�gy azt�n nem csoda, ha p�ld�ul az ink�k egykori igazi hatalm�r�l, m�velts�g�r�l csak
akkor szereztek igaz�n tudom�st, amikor m�r sz�zadunkban felfedezt�k romv�rosaikat az
�serd�k vagy elhagyatott hegyek m�ly�n.
De t�rj�nk vissza Eur�p�ba. Mindj�rt megl�tj�k, hogy annak legr�gibb civiliz�ci�s
k�zpontjaiban is lezajlott ugyanez, ami az ink�k vagy azt�kok v�rosaiban.
A XVI. sz�zad els� fel�ben egy igen �les konfliktus rajzol�dott ki a francia Valois �s a
n�met-osztr�k Habsburg uralkod�h�z k�z�tt. A h�bor� lassank�nt �ttev�d�tt a mai
Olaszorsz�g, vagyis az akkori p�pai �llam ter�let�re. A p�pa VII. Kelemen volt (1523 �s
1534 k�z�tt), aki a mil�n�i Medici csal�db�l sz�rmazott. A bonyolult hadihelyzet azt
eredm�nyezte, hogy v�gs� soron a p�pa �s �llama is bajba ker�lt, mivel szembefordult V.
K�roly cs�sz�rral. �gy azt�n a spanyol-n�met uralkod� csapatai 1526 v�g�n felbukkantak
It�lia �szaki r�sz�n. Az azokat vezet� Bourbon herceg m�r h�napok �ta csak �g�rgette
katon�inak az elmaradt zsoldj�t, most pedig v�gzetes l�p�st tett. Szav�t adta katon�inak,
hogy ha elfoglalj�k R�m�t, a p�pa v�ros�t, akkor teljesen kirabolhatj�k az �r�k V�rost!
Ezzel siker�lt �ket maga mellett tartania, a zsoldosok nem sz�ledtek sz�t, nem �lltak �t az
ellens�ghez, hanem kitartottak Bourbon mellett. A sereg h�t n�h�ny h�nap alatt
lesziv�rgott d�lre �s mivel sehol nem tal�lt komolyabb ellen�ll�sra, 1527 egyik m�jusi
reggel�n rohamot ind�tott R�ma ellen. A csat�ban ugyan odaveszett a fent nevezett
herceg, de ez m�r semmin sem v�ltoztathatott. A p�pa k�s�ret�vel az Angyalv�rban
rejt�z�tt el �s abban rem�nykedett, majd csak megv�ltozik a helyzet, esetleg j�n v�gre
valamilyen felment� sereg.
�m senki sem sietett a v�ros v�delm�re. Ez�rt a k�vetkez� napokban kezdet�t vette a
k�s�bb Sacco cli Roma-nak, „r�mai zs�knak", vagyis a v�ros kifoszt�s�nak r�m�letes
hist�ri�ja.
Sok k�lf�ldi is szemtan�ja volt az esem�nynek �s �gy �ket, mint a helybeliket m�lyen
megr�zta a l�tv�ny. Senki sem volt k�pes szembesz�llni a spanyol �s n�met, de javar�szt
ink�bb mindenf�le n�ci�j� aljan�p tombol�s�val. A gar�zdas�g hihetetlen m�reteket �lt�tt.
M�g az sem jutott senki esz�be - �s alighanem lehetetlen is lett volna - hogy a
vesztes�gekr�l valamilyen list�t �rjanak. A Sacco di Roma h�napokon �t tartott!
. H�napokon kereszt�l minden hajnalban elindultak a katon�k �s �jabb utc�kat, h�zakat
vettek „kezel�sbe". Kifosztottak minden otthont, m�g a legszeg�nyebbet is - igaz, ezeket
k�s�bb, amikor a nagy zs�km�nyokat m�r elvitt�k. M�g a ny�ron kit�rt j�rv�ny sem vetett
v�get a rabl�snak. A v�rre �s p�nzre szomjas katon�k minden nap reggelt�l estig j�rt�k a
v�rost �s amit nem tudtak elvinni, azt lerombolt�k �s/vagy felgy�jtott�k. Az utols� n�met
katon�k csak a k�vetkez� �v febru�rj�ban hagyt�k el a v�rost!
T�z h�nap r�m�let, t�z h�nap az Apokalipszis karmaiban... A hozz��rt�k azt besz�lt�k,
hogy m�g a R�mai Birodalom haldokl�sa idej�n a v�rost kirabl� germ�n hord�k sem
puszt�tottak annyit, mint azok a kereszt�ny csapatok! Mert ne feledj�k, �gy a spanyolok,
mint a n�metek az „Isten kegyelm�b�l uralkod�" igencsak kereszt�ny kir�lyok voltak,
valamint n�p�k �s hadsereg�k is annak hir-dette-hitte mag�t...
A korabeli t�rt�net�r�, feltehet�en egyben szemtan� is, a h�res olasz jog�sz, Francesco
Guicciardini (1483-1540) alapvet� m�v�ben („La stor�a di It�lia") �gy �rja le azokat a
napokat:
„A katon�k bet�rtek a v�rosba �s azonnal zs�km�ny ut�n n�ztek. Nem tiszteltek azok se
bar�ts�got, se hatalmat, semmit. Nem respekt�lt�k a prel�tusokat, a templomokat,
kolostorokat, m�g a szentek csontjait sem. Minden keresked�, gazdag ember, nemes�r
minden kincse odaveszett az utols� sz�gig."
Az esem�nyek m�sik szemtan�ja, Benvenuto Cellini, a h�res m�v�sz �s m�v�szeti
k�nyvek szerz�je ugyan�gy �rta le a t�rt�nteket.
Ha m�g a katolikus katon�k is �gy raboltak, mit v�rhattak R�ma lak�i a luter�nus
n�metekt�l? Akik ist�ll�t rendeztek be a Szent P�ter Bazilik�ban, miut�n persze elvittek
onnan minden festm�nyt, szobrot �s vall�sos relikvi�t, amit csak mozd�tani lehetett?
Megszents�gtelen�tett�k az alagsorban tal�lhat� p�pai s�reml�keket is.
M�g szerencse, hogy a zs�km�nyra vad�sz� katon�k nem �rtettek a m�v�szetekhez. A
zsoldosok �ltal�ban nem fejlett intelligenci�jukr�l h�resek, �s ez �gy volt a tizenhatodik
sz�zadban is. Nem a t�rgyak m�v�szeti �rt�ke, hanem eladhat�s�ga �rdekelte �ket. Ez�rt
n�h�ny festm�ny �s sz�mos szobor �rintetlen�l megmaradt. De elvittek mindent, ami
nemesf�mb�l volt, vagy �gy n�zett ki, mintha abb�l lenne. �gy veszett nyoma Nagy
Konstantin (Constantinus cs�sz�r) hatalmas biz�nci aranykeresztj�nek, V. M�rton p�pa
sz�narany r�zs�j�nak �s V. Mikl�s arany tiar�j�nak (p�pai koron�j�nak).
Hogy a puszt�t�s m�g nagyobb legyen, a zsoldosok megsz�llt�k �s hetek, h�napok sor�n
val�s�ggal lerombolt�k egyes h�res fest�k m�helyeit, m�termeit is. Volt olyan m�v�sz,
akinek akkor eg�sz �letm�ve semmis�lt meg. �gy azt�n ma m�r ink�bb csak h�rb�l
ismerj�k Giovanni Batt�sta di Jacopo, m�s n�ven Fiorentino Rosso (1493-1540)
m�v�szet�t. A fest� a korai olasz manierizmus �s az �n. fontainebleau-i iskola jelent�s
k�pvisel�je volt, dolgozott h�res m�v�szetp�rtol�knak, p�ld�ul a m�r eml�tett I. Ferenc
francia cs�sz�rnak is.
Odaveszett sz�mos k�nyvt�r �s arch�vum, amelyek hi�ny�t a t�rt�n�szek a mai napig
�rz�kelik �s f�jlalj�k.
Az �r�k V�ros sz�mos k�z�p�lete, m�eml�ke annyira s�r�lt vagy meg is semmis�lt, hogy
az m�r soha nem p�tolhat� vesztes�get jelentett; �s nem csup�n a m�v�szet vil�g�ban. A
barb�r d�l�s v�get vetett It�li�ban a renesz�nsznak. A sok r�mai romra �p�lt fel azt�n az
a barokk, manierisztikus R�ma, amelyet ma ismer�nk. A Sacco di Roma el�tt eg�szen
m�sf�le volt a v�ros arculata.
Egyszer valaki kisz�molta az el�rhet� adatok alapj�n, hogy milyen puszt�t�sokat okozott a
harminc�ves h�bor� (1618-1648)? Csak egyetlen n�metorsz�gi k�rzetben - der�lt ki a
korabeli feljegyz�sekb�l �s k�rjelent�sekb�l - elveszett a lakoss�g hetven sz�zal�ka! Ami
nyilv�nval�an azok vagyon�nak pusztul�s�t is jelentette, mert az Eur�pa-szerte fel-al�
grassz�l� seregek, r�ad�sul eltelve vall�si gy�l�lettel is a m�sik f�l h�vei ir�nt - iszony�
rombol�st v�geztek. Volt, ahol az �p�letek hatvan�t sz�zal�ka is odalett! Lerombolt�k,
felgy�jtott�k, felrobbantott�k, elhordt�k a h�zakat, puszt�tott�k a hidakat �s templomokat.
�gy azt�n nem neh�z elk�pzeln�nk, mennyi m�t�rgy veszett oda. Gyakorlatilag egy-egy
ter�leten n�h�ny hadsereg megjelen�s�vel �s harcaival el is pusztult minden, ami �rt�kes
volt.
