Ugyanakkor ne feledj�k azt sem, hogy az olasz �llamnak t�l kev�s r�g�sze,
m�v�szett�rt�n�sze, m�eml�kfel�gyel�je stb. van! Ami az�rt is furcsa, mert azt hinn� az
ember, hogy egy m�kincsekkel zs�folt orsz�gban el�g sokan mennek erre a p�ly�ra. Nos,
akadnak m�v�szett�rt�n�szek �s r�g�szek sz�p sz�mmal, de azok az esetek
t�bbs�g�ben nem az �llamnak �s nem otthon, hanem k�lf�ld�n, vagy �ppen a
m�kincskereskedelemnek dolgoznak.
�gy nem csoda, ha a Direzione Generale delle Antiquit� e Belle Arti b�rmikor sz�vesen
felvenne vagy f�lezer m�v�szett�rt�n�szt, r�g�szt, vegy�szt, �p�t�szt, �s felfogadna p�r
ezer munk�st, rengeteg m�t�rgy-konzerv�l�shoz �rt� egy�b szakembert, stb. De erre
p�nze sincsen. Tarquinia, Cerveteri, Selinunt (egykori g�r�g telep�l�s Szic�li�ban) -hogy
csak a h�rom legismertebb r�g�szeti t�meg-lel�helyet eml�ts�k - mezein �s dombjain
egy-egy rosszul fizetett mag�nyos „�rnek" harmincezer n�gyzetm�ternyi ter�letet kellene
vigy�znia... Nevets�ges �s egyben szomor�.
A m�r t�bbsz�r eml�tett h�res r�g�sz, Woolley sz�mos t�rt�netet �rt le As I seem to
Remember c�m� eml�kirataiban. Ezekb�l egy�rtelm�en kider�l, hogy a megvesztegetett
vagy megvesztegethet� hivatalnokok r�v�n nagyon sok m�kincs vihet� ki az orsz�gb�l -
m�g enged�llyel is! �s nincs okunk felt�telezni, hogy Woolley ideje �ta sok dolog v�ltozott
volna It�li�ban; ez az egy biztosan nem.
A huszadik sz�zad m�sodik fel�ben a m�r eml�tett Etr�ria, vagyis a Pisa �s R�ma k�zti
ter�let az illeg�lis r�g�szet �s a m�kincsrabl�k val�s�gos Eldor�d�ja lett. Persze ez
r�gebben is �gy volt. Tudjuk, hogy m�r a renesz�nsz id�kben is ker�ltek a
kereskedelembe etruszk s�rokb�l sz�rmaz� t�rgyak, nem is kev�s. Mi t�bb, az id�ben
visszafel� haladva r�j�v�nk: m�r a l�maiak is „vev�k voltak" az etruszk m�v�szetre! �gy
nem csoda, ha a legt�bb s�rt m�g az �korban kirabolt�k. �s ami megmaradt, azt a
k�z�pkorban �s valamivel k�s�bb fosztott�k ki. A k�s�bbi korokban j� ideig csak az
tartotta vissza a rabl�kat, hogy Etr�ria mocsaras ter�leten fekszik �s akkoriban arrafel�
t�megesen aratott a mal�ria.
A XVIII. sz�zadban egy n�met �r, Johann Joachim Winckelinann (1717-1768) ismert
m�v�szett�rt�n�sz hozta divatba az �kori m�v�szeteket. A n�met tud�s a Vatik�n
gy�jtem�ny�t is gondozta �s eg�sz �let�t a klasszikus m�v�szetnek szentelte, amir�l
legszebben a Geschichte der Kunst des Altertwns (1764) c�m� k�nyv�ben �rt. Az �kori
m�v�szet t�rt�nete att�l kezdve nagyon sok korabeli „�rtelmis�git" �rdekelt �s bizonyos
k�r�kben hamarosan elengedhetetlen felt�tel lett. Aki nem tudta, mi a k�l�nbs�g a d�r, i�n
�s korinthoszi oszlop �s st�lus k�z�tt, �ppen Winckelmannn m�veib�l tudhatta meg azt. A
neves, m�v�szett�rt�n�sz nem tudhatta, hogy �ppen az � k�nyvei olvast�n sz�kik fel a
t�lf�t�tt �rdekl�d�s az etruszkok ir�nt is, ami miatt azt�n a s�rrabl�k imm�r feledve
mal�ri�i �s mocsarat, ism�t hevesen kutatni kezdt�k a m�kincseket. Sajnos sokat, t�l
sokat tal�ltak ism�t, �s alig maradt valami Etr�ri�ban.
K�s�bb m�sok is �rtak err�l a t�m�r�l (pl. Eugenio Sarzana a Della Capitale de
Tuscaniensie del suo Vescovado, 1783.) �s t�bb�-kev�sb� rendszeres, t�mogatott �s
fel�gyelt �sat�sok is indultak arrafel�. Mindink�bb fet�rt�k a nagy etruszk temet�ket - volt
k�zt�k olyan, ahol h�tsz�z s�rt leltek! - de m�r akkor is t�rt�ntek mell�fog�sok, lop�sok, a
kutat�k k�z�tt szakmai f�lt�kenys�g. No �s mivel a leg�lis �sat�k mellett ott ny�zs�gtek
az illeg�lis „keres�k", akik a leg�lisok nappali �rkaiban �s akn�iban azt�n �jszaka tov�bb
�stak �s elvittek mindent, amit tal�ltak - ma m�r egyszer�en meg�llap�thatatlan, mit
tal�ltak voltak�ppen p�ld�ul Vulci-ban, a h�res etruszk lel�helyen. Erre egy k�l�n
k�nyvben h�vta fel a figyelmet a h�res n�met r�g�sz, Franz Messerschmidt (Die
Nekropolen von Vulci).
Lord Elgin palerm�i bar�tja, Lord Hamilton eg�sz vagyon�t arra �ldozta, hogy minden
szic�liai g�r�g telep�l�sr�l �sszev�s�rolta az ott felt�rt m�kincseket (hogy mennyi hamisat
is kapott ezzel egy�tt, m�r sohasem fog kider�lni.)
Kevesen tudj�k, hogy egy igazi Napoleon is foglalkozott m�kincsrabl�ssal �s illeg�lis
�sat�sokkal - �s ez�ttal nem a nagy rabl�r�l, hanem egy rokon�r�l van sz�. Luciano,
avagy Lucien Bonaparte az etruszk ter�leteken 1829-t�l kezdve nagy lend�lettel fogott
munk�hoz, sz�mos helyen egyszerre �satott t�bb sz�z munk�ssal. Csak az a baj - mint
akci�j�r�l Edward Gerhard �rta az 1830-ban kiadott Hyperboreische-r�mische Studien
c�m� m�v�ben, - hogy a herceget nem a m�v�szet, hanem kiz�r�lag a p�nz �rdekelte.
Lucien Bonaparte ugyanis nagyon el volt ad�sodva, amikor �gy v�lte, a p�nzszerz�sre
minden eszk�z j�, csak b�ven hozza a hasznot!
Nos, Lucien felhaszn�lta az akkor felfut� �rdekl�d�st az -etruszkok ir�nt, nagyban kezdett
�satni �s... rabolni. Mint k�s�bb valaki �rta r�la: neki az volt az etruszk temet�, ami a
sivatagi arabnak az olajforr�s: a meggazdagod�s lehet�s�ge, semmi egy�b.
A nagy Napoleon kegy�b�l hercegg� el�l�pett fiv�r kihaszn�lta azt is, hogy a XIX. sz�zad
els� fel�ben m�r R�m�ban is ugyanolyan nemzetk�zi harc folyt az �rt�kes m�kincsek�rt,
mint az el�z� r�szben ismertetett Ath�nban �s m�sutt is. Vagyis az �r�k V�ros tele volt
inform�ci�kra �hes, p�nzzel telet�m�tt �gyn�k�kkel �s diplomat�kkal, akik nyakra-f�re
v�s�roltak szinte mindent, ami �kori volt. Ami etruszk volt. �gy h�t a herceg �satni
kezdett...
Az m�r m�s k�rd�s, hogy Lucien herceg saj�t munkavezet�je, a vulci-i �sat�sokon tal�lt
legszebb darabokat nem neki szolg�ltatta be, hanem eladta r�mai arisztokrat�knak �s
azok k�lf�ldi bar�tainak.
�gy ker�lt egy csodasz�p gy�jtem�ny Wilhelm Dorow porosz nagyk�vethez, m�s �rt�kes
darabok tucatj�val vagy sz�z�val m�sokhoz.
Amikor Vulci k�rny�k�n h�re terjedt, mi minden �rt�ket rejt a f�ld, t�bben is �satni kezdtek.
�gy a herceg, mint m�sok nagyon sok igazi �rt�ket semmis�tettek meg. Gerhard
r�szletesen le�rja - �s tulajdonk�ppen dics�r� hangnemben sz�l! - a hercegi �sat�sokat.
Naponta tal�ltak festett ed�nyeket �s t�lakat. A kis f�ldhalmoknak l�tsz� s�rboltokat mind
fel�st�k, �s minden nagy�zemi m�don ment. A f�ldb�l vagy s�rokb�l el�ker�l� t�rgyakat
azonnal restaur�torok vett�k kezel�sbe, szak�rt�k oszt�lyozt�k, el�fordult, hogy a szebb,
�rt�kesebb darabokat egyik nap fellelt�k, m�snap m�r restaur�lt�k, harmadnap eladt�k...
Gyakran kimaradt egy-egy darab a regisztr�l�sb�l, lerajzol�sb�l, feljegyz�sekb�l, mert
azon nyomban p�nzz� kellett tenni; a „forg�si sebess�g" csup�n a herceg pillanatnyi
anyagi k�r�lm�nyeit�l, ad�ss�g�llom�ny�t�l �s hitelez�inek t�relm�t�l f�gg�tt.
Lucien herceg maga is szinte ott lakott, mert r�j�tt, hogy l�m, most csin�lta meg a
szerencs�j�t. P�r h�nap alatt rengeteg p�nzre tett szert, ezen fel�l p�ld�ul �v� lett a
f�ldkereks�g egyetlen majdnem teljes etruszk v�zagy�jtem�nye.
De persze tal�ltak arany- �s ez�stt�rgyakat is. El�fordult, hogy az �regekben tal�lt
csontv�zak fej�r�l szedt�k le a diad�mokat, csontujjaikr�l a gy�r�ket. Az sem volt ritka
eset, hogy a halottakr�l egyik nap leszedett n�i �kszereket a munk�sok m�r m�snap a
hercegn�n l�tt�k viszont...
Persze a legt�bb �rt�kes darab k�lf�ldre ker�lt. Lucien Bonaparte k�tr�szletes katal�gust
is kiadott a tal�lt m�kincsekr�l (persze ezek nem tartalmaztak mindent).
