TartalomHans Memling t�bbr�szes olt�rk�pe, amely Gdanskban a nagy katedr�lisban volt l�that�,
szint�n nem ker�lte el a franci�k figyelm�t. A k�pre egyszer m�r az orosz c�rnak is f�jt a
foga, de nem tudta megszerezni. A Memling-alkot�s igaz t�rt�nete sz�z �vvel kor�bban
val�s�gos kalandreg�ny alapja lehetett: haj�n vitt�k a Balti-tengeren, amikor
Hansa-kal�zok fogt�k el a haj�t, a k�p m�shov� ker�lt, visszaszerz�se sok ut�naj�r�sba
ker�lt. Most viszont Gdanskba �rkezett b�r� Denon, aki nem sokat teket�ri�zott: l�d�kat
hozatott, sz�tszedette az eg�sz olt�rt, a r�szeket becsomagoltatta �s ir�ny P�rizs!
Denonra jellemz�, hogy ha k�pekr�l volt sz�, nem f�lt �sszer�gni a port m�g... Napoleon
csal�dj�val is!
Amikor Napoleon legy�zte Spanyolorsz�got �s fiv�r�t, J�zsefet �ltette az ottani tr�nra,
hadiszok�s szerint (amit persze � vezetett be) sarck�nt m�kincseket k�vetelt. Denon �gy
l�tta j�nak, hogy h�sz fontos k�pet kapjon a francia �llam Madridt�l. J�zsef persze nem
vette komolyan a dolgot - a saj�t fiv�r�nek fizessen hadisarcot? - �s tr�f�val akarta
elint�zni az �gyet. Vid�ki templomokb�l �s kolostorokb�l �sszeszedett h�sz r�gi, de
jelent�ktelen �s m�v�szileg �rt�ktelen k�pet �s azokat k�ldte P�rizsba.
Amikor Denon megl�tta, mit kapott, d�hbe gurult �s m�g aznap szem�lyesen indult
Spanyolorsz�gba. Maga m�g�tt tudva a cs�sz�r teljes t�mogat�s�t, alaposan r�ijesztett
J�zsefre. �s persze a sokszoros�ra emelte a sarcot „b�ntet�sb�l" - most m�r
k�tsz�z�tven remek festm�nnyel t�rt vissza P�rizsba...
Egy pillanatra t�rj�nk vissza az olasz �gyekhez - mi lett az elrablott kincsek tov�bbi sorsa?
Ismeretes, hogy az 1815-�s „Szent Sz�vets�g", vagyis Napoleon legy�z�inek t�bora
k�z�sen d�nt�tte el az �j Eur�pa sors�t, feloszt�s�t �s minden f�gg�ben maradt �gyet.
Nos, a m�kincsek is ilyen „f�gg� �gy" volt. Term�szetesen �gy d�nt�ttek -mint m�r
c�loztunk r� a heidelbergi k�nyvt�rr�l sz�l� r�szben - hogy minden m�kincset eredeti
tulajdonos�nak kell visszaadni.
A franci�k buk�sa ut�n a p�pa, VII. Pius (1800-1823 k�z�tt �lt a vatik�ni tr�non) Antonio
Canov�t, a vil�gh�r� szobr�szt k�ldte P�rizsba. Canova akkor m�r sok �ve a vatik�ni
sz�pm�v�szeti gy�jtem�ny fel�gyel�je volt �s siker�lt is neki megtal�lnia a Napoleon �ltal
elhurcolt kincsek jav�t. A m�kincseknek t�bb mint a fel�t visszahozza R�m�ba - persze,
mindent nem tudtak visszaszerezni, mert a h�bor�s id�kben a kincsek egy r�sze elt�nt
vagy m�s orsz�gokba ker�lt, nyoma veszett. Ez k�l�nben �gy volt minden h�bor� ut�n,
k�s�bb is.
Hogy vil�gosan l�ssuk: Napoleon emberei minden orsz�gban ugyanezt m�velt�k, ahov�
csak katon�ik betett�k a l�bukat. A n�met �llamokkal ugyan�gy b�ntak el, mint az it�liai
v�ros�llamokkal. M�nchenben is rengeteg k�pet vittek el a gal�ri�kb�l, ugyan�gy
kifosztott�k D�sseldorfot is.
Aachenben m�g barb�rabb dolgot k�vettek el. Az ottani d�mba sz�zadokkal kor�bban
be�p�tett�k azt a negyven antik oszlopot, amit Nagy K�roly kir�ly hozott R�m�b�l. Ez sem
volt �ppen sz�p tett. Nos, a felvil�gosult Napoleon parancs�ra kiv�st�k a falakb�l az
oszlopokat, csakhogy magukkal vihess�k; de a szarkof�gb�l m�g a nagy kir�ly hamvait is
kiszedt�k (t�n ezt is m�kincsnek v�lt�k?).
Moszkva megh�d�t�sa alkalm�val a Kremlb�l elhozt�k Rettegett Iv�n csodasz�p arany
keresztj�t, a Nyikolaj-kapur�l let�pt�k a sast �s a szen�tus palot�j�nak kupol�j�r�l le
akart�k szedni Szent Gy�rgy szobr�t is - de mivel igen �gyetlen�l csin�lt�k, a szobor
lezuhant �s apr� darabokra t�rt...
Ne felejts�k el azt sem, amit Napoleon Eur�p�n k�v�l m�velt. Szem�lyesen csak
Egyiptomban fordult meg, de ez is nagy hat�ssal volt a m�kincsekre. 1798-ban m�r �gy
indult el, hogy el�z�leg l�trehozatta az „Egyiptomi Int�zetet" �s szent�l meg volt gy�z�dve,
hogy mindezt csak a tudom�ny kedv��rt �s nev�ben teszi. A hozz� hasonl� emberek
�ltal�ban nagyon hisznek abban, hogy �k voltak�ppen mindenkinek j�t akarnak �s
cselekedeteiknek v�gs� soron pozit�v hat�sai lesznek.
K�zismert, hogy Napoleon tud�sok eg�sz csapat�t vit£e mag�val. Ez nyilv�n felment�st
adott neki - vagy azt hitte - hiszen ezek a kutat�k mintegy mell�kterm�kk�nt val�ban
felfedeztek n�h�ny dolgot �s k�ldet�s�k nem volt haszontalan. A tud�sok ottani munk�ir�l
t�z k�tet rajz, metszet �s t�rk�p, valamint kilenc k�tetnyi sz�veg k�sz�lt („Descrip-tion de
l'Egypte, ou Recueil des observadons et des recherches, qui ont �t� faites en �gypte
pendant 1' exp�di-tion de l'arm�e francaise" -Egyiptom le�r�sa, vagyis megfigyel�sek �s
kutat�sok gy�jtem�nye, amelyeket a francia hadsereg hadj�rata alatt v�geztek
Egyiptomban).
�mde ezen tud�sok k�z�l egynek sem jutott esz�be tiltakozni az ellen, hogy ami
mozd�that� volt, avagy „tudom�nyos �s kultur�lis szempontb�l �gy �t�ltetett", hogy jobb
lenne azt francia f�ld�n tudni - elhozz�k Egyiptomb�l P�rizsba. Mi t�bb, ezt egyenesen a
k�teless�g�knek tartott�k!
Erre m�r csak az�rt is sor ker�lt, mert Napoleon nyom�ban ott termett a m�r eml�tett
Dominique Vivant-Denon k�s�bbi m�zeumigazgat� �r is.. M�rpedig tudjuk, ahol �
megjelent, k�p, szobor �s b�rmi �rt�ket jelent� m�t�rgy meg nem maradt a hely�n. Az �
�tlete volt, hogy Th�ba legszebb s�reml�keir�l let�rj�k a „jobb" domborm�darabokat �s
csomagolj�k l�d�kba - ir�ny Franciaorsz�g! Att�l sem riadt vissza, hogy a bennsz�l�tt
s�rrabl�kt�l nagy mennyis�gben v�s�roljon m�mia-darabokat -. igen, a p�nz�hes arabok a
ki tudja, hol tal�lt m�mi�kat ink�bb feldarabolt�k, mert az egyes r�szek�rt v�gs� soron
t�bbet kaptak, mintha egyet eg�szben adtak volna el!
Ma m�r nem �llap�that� meg, h�ny sz�z vagy ezer m�mia esett �ldozatul ennek a
m�dszernek; k�l�n�sen elgondolkoztat� ez a vesztes�g, ha megszorozzuk t�bb sz�z,
vagy ak�r ezer �vvel, amely id� alatt folyamatosan zajlottak a s�rrabl�sok.
Ugyanakkor nem felejthetj�k el, hogy ezek a kutat�k tal�lt�k meg az �gynevezett Rosette-i
k�vet, amely nagy l�p�st jelentett a kutat�sokban, hiszen azon ugyanaz a sz�veg �llt
h�rom nyelven, vagy „nyelven": egyiptomi hieroglif�kkal, azt�n egy, ma azt mondan�nk
„gyors�r�sk�nt" haszn�lt jelrendszerrel (demotika) �s g�r�g�l. A sz�veg �rtelm�nek
megfejt�se �gy is �vtizedeket vett ig�nybe (Champollion, 1821.).
Napoleon az�rt ment Egyiptomba, hogy Keleten verje meg az angolokat, ami enyh�n
sz�lva nem siker�lt neki. Flott�j�t sz�tvert�k, maga hazamenek�lni k�nyszer�lt, de
otthagyott sereg�t csak j� m�sf�l �vvel k�s�bb, 1801-ben gy�zt�k le v�gleg az egyes�lt
angol-t�r�k csapatok. A franci�knak nemcsak hogy el kellett hagyniok Egyiptomot, de az
addig el nem vitt, csak �sszegy�jt�tt m�kincseket is �t kellett adniok a gy�zteseknek - ami
sokkal ink�bb felh�bor�totta �ket, mint maga a katonai veres�g!
A fegyverlet�teli egyezs�g tizenhatodik pontja az oda�rkezett kutat�kkal �s tud�sokkal
kapcsolatban ugyanis vil�gosan kimondta: „Az Int�zet tagjai hazavihetik eszk�zeiket �s
m�szereiket, amelyeket Franciaorsz�gb�l hoztak. Ellenben minden gy�jtem�ny, amelyet
itt Franciaorsz�g sz�m�ra gy�jt�ttek, Egyiptomban maradnak a sz�vets�ges seregek
(angolok �s t�r�k�k - a szerz� megj.) rendelkez�s�ben, mert azok �ltal�nos javak".
