De l�ssuk, milyen m�kincsekr�l van sz�?
Ezek egy r�sz�t term�szetesen „�r�k�lte" a rendszer, hiszen m�r az �gynevezett
forradalom, 1917 el�tt ott voltak a m�zeumokban, nagy k�pz�m�v�szeti
gy�jtem�nyekben. A festm�nyek, szobrok stb. m�sik r�sz�t 1917-ben �s azt k�vet�en a
vid�ki f�ldbirtokosokt�l rabolt�k �sze - a sz� szoros �rtelm�ben. A „burzsujok" (a francia
bourgois /burzso�/ sz� ut�n), vagyis a megsemmis�tend�, fizikailag is kiirtand� tehet�s
t�rsadalmi r�teg (�s nem oszt�ly, ahogyan Marx �s k�vet�i mondt�k, mert a
t�rsadalmakban nincsenek oszt�lyok) gazdag m�kincs-anyaggal rendelkezett. Ezeket
m�zeumokba �s �llami t�rh�zakba vitt�k ellenszolg�ltat�s n�lk�l, mik�zben a
tulajdonosokat vagy meg�lt�k, vagy koncentr�ci�s t�borokba hurcolt�k, jobb esetben
meghagyt�k �let�ket, de veget�lhattak a „forradalom" �rny�k�ban. Ezzel a kis
t�rsadalmi-politikai kit�r�vel csup�n azt akartuk jelezni, hogy a m�kincsek megszerz�se
olykor nagy politikai j�tszm�k mintegy mell�kterm�ke volt. Eredm�nyes mell�kterm�ke.
A kommunista p�rt az els� t�z �vben minden�ron szerette volna c�folni azokat a nyugati
v�dakat, hogy az uralomra ker�lt bolsevikek m�v�szetellenesek. �m ek�zben a p�rt bels�
berkeiben, k�l�n�sen persze a vezet� elvt�rsak k�z�tt nagy k�zdelem folyt az Ermit�zs �s
a mag�ngy�jtem�nyekb�l rablott kincsek f�l�tti uralom�rt. Ismeretes, hogy a c�ri
korszakban a gazdag orosz arisztokrat�k �s keresked�k sz�mos �rt�kes m�vet v�s�roltak
Nyugaton. Ezeket 1917 ut�n k�l�nf�le „forradalmi bizotts�gok" vett�k �t „szocialista
meg�rz�sre". A dolog roppant m�don eml�keztetett az 1790-es �vek francia
esem�nyeire...
Az els� id�kben a moszkvai vezet�s m�g nem ny�lt a p�terv�ri (akkor leningr�di) Ermit�zs
m�veihez. De mivel a rendszernek �get� sz�ks�ge volt valut�ra, h�t valamit el kellett
adnia. A nyersanyagokat, amelyek a Szovjetuni�nak eg�sz l�tez�se alatt az export 80
sz�zal�k�t adt�k - akkor m�g nem voltak annyira kelend�ek. Kitermel�s�k �s elsz�ll�t�suk
k�l�nben is h�napokat vett ig�nybe. De a p�nz gyorsan kellett, f�leg �s mindenekel�tt
fegyverv�s�rl�sra, hadiipari �zemek felszerel�s�re. �s k�l�nben is, mi�rt p�tyolgatt�k
volna azokat a kincseket, amelyeket nem �k, vagyis nem az egekig magasztalt
proletari�tus hozott l�tre, �s igaz�b�l nem �reztek saj�tjuknak? A h�szas �vekben egyre
ink�bb az a meggy�z�d�s alakult ki a kommunista vezet�sben, hogy j� �ron, vagy
ak�rmilyen �ron el kell adni ezeket a holmikat, ha m�r Nyugaton vannak r� vev�k.
A kifosztott templomokb�l �s nemesi palot�kb�l elvett kincsekkel kezdt�k. Az �llami
Muze�lis Alap jav�ra v�gzett hatalmas m�ret� kincsrabl�s eredm�nye akkor m�r �vek �ta
t�bb mint sz�z nagy teremben bezs�folva v�rta sors�t. A helytelen t�rol�s k�l�n�sen a
festm�nyekre volt rossz hat�ssal; a szobrok, egyh�zi kegyt�rgyak stb. jobban b�rt�k
azokat az �veket. Mivel nem akart�k azonnal �s egyszerre piacra dobni a k�szletet, el�bb
saj�tos „rost�l�st" hajtottak v�gre. Az orosz m�v�szek alkot�sait f�lretett�k k�s�bbre.
Ak�rcsak k�s�bb Hitler, Szt�lin �s ideologist�i sem sz�vlelhett�k a francia
impresszionist�kat �s egy�b „moderneket" - h�t azokt�l szerettek volna els�sorban
megszabadulni. No �s a templomi ikonokt�l. Ez ut�bbiaknak mindig j� piaca volt
Nyugaton, m�sr�szt, ism�t csak ideol�giai okokb�l, a szovjetek szerett�k volna ezeket a
k�peket m�r az orsz�gon k�v�l tudni.
K�l�n�sen az�rt, mert - mint azt akkoriban k�l�nf�le nyomtatott anyagokban, bros�r�kban
is k�z�lt�k - ezeket nem tartott�k a „szovjet n�phez m�lt�" m�v�szetnek. Lenin ugyan
hozott egy rendeletet, miszerint a „k�l�nlegesen �rt�kes m�v�szeti vagy t�rt�neti
jelent�s�g� t�rgyakat nem szabad k�lf�ldre vinni", de ahogy a t�bbi saj�t rendelkez�st,
�gy ezt sem tartott�k be. K�l�nben is, ki figyelt akkor m�r Leninre, amikor Szt�lin volt az
�r...?
Hoztak viszont 1928-ban egy soha ki nem hirdetett, titkos rendeletet, amely v�gre
�gymond „leg�lisan" is teret adott a leg�lis t�rv�nyek �ltal tiltott m�kereskedelemnek.
Az eg�sz �gyet az akkori k�lkereskedelmi miniszterre, a k�s�bb politikai vonalon elh�res�lt
Mikojanra b�zt�k.
Lunacsarszkij, a m�vel�d�s�gyi politikai biztos jav�ra �rand�, hogy � mindv�gig ellenezte
a k�l�n�s �zleteket �s ahol tudott, ellene tett. De. hi�ba pr�b�lta megmenteni a
felbecs�lhetetlen �rt�keket - v�g�l is csak az vigasztalhatta meg, hogy nem a pusztul�sba
mentek a kincsek, hanem oda, ahol meg tudt�k �ket becs�lni �s sok ember meg is
tekinthette �ket, vagyis Nyugatra. A gazdas�gi sz�ks�gszer�s�g nagyobb er�nek
bizonyult, mint a n�pbiztos. Felmer�lt persze az is, �s szovjet k�r�kben m�r akkor is
rebesgett�k, de bizony�t�st m�ig nem nyert - hogy j� n�h�ny k�lkeresked� �s politikus
elvt�rs a saj�t zseb�re is dolgozhatott az �gyben, ez�rt gyakoroltak olyan nyom�st az
elvt�rsakra, adj�k el v�gre az �tkozott kapitalist�knak azt a sok m�zolm�nyt...!
Lunacsarszkij sok�ig nem adta fel. 1928 szeptember�ben Mikojanhoz fordult. A
fennmaradt feljegyz�sek szerint ez a besz�lget�s nem volt �p�t� jelleg�, �ppen
ellenkez�leg, nagyon ellens�ges hangnemben t�rgyalt egym�ssal a k�t n�pbiztos �s
alvez�r. A kult�rharcos k�s�bb mag�hoz Szt�linhoz fordult, de ott sem j�rt eredm�nnyel.
�gy azt�n 1928 k�s� �sz�n az eur�pai m�kereskedelem k�t „f�v�ros�ban", B�csben �s
Berlinben meghirdette a szovjet �llam, hogy orosz-szovjet m�v�szeti aukci�kat fognak
rendezni. Arr�l akkor m�g nem volt sz�, hogy a legjelent�sebb gy�jtem�ny, az Ermit�zs
kincseit bocs�tj�k kalap�cs al� - ezt k�l�nben m�g akkor is titkolni szerett�k volna, amikor
m�r minden hozz��rt� szerint a n�met nyelv� hirdet�plak�tok sz�veg�t - hogy „kev�sb�
jelent�s �s kev�ss� ismert orszorsz�gi mag�ngy�jtem�nyek kincseir�l" van sz�.
A szok�soknak megfelel�en az aukci�ra ker�l� t�rgyakat el�bb ki kellett �ll�tani, hogy a
leend� licit�l�k, vev�k megismerkedhessenek azokkal. Ekkor kezd�dtek a bajok -m�rmint
a szovjetek sz�m�ra. A szerte Eur�p�ban �l�, 1917 alatt vagy ut�n Oroszorsz�gb�l
elmenek�lt emigr�nsok is elj�ttek a ki�ll�t�sra �s nemegyszer megpillantott�k ott... saj�t
tulajdonukat! Amiket az � lak�sukb�l, kast�lyukb�l, udvarh�zukb�l raboltak el a
„forradalm�rok"!
Nyugaton pedig tisztelik a mag�ntulajdont, helyt adtak az urak �s h�lgyek k�r�s�nek.
Persze, a f�ld�nfut�v� tett, kisemmizett emigr�nsok k�z�tt nem mindenki tudta bizony�tani
tulajdonjog�t. M�gis, n�h�ny eur�pai aukci�t ily m�don siker�lt megakad�lyozniuk.
Ekkor �rdekes m�don �ppen a nyugati gazdagok �s m�v�szetp�rtol�k - vagy ink�bb
spekul�nsok? - k�z�tt t�madt sz�vets�gese a moszkvai �tletnek. Nyugaton sokan �gy
gondolt�k, hogy mi�rt ne �rus�thatn�k ki a szovjetek itt a m�kincseiket? Majd mi
megv�s�roljuk �ket! K�l�n�sen, hogy olyan olcs�n adj�k...!
T�nyleg olcs�n adt�k. Moszkv�nak minden�ron valut�ra �s aranyra volt sz�ks�ge.
Az eur�pai esem�nyek h�re m�g Amerik�ban is felvillanyozta a gazdag gy�jt�ket �s
befektet�ket. A Hammer-fiv�rek - egyik�k, Armand Hammer m�g a nyolcvanas �vekben is
abb�l „�lt" kel�ten, hogy Leninnel fenn�ll� egykori bar�ts�g�ra apell�lt �s �gy nagyon j�
sajt�ja volt Kelet-Berlin �s Kamcsatka k�z�tt - is nagy �zletet l�ttak a dologban �s azonnal
„r�mozdultak". J� moszkvai ismerets�geir�l tudtak az amerikai gy�jt�k is, h�t rajta
kereszt�l vett�k fel a kapcsolatot a k�peket ki�rus�t� szovjet hat�s�gokkal.