A hercegi csal�dot persze nem el�g�tette ki az els� h�napok eredm�nye; minden hivatalos
enged�ly birtok�ban m�g �veken �t folytatt�k ezt az eszeveszett rabl�gazd�lkod�st. M�g
Lucien hal�la ut�n sem hagytak fel vele. George Dennis angol utaz� �s szak�rt�, aki
val�ban �rtett az etruszk m�kincsekhez k�nyvet is �rt r�luk. A The Cities and Cemeteries
of Etruria lapjain m�r igen kritikus v�lem�nyt olvashatunk a „kis Bonaparte"
tev�kenys�g�r�l. � azon is h�borgott, hogy a munkafel�gyel�k kifejezett utas�t�s�ra
mindazt, ami a s�rokb�l el�ker�lt �s nem hasznos�that�, azonnal sz�t kellett taposni,
nehogy valaki ellopja. A dolog logik�tlan volta m�soknak is szembet�nt - mi�rt kellett
p�ld�ul megsemmis�teni a minden d�sz�t�s n�lk�li, de sz�p alak� cser�ped�nyeket?
�gy ker�ltek azt�n az etruszk t�rgyak el a vil�g minden r�sz�be. De k�l�n-k�l�n nem
adnak igaz�n k�pet m�g �nmagukr�l sem, nemhogy az etruszkokr�l mint n�pr�l. �s
persze ily m�don �rny�kban marad a m�v�szet�k l�nyege is. Amely kor�ntsem
korl�toz�dott n�h�ny cser�ped�nyre vagy �kszerre. Mint minden korabeli m�t�rgynak,
ezeknek is van valamilyen bels� szellemi l�nyeg�k - a sz�ps�g�k�n k�v�l. Sajnos �gy
t�nik, �ppen ez veszett el akkor, amikor ilyen barb�r m�don kiragadt�k �ket
„sz�l�f�ldj�kr�l" �s szertehordt�k a vil�gban.
�gy ma m�r azt sem lehet tudni, melyik etruszk t�rgy honnan, melyik h�res �kori etruszk
v�rosb�l vagy temet�b�l sz�rmazik.
A m�v�szett�rt�n�szek �r�kre elvesz�tett�k a lehet�s�get, hogy a m�v�szeti fejl�d�s
vonal�t �ttekints�k, hogy tudj�k, melyik v�rosban az id�k sor�n hogyan alakult ennek vagy
annak a d�sz�t� mot�vumnak az alkalmaz�sa, net�n kik voltak az ismertebb akkori
m�v�szek. A folyamatok rendszere ma m�r �ttekinthetetlen - �s a vil�g m�zeumaiban a
legszebb etruszk t�rgyak neve ut�n z�r�jelben mindig az �ll: Eredete ismeretlen.
H�t persze, hogy az, ha illeg�lis �sat�sokb�l vagy nagy�zemi kincsrabl�sb�l sz�rmaztak!
Ezt m�gsem �rhatj�k oda...
M�ra persze od�ig fejl�d�tt a dolog, hogy a szak�rt�k szerint Etr�ria ter�let�n �rintetlen
s�rt tal�lni nagyobb csoda lenne, mint egy �l� etruszkot. Az utols� k�tsz�z �vben mindent
alaposan kifosztottak. A huszadik sz�zad v�g�n elektromos �regkutat�kkal,
f�mkeres�kkel �s ezernyi m�s m�don, p�ld�ul a f�ldbe lesz�rt f�mrudak, szond�k
seg�ts�g�vel is kikutattak �s kifosztottak m�r minden lel�helyet.
�s nem volt m�s sorsa az egy�b kincseknek sem. Teh�t az egykori It�li�ban, ahol R�ma
kifejl�d�se �s politikai sikerei el�tt is voltak g�r�g v�rosok - nos, mindennek nem sok
nyoma maradt. De az �p�t�szeti eml�keken (romok) k�v�l ugyan�gy j�r nagyon sok r�mai
ernl�k is. Mert m�g a sz�nt�f�ld�n az eke nemegyszer r�mai p�nzt ford�t ki a bar�zd�k
k�z�tt, a m�lyben m�g nagyon sok minden rejt�zik.
De ami �rt�kes volt, azt m�r megtal�lt�k, el�hozt�k �gy vagy �gy, �s most valahol vannak
ezek a t�rgyak. Csak �ppen nem biztos, hogy b�rki sz�m�ra b�rmikor megtekinthet�ek.
Hiszen az illeg�lis rabl�sokb�l �s „szerz�sekb�l" sz�rmaz� m�kincsekkel egy ideig nem
lehet a nyilv�noss�g el� l�pni. Azok a festm�nyek p�ld�ul, amelyeket az ut�bbi �tven
�vben loptak el It�lia ege al�l, nagyobbr�szt m�g lapulnak valahol egy-egy
kl�maberendez�ssel ell�tott banksz�fben (vannak ilyen �rt�kek �rz�s�re specializ�l�dott,
hatalmas rakt�rakkal rendelkez� int�zm�nyek a civiliz�lt (?) orsz�gokban) vagy n�mely,
idegenek sz�m�ra nem l�togathat� saj�tos mag�ngy�jtem�nyekben. Az �r�lt m�gy�jt�, II.
Rudolf mai szellemi ut�dai tal�n t�bben is vannak, mintsem gondoln�nk.
6. A MONA LISA ELRABL�SA
Ha vannak m�t�rgyak, amelyek „�let�r�l" �rdekes reg�nyt lehetne �rni, vagy filmet
forgatni, a Mona Lisa mindenk�ppen ezek k�z� tartozik. Vess�nk egy pillant�st sors�ra �s
arra, hogy a nem szervezett, int�zm�nyes rabl�soknak, hanem egy-egy ember
fanatizmus�nak, kitart�s�nak vagy rosszindulat�nak �ldozatul esett m�t�rgy sorsa hogyan
alakulhat az id�k sor�n?
Mag�nyos rabl�k, k�p- �s szobortolvajok mindig voltak �s felt�telezz�k, hogy m�g j� ideig
lesznek is. K�t csoportra oszthat�k. Az egyik, a ritk�bb �s cs�ppet sem jellemz�, amely
�nmag�nak lopja el a m�t�rgyat, hogy csak � gy�ny�rk�dhessen benne, csak az �
rendelkez�s�re �lljon, birtok�ban tarthassa. Ilyen persze akad a leg�lis gy�jt�k k�z�tt is.
A m�sik rabl�-fajta az, aki a m�t�rgyban csak az �rt�ket l�tja �s az sz�m�ra l�nyeg�ben
csup�n a majdan p�nzz� tehet� majdnem-p�nzt jelenti. �k azok, akik azt�n a k�pet egy
bizonyos �sszeg�rt tov�bbadj�k egy orgazd�nak vagy gy�jt�nek, avagy t�rgyalni
kezdenek a tulajdonossal, vagy a biztos�t�val �s v�gs� soron a m�t�rgy �ltal�ban
visszaker�l tulajdonos�hoz. Bizony�tva, hogy az elrabl�nak nem maga a t�rgy volt a
fontos, hanem az �rte kaphat�-kizsarol-hat� p�nz.
A XIX. sz�zadban igen n�pszer� Murillo egyik csodasz�p barokk k�p�t, a Sevill�ban egy
katedr�lisban l�that� festm�nyt 1867-ben ellopt�k �s csak j�val k�s�bb ker�lt vissza,
amikor a tettes vagy tettesek elad�sra ajnlott�k fel. A h�res angol portr�fest�, Thomas
Gainsborough (1727-1788) egyik k�p�t sok�ig �ll�tott�k ki egy m�t�rgykeresked�n�l
Londonban. A „jobb t�rsas�gokban" szinte k�telez�v� v�lt id�nk�nt „megl�togatni" a
k�pet. H�lgyek �s urak j�rtak oda megcsod�lni azt. M�gnem azt�n 1876-ban egy m�sik
l�togat� is �rkezett, feltehet�en �jszaka - kil�t�re sohasem der�lt f�ny. A tolvaj elvitte a
h�res festm�nyt �s b�r a rend�rs�g mindent megtett el�ker�t�s�re (ha a h�rhedt Sherlock
Holmes �lt volna a val�s�gban is, nyilv�n a festm�ny nyom�ba ered...) - de a portr� csak
huszon�t �vvel k�s�bb, szint�n felder�tetlen k�r�lm�nyek k�z�tt ker�lt el�. Hogy mi t�rt�nt
vele az elm�lt huszon�t �vben - k�sz reg�ny lehet. Csak �ppen senki sem tudja pontosan
azon �vek t�rt�net�t.
De t�rj�nk vissza Mona Lis�hoz, Leonardo da Vinci festm�nye jelenleg, �s m�r vagy sz�z
�ve, a vil�g legismertebb �s legh�resebb festm�nye, sokak sz�m�ra a fest�szet
esszenci�ja, maga a M�v�szet. Nem csak ma v�lekednek r�la �gy. A k�pet m�r
keletkez�se ut�n nem sokkal csod�lt�k �s emlegett�k. A h�res fest�k �letrajz�r�ja, Giorgio
Vasari �gy �rt r�la: „Francisco del Giocondo �r sz�m�ra festette Leonardo a feles�ge, Lisa
asszony k�p�t. De b�r n�gy �vet t�lt�tt a v�szon mellett, a festm�nyt nem fejezte be. Az
most a francia kir�ly tulajdona �s Fontainebleau-ban van. Ha valaki l�tni szeretn�, hogy a
m�v�szet hogyan ut�nozza a term�szetet, itt neh�zs�g n�lk�l megszeml�lheti. Merthogy
itt a legapr�bb r�szletek is finoman �br�zoltatnak..." �s �gy tov�bb �s tov�bb - Vasari nem
sz�kmark� a dics�retekben, �s joggal.
A k�pet I. Ferenc francia kir�ly tizenk�tezer kil� ez�st akkori �r��rt v�s�rolta meg!
Gondoljuk v�gig m�g egyszer: tizenk�t tonna ez�stnek megfelel� p�nzt fizetett �rte!
Manaps�g fordul csak el�, hogy igen gazdag (�ltal�ban jap�n) gy�jt�k adnak ennyit
egy-egy vil�gh�r� festm�ny�rt.
