M�ltak az �vek, �s semmi sem der�lt ki. Sem a k�p rejtekhelye, sem az indok, ami a
bank�rt a k�prabl�sra k�sztette. Azt�n elj�tt a m�sodik vil�gh�bor�. 1940. m�jus 16-�n a
n�metek - ebben az �vsz�zadban imm�r m�sodszor s�rtik meg az egyes �llamok
nemzetk�zileg garant�lt semlegess�g�t, had�zenet n�lk�l, az �jszaka s�t�tj�ben
rohamozt�k meg Hollandi�t, Luxemburgot �s Belgiumot. A n�metek teh�t j�ttek kelet fel�l
- nyugato'n �s d�len viszont a belg�k a legfontosabb m�kincseiket Franciaorsz�gba
mentett�k ki. Akkor m�g mindenki azt hitte, hogy a franci�k kem�nyen ellen�llnak majd �s
a n�metek ott sohasem nyernek teret.
A belga m�kincseket t�bb hossz� vonatszerelv�ny vitte d�l fel�. Mivel Gent k�rny�k�n
nem mert�k elrejteni a sz�rnyas olt�rt, �gy v�lt�k, minimum a Louvre-ba, vagy tal�n m�g
messzebb, egyenesen a Vatik�nba kell sz�ll�tani!
A h�bor� �vei alatt ez a sz�ll�tm�ny gyakran v�ltoztatta a hely�t. Egy ideig IV. Henrik
Pau-i v�r�ban rejtegett�k, azt�n j�tt D�l-Franciaorsz�g: Bayonne, Aix-en-Provence. V�g�l
a n�meteknek m�gis siker�lt elfogniok �s az illet�kesek �gy l�tt�k j�nak, ha ezt is a
Linzben tervezett „F�hrers-museum"-ba viszik. A n�metek ott gy�jt�tt�k �ssze a megsz�llt
orsz�gokb�l elrabolt �rt�kesebb kincseket.
�m amikor szorult a hurok a n�metek k�r�l, nagy el�rel�t�ssal m�r j�val a h�bor�
sz�mukra oly gy�szos v�ge el�tt elrejtett�k ezt is. 1944. szeptember 8-�n vitt�k le a f�ld
al� a h�rhedt Bad Aussee melletti s�b�ny�ba. Volt ott egy hatalmas rakt�r, amit Dora
fed�n�ven ismertek a hitleri hatalmass�gok. A Salzkammerguti Alpokban a mindig
egyenletes h�m�rs�klet� �s p�ratartalm� leveg�ben a m�kincsek szerencs�re nem
k�rosodtak. �s b�r a helyi n�met Gauleiter, vagyis k�rzetvezet� ezt is al�akn�zta �s az
eg�sz barlangot felrobbantotta volna - siker�lt megakad�lyozni a tervet �s �gy sok ezer
m�kincs, k�zt�k a genti olt�rk�pek is el�ker�ltek. 5350 egy�b t�rgy: gobelinek, b�torok,
szobrok, festm�nyek �s m�s m�kincsek k�z�tt �p �llapotban ezt is felsz�nre hozhatt�k a
sz�vets�gesek.
1945. november 6-�n ism�t fel�ll�tott�k a k�peket a genti Szt. Bavon templomban.
De az az egy r�szlet, az az egy t�bla hi�nyzott...
El��llt az a furcsa �s a kriminalisztik�ban sem gyakori helyzet, hogy egy nagyh�r� lop�s
tettes�t ismert�k - igaz, „posztumusz" - de a rablott holmi nem ker�lt el�! Az �tvenes
�vekben ez �gyben sz�mos n�vtelen lev�l �rkezett a hat�s�gokhoz, de a k�p nem ker�lt
el�. 1963-ban egy dokumentumk�tet is napvil�got l�tott az �gyr�l; a k�nyv kiad�ja f�lmilli�
belga frank jutalmat t�z�tt ki annak, aki k�t �ven bel�l megtal�ln� a k�pet. De a hat�rid�
elm�lott...
�s mind a mai napig nem tudni, hov� rejtette Goedertier bank�r �r az �ltala saj�tkez�leg
ellopott t�blak�pet?
7. H�BOR�S VISZONTAGS�GOK
Ki kell jelenten�nk, hogy ami a m�sodik vil�gh�bor� sor�n a m�kincsekkel t�rt�nt, az volt
az emberi t�rt�nelem legnagyobb szervezett rabl�sa. Amely sok �ven �t tartott �s
gyakorlatilag �rintett minden olyan �rt�kesebb m�kincset, amit Eur�pa ter�let�n az ut�bbi
p�r ezer �vben �sszegy�jt�ttek, felhalmoztak, gondosan �poltak �s �vtak.
B�r egy nemzetk�zi egyezm�ny m�g a sz�zad elej�n (H�ga, 1907.) megtiltotta, hogy
m�kincseket idegen orsz�gokban a hadseregek lefoglaljanak, elvigyenek,
hadizs�km�nyk�nt elhurcoljanak vagy k�s�bb hadi k�rp�tl�sk�nt alkalmazz�k.
Ez persze semmit sem jelentett. Napoleon, aki a m�reteket illet�en m�r hasonl�tott
ezekhez a huszadik sz�zadi hord�khoz, m�g k�l�nf�le - igaz, kik�nyszer�tett -
szerz�d�sekkel, egyezm�nyekkel fedezte mag�t, amikor r�tette a kez�t a m�kincsekre.
De � is csak azok egy r�sz�t vitte el -esz�be sem jutott volna a megsz�llt orsz�gokat
tot�lisan kifosztani, ahogyan azt az oroszok �s n�metek tett�k.
A dolog sok orsz�g hat�s�gait �s int�zm�nyeit meglepet�sk�nt �rte. Pedig h�t balj�s
el�jelekben �s figyelmeztet�sekben nem volt hi�ny. A m�r eml�tett egyezm�nyen k�v�l -
amit term�szetesen N�metorsz�g �s a Szovjetuni� is al��rt! - a h�bor� kirobban�sa ut�n,
1939. szeptember 4-�n a M�zeumok Nemzetk�zi Hivatala felh�v�sban fordult a harcol�
felekhez a m�kincsek meg�v�sa �rdek�ben. P�r nappal kor�bban az USA eln�ke,
Roosevelt is ezt k�rte t�l�k -mire Hitler azt v�laszolta, hogy pontosan ugyan�gy
gondolkodik � is...
R�ad�sul minden n�met katonak�nyvben benne volt a „n�met katona t�zparancsolata";
ennek els� pontj�ban arra ok�tott�k a katon�t, hogy „a kegyetlens�g �s az oktalan
puszt�t�s nem m�lt� hozz�" (!). A m�sodik pont azzal kezd�dik, hogy „a polg�ri lakoss�g
szent." �gy, �s nem m�sk�ppen. S�t �gy folytat�dott: ,,A t�rt�nelmi m�eml�keket, az
egyh�zi, tudom�nyos, m�v�szeti �s j�t�konys�gi c�l� �p�leteket k�l�n�sen �vnia kell."
M�rmint a n�met katon�knak. Hahaha! - mondhatjuk keser�en.
Nem vigasz, hogy a szovjet katon�knak persze semmilyen t�zparancsolatuk sem volt.
N�luk a szabadrabl�s eleve benne volt a „m�sorban", r�sze volt vonul�suknak,
nemegyszer ez volt a c�l, ami�rt harcoltak. Legal�bbis a jelek erre mutatnak.
Ez a k�t hadsereg rengeteg orsz�got foglalt el - kezdve azzal, amikor a k�t diktat�ra
csapatai 1939 szeptember�ben a legnagyobb egyet�rt�ssel k�z�sen t�madt�k meg
Lengyelorsz�got �s azt maguk k�z�tt 49-51 sz�zal�kos ar�nyban felosztott�k (Szt�lin
kapta a t�bbet...)
A m�kincsrabl�sok eleve r�szei voltak a haditerveknek. Ezt az bizony�tja, hogy mindk�t
sereget az els� pillanatt�l kezdve elk�s�rt�k olyan k�l�nleges alakulatok, amelyeknek nem
is volt m�s feladatuk, mint �ppen a m�t�rgyak „�sszeszed�se"!
�gy a n�meteket, mint a szovjeteket ilyen k�l�nleges csoportok �s ezzel megb�zott tisztek
k�s�rt�k. Nemegyszer ezek az emberek - a szakma nagyobb dics�s�g�re? - �ppens�ggel
m�v�szett�rt�n�szek voltak. Azt hozz�tehetj�k -a ments�g�kre sz�lv�n - hogy nem
mindig �nk�nt jelentkeztek erre a munk�ra. Mindk�t seregben p�ld�tlanul kegyetlen
fegyelem uralkodott, �s a rendszer k�ny�rtelen�l megb�ntette mindazokat, akik nem
engedelmeskedtek a fel�lr�l j�v� parancsoknak. Ilyenkor semmilyen m�s �rv, eszme nem
sz�m�tott.
�gy h�t m�v�szett�rt�n�szek �s tal�n m�v�szek is harcoltak egym�s ellen. Az egyik
oldalon ugyanezen szakm�k k�pvisel�i pr�b�lt�k megmenteni �s elrejteni az esztelen
puszt�t�s vagy az elhurcol�s vesz�lye el�l a m�t�rgyakat -a m�sik oldalon pedig j�ttek
azok, akik egy-egy eg�sz hadsereg minden erej�t felhaszn�lhatt�k az�rt, hogy a m�sok
m�kincseit m�gis magukhoz ragadj�k �s „hazavigy�k".
Sajnos a vil�g ma is sokkal t�bbet tud a n�metek ilyen tev�kenys�g�r�l, mint a
szovjetek�r�l. Sz�mos kelet-eur�pai szemtan�, korabeli �ldozat, hivatalos le�r�s �s
jegyz�k�nyv tan�s�tja viszont, hogy amit sztalin hadai 1944-t�l 1945 nyar�ig (s�t, sokfel�
k�s�bb is, nem v�ve figyelembe a fegyvernyugv�st, majd a b�keszerz�d�seket) m�veltek,
az nem Eur�pa felszabad�t�sa, hanem Moszkv�b�l j�v�hagyott, s�t �szt�nz�tt kirabl�sa
volt.
A V�r�s Hadsereg ugyanis a megsz�llt nagyv�rosokban - p�ld�ul Pr�g�ban, Budapesten,
s�t r�szben B�csben is, nem sz�lva sz�mos balk�ni v�rosr�l - eleve �s szervezetten a
bankok p�c�iszekr�nyeit vette c�lba.