Ami ann�l is k�nnyebben ment, hiszen a Hammer-fiv�rek akkor Moszkv�ban �ltek �s
kit�n� nyersanyag-�zleteket k�t�ttek. Csak a szovjet peresztrojka idej�n, vagyis a
nyolcvanas �vek v�gefel� der�lt ki, hogy hatvan �vvel kor�bban ezek a mintaszer�
amerikai �llampolg�rok bizony alaposan bes�roz�dtak a m�t�rgy-�zletben.
A k�t Hammer 10 sz�zal�k k�zvet�t�i d�jat kapott �s 1929-ben, valamint k�s�bb sz�mtalan
festm�ny ker�lt Amerik�ba az � k�zvet�t�s�kkel. Ne felejts�k el azt az apr�s�got, hogy �k
azt a t�z sz�zal�kot felvett�k az oroszokt�l mint elad�kt�l, �s az amerikai v�s�rl�kt�l is...
Hammer�k persze igyekeztek megkopasztani mindk�t felet, k�l�n�sen az oroszokat.
Lenin nagy bar�tja �s a szocialista eszm�k �lharcosa, Armand Hammer elv�llalta, hogy
egy amerikai szindik�tusnak (erre a c�lra l�trej�tt tehet�s t�rsas�gnak) megszerzik az
Ermit�zs negyven j� festm�ny�t - �tmilli� doll�r�rt. A Hammer-fiv�rek a k�pek list�j�val
jelentkeztek is Nyikolaj Iljinn�l, az eff�le saj�tos m�kereskedelem c�ljaira l�trehozott
„Antikvariat" nev� �llami v�llalat igazgat�j�n�l. Neki �s munkat�rsainak nyilv�n volt k�ze a
KGB el�dj�hez, hiszen minden olyan esem�nyn�l, ahol idegenekkel folytak t�rgyal�sok
b�rmir�l is, a k�mszervezetnek majdhogynem hivatalb�l jelen kellett lennie, vagy tudnia
kellett r�la. Iljin vagy k�zeli munkat�rsai teh�t besz�mol�val tartoztak az �llambiztons�gi
szerveknek.
Iljin azonban Hammer�k szem�be nevetett - tudjuk k�s�i visszaeml�kez�sekb�l - mert
pontosan tiszt�ban volt azzal, hogy csak a negyven k�p egyik��rt, Leonardo da Vinci
egyik festm�ny��rt b�rmikor megadn�nak Nyugaton k�t �s f�l milli� doll�rt.. No �s a t�bbi
harminckilenc�rt? Hammer�k fogcsikorgatva mondtak le az �zletr�l (�s a k�tszer t�z
sz�zal�k k�zvet�t�i d�jr�l, ami egy milli� akkori doll�rt tett volna ki!). Persze k�s�bbi akci�ik
eredm�nyek�ppen �gy is sok festm�ny ker�lt Amerik�ba.
Az oroszok a harmincas �vekben N�metorsz�gban kezdtek �jabb aukci�kat �s elad�sokat
rendezni - ezek 1941-ig tartottak, amikor Szt�lin nagy bar�tja, Hitler megt�madta a
Szovjetuni�t. A n�ci korszak n�met nyelv� sajt�j�ban gyakran tal�lni h�reket a szovjet
„v�gki�rus�t�sokr�l". Az eredm�ny azonban Moszkva szempontj�b�l el�gg� szer�ny volt.
Ugyanis az igaz�n „forr� hangulat�" aukci�kon a k�pek �ltal�ban a kiki�lt�si �r
t�bbsz�r�s��rt vagy t�bb t�zszeres��rt szoktak elkelni. A szovjet „ki�rus�t�sokon" a vev�k
eleve higgadtabban viselkedtek. Tudt�k j�l, hogy az oroszoknak mindenk�ppen kell a
p�nz, h�t odaadj�k majd olcs�n is. �gy az aukci�k nemegyszer antiaukci�kk� fajultak,
vagyis a potenci�lis vev�k nem �g�rtek r�, hanem mindj�rt a kiki�lt�si �ron vett�k a
k�peket - ki ezt, ki azt, jutott mindnkinek, ugyanaz�rt a k�p�rt ritk�n vet�lkedtek t�bben.
R�ad�sul az orosz emigr�nsok is ott voltak minden ilyen aukci�n, s�t el�tte a sajt�ban �s
�l�sz�val figyelmeztett�k a vev�ket: amit tesznek, az t�rv�nytelen. Ugyanis lopott
m�kincseket, rablott m�t�rgyakat fognak v�s�rolni, amiket a jogos tulajdonos - vagyis �k
— b�rmikor visszak�vetelhetnek t�l�k, ak�r b�r�s�gi �ton is! A szovjeteket aggasztotta ez
a fejlem�ny �s a k�mt�rt�nelemmel foglalkoz� egyn�mely szak�rt� szerint t�bb, akkoriban
elk�vetett rejt�lyes emigr�ns-gyilkoss�g ennek tudhat� be. Moszkv�nak az volt az �rdeke,
hogy f�lre�ll�tsa. azokat, akik pr�b�lt�k megakad�lyozni g�rcs�s valutaszerz�si akci�it.
�gy h�t ism�t v�r tapadt ezekhez a rablott t�rgyakhoz. Mert els� �zben 1917-ben �s ut�na
�ltek �rt�k, egy nagy „b�k�s" ideol�gia nev�ben: m�sodszor pedig itt Nyugaton.
Ugyanakkor igaz, hogy a szakma nyugat-eur�pai �s amerikai hi�n�it nem riasztott�k el az
emigr�nsok panaszai vagy fenyeget�z�sei. �k csak azt l�tt�k, hogy l�m, itt nagyon olcs�n
lehet j� szobrokhoz, �remgy�jtem�nyekhez, egy�b m�t�rgyakhoz �s persze
mindenekel�tt festm�nyekhez jutni.
Ismer�nk olyan aukci�kat is, k�l�n�sen Berlinben vagy Sv�jcban, amikor a hi�n�k
el�z�leg �sszebesz�ltek �s a kiki�lt�si �ron senki sem v�s�rolt semmit. Ilyenkor a
feszeng� szovjet elad�k k�nosan „lefel� mernek" az �rral. Egyre kevesebbet mondtak, m�g
v�gre valaki megmozdult �s felemelte a kez�t - „no, ha csak ennyi, akkor m�lt�ztatok
elvinni"-gesztussal...
Otthon k�zben a p�rtvezet�s el�tt eltitkolt�k ezeket a kudarcokat. Az „Antikvariat" v�llalat
vezet�i nagy titokban sokkal �rt�kesebb festm�nyeket is kivittek ezekre az aukci�kra,
hogy saj�t f�n�keik fel� ilyen rejtett m�don jav�ts�k fel egy kicsit a bev�teleket. Olykor
szem�lyes csatorn�kon jutottak ki ezek a k�pek, olykor meg saj�tos „�rukapcsol�-sos
akci�kat" rendezt�k: ha egy gazdagabb �r megvett n�h�ny val�ban �rt�kes k�pet, mell�
szinte ingyen megkapott t�bb k�z�pszer� m�vet is. Csak fizessen, fizessen valut�val,
arannyal...!
V�gs� soron minden festm�ny j�val �ron alul ker�lt a nyugatiak kez�re. Hogy csak n�h�ny
p�d�t eml�ts�nk: Tiepolo „Kleop�tra lakom�ja", vagy 1932-ben Poussin „Neptun �s
Amphitrita diadala" k�pe. Vagy Rubens egyikm�sik f�rfiportr�ja �s „Krisztus sirat�sa" c�m�
k�pe.
1933-ban ism�t megszorultak az oroszok, h�t �jabb aukci�k k�vetkeztek. �gy �jabb
Rubensek, Rembrandtok keltek �tra P�terv�rr�l - vagyis akkor m�r Leningr�dr�l, �s
eladt�k Hubert van Eyck egyik h�rmask�p�t. Egy Rubens �s ez a h�rmask�p egy�tt
k�r�lbel�l egy milli� doll�r�rt kelt el. Ebb�l a p�nzb�l Szt�lin megvette egy Amerik�ban
igazs�gtalanul mell�z�tt tanktervez� m�rn�k zseni�lis tankj�nak tervrajzait, amely g�ppel
a negyvenes �vekben szerette volna lerohanni Nyugat-Eur�p�t. Ebben csak Hitler
mindenki sz�m�ra v�ratlan t�mad�sa akad�lyozta meg �t. Ma ezek a k�pek az akkori �r
h�sszoros�t �rik, de term�szetesen senkinek sem jut esz�be eladni �ket.
A nyugati sajt� m�r a harmincas �vek k�zep�n megjegyezte: „Az Ermit�zs egyre �resebb.
A nagy �llam kicsi haszon�rt bocs�jtja �ruba a m�t�rgyakat."
Becs�let�re legyen mondva n�h�ny szovjet-orosz m�v�szett�rt�n�sznek �s
muzeol�gusnak, hogy pr�b�ltak tenni valamit a ki�rus�t�s ellen. Mint ahogyan az a
diktat�r�kban lenni szokott, �k is azt hitt�k: a Nagy Testv�r semmir�l sem tud, aljas kis
tan�csad�i fordultak szembe a n�ppel. Az ermit�zs igazgat�ja 1932-ben levelet �rt
Szt�linnak �s k�rte, sz�ntess�k be ezt az �rtelmetlen ki�rus�t�st. �rdekes, hogy Szt�lin -
akkoriban a jelek szerint m�g adott a form�kra, vagy legal�bbis szeretett volna szert tenni
egy kis n�pszer�s�gre is - szem�lyesen v�laszolt a lev�lre, mi t�bb, int�zkedett is!
R�ad�sul pozit�van. A v�laszlevel�t �gy �rta al�: „M�ly tisztelettel: J. Szt�lin". Ami
akkoriban kuri�zum-sz�mba ment. Az igazgat�, J.A. Orbeli a levelet mindenkinek
megmutatta �s persze egy id�re le is �llt a m�zeum kifoszt�s�nak k�ny�rtelen folyamata.
Hamarosan azonban ott folytat�dott minden, ahol abbahagyt�k. A vil�g egyik legnagyobb
m�zeum�nak minden oszt�ly�t rendszeresen fosztogatt�k az erre feljogos�tott
„antikv�riusok"...
Az Ermit�zs akkori dolgoz�i mes�lt�k: a keresked�k �s a k�lf�ldiek mindig �jszaka j�ttek
(eml�kezz�nk csak, mit �rtunk a francia „forradalmi megb�zottak" belgiumi, hollandiai stb.