A k�pen l�that� h�lgy mosoly�r�l k�nyvek sz�zait �rt�k, de e t�m�ban sz�ndarabok is
sz�lettek. K�l�nf�le kalandok ut�n a k�p v�gre megtal�lta hely�t �s hossz� id�n �t a
Louvre-ban volt l�that�, P�rizsban. Eg�szen 1911. augusztus 21-ig. Ez h�tf�i napra esett,
amikor a m�zeum z�rva volt. Mint az kider�l az egyik, k�l�n err�l az esetr�l �rott
dokument�lis m�b�l (Winfried L�schburg: Der Raub der Mona Lisa, 1974.) kezdetben
egyszer�en senki sem akarta elhinni az esem�nyt. Az igazgat� �s a hat�s�gok arra
gyanakodtak, valamelyik szenz�ci�hajh�sz napilap riporterei k�vett�k el a „tr�f�t", hogy a
h�rrel emelj�k lapuk p�ld�nysz�m�t...
Ebben olyannyira hittek, hogy eg�szen augusztus 24-�ig nem vertek riad�t. Miut�n az
�js�g�r�kkal kapcsolatos v�rakoz�sok nem igazol�dtak be, a k�vetkez� „elfogadott"
hipot�zis az volt, hogy a felh�bor�t� �s addig elk�pzelhetetlen tettet egy elmebeteg k�vette
el. Az illet�kesek ugyanis egyszer�en el sem tudt�k k�pzelni, hogy egy norm�lis ember
lehet a tettes. Hiszen a Mona Lis�t nem lehet eladni!
Az elmebeteg-v�ltozat napok alatt olyan er�s gy�kereket vert, hogy a rend�rs�gi, s�t
politikai vezet�k is mellette tett�k le a garast. Komolyan ki is k�rdezt�k a P�rizs k�rny�ki
elmebeteg-int�zet vezet�it, nincs-e n�luk olyan p�ciens, akinek a fixa ide�ja nem m�s,
mint... Mona Lisa? Nem „szerelmese" valamelyik beteg�k, �poltjuk a festm�nyen �br�zolt
h�lgybe? De ez a verzi� sem „j�tt be".
Az�rt ek�zben is t�rt�nt valami. A rend�r�k megtal�lt�k a k�p renesz�nsz keret�t m�g a
m�zeum ter�let�n, az egyik kij�rat k�zel�ben.
Mint tal�n mindenki tudja, a Mona Lis�t �veglap m�g�tt tartott�k �s tartj�k ma is; nos a
keretben ez az �veglap is benne volt, rajta n�h�ny ujjlenyomattal. A tettes a nem t�l
nagym�ret� k�pet val�sz�n�leg a ruh�ja al� rejtette �s kis�t�lt az �p�letb�l. Ahol �ppen
helyre�ll�t�si munk�latok folytak, �gy arrafel� sok munk�s ny�zsg�tt. Utvonala
helyismeretr�l tan�skodott.
A rend�rs�g gyorsan k�r�ln�zett �s olyan embereket keresett, akik ismertek voltak a
festm�nyek vil�g�ban. Ma m�r nem el�gg� ismert anekdotikus t�ny, hogy t�bbek k�z�tt
letart�ztatt�k... Picass�t is! K�s�bbi kommunista k�lt� bar�tj�val, Apollinaire-rel egy�tt. A
dolog ann�l is �rdekesebb, mert Picasso lak�s�n val�ban tal�ltak n�h�ny, a Louvre-b�l
lopott t�rgyat... de azokat nem � tulajdon�totta el, hanem egy k�z�s bar�tjuk, �s �k csak
sz�vess�gb�l �rizt�k a m�t�rgyakat a b�relt lak�suban. A rend�rs�g hamar meggy�z�d�tt
arr�l a t�nyr�l, amir�l a sajt� �s a Picass�t ismer�k eg�szen a m�v�sz hal�l�ig sohasem
besz�ltek: hogy Pablo Picasso voltak�ppen egy szellemi fejl�d�sben elmaradt ember volt.
N�h�ny t�m�ban teljesen idegen�l mozgott, p�ld�ul a sz�mok vil�ga neki mindv�gig
tot�lisan ismeretlen maradt. �szbeli k�pess�geinek hi�ny�t sokan a „zsenis�ggel" j�r�
k�l�nck�d�snek vagy eredetis�gnek v�lt�k. Mindenesetre 1911-ben egy rend�rs�gi
szak�rt� viszont r�gt�n felfogta, hogy egy ilyen szer�ny k�pess�g� ember egyszer�en
nem lett volna alkalmas egy ilyen nagy rabl�s kitervel�s�re �s v�grehajt�s�ra; Picass�t
teh�t szabadl�bra helyezt�k.
A rend�rs�g levette a m�zeum mind a k�tsz�z�tven dolgoz�j�nak ujjlenyomatait �s
felkerest�k �ket otthonukban is. Ujjlenyomatot viszont nem vettek a k�ls� munk�sokt�l, de
r�luk sem feledkeztek meg. T�bb fel�gyel�t �ll�tottak erre a nyomra, ezek ellen�rizt�k
mindazokat, akik ott dolgoztak a kritikus napon mint k�ls� munk�sok. �gy t�bbek k�z�tt
egy fel�gyel� felkeresett egy bizonyos Vincenzo Peruggia nev� olaszt.
K�s�bb der�lt ki, hogy a fel�gyel� f�l m�terre volt a lopott k�pt�l! Azt ugyanis �ppen
Peruggia tulajdon�totta el, �s az �gya alatt tartotta egy b�r�ndben. A fel�gyel� �tn�zte a
szob�t, ellen�rizte az olasz munk�s �tlevel�t - de esz�be sem jutott ben�zni az �gy al�!
Peruggia fest�k�nt �s �vegesk�nt dolgozott a helyre�ll�t�si munk�latokn�l. J� ideig kiv�rt,
miel�tt egyszer hazament Olaszorsz�gba, term�szetesen mag�val csemp�szte a k�pet is.
A tr�kk �sdi volt, de m�r sokszor bev�lt (sokkal t�bbsz�r, mint ah�nyszor valaki lebukott
vele...): b�r�ndj�nek dupla feneke, azaz fala volt �s abba rejtette a vil�g legh�resebb
festm�ny�t.
Az idegengy�l�let�t soha v�ka al� nem rejt� francia sajt� akkor is persze arr�l �rt, hogy a
lop�st nyilv�n valamilyen k�lf�ldi k�vette el! R�tapintottak a l�nyegre, de ez csup�n a
v�letlen m�ve volt. Akkoriban n�h�ny �ppen aktu�lis „ellens�get" ki�ltottak ki tolvajnak:
osztr�kot, n�metet, stb. M�g az is felmer�lt, hogy ez valami arab bossz�ja lehet. Ki kell itt
jelenteni azt a szocio-pszichol�giai t�nyt is: senkinek sem jutott esz�be, hogy a tolvaj
francia is lehet - hiszen a Mona Lis�t az eltelt �vsz�zadok alatt annyira francia
festm�nynek �rezt�k �s hitt�k, hogy szinte nemzeti erekly�nek sz�m�tott.
Persze a t�bbi eur�pai orsz�g sajt�ja visszaadta a k�lcs�nt. A Berliner Lokalanzeiger
kerek-perec azt �rta: nem is igaz a Mona Lisa ellop�sa, az eg�sz egy „szok�sos francia
tr�kk", a k�pet elt�ntett�k egy id�re, hogy a lakoss�got a n�metek ellen hergellj�k. A
n�met humorlap, a Simplicissimus 1911. szeptember 11-�n rajzot k�z�lt: egy f�rfi menek�l
h�na alatt a h�res k�ppel, az al��r�s szerint „v�gre megtal�ltuk a k�rt�r�t�st" - c�lz�s az
elmaradt h�bor�s k�rt�r�t�sek kifizet�s�re.
Akadt �zleti szeml�let� reakci� is. A francia �llami gyufamonop�lium (!) p�r h�ttel k�s�bb
az egyik doboz�ra t�tette a Mona Lisa b�lyegnagys�g� m�s�t - �ll�t�lag az�rt, hogy ezzel
is megk�nny�tse a k�p feltal�l�s�t. Most m�r b�rki �sszehasonl�thatja a kez�ben tartott
gyuf�sdobozzal, ha valahol megl�tn� a gazd�tlanul hever�, vagy m�s tulajdon�ban l�v�
festm�nyt... T�bb milli� Mona Lisa-doboz gyuf�t adtak el rekordid� alatt. De ett�l a
festm�ny m�g nem lett meg.
�s �gy telt el k�t �s f�l �v. A k�p nem ker�lt el�. A francia �llam voltak�ppen m�r
lemondott a megtal�l�s�r�l -legal�bbis a szok�sos id� eltelt�vel a nyomoz�st
megsz�ntett�k.
Peruggia, ez a hamv�ba holt fest�, aki k�nyszer�s�gb�l �vegesk�nt dolgozott a nagy �s
vil�gh�res festm�nyek k�z�tt, a szerencs�tlen fl�t�s, a szeg�ny emigr�ns vend�gmunk�s -
k�zben nyomorgott!
Kez�ben volt a Mona Lisa, de nem l�phetett vele el�, senkinek sem mutathatta meg.
Ezenk�zben t�ltengett benne az olasz hazafis�g. D�h�tette, hogy a franci�kn�l van a
legh�resebb olasz festm�ny! Elhat�rozta, azt mindenk�ppen visszaszerzi az olasz n�pnek.
� teh�t a fanatikusok k�z� tartozott, de az�rt nem akart lemondani az esetleges haszonr�l
sem...
Nos, amikor m�r a francia �s nemzetk�zi rend�rs�g letette a fegyvert, j�tt egy jelz�s a
tolvajt�l.
Alfredo Geri firenzei m�keresked� - a szakm�ban ' egy�ltal�n nem volt ismeretlen - 1913.
december 2-�n levelet kapott P�rizsb�l. Ismeretlen f�rfi �rta nem nagy m�velts�gre vall�
k�z�r�ssal. A m�kincskeresked� el�z�leg sok eur�pai lapban adott fel hirdet�st; k�peket
keresett az �ltala rendezend� nagy aukci�ra. „Ismert �s ismeretlen mesterek" k�peit k�rte
�s v�llalta elad�sukat.
Nos, a levelet al��r� „Vincenzo Leonardi" egy olyan k�pet aj�nlott fel elad�sra, amelyet
�ppen nemr�gen loptak el a Louvre-b�l.
Vagyis: a Mona Lis�t... A m�keresked� el�sz�r azt hitte, valaki tr�f�t �z bel�le. No �s a
sz�veg... „Vissza akarom juttatni az olasz n�pnek a festm�nyt, amit Napoleon elrabolt
t�le". No, ez m�r m�veletlens�g - gondolhatta Geri, �s most mi is ezt kell gondoljuk.
Hiszen ha „Leonardi" egy kicsit is ut�nan�z a dolgoknak, tudnia kellett volna: Leonardo da
Vinci maga adta el a k�pet a franci�knak, mi t�bb, szem�lyesen vitte azt Franciaorsz�gba
(a tizenk�t m�zsa ez�st fej�ben...). Persze sejthetj�k: ha a Mona Lisa It�li�ban lett volna a
tizennyolcadik sz�zad v�g�n, a Korzikai nyilv�n lecsap r�.