Tudjuk a tulajdonosok besz�mol�ib�l, hogy a szovjetek felfesz�tett�k vagy kirobbantott�k a
nemzeti bankok sz�fjeit is, �s tartalmukat a Szovjetuni�ba hurcolt�k. �r�k sz�gyene az
orosz n�pnek, hogy ezen a h�bor� ut�ni �tven �vben sem lehetett v�ltoztatni. Azt
mondtam, az orosz n�p sz�gyene - mert hiszen nyilv�nval�, hogy m�g a kommunist�k
voltak hatalmon, a k�rd�st fel sem lehetett vetni. De mi�ta ism�t az orosz n�p� a hatalom
- annak parlamentje pedig minduntalan visszautas�tja az elrablott kultur�lis javak
visszaszolg�ltat�s�t, bizony neh�z lemosni a gyan�t. Azt a gyan�t, amelyet �ppen
egy-egy ilyen parlamenti hat�rozat er�s�t meg �jra �s �jra: hogy Oroszorsz�g nem tartja
be a nemzetk�zi egyezs�geket. Hiszen a festm�nyeket, �s m�s m�kincseket eleve el sem
lett volna szabad vinni a kelet-eur�pai orsz�gokb�l! Ha pedig elvitt�k a zsarnoks�g
katon�i, mi�rt nem adj�k azt vissza azonnal �s vita n�lk�l a demokr�cia emberei..?
A Moszkv�ban el-elhangz� �rvek, miszerint „ez k�rp�tl�s, j�v�t�tel azok�rt a
sz�rny�s�gek�rt, amiket az orosz n�p szenvedett el a m�sodik vil�gh�bor�ban",
semmik�ppen sem �llja meg a hely�t.
Nem csup�n az�rt, mert �gy tov�bbra is megszegik a nemzetk�zi egyezm�nyeket. Hanem
az�rt is, mert mindenki sz�m�ra vil�goss� teszik az elvet, amelyre fentebb m�r c�loztam:
hogy a szovjet katon�k nem felszabad�t�k voltak, �s 1943-ban nem az�rt indultak nyugat
fel�, hogy megments�k Eur�p�t - hanem az�rt, hogy rabs�gba tasz�ts�k az ottani n�peket
�s tot�lisan kirabolva �ket, gazdag zs�km�nnyal t�rjenek haza.
Nos, ezt a „zs�km�nyt" v�delmezik az oroszok m�g ma is, foggal-k�r�mmel.
Aminek egyik bizony�t�ka, hogy nem csup�n az ellens�ges ter�leteken, hanem a vel�k
sz�vets�ges orsz�gok (Rom�nia, Lengyelorsz�g, Csehszlov�kia, stb.) ter�let�n is �ppen
�gy d�ltak �s raboltak, mint ott, ahol hivatalosan csak ellens�ggel tal�lkozhattak. Ez a
v�logat�s n�lk�li rabl�s k�zpontilag ir�ny�tott cselekv�ssorozat volt.
A kelet-eur�pai orsz�gok, p�ld�ul Magyarorsz�g sz�mos gazdag csal�dja minden �rt�k�t
elvesztette, amelyek ak�r otthon�ban, ak�r a bankokban volt felhalmozva. A szovjet
harcol� alakulatok m�g�tt �rkeztek c�lraorient�lt felszerel�s�kkel azok az egys�gek,
amelyek k�pesek voltak felt�rni, kiolvasztani, felrobbantani a bankok p�nc�lszekr�nyeit.
De arra is k�pesek voltak - nyilv�n nagy gyakorlatuk volt, mire a Dun�ig �rtek - hogy a
falakat kopogtatva fedezzenek fel elrejtett, befalazott kincseket.
A m�sik dolog, ami rendk�v�l felh�bor�t� mindebben -hogy a szovjetek soha semmit nem
vallottak be, nem ismertek el. T�bb mint f�l �vsz�zaddal a h�bor� v�ge ut�n a
kelet-eur�pai orsz�gok polg�rai, az egykori tulajdonosok lesz�rmazottai �s a hat�s�gok
m�g csak hozz�vet�legesen sem tudt�k meg�llap�tani, mit �s mennyit hurcoltak el. Nem
szabad csup�n festm�nyekre gondolnunk; a nemzeti aranykincset �s a valut�t is vitt�k. De
a m�t�rgyak k�z�tt gyakorlatilag a giccst�l a nagyon �rt�kesig szinte mindent elvittek.
Amit a m�g�tt�k �rkez�, hozz��rt� alakulatok tal�ltak, persze. Mert a k�pek, b�torok, kis�s
nagy szobrok, r�gi fegyverek, t�rt�nelmi erekly�k stb. k�z�l csak az ker�lt a
m�kincsrabl� k�l�nleges alakulatok kez�be, amit a harcol� katon�k otthagytak, nem
vettek �szre vagy id�- �s helyhi�ny miatt nem tudtak magukkal vinni. Elvittek eg�sz r�gi
k�nyvt�rakat is...! �gy felbecs�lhetetlen �rt�k� r�gi metszetek, t�rk�pek, Bibli�k �s
�snyomtatv�nyok v�ndoroltak el Moszkv�ba.
Berlin ostroma alatt l�tszott ez a legjobban (kisebb m�rt�kben tapasztalhatt�k ezt
Budapesten 1956-ban �s Pr�g�ban 1968-ban is). A v�rost k�r�lvev�, majd t�bb h�tig tart�
iszony�an kem�ny harcok k�zben is folyt... a rabl�s!
Ennek technikai kivitelez�s�re maguk a n�met polg�ri lakosok der�tettek f�nyt �s k�s�bb
az ostromr�l k�sz�lt sz�mtalan katonai eml�kiratban is meglelt�k nyom�t. A m�dszer
egyszer� �s zseni�lis volt.
Ehhez tudni kell, hogy a V�r�s Hadseregen bel�l is szab�lyozt�k a rabl�sok rendj�t. Igen,
a rabl�sokat bizonyos rendben kellett �s lehetett v�grehajtani. Persze a szab�lyoz�s csak
akkor vette4 kezdet�t, amikor a „zabr�l�s" (oroszul zabraty - elvenni) m�r n�mi eredm�nyt
hozott. A m�kincsrabl� alakulatokat nem �rdekelt�k a katon�k �ltal elhozott egy�b
haszn�lati t�rgyak; ezekb�l mindegyik gy�jt�tt mag�nak el�g sokat, de mivel a holmikat
nem tudta mag�val vinni a harcokba, a hadm�veleti ter�letekre, h�t azokat azonnal
elcser�lte valamire - a legt�bbsz�r �telre, italra, mivel ezekb�l folyton hi�nyt szenvedett.
Az igazi arat�s a hadseregt�rzsek katon�inak jutott. �k ugyanis nem harcoltak, de
mindenre szeri tehettek.
Nos, a berlini orosz katon�k m�r a v�rosban harcoltak, amikor a l�szerut�np�tl�st kis
lovas kocsikon k�ldt�k be az el�retolt alakulatoknak. G�pj�rm�b�l �s �zemanyagb�l
kev�s volt a h�bor�s k�r�lm�nyek k�z�tt. A dolog �gy volt megszervezve, hogy a befel�
tart� kocsikon l�szert �s egy�b ut�np�tl�st vittek a katon�knak, visszafel� viszont a
kocsikon... rablott holmit sz�ll�tottak ki a t�rzsekhez, a sz�ll�sokra!
�gy azt�n a k�vetkez� befel� tart� l�szersz�ll�tm�nyok rendre elk�stek. A zabr�l�
orosz-katon�k ugyanis nem siettek visszafel�, mert am�g a kocsi meg nem telt lopott-rabolt
t�rgyakkal, nem is mehettek vissza. Minden alakulatn�l kialakult a t�bb�-kev�sb�
szervezett orgazda- �s cserelehet�s�g a megfelel�, ehhez �rt� katon�kkal. Ami viszont
polg�ri vagy egyh�zi m�kincs volt, arra lecsaptak a k�l�nleges alakulatok. Ezek a
m�kincsszerz� form�ci�k term�szetesen a KGB akkori aktu�lisan �ppen „NKVD"
elnevez�s� szervezet�nek szoros ellen�rz�se alatt voltak.
A fenti berlini m�dszerek miatt - ma m�r meg�llap�thatatlan m�rt�kben - le is lassult a
v�ros ostroma. Az oroszok sokkal hamarabb elfoglalhatt�k volna Berlint, ha az ut�np�tl�st
sz�ll�t� kocsik tev�kenys�g�t nem kombin�lj�k �ssze a rabl�sokkal. Az el�rehatolt orosz
alakulatoknak nem kellett volna oly sokszor visszavonulniuk vagy odaveszni�k, ha id�ben
megkapj�k a k�vetkez� ell�t�st, sz�ll�tm�nyt. De a jelek szerint a rabl�sok legal�bb
annyira fontosak voltak, mint maga a harc, az ellens�ges v�ros, bev�tele.
Mivel a dolgot mindm�ig sz�nd�kos hom�ly fedi - a jelenlegi „demokratikus" orosz vezet�s
�ppen olyan titkol�z� mindenben, mint el�dje, ezzel is bizony�tva, ahogy az
ezredfordul�hoz k�zeledve az orosz f�ldet ma is volt p�rttitk�rok vezetik - keveset tudni a
m�kincsrabl� alakulatok szervez�s�r�l, ir�ny�t�s�r�l, haszn�r�l stb. Minden �gynevezett
„frontn�l" (hadseregcsoportn�l) m�k�d�tt az akci�ikat �sszehangol� fels�bb
parancsnoks�g. Sokakat tal�n meglep, de ezek az alakulatok nem tartoztak a norm�lis
katonai parancsnoks�g al�. �gy a frontokat vez�nyl� marsallok, Szt�lin (akkori pillanatnyi)
kedvencei sem sz�lhattak bele m�k�d�s�kbe. Ez nem volt t�lzott vagy szokatlan �s ritka
kiv�telez�s; hiszen a titkosszolg�latok, a katonai felder�t�s (GPU), a t�bbi hom�lyos c�l�
k�mszolg�latok, vagy �ppens�ggel a szint�n titkosszolg�lati c�llal odak�l-d�tt „Szmers"
(Hal�l a k�mekre", „szmerty spionom") alakulat sem tartozott besz�mol�val a katonai
parancsnoks�goknak �s vezet�knek..
Ma m�r elk�pzelhetetlen mennyis�g� m�kincs ker�lt �gy az oroszok kez�be. Tal�n
ugyanannyi, amennyit a n�metek har�csoltak �ssze - b�r nekik erre l�nyeg�ben hat teljes
�v�k volt, m�g a szovjet hadsereg alig egy-m�sf�l �vet harcolt idegen f�ldeken, teh�t hogy
el�rje ugyanazt az „eredm�nyt", amit a n�metek - sokkal intenz�vebben �s gyorsabban,
sz�lesk�r�bben kellett har�csolnia. Siker�lt nekik.