N�melyik m�gy�jtem�nynek saj�tosan alakult a sorsa az �vsz�zadok folyam�n. Egy olyan
esetet ismertet�nk, amely a maga kor�ban precedens-jelleg� volt �s el�revet�tette azt a
jogi koncepci�t, amelyr�l majd k�nyv�nk v�gefel� esik sz�: Ki az eredeti tulajdonosa egy
m�gy�jtem�nynek vagy m�kincsnek?
Ez�ttal k�nyvt�rr�l, k�ziratgy�jtem�nyr�l van sz�, amely azonban nemegyszer �rt�kesebb
a festm�nyekn�l is. Hisz inform�ci�t hordoz a m�ltb�l, nemegyszer olyant, amelynek ma is
van jelent�s�ge.
Nos, 1620-ban a cseh f�v�rost, Pr�g�t elfoglalta a h�d�t� I. Maximilian - m�sn�ven Bajor
Maximilian - (1573-1651). A v�ros el�g j� felt�telekkel adta meg mag�t, de ez nem
akad�lyozta meg az uralkod�t abban, hogy r�tegye kez�t az egyik nagyon �rt�kes
gy�jtem�nyre. Nevezetesen Maximilian bez�ratta a v�ros kapuit �s szabadrabl�st
enged�lyezett katon�inak (amir�l a megad�si felt�telek k�z�tt sz� sem volt).
Megparancsolta, hogy a l�zad�kat meg kell fosztani minden f�ldi vagyonukt�l! � maga
persze a legszebb palot�kat szemelte ki mag�nak. Kor�nak m�velt emberek�nt m�r j�l
tudta, mit kell a szekereire rakatni: k�nyvt�rakat, festm�nyek�t, lev�lt�rakat.
K�t �vvel k�s�bb Heidelbergben megism�telte a rabl�st; a rajnai palat�nusok hatalmas
k�nyvt�r�t - eg�sz n�met nyelvter�leten ez volt a legnagyobb ilyen gy�jtem�ny! -rakatta
�tven szek�rre �s XV. Gergely p�p�nak aj�nd�kozta!
Nem szolg�lja a p�pa �s egy�ltal�n a Vatik�n dics�s�g�t, hogy az bizony moh� �r�mmel
fogadta el az „aj�nd�kot".
De a heidelbergi k�nyvt�r �gy�ben - n�mi k�s�ssel - a sors igazs�got szolg�ltatott.
Napoleon, aki szint�n nagy m�kincsrabl� volt, it�liai h�d�t�sai idej�n kifosztotta a Vatik�nt
is. Rengeteg m�kincset �s k�nyvet, k�ziratot vitt haza Franciaorsz�gba. Err�l hamarosan
sokkal r�szletesebben is �runk majd. �m buk�sa ut�n, 1815-ben a nemzetk�zi k�z�ss�g
arra k�nyszer�tette az orsz�got, hogy adj�k vissza a kincseket az eredeti tulajdonosaiknak.
Erre a franci�k azt sz� n�lk�l visszavitt�k... Heidelbergbe! A Vatik�n hallgatott...
Ma m�r kevesen tudj�k, hogy a maguk idej�ben Eur�pa legmer�szebb �s legv�llalkoz�bb
rabl�i a... sv�dek voltak. Aki foglalkozott a balti orsz�gok �s Lengyelorsz�g t�rt�net�vel,
az tudja, hogy egy jelent�s id�szakban, k�l�n�sen �ppen a XV�I. sz�zadi vall�sh�bor�k
korszak�ban a sv�d hadseregek letarolt�k �s kifosztott�k ezeket a nagy ter�leteket �s
kegyetlens�g�kkel mindenfel� r�m�letet keltettek.
Guszt�v Adolf kir�lyuk (e n�ven a sorban a m�sodik, �lt 1594-1632) 1611-t�l uralkodott �s
igen m�velt embernek sz�m�tott. A legjobb oktat�kt�l tanult, hat nyelven besz�lt -�rdemes
megjegyezni, hogy m�g lengyel�l �s oroszul is tudott, vagyis a hadm�veleti, h�d�t�si
ter�letek n�peinek nyelv�t is elsaj�t�totta, b�r aligha volt r� sz�ks�ge. Mindenesetre az
orsz�g minden szomsz�dj�val viselt nagy h�bor�kat: a d�nokkal, oroszokkal,
lengyelekkel. Azzal az �r�ggyel, hogy a protest�ns elnyomottaknak visz seg�ts�get,
nemegyszer v�gigrabolta �szak-Eur�p�t. Arra t�rekedett, hogy az eg�sz Baltikumb�l
aff�le „sv�d beltengert" csin�ljon, vagyis annak minden partj�n � legyen az �r. Sok csat�t
megnyert m�r a harminc�ves h�bor� kezdet�n is, mi t�bb, maga is v�g�l egy csat�ban
esett el.
Mondhatni, hogy amit k�s�bb Napoleon �s Hitler (no �s ne feledj�k Szt�lint) t�k�lyre
fejlesztett, abban Guszt�v Adolf volt a m�lt� el�dj�k. Vagyis a sv�d csapatokat hozz��rt�
szem�lyek k�s�rt�k, akiknek egyetlen feladatuk a m�kincsek „�sszeszed�se" volt a
megt�madott, elfoglalt, lerohant ter�leteken. Ez al�l akkor nem tettek kiv�telt, ha a sv�d
csapatok valahol nem is viseltek h�bor�t, csak egyszer�en �tvonultak. E sasszem� illet�k,
�s az �ltaluk megb�zott tisztek sehol semmit nem hagytak ott. �ll�t�lag hozz�juk k�pest
p�r �vsz�zaddal kor�bban a tat�rok tehets�gtelen amat�r�k voltak...
Nem v�letlen�l olvashat� ma is sz�mos balti-tengeri nyelven kiadott t�rt�nelmi m�ben
olyan kifejez�s vel�k kapcsolatban, hogy „t�k�letes rabl�k" voltak. Guszt�vot lelkileg az is
motiv�lhatta, hogy az � idej�ben m�r minden eur�pai uralkod�nak volt nagyon sz�p
m�kincs-gy�jtem�nye (ne firtassuk, azok hogyan tettek r� szert...), csak neki nem. �gy
kiadta az utas�t�st, hogy amit csak tal�lnak b�rhol, azt hozz�k el, mert ig�nyt tart r�. Nos,
minden seregben �s szervezetben �s int�zm�nyben f�l�s sz�mban akadnak emberek,
akik a fels�bbs�g b�rmilyen term�szet� �haj�t igazi parancsnak �rtelmezik �s igyekeznek
azt maxim�lisan teljes�teni, rem�lve el�rejut�st �s egy�b el�ny�ket.
Ez a XVII. sz�zadi sv�d hadseregben sem volt m�sk�ppen. Mellesleg Guszt�v ezt annyira
beleoltotta t�bornokaiba �s tisztjeibe, hogy azok az � hal�la ut�n is mintegy „lend�letb�l",
megszok�sb�l folytatt�k ezt a m�kincs-har�cso-l�st. �gy a stockholmi kir�lyi gy�jtem�nyek
Guszt�v elm�l�sa ut�n is sz�pen gyarapodtak.
A sv�d sereg m�g�tt �res t�rszekerek hada j�rt. Minden megh�d�tott v�rosra
r�szabad�tott�k az egyenruh�s „m�gy�jt�ket", akik m�g az �rt�ktelen dolgokat is
elkobozt�k, szigor�an list�ra �rt�k, majd kocsira rakt�k �s er�s fedezettel hazak�ldt�k.
Tudjuk, Guszt�vnak sokszor ideje sem volt megn�zni, mit vittek haza a „fi�k"; csak a
h�bor� v�g�n, otthon l�tta �ket. Addig a saj�tos lelt�rok m�sodp�ld�nyait �lvezhette...
Ma m�r vil�gos, hogy a lengyelek p�ld�ul sokkal t�bb kultur�lis javat vesz�tettek el a sv�d
h�bor�k idej�n, mint amennyit a k�z�pkori n�metekkel, oroszokkal stb. folytatott
h�bor�kban. Amikor a sv�dek elfoglalt�k a vars�i kir�lyi palot�t, nemcsak a tap�t�k
sz�vet�t t�pt�k le a falakr�l, de m�g az ajt�k aranyozott f�lf�it �s az ablakkereteket is!
Felszedt�k a mozaikos k�padl�t �s Sv�dorsz�gba vittek harminck�t m�rv�nyoszlopot... Ez
a barb�rs�g d�bbenetes, �s ilyent m�g az oroszok vagy k�s�bb a szovjetek sem
csin�ltak...!
Hogy nem csup�n a lengyelek v�daskod�sair�l van sz�, �lljanak itt egy elfogulatlan
szemtan�, a francia kir�lyi titk�r, Des Noyers �r szavai. Aki a saj�t szem�vel l�tta a
lengyelek �ltal visszafoglalt kir�lyi v�rat 1656. j�lius j-�n:
„A sv�dek olyan mocskot hagytak a v�rban, hogy ott lehetetlen lakni. Emberi �s l�tr�gya
hever minden�tt; a lovakat ugyanis a harmadik emeletre is felvitt�k."
Guszt�v Adolf m�g a vars�i �v�rosban �ll� Zsigmondoszlopot - a valamikori nagy kir�ly
szobra egy h�znyi magas oszlopon �ll - is szerette volna elvinni mag�val. H�rom ezer
tall�rt (ami ma is sz�p vagyon lenne, �tsz�m�tva) �g�rt annak, aki eg�szben elmozd�tja �s
a k�zeli Visztul�hoz leviszi a m�eml�ket, hogy ott tutajra rakva vigy�k Gdansk balti
kik�t�be. Szerencs�re a feladat meghaladta a korabeli m�szaki k�pess�geket, ez�rt
szeml�lhetj�k ma is Zsigmondot a a V�rt�ren.