Nos, a lev�l teh�t t�bb okb�l sem szolg�lt r� a reakci�ra, �s Geri nem is v�laszolt. Az
els�re nem. De azt�n j�tt a m�sodik... �s mindegyikben egy p�rizsi poste restante c�met
adtak meg. Vagyis a v�laszlevelet a post�n marad� k�ldem�nyek k�z�l fogja elvinni a
c�mzett szem�lyesen.
Geri ekkor m�r tan�cskozott n�h�ny koll�g�j�val. Azok is �r�ltnek tartj�k a lev�l�r�t, de
az�rt azt tan�csolj�k, v�laszoljon. Geri h�t �r egy levelet, amelyen in blanco elfogadja
„Leonardi" b�rmilyen anyagi k�vetel�s�t a k�p�rt, „b�rmilyen �sszeget kifizet�nk �nnek".
Ha val�ban �r�lt, ez tetszeni fog, vagy pedig r�j�n, hogy �r�ltnek n�zik, megs�rt�dik �s
t�bb� nem �r hasonl�an ostoba leveleket - v�lt�k a firenzeiek.
�m az „�r�lt" v�laszol, m�ghozz� azonnal. Ha a m�keresked� nem tud hozz� elj�nni
P�rizsba, Mil�n�ban javasol tal�lkoz�t kar�csony el�tt. Geri m�g mindig nem hisz neki,
ez�rt egyik aj�nlatot sem fogadja el. Erre ott a harmadik lev�l P�rizsb�l: „Magam megyek
Firenz�be �s jelentkezem �nn�l..."
Geri m�g mindig nem hiszi, hogy az ismeretlen lev�l�r�nak b�rmi k�ze is lenne az ellopott
festm�nyhez. M�g egy napon be nem �ll�t hozz� egy v�kony, s�t�thaj� fiatalember kis
bajusszal.
- Io sono Leonardi. Leonardi vagyok - mutatkozik be.
Geri csak n�z. Kider�l, Leonardi �rta a leveleket, �s azt �ll�tja, elhozta a festm�nyt is.
„Rem�lem, hamar elint�zz�k a dolgot" - mondja, �s nem l�tszik �r�ltnek. Egy cs�ppet
sem. Nagyon is c�ltudatos fiatalember, �s hal�losan komolyan besz�l.
A k�vetkez� gyors p�rbesz�db�l kider�l, mik�ppen �llnak a dolgok, ha „Leonardi" f�lmilli�
frankot kap k�szp�nzben, az �zlet azonnal l�trej�het. Geri viszont azt mondja: ha a k�p
val�di, arr�l meg kell gy�z�dnie, m�ghozz� nem egyed�l, hanem olyannal, aki az adott
t�ma szak�rt�je. Teh�t el�bb l�tniok kell, mit vesznek.
„Leonardi" el�bb szab�dik, ugyanis �ll�tja, hogy azonnal vissza kell t�rnie
Franciaorsz�gba. De v�g�l beleegyezik, hogy m�snap d�lut�n a szak�rt� �s Geri
elmenjenek hozz�. C�m�t nem adja meg: majd � jelentkezik m�snap, �g�ri.
Geri �s szak�rt�je, Poggi professzor m�snap d�lut�n t�k�n �lnek. P�r perccel a
megbesz�lt id�pont ut�n felt�nik „Leonardi":
- Ha itt van magukn�l a p�nz, m�r mehet�nk is! Poggi �s Geri gyanakodva m�regetik. Mi
van, ha ez egy sz�lh�mos, kicsalja a p�nzt �s elt�nik? Vagy valahol a cinkosai v�rnak
r�juk �s le�tik �ket, elveszik a p�nzt?
- Hov� megy�nk? - k�rdi Geri.
- A „Tripoli-Italia" sz�llod�ba - hangzik a v�lasz.
A sz�llodaszob�ban - amely a legolcs�bbak k�z� tartozott, vagyis l�tszott, Leonardinak"
sincs mit a tejbe apr�tania, sz�ks�ge van teh�t p�nzre - a fiatalember nyugodtan el�vette a
b�r�ndj�t, kiszedett bel�le mindent, azt�n sz�tszedte �s a kett�s fal k�z�l �vatosan kivette
a k�pet.
Poggi professzornak elakadt a l�legzete. Hiszen azonnal tudta: ez az eredeti! Amikor
pedig megford�totta, teljes lett a bizonyoss�g. A f�ra festett k�p h�tlapj�n volt a Louvre
pecs�tje �s lelt�ri sz�ma (316.).
A k�t m��rt� d�bbenten �llt. Nem volt semmi k�ts�g�k: ez az ember lopta el a festm�nyt',
�s �k most a kez�kben tartj�k azt! Majdnem n�gysz�z �vvel kivitele ut�n - a festm�ny
ism�t olasz f�ld�n tal�lhat�! Ebben a s�t�t kis sz�llodai szob�ban - �s a vil�gon csak �k
h�rman tudnak err�l!
Hogy r�vidre z�rjuk a t�rt�netet: Poggi professzor ment��tlet�t fogadta el a tolvaj is. Poggi
ugyanis, mint a vil�gh�r� k�pt�r, az Uffizi igazgat�ja azt javasolta: hadd vigye el a
festm�nyt a laborat�rium�ba, ahol megvizsg�lja, val�ban hiteles, val�ban igazi-e?
„Leonardi" ebbe beleegyezett (l�tszik, nem volt gyakorlott b�n�z�). Ha a k�p eredeti,
m�snap d�lben megkapja a p�nz�t, �g�rt�k.
Vincenzo Peruggi�t m�g aznap este lefogta a rend�rs�g. A Mona Lisa el�ker�lt! Ami �ri�si
szenz�ci�t jelentett akkoriban. Az eg�sz vil�gsajt� ismertt� tette Geri �s Poggi nev�t, ami
nyilv�n nem volt rossz rekl�m, k�l�n�sen a m�keresked�nek. Maga a tettes, Vincenzo
Peruggia r�szletes vallom�st tett. Ebb�l kider�lt, hogy a l�togat�k n�lk�li napon szabadon
bejutott a ki�ll�t�si terembe, hiszen az ott dolgoz� mesteremberek k�z� tartozott. �ppen
senki sem volt ott, amikor ellen�llhatatlan k�nyszert �rzett a festm�ny birtokbav�tel�re.
H�t a k�pet egyszer�en leakasztotta �s elvitte. K�t �s f�l �ven �t �gy vigy�zott r�, mint a
szeme f�ny�re, val�s�gos szents�gk�nt kezelte. P�nzt is akart �rte, de mindenk�ppen
Olaszorsz�gban akarta eladni, hogy ottmaradjon...
Persze nem maradt ott. Egy ideig Firenz�ben �ll�tott�k ki, de m�r n�gy markos �r �llt
mellette. Azt�n hasonl�an szigor� biztons�gi int�zked�sek k�zepette P�rizsba sz�ll�tott�k.
K�s�bb - �tkutatva Peruggia lak�s�t - kider�lt, hogy bizony nem igaz a sz�p �br�nd az
Olasz haz�nak visszaadan-. d� �rt�kr�l... a tolvaj ugyanis el�z�leg begy�jt�tte m�r a
k�pv�s�rl�saikr�l h�res amerikai milliomosok: Morgan, Carnegie, Rockefeller stb. valamint
h�res n�met m�gy�jt�k �s m�keresked�k c�meit. Teh�t ha nem j�n be az elad�s
Firenz�ben, a k�p valahol Berlinben vagy New Yorkban k�t�tt volna ki...?
Per�nek t�rgyal�sa 1914. j�nius 4-�n kezd�d�tt, �s Peruggia teljes hanger�vel
megj�tszotta a „hazafias mot�vumot". Azzal �rvelt, hogy a Louvre tele van olasz
remekm�vekkel �s � ezen a sz�gyenletes helyzeten akart v�ltoztatni. Persze voltak
It�li�ban t�mogat�i, val�s�gos n�pmozgalom alakult ki, amely Peruggi�i �s tett�t
helyeselte. Mindenesetre a b�r�s�gnak nem kellett sok id�, hogy d�nts�n - a t�rgyal�s
�tven�t percig, teh�t m�g egy �r�ig sem tartott �s megsz�letett az �t�let: egy �v �s 15 nap
b�rt�n!
De m�g nincs v�ge. Peruggi�nak �s �gyv�dj�nek m�g ez is soknak t�nik egy „tiszt�n
hazafias cselekedet�rt", �s fellebbeznek! Persze k�zben kit�r az els� vil�gh�bor�, �gy
azt�n az �gy r�gt�n elveszti jelent�s�g�t, m�r senki sem besz�l r�la, amikor a fellebbviteli
b�r�s�g h�t h�napra m�rs�kli a b�ntet�st, �s mivel ebbe besz�m�tj�k az el�zetes
letart�ztat�sban t�lt�tt id�t - h�t a Mona Lisa elrabl�j�t a m�sodik t�rgyal�s v�g�n azonnal
szabadl�bra is helyezik...
Eredeti-e a manaps�g ki�ll�tott Mona Lisa? A k�rd�s „eretneknek t�nik, de csak a be nem
avatottak sz�m�ra. Ez ut�bbiak ugyanis tudj�k: m�r 1927-ben felvetett�k t�bben - k�zt�k
szakemberek - hogy amit 1913-ban visszakaptak, tal�n m�gsem az eredeti, hanem
kicser�lt�k? Mert tudni kell, hogy ellen�rizhetetlen' pletyk�k szerint m�r maga Leonardo
sem egyetlen Mona Lis�t festett.. A Vasari �ltal eml�tett k�r�lm�nyek is el�gg� zavarosak.
Mi�rt tartott volna n�gy �vig a k�p elk�sz�t�se? R�ad�sul Leonardo megrendel�sre
dolgozott: a h�lgy f�rje volt a megrendel�, a k�p v�g�l m�gis a mestern�l maradt? Vagy
Giocondo �r is ka-pott egyet, �s lett egy p�ld�nya Leonardonak is...? Vagy m�g h�ny?