Azonfel�l a n�metek �ltal elrabolt kincsek a h�bor� ut�n javar�szt el�ker�ltek,
tulajdonosaik - �llamok, m�zeumok, mag�nszem�lyek - visszakapt�k �ket. De a
Szovjetuni�ba hurcolt m�kincsek t�bb mint 90 sz�zal�ka ma is Oroszorsz�gban van �s
semmi jele annak, hogy visszaker�lnek valaha is.
De hogyan ker�ltek oda?
Nos, ez is alaposan meg volt szervezve. A szovjet hadseregben egy saj�tos bels�
hierarchia m�k�d�tt e t�ren (is). Ahol a k�zkaton�knak szinte semmilyen joguk sem volt
eg�szen a Gorbacsov-korszakig (p�ld�ul a testi feny�t�s m�g a nyolcvanas �vekben is
�rv�nyben volt, ak�r a k�z�pkorban). �k csak a frontokon zabr�lhattak 1944-45-ben, de
semmit sem vihettek haza (eltekintve fejenk�nt t�z-h�sz kar�r�t�l, amelyeket azt�n az
otthoni szeg�nyes piacon sokat �rtek).
M�s volt a helyzet a tisztekkel. Egy hadnagy vagy sz�zados m�r havonta egy kisebb
csomagot k�ldhetett haza az otthon �ltal�ban szeg�nys�ggel k�szk�d� csal�dj�nak. Egy
ezredes, vagy att�l felfel� egy magasrang� tiszt m�r havonta egy b�r�ndnek megfelel�
zs�km�nyt k�ldhetett haza ingyen, hiszen ezt a katonai sz�ll�tm�nyokkal vitt�k, p�nzbe a
felad�nak vagy a c�mzettnek nem ker�lt a zs�km�ny hazajuttat�sa.
A m�g magasabb rang� tisztek havonta t�bb sz�z kil�-nyi zs�km�nyt ir�ny�thattak haza.
Egy t�bornok vagy marsall pedig havonta egy vas�ti vagont t�lthetett meg leg�lisan!
A marsallok �s egy�b f�tisztek term�szetesen nem saj�tkez�leg zabr�ltak; szolg�latk�sz
embereik ezt elint�zt�k. Mellesleg elk�pzelhetj�k azt a hadsereget, a fegyelmet �s a
„tehets�g szerinti el�rejut�st" ott, ahol att�l f�gg�tt egy-egy tiszt helyzete, havonta mennyi
zabr�lt m�t�rggyal vagy �rt�kkel seg�thet megt�lteni a marsall elvt�rs vas�ti vagonj�t...
Ma m�r tudjuk, hogy n�melyik marsall annak idej�n ebb�l �p�tett mag�nak vill�t (az
�llamt�l kapott moszkvak�rny�ki d�csa mellett), vagy har�csolt �ssze arrafel� szokatlan
vagyont.
Term�szetesen a titkosszolg�lati tisztek is zs�km�nyoltak, amennyit csak tudtak.
�let�kben el�sz�r �s feltehet�en utolj�ra j�rtak k�lf�ld�n, �gy ez soha vissza nem t�r�
alkalom volt sz�mukra. Azonfel�l az otthoni nyomor is indokolta a „szerz�st".
L�ssuk a n�meteket. Ahogy elkezd�d�tt a h�bor�, lecsaptak a m�kincsekre. De k�l�n�s
kett�ss�g figyelhet� meg m�r az els� pillanatokt�l. M�g Nyugaton a maguk�val
egyen�rt�k�nek tartott, k�l�n�sen az „�rja" n�pek m�v�szet�t esz�kbe sem jutott
megsemmis�teni, csak elhurcolt�k azok leg�rt�kesebb darabjait - Keleten eg�szen
m�sk�ppen viselkedtek. Oroszorsz�g megt�mad�sa (1941.) ut�n nagyon sok orosz
m�kincs veszett oda a hitlerist�k b�n�b�l; a szl�v m�v�szetet ugyanis nem tartott�k
fenntart�sra, t�l�l�sre �rdemesnek.
A furcsa kett�s, s�t n�hol h�rmas magatart�s legjobban Lengyelorsz�gban volt
megfigyelhet�. Vagy ink�bb annak nyugati ter�let�n amely a Szt�linnal folytatott gyors
osztozkod�s ut�n Hitlernek jutott. Itt egyr�szt sok olyan m�eml�k (�p�let) �s m�kincs volt,
amelyet az elm�lt sz�-. zadokban a n�metek �p�tettek, amikor azok a ter�letek
Poroszorsz�ghoz tartoztak: ezeket term�szetesen nem b�ntott�k. Az ott tal�lt „dekadens"
�s „keleti" jelz�kkel illethet� m�eml�keket �s kincseket vagy megsemmis�tett�k, vagy
elvitt�k.
De tal�ltak ott nyugati eredet� m�kincseket is. A gazdag lengyel nemesek �s polg�rok
annak idej�n v�s�roltak Nyugaton m�kincseket. A kommand�k ezekre is lecsaptak.
Hogy k�s�bb fordult a kocka �s ma a lengyelek vannak f�l�nyben, az a t�rt�nelem furcsa
fintora. Az 1907-es h�gai egyezm�nyre („h�bor� eset�n nem szabad kultur�lis �rt�keket
zs�km�nyolni �s elhurcolni") mostans�g a n�metek hivatkoznak.
Ugyanis a h�bor� v�ge fel� a sz�vets�gesek �lland� bomb�z�sai el�l sz�mos �rt�kes
m�alkot�st �s kultur�lis �rt�ket „kitelep�tettek" Berlinb�l �s a nagyv�rosok k�rny�k�r�l, �gy
az akkor m�g (ism�t) N�metorsz�ghoz tartoz� keleti ter�letekre vitt�k sz�mos k�nyvt�r,
t�rt�nelmi arch�vum, k�pt�r �s k�ziratt�r leg�rt�kesebb darabjait. Ezek a kilencvenes �vek
v�g�ig nem ker�ltek vissza a n�metekhez, �s a lengyelek is hallgattak r�la.
A korabeli „szocialista" orsz�gok ir�ny�tott sajt�j�hoz �s „k�z"v�lem�ny�hez hasonl�an ott
sem volt szabad besz�lni az oroszok �ltal elhurcolt javakr�l, �s arr�l sem, ami n�luk rekedt
- a n�metekt�l!
Csak azt szajk�zhatt�k az ottani sz�cs�vek, milyen sok �rt�ket vesz�tettek a n�cik miatt...
Nos, a n�metek 1995-ben beny�jtott�k a sz�ml�t. Nehezm�nyezt�k, hogy igazi, „echte"
n�met �rt�kek vannak Lengyelorsz�gban. �s nem is ak�rmilyenek, l�ssunk csak egy
gyors lelt�rt:
Ott maradt Luther �testamentum-ford�t�s�nak egy r�sze, term�szetesen k�ziratban, a
nagy vall�salap�t� saj�t �r�s�val. Lengyelf�ld�n van a Niebelung-k�zirat, Schiller-,
Her-der- �s Kleist-m�vek, vagy �ppen zenei anyagok: a Mozarthagyat�k huszon�t
sz�zal�ka, Schubert, Schumann, Menndelsohn, Brahms stb. kott�i. A berlini �llami
k�nyvt�r t�bb mint k�t milli�s k�tetet sz�ml�l� �llom�ny�b�l 700 ezret vittek akkor a
biztons�gosabbnak tartott Szil�zi�ba, amely azt�n a h�bor� ut�n teljes m�rt�kben a
lengyelek �s csehek kez�be ker�lt. V�gs� soron az e c�lra alakult bizotts�g jelent�se
szerint Lengyelorsz�gban legal�bb h�romezer k�z�r�sos k�z�pkori k�dex, t�bb mint
t�zezer ritka nyomtatv�ny �s 210 ezer al��r�s (autogram-gy�jtem�ny) is van ott.
A n�meteket a h�bor� ut�n ugyan�gy kifosztott�k, ahogyan �k fosztottak ki m�s eur�pai
n�peket, orsz�gokat. A legrosszabbul - ism�t a sors keser� fintorak�nt - azok a tehet�s
zsid� csal�dok j�rtak, amelyek Kelet-Eur�p�ban �ltek. El�sz�r a megsz�ll� n�metek
rabolt�k ki �ket �s ha valami csoda folyt�n siker�lt t�l�lni�k a poklot - vagyonukat nem
kaphatt�k vissza, mert arra meg az �n. „n�pi demokr�ci�k" tett�k r� a kez�ket. A
vagyont�rgyaik m�r csak az�rt sem ker�lhettek el�, mert a „zabr�l�" oroszok �s �gy a
t�rgyak egy r�sze a Szovjetuni�ba ker�lt. (Persze nem minden —. �s err�l is lesz m�g sz�
a k�nyvben).
A kilencvenes �vekben a n�metek h�vt�k fel a figyelmet arra is, hogy az Eur�p�b�l
�sszerablott kincseket a szovjet elvt�rsak saj�tos „rendszer" szerint osztott�k el -
f�ldrajzilag is. Az �rt�kes darabok a polg�ri �s katonai vezet�k saj�t vill�iba ker�ltek
(pontosan �gy, mint Hitler�kn�l), m�sokat befoly�sos p�rttitk�rok vihettek el irod�ikba
vagy lak�sukba. Ily m�don a kincsek egy hatalmas ter�leten sz�r�dtak el Leningr�dt�l
Irkutszkig, Magadant�l Tbilisziig. Irdatlan m�kincsmennyis�g jutott a Kr�m-f�lszigetre vagy
k�z�p-orosz vid�kekre. Ezek egy r�sze m�zeumok rakt�raiba ker�lt �s a legt�bbet mind a
mai napig nem �ll�tott�k ki. Felmer�l az aggodalom, hogy a szakszer�tlen t�rol�s �s a
rossz helyi klimatikus viszonyok miatt a m�kincsek - k�l�n�sen az erre �rz�keny
festm�nyek �s k�nyvek - egy r�sze m�ris megsemmis�lt. Mindenesetre a n�metek
sz�mon tartj�k, hogy a t�l�k elrablott t�bb milli� darab (!) m�kincs k�z�tt van a m�r
eml�tett tr�jai Priamosz kir�ly kincse (H. Schliemann felfedez�se), sz�mos r�g�szeti lelet a
n�met m�zeumok el�z� sz�z-sz�z�tven �ves gy�jt�s�b�l, azt�n Tintoretto, Rubens,
Goya, Renoir, Van Gogh, Monet, Rembrandt �s m�sok festm�nyei �s rajzai. Csak az
eff�le m�kincsek k�z�l t�bb mint 200 ezer t�rgyat kellene visszakapniuk. De akad ott m�g
k�t milli� r�gi k�nyv, k�zt�k a n�met �r�sbelis�g leg�sibb �s persze leg�rt�kesebb
eml�kei, nem is sz�lva a lev�lt�rak komplett kifoszt�s�r�l, ahol nemcsak r�gi iratok,
hanem gyakorta n�lk�l�zhetetlen anyak�nyvi anyagok is vannak.