Amikor pedig k�t �vig uralmuk alatt tartott�k Krakk�t, az egyh�zi kolostorokra sz�zezer
tall�ros ad�t vetettek ki -pontosan tudva, hogy ezt az �sszeget a v�ros egyh�zi
szervezetei soha nem lesznek k�pesek kifizetni. J�l sz�m�tottak, mert �gy „az elmaradt
ad� fej�ben" �gymond „lefoglalt�k" a templomok szent ed�nyeit, aranykelyheit �s d�szes
f�papi �lt�zeteit. No �s elvittek minden harangot. A h�res nemzeti kegyhelyet, a krakk�i
Wawelt nyolc alkalommal fosztott�k ki!
A sv�dek krakk�i �s �ltal�ban Eur�pa-szerte tan�s�tott barb�r moh�s�ga nagyon is
eml�keztetett Pizzaro sz�z �vvel kor�bban Peruban elk�vetett tetteire. Guszt�v Adolf
helytart�i �s katon�i Krakk�ban (�s m�sutt a kontinensen) a kereszt�ny szentek
kopors�inak ez�stbor�t�sait is leszedt�k, a templom-olt�rokr�l is elvittek minden
nemesf�m-d�sz�t�st. Az �tv�sm�v�szet remekm�veit beolvasztott�k, hogy k�nnyebb
legyen a sz�ll�t�suk hazafel�. Az aranyr�d kevesebb helyet foglal el, mint egy-egy �bl�s
kehely vagy domborm�ves t�l.
J�, ha tudjuk, hogy a sv�d t�rt�n�szek ezt a korszakot azzal mentegetik, hogy „csak az
egyszer� katon�k fosztogattak". Akinek ellentmond, hogy el�g k�r�ln�zni a sv�d
m�zeumokban, vagy ak�r a h�res k�nyvt�rakban (pl. a lundiban), ahol rengeteg eur�pai
eredet� festm�ny, szobor, m�t�rgy, k�nyv, k�zirat stb. tal�lhat�. A k�zkaton�k - gondolom
- szerf�l�tt ritk�n cipeltek v�gig a kontinensen m�rv�nyszobrokat vagy k�ziratokat,
amelyek �rt�k�vel nem lehettek tiszt�ban. Hivatalos dokumentumok igazolj�k, hogy csak
a m�r eml�tett 1656-os �v augusztus�ban h�t nagy haj�rakom�ny „hivatalos
hadizs�km�nyt" (mert ugye volt erre szaksz� is!) vittek �t Stockholmba; az abban a
h�napban elfoglalt lengyel v�rosokat csak ezut�n adt�k �t szabadrabl�sra a s ockholmi
t�rt�n�szek �ltal olyannyira k�rhoztatott „egyszer� katon�knak".
Nem rossz zs�km�ny volt ez; ne feledj�k, hogy p�ld�ul amikor Rubens meghalt �s a
csal�dja ki�rus�totta k�peit, a spanyol kir�ly m�g�tt m�sodik legnagyobb vev�k�nt az
akkori lengyel kir�ly jelentkezett! Nos, a Stockholmb�l �rkezett csapatok nyom�n azt�n a
Rubensek is Stockholmba v�ndoroltak...
A sv�dek utolj�ra m�g 1702-ben is megrohant�k a lengyel ter�leteket �s amit addig nem
vittek el, azt most bep�tolt�k. Krakk�ban a fosztogat�sok k�zepette t�zv�sz t�rt ki, amit a
sv�dek nem engedtek eloltani, hisz m�r kifosztott�k a v�rosi �s „t�bb� nem volt r�
sz�ks�g�k".
Mit tudnak err�l maguk a sv�dek? K�nyv�nknek nem c�lja - sajnos nem is lehet az - hogy
alapot adjon k�l�nf�le mag�n- vagy hivatalos igazs�gszolg�ltat�si kezdem�nyez�seknek.
De hogy az�rt ott sincs minden rendbe, bizony�tja a k�vetkez� eset:
1970-ben Lundban egy m�zeumban egy sv�d di�k karddal �sszeszabdalta az �ltalunk
annyit emlegetett Guszt�v Adolf arcm�s�t. A rend�rs�g elfogta �s akkor a k�vetlez�
nyilatkozatot tette: „Guszt�v kir�ly h�d�t� volt, aki fel�getett, meger�szakolt �s lopott. A
v�n k�v�r imperialista arck�pe nem �rdemel jobb sorsot, minthogy elpuszt�tsuk."
Nem mi mondtuk.
A kor egyik jellegzetes alakja volt a csehek Habsburgja. II. Rudolf n�ven sokat emlegett�k
akkor is, az�ta is. Az 1552 �s 1612 k�z�tt �lt, �s mellesleg magyar �s cseh kir�lyi c�met is
visel� uralkod� soha semmilyen politikai �gyben nem t�nt ki. Ez �t egy�ftal�n nem is
�rdekelte, ellenben �lt-halt a m�kincsek�rt. T�bb olyan szenved�lye volt, amelyek k�s�bb
orvosilag bizony�that�an elmebajj� fejl�dtek. Ilyenek voltak a m�v�szet, az alk�mia, a
csillag�szat �s az asztrol�gia.
Mivel nagyon sok p�nze volt, a pr�gai Hradzsin termei hamarosan beteltek az �ltala
szerzett m�kincsekkel: szobrokkal, plasztik�kkal, domborm�vekkel, festm�nyekkel,
�kszerekkel, stb. Az � �rdeme, hogy az a v�r m�ig egy gy�ny�r� m�zeum. Rudolf
irigyl�srem�lt� k�vetkezetess�ggel szerezte be m�kincseit; m�sokkal ellent�tben nem
rabolta, nem vezetett �rt�k hadj�ratokat. � v�s�rolta vagy m�s �ton-m�don „szerezte", �s
nem nyugodott, am�g egy ismert �s �ltala v�gyott t�rgyat meg nem szerzett. T�bb sz�z
�gyn�ke j�rta Eur�p�t �s minden�tt figyelte, mi bukkan fel a piacon. Egy-egy ismert
m�t�rgy�rt „k�l�nleges �gyn�k�ket" k�ld�tt, akik vagy p�nzzel, megveszteget�ssel,
Csal�ssal vagy er�szakkal szerezt�k meg neki a „zs�km�nyt". Persze nemegyszer
t�vedett � vagy �gyn�kei, �s nagy p�nzek�rt iszony� giccseket is vett, azokat is besorolva
a h�res gy�jtem�nybe - teh�t az �zl�s�vel is lehetett egy kis baj, nem csak az elm�j�vel.
Egyik perverzit�sa a n�i akt volt; ezt szoborban, festm�nyben, rajzban, domborm�ben �s
minden form�ba gy�jt�tte. A palot�ja egyik term�ben csak meztelen n�ket �br�zol�
m�veket lehetett l�tni. Hogy kik l�thatt�k..? Err�l majd k�s�bb.
Meztelen n�kb�l t�bb mint 2500 szobrot �rz�tt, javar�sze m�rv�nyb�l �s bronzb�l volt;
akadtak k�zt�k eredeti �kori, vagyis antik darabok is. Csak az olasz renesz�nsz fest�k
m�veib�l t�bb mint 1500 darabot szerzett; ennyivel akkoriban senki sem rendelkezett.
Rendk�v�l tetszettek neki Albrecht D�rer k�pei, k�pes volt egyet-egyet �veken �t „�ld�zni",
m�g v�gre megszerezte. V�g�l majdnem minden D�rer-k�p �s rajz az � birtok�ba ker�lt!
Ugyanilyen szenved�lyesen �zte az id�sebb Bruegel k�peit, de Tizian�t vagy Correggi�t is
kedvencei k�z� sorolta. Ma m�r elk�pzelhetetlen �sszegeket k�lt�tt ezekre a kincsekre.
Az elmebeteg kir�ly mindig is h�l�s t�m�ja volt a sz�ndarab- �s film�r�knak. Nos, k�pzelj�k
el m�g azt is, hogy ez az ember ezeket a kincseket... soha nem mutatta meg senkinek! A
hatalmas termekben felhalmozott �szbont� m�kincseket egyetlen ember l�togathatta
csup�n - � maga! �vtizedeken �t senkinek sem volt oda bej�r�sa!
A sv�deket persze nagyon izgatta Rudolf mag�ngal�ri�ja - hiszen annak h�re m�r bej�rta
Eur�p�t. A k�l�nc uralkod� �vente annyi p�nzt adott ki a m�kincsek beszerz�s�re, mint
sok k�zepes orsz�g eg�sz k�lts�gvet�se - egy�ttesen!
T�rt�n�szek szerint Sv�dorsz�g akkoriban igen szeg�ny volt, k�l�n�sen m�v�szeti
term�kek tekintet�ben. Ha l�lektani mot�vumokat keres�nk fentebb le�rt viselked�s�k �s
m�rhetetlen fosztogat�saik magyar�zat�ra, akkor ezek k�z�tt az egyik nyilv�n a
kisebbs�gi �rz�s lehet.
Az els� nekifut�sra 1634-ben ker�lt sor, h�sz �vvel a zavart elm�j� uralkod� hal�la ut�n.
A sv�d hadak Pr�ga alatt �lltak, de nem tudt�k bevenni a v�rost, visszavonultak.