Szakmai k�r�kben tudott az is, hogy amikor Firenz�b�l P�rizsba hazahozt�k a k�pet, az
�ton nagy �rizettel egy 1:1 ar�ny�... m�solatot vittek! Az igazit k�zben sokkal kisebb
felt�n�st keltve m�sok, m�s �tvonalon vitt�k P�rizsba. Ebb�l eredt azt�n a pletyka p�r
�vvel k�s�bb, hogy tov�bbra is a hamis v�ltozat f�gg a Louvre fal�n. A franci�k 1955-ben
rendeztek is egy m�solat-ki�ll�t�st! Ezen ugyan csak h�t Mona Lis�t mutattak be, amelyek
az �vsz�zadok folyam�n k�l�nb�z� mesterek keze �ltal k�sz�ltek - �m mindenki tudja,
hogy t�bb mint hatvan Mona Lisa-verzi� l�tezik! Vajon mind m�solat csup�n, vagy ott van
k�zt�k Leonardo k�t-h�rom, esetleg t�bb m�sik Mona Lis�ja? Amelyek ez esetben -
valljuk be - szint�n eredetieknek min�s�ln�nek!
Egy amerikai szak�rt� p�ld�ul meg�llap�totta, hogy az igazi, eredeti �s egyetlen Mona
Lisa m�r 1797 �ta az USA-ban tal�lhat�, egy tehet�s New Hampshire-i csal�d
tulajdon�ban. De Franciaorsz�gban is el��llt m�r azzal egy m�keresked� (Raymond
Hekking), hogy az igazi Mona Lisa nem a Louvre-ban tekinthet� meg, hanem n�la: �s ki is
�ll�tott egy Mona Lis�t, b�rki megn�zhette. Pontosan olyan volt, mint az ,,eredeti"(?).
1961-ben, a nagy k�plop�s �tvenedik �vfordul�j�n sz�mos brit lap is megeml�kezett az
esem�nyr�l. Ekkor �llt el� lord Duveen koros arisztokrata azzal, hogy 191 l-ben, n�gy
h�ttel a h�res p�rizsi k�plop�s ut�n megjelent n�la Londonban egy olasz fiatalember �s
v�telre aj�nlotta Gioconda portr�j�t. Duveen �ll�t�lag azt felelte neki, hogy ezt a k�pet
hamisnak tartja, ez nem az igazi, �gy nem vette meg. Az olasz a maffia bossz�j�val
fenyegette meg, ha jelenten� a dolgot a sajt�nak vagy a rend�rs�gnek. A jelek szerint a
„b�tor" lord csak �tven �vvel k�s�bb merte nyilv�noss�gra hozni a dolgot - m�r ha az
egy�ltal�n megt�rt�nt?
1981-ben felbukkant egy amerikai v�ltozat is. Egy �js�g�r� k�nyvet is �rt a dologr�l; ebben
azt �ll�tja, hogy 191 l-ben a k�pet egy nemzetk�zi maffia lopta el kiz�r�lag az�rt, hogy t�bb
m�solatot csin�ltasson r�la. Persze nem ak�rmilyen m�solatokat, hanem korabeli f�t is
szereztek hozz� (a nagy hamis�t�k ec�lb�l �ltal�ban r�gi „antik" b�torokat szoktak venni,
p�ld�ul szekr�nyeket. Azok h�tlapjai sokszor pontosan a XV. vagy XVI. sz�zadb�l
sz�rmaznak, �gy ha arra festenek, csak egy dologra kell vigy�zni�k: pontosan olyan
fest�keket haszn�ljanak, amelyeket az adott korban m�r ismertek �s X. vagy Y. fest�
szint�n haszn�lta �ket). Azon k�t �v alatt, m�g senki sem tudott a festm�ny holl�t�r�l, a
banda ismeretlen sz�m� m�solatot k�sz�ttetett �s azokat titokban eladt�k olyan
gy�jt�knek, akik nem akartak a k�ppel hivalkodni. Akik el�g gazdagok voltak ahhoz, hogy
megfizess�k a j�kora �rat, de tiszt�ban voltak vele, hogy lopott �rut v�s�rolnak �s azt
soha nem �ll�thatj�k ki. Persze mindegyik azt hitte, � kapta az eredetit, a Louvre-b�l
ellopottat!
Az �tlet k�l�nben zseni�lis - m�r ha siker�l kivitelezni - ugyanis sokkal t�bb p�nzt lehet
bel�le csin�lni, mint b�rmilyen egy�b m�dszerrel. Vagyis: a banda ellopja a k�pet, fest r�la
m�solatokat. Ezeket k�l�n-k�l�n �s nagy titokban felaj�nlja a gazdag gy�jt�knek, �s azok
megveszik. Persze egyik�k sem tud a m�sikr�l. M�g azt is k�zlik vel�k: p�r �v m�lva egy
m�solatot visszaadnak a tettesek a m�zeumnak, amely prezst�zsokok miatt soha nem
fogja bevallani, hogy m�solatot akasztott ism�t a falakra. �gy mindegyik gy�jt� azzal a
boldog tudattal nevethet a mark�ba, hogy a Louvre-nak is m�solata van arr�l, ami n�la
otthon eredetiben l�g a titkos szoba fal�n. A banda persze az igazit adja vissza a
m�zeumnak, tal�n �ppen p�nz�rt, vagy j� �sszeg�rt visszajuttatja a biztos�t�nak, ez m�r
mindegy. V�gs� soron mindenki j�l j�r: a vil�g visszakapja az eredetit, a biztos�t�nak sem
kell kifizetni az eg�sz k�rt�r�t�st, a gy�jt�k egym�s hamis k�peir�l mit sem tudva boldogan
�r�lnek az „igazinak", nem is sz�lva a bandit�kr�l, akik �let�k v�g�ig gazdagon �lhetnek a
szerzett �sszegb�l. R�ad�sul mivel v�gig anonim m�don tev�kenykedtek, �gy kil�t�kre
sohasem der�l f�ny...
Nos, az �jabb amerikai v�ltozat szerint �gy ker�lt az egyik Mona Lisa h�romsz�zezer
doll�r�rt az �ce�non t�lra.
Seymour Reut amerikai szerz� hosszas nyomoz�s ut�n �ll�t�lag legal�bb tizenk�t Mona
Lisa-v�ltozatot tal�lt, mindegyik ugyanazt az arcot mutatja be ugyanazzal a „rejt�lyes
mosollyal". Ezek k�z�l n�gy els�rend� munka: 1. A Louvre-ban �rz�tt, �ltal�nosan ismert
p�ld�ny. 2. Egy Nizz�ban l�that� Mona Lisa, amely feltehet�en Leonardo fest�iskol�j�b�l
sz�rmazik, teh�t valamelyik tan�tv�ny�nak a m�ve. 3. A harmadik az amerikai
Pulitzer-csal�d birtok�ban van, de egy sv�jci klimatikus sz�fben �rzik. A nyomoz�s szerint
egy bizonyos doktor Pulitzer a h�szas �vekben Ahmed Zogu alb�n eln�k, majd kir�ly
udvartart�s�ban dolgozott; tal�n onnan szerezte a k�pet? Erre v�gs� soron nem der�lt
f�ny. 4. Az addig ismeretlen, negyedik k�pet Reut New Jersey �llamban fedezte fel, a
tulajdonos nev�t hom�ly fedi. Reut szerint ezt a k�pet szak�rt�k igen alaposan
megvizsg�lt�k �s arra a bel�t�sra jutottak, hogy sokkal szebb ann�l, amit a vil�g a
Louvre-ban szokott megcsod�lni! B�r az amerikai p�ld�ny sz�nei nem annyira �l�nkek. De
�gy v�li, ez a leghitelesebb Gioconda-v�ltozat, amit Leonrdo festett. Tal�n id�rendben az
els� v�ltozat, �s a k�s�bbiek) alkot�ja szint�n Leonardo lehetett.
Mindenesetre egy pillanatra t�rj�nk vissza Giorgio Vasari err�l �rt egyik mondat�ra: hogy
Leonardo n�gy �ven �t festette a k�pet, az m�gis befejezetlen maradt... �m a Louvre-ban
l�that� k�p be van fejezve! Akkor milyen festm�nyt emleget Vasari? Nos, Reut szerint ez a
nem teljesen befejezett k�p tal�lhat� New Yersey-ben.
Ellen�rvek b�ven akadnak. A Louvre-ban l�that� k�pet f�ra festett�k, a New Jerseyit
v�szonra, m�rpedig Leonardo kor�ban igen kevesen haszn�ltak v�sznat. Az ellent�bor
�gy v�li: mindk�t k�p igazi Leonardo, hiszen gyakorta megesett, hogy a fest�k t�bb
v�ltozatban, vagy t�bb ugyanolyan p�ld�nyban festett�k meg egyik-m�sik k�p�ket. S�t
mag�nak Leonard�nak sem ez az egyetlen ismert k�p-dupl�z�sa. �gy Angli�ban
(National Gallery), mint a Louvre-ban van egy-egy Leonardo k�p „Szikl�s Madonna"
c�mmel, �s mindkett� pontosan ugyanolyan. A szak�rt�k szerint mindkett�t igenis
Leonardo festette. A k�t k�p �gy hasonl�t egym�sra, mintha egyik fot�m�solata lenne a
m�siknak; nincs semmi elt�r�s. Mindk�t k�p t�rt�net�t �vsz�zadokra visszamen�en
ismerj�k, mindkett� ott bukkant fel el�sz�r, ahol Leonardo �lt �s alkotott egy ideig
(It�li�ban).
Mindenesetre akadtak sz�p sz�mmal m�r k�zvetlen�l a k�p el�ker�l�se �s Peruggia
b�r�s�gi pere - teh�t 1914 — ut�n, akiknek nagyon gyan�s volt ez az eg�sz t�rt�net.
A legt�bb hozz��rt� azt t�telezte fel, hogy l�tezik valahol a vil�gban - nyilv�n els�sorban
Eur�p�ra gondolta, hiszen itt volt �s van a legt�bb m�kincs - egy specializ�l�dott
rabl�banda. Ennek tagjai - hasonl�an a mai aut�tolvaj band�khoz - bel�l is
specializ�l�dtak. Minden tag csak a maga munk�j�t v�gzi el, a t�bbiek�r�l nem sokat tud,
a banda t�bbi tagj�t pedig tal�n nem is ismeri!
�rdekes feltev�s, amit nyomtat�sban is olvashattak a korabeli �js�golvas�k. Az „Illustrierte
Zeitung" 1914. augusztus 31-�n t�nyk�nt k�zli egy ilyen banda l�t�t, ahogyan akkor
nevezt�k, „b�n�z�k nemzetk�zi t�rsas�ga".
Sokan abb�l indultak ki, hogy teljesen val�sz�n�tlen a fentebb �ltalunk is le�rt t�rt�net
arr�l, hogyan vette fel Peruggia a kapcsolatot Geri m�keresked�vel. Ez olyan fok�
amat�rs�gre vallana, ami egy�ltal�n nem val�sz�n�. Az sem, ahogyan Peruggia hagyta,
hogy egyszer�en elvegy�k t�le a k�pet azzal, hogy m�snapig megvizsg�lj�k �s majd
akkor kapja meg a p�nzt, ha a festm�ny igazinak bizonyul...