De menj�nk vissza a kezdetekhez, vagyis a Hitler �ltal ind�tott h�bor�khoz. A n�metek is
igyekeztek valamif�le legalit�st k�lcs�n�zni a rabl�soknak - ennyit tanultak Napoleont�l.
Persze ezt sem vitt�k t�lz�sba, �s ha nem volt �r�gy vagy „dokument", h�t vitt�k a
m�kincseket azok n�lk�l.
Nyugat-Eur�p�ba m�r 1940 m�jus�ban, az els�, Franciaorsz�g �s a semleges �llamok
ellen ind�tott csap�sok nyom�ban ott voltak a k�l�nleges megb�zottak. A forr�saink nem
egyform�n nevezik �ket; a leggyakrabban - k�l�n�sen a h�bor� elej�n - t�bb ilyen csoport
is m�k�d�tt egym�st�l f�ggetlen�l. Az egyik igen hat�kony a Sz�pm�v�szeti csoport nevet
viselte �s 350 k�nyvt�rossal, lev�lt�rossal �s
persze m�v�szett�rt�n�sszel m�k�d�tt. �k is vittek k�peket, de a specialit�suk ink�bb a
k�nyvt�rak �s lev�lt�rak voltak.
Nagy buzgalommal vad�sztak a r�gi nyomtatv�nyokra, k�z�r�sos k�dexekre, de persze
ahol lehetett, ott egy�b t�rgyakat is zs�km�nyoltak. �ket sem izgatta k�l�n�sebben az
1907-es H�gai Sz�razf�ldi Hadvisel�si Egyezm�ny paragrafust�mege...
A legink�bb reprezentat�v �s val�ban igen j� szakemberekb�l �ll� g�rd�t Hitler szem�lyes
rendelet�re, minden n�met vezet� legteljesebb egyet�rt�s�vel Rosenberg birodalmi
vezet� (Reichsleiter) szervezte meg.
Alfred Rosenberg (1893-1946) a fasizmus egyik f� ideol�gusa volt, a n�cip�rtnak m�r
1920-t�l, teh�t a kezdetek kezdet�t�l tagja. F� m�v�ben („Der Mythus des XX.
Jahrhunderts = A huszadik sz�zad m�tosza, 1930.) igyekezett filoz�fiai alapon is
megindokolni a hitleri rasszizmust �s a n�met h�d�t�spolitik�t. 1941-ig m�r magas
tiszts�geket t�lt�tt be, ut�na a keleti megh�d�tott ter�letek minisztere volt. Az utas�t�s�ra
ott elk�vetett t�meggyilkoss�gok miatt 1946-ban a N�rnbergi Sz�vets�gi T�rv�nysz�k
hal�lra �t�lte; kiv�gezt�k.
De ez m�r a j�v� volt. 1940-ben Rosenberg m�g mint aff�le kultur�lis n�civez�r akarta
kez�be venni a m�kincsekkel t�rt�n� „tervgazd�lkod�st".
Nem v�letlen az „akarta" kifejez�s - ugyanis sohasem siker�lt teljess�ggel eluralnia ezt a
ter�letet. Paradox m�don ebben �ppen a legr�gibb elvt�rsai akad�lyozt�k; az egyiket
Adolf Hitlernek, a m�sikat Hermann G�ringnek h�vt�k...
Hitler maga is �rdekl�d�tt a fest�szet ir�nt - 1995-ben moszkvai titkos lev�lt�rakb�l
ker�ltek el� eg�szen j� festm�nyei, amelyeket az oroszok 1.945 m�jus�ban a berlini
Bunkerb�l zs�km�nyoltak - �s egyik nagy �lma volt egy „Hitler-M�zeum" megnyit�sa az
ausztriai Linzben, ahov� kedves gyermekkori eml�kek k�t�tt�k. Persze nem volt ideje
ezzel szem�lyesen foglalkozni, ez�rt megb�zottakat k�ld�tt a megsz�llt orsz�gokba.
G�ring l�gimarsall pedig, amat�r gy�jt�k�nt r�gebben is har�csolt m�r ezt-azt �s jelent�s
gy�jtem�ny�t most a h�bor�s h�d�t�sok �rny�k�ban akarta gyarap�tani. � is elk�ldte
embereit mindenhov�.
Harmadik amat�rk�nt Ribbentrop k�l�gyminiszter is besz�llt a saj�tos vet�lked�be, �m
nem a maga nev�ben. �reg r�ka �s neves talpnyal� l�v�n, amit szerzett, azt... felaj�nlotta
Hitlernek! A F�hrer persze nagy kegyesen t�le is elfogadott eff�le „aj�nd�kokat". Tudjuk,
hogy 1940 nyar�n P�rizsban futottak �ssze a sz�lak, hiszen a megh�d�tott orsz�g
m�zeumaira �s priv�t gy�jtem�nyeire a n�metek val�s�ggal r�vetett�k magukat.
Rosenberg ebben sem ismert tr�f�t. A fentebb eml�tett „sz�pm�v�szeti csoportot"
hamarosan beolvasztotta a maga t�bb sz�z embert sz�ml�l� „Einsatzstab Reichsleiter
Rosenberg" elnevez�s� szervezet�be, ahol az els� sz� „bevet�si osztagot" jelent. Nem
v�letlen, hogy katonai elnevez�seket haszn�ltak, hiszen mint m�r volt r�la sz�, a csoport
tagjai nemegyszer kommand�sk�nt kellett viselkedjenek, k�ny�r�letet nem ismer�, de
szak�rtelemmel is b�r� katonai alakulat benyom�s�t kellett kelteni�k. A legt�bben
egyenruh�t hordtak, hogy legyen valami tekint�ly�k a Wehrmacht (a sz�razf�ldi hadsereg)
katon�i el�tt; tiszti rangokat is osztogattak nekik. A m�sik dolog vel�k kapcsolatban az,
hogy nem mind voltak meggy�z�d�ses n�cik. Sokat k�z�l�k a szak�rtelme miatt
egyszer�en ide osztottak be; szemben�ll�sra, tiltakoz�sra akkoriban gondolni sem
lehetett. Ez egyet jelentett a koncentr�ci�s t�borba, vagy k�s�bb a keleti frontra t�rt�n�
„beutal�ssal". Onnan nem sokan j�ttek haza �lve.
Mivel a Rosenberg-csoport m�k�d�tt a leghat�konyab-ban, hamarosan majdnem mindent
megszerzett, amire csak a foga f�jt. amir�l inform�ci�t kapott, aminek elrabl�s�t
betervezte vagy aminek �gy�ben Berlinb�l k�l�nleges parancsot kapott.
Forr�saink egybehangz�an �ll�tj�k: a Rosenberg-csoport teljes m�k�d�se mind a mai
napig ismeretlen. Sokat tudunk r�luk, az bizonyos, de messze nem mindent. �gy a
rabl�saik m�retei sem ismertek teljesen.
Az viszont bizonyos, hogy akadtak k�z�tt�k nagyon megsz�llott n�ci m�v�szett�rt�n�szek
is. Ott volt p�ld�ul a szakmai k�r�kben h�rhedt Gerhard �tikai, a bolsevizmus nagy
ellenfele. Ez az ember p�ld�ul m�g 1944 �prilis�ban is hivatalos �s alaposan kidolgozott,
nagyon r�szletes tervet ny�jtott be feletteseihez arr�l, hogy... Nagy-Britannia elfoglal�sa
ut�n hogyan kell majd elrabolni az angolok �sszes m�zeum�nak minden kincs�t!
Azt is megtudtuk, hogy az Einsatzstab emberei saj�t egyenruh�t is kaptak, vagyis nem
pontosan olyant hordtak, mint a hadsereg tagjai. Az is vil�gos �gy ut�lag, hogy a csoport
tagjai nagyon el�gedettek voltak a sosukkakl; hiszen �gy elker�lt�k a katonai beh�v�kat, �s
nem a frontokon, hanem m�r a biztons�gosnak mondhat� h�torsz�gokban kellett
tev�keykedni�k. Minimum p�r �r�val vagy p�r nappal a frontvonal m�g�tt haladtak �s
csak akkor �rkeztek meg az elfoglalt v�rosokba, amikor azokat a katon�k m�r ilyen vagy
olyan m�don „pacifik�lt�k", r�m�letbe �s letargi�ba ejtett�k.
A bevet�si csoport tagjai felkerest�k az �sszes m�zeumot �s mag�ngy�jtem�nyt,
katalogiz�lt�k az ott tal�lhat� m�kincseket, �s persze amit azonnal elkoboztak, azt is
list�ra vett�k.
Miut�n kifosztott�k a megsz�llt Belgium. Hollandia, Luxemburg egyes m�zeumait,
k�vetkezett Franciaorsz�g. Nem j�rtak el olyan barb�r m�don, mint a szovjet hadsereg
tagjai p�r �vvel k�s�bb az �ltaluk megsz�llt ter�leteken. P�ld�ul amikor felnyitott�k a
p�rizsi m�gy�jt�k, gazdag emberek stb. banki p�nc�lszekr�nyeit, ahol azok a
m�kincseiket �rizt�k - ezt csak az odah�vott tulajdonosok jelenl�t�ben tett�k. Ami nem
tetszett nekik, azt otthagyt�k. Picasso sz�fj�nek felnyit�sakor a fest� - aki �rezv�n, hogy
�szbeli k�pess�gekben aligha veheti fel a versenyt m�sokkal, h�t elhozta ravasz bar�tait
is - siker�lt elhitetni�k a n�metekkel: a sz�fben tal�lt sok sz�z rajz voltak�ppen
�rt�ktelen...! �gy azt ott is hagyt�k a bevet�si csoport szak�rt�i. Akik, ism�tlem, szak�rt�k
voltak �s Picassohoz hasonl� „degener�lt �s dekadens" (n�ci meghat�roz�s!) m�v�szek
alkot�saira m�g ingyen sem tartott ig�nyt.
A bevet�si csoport k�s�bb Oroszorsz�gban is hatalmas zs�km�nyra tett szert. A
Wehrmacht �szaki hadteste, amely Leningr�dot �s k�rny�k�t rohanta le, rengeteg egykori
nemesi palot�t, m�zeumot fosztott ki. Itt b�r� K�nsberg volt az �r a Rosenberg-csoportt�l,
de er�teljes konkurrenci�t jelentett neki a Wehrmacht szint�n m�kincsekkel foglalkoz�
embere, egy m�sik arisztokrata sz�rmaz�s� katonatiszt, b�r� Solms „m�t�rgy-tiszt" (!). A
hatalmas zs�km�nynak egyes forr�sok szerint r�sze volt a rejt�lyes sors� Borosty�nszoba
(lesz m�g sz� r�la), valamint az egykori c�ri palot�k kincsei: b�torok, porcel�nok,
festm�nyek, k�nyvt�rak, ikonok, stb. K�s�bb a csoport lecsaphatott Kijev �s Harkov
kincseire is. Nem csoda h�t, ha az 1944. szeptember 12-�n dat�lt jelent�s�kben b�szk�n
sz�molnak be: a zs�km�nyul esett igen r�gi ikonokon k�v�l sz�mos r�gi n�met, holland
(n�metalf�ldi) �s olasz m�v�sz felbecs�lhetetlen �rt�k� festm�nye jutott a kez�kre,
k�l�n�sen a XVI., XVII. �s a XVIII. sz�zadb�l.