Tizenn�gy �vvel k�s�bb K�nigsmarck sv�d parancsnok egy �gyes �s gyors man�verrel
elfoglalta Pr�ga �szaki r�sz�t, �gy tette r� a kez�t a Hradzsinra is. T�rszekerek sz�zaira
volt sz�ks�g�k, hogy elvigy�k a Rudolf-f�le gy�jtem�nyt. Ezer �s ezer k�nyv,
�snyomtatv�nyok, k�dexek, k�ziratok, �kszerek, b�torok, m�v�szi �s haszn�lati
�vegt�rgyak, festm�nyek, szobrok, s�t m�g term�szettudom�nyos gy�jtem�nyek is voltak
k�z�tt�k, gondoljunk csak az �r�lt kir�ly egy�b �rdekl�d�si k�reire. Stockholmban azt�n
Krisztina kir�lyn� (aki kor�ntsem volt olyan �rtatlan angyalka, ahogyan a filmekben
szokt�k �t �br�zolni), v�gre szem�gyre vette a zs�km�nyt. Maga is nagy gy�jt� volt,
k�l�n�sen az olasz m�v�szet term�keit kedvelte.
Nem volt olyan m�v�szeti �rtelemben „szent" hely ezen a kontinensen sem, ahol a
barb�rok ne tev�kenykedtek, vagyis ne romboltak volna. J� p�lda erre az, ami az ath�ni
Akropolisszal t�rt�nt.
Nem �rjuk le az �p�t�szeti egy�ttes keletkez�s�nek t�rt�net�t, sem azt a nagy
jelent�s�g�t, amit a g�r�g �s �ltal�ban emberi t�rt�net sz�m�ra jelent. Felt�telezz�k, hogy
akik egy ilyen k�nyvet olvasnak, azok ezzel m�r tiszt�ban vannak. �gy maradunk eredeti
t�m�nkn�l: a m�kincsrabl�sokn�l �s -rombol�sokn�l.
Az �p�letek sorsa rosszul alakult m�r az V. sz�zadban, amikor a kereszt�ny vall�s
elterjedt G�r�gorsz�gban is. A Partheont is templomm� alak�tott�k �t �s ez �gy volt
majdnem ezer �ven �t. Azt�n e „rendeltet�sszer� haszn�latot" (?) voltak�ppen nem
felr�gva, csak kicsit megm�s�tva a v�rost elfoglal� t�r�k�k 1458-ban szint�n kegyhelly�
alak�tott�k - mecset lett bel�le. M�r a kereszt�nyek is ablakot v�jtak a falakba, ahol ilyesmi
r�gebben nem volt �s nem is illett oda. A t�r�k�k m�g nem is �rtek Ath�nba, amikor
sz�mos akropoliszi �si szent�lyb�l �s m�s helyis�gb�l a kereszt�nyek nyom�s�ra
elt�vol�tott�k a szobrokat, s a falakr�l egyes „pog�ny" domborm�veket. A kereszt�nyek
fanatizmusa od�ig ment, hogy sok remek szobrot �sszet�rtek!
A mai g�r�g�k elvakult t�r�k-gy�l�let�kben hajlamosak persze ezeket a korai
v�ltoztat�sokat, rombol�sokat is a t�r�k�k sz�ml�j�ra �rni. Pedig van azon �ppen el�g
en�lk�l is. A v�ros torok parancsnoka egyr�szt a h�rem�t tartotta az egyik �p�letben, de
ett�l m�g �p�t�szetileg nem v�ltozott a k�lseje. Rosszabb volt k�s�bb az a
h�bor�-sorozat, amelyeket a T�r�k Birodalom Velenc�vel v�vott a XV. �s a XVIII. sz�zad
k�z�tt. Az egyik ilyen �sszecsap�sban a velenceiek ostrom al� vett�k a v�rost �s persze a
v�rat, az Akropoliszt is. 1687-ben t�rt�nt Morosini admir�lis vezet�s�vei egy-egy roham,
amelyet azonban a t�r�k�k kiv�dtek. �m a v�r bomb�z�sa, l�vet�se alatt siker�lt
eltal�lniok a l�porrakt�-rat, amit a t�r�k�k a Partheonban rendeztek be... Ett�l ment t�nkre
a frizek (homlokzati sord�szek) h�romnegyede, �s huszonnyolc d�r st�lus� oszlop. H�sz
�vvel k�s�bb a t�r�k�k sz�tszedt�k a Nike-szent�lyt, hogy a hely�n egy t�z�rs�gi �ll�st
l�tes�tsenek. Mint ebb�l is l�tjuk, enyh�n sz�lva nem volt �rz�k�k a sokezer �ves
m�eml�kek �ps�ge ir�nt.
Persze mintha mindez nem volna el�g, Morosini admir�lis v�g�l is bevette Ath�nt. �s mi
volt a gy�ztes els� dolga..? Rabolni! Hogy gy�zelm�t bizony�tsa, sok oszlopot �s m�s
d�sz�t�elemet akart hazavinni Velenc�be. Olyan barb�r m�don l�tott hozz�, hogy a
puszt�t�sban fel�lm�lta m�g a t�r�k�ket �s a l�porrakt�r robban�s�t is; ahol csak
hozz�ny�lt, a remekm�vek leomlottak �s elt�rtek. A Parthenon romm� lett. Ami pedig
ottmaradt, azt k�s�bb egy lord Elgin nev� �r (?) vitte Londonba - de err�l majd k�s�bb
sz�lunk.
Ne felejts�k el, hogy a szervezett r�g�szet kezdete, vagyis a XVIII. sz�zad el�tt is
tev�kenykedtek m�r amat�r vagy hozz��rt� r�g�szek, ezek azonban, legal�bbis
t�bbs�g�kben, ink�bb amat�r kincskeres�k voltak. Nem csak mag�t a r�gis�get akart�k
fellelni, hanem a felfedez�st�l nagy anyagi hasznot is v�rtak.
�gy p�ld�ul ha v�gign�zz�k azoknak n�vsor�t �s tev�kenys�g�t, akik csak
Franciaorsz�gb�l tett�k-vettek az 1600-as �vek v�g�n �s az 1700-asokban Egyiptomban
vagy a K�zel-Keleten, bizony �ppen ezt l�tjuk. Addigra m�r nem csup�n a helyi lakosok
egy r�sze �lt, vagy akart meg�lni kincsek felkutat�s�b�l; erre nagy hat�ssal voltak azok a
nyugatiak, eur�paiak, akik szint�n ekkoriban bukkantak fel �s �rdekelte �ket minden, ami
a r�gm�ltb�l sz�rmazott. Maguk sem tudt�k m�g, minek lehet �rt�ke �s/vagy tudom�nyos,
net�n kereskedelmi vagy m�v�szeti jelent�s�ge, ez�rt haboz�s n�lk�l p�nzt adtak
minden�rt, amit a helybeliek el�j�k t�rtak. Azt�n saj�t szak�llukra maguk is kutatni
kezdtek.
A dolog hat�s�t n�velte, hogy sz�mos eur�pai uralkod� vagy gazdagabb m�keresked�
egyenesen buzd�tott erre a viselked�sre. Volt olyan is - mint p�ld�ul XIV. Lajos francia
kir�ly - aki saj�ts�gos „�gyn�k�ket" k�ld�tt Egyiptomba �s m�shov�, hogy azok ott
sz�m�ra m�t�rgyakat szerezzenek.
Ezzel elindult egy folyamat, amelyr�l m�g lesz sz� ebben a k�nyvben: a m�t�rgyak
kezdtek elv�ndorolni azokr�l a f�ldrajzi helyekr�l, ahol keletkeztek, ahol r�gebben
haszn�lt�k �ket, ahov� tartoztak. A legt�bbsz�r egy vagy k�t m�sik kontinensre jutottak el
- �s jutnak el ma is! - azzal a hivatkoz�ssal vagy indokkal, hogy az �j helyen van a p�nz,
az �j tulajdonos, s�t az �rt� k�z�ns�g. Ez �gy nem mindig igaz - de m�r-m�r elfogadott
szeml�let, �s mindenk�ppen t�ny, hogy r�gesr�gi afrikai, �zsiai, latin-amerikai m�kincsek
egy jelent�s r�sze ma nem keletkez�se hely�n, hanem m�sutt l�that�. Olykor a vil�g
m�sik v�g�n.
Amikor Laisn� francia utaz� 1670-ben elindult Keletre, egyik bar�tja, Monceaux, aki m�r
j�rt arra, egy saj�tos t�rk�pes list�t adott neki. Ezen olvashatta, merre menjen �s melyik
vid�ken, melyik v�rosban mit lehet „tal�lni" vagy v�s�rolni, �s ha m�gsem, akkor hol az a
m�sik helyis�g, ahol azt �jra megpr�b�lhatja, m�g biztosan hozz�jut. Es azon a list�n
(tegy�k hozz�: sz�z �s sz�z hasonl� k�r�zhetett a keletre utaz�k k�r�ben) rajta volt
mindenfajta kincs: a k�ziratokt�l a domborm�vekig.
A m�r eml�tett Vansleb vagy Wansleben szint�n XIV. Lajos megb�z�s�b�l utazgatott
t�bbsz�r is. Az els�, 1664-es utaz�sa e tekintetben igen eredm�nyes, b�r r�vid volt.
M�sodik �tj�ra m�r t�bb tapasztalattal, p�nzzel �s t�relemmel indult 1672-73-ban, �gy a
„zs�km�ny" is t�bb lett.
De mit is v�rtak el az ilyen „�gyn�k�kt�l"? Erre el�g f�nyt vet az a szerencs�re m�ig
fennmaradt okirat, amit Vansleb kapott a kir�lyt�l, �s amelyben p�ld�ul ezt tal�ljuk:
„�fels�ge legnagyobb k�v�ns�ga az, hogy a keletre utaz� Vansleb �r tal�ljon ott lehet�leg
min�l t�bb �rt�kes k�ziratot, antik �rm�ket, ezeket pedig k�ldje haza �fels�ge
k�nyvt�r�nak... Ha pedig ezenfel�l felfedezne a romok k�z�tt r�gi j� mesterek szobrait �s
domborm�veit, igyekezzen azokat is megszerezni. Int�zze el k�zvet�t�k �ltal, hogy azokat
is mihamarabb P�rizsba sz�ll�ts�k..."