�szrevett�k az utols� megfogalmaz�st? „�ltal�nos javak", vagyis n�h�nyan m�rk�tsz�z
�vvel ezel�tt meg�rtett�k, hogy a m�kincsek szabadon �s g�tl�stalanul nem helyezhet�k
�t, nem hordozhat�k ide-oda. Azok az emberis�g �ltal�nos kincsei, mindenkihez
tartoznak, de ott kell marad-niok, ahol azokat annak idej�n l�trehozt�k... K�r, hogy ezt
m�g ma sem �rti mindenki. Mindenesetre elgondolkoztat�, hogy a f�ldb�l ki�sott, romokr�l
let�rt, stb. t�rgyak annyira �rt�kesek voltak, hogy egy hadsereg megad�s�r�l sz�l�
szerz�d�sbe is beleker�ltek.Persze, azt kell sejten�nk, hogy itt voltak�ppen azok p�nzbeli,
anyagi �rt�k�r�l volt sz�. A gy�ztesek nem akart�k, hogy az Eur�p�ban igen j� �ron
�rt�kes�thet� t�rgyak ezreit a franci�k csak �gy sim�n hazavihess�k �s ezzel is
gazdagabb� tehess�k orsz�gukat. Amely akkor, �s m�g t�zegyn�h�ny �vig szinte
folyamatosan h�bor�t viselt Anglia �s m�s hatalmak ellen.
A francia tud�sok persze tiltakoztak �gy a saj�t, mint az angol hadvezet�sn�l; azzal
fenyeget�ztek, hogy �jra el�ss�k a homokba mindazt, amit el��stak, megszereztek,
�sszeszedtek. Az egyiptomiak v�lem�ny�t senki sem k�rdezte...
T�ny, hogy ezek az esem�nyek azt�n visszhangoztak Eur�p�ban is; voltak�ppen ezzel
vette kezdet�t az az egyiptomi �sat�si l�z, amely a sz�zad harmincas �veiben indult meg
igaz�n �s tart a mai napig. Persze tudnunk kell, hogy tal�n m�g ma sem igazi r�g�sz
mindenki, aki enged�llyel vagy an�lk�l �sat�st folytat (kincskeres�st m�vel, s�rokat
rabol...) Egyiptomban.
Megsz�ml�lhatatlan sz�lh�mos, kincskeres�, f�lhivatalos �s val�di �gyn�k, valamint
�l-diplomata, konzul �s keresked�, tud�s �s „tud�s", kalandor bukkant fel Egyiptomban.
Akkora volt a nyom�s, hogy az els� m�eml�kv�delmi �s �sat�st szab�lyoz� rendeletet
1835. augusztus 15-�n kellett kiadni. �m addig is, de f�leg ut�na rengeteg m�kincsnek
veszett nyoma e szab�lyozatlan �s f�ktelen rabl�si rohamokban. Szaporodtak az
„egyiptol�giai gy�jtem�nyek" Londonban, P�rizsban, Berlinben, Torin�ban, k�s�bb pedig
az �ce�non t�l is. El�g, ha belegondolunk: a Kir�lyok V�lgy�t Richard Pococke m�r
1743-ban felfedezte... H�t mennyi kincsnek veszhetett nyoma k�tsz�z�tven �v alatt!
De t�rj�nk vissza Eur�p�ba. A forradalom ut�n a Louvre-t m�r 1793-ban k�zint�zm�nny�,
„k�zm�zeumm�" nyilv�n�tott�k, ami b�rkinek szabad bel�p�st enged�lyezett. A gy�ztes �s
legy�z�tt „polg�rt�rsak" egy�tt csod�lhatt�k meg a hihetetlen mennyis�g� m�kincset,
amelyet r�szben a gazdagokt�l koboztak el, nagyobb r�szben pedig a forradalom nev�ben
(a fentebb le�rt m�dszerekkel) k�lf�ld�n zs�km�nyoltak, foglaltak le, vettek �t
„meg�rz�sre" stb. Hogy n�mi fogalmunk legyen a m�retekr�l, l�ssuk a Louvre 1810-ben,
teh�t m�g a napoleoni id�kben kiadott katal�gus�t (k�s�bb szeg�nyebb lett a gy�jtem�ny,
hisz mint �rtuk, 1815 ut�n a francia �llamnak vissza kellett adnia elvileg minden elrablott
m�t�rgyat az eredeti tulajdonosoknak).
1810-ben teh�t aki bel�pett a Louvre-ba, az l�thatott a termekben huszonnyolc Rafall�t,
huszonn�gy Tizian�t, negyvenegy Caraccit, tizenh�t Domenichin�t, �tvenh�rom Rubenst,
harmincn�gy van Dyck-ot �s ugyanannyi Rembrandtot! �s mindez csak kicsiny r�sze volt
az eg�sz gy�jtem�nynek!
Felemel� �lm�ny lehetett, ugyanis sem azel�tt, sem azut�n nem lehetett ezeket a fest�ket
(�s sz�z m�siknak a m�veit) ilyen mennyis�gben egy�tt l�tni.
Persze odaker�ltek az �kor h�res szobrai is: a Diszkoszvet�, a Laokoon-csoport, a Mil�i
V�nusz, a Haldokl� gladi�tor �s sz�z m�sik a k�l�nf�le korokb�l.
Minden ilyen sz�ll�tm�ny P�rizsba �rkez�se nagy nemzeti �nnepet jelentett: a hat�s�gok
�s a lakoss�g �gy is viselkedtek. P�ld�ul tudjuk a korabeli le�r�sokb�l, hogy 1798. j�lius
28-�n hozt�k be a Louvre-ba az it�liai hadj�rat soronk�vetkez� zs�km�ny�t. A t�meg
z�szl�kkal d�sz�tette az utc�kat, amerre a sz�ll�tm�ny elhaladt, besz�deket mondtak �s
�ljeneztek, „Vive le France" ki�lt�sok visszhangzottak a falak k�z�tt. A t�meg szeme �l�t
elvonultak a szekereken a vil�g legcsod�latosabb festm�nyei �s szobrai - h�t hogyne
�ljeneztek volna! Maga az �lm�ny is megism�telhetetlen volt, azonfel�l r�juk is �tragadt a
lelkes hev�let. �s a soviniszta meggy�z�d�s, miszerint val�ban P�rizs a vil�g k�zepe,
hiszen l�m, minden �rt�k itt l�that�, itt van a helye mindennek, ami sz�pet �s j�t valaha is
alkottak ezen a vil�gon!" �ljen Napoleon t�bornok!
M�r sz� volt r�la, hogy 1814-15-t�l (Nap�leon „Sz�z napja" el�tt, �s persze ut�na) az
eur�pai hatalmak kezdt�k visszak�vetelni az elrablott kincseket. Mondanom sem kell
tal�n, hogy a f�radhatatlan �s roppant energikus f�rabl�, Vivant-Denon kategorikusan
tiltakozott ez ellen! Mindent megtett, hogy az �sszes k�p �s szobor �s egy�b t�rgy
Franciaorsz�gban maradjon. Persze 1815 ut�n, amikor a forradalomr�l m�r senki sem
besz�lt, a napoleoni Franciaorsz�gnak pedig egyel�re befellegzett, a t�bbi hatalom
diplomat�i m�r nem suttogva besz�ltek, hanem k�pletesen sz�lva az- asztalra csaptak.
1815 nyar�n porosz, angol �s osztr�k katonai alakulatok l�ttak munk�hoz. Az angolok
m�k�d�se az�rt is pik�ns ebben az �gyben, mert hiszen a szigetorsz�gba soha nem jutott
el egyetlen francia katona sem, Napoleon �s Denon onnan egyetlen m�t�rgyat sem
hozhatott el - de London nem akart kimaradni a p�ld�s rendcsin�l�sb�l. Ez�rt egy v�ratlan
�s mindenkit meglep� h�z�ssal... a Vatik�n sz�sz�l�jak�nt �s v�delmez�jek�nt l�pett fel!
Ami VIII. Henrik eml�kezetes vall�salap�t�sa, �s a Vatik�nnal t�rt�nt szak�t�sa ut�n
enyh�n sz�lva is k�l�n�s volt. A p�pa aligha k�rte ezt a k�zbenj�r�st - de megkapta
an�lk�l is. Az m�s k�rd�s, hogy az egyik angol el�kel�s�g a lelkes visszaszolg�ltat�si
akci� k�zben kish�j�n angliai birtok�ra vitette a „Belvede-rei Apollo" felbecs�lhetetlen
�rt�k� antik szobr�t, de m�g id�ben rajtakapt�k - igaz�n mell�kesnek mondhat� ott, ahol
m�kincsek t�zezreir�l volt sz�!
A dolog m�gsem ment j�l: mind�ssze k�r�lbel�l k�tezer festm�nyt �s h�romezer egy�b
t�rgyat siker�lt az els� „rohammal" visszaszerezni a Louvre �sszerabolt gy�jtem�ny�b�l.
Ebbe nem sz�m�tottak bele a k�nyvek �s k�ziratok.
A franci�k persze nem adt�k fel �s hol k�ts�gbeesetten, hol ak�r nevets�ges �r�gyekkkel
�s �l�rvekkel k�zd�ttek, csak ne kelljen visszaszolg�ltatniok a m�sok tulajdon�t. Ahhoz
k�pest, mennyi kincs volt benne el�z�leg, a Louvre most val�s�ggal „kifosztottnak" t�nt.
A m�r eml�tett Memling-h�rmasolt�rk�p ism�t reg�nybe ill� utat tett meg. Mint m�r
c�loztunk r�, a Flandri�ban keletkezett festm�nyt el�sz�r Firenz�be akart�k vinni, de
�tk�zben Hansa-kal�zok t�r�tett�k el, majd Gdanskba (Danzigba) ker�lt, azt�n minden
uralkod� meg akarta szerezni, v�g�l a rossz eml�k� Denon szem�lyesen vitte P�rizsba. A
vissza�t sem volt kalandokt�l mentes: az olt�rk�pet a poroszok vitt�k Berlinbe, ahol
val�s�gos t�megmozgalom indult visszatart�s�ra. K�t �vig tartott a huzavona, hogy ne
vigy�k tov�bb „az isten h�ta m�g�tti v�rosba, ahol senki sem fogja l�tni!" A festm�ny
keserves preszt�zs- �s �rdekharcok ut�n ker�lt vissza Gdanskba. (Mellesleg a k�p a
t�rt�nelem folyam�n egyszer ism�t v�ndor�tra indult: a hitleri n�metek rejtett�k el valahol
Th�ringia hegyei k�z�tt, �s az oroszok csak 1956-ban hozt�k vissza /addig hol tartott�k �s
mit csin�ltak vele? - k�rdezhetn�nk/ ism�t a Baltitengeri kik�t�v�rosba.)