�gy v�lt�k a korabeli gyanakod�k, hogy a banda vette r� Peruggi�t, lopja el a k�pet, hisz
erre volt lehet�s�ge. Bej�ratos volt a Louvre-ba, megtehette nagyobb kock�zat n�lk�l. A
k�p persze m�r r�g nem volt n�la, amikor a rend�rfel�gyel� �tkutatta szer�ny b�relt
szob�j�t. Azt a banda elvitte valahov�, ahol a megb�zott �s �gyeskez� m�sol�k azonnal
munk�hoz l�ttak.
A verzi� mellett sz�l �ll�t�lag az is, hogy p�r nappal a p�rizsi rabl�s el�tt egy it�liai,
konkr�tan com�i vill�b�l �rthetetlen m�don nyoma veszett egy... Mona Lis�nak! Amit
feltehet�en Leonardo valamelyik tan�tv�nya k�sz�tett. Bizony�that�an az is �ppen olyan
r�gi volt, mint az eredeti (?), �s t�bb� senki sem l�tta. Vagyis egyszer�en levonhat� a
k�vetkeztet�s: amikor a banda m�r tudta, hogy Peruggia n�mi d�jaz�s fej�ben r��llt az
alkura, szerzett egy m�solatot, azt�n ellopatta az eredetit, �s az ezt k�vet� majdnem k�t
�s f�l �v alatt csin�ltatott igen j� m�solatokat ,a Mona Lis�r�l. Azokat ny�lv�n titokban
eladta. Majd a r�gebbi alku folytat�sak�nt, �s nem kis p�nz �g�ret�vel r�vette Peruggi�t:
most tegye meg ugyanazt, csak ford�tva: valamilyen m�don juttassa vissza az eredetit
P�rizsba. �gy azt�n Geri m�keresked� �s Poggi professzor csak akarat n�lk�li, mit sem
sejt� b�buk voltak egy nagyszab�s� j�tszm�ban... Amit a k�prabl�k v�vtak meg az
igazs�gszolg�ltat�ssal. Peruggia visszajuttatta a k�pet, le�lte azt a p�r h�napot, �s
k�s�bb nyilv�n meggazdagodott valamilyen „rejt�lyes forr�sb�l"...?
Igaz, a Mona Lisa-�gy el�tt �s ut�n is voltak k�prabl�sok, ha nem is olyan sok. A huszadik
sz�zad h�szas, harmincas �veiben is sok k�pet loptak �s raboltak el. M�r Amerik�ban is
t�rt�ntek brav�ros t�mad�sok m�zeumok ellen, b�r az esetek nagy t�bbs�g�ben �gy
f�ldr�sz�nk�n, mint m�sutt az�rt a hagyom�nyos m�dszert k�vett�k. A tolvaj vagy tolvajok
�jszak�ra bent maradtak az �p�letben, vagy szint�n a s�t�ts�g leple alatt bet�rtek oda �s
elvitt�k a kiszemelt k�peket. Mivel elektromos vagy pl�ne, elektronikus
riaszt�berendez�sek nem l�teztek, voltak�ppen csak z�rakkal �s esetleges �jjeli�r�kkel
ker�lhettek szembe.
Nem ritk�n valamelyik maffia �llt a dolgok m�g�tt; kor�n megindult az a folyamat; amelyet
a m�keresked�k mindm�ig tagadnak: hogy egyes maffi�k is m�velhet� �gazatot l�ttak az
illeg�lis k�pkereskedelemben. Err�l Peter Watson angol �js�g�r� �s amat�r (?)
m�kincs-nyomoz� detekt�v �rt sok �rdekeset a „Double-Dealer", London, 1983. (1985-ben
magyarul is megjelent „Kett�s / k�pi/�gyn�k" c�mmel - a kiad� megjegyz�se).
Megeml�thetj�k az 196l-es esetet, amikor Londonban a National Galleryb�l valaki elvitte
Goya Wellington herceg arck�pe c�m� festm�ny�t. Vagyis egy olyan m�zeumb�l, amelyet
akkoriban Nagy-Britannia legjobban �rz�tt ilyen int�zm�ny�nek tartottak. R�ad�sul a k�p
f� helyen f�gg�tt �s naponta majdnem �tezer l�togat� tekintette meg. Aff�le nemzeti
erekly�nek tartott�k, b�r a hozz��rt�k szerint nem ez volt a spanyol Goya m�v�szet�nek
cs�csa. R�ad�sul, mint a vil�gon az egyik els� m�zeumot, szerelt�k fel fotocell�kkal,
rejtett f�nysugarakkal, no �s term�szetesen minden ablak�ra r�csot szereltek, m�g a
szell�z�ny�l�sokra is.
1961. augusztus 21-�n a m�zeumot 5690 l�togat� kereste fel, akik k�z�l feltehet�en egy
nem j�tt ki, hanem elrejt�z�tt az �p�letben (akkor m�g nem sz�molt�k a kifel� men�ket,
amit ma minden jobb helyen megtesznek. Van, ahol ezt a feladatot m�r szint�n fotocell�s
g�p l�tja el.). 18.00-kor elment az utols� l�togat� is (vagy �gy hitt�k...) �s a csaknem
h�sztag� szem�lyzet megkezdte a takar�t�st. Hogy elker�lj�k a vakl�rm�t, hamis
riaszt�sokat, a biztons�gi berendez�seket csak a munk�k v�g�n, huszonegy �ra fel�
kapcsolt�k be.
Ett�l f�ggetlen�l az els� �r 19.40-kor megkezdte �rj�rat�t �s m�g l�tta a Goya-k�pet a
hely�n l�gni. H�rom �r�val k�s�bb j�tt arra a k�vetkez� �r - �s d�bbenten l�tta, hogy a
k�p m�r nincs ott!
Azonnal riasztott�k a Scotland Yardot; detekt�vek val�s�gos hada sz�llta meg az �p�letet.
�rtes�tett�k a hat�r�tkel�helyeket, kik�t�ket �s rep�l�tereket, �s m�g �jjel �sszeh�vt�k a
legh�resebb londoni m�keresked�ket - de az orgazd�kat is figyelmeztett�k: ha megv�telre
felaj�nlj�k nekik a Goya-k�pet, azonnal �rtes�ts�k a rend�rs�get.
K�zben kider�lt, hogy a tolvaj vagy tolvajok semmilyen nyomot nem hagytak maguk ut�n.
Azt�n valakinek felt�nt, hogy azokban a hetekben - �ppen �gy, mint a Mona Lisa 1911-es
elrabl�s�t k�vet�n - �t h�t leforg�sa alatt m�sutt a vil�gban is val�s�gos k�prabl�si-lop�si
hull�m g�rd�lt �t. 1961 kora �sz�n k�l�n�sen Franciaorsz�gban �s az Egyes�lt
�llamokban loptak el igen sok �rt�kes festm�nyt. Vajon l�tezett valami kapcsolat az
esetek k�z�tt? Mindenk�ppen azt kell felt�telezn�nk, hogy nem egy ember vagy egy kis
l�tsz�m� csoport tev�kenykedett akkor szerte a vil�gban, hanem legal�bb k�t-h�rom
nagyobb l�tsz�m� b�nsz�vetkezet. Hiszen ahhoz, hogy egy National Gallery-beli
Goya-k�prabl�st elk�vessenek, el�tte heteken �t figyelni kell a m�zeumot, kitapasztalni a
benne zajl� �let ritmus�t, a szok�sokat, id�pontokat stb.
Volt azonban olyan v�lem�ny is - igaz, senki sem vette el�g komolyan - hogy egy-egy
nagyobb k�prabl�s �s az azt k�vet� sajt�visszhang „doppingolja" a t�bbi, esetleg m�g
csak fontolgat�, tervezget�, hat�rozatlan tolvajt. Ilyenkor azok l�tva, hogy valakinek itt
vagy ott milyen j�l siker�lt, kedvet kapnak �s maguk is bet�rnek valahov� egyk�t
festm�ny�rt...!
Utalunk arra is, hogy 1861 �s az 1960-as �vek k�z�tti �vsz�zadban D�l-Franciaorsz�gban
is sz�mos nevezetes k�prabl�st hajtottak v�gre hol ismert, hol mindv�gig ismeretlen�l
maradt tettesek. A huszadik sz�zad k�zep�n od�ig fejl�dtek a dolgok, hogy az ott �l�
gazdagok m�r nem mert�k pazar vill�ikban tartani a k�peiket m�g akkor sem, ha ott
�lland� szem�lyzet lakott.
Kev�sb� ismert Sommerset Maugham brit �r� esete. � is az Az�r-parton �lt m�r j� ideje �s
nagyon sok h�res festm�nyt gy�jt�tt �ssze. Amikor elkezd�dtek a sorozatos k�prabl�sok,
el�sz�r egy nagym�ret� p�nc�lszekr�nyt �ll�tott be h�z�ba �s ah�nyszor k�nytelen volt
elutazni, a festm�nyeket abba z�rta el. K�s�bb azonban hallotta, hogy a sz�feket is
felt�rik, ez�rt dr�mai elhat�roz�sra jutott: megszabadul a k�peit�l!
Felaj�nlotta �ket a h�res londoni aukci�s h�znak, a Sothebynek. Az �rver�s katal�gus�ba
pedig maga �rt el�sz�t, ahol is nem titkolt szomor�s�ggal �llap�totta meg: „Szerettem a
k�peimet. M�rhetetlen�l sok �r�met adtak nekem. De az ut�bbi id�ben �lland� f�lelemben
�ltem..." Ritka eset a vil�gt�rt�nelemben, hogy valaki ink�bb lemond az eszt�tikai �s
kultur�lis �lvezetr�l �s egy gy�jtem�nyr�l, amelyet f�l �leten �t v�s�rolt folyamatosan -
csak �s kiz�r�lag, a tolvajok �s rabl�k miatt!
De t�rj�nk vissza a m�sodik vil�gh�bor�t k�zvetlen�l megel�z� id�kh�z. Van egy h�res
m�kincs, amelynek kalandos t�rt�nete m�g sok �vsz�zaddal kor�bban kezd�d�tt, de csak
a huszadik sz�zadban �rt v�get. Ha v�get �rt...?
Gent flamand v�ros megrendel�s�re a helyi katedr�lis-ban 1433 k�r�l �ll�tott�k be a
vil�gh�r�, tizenk�t r�szes sz�rnyasolt�rt. Nyitott �llapot�ban a poliptichon vall�si t�rgy�
jeleneteket �br�zol, term�szetesen. Mint neve is mutatja, nem egyszer� olt�rk�p �s nem
triptichon, vagyis h�rmasolt�r, hanem sokk�pes olt�r; akkoriban ezek „divatosak" voltak.