�jszakai k�pfoglal�sair�l...?). A m�zeum szem�lyzete nem volt jelen, az �rs�gnek
felmutatt�k a fels�bbs�g ny�lt parancs�t. Az „Antikvariat" v�llalat vezet�i �s a
titkosszolg�lat emberei egy�tt j�ttek. �gy j�rt�k be a nekik k�l�n kivil�g�tott termeket, ak�r
a v�s�rl�k a piacteret. Id�nk�nt r�mutatt�k valamelyik k�pre: „Az mibe ker�l...?" Ha
megfelelt az �r, m�ris csomagolt�k a festm�nyt. A m�zeum dolgoz�i m�snap reggel
r�m�lten l�tt�k az �jabb hi�nyokat; olyan volt, mintha k�pzett bet�r�k l�togatt�k volna meg
az Ermit�zst az �jszaka leple alatt...
Ahogyan a m�zeumok falain szaporodtak az �res helyek, �gy n�tt a szovjethatalom
�tv�gya. Id�vel persze a valuta�ns�g kiel�g�t�s�nek k�l�nf�le akad�lyai lettek, amelyek
miatt v�g�l le kellett �ll�tani az akci�kat. De csak az ilyen term�szet� �rvek, �s nem a
kult�ra megbecs�l�se vagy hasonl� ideol�gi�k vehett�k r� erre a hatalom birtokosait.
Ma m�r kider�thetetlen, mennyi b�n�gy is kapcsol�dott ehhez a ki�rus�t�shoz. Hiszen az
annyit emlegetett „Antikvariat" c�gen k�v�l k�l�nf�le f�lleg�lis �gyn�ks�geket is
l�trehoztak a szovjetek, csakhogy min�l t�bb k�pet adhassanak el. Hom�lyos kis
v�llalkoz�sok - k�zt�k nem egy nyilv�n a k�m szolg�latok megb�z�s�b�l dolgozott, nekik
szerezte a valut�t! - vitt�k a k�peket olykor nem is aukci�kra, hanem k�zvetlen elad�sra.
�s nem messze Nyugat-Eur�p�ba, hanem hat�rmenti kisebb v�rosokba. Azokb�l nagyon
kedvelt�k a skandin�v vid�ket: Helsinki, Tallin, Stockholm m�t�rgypiacai akkoriban
rendk�v�li m�don fellend�ltek...
Mikojan alatt teh�t egy gigantikus m�ret� szivatty� m�k�d�tt, amely nyugat fel� k�peket,
festm�nyeket, ikonokat, kegyt�rgyakat, sz�nyegeket, b�torokat, kisplasztik�kat, m�v�szeti
�rt�k� haszn�lati t�rgyakat stb. „folyatott ki", nyugatr�l keletre pedig rengeteg valut�t
sz�vott be az orsz�gba.
De hamarosan r�j�ttek, hogy a k�pekb�l nem csup�n valut�t lehet „csin�lni". Ezt bizony�tja
az �n. Mellon-eset is.
Ahogyan m�r eml�tett�k, az oroszok nem kiz�r�lag a festm�nyekb�l akartak valut�hoz
jutni. Nyersanyagokat sz�ll�tottak a vil�gba. Az Egyes�lt �llamokat akkoriban igen olcs�
szovjet �rukkal �rasztott�k el. Legink�bb nyers f�val „szolg�lhattak", amit Szib�ri�ban
rabokkal termeltettek ki �s haj�val vitt�k az USA-ba. Az �rura ugyan sz�ks�ge volt az
�p�t�iparnak �s a gyufagy�rt�knak, �m a szovjet impor�fa �ra annyira alacsony volt, hogy
az m�r-m�r gyan�s lett. Mivel az amerikai faipar a t�nk sz�l�re ker�lt, vizsg�lat indult az
�gyben. B�rhol felt�nne, hogy egy m�sik kontinensr�l odasz�ll�tott �ru hogyan lehet
olcs�bb, mint amit a helysz�nen termeltek?
Persze kider�lt, hogy a f�t a gulag-szigetcsoporton, vagyis a t�bb t�zezer
k�nyszermunkat�borban termelik, nagyobbr�szt �ppen „politikai b�n�z�knek" titul�lt,
t�rv�nytelen m�don el�t�lt �s odahurcolt rabok milli�i gy�trelmes munk�ja �r�n. Ez persze
nemcsak a f�ra vonatkozott, m�s �rucikkek �ra is ez�rt lehetett ilyen lehetetlen�l
alacsony.
Az amerikai korm�nyzat ekkor megb�zta Andrew Mellon �llamtitk�rt, j�rjon az �gy v�g�re.
Mr. Mellon El is utazott Eur�p�ba, a Szovjetuni�ba, majd hazat�rt �s semmi sem t�rt�nt!
Az �ltala vezetett vizsg�l�bizotts�g a k�vetkez� h�napokban sem sietett betiltani a szovjet
fa-importot. Ma m�r tudjuk, mi�rt: Mellont megk�rny�kezt�k a szovjet �gyn�k�k - m�r
tudt�k r�la, hogy otthon nagy festm�nygy�jt� h�r�ben �ll. Nosza, t�bb sem kellett az
illet�keseknek, m�ris mozg�s�tott�k az „Antikvariat" embereit... Mellon hamarosan kapott
egy olyan aj�nlatot, amire az �ce�non t�l azt szokt�k mondani, hogy „nem lehetett
visszautas�tania..."
115 ezer font�rt megv�s�rolhatta Frans Hals „Fiatal f�rfi arck�pe", valamint Rembrandt
„Lengyel hetman", �s „L�ny sepr�vel" c�m� festm�nyeit. Ez 1930 �prilis�ban t�rt�nt, �s
csak a kezdete volt egy hosszabb folyamatnak. Mellon gy�jtem�nye a k�vetkez� �vekben
is sz�pen szaporodott. Mindig akkor kapott �jabb k�peket az Ermit�zS egykor h�res
gy�jtem�ny�b�l, amikor az USA-ban ilyen vagy olyan politikai er� firtatni kezdte az import
fa olcs�s�g�t.
K�zben valami hasonl� dolog t�rt�nt sokkal magasabban - korm�nyszinten is! A szovjet
�s az amerikai korm�ny titkos egyezs�ge alapj�n, Charles Henschel �gyn�ks�ge
k�zvet�t�s�vel 25 h�res k�pet adtak el Washingtonnak. �s mik�zben az amerikai
szakszervezetek �s a faipar k�pvisel�i tov�bb feszegett�k az olcs� importfa �gy�t, Mellon
igyekezett lecsendes�teni �ket, v�ltig �ll�totta: nem igazak a k�nyszermunk�sokr�l sz�l�
h�rek, Szib�ri�ban olcs� a munkaer� �s ingyen van a m�rhetetlen mennyis�g� fa, ez
okozza az alacsony orosz �rakat - minden ilyen kiv�d� akci�ja ut�n ism�t gyarapodhatott
k�pgy�jtem�nye. M�r nem csup�n Hals-k�peket, hanem azokn�l is dr�g�bb m�veket
kapott nevets�ges �sszegek�rt.
Csak n�h�nyat eml�ts�nk azok k�z�l, amelyek Mellon washingtoni vill�j�nak fal�t kezdt�k
akkoriban d�sz�teni: ott volt Rubens feles�g�nek portr�ja, Jan van Eyck, Rembrandt, van
Dyck �jabb festm�nyei. Persze egy id� ut�n Mellon lebukott, f�ny der�lt megvesztegetett
volt�ra. Az �llamtitk�r, hogy mentse, ami m�g menthet�, maga jelentette be, hogy a
szovjetek rendk�v�l alacsony �ron adott f�j�nak titka a politikai foglyok
rabszolgamunk�j�ban keresend�, ez�rt azok importj�t azonnali hat�llyal betiltj�k! -majd a
festm�nyeket ingyen felaj�nlotta az amerikai �llamnak...
A szovjet vezet�s olykor politikai c�lok el�r�s�re is felhaszn�lta a rabul ejtett
festm�nyeket. Amikor Lenin kifejezett utas�t�s�ra 1920-ban megt�madt�k
Lengyelorsz�got, a V�r�s Hadsereg alakulatai cs�fos veres�get szenvedtek a Visztula
partj�n.
Hogy kiengesztelj�k az ellenfelet, a rigai b�ket�rgyal�sokra mintegy 100 egykori lengyel
festm�nnyel �rkezett a szovjet deleg�ci�. Ezt �nnep�lyesen a lengyeleknek
„aj�nd�kozt�k" - csak az volt a baj, hogy mindezt 1917 ut�n �ppen a keleti v�geken �l�
lengyel arisztokrat�k �s nemesek kast�lyaib�l rabolt�k el a „forradalmi bizotts�gok"
emberei.
Vagyis a k�pek ily m�don csak visszaker�ltek jogos tulajdonosaikhoz. Voltak k�zt�k
olyanok is, amelyeket a bolsevikokt�l felb�jtott feh�rorosz �s ukr�n parasztok szedtek el
tulajdonosaikt�l, miel�tt felgy�jtott�k azok birtokait.
A m�sik Hammer-fiv�r, Victor m�gy�jt� is volt, �gy nem csoda, ha keleti kapcsolataira
�p�tve hamarosan New Yorkban nyitott egy „Ermitage" nev� m�keresked�st. Voltak�ppen
�gyn�kk�nt tev�kenykedett: az oroszokt�l bizom�nyba kapott festm�nyeket adta tov�bb
�s a p�nzt visszautalta Moszkv�ba. Hogy mi�rt tette - arra csak k�s�bb der�lt f�ny. A fi�t
az oroszok lefogt�k �s ismeretlen helyen �veken �t b�rt�nben tartott�k. Az � �let�vel
zsarolt�k a „szocializmus nagy bar�tj�t" Am�g j�tt a p�nz, a fi� is �letben maradhatott...
A fi�t Victor Hammer csak Szt�lin hal�la, vagyis 1953 ut�n (!) kaphatta vissza. �gy
elmondhatjuk: a festm�nyeken t�lmen�en az oroszok nemcsak m�t�rgyakkal, de
elm�letekkel is kereskedtek.
Armand Hammer, Lenin nagy bar�tja egyszer n�gyszemk�zt meg is k�rdezte Mikojant:
- Mi�rt adj�k el a k�peket ilyen olcs�n? Mi�rt adt�k el Rembrandt „Krisztus beteget
gy�gy�t" c�m� k�p�t 4600 doll�r�rt? �s El Greco-t 9500 doll�r�rt, vagyis szinte ingyen?
Mikojan, aki akkor m�r �vek �ta alaposan kiismerte nemcsak a szovjet vezet�s
kulisszatitkait, de a legt�bb vezet� szem�lyes indulatait �s gondolatvil�g�t is, ezt
v�laszolta:
- Most eladjuk maguknak a k�peket, hadd legyenek �n�kn�l egy ideig...
Hammer m�g mindig nem �rtette. Ami az�rt furcsa, ha belegondolunk, hogy
megszak�t�sokkal m�r �veket t�lt�tt Szt�lin birodalm�ban. Mikojan teh�t k�nytelen volt
m�g jobban elmagyar�zni neki, hogyan is k�pzelik el a Kremlben a vil�g j�v�j�t:
- Nos, a k�pek most p�nzt hoznak nek�nk, ennek fej�ben egy kis id�t majd magukn�l
t�ltenek. Addig �r�lhetnek nekik... Azt�n majd vil�gforradalmat csin�lunk, �n�kn�l is, �s
akkor ingyen visszavissz�k az �sszes k�pet!