De nemcsak Egyiptom �s Eur�pa volt akkor m�r a kincsrabl�k t�rk�p�n. �zsia sem
maradt le r�la. E tekintetben k�l�n�s �rt�kekkel szolg�lhatott Mezopot�mia, vagyis
Folyamk�z. A Tigris �s az Eufr�tesz k�z�tt elter�l� egykori babil�niai, akk�d, sum�r stb.
f�ld, Mezopot�mia abban k�l�nb�z�tt Egyiptomt�l, hogy az afrikai ter�let a kezdetekt�l
m�ig folyamatosan lakott volt. Mezopot�mia viszont valaha lakott �s gy�ny�r�an
megm�velt ter�let volt, nagy csatornarendszerekkel, v�rosokkal, mondhatjuk nyugodtan:
egy korai civiliz�ci� ut�n j�tt a m�sodik, a harmadik, -�m k�s�bb a f�ld term�ketlenni,
sivatagoss� v�lt �s az �vezredek sor�n majdnem minden nyoma elt�nt az egykor ott
l�tezett civiliz�ci�knak. A r�g�szeti szempontb�l �rt�kes ter�letek a lakott helyekt�l
messzire estek �s �ltal�ban ma is messzire vannak.
A m�sik ok: m�g Egyiptomban k�b�l �p�tkeztek - l�sd piramisok, p�ld�ul - addig a
Folyamk�zben k� nem l�v�n, napon �getett agyagt�gla volt az �ltal�nos �p�t�anyag.
Amely az �vezredek sor�n majdhogynem nyomtalanul megsemmis�lhet. Arrafel� gyakori,
hogy a valamikori nagy �p�letb�l vagy kultikus toronyszer� �p�tm�nyb�l id�vel aff�le
domb marad, a t�gl�k �sszeomlanak, a sz�l r�hordja a f�ldet �s a homokot, �s csak
gyakorlott szem veszi �szre: ott alant „valami" volt, �s tal�n van is.
Nos, a vil�g m�sodik leg�sibb szakm�j�nak tartott s�rrabl�s k�pvisel�i itt is tudt�k, hogy a
f�ld al�l az�rt el� lehet kaparni egyet �s m�st, aminek �rt�ke lehet. P�ld�ul eg�szben
maradt t�gl�kat, amelyekb�l saj�t h�zaikat emelt�k, no �s n�h�ny nemesf�mb�l k�sz�lt
�rmet, med�lt.
A kir�lys�rokat, p�ld�ul Ur v�ros�ban ugyan�gy kifosztott�k tal�n m�r h�napokkal vagy
�vekkel a magasrang�ak eltemet�se ut�n, mintEgyiptomban. De mivel az ut�na k�vetkez�
ezred�vek alatt a s�rr�bl�sok nem hoztak a vele foglalkoz�knak olyan l�tv�nyos hasznot,
h�t hanyagolt�k, nem igaz�n m�velt�k, a dolog majdhogynem elhalt, „term�szetes �ton"
v�ge lett... volna.
Mert azt�n elj�tt a XIX. sz�zad, �s a helyzet v�ratlanul �s ar�nylag gyorsan megv�ltozott.
De jelemz�, hogy amikor 1843-ban Paul Emile Botta „f�leseket" kapott a Ninive k�rny�ki
lel�helyekr�l - a bennsz�l�ttek ezt m�g ingyen adt�k neki, mert fogalmuk sem volt arr�l,
hogy az eff�le h�r milyen �rt�kes lehet azoknak a k�l�n�s nyugati idegeneknek - m�g
olyan �rtatlannak t�nt a dolog. �m amikor a bennsz�l�ttek r�j�ttek, hogy ezen az �zleten
keresni is lehet, soha t�bb� egyetlen eur�pai r�g�sznek sem mondtak el semmit ingyen.
Ok m�r akkor r�j�ttek a XXI. sz�zad nagy igazs�g�ra: „az inform�ci� az egyetlen igazi
�rt�k!"
Mindenesetre a nevezett r�g�sz �gy tal�lhatta meg II. Sargon assz�r kir�ly domborm�veit.
Chorsabadban pedig a kir�ly palot�j�t is ki�shatta.
Arra az ottani r�g�szek is hamar r�j�ttek: valakik m�r j�rtak itt el�tt�k... A m�r eml�tett Sir
Leonard Woolley Ur v�rosa mellett 2800-2600 �vvel Krisztus el�tti id�kb�l sz�rmaz�
�p�tm�nyeket �s temet�ket tal�lt. Azt is �rtuk m�r, hogy k�nnyed�n felfedezte �kori
„koll�g�i", az amat�r r�g�szeknek is nevezhet� korabeli s�rrabl�k intenz�v
tev�kenys�g�nek nyomait.
Dzsemdet Naszr lel�helyen Woolley minden f�ldr�tegben megtal�lta a s�rrabl�k nyomait.
A fels� r�tegekben a k�s�bbi, az als�bbakban a korai, nemegyszer t�bb ezer �vvel
ezel�tti rabl�sokat bizony�tott�k ezek a saj�ts�gos „leletek". Tal�lt olyan temet�t is, ahol
k�r�lbel�l k�tezer embert f�ldeltek el Kr. e. 2300-2100 �vvel (temet� Urban, felfedezte
1927-ben).
Nabukadonozor (uralkodott �s �lt a Kr. el�tti 7. �s 6. sz�zadban) szent k�rzet�ben a
k�s�-babiloniai falak romjai alatt tov�bb �sva rengeteg �sszet�rt agyaged�nyt, m�szt�lat,
fajansz gy�ngy�ket is tal�lt. �rdekes, egy id� ut�n felt�nt neki: ha az �sat�son jelen volt a
munkafel�gyel� vagy � maga, akkor a fajansz-gy�ngy�k sorai k�z�tt mindig tal�ltak
arany-gy�ngy�ket is. �m ha a munk�sok fel�gyelet n�lk�l �stak, mindig kiz�r�lag csak
fajanszot leltek, aranyat sohasem... De amikor a k�vetkez� fizet�snapon kihirdette:
mostant�l kezdve nagy „baksist" fizet minden aranygy�ngy�rt (�s ez h�romszor t�bb volt,
mint amennyit a munk�sok a k�rny�kbeli aranym�vesekt�l kaptak a gy�ngy�k�rt) h�t a
k�vetkez� h�tt�l kezdve ism�t „megjelentek" a fajanszgy�ngysorok k�z�tt az aranyb�l
val�k...
Ur v�ros�ban annakidej�n el�gg� k�l�n�s m�don temetkeztek: kir�lyn�t �s n�h�ny
szolg�l�j�t f�gg�leges akn�ba temett�k (a szolg�kat elk�b�tva, de �lve temett�k mell�je,
majd befalazt�k a ny�l�st), a kir�lyt �s �ltal�ban a magasrang� f�rfiakat egy ferde akn�ba,
aff�le r�mp�ra temett�k, mell�tett�k a szint�n hal�lra sz�nt szolg�it, kocsij�nak darabjait,
fegyvereit �s kincseit, �s azt is befalazt�k.
Nos. mondanom sem kell, hogy Wooley az eg�sz romv�rosban �s a sok ezer felt�rt s�r
k�z�tt mind�ssze kett�t tal�lt �rintetlen�l! Ezek �ppen egy kir�ly �s kir�lyn� s�rjai voltak,
amelyek valami csoda folyt�n tiszt�k meg a teljes kirabl�st.
Mindent elvittek, ami valamilyen �rt�ket jelenthetett. Nem v�letlen, hogy Babilon felt�r�ja.
Robert Koldewey n�met r�g�sz megtudta: Nabukadonozor kir�ly palot�j�t -illetve annak
romjait - a helybeli arabok r�g�ta Mutakallibnak. „Felford�tottnak" nevezik. Ugyanis az
eg�sz palota-maradv�nyt sz�mtalanszor felforgatt�k m�r, amikor benne haszn�lhat�
t�gl�kat kerestek a sz�zadok folyam�n az arrafel� �p�tkez� urak. Babilon felt�r�sa sor�n
modernebb rombol�knak �s rabl�knak is nyom�ra akadt � �s t�rsai, de semmit sem
tehettek.
Ehhez k�pest mit tehettek volna a XIX. sz�zad k�zep�n, amikor m�g igazi �sat�sokr�l -
sem besz�lhet�nk? Sir Austen Henry Layard m�r 1845-ben sz�mos f�lig vagy eg�szen
elpuszt�tott �s megsemmis�tett m�eml�ket l�tott itt-ott ki�sva a talajb�l Niniv�ben,
Nimrudban �s Asurban. Akkor m�g nem voltak �sat�sok, de a bennsz�l�ttek nemcsak
s�rokat raboltak (ha tal�ltak), hanem rombolt�k is a dr�ga �s p�tolhatatlan szobrokat,
dombonn�veket. Mindezt sajnos n�velte a hit�k is: a r�gi �s ismeretlen �p�tm�nyek
romjaiban rossz szellemeket sejtettek, azokat pedig minden eszk�zzel puszt�tani akart�k.
R�ad�sul sz�ks�g volt az �p�t�anyagra is...
A rabl�sokkal persze nem csup�n a korabeli bennsz�l�tteket v�dolhatjuk. V�gs� soron az
eur�paiak sem voltak k�l�nbek, r�ad�sul �k nagyobb m�retekben dolgoztak.
Mezopot�mi�ban amit csak tal�ltak, azt elvitt�k. Igaz. a sz�ll�t�s sor�n sz�mos relief
(dombonn�) �s szobor megsemmis�lt, nem is sz�lva az �k�r�sos t�bl�kr�l. Volt, amit
�sszet�rtek, volt ami tutaj�val egy�tt els�llyedt a Tigris foly�n. Az angolok �s franci�k
vet�lked�se pedig sok k�rt okozott.
A francia Emile Botta els�nek szedett �ssze annyi m�kincset, hogy P�rizsban nagy
ki�ll�t�st rendezhettek bel�le. Sokak sz�m�ra akkor der�lt ki, hogy Mezopot�mi�ban is
nagy birodalmak l�teztek. Az angol Layard m�g t�bbet szedett �ssze �s mindazt
hazak�ldte Londonba. Ott szint�n egy nagy ki�ll�t�son mutatt�k be a mezopot�miai
gy�jtem�nyt.
Amikor a franci�k megl�tt�k, Layardnak milyen sokat siker�lt begy�jtenie, m�g nagyobb
kedvet kaptak a „visszav�g�shoz". Ez�ttal Victor Place-t k�ldt�k a helysz�nre, akinek
szint�n siker�lt �szeszednie igen sok anyagot. Most megint �k rendeztek P�rizsban
vil�grasz�l� ki�ll�t�st.
Nos, az angoloknak sem kellett t�bb. Mint az egym�ssal vet�lked� �vod�sok - most
megint �gy �rezt�k, nekik kell l�pni�k. A British Museum 1852-ben egy �jabb kutat�t
k�ld�tt a helysz�nre azzal a paranccsal, hogy mindenk�ppen szerezzen t�bb anyagot, mint
a franci�k...