H�t �gy. Mint l�tjuk, senki sem sz�gyellte a dolgot, legkev�sb� maga a megrendel�.
Valahogyan norm�lis dolognak l�tszott sz�mukra, hogy a Kelet a senki f�ldje -legal�bis
ebb�l a szempontb�l - �s ami ott van, azt b�rki elhozhatja.
A dolog pikant�ri�ja, hogy ez csakugyan �gy volt - akinek el�g p�nze volt �s csakugyan,
tal�lt valamit, �gy vagy �gy bizony elhozhatta. El�g volt megvesztegetni a helybeli
hat�s�gokat �s elint�zni a fuvart...!
Az m�s k�rd�s, hogy a helybeli (arab) kincskeres�k nem mindig �dv�z�lt�k az
eur�paiakat, hiszen konkurrenci�t jelentettek sz�mukra. M�s dolog, hogy ha egy-egy
helybeli �s egy eur�pai �sszefogott, mindenki j�l j�rt. Csak a m�v�szet vesz�tett - de ez
akkor senkinek nem fordult meg a fej�ben. Hiszen ha egy domborm�vet siker�lt
�gy-ahogy lefejteni�k valamilyen �kori �p�tm�ny fal�r�l — de k�zben megsemmis�lt hat
m�sik - kit �rdekelt? Mindenki csak arra az egyre koncentr�lt, azt tartotta szem el�tt �s
csak annak potenci�lis �rt�k�re, valamint leend� vev�ire gondolt.
De ez �gy volt �m az int�zm�nyekn�l is. Amikor a XVII. sz�zad v�g�n valahogy
al�bbhagyott ez a l�z - mint k�s�bb kider�lt, csak id�legesen - a keleti k�ziratokat gy�jt�
int�zm�nyek nyugtalankodni kezdtek.
P�ld�ul a kir�lyi (nemzeti?) k�nyvt�r, a Biblioth�que du Roi igazgat�ja 1672. november
29-�n k�rlev�lben figyelmeztette a K�zel-Keletre akkredit�lt francia konzulokat, hogy „ne
hagyjanak fel eddigi buzg�s�gukkal, m�r ami a keleti k�ziratok beszerz�s�t �s P�rizsba
k�ld�s�t illeti..."
Az 1600-as �vek v�g�n kezd�d�tt meg az �rdekl�d�s a m�mi�k ir�nt is. Tudjuk az
iratokb�l, hogy a kir�lyi udvar (m�g mindig franci�kr�l van sz�) m�g keleten dolgoz�
szerzeteseket is mozg�s�tott, hogy azok szerezzenek �s k�ldjenek haza min�l t�bb
m�mi�t.
Egy m�sik ilyen �gyn�k, civilben maga is m�keresked�, bizonyos Paul Lucas 1714-ben
szint�n pontos instrukci�kat kapott XIV. Lajost�l: mit hozzon? Ebb�l kider�l, hogy
P�rizsban m�r arra sz�m�tottak: hamarosan megnyitj�k a piramisokat �s el�re fent�k a
fogukat a sok m�kincsre, amit majd ott tal�lnak. Mellesleg a kir�lyi parancs sz�vege �s
st�lusa is �gy n�z ki, mintha azt nem is egy szabad �s �n�ll�, �mde munk�val megb�zott
embernek, hanem egy rabszolg�nak adt�k volna:
„Monsieur Lucas elmegy Jupiter-�mon szent�ly�be. Pontos le�r�st hoz r�la, �s elsz�ll�t
onnan mindent, ami k�l�nlegess�gnek sz�m�t. Ezt k�vet�en elmegy a fels�-egyiptomi
Jupiter-szent�lybe, hogy megl�togassa Th�ba romjait, valamint a Moeirs-t� k�rny�k�n
tal�lhat� egy�b �kori m�eml�keket. Felkeresi a Caron-h�zat �s a labirintust. Mindent
megtesz, ami t�le telik, hogy felnyittassa a piramisokat is..." Es �gy tov�bb, �gy tov�bb.
A piramisok �gye nagyon izgatta a franci�kat �s feltehet�en a t�bbi nemzet k�pvisel�it is.
Nem is sz�lva m�s neves - olykor szint�n kir�lyi c�mmel rendelkez� - m�gy�jt�ket.
Ismer�nk egy eg�sz hossz� levelez�st Le Maire egyiptomi francia konzul �s az egyik
ottani t�r�k hat�s�gi szem�ly k�z�tt. (Akkoriban ugyanis ez az orsz�g t�r�k megsz�ll�s
alatt �llt.) A levelekb�l kider�l, hogy t�bb baj is van; nemcsak „meg kell kenni" valakiket az
enged�ly�rt, de nem is tudj�k pontosan, hol lehet a piramisok bej�rata?
Kapaszkodjanak meg: m�g az az idi�ta �tlet is felmer�lt ezekben az urakban, hogy akkor
tal�n teljesen le kellene rombolni legal�bb az egyik piramist, �s �gy n�zni meg, hogyan
oldott�k meg az �korban a bej�rat k�rd�s�t...?
R�ad�sul megindult a v�rhat� vet�lked�s a k�l�nf�le idegen �s gazdag gy�jt�k k�z�tt.
M�g az egyazon n�ci�hoz tartoz�k is egym�s ellen fordultak, ha egy-egy nagyobb
zs�km�nyra volt kil�t�s.
A francia v�rosokban akkoriban m�nia lett a Napkir�ly szobrainak �ll�t�sa. A szem�lyi
kultusz e korai megnyilv�nul�sa azonban �rdekes �s nem v�rt m�don komoly vesz�lyt
jelentett az egyiptomi m�eml�kekre is.
Ugyanis egyesek a fej�kbe vett�k, hogy az �m az igazi, ha �fels�ge m�rv�nyk�pm�sa
valamilyen egzotikus orsz�gb�l hozott oszlopon �ll majd, ezzel is mutatva kontinenseken
t�lny�l� dics�s�g�t.
Vesz�lybe ker�lt minden �kori szobortalapzat, m�g a romosak is, nem is sz�lva az
oszlopokr�l. Benoit de Maillet, a kair�i francia konzul meg a fej�be vette, hogy az
alexandriai �n. Pompeius-oszlopot (amelynek semmi k�ze sem volt Pompeiushoz, hiszen
Diocletianus tisztelet�re emelt�k a IV. sz�zad k�zep�n) Franciaorsz�gba vitesse. Az
oszlopot 1692-ben pillantotta meg el�sz�r, azt�n - nem t�ved�s! -negyven �ven �t
t�rekedett megval�s�tani az �tletet. Rengeteg neh�zs�g t�madt, sok akad�ly g�rd�lt az
�tj�ba. Mi t�bb, id�vel aff�le fixa idea lett a konzul sz�m�ra a dolog, a XVIII. sz�zad
elej�t�l kezdve m�r semmi m�sra nem b�rt gondolni, csak arra, hogyan juttathatn� el az
oszlopot egyenesen P�rizsba?
Nagy levelez�st folytatott ez �gyben, miniszterekkel �s m�s hat�s�gi emberekkel, m�g
korabeli „szponzorokkal" is. Arra sz�l�totta fel Pon�chartrain minisztert, az enged�ly�rt
forduljon egyenesen a sztambuli t�r�k korm�nyhoz. P�nzt k�rt az�rt, hogy - id�zek 1698.
febru�r 20-ai level�b�l - „lehet�v� tegyem a helyi hat�s�gok gondoskod�s�t �s v�delm�t",
ami r�videbb fogalmaz�sban azt jelentette: kell a baksisra, a helybeliek
megveszteget�s�re. Persze azzal cs�b�tgatta a minisztert, hogy „ha egy�ltal�n b�rmilyen
alapzat, akkor ez az oszlop m�lt� arra, hogy hordozza �fels�ge k�pm�s�t, hisz
egyenesen arra teremtett�k..."
A miniszter hamarosan arr�l �rtes�tette, hogy nincs p�nz (milyen ismer�s mondat!) �s
hogy �fels�ge sincs elragadtatva az �tlett�l - szint�n annak anyagi vonzatai miatt...
Maillet �r azonban nem adta fel. A kir�lyi lev�lt�r t�bb tucat memorandum�t �rzi, ezeket
mind az oszlop �gy�ben k�ldte a k�vetkez� �vtizedek sor�n. Az utols�t m�r akkor, amikor
le is v�ltott�k tiszt�r�l: 1737. m�jus 15-�n. Ebben is nagy �sszegeket eml�t �s azzal
cs�b�tja a minisztereket, hogy a kir�lyhoz hasonl�an �k. is szinte halhatatlanokk�
v�ln�nak, ha seg�tik, hogy �fels�ge szobra v�gre egy ilyen �kori talapzatra ker�lj�n...
Mivel most sem kapott pozit�v v�laszt, hamarosan meghalt, mondhatni
„dolgav�gezetlen�l".
Szerencs�re akkoriban m�k�d�tt egy m�sik gy�jt�szenved�ly is: a gazdag utaz�k
Egyiptomot �s a Keletet j�rva v�s�roltak ezt-azt a helybeli keresked�kt�l. Ami viszont
v�gs� soron szint�n nem volt t�l pozit�v dolog, hiszen �k is a s�rrabl�kt�l jutottak hozz� az
�rt�kes apr�s�gokhoz �s k�ziratokhoz. M�gis azt kell mondanunk: sok minden elveszett
volna, ha ezek az urak �s h�lgyek nem v�s�rolj�k fel az „egzotikus holmikat". Hal�luk ut�n
vagy �r�k�seikhez ker�ltek, vagy m�zeumokba. Ekkoriban kezdtek teh�t az eur�pai
m�zeumokban megjelenni az egyiptomi holmik. Valamivel k�s�bb, Napoleon alatt �s
ut�na azt�n az eur�paiak felfedezt�k maguknak az �kori Egyiptomot �s igen meredeken
felsz�ktek az ottani m�kincsek �rai.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy az Eur�p�ba �raml� k�zirat-folyam ind�totta el az igazi
orientalisztika, vagyis a keleti t�rt�nelemmel foglalkoz� tudom�ny(ok) hihetetlen fejl�d�s�t.