5. R�GI KULT�R�K KIFOSZT�SA
G�r�gorsz�g ter�lete - amibe bele�rtj�k a t�rt�nelmi Hell�szt is, vagyis a mai t�r�k
Kis-�zsia nyugati partvid�k�t, a Fekete-tenger k�rny�ki �s maced�niai, valamint sz�mos
F�ldk�zi-tengeri szigeten akkoriban �llott g�r�g v�rost, v�ros�llamot is - rendk�v�l gazdag
volt m�eml�kekben, �s ami ezzel j�r, m�kincsekben is. Heinrich Schliemann, a „nagy
amat�r", aki soha nem tanult r�g�szetet, m�gis a maga idej�ben a vil�g egyik legnagyobb
r�g�szeti felfedez�s�t tette: megtal�lta Tr�ja romjait. Akkoriban ugyanis - hasonl�an a mai
vaskalapos tudom�ny int�zm�nyes ignoranci�j�hoz - sz�mos jelens�gr�l vagy t�nyr�l
egy�ltal�n nem vettek tudom�st. �gy p�ld�ul mindenki meg volt gy�z�dve, hogy
Od�sszeusz kital�lt alak, Hom�rosz -ha egy�ltal�n l�tezett - csak a fant�zi�j�ban alkotta
meg a tr�jai h�s�ket �s a t�z�ves ostrom t�rt�net�t. Schlieman pedig, ez a rendk�v�l
kalandos �let� megsz�llott ember egyszer a fej�be vette, hogy megleli Tr�j�t, mert annak
l�teznie kellett. Ehhez nem egyebet, mint az Ili�sz, vagyis Ilion v�ra t�rt�net�nek sz�veg�t
haszn�lta egyed�li �tmutat�k�nt. No �s a fej�t, amely az�rt nem volt ak�rmilyen. Az a
f�rfi, aki feln�ttk�nt tizenh�t nyelvet tanult meg, volt n�met, orosz �s amerikai �llampolg�r,
hivatalnok, boltosseg�d, arany�s�, kalandor, vil�gutaz�, keresked� �s sz�mos m�s
„szakma" gyakorl�ja - elhat�rozta, hogy megtal�lja Tr�j�t, �s meg is tal�lta. Ezzel
nemcsak egy remek r�g�szeti felfedez�st tett, de arra is f�nyt der�tett, hogy az �kori �s
egy�ltal�n a r�gi sz�vegekben le�rtaknak sok-sok k�z�k van a val�s�ghoz. Figyelm�kbe
aj�nlom ezt azoknak a „szkeptikusoknak", akik ugyanilyen k�tked�ssel olvass�k a r�gi
indiai vagy egy�b mond�kat, eposzokat, t�rt�neteket.
1873-ban egy napon Schliemann �s g�r�g feles�ge - k�s�bbi elmond�suk szerint -
megtal�lt�k az egykori tr�jai kir�ly, az eposzban is meg�nekelt Priamosz kincs�t. T�bb
ezer arany�kszerb�l �ll� gy�ny�r� gy�jtem�nyt!
Nos, itt k�vetkezik azt�n a m�kincsrabl�s. Schliemann sok�ves helyi tapasztalatai alapj�n
meg volt r�la gy�z�dve, hogy ha hivatalosan bejelenti a kincs fellel�s�t, azt az �sat�sokon
dolgoz� munk�sok, de m�gink�bb a megvesztegethet� t�r�k hivatalnokok sz�tlopj�k �s
m�zeumba annak csak kicsiny r�sze ker�l. Ez�rt � �s a feles�ge haboz�s n�lk�l
kicsemp�szt�k a kincseket a t�r�k-g�r�g hat�ron, nem kis kock�zatot v�llalva ezzel. A
minimum a kudarc eset�n a per �s a sok�ves b�rt�n lett volna, no �s a kincsek elkobz�sa
- siker eset�n pedig (amint az be is k�vetkezett) - a t�r�k korm�ny soha t�bb� nem
enged�lyezte visszat�r�s�ket az �sat�sok folytat�s�ra, �s �gy szeretett Tr�j�j�t sem
l�thatta viszont. A m�sodik v�ltozat val�sult meg; amikor Schliemann�k el��lltak a
kinccsel, a t�r�k korm�ny pert ind�tott ellen�k, de azon persze �k nem voltak jelen. A
hitet-lenked�k - k�l�nben mind a mai napig! - azt �ll�tott�k �s �ll�tj�k, hogy lehetetlen ilyen
mennyis�g� g�r�g kincs megtal�l�sa egyid�ben �s egyazon helyen. T�ny viszont, hogy
12 ezer (!) aranyt�rgyat tartalmaz� priamoszi kincsesl�da tartalm�t v�g�l a h�zasp�r egy
berlini m�zeumnak adom�nyozta. Onnan persze 1945-ben nyomtalanul elt�nt - nem
neh�z kital�lni, hogy melyik hadsereg vihette el, ha Berlint kiz�r�lag az oroszok foglalt�k el
�s rabolt�k ki gigantikus m�rt�kben.
A vil�g sok�ig csak sejtette, hol lehetnek a kincsek, de bizony�t�k nem volt, az oroszok
pedig �gy tettek, mint akik semmir�l sem tudnak. Csaknem f�l �vsz�zados hom�ly ut�n
1993-ban egyszercsak el��llt az akkori orosz kultuszminiszter �s egyszer�en bejelentette,
hogy a kincsek „egy szovjet �llami gy�jtem�nyben voltak", de most m�r az orosz n�p
tulajdon�t (?) k�pezik �s hamarosan ki�ll�t�sra ker�lnek.
Sokat lehetne vitatkozni azon, hogy a tr�jai kincsek v�gs� soron kit illetnek? A
g�r�g�ket-e, mivelhogy a mai G�r�gorsz�g nem alaptalanul folyton arra hivatkozik: az
eg�sz �g�r�g kult�ra �s Hell�sz jogfolytonos ut�dja �ppen ez az orsz�g? Vagy
T�r�korsz�g, amelynek k�zigazgat�si ter�let�n van Tr�ja (ma is b�rki elmehet oda �s
megn�zheti) �s �gy jog szerint a kincsek �ket illetik? Vagy a n�meteket, hiszen a h�zasp�r
nekik aj�nd�kozta (Schliemann eredetileg n�met volt)? Vagy az oroszokat, de nem a nem
is l�tez� „hadizs�km�ny" jog�n (amit az oroszok m�g ma is szent�l hisznek �s
t�rv�nyhoz�suk ezen az alapon tagadja meg a m�sodik vil�gh�bor�ban szerte Eur�p�ban
�sszerabolt m�kincsek �s kultur�lis javak visszaszolg�ltat�s�t) az�rt, mert Schliemann
t�bbek k�z�tt orosz �llampolg�r is volt...?
A g�r�g m�kincsek elrabl�sa persze m�r j�val kor�bban kezdet�t vette. P�ld�ul tudjuk:
m�r Kr. e. 280-ban a r�maiaknak szem�re h�nyt�k: az�rt foglaltak el egy etruszk v�rost,
hogy az ott tal�lhat� k�tezer bronzszoborra r�tegy�k a kez�ket. Els� pillant�sra ennek
nincs k�ze a g�r�g�kh�z -m�gis van. A szerz�, aki ezt �rta, g�r�g volt, �s azzal
kapcsolatban hozta fel, hogy a r�maiak n�luk is ilyesmiket k�vettek el. Mit lehet elv�rni az
eff�le barb�rokt�l? G�r�g v�rosok, �vakodjatok a r�maiakt�l! - sz�lt a r�gesr�gi
figyelmeztet�s.
M�r eml�tett�k, hogy a r�maiak voltak a g�r�g�k els� -de kor�ntsem utols� - kifoszt�i.
Persze �k is r�gebbi p�ld�kra hivatkoztak, nemegyszer �ppen a karth�g�iakra. Arra nem
gondoltak, hogy a k�s�bbi �vezredekben pedig �ppen �k lesznek a sokak sz�m�ra
„k�vetend�" p�lda, de mindenk�ppen legal�bb a hivatkoz�si alap. Hiszen ha a
jogrendszer�kre, a t�rv�nyeikre oly b�szke r�maiak is raboltak m�kincseket, m�sok mi�rt
ne tett�k volna meg...?
Azt sem felejthetj�k el, hogy a r�mai m�v�szet m�g messze nem �llt azon a szinten, mint
a g�r�g�k�, �s �k mindig is sz�vesen dicsekedtek a m�s �kess�geivel. Az etruszkok, majd
a g�r�g�k kifoszt�sa ut�n azt�n a r�maiakn�l is nagyon divatos lett a m�t�rgyak
birtokl�sa, ha pedig h�bor�ba mentek, h�t azok zs�km�nyk�nt megszerz�se. Mivel
kezdetben nem �rtettek hozz�, a zs�km�ny sz�nvonala nem is sz�m�tott. Csak a
mennyis�ge, amivel az �nnep�lyes �s diadalmas r�mai bevonul�son elk�pr�ztathatt�k a
k�zn�pet.
Plutarkhosz a Kr. el�tti III. sz�zad R�m�j�t m�g �gy �rta le, mint amiben nincsen semmi
m�v�szi sz�ps�g. Ami sz�p benne, azt m�shonnan rabolt�k, jegyzi meg. Ott m�v�szet
csak akkcv kezdett lenni, amikor a Kr.e. IV. sz�zad m�sodik fel�ben behatoltak az
el�z�leg m�r g�r�gg� lett it�liai ter�letekre, f�leg lent d�len. A dolog od�ig fajult, hogy m�r
a III. sz�zad v�gefel� Cato �s m�s konzervat�vok vesz�lyt szimatoltak abban, hogy a
r�maiak olyannyira hat�rtalanul b�mulj�k az idegen m�v�szeteket. „Imm�r t�l sokszor
hallom az elragadtatott dics�reteket a d�sz�t�sekkel teli korinthoszi �s ath�ni dolgokon, �s
sokan kinevetik a r�maiak egyszer� agyagisteneit!"
Val�ban, n�luk addig csak agyagb�l �s f�b�l k�sz�tettek (isten)szobrokat, de azok is fel
voltak �lt�ztetve leplekbe, t�g�kba. Most „bej�ttek" a g�r�g szobrok, k�b�l, m�rv�nyb�l,
r�ad�sul gyakorta meztelen testeket �br�zoltak. Az �r�k vita teh�t m�r akkor fell�ngolt,
csak m�g nem nevezt�k az egyiket „pornogr�fi�nak", a m�sikat „tiszta" vagy „magas"
m�v�szetnek.