A sz�zad m�sodik fel�ben azt�n m�s �llamok is bekapcsol�dtak az �sat�sokba, �s v�g�l
olyan h�bor�s �llapotok alakultak ki k�z�tt�k, amelyekben mindenki haszn�lt
tisztess�gtelen m�dszereket is. A szakk�nyvekben err�l azt olvashatjuk, hogy f�k�nt
„tudom�nytalan m�dszerek" �s „rabl�s" esetei forogtak fenn. Egyesek innen sz�rmaztatj�k
a szakm�ban ismert „rabl� r�g�szet" fogalm�t.
M�g az is el�fordult, hogy m�g az angolok az egyik beduin falu k�zel�ben �sat�sokat
folytattak �s �gy t�nt, tal�lnak is valamit - arra j�rt Place, a franci�k embere �s l�tva a
k�zelg� sikert, ellenakci�ba kezdett. R�besz�lte beduin bar�tait, �s azok megt�madt�k az
angolok �sat�s�t, az ott dolgoz� arab munk�sokat meztelenre vetk�ztetve el�zt�k.
K�s�bb az angolok fizettek vissza valami hasonl�val. Kihaszn�ltak egym�s ellen mindent;
rendszeresen „m�szerolt�k" egym�st a helyi hat�s�gok el�tt, enged�lyeket szereztek
baksis�t, elcs�b�tott�k egym�s munk�sait, vagy �ppen esk�v�nek �lc�zott
t�megfelvonul�ssal tapost�k �ssze a m�sik k�sz�l�d� �sat�sait, kutat��rkait, kijel�lt
r�g�szeti pontjait. Az is el�fordult, hogy az �jszaka leple alatt egym�s m�r fellelt szobrait,
agyagt�bl�it t�rt�k �ssze felb�relt emberek seg�ts�g�vel, vagy �ppen a foly�kon t�rt�n�
sz�ll�t�st akad�lyozt�k.
A XIX. sz�zad v�ge fel� leltek r� a sum�rok nyomaira. Addig voltak�ppen azt sem tudta a
vil�g, hogy l�tezett egy nagytud�s� n�p az id�k hajnal�n. Az els� �sat�sokat a francia
Ernest de Sarzec enged�ly n�lk�l v�gezte, �s esz�be sem jutott, hogy amit tesz, az is
rabl�s. Tucatj�val k�ldte a l�d�kat a Louvre-nak, mi t�bb, rengeteg szobrot p�nzz� tett. A
Louvre is sz�pen fizetett leletei�rt. Amikor az angolok tudom�st szereztek az akci�r�l,
egyszer�en kihaszn�lt�k, m�g Sarzec szabads�gra Franciaorsz�gba utazott, odak�lt�ztek
a hely�re �s �k folytatt�k az �sat�sokat - szint�n enged�ly n�lk�l... (Ezek a ter�letek akkor
mind a t�r�k birodalom r�szei voltak, az enged�lyeket egy-egy helytart� „pasa", vagy az
isztambuli szult�ni hivatal �ll�totta ki.)
Sum�r-�gyben a franci�k �gy el�ret�rtek, hogy az 1890-es �vekt�l kezdve �rthet�
megszak�t�sokkal (vil�gh�bor�) eg�szen az 1930-as �vek k�zep�ig szinte akad�lytalanul
�shattak �s hordhatt�k el a kincseket!
A k�rny�ken id�nk�nt felbukkantak az angolok �s nemcsak vakt�ban �stak, de tal�ltak is
nagyon �rdekes �si v�rosokat, civiliz�ci�k nyomait (Tello-r�l; vagy �skori nev�n Lagasr�l
van sz�), �s �k is ki�stak egyet-m�st. Ha t�l nagy �getett szoborra bukkantak, �s nem
tudt�k azonnal elvinni, h�t ink�bb visszatemett�k �s v�rt�k, hogy majd ha a franci�k ism�t
elmennek, akkor kiszedik. Mindehhez k�pzelj�k hozz� a ravasz �s mindenre elsz�nt
helybelieket, akik egyr�szt m�r tudt�k, hogy milyen �rt�ke van a f�ldben rejt�z�
t�rgyaknak, m�sr�szt kij�tszott�k egym�s ellen az idegeneket is. M�r Budge is azt �rta
k�nyv�ben („Rise and Progress of Assyrology"), hogy soha nem fog kider�lni, mennyit
�stak ki �s vittek el az eur�paiak �s mennyit loptak el a bennsz�l�ttek. M�g az is
el�fordult, hogy hol a franci�k, hol a t�bbiek bizonyultak t�l t�relmetlennek: fel�stak
egy-egy gyan�s dombot, de mivel alig tal�ltak valamit, f�lbehagyt�k �s mentek, kerestek
egy m�sik dombot. A bennsz�l�ttek, olykor �ppen a konkurrencia felbiztat�s�ra tov�bb
�stak az elhagyott helyeken �s amit tal�ltak, azt j� p�nz�rt adt�k el... ugyanazoknak, akik
ha tov�bb �stak volna, maguk lelt�k volna fel a kincseket, r�ad�sul ingyen...
Szint�n Budge-t�l tudjuk, hogy amikor egy-egy eur�pai r�g�sz �s munkat�rsai levonultak
a terepr�l - a r�g�sz hazament pihenni vagy szabads�gra, vagy eg�szs�g�gyi vagy �zleti
�gyek miatt maradt t�vol az �sat�sokt�l - a bennsz�l�ttek r�gt�n r�vetett�k magukat a
gazd�tlanul maradt ter�letre �s ott rengeteg anyagot ki�stak, majd keres�s�k nyomait
elt�ntett�k. Az sem volt ritkas�g, hogy h�rl�ncot �ll�tottak fel a legk�zelebbi v�rosig. �gy
megtudt�k, hogy a r�g�sz m�r �tban van visszafel�, ekkor elvitt�k az eg�sz zs�km�nyt �s
�l-�sat�sokat kezdtek p�r sz�z m�terrel t�volabb. A becsapott eur�pai r�g�sz pedig
gondolv�n, hogy ha a bennsz�l�ttek ott �stak, akkor biztosan lehet ott valamit tal�lni - �s
elhagyva az igazi, gy�m�lcs�z� r�gi �sat�s sz�nhely�t, az �j ponton kezdett h�napokig
tart� f�l�sleges �s eredm�nytelen �sat�sba.
Miut�n Sarzec, a sum�rek egyik meglel�je v�gleg elhagyta Irakot, a j�l t�j�kozott
bennsz�l�ttek csaknem 40 ezer (!) �k�r�sos �getett agyagt�bl�t �stak ki �s adtak el a
bagdadi feketepiacon. A keresked�k persze nem az�rt v�s�roltak - olcs�n! - hogy azt
otthon adj�k el. Irakban ilyesmire nem volt kereslet. A szerzett t�bl�kkal azonnal k�lf�ldre
utaztak �s a zs�km�nyt ott eur�paiaknak adt�k el hatalmas haszonnal. Volt olyan bagdadi
keresked�, aki akkoriban nem is tett m�st, csak folyton csomagolt, ment, lefizette a
hat�ron, akit kellett, eladott, visszaj�tt, csomagolt �s ism�t indult...
Ennek a m�dszernek k�sz�nhet� az is, hogy a sumer t�bl�k elker�ltek a vil�g szinte
minden m�zeum�ba �s neh�z lenne �ket most m�r „�sszeolvasni". H�tha kider�l, -hogy itt
sz�z, amott n�gysz�z, vagy ezer t�bla egy�v� tartozik, ugyanannak a m�nek a r�szei
olvashat�k rajtuk?
De m�g az is el�fordult, hogy a moh� keresked�k - ha t�l nagym�ret�nek bizonyult
egy-egy szobor vagy m�t�rgy - azt egyszer�en elf�r�szelt�k. �gy fordulhatott el� p�ld�ul
az a nevets�ges eset, hogy a "Lagasi f�papnak" nevezett szobor (Kr. e. 2000-ben k�sz�lt)
feje az USA-ban, a pennsylvaniai University Museumban, m�g a t�rzse a bag-' dadi
m�zeumban tekinthet� meg...
Wallis Budge k�nyve izgalmas olvasm�ny, tele csemp�sz-sztorikkal, leg�lis �s illeg�lis
�sat�sok �s s�rrabl�sok t�rt�net�vel. N�hol m�g mulats�gos is. De en�lk�l is tudjuk m�r a
l�nyeget: akik Irakban - vagyis Mezopot�mi�ban, Babilonban, Sum�rban, Akk�dban,
Assz�ri�ban stb. �sat�sokat kezdtek, nem tudt�k, milyen szellemeket szabad�tanak ki a
palackb�l. Az a vid�k att�l kezdve saj�tos rabl�sok, �tver�sek, sz�lh�moss�gok �s
mindenekel�tt g�tl�stalan rabl�-r�g�szeti �sat�sok, sz�nhelye lett �s az is maradt
majdnem sz�z �ven kereszt�l.
Persze ki merne m�rget venni r�, hogy ma m�r minden rendben van? Hogy ma m�r
nincsenek s�rrabl�k, ilyen-olyan bennsz�l�ttek vagy idegen sz�lh�mosok, akik egy-egy
�rt�kes r�gis�g�rt sokat kock�ztatnak? Amerikai, jap�n stb. m�zeumok ma sem mindig a
piacon akarnak v�s�rolni, hiszen ott dr�g�k a leletek �s gyakorta �ppen az hi�nyzik, amire
nekik sz�ks�g�k lenne. Az �jonnan alap�tott m�zeumoknak -k�l�n�sen az eml�tett k�t
orsz�gban - gyakran van p�nze, tehet�s alap�tv�nya, b�kez� t�mogat�i, de nincs m�mi�ja
�s nincs �k�r�sos agyagt�bl�ja. M�rpedig - v�lik - ezekkel igaz�n rendelkeznie kell egy
valamireval� m�-zeumnak.
�s ilyenkor �k is a feketepiachoz fordulnak. Az pedig szolg�latk�szen teljes�ti a
rendel�seket.
4. OROSZOK �S H�BOR�K
A t�rk�pre pillantva ma hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Oroszorsz�g mindig olyan
nagy volt, amilyennek ma l�tjuk. Nos, a t�rt�nelem ismer�i sz�m�ra nem itok, hogy
hatalmas keleti fele, vagyis Szib�ria csup�n a XVI. sz�zad v�gefel� ker�lt az oroszok
�rdekl�d�si k�r�be
csak a k�vetkez� �vsz�zadban gyarmatos�tott�k azt igaz�n. Addig a k�t kult�r�nak nem
sok k�ze volt egym�shoz, �gy m�r �rthet�, mi�rt szeretn�k egyesek ezt a roppant gazdag
�s hatalmas ter�letet ism�t lev�lasztani Oroszorsz�g-r�l.