M�r eml�tett�k a „konkurrenci�t" is; Ribbentrop P�rizsban nagym�ret� m�kincsrabl�
akci�kat szervezett saj�t embereivel. Az egyes csoportok emberei nemegyszer egym�s
orra el�l hal�szt�k el a kincseket.
Mintha mindez nem lenne el�g, a hadsereg is l�trehozta saj�t m�kincsrabl� osztagait! A
szervezetet „Kunstschutz"-nak, „m�v�szetv�delemnek" nevezt�k el... Ennek �l�n is egy
b�r�, bizonyos Wolff-Metternich �llt. Minden csoport egy-egy nagy emberre, valamelyik
hitleri birodalmi vezet�re hivatkozott �s annak nev�ben cselekedett. A torzsalkod�sokb�l
csak annyi j� sz�rmazott, hogy a francia ellen�ll�si mozgalom n�vtelen �s szer�ny
r�sztvev�i, a muzeol�gusok �s m�v�szett�rt�n�szek ek�zben n�ha egy-egy kisebb
gy�jtem�nyt vagy �rt�kesebb k�pet „els�llyeszthettek" valahol, �gy azok megmenek�ltek a
saj�ts�gos „deport�l�st�l", elkobz�st�l.
�s amikor m�r legal�bb �t n�ci kincsrabl� csoport tev�kenykedett - a legnagyobb
hat�sfokkal persze a Hitlernek is dolgoz� Rosenberg, aki a leend� linzi „Hitlersmuseum"
sz�m�ra har�csolt — a Ribbentrop, G�ring, hadsereg stb. csoportok mell� v�ratlanul
felsorakozott a semmi j�b�l kimaradni nem akar� Joseph G�bbels propaganda-miniszter
is. � �gymond „hazafias indokok" alapj�n h�romf�le m�t�rgycsoport azonnali
kiszolg�l�s�t k�vetelte:
1. A franci�k adj�k vissza mindazon m�t�rgyakat, amelyeket m�g Napoleon hurcolt el, �s
amelyeket valami okb�l 1815 ut�n sem szolg�ltattak vissza a n�met hercegs�geknek
(val�ban voltak ilyen m�t�rgyak).
2. Adjanak vissza minden arch�vumi anyagot, valamint m�kincset, amelyek n�met
eredet�ek - akkor is, ha azok m�r a XV. sz�zadt�l �gymond „francia tulajdont k�peztek".
G�bbels ezenk�zben - �s ez nem vicc! — a „jogra �s a t�rv�nyess�gre" hivatkozott!
3. Ezen fel�l k�vetelte minden olyan m� kiad�s�t, amely „n�met jelleg�", vagyis
„germ�n" eredetre, vagy sz�rmaz�sra, vagy szellemis�gre utal (ez al� b�rmit bevonhattak,
vagyis ez a pont gyakorlatilag „bianco-csekket" adott a k�l�nf�le gy�jt�csoportoknak).
Mondanom sem kell, hogy a sokf�le fels�bb helyr�l �rkez� ig�nyeknek megfelel�en
k�sz�tette el list�it p�ld�ul a Rosenberg-csoport. �tf�s�lt�k a francia gy�jtem�nyeket �s ha
ott olyan m�t�rgyra akadtak, amely valamelyik nagy gy�jt� szerint igenis a „germ�n
n�pnek j�rt",- akkor ezt elkobozt�k �s „hazak�ldt�k".
Persze arr�l is reg�nyeket lehetne �rni, hogy mi lett a N�metorsz�gba k�ld�tt
m�kincsekkel. Volt, amelyiket k�l�n�s z�rt ki�ll�t�son megmutatt�k Hitlernek. Volt, amit
G�ring f�lt�kenyen elz�rt, �s persze volt, amit n�ha a b�kess�g �rdek�ben �tengedett
Hitlernek. A t�rgyak egy r�sze n�met m�zeumokba ker�lt, azt�n amikor a sz�vets�gesek
m�r rendszeresen bomb�zt�k a n�met ipari �s katonai ter�leteket, valamint a v�rosokat is,
h�t egy r�sz�ket biztons�gos helyre rejtett�k, m�s r�sz�k k�s�bb az oroszok kez�re jutott.
�gy azt�n a franci�k, hollandok, olaszok, norv�gok, d�nok, belg�k stb. ezeket ma m�r
hi�ba is k�veteln�k a n�metekt�l - lehet, megsemmis�ltek valahol Szaratovban, vagy m�ig
egy poros rakt�rban �llnak Jekatyerinburgban, net�n �gy ker�ltek olyan �jonnan
felszabadult kauk�zusi k�zt�rsas�gokba, ahov� egykoron a p�rttitk�rok vitt�k. Igazi
eredet�kr�l ma m�r senkinek sincs tudom�sa...
Sajnos azt kell mondani, hogy a bevet�si csoportok nem csup�n gy�jt�ttek �s raboltak -
hanem puszt�tottak is. Programszer�en el kellett p�ld�ul puszt�taniuk a keleti, szl�v
-vagyis az Untermensch-ek, az als�bbrend�ek �ltal k�sz�tett javakat �s m�v�szeti
alkot�sokat is.
Ezzel a katon�k is egyet�rtettek. Von Reichenau marsall kereken napiparancsba is adta:
„Keleten egyetlen m�eml�k vagy m�t�rgy sem �r semmit, nincs jelent�s�ge" - ami azt
jelentette: nyugodtan megsemmis�thet�, mi t�bb: megsemmis�tend�...
Csak Kijevben n�gy milli� k�nyvet, k�ziratot �s egy�b t�rgyat raboltak el. Selejtez�s ut�n
ami abb�l „echte" orosznak vagy ukr�nnak - teh�t „�rt�ktelennek" bizonyult, azt el�gett�k
vagy m�s m�don semmis�tett�k meg.
Mindek�zben ami igaz�n fontos volt sz�mukra, azt „�llam�rdek" jelz�s� parancsokkal �s
utas�t�sokkal k�ldt�k haza a m�r eml�tett linzi m�zeum sz�m�ra. Dr. Hans Posse,
kor�bban a drezdai gal�ria igazgat�ja, k�s�bb Hitler k�l�n-megb�zottja a m�v�szeti
k�rd�sekben sz�gyenletes szerepet j�tszott mindenben. Mint egykor Napoleon bizalmi
fosztogat�ja, Denon, most Hitler mellett Posse j�tszotta ugyanezt a szerepet. � is
beutazta Eur�p�t �s minden�tt fanatikusan szedte �ssze a F�hrernek sz�nt kincseket.
Nagy �lma volt megt�lteni a legk�l�nlegesebb, legszebb �s leg�rt�kesebb m�t�rgyakkal a
„F�hrerauftrag Linz" leend� termeit. Ha nem f�rt oda kedvelt F�hrer�hez, akkor m�sik
protektora, Martin Bormann v�d�sz�rnyai al� menek�lt �s annak sugallta, mit, hol, hogyan
kell megszerezni. Hitler helyettese meg is tette, amire k�pes volt. A n�rnbergi t�rv�nysz�k
nem v�letlen�l sorolta be Poss�t is a v�dlottak k�z� (no persze nem a h�bor�s f�b�n�s�k
per�ben. Kevesen tudj�k, hogy N�rnbergben �s m�s v�rosokban m�g 1950-ig t�bb tucat
per zajlott le, ahol k�l�nf�le foglalkoz�s� �s �ll�s� kisebb b�n�s�k-b�n�z�k felett
�t�lkeztek a sz�vets�gesek.).
Szl�v forr�saink szerint a n�metek a h�bor� alatt legkevesebb k�tsz�zezer darab
m�kincset raboltak �ssze; m�s forr�sok, k�zt�k nyugat-eur�paiak hol enn�l kevesebbet,
hol valamivel t�bbet jeleznek.
Lengyelorsz�gnak a n�metek igen nagy vesztes�geket okoztak. Mint m�sutt - eml�kezz�k
csak a genti soksz�rny� olt�r kalandos t�rt�net�re - a krakk�i M�ria-templom vil�gh�r�
f�b�l faragott olt�r�t is elvitt�k. Aminthogy ugyanerre a sorsra jutottak m�g az egyik
poznani katedr�lis k�b�l k�sz�lt s�rfed�lapjai is!
G�ring ek�zben mindent megtett, hogy gy�jtem�nye nagyobb �s �rt�kesebb legyen, mint
a F�hrer�; ami sok keser�s�get okozott m�g Hitlernek is. A l�gimarsall ezenk�zben nem
titkolta sz�nd�kait, legal�bbis a beavatottak el�tt nem. 1942 augusztus�ban a megsz�llt
ter�letekre k�ld�tt birodalmi megb�zottak �s katonai vezet�k �rtekezlet�n kerekperec
kijelentette (id�zz�k a fennmaradt jegyz�k�nyvet:)
„Rabolni akarok!... �n�k szagl�sszanak, mint a kuty�k a zs�km�ny ut�n, mit lehetne m�g
elhurcolni? (...) Nem az�rt k�ldt�k �n�ket a hely�kre, hogy az �n�kre b�zott nemzetek
jobb vagy rosszabb sors��rt dolgozzanak! Hanem hogy kipr�selj�k bel�l�k, amit csak
lehet!"
Hitler persze nem „d�jazta" l�gimarsallja �s r�gi bajt�rsa eff�le viselked�s�t. Olykor
egyenesen d�hrohamot kapott, ha kider�lt, hogy „az a h�jas diszn�" (copyright by Adolf
Hitler...) m�r megint elhal�szott az orra el�l valami �rt�keset. N�ha G�ring maga is �rezte,
hogy most t�lment minden hat�ron. Ilyenkor a zs�km�nyb�l valamit oda is adom�nyozott
a Hitler-Museumnak, nehogy gazd�j�t t�ls�gosan felb�sz�tse. Mindenesetre szint�n Hitler
nevezte el �t „a feketepiac kir�ly�nak" is.
Ma m�r k�ztudott, hogy b�r G�ring �s a n�metek �ltal�ban nem kedvelt�k az
impresszionist�kat �s m�s „moderneket", k�peiket nagy sz�mban gy�jt�tt�k �ssze -
„cser�re". �gy tervezt�k, a h�bor� ut�n a Birodalom majd m�s kontinenseken, m�s
m�zeumokban elcser�li ezeket „igazi, �rt�kes, �rja m�vekre" (G�ring). Ezekb�l valut��rt el
is adtak sokat k�lf�ld�n, amit a n�rnbergi perben szint�n G�ring sz�ml�j�ra �rtak.