Ma m�r anekdotasz�mba megy, hogy ez a konzervat�v oldal igyekezett a t�rv�nyeket is
kihaszn�lni �s azok r�v�n kitiltani R�m�b�l ezt az „idegen �s erk�lcstelen" m�v�szetet,
illetve m�t�rgyakat. Amikor a r�maiak Kr. e. ben-Marcellus vezet�s�vel megh�d�tott�k a
szic�liai g�r�g v�rost, Siracus�t, m�r mindent megtettek, hogy betilts�k a m�kincsek
�thozatal�t R�m�ba. Ez persze nem siker�lt, aminthogy egy m�sik alkalommal sem. Cato
�s t�rsai ekkor Ambrakia megh�d�tott v�ros k�pvisel�j�t r�vett�k, emeljen panaszt a r�mai
t�rv�nyhoz�s el�tt, ami�rt v�ros�t kifosztott�k m�kincseib�l... De h�t a r�maiak, mint m�r
eml�tett�k, j� hivatkoz�si alapnak v�lt�k Nagy S�ndort �s a karth�g�iakat.
„Mindenki rabolt �s rabol, mi mi�rt ne tenn�nk?"
Minden legy�z�tt g�r�g v�rost kifosztottak m�kincsei b�i. A seregek min�l t�volabbra
mentek, ann�l t�bb m�kincs �ml�tt be az �r�k V�rosba. �s m�g kezdetben csak a
nemesf�mek �rdekelt�k �ket, - p�ld�ul Fulvius Nobilior a megh�d�tott Pyrrhoszban m�g
otthagyta a terrakott�b�l k�sz�lt istenszobrokat, mert azokat �rt�ktelennek hitte - a
k�s�bbi r�maiak m�r meg�rtett�k: m�t�rgy tekintet�ben nem csup�n annak alapanyaga
lehet �rt�kes, van abban valami „plusz" is. Nem csoda h�t, hogy az egym�st k�vet� r�mai
h�d�t�k egyre t�bb �s t�bb zs�km�nnyal vonultak haza az �r�k V�rosba, ezzel is
impon�lva a k�zn�pnek. Nemegyszer ez a m�kincsekben is kifejezett dics�s�g az illet�
hadvez�rek k�s�bi politikai p�lyafut�s�t alapozta vagy er�s�tette meg. A m�r eml�tett
Nobilior Kr. e. 189-ben 785 darab bronzszobrot �s 230 m�rv�nyszobrot hozott haza
R�m�ba - csak egyetlen g�r�g uralkod� kifoszt�s�nak eredm�nyek�ppen!
De tizenkilenc �vvel k�s�bb ezt is fel�lm�lta Emilius Paulus, aki �jabb h�d�t�sai nyom�n
(az �ldozatok itt is g�r�g v�ros�llamok voltak) Plutarkhosz szerint k�tsz�z�tven, Diodorosz
szerint �tsz�z szek�rrel t�rt vissza h�d�t�s�b�l. Mindegyik tele volt rablott k�pekkel �s
szobrokkal.
Azt�n persze v�ltozott a szeml�let; Claudius �s N�r� idej�n m�r az volt a k�v�natos,
divatos �s elv�rt viselked�s, hogy a tehet�sek �rtsenek a m�v�szetekhez, legyenek
gy�jt�k �s tudjanak �rtelmesen besz�lni is a m�t�rgyakr�l. A jobb t�rsas�gokban -
legyenek azok b�r �jgazdagok - illett tartani m�t�rgyakat, �s nem csup�n azok anyagi
�rt�k��rt. Term�szetesen ne legyenek k�ts�geink, az esetek t�bbs�g�ben nem volt ez
igazi szak�rtelem. A legt�bb r�gis�g-tulajdonos csak annyit tudott mondani m�t�rgy�r�l,
hogy az honnan sz�rmazott �s hogy perantiquum (nagyon r�gi), avagy �ppens�ggel
antiqissimum (m�g �regebb, r�gibb) volt-e...?
Sulla idej�n, Kr. e. 86 k�r�l, amikor a r�mai dikt�tor elfoglalta a l�zad� Ath�nt, igen sok
m�kincset vittek el. El�fordult az is, hogy az ezeket sz�ll�t� haj�k n�melyike els�llyedt, �gy
akkori h�res szobr�szok term�szetesen csak egy p�ld�nyban l�tez� m�vei �r�kre
elvesztek. Azt�n 1959. j�lius 18-�n Ath�n egyik forgalmas csom�pontj�n az aszfaltt�r�
munk�sok egy f�ldalatti hatalmas rejtekhelyet tal�ltak - Sulla el�l ide menek�tett�k azokat
a m�t�rgyakat, amlyeket nem akartak veszni hagyni. A rejtekhely ismer�i nyilv�n
odavesztek a h�bor�ban, �gy csak k�tezer-sz�z �vvel k�s�bb ker�ltek el� ism�t a
m�kincsek. De k�s�bb �s kor�bban is tal�ltak elrejtett vagy elveszett m�kincseket -p�ld�ul
1930-ban Pireuszt�l nem messze a tenger fenek�n, egy els�llyedt haj�ban.
A r�maiakr�l annyit, hogy �k sem ker�lhett�k el a sorsukat. A IV. sz�zad elej�n, Nagy
Constantinus idej�n R�m�ban h�romezer-egysz�z bronzszobor volt, mind m�shonnan
sz�rmazott, �s volt ott vagy hat ezer m�s szobor. De amikor �ppen a nevezett cs�sz�r
�tt�rt a kereszt�ly hitre, mi t�bb, eg�sz n�p�t �s a Birodalom lak�it is �tt�r�tette - kit�rt egy
fanatikus l�z a „pog�ny istenek" ellen �s a feld�h�tett n�p sz�mos szobrot sz�tt�rt.
K�l�n�sen a meztelen alakokat �br�zol�, javar�szt g�r�g m�vek estek �ldozatul ennek az
�rtelmetlen puszt�t�snak. K�s�bb m�g a „pog�nykori" �p�leteket, szent�lyeket, palot�kat,
er�d�tm�nyeket stb. is kezdt�k megsemmis�teni. Ez persze nem csup�n R�m�ban t�rt�nt
�gy, hanem m�g... G�r�gorsz�gban is! Mil�toszban tal�ltak vagy sz�z sz�p szobrot -
mindegyik sz�t volt t�rve, mire a r�g�szek el� ker�ltek. Alexandri�ban szekerc�kkel vert�k
sz�t a katon�k a h�res Serapist. M�g j�, hogy azok az �p�tm�nyek �s szobrok
megmaradtak, amelyeket ma megcsod�lhatunk.
Ami megmaradt, annak nagyobb r�sz�t a t�r�k megsz�ll�s alatt vesztett�k el a g�r�g�k.
M�g szerencse, hogy a Renesz�nsz idej�n nevelkedett embereknek �s ut�daiknak sokat
jelentett a g�r�g kult�ra �s m�v�szet, ez�rt tenni is voltak hajland�k. A XVIII. �s XIX.
sz�zadban Nyugat-Eur�p�b�l sz�mos gazdag utaz�, �rdekl�d�, net�n tud�s f�rfi� is
�rkezett �s azok - h�la a t�r�k hivatalnokok megvesztegethet�s�g�nek, ami ebben az
esetben pozit�vumk�nt �rt�kelhet� - siker�lt kimenteni onnan sok ezer m�t�rgyat. Amelyek
m�sk�ppen pusztul�sra lettek volna �t�lve.
De az�rt ez a folyamat sem volt teljesen „tiszta", mint majd l�tni fogjuk.
Lord Elgin igen ellentmond�sos szem�lyis�g volt. T�bbek k�z�tt arr�l �lmodott, hogy
haz�ja, Anglia polg�rainak �zl�s�t megreform�lja (ami r� is f�rt volna, mondjuk ki kereken).
A fiatal arisztokrata az antik sz�ps�gide�lok�rt lelkesedett.
Elgin m�r �tk�zben kigondolta terv�t. Londonb�l Kons-tantin�polyba tartva ugyanis -
ahov� �fels�ge nagyk�vet�nek nevezt�k ki - Palermoban felvett hat olyan m�v�szt,
-akiket k�s�bb Ath�nba helyezett �t. Azok lettek ott az �gyn�kei, k�mei, beszerz�i -
tetsz�s szerint v�laszthatunk itt a f�nevek k�z�l. Nem volt ez egy egyed�l�ll� dolog
akkoriban: kor�bban a konstantin�polyi francia k�vet is pontosan ezt a receptet alkalmazta
�s rengeteg m�kincset vitt el � is Ath�nb�l, bele�rtve az Akropolisz egyes m�t�rgyait is.
Nos, lord Elginnek is az Akropoliszra f�jt a foga, persze nem kiz�r�lag. Rajongott a g�r�g
m�v�szet�rt, Hell�sz�rt, �s azt szerette volna, ha a t�r�k�k uralma alatt pusztul�
m�eml�keket megtekintheti a civiliz�lt vil�g is. Ez�rt sok mindenre k�sz volt, m�g arra is,
hogy eg�sz vagyon�t fel�ldozza.
�s fel is �ldozta.
Persze a t�r�k�kn�l csak akkor lett tekint�lye, amikor orsz�ga lesz�molt a franci�kkal �s
er�s hatalom lett a K�zel-Keleten is. Mag�nemberk�nt is csak ekkor gondolhatott arra,
hogy nagyszab�s� terveit v�grehajtsa.
Persze a ravasz arisztokrata kezdetben nem rontott ajt�stul a h�zba. Csak arra k�rt
enged�lyt a szult�ni hivatalt�l, a Port�t�l, hogy az �ltala megb�zott emberek korl�tlanul
„rajzolhassanak" az Akropoliszon. No �s hogy gipsz-�ntv�nyeket k�sz�thessenek az ottani
mint�kr�l. De az�rt a sz�veg nagyon ravasz volt �s lehet�v� tette azt, amire voltak�ppen
Elgin v�gyott.
Az 1801 -es firm�n, vagyis enged�ly sz�vege szerint az Elgin �ltal kijel�lt munk�sok
"szabadon mozoghatnak az ath�ni citadella ter�let�n", valamint ott „�llv�nyzatokat
�p�thetnek, a d�sz�t�sekr�l vagy figur�kr�l gipsz�ntv�nyeket vehetnek, a romos �p�letek
r�szeit vagy eg�szeit felm�rhetik", �s most figyelj�nk j�l, mert itt j�n a l�nyeg: „�s ha
sz�ks�g�t l�tj�k, ki�shatnak b�rmit, feliratokat vagy romokat keresve." Ez m�r kicsit
k�t�rtelm� volt, szint�gy a k�vetkez� mondatok, amelyekben ilyen r�szletek tal�lhat�k:
„Senki se b�ntalmazza �ket �s ne avatkozzon a munk�jukba, �s ne tiltsa meg b�rmily
feliratos k� vagy figura elvitel�t."