Minket ez annyiban �rdekel, hogy a r�gen ott �lt n�pek sz�mos s�rdombot, kurh�nt
hagytak azon a ter�leten, vala-mint a mai Ukrajn�ban is. A n�pek nagy v�ndorl�s�nak
z�nter�n ma is lehet m�g tal�lni olyan nyomokat, amelyeket m�ra r�g kipusztult, �ltalunk
alig ismert n�pek hagytak az �zsiai f�ldben.
A kincskeres�k m�r r�g�ta „dolgoztak" Szib�ri�ban. N�h�ny arra letelepedett gazdag
gy�rosnak (az Ural k�rny�k�n f�leg �rceket termeltek ki a b�ny�kb�l �s azokat dolgozt�k
fel) m�r felt�nt, hogy parasztok, sztyeppei vad�szok nemegyszer finoman megmunk�lt
arany t�rgyakkal j�nnek �s azokat p�nzz� teszik. K�l�nf�le kisebb-nagyobb �kszerek
voltak, senki sem tudta, ki, hol �s mikor k�sz�tette �ket?
Ma m�r tudhatjuk, hogy ezek kelta, szk�ta �s m�s s�rokb�l sz�rmaztak. Ilyen akkoriban
m�g nagyon sok volt arrafel� - sz�muk m�ra er�sen lecs�kkent. Od�ig jutottak, hogy
voltak�ppen csak intenz�v �s tervszer� r�g�szeti kutat�sokkal lehet ilyenekre lelni. De
k�t-h�romsz�z �vvel ezel�tt m�g b�ven voltak mindenfel� �s akinek volt „szeme" az
ilyesmihez, hamar �szrevette, fel�sta �s kifosztotta �ket. Nagy P�ter c�r alatt �s ut�na
saj�ts�gos t�rv�ny sz�letett a „m�eml�kek" v�delm�r�l; az id�z�jel nem v�letlen�l ker�l a
sz� mell�. Akkoriban v�dend� m�eml�knek tekintettek minden kuri�zumot (maga a c�r
p�ld�ul Eur�p�ban egyed�l�ll� m�don t�rv�nyben parancsolta meg, hogy sz�ll�tsanak be
neki minden torzsz�l�ttet, legyen az �llat vagy ember), de a m�v�szeti �rt�k� t�rgyakon
t�lmen�en p�ld�ul ide sorolt�k a k�zelebbr�l meg nem hat�rozott „�ri�sok" csontv�z�t
vagy kopony�j�t is. Meg�llap�tott tarifa szerint m�k�d�tt a dolog: aki egy �ri�s csontv�z�t
hozta, ezer akkori rubelt kapott; aki csak a kopony�j�t, az �tsz�zat. Ami val�s�gos vagyon
volt annak idej�n, de nem tudjuk, h�ny „�ri�s" (?) ker�lt a gy�jtem�nybe.
Viszont azt is kik�t�tt�k, hogy aki ilyen vagy olyan kincset tal�l, k�teles vele egy�tt
beszolg�ltatni a hely pontos le�r�s�t, s�t a lel�helyr�l egy v�zlatot is kell k�sz�tenie.
A hat�s�gok persze javar�szt az aranyra sz�m�tottak �s nem v�letlen�l. Id�r�l id�re
nagyon sok rejt�lyes aranyt�rgy bukkant fel, �s a hozz��rt�k akkor m�r tudt�k, hogy
ezeket az egykori barb�r fejedelmek rejt�lyes s�rdombjainak ki�s�s�val lehet
megszerezni. Az, hogy ezeknek a kurh�noknak b�rmilyen egy�b - mondjuk: muze�lis,
kultur�lis, r�g�szeti, tudom�nyos! - �rt�ke lenne, senkit sem foglalkoztatott. Ezek ott mind
kincsek voltak.
Nem volt vesz�lytelen akkoriban bemer�szkedni Szib�ri�ba. Sokf�le n�ps�g �lt ott,
amelyeknek soha semmi k�z�k nem volt ahhoz a „nyugati", s�t legal�bb f�ldrajzi
�rtelemben „eur�pai" kult�r�hoz, amit az oroszok hoztak magukkal. Az Irtisz foly� ment�n
p�ld�ul a dzsung�roknak nevezett n�p �lt, amelyet a k�naiak szor�tottak nyugatra, b�r
minden akaratuk ellen�re sem siker�lt kiirtani �ket. Azok az �zsiai n�pek nem fogadt�k
kit�r� �r�mmel az idegen feh�reket, amit sok orosz paraszt az �let�vel fizetett meg. F�leg
azok, akik a jobb�gyi sors el�l sz�ktek a „vadkeletre", Ez a vesz�ly elismerten olyannyira
nagy volt, hogy a c�ri korm�ny 1764-ben „szib�riai tilalmat" vezetett be, vagyis megtiltotta
mindenkinek, hogy azokra az ellens�ges ter�letekre utazzon. Ism�t csak eml�keztet��l
mondom azoknak, akik azt hiszik, hogy Szib�ria szerves r�sze Oroszorsz�gnak...
Persze a tilalom nem tartott sok�ig, sok ezren megszegt�k, k�s�bb pedig a c�rok
hadseregekkel „besz�lt�k r�" az ottani n�peket, fogadj�k el az orosz uralmat.
Ukrajna d�li r�sz�n, a Fekete-tenger partj�n valaha az �korban g�r�g kol�ni�k voltak,
k�s�bb a r�maiak is j�rtak arra. (Az argonaut�kr�l, vagyis az aranygyapj�t keres�
vit�zekr�l sz�l� legenda is ott j�tsz�dik.) A XVIII. sz�zad v�g�n �s a XIX. elej�n
mindenf�le amat�r�k �s deklar�lt incsvad�szok m�r alaposan kifosztott�k ezeket a
romokat �s s�rokat.
A vad �s �ltaluk primit�vnek tartott t�jakon a kurh�nokat igen saj�tos m�don �st�k fel �s
fosztott�k ki. A bennsz�l�ttekb�l - ha egy�ltal�n �ltek arrafel�, hiszen egy r�sz�k
elv�ndorolt az orosz seregek k�zeledt�re, m�sokat az oroszok irtottak ki gy�kerest�l -
nemegyszer csak katonai hely�rs�gek maradtak. Ezek valamilyen strat�giai �tvonalat,
h�g�t, v�lgyet, g�zl�t, �riztek, vagy �ppen egy �j orosz telep�l�s v�delm�t adt�k.
Egysz�vala katonai vezet�ket �vekre odahelyezt�k �s sem feladatukr�l, sem
sz�rakoztat�sukr�l nem gondoskodtak. �gy a tisztek, mint a katon�k elviselhetlen�l
unatkoztak a puszt�ban, ahol rajtuk k�v�l mad�r sem j�rt.
De ott voltak a kurh�nok, �s terjedtek a h�rek a benn�k tal�lhat� kincsekr�l.
A k�plet egyszer� volt. A tisztek a katon�kkal fel�satt�k, sz�tbontatt�k a s�rdombokat,
legyenek azok b�rmilyen nagyok - semmi sem sz�m�tott, hiszen a k�t legfontosabb kell�k:
munkaer� �s id� - korl�tlan m�rt�kben �llt rendelkez�s�kre.
Ez annyira �ltal�nos volt akkoriban, hogy az orosz szakirodalomban mind a mai napig
„t�bornoki r�g�szetnek" nevezik ezt a korszakot �s a m�dszert... .
Az egyik legjelent�sebb m�eml�k, amelyet �gy siker�lt „felt�rni", a jelizavetgradi kurh�n
volt; ez Melgunov t�bornoknak esett �ldozatul. II. Katalin c�rn�, amikor el�je t�rt�k a
kurh�nban tal�lt kincsek egy r�sz�t, „kiv�telesen hasznos szolg�nak" nevezte a
t�bornokot (aki erre feltehet�en ragyogott a boldogs�gt�l). T�ny, hogy a kurh�n tartalma
k�s�bb az Ermit�zsba ker�lt.
Volt fentebb egy apr� c�lz�som - „a kincsek egy r�sz�t" eml�tettem. No persze, hiszen
egyetlen t�bornok vagy m�s f�tiszt sem adta le a fels�bb hat�s�gnak az �sszes
m�kincset, amit egy ilyen s�rboltban tal�ltak.
A felt�r�s pillanat�ban soha nem vettek fel lelt�rt, azt csak napokkal vagy hetekkel k�s�bb
k�sz�tett�k el a marad�k alapj�n. Az aki b�rja-marja elven elosztott kincsek egy r�sze a
tisztikarban, m�s r�sze m�r az �sat�st v�gz� leg�nys�g k�z�tt t�nt el...
Hogy ezek a dolgok hogyan is folytak akkoriban, tudjuk egy p�rtatlan k�lf�ldi
besz�mol�j�b�l is. Egy Clark nev� angol 1800-ban Kercset kereste fel. Az ottani orosz
katon�k �ppen a jelenl�t�ben fedeztek fel egy kurh�nt. Felbontott�k a s�rt, �s meglelt�k a
kincseket. A k�szletb�l t�bornokuk csak egy �rt�kes �kszert tartott meg. Ami nem
nemesf�mb�l k�sz�lt, azt minden gondolkod�s n�lk�l megsemmis�tett�k, a marad�kot
pedig ellopt�k a katon�k, �s ennyi. Soha semmilyen hivatal, c�ri korm�ny, miniszt�rium,
tud�sok, r�g�szek stb. m�g csak tudom�st sem szerzett egy �rt�kes lelet
elpusztul�s�r�l...
Azt meg m�r mondanom sem kell - l�ttuk Egyiptomban �s Irakban is - hogy a helyi
lakoss�g, l�tva a t�rt�nteket, maga is elkezdett kutatni, keresni, �sni. Ezek a minden
hozz��rt�s n�lk�l levezetett k�l�n�s �sat�sok azt�n legal�bb ugyanannyi, vagy m�g t�bb
k�rt okoztak. B�r n�ha �ppen az � m�k�d�s�knek h�la, tal�ltak itt-ott egy-egy �rt�kes
t�rgyat, p�ld�ul a tamanyi f�lszigeten egy �kori g�r�g romot, benne Artemisz szent�ly�nek
v�sett feliratait. De ez kiv�tel volt, semmik�ppen sem szab�ly.