Hogy l�ssuk, mit is k�vettek el a n�cik �s milyen m�retekben, �lljon itt egy id�zet. A
n�rnbergi perben az amerikai v�dl� mondotta volt ezzel kapcsolatban a k�vetkez�ket:
„Hogy egy�ltal�n el tudj�k k�pzelni ennek a rabl�snak a m�reteit, k�pzelj�k el Eur�p�t
mint egy kincst�rat. Ebben �rizt�k addig mindazt a sok �rt�ket, amit a nyugati civiliz�ci�k
�s m�v�szetek l�trehoztak az ut�bbi k�tezer �vben. Ezen fel�l m�g azt is k�pzelj�k el,
hogy ebbe a kincst�rba bet�rt a vand�lok egy hord�ja �s �gy d�nt�tt: mindezt a sok
kincset,rendszeresen elsz�ll�tja N�metorsz�gba. Vagyis elvitt�k volna mindazt, ami
bizonyos �rtelemben mindny�junk �r�ks�ge... M�g soha a t�rt�nelemben nem gy�jt�ttek
�ssze ilyen sokat ilyen kev�s erk�lcsi g�tl�ssal."
A n�met rabl�sok egyik jellegzetes p�ld�j�t az �n. Borosty�nszoba rejt�lye mutatja meg
nek�nk.
A Borosty�nszoba - n�met�l Bernsteinzimmer - a n�pszer� irodalomban gyakorta
„borosty�nterem" kifejez�sk�nt is el�fordul, ez azonban nem helyes; egy nagy szob�nyi
m�ret� fal- �s d�szb�tor-k�szletr�l van sz�. A borosty�n �nmag�ban nem dr�ga, a
Balti-tenger keleti �s d�li partvid�k�n mind a mai napig kitermelik, a parti homokb�l
„b�ny�ssz�k" �ltal�ban kisipari m�dszerekkel: k�zzel �s �s�val. M�r az �korban is
ismert�k; a h�res „Borosty�n�t" a R�mai Birodalomb�l a mai k�z�p-kelet-eur�pai
orsz�gokon �t vezetett fel �szakra, a tengerhez. Ezen j�rtak a keresked�k, akik ezt a
k�l�n�s, �vmilli�kkal kor�bban megk�vesedett gyant�t �kszernek hozt�k �s adt�k el,
avagy k�sz�tett�k.
1701-ben I. Frigyes porosz kir�ly, aki el�gg� kedvelte a m�v�szeteket �s m�gink�bb a
pomp�t, a borosty�nnal m�r csak az�rt is tal�lkoznia kellett, mert Kelet-Poroszorsz�g
akkoriban �ppen a mai balti �llamok ter�let�n fek�dt. Megb�zott eg.y d�n
�kszer�szmestert, „tap�t�zza ki" neki a falat - borosty�nnal... A Berlin melletti
Charlottenburgi kast�ly ilyen furcsa d�sz�t�se sokba ker�lhetett neki, a d�nt ki sem fizette,
v�g�l n�metek fejezt�k be a m�vet. Fia viszont nem t�r�d�tt az eff�le dolgokkal, neki csak
a haza katonai meger�s�t�s�n j�rt az esze. Egy politikai-katonai sz�vets�gest tal�lt: az
orosz c�rt - h�t neki aj�nd�kozta a sz�m�ra haszn�lhatatlan �s csak apja esztelen
k�ltekez�s�t bizony�t� Borosty�nszob�t.
A „szoba" voltak�ppen t�lgylapokra er�s�tett t�bb ezer k�l�nf�le nagys�g� �s sz�n�
borosty�nb�l �llott, k�zt�k fest�ssel. Voltak ott eleve borosty�nb�l k�sz�lt apr�
„d�szb�torok", de persze nem igazi b�torok voltak azok. K�s�bb az oroszok nagy velencei
t�kr�ket is be�p�tettek k�z�j�k, �gy m�r a „fal" tereb�lyesebb lett. Az aj�nd�koz�s
1716-ban t�rt�nt.
1755-ben a porosz-orosz fegyverbar�ts�g �s b�ke garanci�jak�nt �rt�kelt
Borosty�nszob�t az akkori uralkod� Carszkoje Szelo-ba, vagyis a „c�ri faluba", a p�terv�ri
uralkod�k ny�ri rezidenci�j�ba viteti. Itt egy teremben fel�ll�tj�k a tizenk�t fat�bl�t �s t�z
oszlopot. Ebbe helyezik a huszonn�gy velencei t�kr�t �s mozaikb�l n�gy olasz t�jk�pet.
Az olasz Martelli szobr�sz �t seg�dj�vel dolgozott a m�v�n, de a keze al� dolgoztak
borosty�nra szakosodott �kszer�szek is. Nyolc �v m�lva (!) m�r k�sz is volt a m�,
gazdag�tva dombonnuvekkel, apr� figur�kkal, c�merekkel �s gyertyatart�kkal. Mindezt egy
gy�ngyh�zmassz�val d�sz�tett mozaikpadl� eg�sz�tette ki.
Akik akkor l�tt�k �s le�rt�k, dics�ret�re alig tal�ltak szavakat. Val�ban gy�ny�r� l�tv�ny
lehetett a sok gyertya �s t�k�r k�z�tt a ragyog�, csillog�-villog� �s minden �z�ben
m�rhetetlen pomp�t �raszt� szob�nyi vagy teremnyi „�kszer". A szob�nak sz�mos
korabeli k�lf�ldi �s orosz le�r�-s�t ismerj�k, innen sz�rmaznak fenti adataink is.
�gy volt azt�n mindez 1917-ig, amikor j�tt az �gynevezett „okt�beri forradalom"
(voltak�ppen katonai puccs), amikor is a proletari�tus �tvette a hatalmat - vagy �gy hitte. A
Carszkoje Szelo-i borosty�nterem a „n�p tulajdona" lett.
Ott is volt sok�ig, m�g sz�nes fot�k is k�sz�ltek r�la -ma m�r csak ennyi csod�lhat� meg
bel�le. Val�ban impoz�ns l�tv�nyt ny�jtottak; az a kev�s orosz szemtan�, aki m�g l�tta
azt 1941 el�tt a palot�ban, csak a legnagyobb elragadtat�s hangj�n �rt �s besz�lt r�la.
�m kit�rt a m�sodik vil�gh�bor�, a n�metek el�renyomultak �s elfoglalt�k a palot�t is. M�r
ott ny�zsg�tt a k�rny�ken az SS, felbukkant a Rosenberg-f�le k�l�n�tm�ny is. �mde a
leggyorsabbnak a m�r sz�ba ker�lt b�r� Solms bizonyult a Wehrmacht r�sz�r�l, aki ott
„m�eml�kv�d� tiszt" (!) beoszt�sban dolgozott. (Ernst Ott� zu Solms-Laubach a polg�ri
�letben mint m�v�szett�rt�n�sz �s m�eml�kjelleg� kertek fel�gyel�je �lt a h�bor� el�tt.)
Persze a t�bbiek is nyom�ban voltak: Ribbentrop �s G�ring emberei. G�ring k�l�nben
saj�t karinhalli kast�ly�nak egyik term�be szerette volna elvinni a Borosty�nszob�t - m�r
ki is n�zte, melyikbe �p�tteti be. De a„Sonderauftrag Linz" is fente r� a fog�t. Nos, az
SS-katon�k 36 �ra alatt leszerelt�k �s gondosan becsomagolt�k a kincseket; csak a
gy�ny�r� padl� maradt a helysz�nen, azt nem vihett�k el.
V�g�l, k�l�nf�le hat�sk�ri vit�k ut�n, K�nigsbergbe, a k�s�bbi orosz Kalinyingr�dba vitt�k,
mivelhogy az volt Kelet-Poroszorsz�g egykori k�zpontja �s a „borosty�nok �gyis onnan
sz�rmaztak".
1941 november k�zep�n a Borosty�nszoba teh�t a meger�s�tett v�rosba �rkezik. A
N�met Lovagrend v�r�ban helyezik el, de mivel kev�s a hely, h�t csak r�szben �ll�tj�k fel.
T�kr�k �s tart�oszlopok, l�bazatok n�lk�l, �gy persze nem is olyan csod�s. B�r aki akkor
�gy l�tta, az is minimum a „vil�g nyolcadik csod�jak�nt" emlegeti.
De k�s�bb - amikor a sz�vets�gesek, p�ld�ul a britek bomb�zni kezdik azt a t�jat - a
Borosty�nszob�t ism�t l�d�kba csomagolj�k �s a pinc�kbe vitetik. �ppen j�kor -1944
augusztus�ban le�g a kast�ly �s a belv�ros egy sz�nyegbomb�z�s ut�n romokba d�l.
1955 nyar�n l�tt�k utolj�ra a h�res m�kincset. Att�l kezdve minden, amit r�la �rtak �s
mondtak, csup�n tal�lgat�s. Ugyanis eg�szen az 1990-es �vek v�g�ig egyetlen hiteles
szemtan� sem ker�lt el�, aki val�ban bizony�that� m�don igazolhatn�, mi is t�rt�nt ezzel a
p�ratlan m�remekkel9
1945 janu�rj�ban �ll�t�lag embereket k�ldtek el�re a N�met Birodalomba, hogy
megfelel�en v�dett rejtekhelyet keressenek a Borosty�nszob�nak. Egyesek szerint ekkor
m�r el is �gett a bomb�z�sok alatt, m�sok szerint erre nem, vagy nem akkor ker�lt sor.
Mindenesetre 1945 janu�r k�zep�n �ll�t�lag a becsomagolt r�szeket elsz�ll�tott�k. K�t
h�ttel k�s�bb a V�r�s Hadsereg k�r�lz�rta K�nigsberget �s l�tte sz�ntelen, iszony�
puszt�t�st okozva. �prilisban a n�metek v�gre megadt�k magukat.
�s elindul(na) a folyamat ism�t, de most ford�tott ir�nyban. A bet�r� szovjet katon�kat
szint�n „m�kincsv�d�" tisztek �s alakulatok k�vetik, mint minden�tt, ahol a V�r�s
Hadsereg nyugati ir�nyban hatolt el�re. De sehoJ sem lelik a Borosty�nszob�t - pedig
felder�t�s�k szerint annak itt kellett lennie!
A megold�s k�zenfekv� - v�lik egyesek. A n�metek m�g id�ben elvitt�k. M�sok amellett
kardoskodnak, hogy az elpusztult vagy a brit bombat�mad�sok, vagy a szovjet t�z�rs�gi
t�mad�sok alatt keletkezett t�zv�szekben.