Hubert �s Jan van Eyck testv�r- �s fest�p�ros alkot�s�nak m�retei sem �ppen kicsik, Az
olt�r kinyitva 3,5 x 4,61 m�tert tesz ki. Az olt�ron l�thatjuk a B�r�ny im�dat�t Jeruzs�lem
r�tj�n. A t�le jobbra l�that� r�szek remet�ket �s zar�ndokokat �br�zolnak, balra a
H�romkir�lyokat �s az igazs�gos b�r�kat szeml�lhetj�k meg. A legf�bb r�sz
term�szetesem az �risten, Sz�z M�ria �s Keresztel� Szent J�nos k�z�tt, no persze
akadnak ott �nekl� �s zen�l� angyalok is, �s �d�m �s �va. N�melyik t�bla k�toldalas,
vagyis h�tukkal egym�shoz vannak er�s�tve a k�pek.
Az egyik olt�rsz�rnyra latinul �rt�k fel: „ Ubertus Eyck, kin�l nagyobbat nem tal�lsz, kezdte
el, �s Jan, m�v�szet�ben a m�sodik fejezte be" ...M�rmint a k�pet. Ami csak az�rt
�rdekes, mert a m�v�szett�rt�net sok�ig semmit sem tudott egy m�sodik van Eyckr�l, akit
Hubertnek h�vtak volna. Azt�n l�tez�se kider�lt, de a genti olt�rk�pet �s m�s h�res
m�veket is �ppens�ggel Jannak tulajdon�tj�k. Hubert er�sen elhalv�nyodott az elm�lt
�vsz�zadokban. Sok neves, �mde �ltal�nos lexikonban ma is csak Jan neve szerepel,
Hubertr�l legfeljebb egy-egy z�r�jeles utal�st tal�lunk �s �gy t�nik, m�g igazi l�tez�se
sem biztos. Mindenk�ppen Jan van Eyck m�v�nek, s�t legjobb m�v�nek tulajdon�tj�k a
genti „A B�r�ny im�data" c�m� sokszoros olt�rk�pet.
Mindenesetre a szak�rt�k az�rt is becs�lik a genti k�pet, mert az az egyetlen fennmaradt
k�z�pkori emeletes sz�rya-solt�r; egy kicsit olyan, mintha k�t olt�rk�pet tettek volna
egym�s f�l�.
Minket persze most az olt�rk�pek m�ltja �rdekel. A m�v�szek 1432-ben fejezt�k be a
k�peket �s a m�r k�sz olt�rt egy �vvel k�s�bb, 1433-ban �ll�tott�k fel a templomban.
Sz�zvalah�ny �vig nem is volt vele semmi baj. �m azt�n 1566-ban a k�prombol�k sok
festm�nyt puszt�tottak el N�metalf�ld�n; az �jhit�ek szerint ugyanis szent�lyben nem
szabad semmilyen k�pm�st mutatni. (Az �j protest�ns egyh�zak k�pvisel�i sokfel� ekkor
festett�k le a fresk�kat a katolikusokt�l �tvett templomokban.)
Ez a templom sem ker�lhette el sors�t. De n�h�ny f�lt� l�leknek siker�lt az olt�rk�peket
biztos helyre rejtenie, m�g lecsillapodtak a ked�lyek.
1569-ben ism�t fel�ll�tott�k az olt�rt, �s �jabb k�tsz�z �ven �t nyugalom volt. �m
1781-ben II. J�zsef cs�sz�r kijelentette, hogy �d�m �s �va meztelen alakjai nem illenek a
szent helyekre - a gentiek egyszer�en leakasztott�k azt a k�t t�bl�t, amelyek �ppns�ggel
az �szsz�l�ket �br�zolt�k, �s eltett�k egy rakt�rba. Azt�n gy�z�tt az anyagi �rdek; ha
nem l�ghatnak a hely�k�n, miv�gre tarts�k a k�peket? �gy azt�n eladt�k �ket a br�sszeli
Gal�ri�nak. 1794-ben a francia forradalmi bizotts�gok a m�r eml�tett m�don az olt�r n�gy
k�zponti, legnagyobb t�bl�j�t lefoglalt�k �s elvitt�k P�rizsba. A t�bbi t�bl�t, a sz�rnyakat a
gentiekinek siker�lt ism�t elrejteni�k, a sz� szoros �rtelm�ben az utols� pillanatban, �gy
azok nem ker�ltek a francia „forradalmi .rabl�k" kez�re. Persze 1815 ut�n Belgium is
visszak�rte kincseit, �gy a hi�nyz� t�bl�k v�gre ism�t a genti templomba ker�ltek. De m�g
ugyanabban az 1816-os �vben az egyik egyh�zi m�lt�s�g a p�sp�k t�voll�te alatt
egyszer�en eladta a sz�rny-k�peket egy m�keresked�nek 3 ezer gulden�rt. Aki
hamarosan tov�bbadta �ket egy angolnak sz�zezer frank�rt! Nem tudni, mi�rt, de az illet�
angol �r eg�sz gy�jtem�nye hat �vvel k�s�bb egy berlini m�zeum gy�jtem�ny�be ker�lt,
ahol a festm�nyeket term�szetesen az igen �rt�kes darabok k�z� sorolt�k �s vigy�ztak is
r�.
�gy telt el ism�t majdnem sz�z �v. A gentiek addig hi�ba pr�b�lt�k visszaszerezni
kincs�ket. 1914. okt�ber 12-�n megsz�ll� n�met seregek meneteltek be Gentbe �s a
v�rost eg�szen 1918-ig a markukban tartott�k. Szinte azonnal elkezdt�k keresni a genti
olt�rk�p ottmaradt r�szeit azzal a nyilv�nval� sz�nd�kkal, hogy hazaviszik �ket Berlinbe
�s ott „egyes�tik" a m�kincset. De nem tal�ltak semmit, mert � gentiek - mondhatni imm�r
sok �vsz�zados gyakorlattal! - �ppen a n�metek �rkez�se el�tt dugt�k el a k�peket biztos
helyre. Ahonnan csak a n�metek t�voz�sa ut�n vett�k el�. Mivel a n�metek elvesztett�k
azt a h�bor�t (is), h�t a b�keszersz�d�sek �rtelm�ben az eredeti tulajdonosnak kellett
visszaadniok a m�r sz�z �ve szerzett k�peket is.
V�gs� soron 1923-ban ker�lt �ssze az �sszes r�sz, ugyanis a br�sszeli Gal�ri�b�l is
visszaszerezt�k �d�mot �s �v�t. Sz�z�tven �v ut�n ism�t egy�tt, �s egyszerre volt
megszeml�lhet� a k�z�pkor e kiv�teles alkot�sa!
De ezzel m�g nem �rt v�get az olt�r-t�rt�net. 1934-ben egy roppant rejt�lyes lop�s
t�rt�nt. M�ig meg nem magyar�zott m�don egyszer�en nyoma veszett az egyik
t�blak�pnek...!
1934. �prilis 9-r�l 10-�re virrad� �jszak�n egy ismeretlen hatolt be a templomba, amely
nev�t k�l�nben Szent Bavonr�l, egy hetedik sz�zadban �lt hitvall�r�l kapta.
A tolvaj nem gy�jtott l�mp�t, s�t�tben „dolgozott". Leakasztotta azt a t�bl�t, amelynek
egyik oldal�n az igazs�gos b�r�kat, a m�sikon Keresztel� Szent J�nost l�thatt�k a n�z�k.
Nem volt neh�z dolga, mert a t�bla 145 centim�ter magas �s mind�ssze 52 centim�ter
sz�les volt. No �s semmif�le biztons�gi berendez�st nem alkalmaztak! Mindenki meg volt
gy�z�dve - a m�v�szett�rt�n�szek �s muzeol�gusok el�zetes figyelmeztet�se ellen�re is
- hogy egy kegyhelyr�l �gysem fognak ellopni semmit. Arrafel� �vsz�zadok �ta nem t�rtek
be templomokba.
A rend�rs�g term�szetesen ny�zs�gni kezdett, de tehetetlen maradt, mert a tolvaj
semmilyen nyomot nem hagyott maga ut�n. Viszont p�r h�ttel k�s�bb �rdekes fejlem�ny
t�rt�nt.
Gent p�sp�ke n�vtelen levelet kapott. Egy ismeretlen f�rfi �rtes�tette �t, hogy birtok�ban
van az ellopott festm�ny. A bonyolult fogalmaz�ssal azt akarta mondani, hogy nem � lopta
el a k�pet, hanem siker�lt neki azt eltulajdon�tania a tolvajt�l (?), mi t�bb, a lev�l szerint „a
pusztul�st�l mentette meg ezt a remekm�vet".
A ment�si akci� befejez�s�t �gy k�pzelte el, hogy egymilli� belga frank fej�ben
visszajuttatn� a festm�nyt. Akkoriban a belga frank m�g �rt�kes p�nz volt; az �sszeg
l�legzetel�ll�t�an nagynak t�nt. Ha �rdekli az illet�keseket a javaslat - folytat�dott a lev�l -,
egy megnevezett napilapban el�re kijel�lt sz�veg� hirdet�st adjanak fel - �rta az �vatos
tettes.
Mert senkinek sem voltak k�ts�gei, hogy a tettes �ll a h�tt�rben. Level�vel nagy
felh�borod�st okozott egyh�zi k�r�kben; mert h�t hogyan is t�rgyalhatn�nak egy
szents�gt�r�vel? Aki olt�rk�peket lop, annak minimum kij�r ez a jelz�, persze a „tolvaj"
mell�.
A p�sp�k v�gs� soron �rtes�tette a rend�rs�get, ugyanakkor pedig feladta a napilapban a
sz�banforg� hirdet�st. A rend�rs�g mindenk�ppen el akarta kapni a tolvajt �s az
illet�kesek csapd�r�l tan�cskoztak. A p�sp�k �s az egyh�zi hat�s�gok viszont amellett
kardoskodtak: f�bb dolog visszaszerezni a k�pet �s csak m�sodlagos a tettes elfog�sa.
K�zben megj�tt a tettes m�sodik levele, amely �rt�kes aj�nlatot tartalmazott: visszaadja
az egyik k�pet (a t�bl�k sz�tszedhet�ek voltak, annak idej�n h�ts� oldalukkal er�s�tett�k
�ssze �ket), m�ghozz� ingyen, ellenszolg�ltat�s n�lk�l, csak hogy kimutassa j�akarat�t -
�m persze a m�sik t�bl��rt tov�bbra is elv�rja az egymilli�t! Ha pedig nem kapja meg a
p�nzt, elpuszt�tja a m�sik t�bl�t! - fenyeget�z�tt.