Az els� igazi, mai tudom�nyos �rtelemben vett �sat�st azok a francia bev�ndorl�k
vezett�k, akik a francia forradalom k�vetkezt�ben v�ndoroltak be orosz f�ldre �s c�ri
szolg�latot v�llaltak. �k is csak unalmukban, hiszen hetekig, h�napokig nem volt mit
tenni�k - de nekik legal�bb volt klasszikus m�velts�g�k (ne felejts�k el, hogy orosz f�ld�n
sem akkor, sem ma az orvosok sem tanultak latint, nemhogy b�rki m�s! Az �ltal�nos
m�velts�gr�l egyszer�en leszakadt mindaz, ami az eur�pai oktat�st �s ennek
k�vetkezt�ben az eur�pai embert jellemezte �s jellemzi). Szerte d�len ezek a franci�k
k�ts�gbeesetten l�tt�k, hogyan teszik t�nkre a t�bornokok a kurh�nokat, hogyan
semmis�tik meg a fennmaradt �rt�keket.
Mi volt egy kurh�nban?
Van le�r�sunk egy felt�r�sr�l, ezt most idem�soljuk. A kurh�nt Kercsben, vagyis az
Azovi-tenger �s a Fekete-tenger k�zti f�ldnyelven fekv� v�ros mellett tal�lt�k; egy katonai
objektum �p�t�s�hez a f�lddel besz�rt domb m�ly�ben sok k� hevert, ezt haszn�lt�k
�p�t�anyagk�nt. Szerencs�re egy hozz��rt� tiszt ker�lt ekkor a k�rny�kre �s �vatosan
�satott tov�bb. A domb m�ly�n, a k�halmok alatt egy er�sen �p�tett s�rkamr�t tal�ltak.
Fal�t megbontva hatolhattak be. A kamr�ban a jelek szerint m�g soha senkinek sem
siker�lt bejutnia, tartalma �rintetlen volt.
A s�rkamra kell�s k�zep�n egy katafalkon egy harcos fek�dt, majdnem k�t m�ter magas
f�rfi; mellette kard, �j �s ny�lvessz�k. A mell�n hever� arany nyakl�nc csaknem f�l kil�t
nyomott! De a ruh�j�t �s a fejfed�j�t is megsz�ml�lhatatlan mennyis�g� kicsiny
aranylemezzel varrt�k ki. Mellette a f�ld�n fek�dt egy asszony, ami egyben azt is
jelentette, hogy nem volt vele egyazon t�rsadalmi rangban. De �t is legal�bb olyan
gazdagon d�sz�tett�k arannyal, mint a harcost, a vez�rt. Mi t�bb, az � nyakl�nca m�g a
vez�r�n�l is s�lyosabb volt. Mint meg�llap�tott�k, a nyakl�ncot nyilv�n g�r�g m�v�szek
k�sz�tett�k, mert a r�juk v�sett jelenetek a g�r�g mitol�gi�b�l sz�rmaztak. A v�set olyan
finom �s pontos �s filigr�n volt, hogy ma, amikor a nyakl�nc a m�zeumban l�that�
(legal�bbis a hetvenes �vek k�zep�n m�g az Ermit�zsban volt..) k�l�n nagy�t��veget
helyeztek a vitrin ablak�ra, hogy a n�z�k alaposan szem�gyre vehess�k �s
gy�ny�rk�dhessenek ebben a munk�ban. A jelek szerint ez egy szk�ta (szittya?) harcos
volt. Nyilv�n magas rang�, ha ilyen sz�p s�rt k�sz�tettek sz�m�ra.
�s ekkor j�tt a meglepet�s, amit a v�letlen r�v�n, vagy ink�bb az emberi term�szet
ismeret�ben fedeztek fel. A kincsek elv�tele ut�n az oroszok ism�t lez�rt�k a kurh�nt,
mondv�n, az most m�r csak s�r. �m a k�vetkez� hetekben, mivel nem �riztett�k azt, s a
helybeli amat�r s�rrabl�k ism�t behatoltak �s... tal�ltak m�g kincseket!
Kider�lt, hogy a s�r�p�t�k annak idej�n a kurh�nokban a holtak katafalkia alatt elrejtettek
egy �gynevezett „kincseskamr�t" is. Ott m�g sokkal t�bb �rt�k rejt�z�tt, mint a
holttesteken �s mellett�k!
Amib�l egy�rtelm�en k�vetkezik: maguk a szk�t�k is tudt�k, hogy a s�rok gyakran rabl�k
�ldozat�ul esnek. Ez�rt �gy gondolt�k, a vez�rnek a t�lvil�gon akkor is sz�ks�ge lesz a
kincseire, ha a s�rrabl�k felbolygatj�k �r�k nyugv�hely�t. Ez volt teh�t a m�sodik
lehet�s�g.
Arra persze nem sz�m�tottak, hogy a kitart� �s ravasz, vagy net�n n�mi intu�ci�val
meg�ldott tettesek a kincseskamr�ra is r�akadnak...
Mindenesetre a sz�banforg� �gyben a pietyk�k szerint a k�s�bb �rkez� nemhivatalos
s�rrabl�k sokkal t�bbet zs�km�nyoltak, mint a katon�k.
A Kr�m-f�lszigeten, a Kercsben �s v�gig a Fekete-tenger �szaki partvid�k�n rengeteg
g�r�g, szk�ta �s m�s kincset, s�rt �stak ki az amat�r�k. N�ha hivatalos enged�llyel, n�ha
an�lk�l. Aki �llami ter�leten �sott ki vaamit, annak azt be kellett szolg�ltatnia a c�roknak,
aki mag�nter�leten tal�lta, de enged�llyel, az szabadon rendelkezhetett felette. Ma m�r
nincs ilyen „gond", sem megk�l�nb�ztet�s - 1917-t�l nemcsak a volt Szovjetuni�ban lett
az eg�sz f�ld �llami tulajdon, de ma, a szabadnak �s demokratikusnak nevezett
Oroszorsz�gban sem enged�lyezik a f�ld mag�ntulajdonai.
De akkor, a XIX. sz�zadban �gy n�velt�k a hazai �s idegen m�zeumok �s
mag�ngy�jtem�nyek kincseit. Azt�n amikor a kr�mi h�bor�ban az angolok elfoglalt�k azt a
ter�letet, vand�l m�don elpuszt�tott�k a kercsi m�zeumot �s annak ki�ll�tott kincseit...!
Arrafel� az els� tudom�nyos �s f�l-tudom�nyos, mondhatni igazi �sat�sokra csak
k�zvetlen�l az els� vil�gh�bor� el�tt ker�lt sor. Akkoriban der�lt ki, hogy a c�ri korm�ny
vid�ki hat�s�gai addig igen liber�lisan kezelt�k az illeg�lis s�rfelt�r�sokat. Megb�ntett�k,
akit rajtakaptak - de mind�ssze egyetlen rubelt, vagyis jelk�pes �sszeget kellett fizetni�k...
Mik�zben ha a rabl�nak szerencs�je volt �s m�g �rintetlen kurh�nt tal�lt, sokezer rubelnyi
�rt�ket menthetett ki bel�le.
Amir�l eddig nem besz�lt�nk: Szib�ri�ban �s Ukrajn�ban is az volt a szok�s m�r k�tsz�z
�vvel kor�bban is, hogy a k�l�nf�le antik s�rokban �s kurh�nokban tal�lt kisebb
aranyt�rgyakat egyszer�en beolvasztott�k, majd ezek a kih�lt saj�tos aranyr�g�k
beleker�ltek a cserekereskedelembe. Nemegyszer ezzel fizettek a primit�v vad�szn�pek a
feh�reknek (oroszoknak) a s��rt, ital�rt, puskapor�rt, fegyverek�rt. Vagyis olyan
�rucikkek�rt, amelyeket �k maguk nem tudtak el��ll�tani. Ma m�r felbecs�lhetetlen, h�ny
ezer �rt�kes s�rb�l h�ny sz�zezer �rt�kes kicsiny szobor, �rem, �kszer stb. veszett el �gy -
�r�kre?
Ak�rcsak az egyiptomi piramisokban, ezekben a kurh�nokban is el�fordult, hogy a s�rrabl�
a legmagasabb �rat fizette tett��rt. Ha p�ld�ul a fels� boltozat nem volt kell�k�ppen
meger�s�tve, vagy m�g a s�rkamra el�tt r�om-lott a sok k�, akkor sz�m�ra v�get �rtek a
kalandok. Az egyik kurh�nban az �jabbkori �s�k egy csontv�zat tal�ltak, aranyt�rggyal a
kez�ben. Az ismeretlen rabl�, miut�n kifosztotta a s�rt, kifel� igyekezett, de a k�vek
r�omlottak �s �let�t vesztette.
Nem j�rt jobban a k�nai m�v�szet sem.
Az �kori kelet m�v�szetei k�z�l a k�nai a form�k rendk�v�li id�t�ll�s�g�val �s a fejl�d�s
folyamatoss�g�val t�nik ki. Hossz� t�rt�nete alatt a k�nai m�v�szet kisug�rzott �zsi�ra, �s
ez alatt nem csup�n, az orsz�ggal k�zvetlen�l hat�ros vid�keket kell �rteni.
K�nai befoly�s volt �szlelhet� m�g Indi�ban, s�t Mezopot�mi�ban �s K�z�p-�zsi�ban is.
Az ottani m�v�szek igazi remekm�veket alkottak nemcsak a h�ress� v�lt porcel�nban,
hanem aranyban, lakkban, f�ban, nemes dr�gak�vekben vagy ez�stben is. B�r n�luk az
�p�t�szet sohasem volt igaz�n fontos m�v�szeti �g, teljes�tm�nyei szint�n
figyelemrem�lt�ak. Egy ilyen jelent�s m�v�szetnek term�szetesen messzire kellett hatnia
akkor is, ha maga az orsz�g el�gg� hermetikusan z�rt volt annyi �vezreden kereszt�l. A
term�kek �gy vagy �gy, kereskedelem �s hadj�ratok r�v�n csak eljutottak t�volabbi t�jakra
is.
Viszont Eur�pa volt az utols� kontinens, amely minderr�l tudom�st szerzett - mondhatjuk;
t�bb ezer �ves k�s�ssel. Akkor viszont val�s�gos „k�nai l�z" t�rt ki, vagy ink�bb divatt� lett
kedvelni mindent, ami k�nai. Ez a XVIII. sz�zadra esett. M�r a korabeli iparba is beker�ltek
a k�nai (st�lus�) b�torok, haszn�lati t�rgyak, lakkterm�kek �s h�mz�sek. Az ottani
iparm�v�szet term�kei teh�t m�r akkor ismertt� v�ltak kontinens�nk�n is. De m�g
hi�nyzott a k�zvetlen kapcsolat.
Erre az eur�pai nagyhatalmak gyarmati terjeszked�se sor�n ker�lt sor. Az �ssze�tk�z�s a
kult�r�k k�z�tt er�s volt, dr�mai, �,s nemegyszer tragikus, hiszen az eur�paiak mint
puszt�t� �s k�ny�rtelen idegenek bukkantak fel a m�r erej�t vesztett k�nai befoly�si
�vezetben.