Itt van h�t a l�nyeg! Az Elgin �ltal Konstantin�polyban lefizetett �rnokok ezt �ratt�k al� a
szult�nnal - aki nyilv�n nem volt tiszt�ban a dolog l�nyeg�vel �s m�g kev�sb� az �gy
vesz�lybe ker�lt m�t�rgyak �rt�k�vel.
Mindenesetre a sz�veg szerint Elgin most m�r b�rmit elsz�ll�thatott az Akropoliszr�l, �s
nem is v�rt sokat. N�gysz�z (!) munk�sa sz�llta meg az egykori fellegv�rat.
Err�l r�szletesen besz�moltak ellenl�basai is, akik szerf�l�tt irigyelt�k ez�rt az
enged�ly��rt �s mivel kimaradtak az �gyb�l, igyekeztek ott �rtani Elginnek, ahol csak
tudtak.
P�ld�ul Edward Dodwell krokodilk�nnyeket hullatott az Akropolisz sors�n, mikor azt �rta
egyik k�nyv�ben: „Kimondhatatlan f�jdalmat �reztem, l�tva, hogyan fosztja ki a Parthenon
a legszebb szobrokb�l �s k�zben hogyan semmis�tenek meg oly sok gy�ny�r� �p�t�szeti
r�szletet..." Miel�tt olyannyira egy�tt�rezn�nk a sorok szerz�j�vel, ne felejts�k el: Dodwell
�ppen olyan rabl� volt, mint Elgin! Tudjuk p�ld�ul, hogy � meg lef�r�szelte az Akropolisz
egyik szoboralakj�nak a fej�t �s mag�val vitte...
Hasonl� sir�mokat eregetett egy bizonyos E. Daniel Clark is, sz�vszor�t� levelekben �rva le
az Akropolisz „puszt�t�s�t" Elgin emberei �ltal. Csak azt felejtette el hozz�tenni, hogy
egyn�mely, r�gebben szint�n ott tal�lhat� Szobrot �ppen � kaparintott meg Elgin orra el�l.
T�ny, hogy a munk�sok nem dolgoztak nagy hozz��rt�ssel; amikor leszedt�k a Parthenon
oromd�szeit. Ezt az �p�letet mint Ath�n� istenasszony szent�ly�t Kr. e. 448-432 k�z�tt
emelt�k.
Bizony nem tagadhat�, hogy Elgin embereinek nemegyszer barb�r beavatkoz�sa ut�n ezt
az �p�t�szeti remekm�vet m�r soha t�bb� nem lehet helyre�ll�tani �s mi, k�sei
nemzed�kek azt m�r nem l�thatjuk igazi pomp�j�ban �s sz�ps�g�ben.
Elgin nem �gyelt a kritik�kra. Siker�lt leszereltetni a friz, vagyis az oromzati sord�sz hat
nagyobb r�szlet�t �s m�s r�szeket is.
A nemes �rzelmekt�l f�t�tt, m�gis barb�r dolgot cselekv� lordnak meg kellett k�zdenie
m�s eur�paiakkal is. Nem mindenki �h�tozott ugyanarra a zs�km�nyra, mint �, de sz�mos
utaz� hazat�rve igen kedvez�tlen hangnemben sz�molt be lord Elgin ath�ni tetteir�l. A
Parthenon kifoszt�s�t egyszer�en barb�r dolognak tartott�k.
K�t �vvel k�s�bb Elgin m�r harminc friz-r�szlet boldog tulajdonos�nak mondhatta mag�t,
de h�t metop� is az �v� lett m�r. (A metop� eredetileg homlokot jelentett g�r�g�l; az
�p�t�szetben a d�r st�lus� templom p�rk�ny�n, a triglifek k�z�tti n�gysz�gletes mez�,
amelyre annak idej�n dombor-m�veket szoktak faragni. A triglif pedig „h�romv�jat�t"
jelent; az oszlopsorok f�l�tt, a fr�zben elhelyezett, a metop�kkal v�ltakoz� n�gysz�g
form�j� k�mez�.)
Nem minden elemet tal�ltak meg a hely�n - volt, ami a r�gebbi korokban esett le �s m�r a
f�ldben lapult. Sok el is t�rt.
Elginnek nem csak Ath�nban voltak megb�zottai; szerte a r�gi Hell�szb�l j�ttek az �rt�kes
anyagok, m�t�rgyak, amiket az � p�nz�n vettek, vagy �gy-�gy „szereztek". A lord szinte
eg�sz vagyon�t erre �ldozta. A leszedett m�kincseket, �p�t�szeti t�red�keket a
legk�zelebbi kik�t�be, Pireuszba kellett vinni. Ez a XIX. sz�zad hajnal�n, az akkori
eszk�z�kkel �s m�dszerekkel szint�n nem volt kock�zatmentes - n�melyik oly gondosan,
hetek munk�j�val leszedett k�t�bla vagy domborm� ekkor, az �ton t�r�tt el...
De m�g az �t Pireuszba is kev�sb� volt kock�zatos, mint onnan a haj��t a t�voli Angli�ig.
Ugyanis mindez a napoleoni h�bor�k idej�n zajlott! Lord Elgin nem tehetett �gy mintha
b�ke lenne �s minden az � szobrainak biztons�g�t szolg�ln�. Az angol z�szl� alatt
k�zleked� haj�knak meg kellett ker�lni�k Franciaorsz�got, amely id� akkoriban hetekig
tartott �s ezalatt a francia flotta is lecsaphatott a j�rm�vekre.
Vagy els�llyesztett�k, vagy elfogt�k azokat a brit haj�kat, amelyek nem voltak kell�en
v�dettek. Mindk�t v�ltozat �ppen olyan sz�rny� lehet�s�get takart - Elgin sem �gy, sem
�gy nem szerette volna elvesz�teni kincseit. Tal�n m�g annak is jobban �r�lt volna, ha a
tengerfen�kre s�llyednek, mintsem hogy a folyton riv�lis franci�k kez�re ker�ljenek. Nem
csup�n az orsz�gaik k�z�tt d�l� h�bor� miatt; �ppen el�g baja volt Konstantin�polyban �s
Hell�szban is az ugyanolyan �rt�kes m�eml�kekre vad�sz� francia diplomat�kkal,
�gyn�k�kkel, keresked�kkel...
Mindenesetre sohasem k�ld�tt el egyszerre sokat, csak kisebb rakom�nyok keltek �tra, �s
azok is f�leg 1802 ut�n, amikor m�r megk�t�tt�k a b�k�t a franci�kkal (amely szerf�l�tt
ideiglenesnek bizonyult, mint tudjuk a t�rt�nelemb�l). � maga 1803. janu�r 16-�n hagyta
el Konstantin�polyt eg�szen nagyl�tsz�m� k�s�rettel. De csak R�m�ig ment haj�n, azt�n
a sz�razf�ld�n folytatta �tj�t. �ppen Franciaorsz�gban j�rt, amikor ism�t kit�rt a h�bor� a
k�t orsz�g k�z�tt �s �gy diplomatak�nt sem utazhatott tov�bb. Saj�tos „hadifogolyk�nt",
mint angol �llampolg�r „k�l�nleges k�r�lm�nyek k�z�tt" volt k�nytelen kiv�vni az �jabb
b�kek�t�st.
„Becs�letsz�ra" hagyt�k szabadon k�sz�lni az orsz�gban, mert �g�retet tett, hogy nem
hagyja el Franciaorsz�got, �gy azt�n P�rizst�l t�vol, egy, a Pirreneusokban l�v� kis
�d�l�helyen h�zta meg mag�t.
De az�rt nem �szta meg olyan k�nnyen. Napoleon pontosan tudta, ki ez a diplomata �s
mit m�velt Ath�nban. Minden�ron r� akarta Venni lord Elgint: gy�jtem�ny�t adja '�t
P�rizsnak. Ez�rt k�t �zben be is csukt�k Elgint, majd ism�t kiengedt�k, de nem t�rt meg.
V�g�l nemzetk�zi nyom�sra - m�g a porosz kir�ly �s az orosz c�r is ki�llt mellette!
-1806-ban hazaengedt�k Angli�ba.
Ath�nban hagyott emberei nem kaptak t�bb p�nzt, mert id�k�zben a lord... t�nkrement.
Hiteleket sem kapott. Anglia sz�mos kik�t�j�ben �vek �ta hevertek hatalmas fal�d�i,
benn�k a hihetetlen kincsekkel - amelyekr�l addig senki sem tudott. Viszont sz�mosan
felemlegett�k tetteit, kor�ntsem egyet�rt�en. A legnagyobb port lord Byron „Childe Harold
zar�ndok�tja" c�m� m�ve keltette, ahol t�bb mint harminc sorban emlegette Anglia azon
fiait, akik „Ath�n falair�l let�pt�k a sz�ps�g jeleit." Akik att�l is megfosztott�k a g�r�g�ket,
amit addig az idegen zsarnoks�g meghagyott nekik...
Voltak m�g szobrai Pireuszban, de a t�r�k�k m�r nem enged�lyezt�k azok kisz�ll�t�s�t.
Az ottani francia �gyn�k�k mindent megtettek, hogy ez ne siker�lj�n. El�fordult, hogy
Elgin Angli�ban elint�zte: egy brit hadihaj� menjen Pireuszba a szobrai�rt - de az
dolgav�gezetlen�l j�tt vissza, mert a rakom�nyt nem kapta meg. A brit �s francia
�gyn�k�k egym�ssal szembeni tr�kkjei nem ismertek hat�rokat; m�g az is el�fordult, hogy
m�g a brit �gyn�k nem volt otthon, a franci�k kirabolt�k a h�z�t, rakt�r�t �s minden
nehezen �sszegy�jt�tt m�kincs�t elvitt�k. Persze az angolok sem maradtak ad�sok.
Amikor v�gre az utols� l�d�k is Angli�ba �rtek - �tjuk-r�l reg�nyt lehetne �rni - Elginnek
m�r szinte arra sem maradt p�nze, hogy a kirakod�st megfizesse.
T�ny, hogy v�g�l Elgin lord nev�n Angli�ban k�tsz�z hatalmas l�d�nyi m�rv�nyszobor �s
egy�b t�rgy volt; de azok m�g �veken �t mindenf�le obskurus rakt�rakban hevertek,
�ppen a p�nzhi�ny miatt.
M�g az a szerencse, hogy nem �lltak neki „restaur�lni", mert akkoriban ez is szok�s volt.
Igaz, t�bb igazi nagy m�v�sz semmi p�nz�rt nem ny�lt volna az �si m�rv�nyokhoz; ilyen
volt p�ld�ul Antonio Canova, a nagy szobr�sz is. Szerint�k az �kori g�r�g szobrok �gy
sz�pek, ahogyan vannak, a vil�g�rt sem szabad hozz�juk ny�lni.
