal�bb
a fele mindig visszaker�lt oda, ahonnan a sereg elindult: az �llam f�v�ros�ban az
�llamkassz�ba. Nemegyszer ezekb�l a k�l�n�s bev�telekb�l fedezt�k az �llam
kiad�sainak jelent�s r�sz�t. Itt ism�t sz�mos r�mai p�ld�ra lehetne hivatkozni.
De azt is meg kell mondani: a k�z�pkor elj�vetele jelentett v�ltoz�st e t�ren. P�ld�ul m�r
nem volt olyan �ltal�nos a rombol�s, mint kor�bban. Egy elfoglalt v�rost m�r nem
okvetlen�l �s nem mindig romboltak le t�k�letesen �gy, hogy a hely�t is bevethett�k s�val.
A romok nem hajtottak hasznot. Sokkal kifizet�d�bb volt �letben hagyni az ellens�get -
miut�n persze alaposan megtizedelt�k azt, k�l�n�sen a f�rfi-�llom�nyt - �s kifosztani a
v�rost, valamint a j�v�re n�zve is nagy ad�kat vetni ki r�. Az uralkod�k, ha �j f�ldeket
foglaltak el, nem igaz�n �r�ltek annak, ha ott v�res pusztas�g maradt az elvonul� hadak
ut�n. A birtoknak hasznot kell hajtania, a f�ld teremjen, az ott �l�k dolgozzanak �s
ad�zzanak szorgalmasan! Persze mindny�jan tudn�nk mondani sz�mos p�ld�t az
ellenkez�j�re, de az�rt egyre ink�bb ez a szeml�let kezdett teret nyerni.
Mindez persze nem v�ltoztat a zs�km�nycentrikus szeml�leten. �s zs�km�ny lehet b�rmi,
aminek �rt�ke van, ami eladhat�, vagy m�s m�don hajt hasznot. A gabona vagy a
h�zi�llat, az ellenf�lt�l elvett fegyver, esetleg �kszer vagy m�s m�t�rgy is. �s az
ellenp�ld�k oka n�ha a nagy t�relmetlens�g vagy d�h. 1162-ben Barbarossa Frigyes
h�rom �vig ostromolta Mil�n�t, m�g v�gre siker�lt elfoglalnia; �rthet�en hi�ba is mondta
volna katon�inak, hogy k�m�lj�k a v�rost. �gy azt�n �gy lerombolt�k a sok�ves ostromt�l
f�radt, ki�hezett �s d�h�s katon�k, hogy val�ban, szinte fel lehetett volna sz�ntani a
hely�t.
A m�kincsek tov�bbra is kedvelt elrabolnival�nak bizonyultak. Amikor Lengyelorsz�gban
meghalt II. Mieszko kir�ly (1034.), az orsz�gra r�t�mad� cseh csapatok csak a h�res
gniezn�i katedr�lisb�l sz�z szek�rre val� kincset, k�zt�k kegyt�rgyakat (!) hurcoltak el -
mint arr�l maguk a cseh kr�nik�k besz�moltak. Az eset igen nagy visszhangot kapott a
korabeli Eur�p�ban, hiszen a kifosztott lengyel egyh�z XI. Benedek p�p�hoz fordult
panasszal. A p�pa egy igencsak haragos levelet menesztett meg a cseh kir�lyhoz, ahol
t�bbek k�z�tt ezt olvashatjuk:
„M�g egy igazs�gos h�bor�ban sem szabad elrabolni Isten h�zaib�l a szent t�rgyakat,
sem azokat, amelyeket h�v� emberek hagytak ott Isten sz�m�ra. Egyh�zi szent�lyekb�l
semmit sem szabad elvinni k�l�nleges enged�ly n�lk�l... (...) Mert bizony k�zismert dolog:
a h�bor�kat emberek ellen viselik, nem pedig az �giek, avagy a kultusz t�rgyai ellen."
�rdekes, hogy a lev�l szavai remek�l �sszecsengenek a huszadik sz�zadi nemzetk�zi
egyezs�gekkel (ez ut�bbiak persze nem csup�n a kegyt�rgyakra vonatkoznak), de sajnos
sem a p�pa szavaira, sem a modem egyezm�nyekre nem �gyeltek kell�k�ppen - �s akkor
m�g finoman fogalmaztunk. Ez m�r akkoriban sem volt m�sk�ppen. Ugyanis a p�pa
megparancsolta a cseheknek, hogy azonnal adjanak vissza minden templomb�l rablott
kegyt�rgyat, de azok a f�l�k botj�t sem mozd�tott�k...