K�t n�zet csapott �ssze, tragikomikus m�don mindkett� pontosan ugyanazt k�pviselte! A
k�naiak a maguk sok �vezredes civiliz�ci�j�nak tudat�ban nyugati barb�roknak tekintett�k
a betolakod� eur�paiakat. Az eur�paiak pedig -szint�n a bel�j�k nevelt fels�bbs�gi �rz�s
miatt - a k�naiakat v�lt�k „keleti barb�roknak". Nem csoda, ha nem �rthettek sz�t. De nem
is akartak. Az eur�paiaknak minden �r�gy j� volt, hogy r�tehess�k kez�ket az ottani
f�ldekre, �ltetv�nyekre, nyersanyagkincsekre, haj�z�si �tvonalakra. �s amikor a „keleti
barb�rok" nem t�l sz�vesen akart�k �tvenni a „nyugati kult�ra �ld�sait" �s term�keit, h�t r�
kellett �ket k�nyszer�teni...
1860-ban, az „�piumh�bor�" idej�n t�rt�nt a k�vetkez� eset. Ehhez tudnunk kell, hogy a
britek �s franci�k be akartak hatolni K�n�ba, hogy ott szabadon kereskedhessenek. A k�nai
birodalom ezt nem engedte meg, tartotta mag�t az �kort�l addig folyamatos hagyom�nyos
tilt�shoz, miszerint idegenek nem tehetik l�bukat a birodalomba, nem kereskedhetnek �s
semmilyen tev�kenys�get ott nem folytathatnak. A h�bor� kit�r�s�nek k�zvetlen kiv�lt�
oka az volt, hogy az egyik angol �pium-csemp�szsz�ll�tm�nyt a k�naiak 1839-ben
megsemmis�tett�k. Az eset tal�n hasonl� volt valamelyest a h�res „bostoni tead�lut�nhoz",
amely az �szak-amerikai brit gyarmatok elszakad�s�hoz �s az Egyes�lt �llamok
megalakul�s�hoz vezetett.
H�rom ilyen h�bor� zajlott, az els�t a k�naiakkal az angolok v�vt�k 1839-42-ben, a
m�sodikat �s harmadikat a franci�kkal k�z�sen 1856-58-ban �s 1859-60-ban. A h�bor�t a
k�naiak elvesztett�k, sz�mos kik�t�j�k akkor ker�li eur�pai gyarmatos�t�k kez�re.
R�ad�sul k�nytelenek voltak belet�r�dni a „szabadkereskedelembe" is.
A minket �rint� t�m�ban fontos az utols�, 1860-as �v n�h�ny hadiesem�nye. A brit
t�bornokok, Montauban �s Grant csapatai Peking fel� k�zeledve elfoglalt�k Yuan Ming
Yuan cs�sz�r ny�ri palot�j�t. Ebben a palota-komplexumban, amely val�s�gos kisebb
v�rosnak felelt meg, tartott�k a cs�sz�r m�v�szeti gy�jtem�ny�t. Ez volt a legnagyobb
t�vol-keleti m�gy�jtem�ny, amely akkoriban l�tezett. Sz�mtalan pavilon �llt a mesters�ges
foly�k, patakok, tavak, v�zes�sek �s sz�k�kutak k�z�tt. Az egyik szigeten az egyik palota
legal�bb sz�z szob�b�l �llott, de ism�tlem, legal�bb tucatnyi palota volt m�g ott.
Mindegyikben csod�latos �sszhangban az egy-egy vid�kr�l vagy korb�l sz�rmaz�
b�torok, festm�nyek, selyemsz�vetek, faragott elef�ntcsontt�rgyak, arany- �s ez�st
m�t�rgyak, dr�gak�vek. Ott tartott�k az akkori vil�g legt�rt�kesebb k�nai
porcel�ngy�jtem�ny�t is.
A behatol� barb�r angolok mindet elpuszt�tott�k!
Tal�n azt hinn� az ember �gy ut�lag, hogy m�gis jobb lett volna, ha - szint�n
t�rv�nyellenesen �s az erk�lccsel �ssze nem egyeztethet� m�don - de legal�bb elvitt�k
volna mindezt haza, Eur�p�ba! Akkor a kincsek �gy vagy �gy, vagy legal�bbis nagyobb
r�sz�k fennmaradt volna, ma is megtekinthetn�nk k�l�nf�le m�zeumokban.
Gy�ny�rk�dhetn�nk benn�k...
De nem, e k�t m�velt t�bornok kijelentette: ami�rt a k�nai cs�sz�r szembeszeg�lt vel�k,
ez�rt �t �s csak �t b�ntetik meg oly m�don, hogy elpuszt�tj�k az � priv�t gy�jtem�ny�t...!
Tal�n jelent valamit az �rt�knek az a t�ny, hogy az akkori brit nagyk�vet lord Elgin volt - a
g�r�g�ket m�kincseikb�l kifoszt� Elgin fia. A h�rhedt ap�r�l lesz m�g sz�.
A brit katon�k a kapott parancs �rtelm�ben alig egytizedet tudtak ellopni, a t�bbit sz�t
kellett verni�k, el�getni�k, megsemmis�teni�k. A porcel�nokat p�ld�ul mind elt�rt�k,
fegyvertussal sz�tvert�k, falhoz v�gt�k. Ezek ut�n az �sszes palot�t gondosan
felgy�jtott�k, amit szem�lyesen Elgin nagyk�vet �r fel�gyelt. K�t �ll� nap �s �jszaka �gtek
a p�tolhatatlan m�kincsek - az eur�pai kult�ra nagyobb dics�s�g�re...
Nem viselkedtek �m m�sk�ppen a t�bbiek sem. Vagy akkor sem, ha ugyanazt „falk�ban"
v�gezt�k K�n�ban.
P�ld�ul a h�rhedt boxerl�zad�sok idej�n (1900-1901). Ekkor egy, kezdetben a helyi
hatalmasok ellen indult n�pi felkel�sr�l volt sz�, amely hamarosan az idegenek, a
gyarmatos�t�k ellen fordult. Ez�rt a „megt�madott" hatalmak, konkr�tan nyolc �llam:
N�metorsz�g, Oroszorsz�g, Jap�n, az Egyes�lt �llamok Ausztria-Magyarorsz�g,
Franciaorsz�g, Anglia �s Olaszorsz�g - a „nyolchatalmi egyes�lt hadsereg" - l�pett k�zbe.
1901 szeptember�ben a gy�ztes hatalmak olyan egyezs�g elfogad�s�ra k�nyszer�tett�k
K�n�t, amely sok t�ren korl�tozta �n�ll�s�g�t, r�ad�sul nagy k�rt�r�t�st volt k�nytelen
fizetni.
Sz�mos helyen n�zt�nk ut�na mindannak, ami akkor K�n�ban t�rt�nt. A nyugati forr�sok
�ltal�ban szem�rmesen elhallgatj�k az �gyet, az amerikaiak alig eml�tik. Szl�v forr�sok
szerint a n�metek vitt�k a vezet� szerepet, m�sok k�l�n�sen a jap�n �s orosz katon�k
tetteire panaszkodnak-, biztosan joggal. T�ny, hogy a „nyolcak" �ltal szervezett
negyvenhat b�ntet�exped�ci� (hadj�rat) k�z�l harminc�t�t a n�metek szerveztek - nyilv�n
a kegyetlenked�sek nagyobb r�sze is az � sz�ml�jukra �rhat�. A l�lektani el�k�sz�t�s m�g
Eur�p�ban t�rt�nt; a n�met vil�ghatalmi eszm�k egyik el�fut�ra, II. Vilmos cs�sz�r a
birodalmi gy�l�sben (Reichstag) elmondta h�res „hun besz�d�t". Ugyanis Vilmos arra h�vta
fel a beavatkoz� hatalmak katon�it, hogy a hun Attila mint�j�ra sz�moljanak le a
k�naiakkal, vagyis puszt�tsanak el mindent, amit csak lehet, �gy tan�ts�k m�resre a „keleti
barb�rokat".
A n�met b�ntet�hadj�ratok engedelmeskedtek a felh�v�snak; az �ltaluk bej�rt ter�leten a
kiv�lasztott v�rosokat �s falvakat val�ban �kori barb�r, mondjuk ki: hun m�dra tot�lisan
fel�gett�k, megsemmis�tett�k, a lakoss�got meg�lt�k vagy el�zt�k.
�gy azt�n mondani sem kell, hogy ek�zben „akarva-akaratlanul" rengeteg m�kincs pusztult
el. A nyugati t�rt�net�r�s tematikus sivatag�ban �d�t� o�zisnak sz�m�that egy kiv�tel. Egy
angol t�rt�n�sz h�lgy, Elisabeth Seeger t�bbek k�z�tt �gy �rta le azokat az esem�nyeket:
„A h�r�k messze megel�zi �ket. Mindenki rettegett, mert j�ttek mint a vihar, �s �gy
romboltak is... Az idegen katon�k k�ny�rtelen�l raboltak �s gyilkoltak. Senkinek sem
kegyelmeztek, g�pk�nt mentek el�re. Az utc�kon eltapost�k a lakkt�lc�kat, dobozokat, a
selyemv�geket. A felbecs�lhetetlen �rt�k� porcel�nokat, k�l�n�sen a nagyobb v�z�kat
puskatussal t�rt�k sz�t, mert azt hitt�k, bel�l aranyat rejtettek el a k�naiak. �gy j�rtak a
szent�lyek �s minden �p�let. Amint elmentek, f�stoszlopok emelkedtek az �gre... Amikor
pedig v�gre elhagyt�k K�n�t, �gy a tisztek, mint a k�zkaton�k alig b�rt�k cipelni mindazt,
amit az �kori v�rosokb�l raboltak."
A francia �s n�met parlamentekben egyn�h�ny k�pvisel� - �rtes�lv�n az esem�nyekr�l -
�les szavakban �t�lte el az esem�nyeket. A szocialista August Bebel azt �ll�totta, hogy
ilyen sz�rny�s�gekre m�g Attila hunjai, sem a vand�lok, sem Dzsingisz k�n vagy
Tamerl�n emberei sem voltak k�pesek a maguk idej�ben!
�gy azt�n nem csoda, ha a t�rt�netet sajnos minden megszak�t�s n�lk�l folytathatjuk az
els� vil�gh�bor� esem�nyeivel. K�l�n�sen ami a n�metek tetteit illeti.
Az els� vil�gh�bor� egy �jabb �llom�sa volt az emberi kult�ra elleni folyamatokban. A
modern hadseregek mozg�sa, t�zereje �s g�tl�stalans�ga el� m�r semmi nem �llhatott.
Az �p�t�szeti eml�kek t�megesen pusztultak, a mozgathat� t�rgyakat pedig vitt�k, ahol
�rt�k.