A v�ge persze az lett, hogy a cs�dbement lord k�nytelen volt felaj�nlani a kincseket az
angol �llamnak. Ez sem ment k�nnyen �s f�leg nem gyorsan; London v�gre 1816-ban
d�nt�tt �gy, hogy harminc�tezer fontot �ldoz arra - amire Elgin lordja �ppen k�tszer annyit
adott ki a saj�t p�nz�b�l! Vagyis az eg�sz vagyon�t.
De miel�tt megsajn�ln�nk �s nagylelk�nek hinn�nk a lordot, gondoljuk csak v�gig az
eg�sz �gyet m�g egyszer. Elgin egy ar�nylag modern m�kincsrabl� volt - akkor is, ha
saj�t �ll�t�sa szerint kiz�r�lag a m�v�szetszeretet hajtotta tetteit. Amit tett, nagy barb�rs�g
volt - b�r az is igaz, ezek a m�kincsek m�g vagy sz�z-sz�z�tven �ven �t pusztultak volna
ott az Akropoliszon an�lk�l, hogy b�rki hozz�juk ny�lt volna. 1800-b�l n�zve a vil�got,
nem l�tszott t�l val�sz�n�nek, hogy a g�r�g�knek siker�l ler�zniok a t�r�k ig�t �s f�leg:
lesz valaha annyi p�nz�k, hogy m�lt� k�r�lm�nyek k�z�tt �polhatj�k majd a h�res
romokat.
Mindenesetre az �gy egy k�tsz�z �ves vit�t ind�tott el. Sz� volt m�r arr�l, hogy m�g a
saj�tos „leszerel�si munk�latok" k�zepette is sz�mos eur�pai - k�zt�k Elgin honfit�rsai -
�t�lte el ezt a m�dszert �s kivitelez�j�t is. A kritikus hangok k�s�bb csak er�s�dtek. Sokan
azzal �rveltek - m�g az 1960-as �vekben is, p�ld�ul Wilson akkori minisztereln�k - hogy
ha otthagyj�k a fr�zeket �s szobrokat stb., akkor azok ugyanarra a sorsra jutnak, mint a
megel�z� id�kben m�s m�kincsek - �s sorolt�k, h�ny szobor t�nt el az Akropoliszr�l az
Elgin �rkez�s�t megel�z� �vsz�zadokban. Persze ez is igaz volt.
�m Elgin �gye vesz�lyes �s mindm�ig �l� precedenst teremtett. Az egyik oldalon azok
�llnak, akik szerint minden�ron meg kell menteni a m�eml�keket �s m�kincseket - ha kell,
azon az �ron, hogy elviszik �ket m�shov�. Szerint�k ez�rt nem is �t�lhet� el a volt
gyarmatos�t� orsz�gok gyakorlata, �s �gy jogosan vannak ma afrikai, d�l-amerikai �s
�zsiai m�kincsek eur�pai, amerikai �s. p�ld�ul jap�n m�zeumokban, gy�jtem�nyekben,
olykor pedig bankok sz�fj�ben.
A m�sik oldalon term�szetesen azok �llnak, akik visszak�vetelik a m�kincseket. Persze az
� eset�kben m�k�dik egy nagy adag nemzeti sovinizmus �s �zleti �rz�k is. A berlini
m�zeumban l�that� pergamoni olt�r a bel�pti d�jakb�l ugyanis sz�p p�nzt hoz a m�zeum
fenntart�inak. Nyilv�n sok egy�b �rt�kes t�rgy ugyan�gy hozza a p�nzt annak, aki azt
ki�ll�thatja.
G�r�gorsz�g 1833-ban felszabadult �s kir�lya azonnal visszak�vetelte a fr�zeket �s
szobrokat. Az angolok azonban nem adt�k sem akkor, sem az�ta.
N�mely esetben persze nem lenne k�nny� meg�llap�tani, v�gs� soron kiket illetnek ezek
az elhurcolt m�kincsek. A t�rt�nelem mint hivatkoz�si alap semmilyen �rtelemben sem
seg�thet; az�ta ugyanis olyannyira v�ltoztak a politikai, f�ldrajzi stb. k�r�lm�nyek, hogy
m�r-m�r nevets�ges lenne ezekre hivatkozni. Hiszen ki tarthat ma ig�nyt jogosan az
akk�dok, a sum�rok vagy a m�dek �ltal annak idej�n k�sz�tett m�kincsekre..?
Azokban az �vekben sok hasonl� eset t�rt�nt g�r�g f�ld�n; Elginnel egyid�ben m�s
angolok is kerestek �s tal�ltak szobrokat, amelyeket kalandos �ton-m�don vittek ki az
orsz�gb�l. A Mil�i V�nusz, vagyis az �g�r�g Melos sziget�n tal�lt n�i szobor sorsa is
reg�nybe ill� volt; a szobor karjaib�l kezdetben t�bb is volt, mint amennyi kellett, de ezek
k�l�nb�z� orsz�gokban vesztek el, m�g v�g�l a szobor olyan lett, amilyennek ma ismerj�k:
hogy mindk�t karja hi�nyzik.
Az is el�fordult, hogy a t�r�k�k 1912-ben - miut�n elvesztett�k az els� balk�ni h�bor�t -
majdnem �llami cs�dbe mentek. N�gy h�napig nem tudt�k kifizetni az �llami
tiszts�gvisel�ket - ez�rt valakinek az a „zseni�lis" gondolata t�madt, hogy... licit�ci�ra
bocs�jtj�k a konstantin�polyi �llami m�zeum �sszes kincs�t!
Ami m�r csak az�rt is t�m�nkba v�g - t�l az �ltal�nos tanuls�gokon - hogy az ott t�rolt
kincsek jelent�s r�sze is �ppen az egykori Hell�szb�l sz�rmazott.
Az oda akkredit�lt nagyk�vetek m�r-m�r komolyan lecsaptak a nemv�rt zs�km�nyra - a
pr�met a n�metek �s az amerikaiak vitt�k volna. De a t�r�k�k, l�tva az �rdekl�d�st, el�bb
t�z milli� n�met m�rk�t k�rtek, azt�n az �sszeget a dupl�j�ra emelt�k. Az �gy nagy port
kavart (ma m�r alig tudnak r�la m�g a t�rt�n�szek is...), a n�met cs�sz�r is besz�llt a
t�rgyal�sokba. Am v�g�l a t�r�k�knek siker�lt p�nzt szerezni�k m�sutt, �gy azt�n az
�zletb�l nem lett semmi.
Ma m�r nincsenek G�r�gorsz�gban „rabl� �sat�sok", ami nem jelenti azt, hogy a helyzet
r�zs�s lenne. Valamif�le titkos forr�sokb�l azonban most is �ramlanak az illeg�lisan
kiker�l� m�kincsek.
Szavahihet� forr�saink szerint gyakorlatilag minden olyan g�r�g m�kincs, amit a
m�zeumok az ut�bbi �vtizedekben (konkr�tabban: az �tvenes �vek m�sodik fel�t�l a
nyolcvanas �vek v�g�ig) megv�s�roltak, m�r csak ilyen illeg�lis helyr�l �s �sat�sb�l
sz�rmazhatott, ugyanis leg�lisan semmit sem adtak el.
Persze, a forr�sok lehetnek a mai G�r�gorsz�gon k�v�l, els�sorban �ppen
T�r�korsz�gban vagy h�rom-n�gy balk�ni orsz�gban is. Az sem ritka, hogy nagyon is
eredetinek tetsz�, �m val�j�ban hamis�tv�nyokat s�znak m�g a szak�rt�kre is. Ez
k�l�n�sen amerikai m�zeumokat fenyeget �lland�an. El�g �tmenni, a new yorki
Metropolitan Museum g�r�g termein, hogy az ember azonnal meg�llap�thassa: a
hamis�t�k ma sem pihennek...
Olaszorsz�g �s az it�liai m�kincsek sem j�rtak jobban. C�loztunk m�r arra az
Olaszorsz�gban elfogadott, de nem helyeselt re�lis v�lem�nyre, miszerint It�lia manaps�g
a vil�g legnagyobb, �s legkev�sb� �rz�tt m�kincsgy�jtem�nye.
Olaszorsz�gban val�ban hihetetlen �rt�kek �llnak gyakorlatilag b�rmilyen �rizet n�lk�l.
Olyanok is, amelyeket naponta l�togatnak ezrek, �s olyanok is, amelyekr�l m�r-m�r szinte
mindenki megfeledkezett. Vid�ki kis templomokban nemegyszer nevezetes fest�k k�p�t
lehet l�tni, olykor rendk�v�l mostoha k�r�lm�nyek k�z�tt. De nem csak a festm�nyekkel
van ez �gy - sz�mos szobor, templom �s vil�gi m�t�rgy hever itt �s ott. N�melyik m�g
nincs is regisztr�lva.
�s mindehhez vegy�k hozz�: It�lia m�dszeres kifoszt�sa legal�bb �tsz�z �ve folyik...!
Mi�ta az eur�pai kult�rem-berek felfedezt�k azt a lehet�s�get, hogy �gymind „c�ltalanul"
is lehet �s �rdemes utazni, vil�got l�tni, a saj�tos turizmus fejl�d�s�vel kezdetben csak a
gazdagok �s �gyeik int�z�i mentek R�m�ba, �s egy�ltal�n It�li�ba. K�s�bb nekieredt a
k�z�poszt�ly, a huszadik sz�zadban pedig beindult a t�megturizmus. Nos, ez ut�bbi
kev�s k�rt tett a m�kincsekben - ann�l t�bbet hurcoltak el onnan r�gebben is, ma is a
tervszer� kifosztok. Azok, akik csak ezt-azt vesznek tisztes p�nz�rt, �s hazaviszik.
Olyanok, akik egyszerre sokat vettek �s vesznek, �s kiviszik-kicsemp�szik. No �s
legf�k�ppen azok fosztogatj�k az orsz�got, akik az illeg�lis m�kincs-kereskedelemre
specializ�lt�k magukat. Mint l�tni fogjuk, �k sem a mai id�k tal�lm�nya.
Ez�rt teh�t els�sorban ne azokr�l a tolvajokr�l �rjunk, akik a m�r ismert, olykor katalogiz�lt
vagy legal�bb regisztr�lt m�kincseket ellopj�k ki�ll�t�si hely�kr�l. Sokkal sz�lesebbk�r�
tev�kenys�ggel „b�szk�lkedhetnek" azok, akik illeg�lis �sat�sokkal foglalkoznak.
Mert hiszen egy�rtelm�: It�li�ban az elm�lt legal�bb n�gy-�tezer �vben annyif�le n�p �lt,
amennyi m�sutt ritk�n (legfeljebb Mezopot�mi�ban). Ezek k�z�l az etruszkok, a g�r�g�k,
�s a r�maiak is hagytak rengeteg eml�ket a f�ldben. �s b�rmilyen soknak is t�nik az, amit
m�r felfedeztek �s ki�stak - azt kell mondanunk: feltehet�en legal�bb annyi van m�g a f�ld
alatt!