Enrico Dandolo velencei d�zse, aki csaknem sz�z �vig �lt (1108-1205), �lete v�ge fel� a
negyedik kerszteshadj�rat vezet�je lett. A m�r "majdnem mozg�sk�ptelen �s vak
hadvez�r m�gis el�rte a velencei hadiflotta r�v�n, hogy csapatai kifosztott�k
Konsantin�polyt �s olyan mennyis�g� kincset hurcoltak haza, ami sz�zadokra
megalapozta Velence hatalm�t, anyagi erej�t �s politikai tekint�lyek Azt ugyan sokan
furcs�llt�k m�r akkoriban is, hogy mi k�ze Konstantin�polynak a Szentf�ldh�z, v�gt�re is
a keresztes hadaknak a hitetlenekkel kellett volna megk�zdeni�k, nem pedig a szint�n
kereszt�ny Biz�nccal (akkor m�g �gy h�vt�k ezt a v�rost) ...Biz�nc t�bb� nem igaz�n �llt
l�bra, Velence viszont nagy ter�leteket szerzett a F�ldk�zi-tenger keleti medenc�j�ben
(is), �s tov�bbi lehet�s�geket nyert a k�s�bbi nagyszab�s� rabl�sokhoz! Ezeket nagyon
j�l megszervezt�k �s hol keresked�k, hol katon�k r�v�n folyamatosan sz�ll�tott�k
nyugatra a b�rhol szerzett m�kincseket. Nemcsak a h�res n�gy bronzlovat vitt�k el akkor
v�rosukba.
Sok kisebb orsz�g vagy v�ros�llam - miut�n Velence el�gg� er�szakosan „egyezs�get"
k�nyszer�tett r�juk - ennek �rtelm�ben k�nytelen volt „k�lcs�nadni" egyh�zi kincseit is.
Persze senki sem hitte, hogy azok valaha is visszaker�lnek igazi haz�jukba - �s nem is
ker�ltek vissza...
A m�kincsrabl�sok lassan �ltal�nos szok�ss� v�ltak �s ebben m�g a Renesz�nsz terjed�
n�zetei �s szellemis�ge sem akad�lyozott meg egyetlen uralkod�t vagy hadvez�rt sem.
K�l�n�sen j�l l�ttuk ezt az it�liai h�bor�k alatt, a XV. �s XVI. sz�zadban. VIII. K�roly
francia kir�ly (1470-1498) t�bbek k�z�tt elfoglalta N�polyt �s kihaszn�lva az alkalmat, a
v�ros tulajdon�t k�pez� hatalmas k�nyvt�rat is mag�val vitte haza, francia f�ldre. Ehhez
tudnunk kell, hogy ama k�t sz�zad fordul�j�n N�poly egyik k�zpontja volt az olasz
renesz�nsznak, amely m�g spanyol f�ldre is kisug�rozta ezt az �j, pozit�v eszm�t. K�roly
fia, XII. Lajos, aki m�r gyermekk�nt elk�s�rte apj�t minden csat�ba, nem is �rezte
elvesztegetett id�nek a „tanul��veket" rabl�s ter�n m�g fel�l is m�lta apj�t. �gy folytatja
K�roly „m�v�t": p�ld�ul tot�lisan kifosztja a paduai k�nyvt�rat is. Mi t�bb, � volt az az
uralkod�, aki szerette volna elhurcolni Leonardo da Vinci „Utols� vacsora" c�m� fresk�j�t.
Szerencs�re a fresk�kat �ltal�ban falra festett�k, �gy a technikai neh�zs�gek miatt a moh�
kir�ly k�nytelen volt lemondani arr�l, hogy ezt a remekm�vet is hazavihesse. De vitt
helyette ezer m�sikat, amelyeket k�nnyebben tudott megmozd�tani...