Amikor pedig a t�z�rs�g is fejl�d�tt, azok l�ter�ben nem sok �rt�k menek�lt meg. A
gy�jt�bomb�k (�s majd k�s�bb, a l�gier�k kialakul�s�val a sz�nyegbomb�z�sok) pedig
m�r v�logat�s n�lk�l semmis�tettek meg szinte mindent.
Abban az els� h�bor�ban a n�metek egyik els� �ldozata Leuven belga v�roska volt.
Leuven tele volt m�eml�kekkel, amellett egyetemi v�ros, tudom�nyos �s kultur�lis k�zpont
- volt... Az �rtelmetlen t�z�rs�gi t�z ut�n a megsz�ll�k nemcsak, hogy nem engedt�k
eloltani az �g� h�zakat, de a n�met katon�k utc�r�l utc�ra j�rva sz�nd�kosan gy�jtott�k
fel a h�zak sz�zait. Persze csak azut�n, hogy kihordt�k bel�l�k minden kicsit is
�rt�kesebb t�rgyat. Majdnem egy �ll� h�tig fosztogatt�k �s gy�jtogatt�k Leuvent! Az
ember ilyenkor �hatatlanul a Sacco di Roma-ra gondol, �s az is esz�be jut, hogy
kifoszt�ssal egybek�t�tt puszt�t�sra p�ld�ul a szovjet hadsereg is enged�lyt kapott
nemcsak 1944-45-ben az ellens�ges, s�t sz�vets�ges ter�leteken, de 1956-ban
Magyarorsz�gon �s 1980 ut�n Afganiszt�nban is. Ez persze nem menti a n�meteket, de
jelzi, hogy a diktat�r�k katon�i sz�m�ra nincs semmilyen g�tl�s. A fej�t�l b�zlik a hal, �s
ez sajnos id�t�l f�ggetlen, igaz t�tel.
A n�metek els� vil�gh�bor�s eset�ben ez m�r csak az�rt is �gy volt, mert val�ban a
t�bornokok vitt�k a pr�met a gy�jtogat�sokban, �k adtak r� parancsot. �s �k kit�l kapt�k?
H�t p�ld�ul egy bizonyos Eitel Friedrich von Hohen-zollern �rt�l, aki nem volt m�s, mint a
m�r eml�tett II. Vilmos cs�sz�r fia.
A rosszeml�k� csal�d rosszeml�k� sarja maga is szem�lyesen fosztogatott ki francia
v�rakat �s kast�lyokat. Ahov� a hadiszerencse forgatag�ban a sors egy-egy �jszakai
sz�ll�sra vetette �t, onnan reggel �sszecsomagoltatott minden �rt�kes m�t�rgyat �s
Adieu! - megrakott aut�kkal t�vozott...
Amikor k�s�bb a sz�vets�gesek visszafoglalt�k Br�sszelt, ahonnan a n�meteknek a jelek
szerint igen sebesen kellett menek�lni�k - az eln�ptelenedett n�met f�hadisz�ll�son
rengeteg gondosan becsomagolt l�d�t tal�ltak. A botr�ny akkor t�rt ki, amikor kinyitott�k
�ket; mindegyikben francia �s belga m�zeumokb�l �s kast�lyokb�l rablott festm�nyek
lapultak! Hihetetlen �rt�k volt azokban a l�d�kban, amelyekb�l nota bene harminch�rmat
m�r meg is c�meztek egy bizonyos n�metorsz�gi �rnak: Ruprecht bajor hercegnek!
Ami azt is bizony�tja: a n�metek m�g 1914-18 k�z�tt is term�szetesnek vett�k azt a „hun
szok�st", hogy a hadseregek szent joga, s�t k�teless�ge fizikailag is kirabolni az
ellens�ges hadm�veleti ter�leteket. �s ebb�l a zs�km�nyb�l „fokozott m�rt�kben"
r�szes�lnek a tisztek �s a f�tisztek! Akik �gy egy-egy „szerencs�sebb" h�nap alatt ak�r
eg�sz j�v�j�ket megalapozhatt�k, s�t m�g ut�daiknak is gondtalan anyagi l�tet
biztos�thattak...
Franciaorsz�gban a n�meteknek sok polg�ri �s egyh�zi �p�let is �ldozatul esett. A
gyakran emlegetett p�lda a reim-si d�m (katedr�lis) c�lzatos puszt�t�sa volt. A XIII.
sz�zadban emelt csodasz�p �p�letet a n�metek majdnem egy �ll� h�napon kereszt�l,
nap mint nap l�tt�k t�z�rs�gi �gy�kb�l. Aminek az �gvil�gon semmi oka nem volt, hiszen
a templomb�l nem l�tt vissza senki...
A k�zponti hatalmak - vagyis N�metorsz�g, Ausztria-Magyarorsz�g �s sz�vets�geseik - a
kelet-eur�pai fronton sem viselkedtek m�sk�ppen. P�ld�ul visszavonulva az orosz �s m�s
er�k el�l, a leveg�be r�p�tettek mindent, aminek had�szati jelent�s�ge lehetett: hidakat,
utakat, vasutakat, kik�t�ket, de olykor a nagy lend�letben a „kil�t�toronynak haszn�lhat�"
templomtornyokat sem k�m�lt�k. A mai lengyel ter�leteken t�bb renesz�nsz-kori templom
�s a v�rosh�za tornya, vagy maga az eg�sz �p�let jutott erre a sorsra.
A megh�d�tott ter�leteken a n�metek �sszeszedtek minden f�mt�rgyat, hogy azokat
hadic�lokra beolvassz�k �s felhaszn�lj�k. Nemcsak a templomi gyertyatart�k vagy
h�ztart�si eszk�z�k jutottak erre a sorsra, de let�pt�k a h�zak v�r�sr�z tetej�t (a r�z mind
a mai napig fontos hadiipari term�k; strat�giai f�mnek sz�m�t) �s persze elkoboztak,
beolvasztottak sokezer templomi harangot. Halv�ny eml�t�s t�rt�nt fentebb a k�zponti
hatalmak sz�vets�geseir�l. Nos, az egyik ilyen az akkori Bulg�ria volt. Sajnos a
puszt�t�sban �k is jeleskedtek. A bolg�r seregek behatoltak �szak-G�r�gorsz�gba �s
hetvenn�l t�bb templomot �s kolostort gy�jtottak fel, el�bb persze alaposan kirabolt�k
mindet. A zs�km�ny nagy t�bbs�g�ben szakr�lis m�v�szeti t�rgyakb�l �llott.
Ez a h�bor� azonban sokak szem�t r�nyitotta a „m�kincsek sorsa a h�bor�ban"-t�m�ra.
Ez�rt m�r a versailles-i egyezm�nyben sz�ba ker�lt.
A Saint Germain-ben al��rt m�sik hasonl� b�kek�t�sben k�telezt�k Ausztri�t, hogy a
h�bor� alatt �ltala megsz�llt ter�leteken �sszeszedett m�kincseket (�s dokumetumokat,
k�ziratokat, k�nyveket stb.) szolg�ltassa vissza jogos tulajdonosaiknak. Az egyezm�ny
195. pontja k�l�n�sen Belgium, Olaszorsz�g, Lengyelorsz�g �s Csehszlov�kia ig�nyeit
hangs�lyozta.
Az olaszok ekkor k�tsz�z �vvel ny�ltak h�tra az id�ben! Nem felejtett�k el,' hogy �szaki
ter�leteik, k�l�n�sen Toszk�na megsz�ll�s�val az osztr�kok bizony ezt-azt el-elvittek az
id�k folyam�n. P�ld�ul mindenk�ppen szeretn�k visszakapni a Medici-csal�d �rem- �s
�kszergy�jtem�ny�t, amely hogy, hogy nem,"egyszercsak B�csbe ker�lt... De 1918 ut�n
ugyan�gy ig�nyt tartanak a modena k�zirat-gy�jtem�nyre, �s m�s m�t�rgyak sz�zaira.
Csehszlov�kia pedig - amely ebben a form�ban 1918 el�tt nem is l�tezett - II. Rudof, az
elmebajos cs�sz�r �s kir�ly gy�jtem�ny�t akarta �jra visszakapni! Csup�ncsak abb�l
kiindulva, hogy az eml�kezetes uralkod� Pr�g�ban �lt �s hogy sok egy�b c�me k�z�tt
cseh kir�ly is volt... K�nyv�nkben ide-oda ugr�lunk id�ben �s t�rben, de ez nem v�letlen.
N�ha egy-egy t�ma elvisz benn�nket egy kontinensre, �s ott „csavargunk", mik�zben
ugyanaz a kor vagy szeml�let vagy m�v�szeti �g vonzhat benn�nket egy m�sik t�rbe
vagy m�sik id�be. Az esem�nyek pedig gyakran igen hossz� id�kre ny�ltak el. Ez�rt most
hagyjuk el Nyugat-Eur�p�t �s l�ssuk, a f�ldr�sz m�s ter�letein mit m�veltek a m�kincsek
olthatatlan v�ggyal �g� „szerelmesei".
Az al�bb ismertetett akci�t ak�r „Rembrandtot adunk arany�rt" c�mmel is le�rhatn�nk.
Ugyanis az egykori Szovjetuni�ban is furcsa dolgok t�rt�ntek a m�kincsekkel �s ezek egy
r�sz�nek sorsa ha nem is kifejezetten rabl�s �ltal, m�gis a t�rv�nyek ellen�re, k�l�n�s
utakra ker�lt.
M�r a huszadik sz�zad huszas �veiben, teh�t nem sokkal a vil�gh�bor� befejez�se �s
otthon a szovjethatalom v�res „megszil�rd�t�sa" ut�n terjedt el a h�r Amerik�ban �s
Nyugat-Eur�p�ban, hogy nagy �zletekre van kil�t�s. Egyesek �gy suttogt�k tov�bb a h�rt,
hogy a „szovjetek eladj�k az Ermit�zst!". Sokan persze csak legyintettek az eg�szre,
annyire hihetetlennek t�nt a dolog. M�sok els�sorban a megt�vesztett kommunist�k �s
baloldali szimpatiz�nsok -akikb�l tudval�v�en m�g a nyolcvanas �vekben is akadtak sz�p
sz�mmal �s csak a rendszer v�gleges buk�sa v�ltoztatta meg v�lem�ny�ket - arra
hivatkoztak, hogy ott keleten az az �j rendszer kinyilatkoztatta: nagy hangs�lyt fektet a
kultur�lis �rt�kek meg�rz�s�re. K�vetkez�sk�ppen lehetetlen, hogy �ppen �k akarn�nak
megszabadulni olyan hatalmas kincsekt�l...!
Nos, ez ut�bbiaknak nem volt igazuk.
De l�ssuk, milyen m�kincsekr�l van sz�?

TOV�BB