M�snap megjelent a lapban a hirdet�s a jellel, �s a k�vetkez� igencsak lakonikus
sz�veggel: „Rendben van, v�rom javaslat�t."
P�r napra r� megj�tt a tettes levele a r�szletes instrukci�kkal. Elk�ldte annak a
poggy�szmeg�rz�nek a nyugt�j�t, ahol az egyik t�blak�p tal�lhat�; k�s�bb pedig k�zli
majd annak a szem�lynek a nev�t, akinek �t kell adniok a p�nzt. � onnan elviszi, �tv�ltja
m�s bankjegyekre �s csak akkor — amikor ilym�don a p�nze m�r biztons�gban van
-ism�t jelet ad, hol van a m�sik k�p. Arra is k�rte a p�sp�k�t, ne csin�ljon t�l nagy
rekl�mot az �gynek.
A bor�t�kban tal�lt nyugta a br�szeli �szaki P�lyaudvar poggy�szmeg�rz�j�ben volt
�rv�nyes; ott meg is tal�lt�k a sz�pen becsomagolt k�pet. Persze a p�lyaudvaron ott
voltak a rend�r�k is, k�l�nf�le �lruh�ban - de a tettest nem tudt�k elkapni, hisz sejtelm�k
sem volt r�la, ki az. � viszont alighanem ott volt �s l�tta ellenfeleit, mert ezekut�n j� p�r
napig nem jelentkezett. Sejtett�k, igen rosszn�ven vette a rend�rs�g beavat�s�t.. V�g�l
az seg�tett, hogy a p�sp�k egy �nkritikus tartalm� apr�hirdet�st adott fel a m�r szok�sos
jelz�ssel, amelyben a tolvaj eln�z�s�t k�rte az „elk�vetett indiszkr�ci� miatt".
V�laszlevel�ben a tolvaj el�bb alaposan lehordta �emi-nenci�j�t, ami�rt megszegte
�g�ret�t - azt�n k�z�lte utas�t�sait. Milyen bankjegyekben, milyen csomagocsk�kban
legyen az egymilli� belga frank. Akit megjel�lt, okozott n�mi fejt�r�st - ugyanis azt
parancsolta, hogy a lepecs�telt csomagot adj�k �t egy papnak! Konkr�tan egy Antverpen
k�zeli pl�b�ni�n. K�ld�tt egy f�lbeszak�tott �js�glapot is -mondv�n, a p�nzt majd annak
kell adni, aki a lap m�sik fel�vel jelentkezik. Nem szabad t�le semmit k�rdezni, a hangj�t
sem hallhatja majd a p�lb�nos �s nem is tarthatja fel az illet�t: �rt�s�kre adta, hogy a
pl�b�nos nem az � cinkosa, nincs is beavatva a dologba �s jelezte: �r�lne, ha a p�sp�k
sem avatn� be a papot. A fog�s k�l�nben mesteri: egy kis pl�b�ni�t nem tud �gy figyelni a
rend�rs�g, hogy azt a helysz�nt el�z�leg felder�t� tettes ne vegye �szre... Tal�n csak
megt�veszt�s�l, de lehet, komolyan - azt is �rt�s�kre adta, hogy nem � maga j�n a
p�nz�rt, hanem k�ld valakit. Ha nem �gy t�rt�nik, a k�p megsemmis�l. �s hozz�tette: „Ha
a p�nzem biztons�gban lesz, egy �ltalam kiv�lasztott napon k�zl�m, hol tal�lhat� a m�sik
festm�ny."
Term�szetesen felmer�lt a lehet�s�g, hogy a tettes elt�nik a milli�val �s nem adja vissza
a k�pet. De legal�bb abban biztosak lehettek, hogy nem egy sz�lh�mossal van dolguk, aki
nem is lopott el semmit, csak a p�nzre p�ly�zik. Az ismeretlen f�rfi m�r bebizony�totta,
hogy n�la van a m�sik k�p" is. N�mi haboz�s ut�n a p�sp�k a rend�rs�g tudt�val akci�ba
l�pett, de...
Nos, a p�sp�k �r ism�t megszegte a meg�llapod�st!
El�sz�r is a lepecs�telt csomagban nem egymilli�, hanem csup�n 25 ezer frank lapult,
olyan bankjegyekben, amelyek sz�m�t el�z�leg fel�rt�k, s�t k�z�lt�k az �sszes bankkal.
1934. j�nius 14-�n egy bajuszos, �tven �v k�r�li f�rfi �rkezett Antverpenbe �s a
p�lyaudvarr�l taxival ment a sz�banforg� Szent L�rinc-pl�b�ni�ra. Megv�rta a kocsiban,
m�g a sof�r bement egy „lev�llel" (vagyis a bor�t�kba tett f�l �js�goldallal) �s cser�be
kihozta a csomagot. A red�rs�g term�szetesen szemmel tartotta az �p�letet, fel is �rta a
taxi sz�m�t - de nem vert riad�t, hagyta elmenni! Ez hiba volt.
Hogy a tettes nem d�h�d�tt fel, annak oka a 25 ezer frank mellett tal�lt p�sp�ki lev�l volt.
Az egyh�zker�let vezet�je �rt�s�re adta a tolvajnak, hogy szeretn� elker�lni a rend�rs�g
t�lzott beavat�s�t, ez�rt azt javasolja, ezut�n poste restante-m�don levelezzenek.
�gy leveleztek azut�n. Sz�momra �rthetetlen, hogy a rend�rs�g mi�rt nem figyelte meg a
post�t �s nem kapta el az ott r� v�rakoz� lev�l�rt jelentkez� tettest? Vagy ha minden�ron
vissza akart�k kapni a k�pet, mi�rt nem k�vett�k �s figyelt�k meg, majd mi�rt nem
kutatt�k �t a lak�s�t..? A tolvaj m�r csak 900 ezer frankot k�vetelt, de gyorsan. A p�sp�k
v�g�l azt felelte, hogy mind�ssze 225 ezer frankot tud el�teremteni, merthogy szeg�ny az
ekl�zsia. A tolvaj sem esett a fej�re, mert ekkor azt javasolta: rendezzenek gy�jt�st...!
De a dolog egy�ltal�n nem volt ilyen vid�m. Nagy volt a t�t, �s ezt mindk�t oldalon tudt�k.
Azt�n a rend�rs�g beavatkozott, mert v�gre ott is felfogt�k a fentebb ismertetett �rveimet.
�m az egyenruh�sok sajnos olyan �gyetlen�l pr�b�lt�k elkapni a post�n a lev�l�rt
jelentkez� k�ld�ttet -hiszen ism�t nem � ment oda, hanem valamilyen szolg�ltat�t k�ld�tt
maga helyett! - hogy az r�j�tt a csapd�ra �s ism�t elhallgatott. �vatoss�gb�l j� ideig nem
jelentkezett.
Azt�n v�ratlan dolog k�vetkezett. Mintha egy izgalmas krimifilmet l�tn�nk, ahol v�ratlanul
megv�ltozik a helysz�n �s eg�szen m�s szerepl�kkel folytat�dik a t�rt�net.
Teh�t 1834. november 25-e van. Egy Gent melletti kisv�rosban a katolikus szervezet helyi
�l�s�n az �ppen sz�nokol� f�rfi� v�ratlanul eszm�let�t vesztve �sszeesik. Arseen
Goedertier a helyi j�t�konys�gi �s kultur�lis egyes�let eln�ke, a rajziskola igazgat�ja, egy
bank tulajdonosa, a v�roska sokszoros j�tev�je �s tisztelt polg�ra, a m�v�szetek
mec�n�sa az illet�. Mindenki szereti, tiszteli. Kider�l, hogy a baj komolyabb, mint hitt�k,
mert az illet� m�gis agoniz�l. Rohannak a rokonok, az �gyv�dje... Ez ut�bbi f�l�be s�gja
utols� akarat�t...
- Most. hogy v�gem van... Minden, ami a k�pre vonatkozik... a h�zamban
tal�lhat�... az �r�asztalomban... csak �n tudom, hol van a „B�r�ny im�data"...Senki m�s
nem tal�lhatja meg. De �n sem tudn�m onnan elhozni �szrev�tlen�l... a k�pet... el van
rejtve...
De miel�tt megmondhatn�, hov� is rejtette a k�pet, a hal�l elv�gja a fonalat, Goedertier
�r�kre eln�mul. A titkot teh�t mag�val vitte a s�rba.
Az �gyv�d felnyitja a halott �r�asztal�t �s egy „J�t�konys�g" c�m� nagy bor�t�kban
megtal�lja... a "p�sp�kkel folytatott eg�sz levelez�st! Vagyis Goedertier volt a tolvaj! �s
volt ott egy hamis�tott igazolv�ny, az �sszes megjelent hirdet�s kiv�gva...
Igaz, akad ott egy poggy�szmeg�rz�beli nyugta, az �gyv�d azonnal rohan, rem�lve, hogy
megleli a festm�nyt. De csak egy kis b�r�nd�t adnak neki, abban van az �r�g�p, amelyen
a tettes a p�sp�kkel a saj�tos levelez�st folytatta.
Az �gyv�d megv�rta, m�g Goedertiert nagy pomp�val eltemett�k, csak ut�na �rtes�tette a
hat�s�gokat. A rend�rs�g alaposan �tkutatta a halott h�z�t: felt�pt�k a padl�deszk�kat
leszedt�k m�g a tap�t�t is. �tkopogtatt�k a falakat, a gyan�s helyeken f�rtak �s bontottak
is. K�s�bb ugyanez t�rt�nik mindazon �p�letekkel, ahol a bank�r gyakran
megfordulhatott. A helyi templomot h�rom napon �t forgatt�k fel a festm�nyt keresve, de
az nem ker�lt el�.
K�zben senki sem �rtett semmit. Ez az ember lett volna az elsz�nt tolvaj? Aki
j�t�konykod�s�r�l �s m�v�szetp�rtol�s�r�l volt h�res? Akinek nem egy milli�ja volt az
ennyire harcolt, �s ilyen m�dszerekkel akart szerezni egymilli� frankot? R�ad�sul pont �
volt az, aki sz�l�v�ros�nak m�kincseit a n�metek 1914-es �rkez�sekor elrejtette, majd a
h�bor� ut�n hi�nytalanul visszaszolg�ltatta!
Gyan�s volt ez a r�gi rejtekhely, a rend�rs�get is �rdekelte. Hiszen ha Goedertier
1914-ben oda rejtette az eg�sz olt�rt, akkor most is itt tarthatja azt az egy t�blak�pet...?
�mde kider�lt: senki sem tudja, hol tartotta Goedertier a k�peket 1914-1918 k�z�tt! �gy
p�ld�ul a helyi templomban m�g az olt�rt is sz�tszedt�k, de nem lelt�k meg a
rejtekhelyet...

TOV�BB