A k�vetkez� m�sf�l sz�z �vben azt�n az embe ris�g nagyon sokat megtudott az �kori
Keletr�l, amir�l addig fogalma sem volt.
R�g�szeti szempontb�l sokan �gy v�lik, hogy az�rt amit maguk az eur�paiak, vagy
�tt�telesen a helybeliek seg�ts�g�ve] m�veltek, az nem m�s, mint szabadrabl�s volt. Egy
m�sik mell�khat�sa ennek a folyamatnak az �rak emelked�se volt - de nem csak
Eur�p�ban �s �szak-Amerik�ban, hanem m�r Keleten is! Hiszen amikor a t�lnyom�r�szt
arab lakoss�g l�tta, milyen moh�k az idegenek, a „frankok", h�t feljebb sr�folta m�r nem
csup�n a s�rokb�l kiszedett t�rgyak �r�t, hanem a j�rul�kos szolg�ltat�sok d�jait is. Att�l
kezdve az eur�pai kutat�k sz�m�ra t�bbe ker�lt a b�relhet� teve, az idegenvezet�, a
tolm�cs, az �lelmiszer, a v�z -minden.
Egyiptom �s a K�zel-Kelet egyes ter�letei, f�leg Mezopot�mia, a k�vetkez� �vsz�zadok
alatt - mindm�ig - olyan vad�szter�letre eml�keztet, amely f�l�tt �lland�an kesely�k
keringenek. �s nem ok n�lk�l mondj�k �gy. Az ilyenolyan s�rrabl�k sokszor m�g r�g�sznek
�lc�zva magukat, vagy �ppens�ggel r�g�szdiplom�val a zseb�kben folytatt�k a...
szabadrabl�st! Az arany�s�s lehetett ehhez hasonl� D�l-Afrik�ban vagy a kaliforniai,
alaszkai h�sid�kben, ahogyan azt p�ld�ul Jack London le�rta. Ha valaki a maga ter�let�n,
a neki �nk�nyesen vagy hat�s�gi seg�dlettel (baksis!) kijel�lt z�n�j�ban valami �rt�keset,
szenz�ci�sat tal�lt, a t�bbiek is azonnal odagy�ltek �s enged�lyre, tisztess�gre fittyet
h�nyva �k is gyorsan a k�zelben kezdtek �sni...
Ez�rt kialakult egy technika - f�leg Egyiptomban -amelynek r�v�n a r�g�szek hallgat�sra
k�telezt�k munk�saikat �s munkat�rsaikat. Mindenki igyekezett titokban tartani, mit, hol �s
mennyit tal�lt. A r�g�szeti �sat�sok sz�nhelyeit nemegyszer fegyveres katon�k �rizt�k
�jjel-nappal egyr�szt a szemtelen konkurrencia, m�sr�szt a helyi s�rrabl�k (vagyis szint�n
a konkurrencia) el�l.
Mindehhez sz�m�tsuk hozz� egyr�szt az agressz�v eur�pai keresked�k m�g agressz�vabb
helyi �gyn�keit, valamint a diplomat�kat, a konzulokat �s alkonzulokat, akik ugyanilyen
f�radhatatlanul �gyk�dtek a m�kincsek megszerz�se �rdek�ben. Els�sorban, de nem
kiz�r�lag az angol, a francia �s a velncei konzulok.tev�kenykedtek ez �gyben.
A XVIII. sz�zadban �s m�g k�s�bb is ez az eg�sz folyamat voltak�ppen egyetlen nagy
rabl�s volt a sz� t�rv�nyes �rtelm�ben is. Ugyanis Egyiptomban akkoriban m�g nem
l�tezett t�rv�ny, amely szab�lyozta volna a koncesszi�k kiad�s�t �sat�sokra, vagy
�ppens�ggel tiltotta volna a m�kincsek kivitel�t az orsz�gb�l. �ppen ez�rt ugyan
t�rv�nyileg nem vethet� semmi a rabl�k szem�re, m�gis, gyakorlatilag kifosztott�k az
orsz�got m�kincseib�l �gy, hogy a vesztes�g m�r soha t�bb� nem k�rp�tolhat�. Tudjuk, a
konzulok �s keresked�k megveszteget�sek �tj�n sok�ig akad�lyozt�k, hogy a t�r�k porta
(Egyiptom akkori ura) szab�lyozza mindezt, hisz nekik �gy volt k�nyelmes �s j�.
3. EGY CS�SZ�R ELINDUL
Hogy Napoleon mit m�velt Egyiptomban �s m�sutt, roppant fontos a m�kincsrabl�sok
t�rt�net�ben. Eltekintve n�h�ny �kori �s k�z�pkori esett�l �s uralkod�t�l, a modern
id�kben ez volt az els� olyan cs�sz�r, aki int�zm�nyes�tette �s mondhatni
„t�rv�nyes�tette" a m�kincsrabl�st. Mindenk�ppen t�megess� tette �s ami m�g nagyobb
baj: a legalit�s l�tszat�t is k�lcs�n�zte neki.
Napoleonr�l sok j�t �s kev�s rosszat �rtak le az elm�lt k�tsz�z �vben. Mindenki ismeri
csat�i helysz�neit, sokan azok d�tumait is. Van, aki egyszer� kis korzikai t�meggyilkosnak
tartja �t, hisz sz�zadokon �t nem halt meg annyi ember Eur�p�ban, mint �ppen az �
uralkod�sa alatt �s miatt; m�sok nagy t�rv�nyhoz�nak, modern �llamteremt�nek �s nem
kis gondolkod�nak is tartj�k.
De kev�s az, aki tiszt�n l�tn� jellem�nek egy m�sik oldal�t is, amely �t m�r a k�z�ns�ges
b�n�z�s hat�r�ra vitte. A cs�sz�r volt az, aki g�tl�stalanul �th�gta a t�rv�nyeket, ha
�rdeke �gy k�v�nta, �s lopott, rabolt �ppen olyan g�tl�stalanul, ha p�nzsz�k�ben volt vagy
valamilyen v�lt „birodalmi" �rdeket l�tott a dologban. Senki tulajdon�t nem tisztelte.
F�ktelen despota volt, hasonl� az �koriakhoz. Zabol�tlan becsv�gy �s nehezen elviselhet�
modor jellemezte. Semmi sem �ll�thatta meg, ha elindult - a gyakran rossz, lejt�s - �ton.
Aki azt hiszi, hogy csak Egyiptomban kezdett m�kincseket lopni �s rabolni, t�ved. Mt�r
amikor a XVIII. sz�zad v�g�n m�g mint a rangl�tr�n sebesen t�bornokk� emelkedett
tisztet el�sz�r b�zt�k meg egy it�liai hadj�rattal, ez az ember - ki v�gs� soron maga is
olasz sz�l�kt�l sz�rmazott, �sei �s rokonai az � sz�let�se idej�n is �ppen Korzika
Franciaorsz�gt�l val� elszakad�s��rt v�vtak felkel�st! - m�r komolyan eltervezte
Olaszorsz�g kifoszt�s�t a m�kincsek ter�n (is). A forradalmi vez�rkar, a Direkt�rium hozz�
hasonl�an g�tl�stalan vezet�i ny�ltan k�z�lt�k vele: elj�tt az ideje, hogy a Francia M�zeum
(a mai Louvre) r�tegye kez�t minden el�rhet� m�kincsre, mert - most j�n az ideol�giai
al�t�maszt�s - „Franciaorsz�g szuver�n ura kell legyen a nagy m�v�szeteknek, mert �gy
er�s�theti -meg �s teheti szebb� a szabads�g korm�ny�t!" �gyes, nem? Sz�pen hangzik,
m�g ha nincs is �rtelme.
Ez a fellengz�s �s mondjuk ki ny�ltan: soviniszta elm�let akkoriban nem csup�n a
Direkt�rium saj�tja volt. �rdekes m�don neves m�v�szek is akadtak propag�l�i k�z�tt.
P�ld�ul Francois G�rard (1770-1837), mitol�giai �s t�rt�nelmi t�m�j� klasszicista
festm�nyek alkot�ja, Nap�leon egyik hivatalos portr�fest�je, aki a dikt�tor buk�sa ut�n
�ppen olyan lend�lettel �s sz�vesen festette meg ut�dait, a Bourbonokat �s Lajos F�l�p�t
is. Vagy a m�sik n�pszer� portr�fest�, Jean Baptiste Isabey (1767-1855) ny�ltan vallott�k:
h�la erej�nek, oktat�si rendszere fels�bbs�g�nek �s m�v�szeinek, Franciaorsz�g a
vil�gon az egyetlen orsz�g, amelynek joga van �sszegy�jteni a vil�g �sszes m�kincs�t.
Merthogy „csak egy ilyen orsz�gra lehet r�b�zni ezen �rt�kek �rz�s�t"(!).
Ugyanakkor ne felejts�k el megeml�tni, hogy akadtak az�rt ugyanebben a
Franciaorsz�gban �ppen olyan h�res �s tehets�ges emberek, akik fell�ptek ezen eszme
ellen �s egy�ltal�n nem t�mogatt�k az �llami seg�dlettel foly� m�kincsrabl�sokat.