K�l�n�sen az egykor f�leg K�z�p-Olaszorsz�gban (de nem csak ott) �lt etruszkok j�ttek
divatba �gy a r�g�szetben, mint a laikusok k�z�tt. Ez a divathull�m az �tvenes-hatvanas
�vekben tet�z�tt �s akkoriban egym�st �rt�k szerte a vil�gban az etruszkok m�v�szet�t
bemutat� ki�ll�t�sok. ,Etr�ria �gye „fellend�lt", sok t�rt�n�sz is err�l �rt dolgozatot,
k�nyvet. A sznobok mindig is engedelmes hada pedig r�gt�n abba az ir�nyba v�gtatott,
amerre a divat mutatott.
Sokan vettek nyakra-f�re valamit, amir�l a hozz��rt�k azt mondt�k: „ez etruszk eredet�".
Olyankor k�t dolog terjed el hamarosan: az illeg�lis �sat�sok �s a hamis�t�sok. A m�sodik
nem t�m�ja k�nyv�nknek, ann�l ink�bb az els�, hiszen a t�rv�nybe �tk�z� vagy titokban
tartott �sat�sok voltak�ppen a m�kincsrabl�s fogalomk�r�be tartoznak. �s ezt sokfel� a
b�r�s�gok �s t�rv�nyt�rak is �gy l�tj�k..
T�ny, hogy Olaszorsz�gban az �tvenes �vekben kezdtek �jfajta technikai m�dszereket
alkalmazni a r�g�szeti �sat�sok ter�n. Az olajkutat�sokban alkalmazott m�dszerek, pl. a
talaj �sszet�tel�t, az �regek jelenl�t�t, a f�meket stb. kimutat� eszk�z�k elterjedtek �s a
mag�n�letben is hozz�f�rhet�kk� v�ltak, aminthogy nagy lett az ig�ny a katonai
f�mkeres�kre is. �gy azt�n azokban az id�kben nagyon sok „amat�r r�g�sz" l�tott hozz� a
kutat�shoz R�m�t�l �szakra, k�r�lbel�l a Pis�ig terjed� ter�leten, vagyis Etr�ri�ban.
N�h�ny szak�r� �gy v�li, ezt a korszakot „�sat�si j�rv�nynak" is nevezhetn�nk, joggal.
�jjel �s nappal felt�ntek a gyan�s csoportok, vagy mag�nyos m�kincsvad�szok. R�gi
romok k�zel�ben, de azokt�l t�volabb is. Egykori temet�k felforgat�sa szinte napirenden
volt.
Hogy m�g a hatvanas �vekben is f�leg parasztok foglalkoztak ilyesmivel, egy nagyon
egyszer� m�don lehetett bizony�tani: m�g bizonyos �vszakokban t�megesen bukkantak
�sat�sok nyomaira, vagy l�ttak ilyen csoportokat itt-ott �sni - m�s �vszakokban ez a
folyamat szinte teljesen abbamaradt. Term�szetesen akkor, amikor a mez�gazdas�gi
munk�k is tet�ztek. Vet�s, arat�s-betakar�t�s �s sz�ret idej�n szinte sehol sem folytak
illeg�lis �sat�sok - m�s �vszakokban viszont ann�l ink�bb...
A feketekereskedelem egyik kiv�lt�ja az a mind a mai napig vitatott �s k�ts�gtelen�l rossz
gyakorlat, miszerint az olasz �llam ugyan b�rkit�l megveszi a f�ldben tal�lt m�kincset - de
csak k�r�lbel�l a fel�t fizeti annak, amit a megtal�l� a norm�lis m�kincskereskedelemben
kaphatna �rte. R�ad�sul azt a p�nzt is csak t�bb �ves v�rakoz�s, b�rokratikus huzavona
ut�n kaphatja k�zhez. E k�t t�nyez� azt�n egy�ttesen t�bbet ront a helyzeten, mint b�rmi
m�s. Ily m�don term�szetesen a m�kincseknek csak egy kis r�sze ker�l az �llam, vagyis
a m�zeumok kez�be. A b�rokrat�k soha jobb szolg�latot nem tehetn�nek az illeg�lis
kereskedelemnek �s csemp�szetnek!
Olaszorsz�g nem kis ter�let�n persze az �llami hat�s�goknak akkor sem lenne
lehet�s�g�k „terepen ellen�rizni" az esem�nyeket, ha erre meglenne a sz�ks�ges
appar�tus, �gy tulajdonk�ppen ak�rmi is t�rt�nik a hat�s�gok h�ta m�g�tt, arr�l csak j�val
k�s�bb, �tt�teles m�don szerezhetnek tudom�st. Amikor persze m�r k�s� b�rmit is tenni.
Nemegyszer csak akkor kapnak inform�ci�kat gazdag etruszk vagy m�s leletekr�l, amikor
azokat m�r egy nyugat-eur�pai vagy amerikai m�zeumban ki�ll�tj�k b�szk�n �s nagy
rekl�m k�s�ret�ben. E m�kincsek nemegyszer - persze c�lzatosan - annyi k�zen mennek
�t, hogy k�s�bb az utols� vev� �s egyben ki�ll�t�t�l „visszafel�" indulva sem jut el a
nyomoz�s azokhoz, akik az eredeti t�rv�nys�rt�st, az illeg�lis r�g�szeti �sat�st �s
m�kincsrabl�st elk�vett�k.
De az esetek t�bbs�g�ben ilyen nyomoz�sra nem is ker�l sor!
�gy h�t val�s�gai a paradicsomban �rezhetik magukat azok, akik ezzel foglalkoznak.
Az etruszk s�rok, amelyek �nmagukban v�ve is igen k�l�n�s �p�tm�nyek, sokszor estek
tolvajok, rabl�k �ldozat�ul. Cerveteri csak egy az ismert, �s m�r aff�le szabadt�ri
m�zeumk�nt mutogatott helyek k�z�l; az id�k sor�n a f�lddel belepett vagy be nem lepett
k��p�tm�nyek h�zakhoz, kunyh�khoz hasonlatos t�mbjeit olykor ma is fellelik. A
„h�zakban" a halottak be�p�tett k�f�lk�kben vagy saj�tos �gyakon hevertek, egy�tt
haszn�lati t�rgyaikkal �s �kszereikkel.
Term�szetesen m�r az �korban is rabolt�k a s�rokat a korabeli „amat�r r�g�szek". A
m�dszerek r�gen is brut�lisak voltak, vagyis ah�nyszor behatoltak egy ilyen s�rba,
annyiszor elvitt�k azt, amit az el�z� rabl�k valami csoda folyt�n otthagytak - de
puszt�tottak, romboltak �sz n�lk�l �s barb�r m�don. A s�rokban a legt�bb k�rt sohasem a
m�l� id�, az ezred�vek okozt�k - hanem a rabl�k, a tolvajok, a k�rt�kony, hozz� nem �rt�
moh� kincsvad�szok.
R�ad�sul a t�rv�ny oldal�n �ll�k tiszt�ban vannak vele - �s ez messze nem csak It�li�ra
vonatkozik - hogy szinte semmit sem lehet tenni a mindenre elsz�nt, c�ltudatos �s j�l
felszerelt rabl�k ellen. Nem �ll�thatnak minden n�gyzetkilom�terre egy folyton cirk�l�,
soha nem f�rad� rend�rt, aki mindent l�tna �s id�ben k�zbel�phetne. Annyi rend�r nincs
az eg�sz vil�gon, amennyi erre kellene - n�mi rem�nyt csak a leg�jabb technika
ny�jthatna. A m�holdas megfigyel�sekre gondolunk. Az optikai m�holdak nagyon
alaposan szemmel tarthatj�k a F�ld felsz�n�nek minden kicsi darabj�t is. Itt viszont az a
baj, hogy a m�holdak enyh�n sz�lva nem olcs�k, �s jelenleg f�leg m�s, enn�l
fontosabbnak nyilv�n�tott c�lokra haszn�lj�k �ket. Valamikor tal�n a XXI. sz�zad k�zep�n,
vagyis 2050 ut�n lehet majd erre is gondolni, sok egy�b gond megold�sa ut�n. Persze
nincs kiz�rva, hogy akkor m�r alig lesz olyan f�ldben szunnyad� �rt�k, amelyet akkor m�g
v�deni kellene...
Azt a rabl�t, aki egyszer bejutott m�r egy etruszk s�rh�zba, nem �rdeklik, milyen gy�ny�r�
festm�nyek vannak a falakon. � csak kopogtatja �s ahol �regre utal� hangot hall, ott
bontani kezd. Lerombolja a falat, megsemmis�ti a fest�st, azt�n vagy tal�l a m�sik oldalon
is egy s�rt, vagy megcsalt�k �rz�kszervei �s nem tal�l semmit. A puszt�t�s viszont m�r
v�gleges �s visszaford�thatatlan.
Ma m�r egy�ltal�n nem titok, hogy Etr�ri�ban, de f�leg a turist�k �ltal t�megesen
l�togatott egy�b helyeken, p�ld�ul Szic�li�ban rengeteg nem is nagyon titkolt k�zm�iparos
m�hely l�tezik, ahol nem is tesznek m�st, mint hamis g�r�g �s r�mai m�eml�keket,
m�t�rgyakat �ll�tanak el�. A turist�k v�s�rolj�k ezeket a „bizalmas inform�ci�kkal" felt�lalt
kincseket, �s n�mi borzong�ssal fizetik ki a nagy p�nzeket a s�t�t alakoknak, akik azt
„egyenesen egy titokban felt�rt s�rb�l hozz�k". Azt most ne firtassuk, hogy az �gy
becsapott turist�k voltak�ppen kev�s tud�suknak esnek �ldozatul - �s azt sem, hogy ha
mindez igaz (mert n�ha val�di r�gis�get kapnak), akkor meg a m�kincs-csemp�szet
b�ntett�t k�vetik el...
Akadnak igazi kincsek, �s azokat nemegyszer a most k�sz�lt hamis�tv�nyokkal egy�tt
�rulj�k. E sorok �r�j�nak nincs ugyan m�v�szett�rt�n�szi k�pzetts�ge, de amikor Ath�nt�l
Rh�doszig, Ciprust�l Kair�ig, Velenc�t�l Karth�g�ig k�rbej�rta a F�ldk�zi-tenger
r�g�szetileg is �rt�kes vid�keit, bizony sz�mtalanszor megk�rny�kezt�k mindenf�le
hamis�tv�nnyal. Olykor val�ban neh�z kisz�rni a kev�s igazit a sok hamis tenger�b�l. De
az�rt �ltal�ban sok jele van annak, hogy nem val�di, amit kap. M�g akkor sem, ha azt a
t�rgyat sz�nd�kosan kicsorb�tj�k, itt-ott elt�rik, amott rosszul festik fel, jelezve, „az
�vezredek lekoptatt�k a fest�ket", avagy m�r „az illeg�lis �sat�s viszontags�gai viselt�k
meg a t�rgyat.."
TOV�BB