Az „Utols� vacsora" megk�s�rtett egy m�sik francia kir�lyt, I. Ferencet is. �m a fresk�
ez�ttal is Mil�n�ban maradt, pedig Ferenc m�r �p�t�szt is ker�tett, akinek' le kellett volna
szednie a vakolatot �gyesen, a k�ppel egy�tt - vagy ak�r elvinni az eg�sz falat!
Szerencs�re a feladat kivitelezhetetlennek bizonyult. Giorgio Vasari sz�pen le�rja az eg�sz
t�rt�netet. Azt is, amint a francia kir�ly katon�i Leonardo egyik gy�ny�r� szobr�t
darabokra t�rt�k csak �gy sz�rakoz�sb�l, merthogy... c�lba l�ttek r�!
Sokat �rhatn�nk arr�l, hogy a tizenhatodik sz�zad elej�n mit m�veltek a spanyol h�d�t�k
Latin-Amerik�ban. Pizzaro Perut ig�zta le, Cortez Mexik�t. Mindk�t barb�r - mert ezt a
sz�t kell itt haszn�lnunk - a legprimit�vebb m�don b�nt el az inka �s az azt�k n�p
m�v�szeti kincseivel. S�t azt is mondhatn�nk, hogy elpuszt�tott�k eg�sz kult�r�jukat,
nemcsak m�t�rgyaikat.
Am ez a kett� �sszef�gg�tt. Igazi k�z�pkori h�d�t�k voltak �k ketten; nem b�rt�k elviselni,
ha a leig�zolt n�pr�l bebizonyosodik, mennyire f�l�tt�k �lltak a keletr�l j�tt h�d�t�knak, �gy
v�lt f�stt� mindaz, amit a k�t n�p valaha is le�rt. Megsemmis�ltek kr�nik�ik, lettek azon
le�rva vagy kipu form�j�ban zsin�r�r�ssal meg�r�k�tve. �gy veszett oda mindaz, amit a
feh�r emberek megtudhattak volna egy r�g�ta l�tez� fejlett birodalom �s n�p el�z�
t�rt�net�r�l, hitvil�g�r�l.
De a m�t�rgyak sem j�rtak jobban, �ppen az�rt, mert mind nemesf�mb�l k�sz�lt. Peruban
p�ld�ul Pizzaro leszaggatta az inka templomok arany bor�t�s�t, elvitette az inka kir�lyok
szobrait �s a felbecs�lhetetlen �rt�k� �kszereket �s uralkod�i jelv�nyeket. �k is
kifosztott�k a templomokat - �s majdnem mindent beolvasztottak!
Enn�l rosszabbat nem is tehettek volna. Az aranyat a legt�bbsz�r t�mb�kben vitt�k haza
Spanyolorsz�gba, vagy a helysz�nen elk�tyavety�lt�k. Mexik�ban k�s�bb m�r p�nzt is
vertek a rablott nemesf�mekb�l. A rendk�v�l sok dr�gak�vet is nagyobbr�szt a sevillai
(k�s�bb madridi) kir�lyi kincst�r fogadta be.
De ism�tlem: az aranyt�rgyak egy r�sze igazi m�kincs volt, amelyek a barb�r h�d�t�k
viselked�se miatt ma m�r rekonstru�lhatatlanok. Mind�ssze n�h�ny le�r�s �s besz�mol�
maradt fenn r�luk.
Az inka Cuzco v�ros�ban egy-egy szent�lyben embermagas sz�nez�st tart�lyok is �lltak,
azokban tartott�k az isteneknek felaj�nlott kukoric�t.
De ez�stb�l voltak m�g a m�t�rgynak igaz�n nem nevezhet� v�zvezet�kek (mert az is volt
m�r az ink�kn�l...) �s a szent�lyekben szinte minden t�rgy. Ami nem ez�stb�l k�sz�lt, az
aranyb�l volt.
Tegy�k hozz�: csak abban az egyetlen inka v�rosban �s k�rny�k�n t�bb mint 350
kisebb-nagyobb templom volt! �s akkor m�g nem is besz�lt�nk a vid�ken fellelhet� t�bb
ezer szent�lyr�l, amelyek gazdags�gukkal, m�kincseikkel nemegyszer fel�lm�lt�k a
f�v�rosiakat is.