K�r�lbel�l �tven m�v�sz annak idej�n al� is �rta azt a k�relmet, amellyel a Direkt�riumhoz
fordultak: ne t�mogassa, ne �szt�n�zze az idegen m�kincsek francia f�ldre hozatal�t,
azok er�szakos elv�tel�t, rabl�s�t. �rdekes m�don, mintegy el��rzett�l hajtva, a h�res
r�g�sz, Antoine Quatrem�re de Quincy is al��rta, mintegy jelezve, hogy egy�ltal�n nem
csak festm�nyekr�l vagy szobrokr�l, hanem r�g�szeti m�t�rgyakr�l is sz� van a
pet�ci�ban. Ez ut�bbi �r ny�lt lev�lben is kritiz�lta I. Napoleon �r tetteit e t�ren.
Napoleont ez csak annyiban �rintette, hogy l�tva a felh�borod�st m�r az �gy elej�n, olyan
jogi formul�kat dolgoztatott ki, amelyek lehet�v� tett�k sz�m�ra a leg�lis (?) rabl�st.
Kort�rsait ebben is megel�zte.
Szok�sa volt k�l�nben, hogy akarat�t r�k�nyszer�tve a legy�z�ttekre, a nyilv�nos
szerz�d�sekhez titkos z�rad�kokat csatolt. �ltal�ban ezekben �llapodtak meg a telek a
m�kincsek „�tad�s�r�l" �s „�tv�tel�r�l". No persze, �gymond „meg�rz�sre"...
Hogy egyesek mennyire ellenezt�k a rabl�sokat, arra a legjobb p�lda �ppen a „forradalom
m�v�sze", Jacques D�vid (1748-1825). Aki Napoleon „udvari fest�je" is lett, olyan h�res
forradalmi �s napoleoni t�m�j� k�pek szerz�je, mint „Marat hal�la", vagy „Napoleon
megkoron�z�sa", stb. R�ad�sul tagja volt a Direkt�rium m�v�szeti bizotts�g�nak is. M�gis
felemelte a szav�t.
A Direkt�riumnak k�l�nben eg�szen pr�zai, egyszer� okai voltak, hogy forsz�rozza a
k�prabl�sokat. A korrump�lt vezet�s a gazdas�gi cs�d sz�l�re vitte az orsz�got, elfogyott
a k�szp�nz. M�gis folytatta az esztelen h�bor�kat s�t �jakat kezdem�nyezett. Ma m�r
nem k�ts�ges: k�ts�gbeesetten pr�b�lt p�nzhez jutni! Ez�rt kellett szentes�teni�k a
rabl�st. A t�bbi, mint ma mondan�nk, csak blabla volt.
T�bbek k�z�tt ez adta Napoleon kez�be a hadsereget �s ez�rt ford�thatta fel eg�sz
Eur�p�t, h�rom kontinensen ez�rt kellett meghalnia annyi milli� embernek. �s ennek
k�sz�nhet�, hogy a XVIII. �s XIX. sz�zad fordul�j�n p�r �v alatt a vil�g l�tez�
m�kincseinek tekint�lyes h�nyada francia ter�letre ker�lt...
A szabadrabl�s Belgiumban �s Hollandi�ban kezd�d�tt. A forradalom �gyn�kei parancsot
kaptak: a k�zint�zm�nyekb�l, kolostorokb�l �s mag�nh�zakb�l is szedj�k �ssze mindazt,
ami a megh�d�tott orsz�gokban �rt�knek sz�m�t. A „forradalmi megb�zottak", ak�r
sz�z�tven �vvel k�s�bb Kelet-Eur�p�ban a titkosrend�rs�g, hajnalban vagy este j�tt. A
legv�ratlanabb id�pontokban bukkantak fel �s �r�sos meghatalmaz�sokat lobogtatva
jelezt�k, hogy a „forradalmi bizotts�g" nev�ben �s parancs�ra „ideiglenesen lefoglalj�k"
vagy „v�d��rizetbe veszik" a m�kincseket. Vitt�k a r�gi k�nyveket, k�ziratokat,
metszeteket, rajzokat, t�rk�peket, festm�nyeket - m�ghozz� nem csup�n az eredetieket,
de a m�solatokat is. Elvitt�k az �rt�kesebb b�torokat, szobrokat, domorm�veket, d�sz�tett
haszn�lati t�rgyakat, �ve get, porcel�nt, �rm�t, b�rmit.
Vagyis, mint hirdett�k kerek-perec, minden olyan m�vet elvittek, amely „m�lt� ahhoz, hogy
a forradalmi k�zt�rsas�g gy�jtem�nyeiben �s m�zeumaiban helyet kapjon". A dolog
ijeszt�en hasonl�tott ahhoz, ami Oroszorsz�gban t�rt�nt 1917 ut�n. �s ez nem v�letlen:
mindig ez t�rt�nik, amikor szellemileg �retlen �s m�veletlen emberek ker�ltek hatalomra.
P�rizs lett a saj�tos �jfajta „m�gy�jt�s" k�zpontja. Minden �gt�j fel�l oda �ramlottak a
karav�nok, �s hozt�k v�get nem �r� sorban a sok gy�ny�r�s�get. A Louvre a le�r�sok
szerint majdnem „sz�tment", annyi t�rgyat zs�foltak bele.
�s nem sz�gyellt�k magukat a franci�k? - k�rdezhetn� valaki. Nos, biztosan voltak ilyenek
is, mint fentebb jelezt�k. De a hivatalokt�l t�vol �l! az eff�le viselked�s. �ppen
ellenkez�leg. A Nemzeti Konvent k�pvisel�je b�szk�n k�z�lte a k�pvisel�kkel:
„Polg�rt�rsak, szeretn�m �n�ket inform�lni arr�l, hogy a flamand iskola m�vei hamarosan
teljes m�rt�kben a mi m�zeumainkba ker�lnek!"
Odaker�ltek olyan m�vek, mint Hubert �s Jan van Eyck olt�ra, amelyet a genti
katedr�lisb�l hurcoltak el. Rubens „Lev�tel a keresztr�l" c�m� festm�ny�t viszont az
antwerpeni d�mb�l vitt�k P�rizsba. A belg�k �s hollandok �ltal �ssze�ll�tott t�rt�nelmi
forr�sok szerint azokban az �vekben 63 Rubens �s 28 Anton van Dyck-k�pet vittek el
t�l�k Franciaorsz�gba.
M�r akkor is Olaszorsz�g volt a legnagyobb „k�pt�r" a vil�gon, �s m�ig is az maradt.
Ahogyan egy olasz napilap nemr�gen nevezte, a „vil�g legnagyobb �rizetlen
m�kincsgy�jtem�nye". Nem csoda h�t, hogy akkor is, manaps�g is sokan szeretn�nek
mer�teni ebb�l a kimer�thetetlennek, �r�kre telinek l�tsz� forr�sb�l. �s mindenk�ppen
vegy�k figyelembe: az �kort�l napjainkig folyamatosan vittek el ebb�l a kincst�rb�l.
Raboltak �s puszt�tottak, m�gis tele van ma is. Sz�razon �s v�zen hurcolt�k a kincseket,
nem csoda h�t, ha a francia „ideol�gusok" �s p�nz�gyi szakemberek is �gy l�tt�k:
�rdemes oda katon�kat k�ldeni �s tov�bb fosztogatni It�li�t.
Az egykori olasz, Buonaparte Napoleon�, vagy ahogy akkoriban m�r franci�san nevezte
mag�t: Bonaparte t�bornok komoly tervek alapj�n l�tott It�lia kifoszt�s�hoz. Szak�rt�ket
vett fel �s fizetett meg. � volt az els� nagyhatalm� m�kincsrabl�, aki mindenhov�
szak�rt�k kis sereg�vel utazott �s azok mutatt�k meg az embereinek, honnan mit
�rdemes vagy okvetlen�l kell elhurcolni. Ah�nyszor legy�z�tt egy kisebb �llamot
(Olaszorsz�g akkor m�g nem l�tezett egys�ges orsz�gk�nt, hanem kisebb-nagyobb
v�ros�llamokra �s ter�letekre szakadt, ami persze megk�nny�tette az idegen h�d�t�
dolg�t), le�lt „t�rgyalni" a legy�z�ttekkel. K�pzelhetj�k, mif�le „egyenrang� felek" �ltek az
asztaln�l ilyen helyzetben...? �s Napoleon g�tl�stalanul �s er�szakosan k�nyszer�tette
partnereit, hogy �gymond „�nk�nt" mondjanak le kincseik egy r�sz�r�l a forradalmi francia
�llam jav�ra. N�hol olyan alapos �s r�szletes „szerz�d�seket" �s „meg�llapod�sokat"
k�t�tt, hogy a szerz�d�sek lapjair�l szinte m�r csak a sz�banforg� m�t�rgyak lelt�rszer�
felsorol�sa hi�nyzott.
Volt, hogy ezt a formul�t kicsit „t�gasabbra" vett�k. P�ld�ul P�rma legy�z�se ut�n az
ottani herceg �s Napoleon al��rtak egy szerz�d�st. Ennek �rtelm�ben - id�zem - „Par-ma
k�pvisel�je �tad h�sz festm�nyt azok k�z�l, amelyek jelenleg a hercegs�g ter�let�n
tal�lhat�k", �s hogy „azokat a f�parancsnok szem�lyesen v�lasztja ki".
Mondani sem kell tal�n, hogy a f�parancsnokot Napoleonnak h�vt�k. Felt�telezz�k, hogy
itt is a szak�rt�ire t�maszkodott �s nem maga v�lasztott igaz�n. N�hol m�sk�ppen
fogalmaztak. Modena hercege p�ld�ul legy�zet�se ut�n szint�n h�sz festm�nyt volt
k�nytelen kiszolg�ltatni (sok egy�b, nem m�v�szeti jelleg� hadisarc mellett!) „erre kijel�lt
polg�rt�rsaknak". Nem k�ts�ges, hogy a „polg�rt�rsak" a francia szak�rt�k voltak, no �s
j�l tudjuk, ki „jel�lte ki" �ket...