De sz�p sz�mmal akadnak, akik a Priamosz- �s egy�b kincsekhez hasonl�an azt
mondj�k: csak k�d�s�t�s, hogy az oroszok nem tal�lt�k meg. Igenis megtal�lt�k �s azt is
elrejtett�k, mint oly sok m�s eur�pai m�kincset!
Az oroszok elkapj�k a m�zeumigazgat�t, akinek tudnia kell, hol van a Borosty�nszoba,
l�v�n egyike azoknak, akik �j rejtekhelyet kerestek neki, s�t a becsomagol�st is
ir�ny�tott�k. Az igazgat� azonban hetekig nem besz�l, majd v�ratlanul meghal. A brut�lis
kihallgat�k nyilv�n agyonvert�k.
T�ny, hogy s�rj�ban nem fekszik senki (mint kider�lt), az oroszok szerint valaki
megm�rgezte a kihallgat�sok alatt, nehogy elmondhassa, hol van a m�t�rgy. Ez azonban
er�ltetettnek tetszik. Rengetegen kerest�k az�ta a Borosty�nszob�t �s nincs okunk
felt�telezni, hogy ennek a kutat�snak m�r v�geszakadt volna. Ahogyan a kal�zok el�sott
kincseit is keresik ma m�r nem csup�n mag�nyos megsz�llottak, hanem erre a c�lra
komoly t�k�vel alap�tott v�llalkoz�sok is, nem is sz�lva az els�llyedt kincseshaj�kr�l; h�t
ilyen intenz�v �s megsz�llott kutat�s t�rgya mindm�ig ez a m�t�rgy.
Nem csak mag�nszem�lyekr�l van sz�. Hiszen p�ld�ul a h�rhedt kelet-n�met
titkosszolg�latot a maga idej�ben az eg�sz vil�got beh�l�z� Stasi-t (Staatsicherheistdienst
- �llambiztons�gi szolg�lat, r�vid�tve) is gyan�s�tott�k azzal, hogy valahol az egykori NDK
ter�let�n r�akadt az elrejtett kincsre, de azt minden er�vel eltitkolta a nagy testv�r, vagyis
Moszkva �s a KGB el�l. Ami kev�ss� val�sz�n�, ismerve tagjainak szolgalelk�s�g�t,
felt�tlen sz�vjetbar�ts�-g�t �s al�zatos f�lelm�t.
Az viszont m�r bizony�tott t�ny, hogy a Stasi nagyon er�sen kereste a kincset. �ppen
az�rt, hogy a nagy n�metszovjet bar�ts�g jegy�ben azt., visszaadj�k a Szovjetuni�nak!
Elfeledkezve persze I. Frigyesr�l, az eredeti tulajdonosr�l. �tkutatt�k N�metorsz�g keleti
fel�nek t�bb sz�z r�gi, elhagyatott b�ny�j�t, de m�g pinc�ket is; sok sz�z szemtan�t
hallgattak ki. Minden halv�ny jelz�snek ut�naj�rnak, de kudarc kudarcot k�vet.
Folyamatosan tartj�k ez�gyben a kapcsolatot a szovjet KGB-vel, amely szint�n seg�ts�get
�g�r (de nem ad, m�g inform�ci�kat sem). Viszont hagyj�k keresni a kelet-n�meteket, �m
�k hallgatnak. �s ez sokak szerint ism�t annak a jele: �k tudt�k, hol a kincs, net�n �ppen
a Szovjetuni� rejtette el, de ezt valami okb�l elhallgatja. (De mi�rt...?)
A Stasinak a kutat�s t�bb milli� m�rk�j�ba ker�lt �s nem lett bel�le m�s, mint t�bb
foly�m�ternyi akta, amely ma a sz�vets�gi k�zt�rsas�g egyik iratt�r�ban olvashat� b�rki
�ltal.
R�gi, de ma a nyilv�noss�g el� �ll� Stasi-tisztek viszont arra c�lozgatnak: „az amerikaiak
megel�ztek mindenkit, valahol egy b�ny�ban m�r 1945 tavasz�n meglelt�k a kincset, de
hallgatnak."
Most m�r mindk�t nagyhatalmat b�n�s hallgat�ssal v�dolj�k h�t. De hol van a
Borosty�nszoba...?
Egy orosz „m�eml�kv�delmi" (mi m�r tudjuk: m�kincsrabl�) tiszt napl�ja szerint orosz
katon�k r�szegen felgy�jtott�k a meglelt Borosty�nszob�t, ez�rt hallgatnak az oroszok.
Hogyne, hiszen akkor be kellene ismerni, hogy visszaszerezt�k a p�tolhatatlan m�kincset,
a vil�g nyolcadik csod�j�t - de azt saj�t katon�i puszt�tott�k el..?
Ugyanakkor a KGB egyik mai vezet�je (a szervezet m�s n�ven ugyan, de �ppen �gy
l�tezik, mint r�gen �s nyugatellenes feladatk�re sem v�ltozott l�nyegesen) �gy v�li, a
Borosty�nszoba megvan, r�ad�sul K�nigsberg-Kalinyin-gr�d k�zvetlen k�zel�ben lehet.
Szerinte a n�metek 1945 janu�rj�ban m�r nem kock�ztattak hossz� �s bonyolult ment�si
akci�t �s �tvonalat. Lehet, senki sem tudja m�r, hol lapui, mert mind meghaltak, akik
tudtak r�la.
M�sok �gy v�lik, haj�n vitt�k el a kik�t�v�rosb�l, de azt a haj�t egy szovjet tengeralattj�r�
megtorped�zta �s els�llyedt. A legt�bbsz�r a Wilhelm Gustloff utassz�ll�t�t emlegetik.
Szemtan�k szerint a haj� indul�sa el�tt az utols� pillanatban katonai teheraut�kon hozott
nagyon neh�z l�d�kat is berakodtak a hatezer menek�l� �s sebes�lt katona mell�. A
m�nusz tizenh�t fokos hidegben csaknem mindenki odaveszik; azon m�r senki sem akad
fenn, hogy a szovjet tengeralattj�r� parancsnoka egy utassz�ll�t� haj�t t�mad meg... A
Borosty�nszoba teh�t a Balti-tenger m�ly�n nyugszik...? A borosty�nok visszat�rtek oda,
ahonnan sz�rmaztak?
Akadt olyan is, aki szerint a Borosty�nszob�t a n�cik.. Uruguayba vitt�k! Hogy hogyan
ker�lt volna a kincs D�l-Amerik�ba, nem tudni. Persze ez is kacs�nak bizonyult.
M�sok arr�l vannak meggy�z�dve, hogy a mai Lengyelorsz�g ter�let�n kell lennie a
kincsnek, mert a hazafel� sz�ll�t�s k�zben a sz�ll�tm�ny elakadt a folyamatos
bomb�z�sok �s egy�b akci�k miatt, ez�rt azt elrejtett�k valami �regbe, pinc�be, b�ny�ba
vagy szakad�kba, esetleg haszn�laton k�v�li bunkerbe.
Hihetetlen mennyis�g� adatot, helyet �s id�pontot, valamint szem�lynevet sorolnak fel az
ezzel foglalkoz� m�vek. N�melyik vaskos k�tetben annyi ilyent tal�lunk, hogy az m�r-m�r
a feldolgozhatatlans�ggal hat�ros (pl. Dietmar B. Reimann „Bernsteinzimmer-Komplott.
Die Enttarnung eines Mythos", Berlin 1997.)
Ha csak a lel�helyeket n�zz�k - ahol gyan�tj�k a Borosty�nszoba l�t�t mind a mai napig -
ez a k�pzeletbeli t�rk�p ' is legal�bb h�sz egykori b�ny�t �lelne fel csak n�met ter�leten.
P�ld�ul Aue �s k�rny�ke gyan�s volt, mert n�h�ny megsz�llott Stasi-�gyn�k, nyilv�n
hivatalos utas�t�sra, �veken �t kutatott a k�rny�ken. Egyik�k k�s�bb mint „egykori
t�rt�n�sz" k�nyvet is �rt kutat�sair�l, feledve Stasi-m�ltj�t (Paul Enke). Az illet� 1987-ben
gyan�s k�r�lm�nyek k�z�tt hirtelen elhal�lozott, amib�l egyesek azt a k�vetkeztet�st
vont�k le, hogy net�n megtal�lta, amit keresett, �s valamilyen konkurrens t�rsas�g
hallgattatta el?
T�ny, hogy Paul Enke k�nyv�ben („Bernsteinzimmer Raport", Berlin 1986.) sok �rt�kes
jelz�st lehet felfedezni, de nem vezet a kincs nyom�ra.
Azt�n sz�ba ker�ltek bizonyos marburgi v�r-kazamat�k, ahol sok egy�b, val�ban odavitt
m�kincs, s�t halotti szarkof�gok (Hindenburg marsall �s feles�ge) �s eg�sz iratt�rak
mellett �ll�t�lag ott voltak ezek is. De az amerikaiak, akik ezt „�tvett�k", �ll�tj�k, hogy
m�kincseket bizony nem l�ttak.
Felmer�lt azt�n a nyugaton nagyon ismert Borosty�nszoba-kutat�, Georg Stein neve is.
Aki val�ban felfedezett n�h�ny m�kincset azok k�z�l, amit elrejtettek a n�metek vagy
aminek nyoma veszett 1945-ben. Ez�rt sokan hittek neki. � maga t�bb �vtizeden �t
kereste-kutatta a m�t�rgyat, de sikertelen�l. Vagy nem...? Ugyanis Steint 1986-ban
gyan�s k�r�lm�nyek k�z�tt halva tal�lt�k. A hivatalos v�ltozat: „�ngyilkoss�g".
Sz�mos kincset tal�ltak a h�bor� ut�n az amerikai felder�t�k p�ld�ul a Helmstedt k�rny�ki
Gralsleben-i s�b�ny�ban, amely arr�l volt nevezetes, hogy „igen j� ventill�ci�-ja" vagyis
szell�z�se van. Ide�lis lehet m�kincsek t�rol�s�ra. Erre a h�bor� alatt a n�metek is
r�j�ttek �s sok kincset rejtettek oda. P�ld�ul lengyel katedr�lisokb�l ellopott
kegyt�rgyakat. De a borosty�nokat nem lelt�k fel. Viszont sokan �ppen ez�rt gyan�tj�k,
hogy az m�r az Egyes�lt �llamokba „t�vozott", mert felt�rt�k �ll�t�lagos utols� �tj�t.
Tudnak egy sz�ll�tm�nyr�l, amelyben „K�nigsberg" felirat� l�d�k, �s a k�s�r�k szerint
„nagyon �rt�kes borosty�nok" voltak, �s amit k�ts�gk�v�l Gralslebenbe, a sz�banforg�
s�b�ny�ba vittek. Stein ellen, aki ezt v�gig �ll�totta, egyszer ismeretlen tettesek
mer�nyletet is megk�s�reltek.