Amikor Pizzaro 1531-ben 180 katon�j�val bel�pett az orsz�gba, 17 milli� inka indi�n �lt a
birodalomban. Amint el�rkezett az 1600-as �v, a sz�muk mind�ssze... egymilli�ra olvadt!
�gy tal�n nem is kell ecsetelni: ha ennyire nem k�m�lt�k az ember�letet, akkor mi�rt
k�m�lt�k volna a t�rgyakat? Amelyek k�l�nben is „pog�nyok" m�vei voltak, vagyis nem
jelenthettek a h�v� kereszt�ny sz�m�ra m��lvezetet. Ez volt a h�d�t�sok (egyh�z �ltal
buzg�n t�mogatott �s hirdetett) ideol�gi�ja.
Igaz, maguk a spanyolok is sz�rny� tettk�nt emlegett�k a perui esem�nyeket, mi t�bb,
olyan v�lem�ny is akadt, miszerint ez a spanyol nemzet becs�let�n esett folt volt. K�r,
hogy ezeket az (�r�sos) v�lem�nyeket csak h�romsz�z �vvel k�s�bb tett�k k�zz�
el�sz�r...
Mexik�ban a m�sik barb�r, Cortez egy h�tsz�zezer embert�l lakott igazi vil�gv�rosra,
Technotitl�nra lelt. Az ink�kkal ellent�tben az azt�kok szembesz�lltak a h�d�t�kkal �s
v�res h�bor�kat v�vtak. Cortez minden sz�vf�jdalom n�lk�l gy�jtatta fel az azt�k uralkod�k
gy�ny�r� palot�j�t, amely �nmag�ban - de k�l�n�sen a v�rossal egy�tt - joggal
sz�m�thatot volna a vil�g csod�i k�z�. Ha a „civiliz�lt" vil�g egy�ltal�n tudom�st szerez
r�la...
Es amikor t�bb h�napos ostrom ut�n a spanyolok utcai harcokat v�vnak a f�v�rosban,
egyszer�en a fel�getett f�ld taktik�j�t alkalmazz�k. Lerombolnak minden h�zat a f�ld
sz�n�ig. Itt is volt t�bb sz�z templom, ezeket el�bb bel�lr�l felgy�jtott�k, majd a ki�gett
kormos falakat led�nt�tt�k. Nyoma se maradjon!
H�t nem is maradt.
Az eur�paiak akkoriban meg voltak gy�z�dve, hogy minden, ami nem az � f�ldr�sz�k�n
j�tt l�tre, csak barb�r term�k lehet �s a min�s�ge messze elmarad az � term�keik m�g�tt.
Ami pedig nem a kereszt�ny kult�rk�rben k�sz�lt, abban nem l�ttak sz�ps�get, hisz
hi�nyzott bel�le az „isteni hev�let", nem volt rajtuk Krisztus �ld�sa. Nem is csoda h�t,
hogy amikor a XVIII. sz�zad v�g�n v�gre egy pap (!) Clavigero k�nyvet �rt Mexik� r�gi
dics�s�g�r�l �s arr�l, milyen is volt az val�j�ban a spanyolok �rkez�se el�tt, egyszer�en
kinevett�k �s aff�le ut�pisztikus vagy fantasztikus m�nek v�lt�k. Az egyh�zi ideol�gia
parancsolta p�ld�ul, hogy a "pog�ny" szobrokat, amelyek valami csoda folyt�n nem
semmis�ltek meg a h�d�t�s �vsz�zad�ban, a f�ldbe kell temetni, hogy senki se l�thassa
�ket. A dolog eltartott eg�szen a XIX. sz�zadig - ugyanis amikor a rendk�v�l sz�les
�rdekl�d�s� term�szettud�s, Alexander von Humboldt Mexik�ban j�rt 1799-1805 k�z�tti
nagy amerikai �tja sor�n, a helyi egyh�z nagy nehez�n enged�lyezte ugyan n�h�ny ilyen
szobor kitakar�s�t �s megtekint�st, de azzal a felt�tellel, hogy mire elj�n az alkony,
azoknak ism�t a f�ld alatt kell lenni�k... (Meg�rta mindezt a „Vues des Cordill�res et
Monuments des peuples indig�nes de L'Am�rque" c. k�nyv�ben).

TOV�BB