Ha valaki azt hinn�, hogy Napoleon mint katolikus csal�db�l sz�rmaz� cs�sz�r,
megk�m�lte a Vatik�nt - az nagyot t�ved. Tudjuk, hogy eg�sz uralkod�sa alatt hadil�bon
�llt a katolikus egyh�zzal, hiszen p�ld�ul intern�lta a p�p�t is.
Amikor a diadalmas gener�lis R�m�ba �rt �s azt is elfoglalta, moh�n vetette r� mag�t a
Vatik�n m�kincseire. Kez�be ker�lt a vil�g egyik leghatalmasabb �s legcsod�latosabb
m�kincsgy�jtem�nye. Kedv�re v�logathatott benne!
Meg is tette.
Nem c�lunk le�rni itt, a Vatik�n micsoda hatalmas gy�jtem�nnyel rendelkezett (�s ma is
rendelkezik). Hiszen egyr�szt k�tezer �v term�s�nek legjava maradt az �r�k V�rosban,
m�sr�szt minden, amit k�s�bb tal�ltak �p�tkez�sek, kincskeres�s sor�n, a f�ldben �s a
kazamat�kban, valamint amit gazdag f�urak aj�nd�koztak az Egyh�znak szerte a
nagyvil�gb�l, nem is sz�lva a mecen�s-p�p�k nagy m�v�szeti beruh�z�sair�l - nos,
mindaz ott volt, �s a korzikai jog�sz fia r�tehette a kez�t.
Napoleon Bologn�ban k�t�tt „egyezs�get" a p�pai �llammal, miut�n ez ut�bbi kapitul�lt
el�tte. Tudjuk, hogy a m�kincsek dolg�ban igen szigor�an rendelkezett �s t�bb sz�zra f�jt
a foga, amelyeket - id�zem az egyezs�g VIII. pontj�t - „a R�m�ba k�ldend� komissz�rok
fognak kiv�lasztani". De m�g ugyanabban a pontban megjel�li, hogy k�t szoborra
okvetlen�l ig�nyt tart: az egyik Iunius Brutus bronz-, �s Marcus Brutus m�rv�nyszobra...
Ami az�rt pik�ns, mert az akkor m�g igencsak forradalmi �rz�let� Nap�leon a
Brutusokhoz hasonl� forradalm�rokat, republik�nusokat, kir�ly- �s zsarnokgyilkosokat
tartotta nagy becsben. �mde p�r �vvel k�s�bb m�r - mint tudjuk - maga lett felkent �s
koron�zott zsarnokk�.
Ugyanilyen kegyetlen�l b�nt el Velenc�vel is. Nemcsak kirabolta, de egy tollvon�ssal
megsz�ntette m�sf�l ezer �ves �n�ll�s�g�t. A gy�ny�r� v�rosban szak�rt�ivel egy�tt
szem�lyesen v�logatta ki mindazt, amire a „forradalom nev�ben" ig�nyt tartott.
Az m�r csak a sors ir�ni�ja, hogy elvitte a n�gy bronzlovat, amit - eml�ksz�nk - a
velenceiek is ugyanilyen m�don, egy v�rost elfoglalva „szereztek". Mellesleg �rdekes
adal�k: mivel a n�gy lovat babon�s tiszteletb�l egyetlen velencei, s�t francia sem akarta
meg�rinteni, h�t a mindig Napoleonnal l�v� (�s mint k�s�bb kider�lt: politikailag alaposan
becsapott, �ltatott) lengyel l�gi�sokkal v�tett�k le.
Bologn�ban is meg�llt a t�bornok �r, de itt meglep�en szer�nynek bizonyult. „Csak"
harmincegy festm�nyt, n�h�ny etruszk v�z�t, t�bb �kori szobrot �s eredeti antik sz�nh�zi
maszkot, �tsz�znegyven r�gi k�ziratot �s sz�ztizen�t �snyomtatv�nyt kobzott el „a
forradalom nev�ben".
De nehogy azt higyj�k, hogy csak ekkor �s csak �gy t�rt�ntek m�kincsrabl�sok. A francia
hadsereg minden ellene ir�nyul� akci�t... k�p-elkobz�ssal torolt meg! Ha valahol
megt�madt�k a francia katon�kat, ha fell�zadtak ellen�k, vagy nem szolg�ltattak el�g
�lelmiszert a megsz�ll�knak, akkor nyilv�n fels�bb parancsra m�kincselkobz�s volt a
b�ntet�s.
Vitt�k h�t, ami Franciaorsz�g „magasabbrend�s�g�nek" megfelel�en �rdemesnek
mutatkozott arra, hogy a Francia M�v�szet M�zeum�ba ker�lj�n (akkor is, ha nem
franci�k k�sz�tett�k �s semmi k�ze sem volt Franciaorsz�ghoz).
Egyetlen esetben siker�lt csak saj�t fegyver�vel legy�zni Napoleont. Egyetlen esetben
nem kapta meg azt a m�kincset, amire a foga f�jt. Egyetlen ember sz�llt vele szembe!
A firenzei Uffizi-k�pt�r akkori igazgat�ja, Tommaso Puccini. Amikor oda is meg�rkezett
Napoleon list�ja, hogy mit kell �tadni a francia forradalmi m�zeumnak, hogy „azt ott
l�thassa a vil�g �sszes nemzete" - Puccini �r vissza�rta, hogy a vil�gh�r� k�pt�r �s
m�zeum alap�t�ja, utols� Medici-lesz�rmazott v�grendelete �rtelm�ben az eg�sz
gy�jtem�ny a nemzet� lett (ami igaz is volt).
�gy h�t c�lja ugyanaz, mint a t�bornok�; a m�kincsek legyenek l�that�k a vil�g �sszes
nemzete sz�m�ra. Ha pedig �gy van, nincs mi�rt elmozd�tani �ket Firenz�b�l, j� helyen
vannak ott...!
A leend� cs�sz�rt a m�zeumigazgat� a saj�t fegyver�vel, a saj�t �rvrendszer�vel gy�zte
le. De az rajta k�v�l senki m�snak nem siker�li.
Persze Napoleon egy �vvel k�s�bb m�r nem volt el�gedett azzal, amit addig elrabolt.
�jabb egyezm�nyt k�nysze-r�tett p�ld�ul a Vatik�nra is, hogy ism�t �jabb festm�nyek �s
szobrok sz�zait vitethesse P�rizsba. Ekkor esett �ldozatul n�h�ny h�res Rafaello �s
Caravaggio-k�p is.
Azt sem �rt tudni, hogy Napoleon term�szetesen nem volt egyed�l ezzel a n�zet�vel.
N�h�ny kit�n� szak�rt� nemcsak seg�tette �t, de ezt a szabadrabl�st megv�dt�k az akkori
vil�g �s a francia k�zv�lem�ny el�tt is.
Az egyik ilyen �r b�r� Dominique Vivant-Denon volt. 1797-t�l m�v�szeti �gyekben
Napoleon f�tan�csad�ja, a francia m�zeumok igazgat�ja, k�s�bb pedig a Louvre
igazgat�ja. Eg�sz Eur�p�ba elk�s�rte a t�bornok�t, k�s�bb cs�sz�rt, �s semmi sem
ker�lte el a figyelm�t, amit el lehetett hurcolni. � hirdette a leghangosabban �s val�s�totta
meg a legk�vetkezetesebben a t�zist, miszerint Franciaorsz�gba kell vinni mindent, ami
Eur�p�ban m�v�szetileg �rt�kesnek mondhat�. Nem k�m�lte mag�t, elkobz� exped�ci�i
sok f�radts�ggal j�rtak. Mindv�gig �lvezte a cs�sz�r bizalm�t.
Denon leglelkesebb �s mindenre elsz�nt seg�t�je egy fiatal katonatiszt, bizonyos
Marie-Henri Beyle volt. Ha valaki nem tudn�, a tiszt k�s�bb Stendhal n�ven vil�gh�r� �r�
lett. Annak idej�n elvakult Napoleon-h�v�k�nt volt ismert �s akit m�veib�l k�s�bb mint
finom pszichol�giai elemz�sek mester�t ismertek meg az olvas�k, az bizony m�sf�l
�vtizeden �t k�s�rte a cs�sz�rt �s Denon b�r�t. Olykor a saj�t kez�vel seg�tett lefesz�teni
szobrokat a talapzatokr�l, k�peket elhurcolni m�zeumokb�l, templomokb�l �gy az it�liai,
vagy �ppen az oroszorsz�gi hadj�rat alatt, mint b�rhol m�sutt. Seg�tett kifosztani It�li�t az
az ember, aki k�s�bb annyira megszerette azt az orsz�got, hogy �lete nagyobb r�sz�t ott
t�lt�tte... Senki sem t�k�letes.
A cs�sz�r a vele sz�vets�ges orsz�gokat sem k�m�lte. Is meretes, hogy szabads�got �s
�n�ll�s�got �g�rt a h�rom nagyhatalom �ltal h�rom r�szre osztott �s akkor m�r �vek �ta a
h�rom idegen zsarnok (oroszok, poroszok �s osztr�kok) j�rma alatt ny�g�
Lengyelorsz�gnak. Amit persze sohasem v�ltott be. S�t, ha m�kincsekr�l volt sz�, ott is
rabolt, ahol csak tudott.
Ismeretes, hogy sz�mos h�res olasz fest� tart�zkodott egy ideig lengyel f�ld�n �s ott is
alkottak. P�ld�ul Canaletto, Bacciarelli �s m�sok. Napoleon �s Denon ezt j�l tudt�k �s alig
�rkeztek Vars�ba, m�ris k�vetelt�k a k�t olasz festm�nyeinek egy r�sz�t...

TOV�BB