Felmer�l a gyan�, hogy �-n�ci vagy neon�ci k�r�k mind a mai napig pontosan tudj�k,
N�metorsz�g ter�let�n hol van elrejtve a kincs, �s �ppen ezek az er�k torped�zz�k meg
�lland�an a sikeresnek �g�rkez� kutat�sokat?
Egy m�sik, ez �gyben expon�lt kutat�, Wehrmusch azt �rja: egyszer Sv�jcban
sajt�t�j�koztat�t akartak tartani a Borosty�n-szoba rejt�ly�r�l, de egyetlen megh�vott sem
jelent meg. �s nem az �js�g�r�k, hanem a megh�vott „kutat�k" �s'egy�b vend�gek
hi�nyoztak.
Mint sz�nes �rdekess�get kell megeml�ten�nk: az egyik neves keres� m�g
„Borosty�nszoba-Klubot" is alak�tott, amihez csatlakoztak a rejt�lyeket kedvel� krimi�r�k is,
t�bbek k�z�tt Georges Simenon (1970).
Erich Koch, a volt keleti Gauleiter, vagyis k�rzetvezet� (l�nyeg�ben korm�nyz�) lebukott a
h�bor� ut�n �s kiadt�k Lengyelorsz�gnak, ahol 400 000 lengyel lem�sz�rl�s��rt vont�k
felel�ss�gre. �letfogytiglant kapott �s a nyolcvanas �vei k�zep�ig �lt is egy b�rt�nben.
Negyven �ves b�rt�n sem t�rte meg; b�r gyakran k�rdezgett�k az utols� id�kben
fel�gyelet�re b�zott Borosty�nszoba fel�l, sohasem adott egyenes v�laszt. N�ha
c�lozgatott csak hol erre, hol arra, de ennek nyom�n semmilyen kutat�s nem vezetett
eredm�nyre. Nincs kiz�rva, hogy � sem tudta a pontos rejtekhelyet -csak azt, hogy 1945
janu�rj�ban elvitt�k K�nigsbergb�l a kincset. De mi t�rt�nt vele azut�n...?
H�bor�s id�kben minden el�fordulhat.
M�g az is, hogy a m�kincs bombat�mad�s sor�n megsemmis�lt, v�zbe mer�lt,
berobbantott b�ny�ban lassan semmis�l meg napjainkban is.
Felmer�lt Reinhardsbrunn v�r�nak neve is, de azt�n kider�tett�k, hogy ott sohasem
tart�zkodott a m�kincs.
Az ut�bbi �vtizedekben - k�l�n�sen mi�ta a vil�gsajt� is megszell�ztette a szoba �gy�t -
sokan sokfel� v�lt�k l�tni 1945-ben a m�kincset. Jonasthal mellett van egy tizen�t
kilom�teres v�lgy Arnstadt �s Crawinkel k�z�tt; itt nem csak term�szetes alagutak,
barlangok tucatjai vannak, hanem huszon�t olyan is, amit a h�bor� v�ge fel� a n�cik t�bb
t�zezer fogollyal �sattak ki.
K�t �s f�l kilom�ter hossz� mesters�ges b�v�helyet, t�rol�rendszert hoztak itt l�tre, amit
eg�szen a h�bor� v�g�ig �d�zul v�dtek is. Nem ak�rmit rejthettek teh�t azok a t�rn�k.
Mindenf�le sz�besz�d szerint itt rejtett�k el a berlini n�ci korm�ny titkos iratt�r�t, az �llami
aranyk�szlet egy r�sz�t, m�zeumi kincseket - k�zt�k �ll�t�lag a Borosty�nszob�t is...
El�sz�r az amerikaiak �r�tett�k ki - m�ghozz� a f�parancsnok, Eisenhower t�bornok
ir�ny�t�s�val - majd mindez a keleti szektorba ker�lt, de az NDK-nak sem volt felette
hatalma, mert egy nagy szovjet katonai gyakorl�b�zis lett, amit csak 1989 ut�n adtak
vissza a n�meteknek... Itt k�s�bb nem csup�n mag�nkutat�k sz�zai kerestek, hanem
hivatalos appar�tussal az egyes�lt N�metorsz�g korm�nyszervei is...
Az eredm�ny ism�t null�val volt egyenl�.
N�h�ny egy�b tan�vallom�sb�l a k�vetkez�k der�ltek ki: 1945 elej�n K�nigsbergben sok
teheraut�b�l egy konvojt form�ztak a katonai hat�s�gok, m�ghozz� a katonai felder�t�s �s
k�melh�r�t�s, az Abwehr fedezete alatt. Az aut�kra neh�z l�d�kat tettek „Er�s
robban�anyag!" felirattal.
�ll�t�lag a Borosty�nszoba sz�tszedett darabjai voltak a l�d�kban, a sz�ll�tm�ny pedig
d�lnyugatra, majd nyugatra indult. Nyolcvan kilom�tert tettek meg, amikor
lengyel-m�kincseket is felraktak r� - �gy azt�n val�ban nehezen hihet�, hogy a l�d�kban
robban�anyag lett volna; ezt a kett�t nem tan�csos �sszep�ros�tani. Siker�lt m�g
kics�szniok az er�sen v�dekez� K�nigsberg k�r�l.
Az �t hetekig tartott �s v�g�l Ilmenau �llom�st�l �ll�t�lag vonaton folytat�dott a sz�ll�tm�ny
�tja, de err�l ezek a tan�k m�r mit sem tudnak.
Tudunk arr�l, hogy egyes volt k�nigsbergi Wehrmacht-tiszteket, akik
szerencs�tlens�g�kre az NDK-ban rekedtek �s voltak k�nytelenek �lni �vtizedekig, a Stasi
�s a bel�gyi emberek eg�szen 1987-ig (!) id�r�l id�re beh�vattak �s kihallgattak a
Borosty�nszoba �gy�ben...! Mire sz�m�tottak? Hogy hirtelen felfriss�l az eml�kezet�k?
Hogy el�rulnak v�gre olyan �vtizedekig elhallgatott r�szleteket, amelyek seg�ten�nek
meglelni a kincset?
Felmer�lt m�g egy szinte hihetetlen verzi� is: nem m�sok, mint az orosz c�ri csal�d
nyugatra menek�lt tagjai tett�k kez�ket a m�kincsekre! Hogy nekik hogyan siker�lt volna
r�tal�lni, nem tudhat�. Egyetlen ilyen m�dot ismer�nk: ha az amerikaiak 1946 m�jus�ban
vagy valamivel kor�bban megtal�lt�k a Borosty�nszob�t, �s a c�ri csal�d j� inform�torok
r�v�n err�l id�ben tudom�st szerzett. Ugyanis nemcsak a hitleri N�metorsz�g v�lte �gy,
hogy a Szovjetuni�nak semmi k�ze ehhez a m�kincshez, hiszen a bolsevikok azt �gy
rabolt�k el II. Mikl�st�l, Oroszorsz�g utols� c�rj�t�l. Aki term�szetesen a sz� szoros
�rtelm�ben hal�los ellens�ge volt a szovjet rendszernek �s csak 1998 j�lius�ban temett�k
el �jra csal�dj�val P�terv�rott.
Nos, nem kell bizonygatni, hogy a c�ri csal�d szabadl�bon maradt �l� tagjai �gy v�lt�k,
nekik t�bb joguk van rokonuk tulajdon�hoz, mint a f�l Eur�p�t akkor m�r rabs�gba d�nt�
szt�lini Szovjetuni�nak...
A h�bor� ut�n �tkutatt�k Falkenstein v�r�t, azt�n Lauenstein �rhelyet. M�r nem csup�n
„vas�rnapi kincskeres�k" ny�zs�gtek mindenfel�, de komoly t�v�t�rsas�gok �s
filmv�llalatok is forgattak itt-ott. Mellesleg ezen a vid�ken sok k�mszervezet dolgozott a
n�cik idej�n, a h�bor� utols� - sz� szerint az utols� - napj�n.
1945. m�jus 2-�n �tsz�z orosz katona a n�metekkel sz�vets�ges er�kb�l �tment
Liechtensteinbe �s ott mened�kjogot kapott. �gy szinte csak �k �szt�k meg azt, hgy a
nyugati sz�vets�gesek visszaadj�k �ket Szt�linnak, mint tett�k ezt sokezer m�s „nemzeti
orosz" katon�val; akiket azt�n a Szovjetuni�ban int�zm�nyesen mind egy sz�lig
legyilkoltak.
Sz�val sokf�le ember �s sz�ll�tm�ny megfordult itt akkoriban; nem csoda, ha a
kincskeres�knek ez is „gyan�s" volt. M�g azt sem lehet mondani, hogy senki sem tal�lt
semmit - ellenkez�leg, alkalomadt�n el�ker�ltek r�gi vasl�d�k, benn�k fontos iratokkal.
Amelyek sokat seg�tettek a t�rt�n�szeknek, lev�lt�rosoknak.
Lehet, n�mi arany vagy valuta, dr�gak� is tal�l�dott itt �s ott. De a Borosty�nszob�nak
nyoma sem volt.
Az id�k sor�n m�shonnan m�sf�le dokumentumok is el�ker�ltek. P�ld�ul egy 1945
m�rcius�ban keltezett irat, amelyre maga Rosenberg, az egyik f�rabl� jegyezte fel, hogy
rendelet�re biztons�gos helyre sz�ll�tott�k a Borosty�nszob�t...!
Feltehet�en a p�tolhatatlan �rt�kre az�rt volt sz�ks�g, hogy a h�bor� ut�ni
b�ket�rgyal�sok, avagy fegyversz�neti t�rgyal�sok idej�n �t�k�rty�nak haszn�lhass�k fel.
Rosenberg jegyzete szerint minden egy bizonyos Schickedanz tervei szerint zajlott le.
Ha ez a pap�r igazat mond, akkor a m�kincs nem pusztult el K�nigsbergben, hanem
valahol m�sutt lehet. �rtelemszer�en csak olyan ter�leten, amely 1945 m�rcius�ban m�g
Hitler fennhat�s�ga alatt volt. Es akkor ez a ter�let m�r igencsak �sszezsugorodott.
1997 nyar�n viszont �gy l�tszott, megold�dik v�gre a nagy rejt�ly. Legal�bbis a sajt� egy
r�sze ezen lelkendezett. Tal�n nem is alaptalanul. Ugyanis el�ker�lt egy darab a „vil�g
nyolcadik csod�j�b�l"!
Persze sokan a kell� �vatoss�ggal k�zel�tett�k meg a dolgot, hiszen a sok t�m�val
szemben igen elfogult Der Spiegel �s a hozz� tartoz� t�v�t�rsas�g csin�lta a legnagyobb
felhajt�st. TOV�BB